Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

Szerződési hálózatokra az európai biztonsági rendszer Péter János interjúja a nyugatnémet televízióban Miért volt szükség januárra? Gustáv Husák nyilatkozata l'eter Janók kuli!*} utinisa­ter Interjúi adott a nyugat­nemet u*l«virio réNxére dr. Hansjakob Mehlt-mk. az ARD tudos.itujának. Az in­terjút a nyugatnémet tele­VISM ÚM műsora jnnuar 4­én este közvetítette. Az alábbiakban közöljük az in­terjú szöt e*e(. „Magyaronszag földrajzi helyet a mai Eurupuban az jellemzi — mondotta Péter Jánoa. az eisö Ilyen jellegű kérdésre —. hogy a Magyar­ország és Ausztria között hú­zódó határok nemcsak két ország, hanem két különböző társadalmi rendszer halárait is jelentik. Éppen ezert Ma­gyarország nagyon érdekelt az európai feszültség enyhü­lésében. Vagyis abban, hogy a lelenlegi viszonylagos európai nyugalmat új éa valóságos biztonsági rend­szerrel váltsuk fel. Ezért térünk újra és újra vissza arra a gondolatra, hogv fo­kozni kell a Duna melletti eiszagok együttműködését az európai enyhülés erdekében. Európa a földkerekség legnyugodtabb kontinensé­nek tűnik — folytatta a to­vábbiakban külügyminiszte­rünk —. de a nyugodt fel­szín alatt nagy feszültsegek lappanganak, a problémák megoldatlanok. A szemben­álló katonai szervezetek Európában néznek farkas­szemet egymással. Az igazi világháborús veszély Európá­iban van. Éppen ezért a felületi és látszatnyugalom helyett új ée igazi biztonsá­gi rendszer kidolgozására an szükség. A Magyar Népköztársaság fontos kül­politikai feladatot lát abban, hogy részt vegyen az Ilyen új biztonsági rendezer kidol­gozásában — ha kell. kezde­ményezóen is;" Mlnlaztar tr, valójában mi­lyennek kell lennie ennek a biz­tonsági rendszernek? Igazi éa hatékony bizton­sági rendszer csak az lehét, nmely a különböző rendsze­rű európai országok jogoe igényeinek a tiszteletben tar­tásait alapul. Két- és több oldalú szövetségi és szerző­dési hálózatokból épülhet fel a biztonsági rendszer, amely hatékonyan védi a független és szuverén euró­pai országokat a háborús kockázatok minden formájá­tól — mondotta Péter János, majd egyebek között leszö­gezte: Igazán hatékony biztonsági rendszer nem képzelhető el reálisan a különböző rend­szerű. összes európai orszá­gok jogos igényelnek Intéz­ményes biztosítása nélkül. Ezért készek vagyunk reszt venni minden kezdeménye­zésben. amely az európai országok együttműködését elősegíti. Ilyen kezdeményezések kő/ő tertu/nak-e az. Kurátiában mon­da renalesra rezluuall* leszere­lést lépésekre vonatkozó elkép­zelések? Ilyen res/lrRes leszere­lési lépesekről nem volt szó sem * mawkval nyilatkozatban, sem a pragat kijlUsymiiiiar.teri érte­kezlet nyilatkozatában. Korábban azonban sók ja­vaslatot tettünk erre. s ezek a korábbi javaslataink ma <• érvényesek. Az európai biztonságról folytatandó meg­beszélések során sokszor esz alkalom eszmecserét folytatni ezekről a javasla­tokról. ti európai biztonsági tárgya­lások milyen akadályait es le­hetőségeit látja, miniszter ürT Sok ée jó lehetópege t* •tok akadálya van az európai közeledésnek. Ml ugy lát­tuk. hogy amikor Európá­ban előrehalad a két nemet Állam elismerese. akkor mindig envhül a helvzet. Amikor ezzel ellenkező jrnnyzntok jutnak érvényre, akkor növekszik a feszültség ms megtorpan az európai közeledés. Annak, hogy ma viszonylag najtyaranyú a ke­let—nyugati targyalaal folya­mat, az az oka, hogy