Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Felszabadulásunk tiszteletére: Bölcsőde, csak erényekkel A bölcsődepavilonok távlati ra.iza Nincs elég bölcsőde geden. Kényelmes, az Sze- ahol egy kisebb bölcsőde már igé- működik is. Felépítéséhez nyeknek jól megtelelő, még mindössze négy IKV-kezelés­kevesebb. Ezért is érdemes számontartani, hogy — mint már korábban megírtuk — a Szegedi Tervező Vállalat szocialista brigádjai felsza­badulásunk 25. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az I. kerületi tanács beruházá­sában épülő Hunyadi János sugárúti új bölcsődét társa­dalmi munkával tervezik tneg. A felajánlás teljesítése jól ben levő lakás szanálása szükséges. A szakemberek által jelenleg legkorszerűbb­nek ítélt földszintes, pavi­lon-rendszerű elhelyezés sze­rint a három délnyugatira tájolt épületrészben egyen­ként 20 gyerek számára ala­kítják ki a foglalkoztatókat. A pavilonokat keresztirá­nyú folyosó köti össze. A mö­götte levő kisebb épületré­halad. "Á^oíttóberben" kapott szek közül az egyikbe a megbízás nyomán a beépí­tési terv és a beruházási program is elkészült már, úgyhogy a bölcsőde jövendő­beli képe bemutathatővá vált A 60 személyes bölcsőde az Április 4 útja. Batthyány utca. Hunyadi János sugár­út Partizán utca által köz­rezárt tömbbelsőbe kerül, konyhát a másikba a moso­dát (amely a meglevő böl­csödét is szolgálja majd), a harmadikba a kazánházat helyezik eb Gáztüzelésű tömbkazán fűti majd a régi bölcsödét a sportorvosi in­tézetet sőt a későbbiekre ide tervezett 75 személyes óvo­dát is. A pavilonok közötti tér­ben, a szabad ég alatt játsz­hatnak majd a gyerekek, a három oldalról zárt udvarok szinte „lefalazzák" őket a természetszerűleg rendezet­len tömbbelsőtől. A környé­ket parkosítják, fásítják is a kertészeti terv szerint, Az új bölcsőde építési költ­sége várhatóan 4,3 millió forintot tesz ki, a tervezés értéke mintegy 350 ezer fo­rint. Ez az az összeg, amely az I. kerületi tanácsnak más célokra maradhat a tervező­brigádok felajánlása révén. A tervezők elképzelése az, hogy 1970 április 4-re olyan műszaki tervdokumentációt tesznek le a tanács asztalá­ra, melynek alapján minta­szerű, mind funkcionálisan, mind esztétikai szempontból kifogástalan bölcsőde építhe­tő feL F. K. M esszef ö Időn jó a hírük Hogy mennyire kicsi a vi­lág, azt tulajdonképpen Moszkvában értettem meg, amikor az elmúlt év októbe­rében a világ talán legna­gyobb ilyen jellegű intéz­ményének számító Rosszija Szálló éttermében a meg­szer. és építőanyag telepek. Ez más szavakai azt jelenti, hogy az említett községek lakossága gyakorlatilag min­dent megvásárolhat ezekben a boltokban. Naponta átlag­ban tizenkétezer vevőt szol­gálnak ki ezekben az üzle­dulópont csupán. Még akkor is. ha sikerrel teljesítették a tavalyi igen feszített, csak­nem 100 milliós tervüket. A messze földön elterjedt jó hírnév azonban lendítő erő is — az új, nagyobb felada­tok megoldásihoz. Perényi István Á hó alatt jól telelnek a vetések A vidéki mezőgazdasági üzemekből az elmúlt év vé­gén, illetve január elején ér­kezett jelentések szerint a 60—70 centiméter vastag hóbunda alatt kitűnően