Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

II lakosság több mint felét ^J™1 már összeírták "uganszkot Jó ütemben — Népszámlálók nyomában Vasárnap volt a népszámlálás harmadik napja. Ezen a napon 60 ezer ember járta a városokat és falvakat, összegyűjtve a népszámlálási adatokat. A számlálóbiztosok a hét végét már csak azért sem tölthették pihenéssel, mert a munkaszüneti napokon sokkal könnyebben boldogulnak. A családokat ugyanis ilyenkor általában otthon találják és így vasárnap lényegesen több ember adatait tudták összegyűjteni, mint hétköznapokon. A népszámlálás jó ütemben halad. A jelentések összesítésekor kiderült, hogy vasárnap estére már a lakosság felét öszszeirták. Ez kitűnő eredménynek számit, hiszen a kemény téli időjárás rendkívül megnehezítette a falun dolgozó számlálóbiztosok munkáját. Szeged: 393 körzet A múlt hét péntekén volt az utolsó eligazítás Szeged három népszámlálási irodájában. A munkát azonban több hónapos előkészítés, az összeírok részére tanfolyam, és nem utolsósorban, az utcanevek és házszámok kicserélése vagy pótlása előzte meg. A várost 393 körzetre osztották, ennyi a számlálóbiztosok száma is, akik a lakásokba bekopogtatnak. Hogy hány lakásba, azt majd legfeljebb a népszámlálás után lehet megmondani... A lakosság 25 százalékát jobban kikérdezik, mint a többit, olyan kérdésekre is választ kérnek tőlük, mint például: van-e televíziójuk, háztartási gépük stb. Ez az úgynevezett reprezentatív népszámlálás módot ad arra is, hogy következtetéseket vonjanak le például az egész lakosság életszínvonalára. A népszámlálás még a városban sem könnyű. Előfordul, hogy arra a kérdésre, mi a foglalkozása, a biztos ezt a választ kapta: „Semmi köze hozzá". Természetesen végül mindenki válaszol, hiszen a népszámlálásban való résztvételt megtagadni nem lehet, a kérdésekre pontos, a valóságnak megfelelő választ adni állampolgári kötelesség. Néhány lakásba, különösen az albérlőkhöz — akik úgy látszik, kevesebbet tartózkodnak odahaza — többször is vissza kell menniük az összeiróknak. De hát ez a megterhelés együtt jár e szép. de mégsem irigylésre méltó munkával. Az öszszeírókat általában szívesen fogadják, gyakran kávéval, süteménnyel kínálják őket, úgy, ahogy a vendégszeretethez illik. A népszámlálás első napjai után — amint az összeirókörzetek vezetői elmondották — Szeged jól áll: a lakosságnak mintegy felét már itt is összeírták. A. S. Szegedi járás: traktorral.! Nefiéz az idén a népszámlálóknak. Az „eszmei időpontban" még adott egy adag havat a tél, itt-ott akkorát, hogy az útszélre telepített hófogóknak már csak a hegye látszik ki. Magamban népszámlálási segélyszolgálatnak nevezem azt a párost, amelyhez csatlakozva a hét végén beletekinthettem a zömmel pedagógusokból, nyugdíjasokból, tanácsi dolgozóktól és kívülállókból szervezett elszánt csapat munkájába. Török Tivadar, a járási statisztikai felügyelőség vezetője és dr. Adányi József, a járási tanács csoportvezetője először Szőregre irányítja gépkocsinkat. Ideális hely Szőreg, alig van külterülete. Nagy Sándomé számlálóbiztos azt mondja, mindenütt szívesen fogadják. Objektív nehézségként csak a kutyákat említi. Néhány helyre újra vissza kell majd mennie, ha már megkötik az országos nagy munka csahos ellenségeit Dűlőutakon Domaszéken nehezebbek a körülmények. Huszonkét körzetből egyetlen a belterületi csupán, a többi 21 mind tanya. A szakszövetkezetek traktorral törik a dűlőutakat. Ahol lehet, szabályos