előre­tört a ket nemet állam lé­tének elismerese. A Német Demokratikus Köztársaságot az utóbbi hónapokban hét nem szocialista ország Is­merte el. a diplomáciai kap­csolatok felvételét is bele­értve. Az európai nem szoci­alista országok is annál in­kább közelednek a de facto elismeréstől a de jure elis­meréshez, minél inkább reál­politikát folytatnak. A militarista és szélső­jobboldali erők természete­sen gátolni vagy legalábbis zavarni Igyekeznek ezt a fo­lyamatot. De vannak Euró­pán kívül is olyan esemé­nyek. amelyek nehezítik az európai közeledést. Az euró­pai biztonság ügyét beár­nyékolja a vietnami háború, a közel-keleti válság, a ko­reai feszültség. On renlpolitlksrol beroétt, mi­niszter ur. Healpulltika például annak a realiutnak az elisme­rése, hogv Nyugat-Berlin a Nyu­gathoz tartozik? Nyugat-Berlinnek — mint azt Potsdamban megfogal­mazták — különleges státu­sza van. Ke az ön véleménye iusiini • Nyugathoz tartozik? ön mire gondol, mikor ezt mondja: Nyugat? Ügy vélem, Nyugat-Berlinben kapitalizmus van. • ez h> olyan realitás, amely az európai realitások közé tar­tozik? Ez európai realitás. Milyen tényezők esnek nagyobb súllyal Útba — ami a tőrtene­leiuben közős, vasv az, ami ma ideológiailag elválaszt bennün­ket? Ezek mellett van egy har­madik tényező is. a közös felelősség. Közös történelmi­politikai múltunkból nem­csak összekapcsoló örökséget hordozunk magunkkal, ha­nem ellentéteket is. Szinte ninos két szomszédos euró­pai ország, amelynek múltja ne lett volna terhes ellen­segeskedésektől. háborúktól. Az Ideológiai ellentétek ter­mészetesen áthidalhatatla. nok. Szocializmus és kapi­talizmus között kibékíthetet­len ellentétek vannak i Az alapvetően ellentétes i<N»ló­giák között nincs békés egy­más mellett élés. A vita es a verseny a különböző rend­szerű európai országok szük­séges lételeme. Közös felelősség tudata azonban a különböző rend­szerű országok békés egymás mellett élését a termonukle­áris háború veszélyének kor­szakában különösen paran­csoló követelménnyé teszi. A két rendszer versenyéből ki kell küszöbölni a háborús veszelyeket. Az erőszakról való lemondás nemzetközi szerződésbe való foglalása ezt segíthetné elő. Hogyan fejlődtek mr. qtobbi evekben s politikai kapcsolatok a Magyar Népköztársaság ős a Nemet Szövetségi Köztársaság közhit? On, mint Magyarország liiilttgvminlsztere milyennek lát­ja a kapcsolatok perspektíváit? 196J óta működnek keres­kedelmi képviseleteink a két ország megállapodása alap­ján. Közös megállapodás alapján 1970. január 1-től kibővítettük kereskedelmi képviseleteink jogkörét, most már vízumkiadásra is jogo­sultak. 1966 végén és 1967 eleién a két kormány kép­viselői között előkészítő megbeszélések folytak » dip. lomáciai kapcsolatok felvéte­le lehetőségének a tanulmá­nyozására Is. Olyan követ­keztetőire jutottunk. hoRy a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele akkor nem szolgálta volnn az európai biztonság üuvét. Ma másképp latja ext minisz­ter ür? Igen, azt mondhatjuk. hogy ma új lehetőségek van­nak. A jelenlegi helyzetben mi készek vagyunk a kapcso­latok javítására és bővítésé­re. Elsősorban gazdasági té­ren látunk erre sok lehetősé­get. A diplomáciai kapcso­latok kérdésében továbbra is az az elv vezet bennün­ket, hogy ez csak akkor vá­lik időszerűvé, ha megfelel az összeurópai biztonság erő­sítése ügyenek. Ezt megelő­zően a Német