te­lelnek a vetések. A szakem­berek szerint a hó hőszige­telő hatására az elmúlt he­tekben különösen nagy szük­ség volt; a mínusz 15—18 fo­kos hideg ugyanis különben súlyos károkat okozhatott volna a gabonavetésekben. A szokásosnál kiadósabb hava­zás jól jött azért is, mert pó­i tolja a nyári végi, illetve az | őszi csapadékhiányt. A me­zőgazdászoknak csupán egyetlen aggodalma van: at­tól tartanak, hogy a vastag réteg lassú eljegesedés köz­ben olvad fel és ez a folya­mat túlságosan sokáig tart majd. Ha a felső elkérgese­det.t réteg elzárja a növénvek elől a levegőt, könnven fel­ütheti feiét a hópenósz. amely néhány évvel ezelőtt tetemes károkat okozott. A vidéki üzemek összesí­tései alapján pontosan fel­mérték, hogyan alakul az idei gabona vetésterülete. Megállapították, hogy az utóbbi három évi jó termés a kenyérgabonát a jól jöve­delmező növények közé emelte. A vetésterület állan­dósulása és az állami felvá­sárlási előirányzatok túltel­jesítése nagyrészt a gazdasá­gok megfelelő anyagi érde­keltségének köszönhető. A termelési kedvet tükrözi, hogy a gazdaságok az elmúlt év őszén 2 323 000 holdon ve­tettek kenyérgabonát. A bú­za az elmúlt évinél 42 000 holddal nagyobb területet foglal el, ugyanakkor 18 000 holddal csökkent a rozs ve­tésterülete. A kemény, Illetve a lágy búzafajták árának differen­ciálása következtében az olasz és a francia eredetű gabona területét az üzemek némileg csökkentették. A lágy búzák rovására tovább törtek előre az értékes szov­jet búzafajták, a Bezosztaja. a Rannaja és a Mironovsz­kaia. A mezőgazdasági üze­mek hozzávetőleg 400 ezer holdon vetettek takarmány­búzát, ennek zömét szintén a kemény búzafajták teszik ki. rendelt ebéd felszolgálására tekben és vagy ötszáz válla­vártunk. Egy középkorú fér- lattal állnak üzleti kapcso­fi, Mihail Korotcsenko kér- latban, hogy a szükséges te. hogy asztalunkhoz ülhes- árumennyiséget biztosítani sen. Bemutatkozás után el- tudják. mondotta, hogy Kijevből Nem tagadom, meglepő való. Egy értekezletre jött volt számomra a szövetkezet Moszkvába s amikor meg- néhány szőregi boltjának — tudta, hogy szegedi vagyok, ezekbe tértem be rövid áradozva dicsérte városunk szemlére — árugazdagsága. szépségét, a Dóm teret. a Szegeden ezekben a napok­szívélyes vendéglátást és — ahogyan magyar szavakkal is mondotta — a „halászle­vest". Elmesélte, hogy 1968. nyarán egy kis kievi cso­porttal együtt járt Szegeden, s a Tisza bal bariján, közel a jugoszláv határhoz, egy csárdában ették a felejthe­tetlenül jóízű „halászlevest". Azóta is sokat gondolt a Szegeden és a Fűzfacsárdá­ban — mert úgy nevezik ezt az emlékezetes, kitűnő mi­nőségű szegedi specialitást előálító barátságos vendég­lőt — eltöltött kellemes órákra és megkért, hogy ad­jam át üdvözletet a Fűzfa­csárda „illetékeseinek". Ennek a kedves megbíza­tásnak tettem eleget, ami­kor a minap felkerestem a Szőregi Altalános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet — ez a vállalat üzemel­teti a Fűzfacsárdát — köz­pontját. A dicséret természe­tesen mindenkinek jól esik és Balázs Imre elnök is örömmel nyugtázta a messze földről hozott elismerést. De — mint mondotta — a Fűz­fa csárda csak egy abból a hetven üzemegységből, amel" lránvítás"k alá tarto­zik. Szöregen, Deszken. Kü­b«Úk*7*n. Üisrrnt'v^rrry, Ti­v^nak h"7 *iaik: élelmsizerü-l-tek A^C-áru­ház. melegkonyhás kisven­déglők. modern cukrászdák és presszók. talponállók. kor­szerű éttermek, ivarcikk-, ruházati-, vasmífsraki- és zöldségboltolt. végül tüzelö­ban. az ünnepi forgalom időszakában alig lehetett azt kapni — főleg ruházati és „kurrens" műszaki cikkeket nem — amit a szerénypén­zű vásárló venni szándéko­zott. Szőregen viszont tekin­télyes mennyiségű készlete­ket láttam „menő dolgok­ból", s ami a lényeges, „pult felett". Az, hogy a szövetkezet boltjai nagyobb és az igé­nyeknek megfelelő árukész­lettel rendelkezzenek, alap­vető érdekeik szem előtt tar­tásából következik. Ha ugyanis a vevő nem találja meg helnben a kívánt cik­ket. felül az autóbuszra és Szegeden próbálja meg be­szerezni. S ha ez többször is előfordul, akkor a szövetke­zeti bolt a tekintélyén kívül vevőkörét is elveszti. Már­pedig a cél énpen az. hogy a vevők minél eléaedetteb­bek legyenek. Ezért folytatta a vezetőség tavaly is azt a gyakorlatot, hogy — ellen­tétben a legtöbb szegedi és az ország más területén le­vő kereskedelmi vállalatok­kal — növelte árukészletét és ezen belül a választékot is. A korszerű kere-skeórtem­nek naponta kell meghódí­tania a vevőket és bizonyí­tania » rátermettséget E c»' mpfva1órtt'4«a nagy erőf~-z'­Irtván a szőregi AFÉSZ 2kollektívájá­tól is. A Kivált Szövetke'rt ríméopV "NrtolrtKan ez - tö­rekvés természetesen kiin­az influenza ellen mel ellentétben nem hasz­nálnak, sőt ártanak. A védekezés kötelezettség akkor sem szűnik meg. ha történetesen mindezek elle­nére lázzal járó meghűléses betegséget, náthát, influen­zát kapunk. Saját egészsé­günk védelmében maradjunk otthon és pontosan igazod­junk az orvos utasításaihoz. Érdek és érdekek gem az érdekel, hogy mekkora lesz a nyereség. Vál­^^ lalatom életképességét ezen keresztül ítélik meg, nem is a felettesem, hanem a társadalom, az egész nem­zetgazdaság kéri számon tőlem. — E kijelentés lényegén alig lehet vitatkozni, mert így igaz, hiszen az ország gaz­dasági potenciálját végül is ezek a kis részek adják össze. Ha minden ilyen részecske minden termelő szervezet ered­ményes, s tisztességesen nyereséges munkát végez, akkor gyarapodik, annak megfelelően gazdagodik a társadalom egésze is. Az új gazdasági mechanizmusban fö szerepet kapott a nyereség, a nyereségérdekeltség, amely nem más, mint az anyagi ösztönzés olyan rendszere, amikor a vállalatok és azok dolgozóinak érdekeltsége a nyereség nagyságához fű­ződik. A vállalatok önállóak, a maguk legjobb belátása szerint határoznak gazdálkodásukban. A vállalatok valósá­gos gazdasági önállósága viszont azt is jelenti, hogy dön­téseiket, egész tevékenységüket elsősorban saját érdekeik szabják meg. Persze meg kell jegyezni, hogy a szocializ­musban a termelésnek mégsem lehet végső célja az ön­célú nyereség, hanem a szükségletek egyre jobb és javuló kielégítése a cél, minden más csupán eszköz. A két érdeknek — a társadalmi összérdeknek és a he­lyi, egyedi és csoportérdekeknek — normális körülmények között nem szabad ellentmondásba kerülnie. Ezért gyak­ran össze kell vetni, egyeztetni az érdeket. Időlegesen a csoportérdek, az egyéni érdek ellenkezhet a társadalmi összérdekkel. Ekkor válik szükségessé, hogy a nyereség­befizetésnél, elvonásnál, a különféle dotációknál és adók­nál olyan szabályzókat léptessenek életbe, amelyek a vál­lalati döntéseket a népgazdasági érdeknek megfelelő irányba befolyásolják. Például soha sem lehet népgazdasági érdek, társadal­mi összérdek az, ha egy vállalat csupán az árak emelésé­vel szerez nyereséget. Sőt már az is tisztességtelen haszon­szerzés, amikor a termelő vállalat a saját gyengeségeit há­rítja át a társadalomra, felesleges kiadásait az árakban próbálja visszaszerezni, hogy a szűkebb kollektívának nye­reséget adjon. Vállalati érdeknek vállalati érdek ugyan, de ellenkezik a népgazdaság, a dolgozók egészenek érde­kével Annyira ellenkezik, hogy végül a csoport, amely bi­zonyos értelemben előnyöket szerzett, előbb-utóbb leadja azt kamatosan, mivel a gyáron kívül már ő is, mint fo­gyasztó jelenik meg, s amit a vámon szerzett, elveszíti a réven. Kérdés, hogyan jut el egy termelő vállalathoz a népgazdasági érdek, az a felismerés, hogy a saját érdeké­ben hozott döntés egyben a társadalmi összérdeknek is megfelel. A részleteire nem bontott népgazdasági terv is ilyen figyelmeztető, befolyásoló, de ezt jelenti az állam egyéb befolyásoló eszköze is: beruházások, ár-, hitelpoliti­ka, külkereskedelem, adóztatás, szubvenciók stb., s az ezek által szervezett piac elfogadhatóan közvetíti a társadalmi összérdeket az értéktörvényen keresztül, vagyis a reali­zálható nyereség differenciálásának segítségével. A csoportérdeket egyébként is csak időlegesen lehet a társadalmi összérdek elé helyezni, niert később úgyis be­következik a kiegyenlítődés, de akkor viszont az a csoport, amely bizonyos ideig előnyöket élvezett, esetleg elvesztheti a mindennapi tisztes hasznát is. Sokan emlékeznek a va­lamikori fűszeres boltocskájára, ahol felirat hirdette a ke­reskedő elvét: nagy forgalom, kevés haszon. Üzleti fogás­nak sem rossz ez a jelmondat, de van benne igazság is. A nyereség hajszolása, a mennél nagyobb haszon min­dig csábító is egyben, de a mindenáron való nyereségre törekvés, a nagy haszon megszerzése nem biztos, hogy he­lyes irányba tereli a vállalatot. A napi reményeket, a rö­vidtávú felvirágzást garantálhatja, de kérdés, megalapoz­za-e a jövőt? Aligha! A vásár mindig kettőn áll: az el­adón és a vevőn. A kihasznált vásárló, amikor bővül a vá­lasztási lehetőség nem tér vissza ahhoz, aki szorult hely­zetében „megkopasztotta". Ezért van abban a régi keres­kedői jelszóban mély bölcsesség, inkább legyen kisebb a haszon, de párosuljon nagy forgalommal. A kettő kompen­zálja egymást. Az úgynevezett cseppfer­tőző betegségek, a nátha, az influenza elleni védekezés­ről kértünk tájékoztatást az egészségügyi felvilágosító központban. Mint elmondot­ták, a cseppfertőzésnek ked­vez a zsúfoltság, a zárt he­lyek rossz levegője. Ezért az ilyen helyeket lehetőleg ke­rüljük. Betegeket ne láto­gassunk. Mindenki mindig zsebkendőbe köhögjön, vagy