utakat is csinálnak, de legtöbbször csak a kerék nyoma használható kétnyomsávú hóbavágott gyalogúinak. Ha szerencséje van a számlálóbiztosnak, ha éppen akkor indul, amikor a traktor, fel is ülhet. Kirí Istvánnak nincsen szerencséje, délig várja az egyetlen segítségként szánbajöhető gépet. Zákányszéken Széli Sándorné első panasza is a közlekedésé. Két órát vesz igénybe maga a „tetthelyre" való kijutás, ugyanennyi természetesen a visszaút is. Előfordul, hogy egy dülőútra telepedett kiadós hófúvás miatt több kilométert is kell kerülnie csak azért, hogy átjusson a szomszédba. Az emberek? Azok nagyon kedvesen fogadják a népszámlálót. Hamisítatlan, kétlovas fatalpú szánkón vágunk neki a zákányi határnak, hogy munkában is lássunk népszamlálót. Szép a határ, a szánkó is inkább csak afféle kis kiruccanás hangulatát kelti — az első felborulásig. Térdig járja a ló a havat, nehéz lehet itt gyalogolni. Vitathatatlan előnyben vannak most a nők, mert ők csizmában járnak. Szélpálék tanyájában Masir Mihály a számláló. Szegedről jár naponként busszal vagy vonattal, aszerint, hogy melyik mer vagy tud nekivágni a hajnalnak, az isKolátől aztán ő is gyalog megy. Nem panaszkodik, szívesen is csinálja csak tárgyilagosan hozzáteszi: így nagyon nehéz. Titok Ahol járunk, mindenütt elmondják a „segélyszolgálat" tagjai, miközben ellenőrzik a beérkezett íveket és tanácsaikkal igazítják útba a felülvizsgálókat — és tisztáznak olyan nehéz problémákat például, hogy a káposztataposó ember szakmunkás vagy betanított munkás —, hogy a népszámlálás érdekében minden szükséges eszközt igénybe kell venni. Az első napokban mindenesetre nem sikerült megszervezni sem a szánkókat, sem a számlálóbiztosokat kiszállító traktorokat sem. A népszámlálás adatai szolgálati titkot képeznek. Bár figyeltük a kérdezz-felelek játékot, következtetések levonására illetéktelenek vagyunk. Néhány külön kérdéssel megtoldom inkább a kérdőívek kíváncsi sorait. Azt tudakolom, léptünk-e előbbre, és mekkorát az utolsó népszámlálás óta? Szőregen a tanácstitkár alig győzi sorolni a falu tízesztendősnél fiatalabb szerzeményeit: iskola, orvosi rendelő, betonút, járda, kétvonalas buszjárat, megoldódott a vízellátás, a magánépítkezéseket pedig hirtelen összeszámolni is nehéz. A termelőszövetkezetek száma ugyan megcsappant, háromból lett egy, de ez éppen gyarapodást jelent, mert az az egy erös nagyüzemmé fejlődött. Szélpál Antal kurtán válaszol a kérdésre, egyetlen mondattal köti össze a jelent a múlttal: nem jár azért rongyos ruhába senki. Toldalék Ábrahám Imre és fogatostársa a szánkón egészíti ki ezt a rövid mondatot. — Akkortájt szervezték itt a szövetkezetet is, amikor az öszszeírás volt. El nem hitte volna akkor senki, hogy ez a vidék tíz év alatt ekkorát tud lépni előre. — Mit várnak a következő tíz évtől? A válasz most is az, ami az évtized elején volt: ki tudhatná előre, mi lesz addig? De már nem aggodalom, hanem mosoly van a kérdésre adott kérdés mögött. Toldaléknak csak anynyit tesznek hozzá, ha így maradna, az is jó lenne. Talán még tovább is juthatunk. H. D. lof ís A TASZSZ tudósítójának jelentése szerint az ukrajnai Luganszk város új neve Vorosilovgrád lesz. A városban emlékművet állítanak Vorosilov marsallnak, a kiváló hadvezérnek, párt- és állami vezetőnek. Vorosilov a század első éveiben ebben a városban irányította az ipari munkások forradalmi mozgalmát. Új zöldségfeldolgozó A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja a primőrök „hazájában", Szentesen. 48 millió forintos beruházással létrehozott új zöldségfeldolgozó telepén megkezdődött a részleges üzemelés. Az új létesítmény kétszáz vagonos hűtőházból, ezer négyzetméter alapterületű munkateremből és százötven vagonos légkondicionált raktárból áll. Ez utóbbit már hasznosítják: burgonyát és vöröshagymát tárolnak benne. Az új üzem — amelyet a legkorszerűbb berendezésekkel szerelnek fel — a piaci igények állandó és egyenle; tes ellátására hivatott. Az eddigi evék gyakorlata az volt. hogy a nagy zöldségszezonban gyakran eladhatatlan mennyiségű áru halmozódott fel, máskor viszont nem tudták a fogyasztói keresletet kielégíteni. A kétszáz vagonos hűtőházban hosszú ideig károsodás nélkül tárolhatják a primőröket. Földgázzal üzemeltetik majd az egész komplexumot, amelyhez napi három vagonos kapacitású jéggyár is tartozik. A megye és az ország ellátása szempontjából egyaránt fontos létesítmény teljes átadására január végén február elején kerül soe. F

ül- és szemtanúja voltam december 24-én a 7-es élelmiszerboltban a kenyér árusításának. A vásárlók csaknem verték egymást a kerek kenyér miatt, a kiabálásban alig értette a másik pultnál az eladó, hogy mit kérnek tőle. O is adott kenyeret, ugyanazért az árért, ugyanolyan ízűt, csak éppen vekni alakút, s ezért persze nem is kellett sorbaállni. Az óriási forgalom miatt újabb pénztárt nyitottak a boltban, egy skatulyával, s egy ív papírral, hogy felírhassák a blokkok összegét. Aprópénzé nem volt még az új pénztárnak, mondták is. hogy aki ide jön fizetni, készítsen aprót. Egy asszonyság mégis csúnyán leteremtette a pénztárossá avanzsált elárusítót, mert nem tudott visszaadni. Lehet, hogy az ilyesféle pénztár szabályellenes, de hogy a vevők érdekében volt rá szűkség, az biztos. Nem szidást, elismerést érdemeltek volna érte. Ezt a két epizódot csak azért mondtam el. hogy érzékeltessem, milyen nehéz és háládatlan munkát végeztek a kereskedelem dolgozói az ünnepek idején. Szerencsére most már tűi vagyunk ezüst- és aranyvasárnapon, karácsonyon, szilveszteren, újéven, túl az „év végi hajrán". Tegyük szivünkre a kezünket: ugye végül is mindent megvásároltunk, amit akartunk? Hát nyilván, hogy meg! Ekkora áruválaszték, mint most volt. talán az elmúlt 25 évben egyszer sem fogadta a vásárlókat. Ma Szegeden mindent, de mindent meg lehet kapni, ami kell. s ami szem-szájnak ingere. Hogy van. ami nagyon drága, s nem mindig találjuk meg a pultokon, amit keresünk, az most más lapra tartozik. Bár az engem egyáltalán nem bánt, hogy végre lehet például szinte korlátlanul kapni aranyholmit, sőt még az se nagyon, hogy narancs nélkül maradt Szeged az ünnepekre. Volt. amikor egv évtizedig színét se láttuk, s most nyilván azért maradt csak el, mert az ország félig megbénult közlekedése inkább a közszükségleti cikkek szállítását sürgette. Arról az egyszerű tényről sem feledkezhetünk meg. hogy jólét van az országban, sokkal többen, sokkal többet vásárolnak, mint azelőtt. Üzlet meg kereskedő pedig koránt sincs annyi, mint kellene. Nem ők tehetnek róla, hogy kevesen vannak a forgalomhoz képest, hogv sokszor szinte emberfeletti munkát kell végezniük, különösen a nőknek, asszonyoknak. Csodálkozunk, megbotránkozunk, ha létramászás, ládaemelgetés közben nincs mindenkihez külön mosolyuk, ha nem mindig köszönnek és soha nem ugranak ajtót csukni utánunk? Bizony több jó szavunk lehetne a kereskedőkhöz. Csúnya divat az. hogy annyit pocskondiázzuk őket. Sajnos, jellemzőnek kell mondani, hogy ezekben a napokban egyetlen olyan levelet sem kaptunk olvasóinktól, melyben dicséret, elismerés, netán köszönet lett volna, de kaptunk ilyet- „Tartsam talán szerencsémnek, hogv mi ezúttal megúsztuk a verést?" S mindez miért? Mert 24-én az egyik édességboltban már nem szolgálták ki szaloncukorral. Igaz, az üzlet mindig üzlet, de azért — egymásközt bevallhatjuk — más az ünnepek előtti napon kenyeret, s megint más nyalánkságot vásárolni. Utóbbit egy hónappal hamarabb is haza lehetett volna vinni. Kereskedni tudni kell. Lehet, hogy ezekben a hetekben sok kereskedő rosszul vizsgázott, de biztos vagyok benne, hogy rosszul vizsgázott sok vásárló is. hiszen vásárolni is tudni kell! S mindezt megfordítva: meggyőződésem, hogy mind a vásárlók, mind a kereskedők többsége derekasan helytállt, jól vásárolt, illetve jól kereskedett. Mi másért, ha nem ezért volt a karácsonyfák alatt oly sok szép ajándék, volt rakva finom falatokkal az ünnepi asztal, s csapott a hangulat az égig az új évet köszöntvén. Kicsit jobban meg kellene tanulni egymást becsülnünk! „,, . Feher Kalman Olvadás Tegnap, hétfőre virradóra megenyhült az idő Szegeden is. s a vastag hótakaró olvadni kezdett. Fehér köntösüket vesztették a fák és a háztetők, az utakat és járdákat pedig hólé fedte be. A gyerekek, pedig kora délután. ahol vastag volt a hó, még szánkózhattak egyet, de azon már több kislány és kisfiú pityergett, hogy ..megsoványodott" hóemberük és orra is elolvadt. Hiába, szeszélyes az időjárás... A gyors olvadás belvízzel fenyeget. Életbe lépett a szakmunkásképzési törvény Mint ismeretes, az országgyűlés néhány hónappal ezelőtt fogadta el a szakmunkásképzésről szóló VI. törvényt. amely a képzést hosz. szú időre meghatározó alapvető és általános, keretjellegű előírásokat tartalmaz. A törvény végrehajtásáról pedig mo6t jelent meg a munkaügyi miniszter rendelete, amely a szakmunkásképzés valamennyi területét átfogia. egységesíti a jogszabályokat é6 módosít, illetve megszüntet korábbi rendelkezéseket. A vegrehaitasi rendelet, amely január 1-en lépett hatályba — első része az új országos szakmunkásképzési jegyzékről intézkedik. A túlzott szakosítás megszüntetése érdekében e jegyzék a korábbi 285 helyett 186 szakma oktatását írja elő. Ennek megfelelően megkezdik az alapszakmai képzést, amelynek az a lényege, hogy az azonos szakmacsoporthoz tartozó tanulók ezentúl az első időszakban közös szakmai oktatásban részesülnek, s a speciális szakmai ismereteket az oktatás utolsó időszakában sajátítják el. A végrehajtási rendelet megerősíti a szakmunkásképző iskolákban jelenleg is meglevő hagyományos (A), emeltszintű (B) es a középiskolai végzettségűek (O tagozatos oktatását, s új lehetőséget biztosít a munkaviszonyban álló dolgozók számára, iskolarendszerű esti tagozat szervezésére. A „D" tagozaton vizsgázottak mind az iskolai végzettség, mind a továbbtanulási kedvezmények tekintetében a nappali tanulókkal azonos elbírálás alá esnek. Az úi törvény — egyebek között — tanulói szabadság helyett oktatási szüneteket ad a tanulóknak. A végrehajtási intézkedés a nyári oktatási szünetet legalább 30 napban, a téli és a tavaszi szünetet pedig legalább két, illetve egy hétben határozza meg. A munkaügyi miniszter tanévenként külön utasításban közli a 6zünetek pontos idejét. Somogyi Károlyné felvétele Szeged, Móra park, tegnap délután KEDD. 1970. JANUÁR 8. DELMAGYAR0RS1ÁG