Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

Tarján teremtése I. Konstantinustól a nagy árvízig A Tarján nevet történei- tételesen azonban a mai Tar- gátakra támaszkodva. Ahogy münk során első Ízben bí- jánnak ismert területről haladt kifelé, úgy falusiaso­borbanszüietett Konstantin nyomról nyomra tudunk va- „ w . , ... „ . fJU . bizánci császár írja le fin lam| keveset. Szeged a török ÚOtt lettek 3 házak fold_ számúra készített följegyzé- hódoltság idején elszakadt ^'"tes, közművekkel máig seiben. miközben a magya- szerémségt bortermő terüle- ls alig ellátottak. A század­rok elődeire, a honfoglalásra tétől, ezért a városhoz közel fordulóval lényegében befe­fontos megjegyzésekkel szol- eső alkalmas területeken vAm ^ tftmetre gái. innét tudjuk (a munka szőlősök települnek. Ilyenek íeíett Uj 6rOS tóme*e­94(1—950 körül íródott) hon- voltak a Cserepes, Hernyós. nem ^P'tett lakóházat, nnn jöttünk mai hazánkba, Szillér, Kétérköz, Tarján A jól közművesített belső­kik voltak őseink. Innét tud- stb. (Az 1744. évi tanácst ségek drága portáikat őriz­juk néptörzseink nevét, jegyzőkönyv szerint.) A sző- gettek -Beken „oi^Hniú Nyék. Megyer, Kürt. Gyar- 1 övessző is Szerémségből szár- f ÍT, ,, sokoldalú mat, Tarján, Jenő, Kér, mázott, Magyarka vagy epítetM k<toyszer ült rajta. Keszi. Szlankamenka fajtájú volt Természetes, Ide kispénzű Konstantinus felsorolása tavaszán a hódoltság ember nem tudott fészket szerint az 5. néptörzs a Tar- alói való szabadulás idején tok"1 A lakosság lélekszám­on C- Geza- Sze: a várba szorult tftrökség gyarapodásának lakásigénye­ged Wnyékenek földrajzi felmentésére budai törökök it a város eIeinte külterületi nevel című munkajában ezt érkeztek ezek kívül a vá ^aros eieinte Kuiteruieti találjuk a Tarján névre vo- roson Tarján körül tábo! községfejlesztéssel, bérfölde­natkozóan. roztak. Ugyanakkor Thököly ken v<uó tanyásítással igye­„a közeli hódmezővásárhelyen Imre fejedelem ls e tájon, kezett megoldani, azonban !" riőfordui, és azt hnnfonia- a Kétér körül táborozott. A az a városlakó, aki semmi lásknrl mafyar türx.nóvbfll szár- hödoltsáe ntán VA.^11. „.a ' 1 máztatták, A hódmezővásárhelyi uxan Keszuit csá- porcikájával nem kívánt névvel valrt összefüggés nyilván- SZarl memókkflri térkép sze- , .. .. való, a Tarján törzs egy része rlnt az ősi Felsőváros hat Réton kívuI. esetleg pá­meiíetu'1^Ti'sza'1' árTe^éník "'hiú* Jetből állott. A korabeli Wt változtatva iparból a rétién. Ekkor már a mai sze- állapotok jellemzéséül Ide- futóhomokra települni, ap­településének" 5% S k'fokozik Bálint Sándor: rÁnként kezdte a még be Fe!8dr3^5ín?u ™miujábói nem ép(tett de oIcsó ^ üjnhhnn települt törzs meg- a következő résa' különböztető névvel valő jelölé­se. Nem gondolhatunk arra, hogy nevünk üjahh magyar családnévből származik." Győrffy György: A ma­gyar törzsi helynevek című munkájában logikusan álla­pítja meg: V": .A Salllér, Annu.ér, áru puszta telkeket megvá­„Felsőváros a vizek hazája , , „ , volt. a szabályozás és feltöltés sárolgatnt. azokon ragaszta­au^sen< vaiami «*«* tankálnak, réveinek, fokainak ma feje fölé. 1882-től már természetesen nem tudjuk . . , . .... teljes számát adni. A szabálya- a tanácsi Jegyzökönyvek sze­zás elölt volt időszak, amikor HrO mr ül RrasóhíM kórhó­Tápéről csak ladikon, tutajon le- Ftnt M 1 KrzBeDet Korna betett megközelíteni a várost. zat és egyetemet szándéko­hajlékot 1900-ig Pusztít a szív­betegség és a rák Az Egészségügyi Világszer­vezet adatai szerint az Egyesült Államokban a ha­lálesetek több mint felét, az európai országokban pedig legalább 20 százalékát szív­betegségek és rákos megbe­tegedések idézik elő. A halá­lozások száma 1982-höz ké­pest egészében véve csök­kent. de a halálos kimene­telű szívbetegségek és rákos megbetegedések száma emel­kedett. A szívbetegségek mi­att bekövetkező halálesetek aránya az Egyesült Államok­ban a legmagasabb — az össze6 halálesetek 54 száza­léka; ezután következik Finn. ország (53 százalék). Az em­lített országokban a rák, mint halálok a második he­lyen áll. A rák miatti halál­esetek aránya Hollandiában a legmagasabb (23,1 száza­lék) és Portugáliában a leg­alacsonyabb (10,6 százalék). tórtenelmi emlékeztető DELMAGYARORSZAG 1945. január 13. A NAP HlREI: BUDAPEST MINDEN KÜLVÁRO­SA FELSZABADULT — A SZOVJET CSAPATOK 90 KILOMÉTERRÉ MEGKÖZELÍTETTÉK POZSONYT — SÜLYOS SZURONYHARCOK AZ ARDENNEKBEN. Voronyezs és Mohács ban álló vagy tényleges szol­gálat teljesítése végett visz­szarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló el­A Délmagyarország vezér- Járás alá kell vonni, annak cikkéből; „Két esztendős vegett. szomorú évforduló 1945. ja­nuár 12. Most két éve érte a magyar nemzetet a má­hogv az 1939. évi szeptember hó 1. napját követőleg tanúsí­tott magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Főispáni Szöveg nélkül Jánosár, zott ide építeni a város. Benc­ésuiknyugat foiöi Tá- Tarjánban 1910 körül je­niét, Tarján, Jenő, Kér éa Kesxl Kemö« rá'„.ía- íY:i„„ „ ' helynevek mindegyike 10-40 he- f. é,»k ?„\avníi,a?'™" lyen. . köaépkorl magyar lak- £ ut^t Toíytok* ! rr küS sareiSr ^ % lOTnek az első házak' tlirunevekböl áilő csoportokat medre a ™í kÍmüÚ éT'iwamt miután a város kertes dűlő­Ilyenek: Nyék — Alsónyék •tb ., Megyer — Bél megyer vé minősítette. A víz utáni Tarján terü­*lkot- Utca volt. Valahol a mai iport­páiya táján xzakadt kl a fo­lyóból és a vár körül ömlött lemét bele. Több kisebb hld stb.. Kürt - Tiszakürt stb., mlbSTVAak!*^ ** " JÓZsrf AttÜa BUgÓrÚt Gyarmat — Fehérgyarmat nieiiékág ré.wi voiuk végén kezdett felcseperedni. «th « Kérlkata hika, másnéven kö­stb. A törzsnevek területi szét kötöttek és teleltek." szórtságára vonatkozóan sokféle elmélet keletkezett. 1. Belhéborúk menekülésre késztettek nagyobb csoporto- Tarjám az T850-es térfcé­kat. amelyek máshol települ- pek szántónak, gyümölcsös­z^s Tt rTT «lakóktól. 2. Természetes ván- rtl,etnek ábrázolják. De a dorlás, kirajzás eredményei város felőli határát a mai a helynevek által őrzött tör- Hattyú utcánál jelölik meg. zsek emléket. 