tüsszentsen. Sokan a tenye­rükbe tüsszentenek, azután kézfogással adják tovább a fertőzést. A gyakori kézmosás egyik leghatékonyabb védekezés az influenza, nátha ellen. A náthás ember lehetőleg el­dobható papírzsebkendőt használjon. A fertőzésre különösein ér­zékeny csecsemőkkel, kis­gyermekekkel. vagy idős em­berekkel közös szobában le­hetőleg ne tartózkod iának olvanok. akik köhögnek, nóihásak. öltözködésünk az időjá­rásnak megfelelő legyen, kii­'önösen óvakodiunk a láb­Réti átnedvesedésétől. Lehe­tőleg sokat tartózkodjunk, mozogjunk mpgu"k is sza­badban. friss leveeőo. A szervevet ellenálló kó­-*ecgégét fel rnw„ a i­tós, v'itritrokban — tó'e­esz-lee Ezért 4+rendür»lrt>„ nvrrt) tnR1­—vers co„'í r-eo1 --öt. nvors s-­v'ikáne— v+—jpS— -rtrlót. GOT-SAÍ* P-vtte—tin­'e— és a rtt-ev-v-is tt->R és P A v plVo­holos italok a közhiedelem-1 ben csak száznál valamivel K étélű fegyver a nyereség. Vissza is üthet annak a vállalatnak a kollektívájára, amely rosszul sáfár­kodik vele. S ilyen értelemben nem érdemes még időlegesen sem a csoportérdeket a társadalmi összérdek elé helyezni. A munkás csak a saját üzemében termelő, azon kívül, mint fogyasztó jelenik meg, s ha saját berkei­ben mélyebbre akar nyúlni a haszonszerzf sben, mint vá­sárlótól lecsípik az úgy' szerzett többletet. Ez vi-zont nem lehet érdeke sem az egyénnek, sem a népgazdasagnak. Az érdeknek és az érdekeknek egy vágányon kell futni, akkor nincs egyensúlyvesztés. Oazdagh István Munkában a népszámSá'ók Az előírásoknak megfelelően — A zord idő több helységben akatíáíy Az illetékesek tájékoztatá­sa szerint a mintegy 41000 számlálóbiztos és 14 000 fe­lülvizsgáló az előírásoknak megfelelően — általában za­vartalanul — végzi munká­ját. Csupán a hóvihar okoz­ta közlekedési akadályok ne­hezítik néhol az összeírást, főleg a naavobb területet el­lenőrző felülvizsgálók moz­gását. A számlálóbiztosoknak — mindegyikükre nagyiából 300 lakos adatainak összeírá­sa iut — a szamukra kiielölt körzetekben általában nincs ilyen problémáiuk. Szolnok megyéből a népszámlálás or­szágos központjának azt je­lentették. hogy egy-egy kül­ső körzetbe — ahol külön­több lakost kell fölkeresnie egy-egy számlálóbiztosnak — egyelőre még szánkóval sem tudtak eljutni. A bekötő utak járhatatlansága miatt akado­zik az ellenőrzés például Veszprém megve zirci iárá­sában is. Mivel az időiárás bármikor zordabbra fordul­hat. az illetékesek helyesnek tartanák, ha a számlálóbiz­tosok a vasárnapot is fel­használnák az összeírásra. Az összeírással kapcsolat­ban felhívták a figyelmet né­hány tudnivalóra. Mint is­meretes. összeír ják a nem la­kott családi otthonokat to­vábbá a nyaralókat is. Az összeírás szempontjából nva­raló az olyan állandó jelle­gű. szilárd alapozással ké­szült és tartós anyaggal fe­dett. legalább 20 négyzetmé­ter alapterületű lakóéPüle;. amelv csak nyári lakás cél­jára épült és általában arra is használják. Nem számú nyaralónak es nem írják csé­sze az ideiglenes jelleggel énített úgynevezett víkend­házakat. mégha nvaralásra használják is azokat. VASÁRNAP. 1970. JANUÁR 4. DELMÁGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents