Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

JrtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYAR S Z OCIALISTA MUNKÁSPÁR T LAPJA 60. évfolyam, 4. szam 1070. JANUÁR 6., KEDD Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét* köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Export-takarékosság Kisgépek segítik a Szegedi Ecset- és Seprűgyár munkáját A Szegedi Ecset, és Sep­rűgyár tulajdonképpen ma is „ősi" alaptechnológiával dolgozik. Mind az ecsetké­szités. mind a seprűgyértás kezá müveletekre épül. azaz a termelést manufakturális rendben végzik. Az üzem műszaki szakembereinek ép­pen ez okozza a legnagyobb gondot: vajon milyen lehe­tőség van a korszerűsítésre, a termelékenység növelésé­re. a rentábilisabb munkára ilyen adottságok között? A seprűgyárban esztendő­ről esztendőre az a szokás, hogy műszaki fejlesztési ter­veket készítenek, szinte a legapróbb termelési felada­tokra is. Egy egész, gyári kollektíva fog össze azért, hogy új és új pontokon ..ér­jék tetten" a termelést féke­ző okokat. Ennek a jó di­vatnak kézzel fogható ered­ménye van: egyszerű gyári sétával felmérhető a szaka­datlan fejlesztés hatása. Új, szellemes kisgépek, berende­zések segítik az embert szin­te minden üzemcsarnokban, műhelyben. A kisgépesítésben ninc6 semmi új. ilyet szinte vala­mennyi szegedi üzemben ta_ pasztalhatunk. A műszaki fejlesztési összegekből ma már egyre többet költenek a vállalatok hasznos „segítő­társakra". amelyekkel taka­rékoskodhatnak az emberi erővél. ugvanakkor gyorsab­ban is dolgozhatnak. A sen­rúgyáriak kisgépesítési moz­galma azonban eltér a töb­bi szegedi vállalat módsze­rétől — a termelésbe kap­csolódó legtöbb új gépet, be­rendezést ugyanis az Ecset­és Seprűgyár műszakijai há­zilag tervezik és készítik. Figyelmet érdemel, hogy a gyár nagyvállalatok által irigyelt TMK-gépműhelyet tart fenn — gazdaságosan. Nemrég, amikor az új seorúgvárat avatták, tucat­nvi olyan, úi célgépet állí­tottak munkába, amelyet a házi TMK készített. Azért kell ez. mert sem a hazai piacon, de még külföldön sem talál­hatók olyan gépek, amelyek az egyedi seprű gyári célfel­adatokra megfelelnének. Az elmúlt tíz esztendőben — jórészt a házi kisgépesíté­si mozgalom, a jó újító­szellem hatására — nemcsak az ország. hanem Európa egyik legnagyobb seorűgyá­ra fejlődött ki Szegeden. Ma már gyümölcsöző export ko­operációt mondhat magá­nak egy osztrák céggel, aho­vá 1069-ben mintegy 65 ezer 900 darab félkész seprűt szállított Még jobban növe­kedett az export ecsetből: tavaly 60.8 százalékkal töb­bet szállítottak külföldre, mint 1968-ban. A seprűgyár pártvezető­sége az elműlt napokban is­Magyar-kubai Új magyar-francia barátsági napkereskedelmi és gazdasági mét felmérte az 1969. évi korszerűsítő tevékenységet, s megállapította, hogy a gyár sajátos fejlesztési gondját; jól oldotta meg. A manu­fakturális termelési módot előnyösen segítik » házilag konstruált és készített gépek, jó úton halad a gyártmány­fejlesztés. Kiderült, hogy az üzemben szép hasznot hozott a takarékosság, például tö­rött seprűnyelekből tovább­feldolgozással 2 ezer mázsa fát ..mentettek meg" a se­lejtből. Fahulladékokbó: több mint félmillió szer­számalkatrész készült, ame­lyet a gyár értékesített. Eb­ben a takarékosságban szin­tén a kezdeményező kedv; a dolgozók számos újítása vit­te a fő szerepet M. L Ü A kubai forradalom ti. évfordulója alkalmából hét­főn magyar—kubai barátsági napot tartottak Salgótarján­ban. Ebből az alkalomból a városba érkezett Floreal Cho­mon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe. akit vidéki útján el­kísért Kádas István, a kül­ügyminisztérium osztályveze­tője. A vendéget délelőtt fogad­ta dr. Tóth István, a városi tanács vb elnöke, aki ismer­tette Salgótarján 25. éves fejlődését. Ezt követően a vendégek ellátogattak a sal­gótarjáni kohászati üzemek­be. Délután a művelődési központban barátsági nagy­gyűlésre került sor. Szabó Aladár, az MSZMP salgótar­jáni városi bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det, s felszólalt Floreal Cho­mon Mediavilla, is. megállapodás „Újra örülünk az életnek" Elutazott a hazánkban gyógykezelt két dél-vietnami partizánleány Nyolc hónapi magyaror­szági tartózkodás után hétfőn hazautazott Budapestről Nguyen Thi Nhan és Huynh Thi Kien két hós dél-vietna­mi partizánleány, akik az amerikai agresszorok és csat­lósaik elleni harcban súlyo­san megsérültek. Mint isme­retes, az V. kerületi párt­bizottság, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és más társadalmi szervezetek meg­hívására hazánkban kerestek és találtak gyógyulást. A két partizánlány, a Feri­hegyi repülőtéren búcsúzott vendéglátóitól, kezelőitől és barátaitól. Az indulás előtt adott nyilatkozatában a két hős leány meghatottan mon­dott köszönetet a vendéglá­tásért amely lehetővé tette egészségük helyreállítását. Nguyen Thi Kien ezeket mondta: — Ügy éreztük, egy nagy család tagjai lettünk, s ezért különösen fájdalmas szá­munkra a búcsú. Én egyik lábamat Nhan a bal karját vesztette el a harcokban. Dr. Egyed Béla főorvosnak és munkatársainak köszönhet­jük, hogy újra tudunk örülni az életnek, s az itt kapott művégtagokkal mozogni, dolgozni tudunk. Nguyen Thi Nhan így nyi­latkozott: — A mi sorsunk, szenve­désünk nem jelent valami kivételes esetet hiszen sok­ezer dél-vietnami fiatal har­col. Az elszántságunk törhe­tetlen. Az amerikaiak soha sem győzhetnek, nem törhe­tik meg népünk ellenállását. Nagyon köszönjük magyar barátainknak, vendéglátó­inknak, hogy visszaadták egészségünket és így nekünk is módunk lesz helytállni a munkában. Egyébként mindkét parti­zánleány megtanult magya­rul. Könnyes szemmel, ma­gyar szóval búcsúztak: jó egészséget, boldog új évet, a viszontlátásra. (MTI) Hétfőn Párizsban dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter és Valery Giscard d'Estaing francia gazdasági­és pénzügyminiszter aláirta 97. új ötéves magyar—francia hosszúlejáratú kereskedelmi­és gazdasági megállapodást, amely január elsejei hatály­lval lépett az 1969. év végén lejárt árucsereforgalmi meg­állapodás helyébe. A most aláírt megállapo­dás az előzőhöz képest szé­lesebb alapokra irányozza elő a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, az e téren fennálló lehetősé­gek teljes kihasználásával. Ennek érdekében alapvető célkitűzésként mondja ki a ' megállapodás a kétoldalú ; árucsere harmonikus és ki­i egyensúlyozott. fejlődését, ezen belül a Franciaországba 1 irányuló magyar export j gyors fejlesztését, különösen | egyes kiemelt gazdasági ága­i zatokban. mint a gépek és 1 beruházási javak, ipari kész­| áruk, mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek szek­torában. A másik oldalon pedig a francia export szá­mottevő fejlődését, főleg gépek, beruházási javak és ipari berendezések tekinte­tében irányozza elő. A meg­1 állapodás leszögezi, hogy a j két kormány minden lehet­| séges intézkedést megtesz az ípajti kooperációs tevékeny­, ség hatékony elősegítésére, s ennek érdekében az ilyen jellegű áruszállításokra a fe­lek semmiféle mennyiségi korlátozást nem alkalmaz­nak. Ezenkívül megegyezés jött létre arról, hogy a koope­rációs ügyleteknél a két fél esetenkint tanulmányozza a vám-, pénzügyi vagy más könnyítések megadásának le­hetőségét. A hosszúlejáratú megálla­podással együtt a két minisz­ter aláírta az 1970. évi áru­cseréről szóló jegyzőkönyvet a hozzátartozó kétoldalú kontingens-listákkal, ame­lyek szerint a szállítandó áruk kontingensei jelentősen növekedtek. Egyidejűleg a francia fél számottevően bő­vítette a liberalizált, mennyi­ségi korlátozás nélkül Fran­ciaországba szállítható ma­gyar árucikkek listáját. S külön rögzítette azt a szán­dékát, hogy az ötéves meg­állapodás időtartama alatt teljesen megszüntesse a meg meglevő mennyiségi korláto­zásokat. A jegyzőkönyv szerint 1970-ben Magyarország el­sősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, főleg marha- és sertéshús-fé­léket, vágóbirkákat, továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékeket, traktorokat, hengerelt árut, textilárukat és egyéb könnyűipari cikke­ket. valamint más ipari kész­árukat szállít. Franciaország­ból elsősorban gépeket, ipart felszereléseket és komplett berendezéseket. továbbá vegyipari, kohászati, textil­ipari anyagokat, különböző ipari készárukat és fogyasz­tási cikkeket, valamint me­zőgazdasági termékeket vá­sárolunk. A megállapodás aláírásá­nál jelen volt Mód Pétee, Magyarország párizsi nagy­követe. valamint Jean Bailly, a francia Gazdasági és Pénzé üfiyminiszlérium államtitká­ra, továbbá a két ország kiflé ügyi-., és külkereskedelmi ha­tóságainak több magasrangű képviselője. Az úi megálla­podás aláírása után Valery Giscard d'Estaing. gazdasáé gi- és pénzügyminiszter ebéé det, adott dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tisz­teletére. Hétfő délután Mauriee Schumann külügyminiszter távollétében Jean de Lrp-' kowski, francia külügyi ál­lamtitkár fogadta dr. Bírő József külkereskedelmi mi­nisztert. Este Mód Péter nagvköve* rendezett vacsorát, melyen részt vett Jean Bailly állam­titkár. Városnéző Harmincezernyi lakosával Szenteshez hasonló nagyságú városunk. Hírét azon­ban az egesz világba elvitte a hagyma. Valamikor — akárcsak Szentes — me­gyeszékhely volt, Csanád közigazgatási központja. Jeles műemléke a regi me­gyeháza. Üjabban mezőgazdasági gépgyár­tásáról is ismert. Környezetének szépsé­gét a Maros romantikus völgye fokozza. Kepeinken: a Lenin tér. a város köz­pontja. a gerizdesi városrész szépen ren­dezett kertes házaival és a régi Belvá­ros, a mai Kálvin tér és környéke. Enyedi Zoltán légii el vételei

Next

/
Thumbnails
Contents