3. A hadi szer­vezésű honfoglalók katonai másnéven kö­~ -mV^T^Ö^^ Belterületi része 2-3 épü­lett61 eltek4T,tve lakatlan­5 dűlőút eli keresztül 0 (Folytatjuk.) sodlk Mohács, a voronyezsi katasztrófa. Mohács egy ide­gen. az ország testébe be­tört hadsereggel szembeni . , , . vereség gyászos. de tiszta. KineVeZCSeK becsületes emléke. Hazán­kat védtük. Voronyezsnél mi A belügyminiszter előter­voltunk. akik Idegen ország jesztésére Dálnoki Miklós testébe törtünk be. Itt is Béla miniszterelnök Mllasin elbuktunk, de támadásban. Kornélt Heves vármegye, idegen érdekekért, becstele- Szobek Andrást Békés vár­nül. _ megye. Karácsonyi Ferencet Ott pusztult egy egész Csongrád vármegye, Szeged magyar hadsereg, az ország thj. és Hódmezővásárhely hadfelszerelésének majdnem thj. városok, öry Istvánt egésze. Odaveszett az ország Hajdú vármegye és Debrecen becsülete. Ide. a Don men- thj. város. dr. Boros Istvánt ti tragédiához vezetett a Baranya vármegye és Pécs hitlerista támadó magyar thj. város, Nagy Zoltánt Csa­politika. a Gömbös-féle ten- nád. Arad. Torontál k. e. e. gelvirány, az ostoba nagy- vármegyék, dr. Bross Jái­hatalmi vágy. Ez a politika nost Szabolcs. Ung k. e. e. nevelte azt a tiszti gárdát, vármegyék. Szabó Józsefet amely a bácskai vérengzé- Nógrád k. e. e. vármegyék és Erdélyi Károlyt Bihar vármegye főispánjává vezte ká. Egy év sek után a Donhoz ment el babért aratni, hogy százez­rek vérét dobja oda égy őrült kalandnak. Ennek a politikának köszönheti a nemzet, hogy egy Grassv ne- - . .. vű németbéremc gyilkos OnVOKOn/Ve magyar tábornok felelőtle- ' ' nül ezreket mészároltatha­tott le. gyermekek ós asszo­nyok tömegei ezért lettek ár­vák és özvegyek. anyakönyvi készült el az hivatal elmúlt Rendelet az igazolásról Az ideiglenes nemzeti kor­mány rendelkezése szerint minden tényleges szolgálat­ami akkor Taryani néven neveződött és a mai Tápal sorra futó osztott portákon csaknem száz épület állott. Az 1879-es nagyárvíz so­rán a városban összeomlott 5458 ház. megmaradt 265 célokból telepítették egyes törzsrészeiket az ország kü­lönböző területeire. De akármi okból lakták szűkebb pátriánk területét a Tarjánok, emlékük Itt ma­radt városunkban. Az árvíz épület Még le sem apadt a után a körgáton belülre szo- víz, elkezdődött az üj város rítva. megtervezése. Március 12-re A napjainkban felnövekvő virradóra Jött az ár, július­új lakónegyed minden adott- ban már megkezdték az utca sága azt kívánja, hogy ön- « házhely kitűzéseket magától el nem idegenedve A Tarján vízjárta, fátlan Tarján városrész névre hall- terület maradt ez idő tájt ls­.Rasson. Évszázadokon át írás mét. Az árvíz utáni építke­nem említi, jószerével csak zés a vár körüli régi köz­a generációkon keresztül pontból indult és úgy balla­örökölt emlékezet őrzi. At- gott kifelé a város a kör­Nemzetközi kiállítások Moszkvában i Az ország legnagyobb kiállítása a Szovjetunió nép­gazdasagt eredmenyeit bemutató állandó kiállítás, segíté­get'fog nyújtani az össz-szövetségi kereskedelmi kamará­nak két nagy nemzetközi kiállítás, a júliusban sorra ke­rülő „Modern berendezések és új technológiai folyamatok a könnyűiparban" („Inlcgmas—70") és az 1970 szeptembe­rére tervezett „Kémia—70" nemzetközi kiállítás megszer­vezésében. Mindkét kiállítást Moszkvában rendezik, a nemzetközi kiállítások hagyományos helyén, a Szokolnyiki parkban. Az „Inlegmas—70" nemzetközi kiállításon bemutatják a legújabb textilgyári fonóberendezéseket és más műszaki eszközöket, bőr. és prémfeldolgozó ipari berendezéseket, festékeket, mérőműszereket, cserzőanyagokat stb. A „Kémia—70" nemzetközi kiállítás anyaga is nagyon változatos lesz. Ezen a kiállításon bemutatják a vegyipar­ban és az olajkémiai iparban végzett legújabb tudományos kutatások eredményeit az utóbbi években tervezett gépe­ket. műszereket, berendezéseket. E nemzetközi kiállítások mellett több ország is kiállí­tást rendez Moszkvában (Csehszlovákia bútorkiúllítást. Ja­pán ipari kiállítást), s több szakosított kiállításra is 6or kerül. MRÉÍLMAÚYARORS/ÁG SZERDA, 1970. JANUÁR 14. Jelkép és valóság Népművelés Rőmxkén titkár a művelődési ház vá­rományos igazgatója. Lesz munkája bőven, ha dolgozni A röszkei művelődési ház ni. Elsorolni is nehéz, meny- gozgatjuk, be kell látnunk, főutcára néző oldalát két fti- nyi minden kell hozza. Volt hogy kiadós, nagy téli álom lesbagoly is díszíti. Két kis rajzszakkör is. régtől fogva, előtt áll a falu. Háromezer­szobrocska. hogy mindenki érdektelenség miatt meg- hétszáz ember, a belterüle­tudja. a tudásnak, a műve- szűnt. Hasonló sorsra jutott ten kettőezer-háromszáz. Fe­lődés házának épült annak az énekkar is. Egyébként is ke László megbízott tanács­idején. Valamikor élen járt diákokból szerveződött mind Röszke ennek a háznak a kettő, a fiatalok és a fel megépítésével. , nőttek életébe kevés bele A jelkép most csak a jö- szólása volt. Átmegyek az akar. Óriási erőfeszítés' kell vő reménysége lehet Feke iskolába, óraközi szünetben majd ahhoz, hogy érdemes Lászlóval, a községi tanács PafW hangoskodást csapunk legyen kinyitni a nagyka­megbízott titkárával kezdem hamar a tanáriban: Milyen put. Most szélesvásznú mozit a beszélgetést. Mondom, f°lu is ez a Röszke — a hogy szép cikket szeretnék pépmuveles oldaláról nezve? írni az itteni népművelésről. — Nagyon érdekes falu. Kedves szavakkal hárítja el Az emberek csak e munká­községe feje fölül ezt a ve- nak élnek. Nincs kulturális csekélylem. hanem a nézők szedelmet. Röszkéről nehéz igényük. Még az iskolai kó- számát. Igaz, hogy közel dolog ilyet írni. Nincs miről, rusba sem engedik a gye­A panaszt a pénzzel kez- feket délután visMa Feles­ni fttvpní»».r forint az álla- leges időtöltésnek tartják, t Í^S. az év" Trí- több hasznát veszik a gye- akik jönnek. A város közel­kiegészítő részét a lakodal- regnek otthon 9 "az kőiül. sége arra lenne jő. hogy mak hozzák. Az összegyűlt ~ Szórakozni szeretnek. A könnyen válogassanak a kéz­kis pénz elmegy az épület "^f. a tanc a mindenük, a karbantartására kerítésére. Jegkunyho, meg a Hungana. Tudom jól. hogv pénz nél- A bérlet vasnrnap is ervé­kül nagyon nyikorog a nép- Ha ,a Metro J*? Sle' is játszanak úgy, hogy az összes bevétel csak tizen­hét forint. Nem a bevételt művelés szekere, most még­sem pénzügyben járok. Nem- B^sz csak ezen múlik ugyanis a dolog Főhivatású igazgatója volt az Intézménynek — nem emelte túlságosan magasra a kultúra fáklyáját, a mostani csak tiszteletdíjas. Kétha­vonként kötöttek szerződést Benkóczt Bélánéval. A tel akkor megtelik van Szeged, de nem Sze­tartják, ged kultúrájáért jönnek. nél levő szakemberek kö­zött. Az igények felkeltése, a holtpontról való elindulás a óriási erőfeszítést, seakmá­faluban még bálo- Jához W népművelőt — A kat sem tartanak. — Itt a pénz rengeteg az két igény meg szinte nulla. Szomorú bizonyítvány. A fele is sok volna, pedig to­vább is mondták. Vastag József azzal lep meg. hogy dátum szerint kíván. Csak akkor lesz az a fülesbagoly a valóság jelképe, ha ez bekövetkezik Horváth Dezső Az most évről szóló kimutatással, amely szerint a népsAporo­dás Szegeden csaknem a semmivel egyenlő. 