Szövetség: Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság vi­szonyának kellene rendeződ­nie a nemzetközi jog alap­elveinek megfelelően. Est megelőzően ... Azt jelenti ez, miniszter ür, hogy ez elő­feltétele a diplomáciái kapcso­latoknak Bonn és Magyarország kőzött? Ebben a vonatkozásban nem beszelnék előfeltéte­lekről. Csak annyit szeretnék mondani, hogy diplomáciai kapcsolataink kérdésé akkor válhat időszerűvé, ha az ked­vez az európai biztonság erősítésének. Ezeket a fejle­ményeket megkönnyíthetné a két német állam kapcsola­tainak rendezése. On a nemzetközi Jog alapján történő szabályozásról beszélt, miniszter úr. Ez azt jelentené véleménye szerint, hogy a két államban laku németek külföl­dinek tekintsék egymást? Azt hiszem, hogy igennel kellene válaszolnom erre a kérdésre. Ezt a kérdést azonban természetesen a két német kormánynak kellene megbeszélnie — válaszolta Péter János majd még hoz­záfűzte. a Német Szövetség: Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kap­csolatainak rendezése nagy jótétemény lenne egész Eu­rópa, sőt az egész nemzet­közi helyzet szempontjából is. Kedvezően hatna magá­nak a német népnek a sor­sára is. s e^el új utak nyílnának meg a Magyar Népköztársaság ós a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatai előtt is. Lát Ön új tényezőket » szö­vetségi köztársaságban, az új szövetségi kormány politikájá­ban? Igen, látunk egyes új té­nyezőket a Német Szövet­segj Köztársaság politikájá­ban, összefoglalóan ezt így tudnám kifejezni: az új nyugatnémet kormány szá­mos megnyilatkozásában jobban tükröződnék a mai nemzetközi realitások és az összeurópai érdekek, mint korábban. Látszott ez az atomsorompó-egyezmény alá­írásában. Látszott a Szovjet­unióval. a Német Demokra­tikus Köztársasággal, Len­gyelországgal való nyugat­német tárgyalókészség né­hány új jellemző vonásában. Mégis azt kell mondanom, túl rövid Idő telt még él a Német Szövetségi Köztársa­ság új kormányának hiva­talbalépése óta ahhoz, hogy az új kormány mindent ki­fejthessen, ami szükséges az európai biztonság összes nyi­tott kérdéseinek a megvála­szolásához. Mi, a magunk részéró] szeretnenk bizalom­teljes várakozást tanúsítani. # Prága (MTI) A Rudé Právo hétfői szá­ma Miért volt szükség ja­nuárra címmel közli Gustáv Husáknak, a CSKP KB első titkárának nyilatkozatát az ország és a párt legégetőbb problémáiról. A párt első tit­I kára mindenekelőtt az 1968. januári plénum jelentőségét, a közelmúlt eseményeit, a 1 jobboldal ellen vívott harcot | és a konszolidáció feltételeit i elemzi. A gazdasági élet problémáinak részletes fel­vázolása és a szövetséges ál­' lamokhoz fűződő kapcsolatok i helyreállításának méltatása után hosszasan foglalkozott az 1968. januárjában megtar­tott pártplénum jelentőségé­vel. Tudom — mondotta —, vannak olyanok, akik azt mondjak, hogy társadalmunk január nélkül nvugodtabban élhetett volna. Vélemenyem szerint az 1968. január előtti | és 1968. januári mozgásban senki sem feltételezte, hogy a folyamat élére gyenge, vagy éppenséggel tehetetlen vezetőség kerül, amely lehe­tővé teszi a destruktív folva­mat kibontakozását. Határo­zottan kijelentjük, hogy nem volt szükségszerű az olyan iellegű fejlődés, mint ami­lyenre január után sor ke­rült. Csak nagy adag politi­kai naivitás okozta — nem akarok más kifejezést hasz­nálni —, hogv az ismert helyzetbe kerültünk. Nem volt szó párton belüli puccs­ról. A Központi Bizottságnak jogában áll leváltani vezető funkcionáriusait Ha kommunistaként, mar­xista szemszögből vizsgáljuk a kérdést — folytatta Gustáv Husák — akkor január ér­telmét, abban a törekvésben jelölhetjük meg, hogy kikü­szöböljük a part- és a társa­dalom hatékonyabb fejlődé­sének akadalyait, leküzdjük a hibákat, torzulásokat, s megoldjuk a szocialista tár­sadalom építésének időszerű problémáit. Gustáv Husák hangsúlyoz­ta, hogy a pórt igyekszik el­hárítani az 1988. januárja utáni időszak hiányosságait, I felszámolja a jobboldali szo­I cialistaellenes irányzatokat, de egyidejűleg fejleszteni kí­vánja január minden pozitív vonásait. A párt első titkára az in­terjúban kitért a jobboldal elleni harc kérdéseire, s e küzdelem következetes vég­hezvitelének zálogát négy feladat teljesítésében jelöl­te meg. Az első feladat, hogy politikai csapást kell mérni a jobboldalra, mint ideoló­giai koncepcióra, álláspont­ra. A második feladat a pár­ton belüli jobboldalnak, mint szervezett egységnek meg­bontása. A harmadik feladat a félrevezetett emberek meg­nyerése a meggyőzés eszkö­zével, becsületes politikai munkával. Végül negyed­szer: mindazoknak meg kell válniok a párttól, akik szán­dékosan megkárosították a pártot vagy akik változatla­nul kitartanak a párt prog­ramiéval ellentétes nézeteik mellett. A pártkongresszus és a vá­lasztások előkészítéséről szólva a CSKP KB első tit­kára kiemelte, hogy a kong­resszus összehívásának fel­tétele a párt belső konszo­lidálása. A párton belüli harc megbontott egész szer­vezeteket, s ezen az idősza­kon túl kell jutni. Ha ez megtörténik —, s ehhez járul hozzá a tagkönyvcsere ls — a párt készen áll majd arra, hogy lebonyolítsa az évzáró taggyűléseket és a pártkong­resszust is. A kongresszus előtt a párt figyelmét a legfonto­sabb pozitív politikai célok­ra akarjuk Irányítani. A párt társadalmunk vezető politi­kai ereje, s belső konszoli­dálása a feltétele egyben az egész állam politikai konszo­lidálásának. Ezért a választá­sokkal csak pártkongresszus utón számolhatunk. Az idei fejlődés mutatja meg majd konkrétan a két akció leg­megfelelőbb időpontját — mondotta nyilatkozatának végén Gustáv Husák. záKt igazolná. fl DNFF újabb tttzszünetet tart # Saigon (AFP) Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a DNFF és a dél-vietnami ideiglenes for radalmi kormány rádióadója hétfőn bejelentette, hogy a hazafias erők a Hold-újév ünnepe alkalmából február 5-e és február 9-e között tűz­szünetet tartanak. A saigoni kormány és az intervenciós csapatok pa­rancsnoksága egyelőre nem válaszolt a javaslatra. Az amerikai csapatok sai­goni főhadiszállásán hétfőn közölték, hogy az éjszaka fo­lyamán a DIFK reguláris erői 21 célpont ellen intéztek tüzérségi és rakétatámadáso­kat. A jelentés beismeri, hogv az amerikaiak veszte­ségeket szenvedtek. Megalakult ax űj kongói kormány DÉLMAGYARORSZÁG <? KEDD. 1979. JANUÁR 6. # Hruzzitville (AFP. UPI. Reuter) A Kongói Népi Köztársa­ságban megalakult az uj kormány, amely a szomba­ton életbe lépett új alkot­mány értelmében államta­nácsként irányítja az ország eletét és gyakorolja a vég­rehajtó hatalmat. Az állam­tanács összetételét elnöki rendelet ismerteti: egy ki­vételével a régi kormány va­lamennyi minisztere kapott miniszteri, vagy népbiztosi megbízást. Az államtanacs elnöke Marién Ngouabi. Olíciós kormányzást. E hely­zet nehez. A középbal kor­mányok ls éveken át a leg­nagyobb válságokkal küsz­ködtek, hiszen éppen ezért váltotta fel őket a mostani, tisztán kereszténydemokra­ta kormányzat. Csakhogy a konfliktusok feloldódás he­lyett tovább mélyültek. Nap­; nap után mind világosabbá válik: szinte lehetetlen kormá­nyozni I táliában az olosz nép egyik legnagyobb pártja el­len és nélkül —, az Olasz Kommunista Párt ugyanis nemcsak egyre nagyobb tö­megeket kepvisel, de a vál­ságok megoldására is ko­) moly elkepzelesei vannak. Olvadás? Figyelemre méltó a New York Times hétfői számá­nak vezércikke, amely a nemzetközi helyzet javulá­sának kilátásaival foglalko­zik. A vezércikk szerint három tényező járult emlí­tésre méltóan hozzá az utóbbi időben a légkör enyhüléséhez. Ezek között sorolja fel a tekintélyes New York-i lap a straté­giai fegyverkezés korláto­zásáról folytatott szovjet­amerikai tárgyalások első, helsinki szakaszát, a kí­nai—amerikai diplomáciai érintkezés felújítását a len­gye] fővárosban és a pe­kingi szovjet—kínai határ­tárgyalásokat. A felsoroltakat egybe­vetve a New York-i lap úgy véli, hogy ezek az ese­mények azt jelzik, jelen­tős olvadás kezdődött „a Washington—Moszkva—Pe­king háromszögben". A belgrádi Politika a pe­kingi szovjet—kínai tárgya­lások folytatását kommen­tálva hangoztatja: ez az esemény megmutatja mind­két félnek azt az óhaját, hogy „a tárgyalások olyan szinten és olyan szellem­ben haladjanak tovább, ahogyan az első szakasz­ban zajlottak. Ez valójában még egyszer megerősíti a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos szovjet politi­ka folyamatosságát, azt, hogy a Szovjetunió pozitív döntéssel kívánja befejez­ni tárgyalásalt Pekinggel mindazokról a kérdésekről, amelyek a mostani megbe­szélések napirendjén van­nak". NASSZEK ES BKOWN MEGÜL SZELESE. Gaiual Abdel .Vasszer, az EAK elnöke megbeszéléseket folytatott a Kairóban tartózko­dó George Brown-nal, a Brit Munkáspárt helyettes vezetőjével \ Mélyül ax olasx válság • Róma (MTI) jak. Hírek szerint hétfőn ta­Az óriási sztrájkokkal, po- uácskozásra gyűltek össze a litikai és gazdasági nyugta- kereszténydemokrata, a szo­lansággal terhes „hosszú for- clalista, a szociáldemokrata ró ősz" után Olaszországban és a republikánus pártok Európa népei számara nagy : a mostani telén sem jegece- főtitkárai. Arról vitatkoznak, Unn he .. sedett ki valamiféle konszo- érdemes-e — és lehetsé­orom lenne, ha a tórtenelem ; ljdóc.ó EUenkezőlegi a ró_ ges_e? _ feltámasztani az eat a bizalomteljes varako | mai jelentések újabb kor- úgynevezett „középbal" koT i mányválság közeledtét jósol Admirálisból vezérigazgató # Párizs (MTI) Egy cherbourgi szálloda igazgatósága megerősítette, hegy Limon tengernagy, aki­nek visszahívását a francia kormány kérte az izraeli ha­tóságoktól, karácsony éjjelen a nagy francia kikötőváros ban tartózkodott és ily mó­don kétségkívül személyesen is közreműködött az izraeli rendelésre készült öt ágyú­naszád elindításában. * Tel Aviv (AP) Mordehaj Limon admirá­list, a Franciaországból ki­utasított Izraeli tó fegyvervá­sarlót egy izraeli tengerha­józási ceg vezérigazgatójává nevezték ki. 0 Cherbourg (Reuter. AFP) A „Ramadan" nevű 5700 tonnás Iraki szállítóhajó — fedélzetén kétszáz tonna francia gyártmányú hadi­anyaggal — elhagyta Cher­bourg kikötőjét. A cherbour­gi hatóságok tájékoztatása szerint a hajó végcélja Bas­ra. A francia hadügy- éa külügyminisztérium nem volt hajlandó kommentálni az eseményt.

Next

/
Thumbnails
Contents