1944-ben Szegeden 1896 gyermek szü­letett. az elhalálozott sze­gedi polgárok száma pedig 1858. A szaporodás tehát 38 Lélek. A házassági anya­könyvbe 704 tételt vezettek be. Az 1944. évben született 1896 gyermek közül 1607 törvényes és 217 törvényte­len. 72 pedig halva szüle­tett. Legkevesebb születés volt október hónapban, ösz­szesen 88. a legtöbb pedig márciusban: 260. A legke­vesebb házasságkötés vi­szont novemberben történt, csak 27-en léptek az anya­könyvvezető elé; a legtöbb házasságot májusban kötöt­ték. amikor 88 házaspár es­küdött egymásnak örök hű­séget. Favorit a sült tök A Délmagyarországnak a piaci életről írt riportjából: „Aki igazán legeltetni akar­ja a szemét, az menjen ki a Mars térre. Van ott látni­való bőven. A hízott libá­tól a szűz dohányig minden kapható. Nagy örömmel ta­pasztaltuk. hogy megszűnt, legalábbis szűnőben van az élelmiszer-hamisítás. Béke­beli tejföl meg tehéntúró már nem ritka a szegedi piacon. Méghozzá nem • is drága ... Nagy a keletje a sült töknek. A háziasszo­nyok, akik már útban voltak a piacról hazafelé, az úton ezt majszolták. Jó. kellemes téli gyümölcs, s ami a fő, nem is drága. Csak tudni kell kiválogatni a sok kö­zül. hogy melyik a jó sza­lonnás. gesztenyés. Jóformán mindent lehet kapni a vendéglőkben is. csak szeszes italt nem. De majd eljön ennek is az ideje." jes bizonytalansághoz ez bő- mondJa. mfk.or >« fu™­ven elég. a komoly munka- ^ra a szinjatszocsoportnak hoz nagyon kevés! Megyek, eloadasa \agy nagyon joa vagy maradok? Ilven körül- memoriafa. vagy nagyon rit­mények között más sem kán adódik Ilyen. 1947-ben tudna dolgozni. léptek fel népszínművel Az ifjúsági klub Itt ls jól Valóban régen volt. A kul­indult. de sajnos elérte a klubok népbetegsége: a rö­vid. de fényes multat a szürke jelen és a bizonyta­lan Jövő követi. A népmű­tűrversenyek idejében még volt pezsgés, talán a tele­vízió kedvéért most ls meg­mozdulna a falu. De csak úgy magának? Minek? A velés egyik legnehezebb televízió viszont ritkán vár­munkája a tartós klubot ható Röszkére. | időtálló közösséget létrehoz- Ha a kultúrház ügyeit bo­Ittasan lakást cserélt Szécsi István 34 éves. Sze- Szécsi egy lakótársát balta­ged, Jósika utca 13. szam alatti lakos, büntetett életű, ittas állapotban nyéllel megütötte, maid a elő- ház lakóit szidalmazta, fe­fel- nyegette, amíg a rendbon­törte szomszédja bezárt la- tásba a rendőrség bele nem kását, majd megágyazott és avatkozott. Szécsi István ggö­le akart feküdni. Közben ha- szakkal elkövetett magánlaK­zajött a szomszéd és meg- sértés és garázdaság miatt magyarázta Szécsinek. hogy került a vádlottak padjára, a másik lakásba, a sajátja- A bíróság hathónapi sza­b« feküdjön le. bad^gvesztésre ítélte Az _ enyhítésért benyuitott fel­Egy másik alkalommal lebbezést a szegedi megyei ugyancsak ittas állapotban bíróság elutasította.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents