Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Egyszerűbb ügyintézés a tanácsoknál Ésszerűbben elosztott hatáskörök — További tennivalók Pártnap a Vásárhelyi Rllami Gazdaságban Tegnap, szerda délután 3 órakor nyilvános pártnapot A Minisztertanács tanács- ként évente körülbelül húszszervek osztálya megvizsgál- millió állampolgár keresi fel ta. mi lett a sorsa azoknak ügyes-bajos dolgával. A taa javaslatoknak, amelyeket pasztalatok szerint többsé. . _ egy évvel ezelőtt a megyei gük elégedett a tanácsok te- | tartottak a Vásárhelyi Áltanácsok végrehajtó bizottsa- vékenységével. Az eredmé- lami Gazdaság központjában, gai a hatáskörök szétosztása, nyek mellett azonban ra. az ügyintézés egyszerűsítésére kidolgoztak. A vizsga- a vizsgálat rámutatott nelat megállapította, hogy hánV nem kívanatos jelenségre is. az érdekeit tárcák 329 javaslatot fogadtak el, Ilyen például az esetenként tapasztalható sablonos ügyezeknek körülbelül a fele intézés. Továbbá sok hiba nyolc hónap alatt jogszabá- forrósa a tényállás nem elég lyi úton már rendeződött, részletes és pontos feltárása. Rózsa István, a megyei partbizottság titkára számolt be a gazdaság dolgozóinak az időszerű kül- és belpolitikai eseményekről. A pártnapon részt vett Török József, a városi pórtbizottság első tit Munkából élünk A

z emberek az életszín- kielégítése. Aki a reális le- lenné válik. Ez világjelenvonalról is vitatkoz- helöségeket számbavéve sze- seg. Az lenne szégyen, ha nak. Az általános el- retne többet, nem követelőző szemet hunynánk efelett es ismerés mellett bizony leg- — ám mégis észrevételre tartós menedéket nyújtanánk többszór a kívánságok kerül- késztet valami. Újabban a műszaki elmaradottságnak nek a téma központjába: ke- mintha kizárólag csak igé- és gazdaságtalanságnak. A reshetnénk többet, hogy bő- nyeink, „nagy elvárásaink" műszaki emberektől, a munkásoktól azt kérjük, hogy ne vebben jusson lakásra, kül- lennének az állammal, „fel földi utazásra, cipőre ruhá- söbb" szervekkel, a vállalat- ragaszkodjanak a megszünra — és autóra. tal, a hivatallal, a közszol- tetést érdemlő tevékenvséNincs ebben semmi külö- góltatásokkal stb.-vei szemnös, hiszen mindenki a ben. Hány és hány vitát szebb, teljesebb életre tö- idézhetek, amelyeken taka- felcserélését rekszik. A megannyi felsora- rosan csokorba kötött pana- munkával." koztatott elképzelés, a hozzá- szokat, interpellációkat halkívánt anyagi feltétel azt lottam —, s amelynek vébizonyítja, hogy igényeink gén azért rádöbbentünk: kí- elején talán ugyanennyire meglehetősen gyorsan nő- vánságaink előfeltételeit — időszerű. Hogy miért? Mert reSZTrhetei ! nek- Arni tegnap még iga- nyugdíjasnak a nyugdíjat, az új gazdasági mechanizvasarneiyi . „ „coláanl*-- tsniiliínsk- 37 iclrnlsnónyt • 3 mn; Hnntn tohhséeéhen kedgekhez, inkább segítsék az ilyen vállalat munkájának más, hasznos Ez a mondanivaló tavalyelőtt hangzott el, de 1970 Ennek eredményeként szá- a határidők túllépése stb. | rök József beszélgetett zi esemény volt a családok- tanulónak az iskolapénzt; a mus döntő többségében ked , ban — az új rádió, tévé, lakásra, autóra, üdülésre, az vező hatása, eredménye melkara is' „ partnapot meg- külföldi társasutazás —, mos- enni- és innivalót — saját lett az olyannyira fontos terelozoen Rozsa István es 10" tanában egyre természete- magunknak kell előteremte- melékenység nem emelkedett mo6 hatáskört adtak át al- Ezért az illetékesek váltosóbb szintű szerveknek. Száz. zatlanul nagy figyelemmel hetven javaslat nem volt kísérik az ügyfelekkel való megvalósítható, ezekről az bánásmódot, s igyekeznek to_ érintett megyei vagy megvei vább javítani a munkát, jogú tanácsok részletesen ingazdaság vezetőivel, valamint párt- és tömegszervezeteinek képviselőivel. a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról. sebb. És ebben sincs semmi nünk. Közhelynek tűnő ami kivetnivaló, hiszen szociális- ilyenkor különös hangsúlyt a kívánt mértékben 1969ben sem. Sőt, nem egy hedoklást kaptak. A nagyközségek — az egVébként is községi feladatkörbe tartozó tennivalóik mellett — mintegy 110 új. jelentós hatósági ügy eldöntésére kaptak hatáskört, A decentralizáció eredménye az is, hogy a múlt év végétől építési ügyekben a községek 11 százalékában döntenek első fokon, munkaügyi kérdésekben 13 százalék, kereskedelmi, illetve ipari ügyekben nagyjából egyötöd ez az arány. A jelzett változások kedvező hatása a többi között abban nyilvánul meg. hogy a lakosság egyre több ügyes-bajos dolgát a saját lakóhelyén intézheti el. Az ügyintéző munka színvonalát mutatják a legutóbb készített államigazgatási statisztika adatai is. Eszerint a tanácsi szervek évente mintegy 14 millió üggyel foglalkoznak írásban, ebből körülbelül másfél millió esetben hoznak jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatot. Döntéseikkel az érintett lakosok általában egyetértenek, amit jól szemléltet egyetlen adat: a fellebbezések aránya mindössze 4,1 százalék. A tanácsi szerveket egvébta társadalmi rendszerünk kap: a kívánságleveleket lyen — különösen a vidéki epvik leealanvetőhh célia a magunknak kell címeznünk, vállalatoknál, így Szegeden egyiK iega apveiooo ceija a Mert ^ ^ költhetjük el_ is _ csökkent: nőtt a kapun szuksegletek mmel teljesebo amink van s annyit) amen.y- belüli munkanélküliség. nyit munkánkkal magunknak megteremtünk. Jövőre jobb lesz * Az AFOR a szegedi tüzelőolaj-ellátásról Miután lapunk a közei- túlzsúfolt — képtelen lenne Természetesen az olajkálymüitban többször is kényte- kieiégíteni a több mint fél- hák ellátásán segített volna len volt foglalkozni a város mmió ola.ikályha-tulajdonos néhány helyi viszonteladó rossz fűtőolaj-ellátásával, az Asványolajforgalmi Vállalal ismételten megvizsgálta, miként lehet megjavítani. Az intézkedésekről, tervekről az AFOR igazgatója, Ternyák Benő — sajtószolgálatuk révén — a következő tájékoztatást adta olvasóinknak: Karakül juhok A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja értekes es hazánkban ritka prémjuhot igyekszik meghonosítani, illetve elszaporítani. Sövényházán, az Árpád vezér Termelőszövetkezettel közös vállalkozásban karakül fajtát tenyésztenek. A karakül bárányból készül a drága perzsa szőrme, illetve a juhok gyapjújából az eredeti perzsaszőnyeg. Képeinken a nyáj. illetve két kis göndör szőrű perzsabárány látható. I k naponta jelentkező igényét. Szegeden is. Sajnos az ÁFOR Az üzemanyagtöltő állomá- üyen iranvú kezdeményezések műszaki' korszerűsítése, set tavaly rendre elutasitotbovítése mellett ezért kötött kották a megkeresettek, reszÁFOR viszonteladói szer- ben a konkurrenciara (!) hizödést a háztartási tüzelőolaj vatkozva, részben kényelmi kiszolgálására. Országszerte okokból. Most a Délmagyartöbb mint 1100 ÁFÉSZ. . • • _ . _ TÜZÉP. TÜKER és egyéb orsíáR lanuar 7 1 cl*ke nyoAz olajtüzelés előnyei két- üzlet vállalta az olaj kiszól- man vegre kimozdultak a ségtelenül vonzóak és ez a gálását és ezzel igen sok he- heIyi illetékesek e merev álmagyarázata. hogy az elmúlt lyen megoldódott az olai_ láspontról. A városi tanács het év alatt az ÁFOR-nal , ellátása vb kereskedelmi osztálya felmegtizszerezodott a haztarta- kaiynaK eliatasa. K7peprii AEÉS7 mvk si tüzelőolaj forgalma. Ma Szeged talan az egyetlen kerte a szegedi AFESZ, MEK már a háztartások több mint város, ahol az olajkályha-tu- 05 TUZEP vezetőit, hogy le12 százaléka fút folyékony lajdonosok kiszolgálását nem betöségeikhez képest sürgőtüzelőanyaggal. Ennek a je- sikerült a tüzelési szezonra ^ teremtsék meg a háztarlentös fogyasztói tábornak a maradéktalanul megoldani. A tasi tüzelőolaj-eladás lehetőzavartalan ellátása új gon- város rohamosan növekvő seset- A mihályteleki Uj dókat jelentett az Ásvány- gépjármű-állománya és az Élet Tsz máris felajánlotta, olajforgalmi Vállalatnak. Ki- átmenő autóforgalom egyéb- h°ev egyik 24 köbméteres zárólag sa.iát kereskedelmi ként is leterheli a helyi ben- föld tárolótartályában hálózata — ami egyébként is zinkút-hálózatot. Telen a ház- megkezdi az olaj tárolását. tartási tüzelőolaj kiszolgálása ^ a hozza tartozó kimérőezt még tetézi. Egv év alatt szerkezeten keresztül a körSzegeden az olajkályhák szá- nyékbeli olaikályhák ellátáma megsokszorozódott ami a Az ÁFOR a viszontelháztartási tüzelőolaj -eladás adói szerződést meg is köforgaimának tízszeres növe- tötte a szövetkezettel és így kedését eredményezte. Az rövidesen itt is megkezdődik ősszel olaj kiszól gálásra beál- a kiszolgálás, lított két Lenin körúti és A helyi TÜZÉP szintén egy Dorozsmai úti kút fan- hajlandó lenne megkezdeni a tasztikus forgalmat bonyolít háztartási tüzelőola.i-árusíle: már októberben 547 ezer tast- de attól tartanak, hogy liter olajat adtak el. aminő- beruházásuk gazdaságtalanná vemberben 595 ezer literre valik a fűtési szezon végén, növekedett. A karácsony Furcsa ez a szemlélet, hielőtti nagy hidegek azután szen i° kereskedelmi érzékezt a forgalmat is megtetéz- kel könnyű megoldást találták, több mint 1 millió lí- ni; Ismeretes, hogy a termeterre. löszövetkezetek a tavaszi és A kisméretű föld alatti tar- nyári munkák ideién igyetálvok gyakran naponta há- keznek 6aját üzemanyagromszor is kiürülnek, és az készleteket gyűjteni. Sót! Ez utánpótlás a rossz útviszo- irányban még egy érvényben nyok miatt nemegyszer órá- levő miniszteri rendelet is kat késett. Az ellátási zava- ösztönzi a szövetkezetek verők orvoslására az ÁFOR el- zetőit. A TÜZÉP a háztarrendelte. hogy egv tankautó tási tüzelőolajos tartályát taa kisteleki és a szőregi vasztól őszig bérbe adhatja ÁFOR-kirendeltségröl kízá- valamelyik közeli tsz-nek rólag Szeged háztartási tüze- gázolajtárolás céljára és ezlőolaiának utánpótlásáról zel beruházása egész évben gondoskodjék, és ingajárat- gazdaságosan funkcionál, ban. folyamatosan szállítsa Végül biztató javulást ígér az olajat a szegedi kutakba. Szegeden a most kiépülő. A városi tanács hozzáiáru- háztartási tüzelőolajat árulásával múlt év december sító magánbizományosi háló23-án a Brüsszeli körúton le- zat is. Móravárosban és Űjvő töltőállomás 25 köbméte- szegeden az első két ilyen elres. szuperbenzines tartályát adóhelyet máris szervezik, is kiürítették és beállították Az Asványolajforgalmi Válháztartási tüzelőolaj-ellátás- lalat a helyi közigazgatási ra. a hozzá tartozó két ki- szervekkel közösen arra tömérőoszloppal együtt. Egv- rekszik. hogy a fűtési idényidejűleg intézkedtek, hogy a bői még hátralevő három hóházhoz szállítással foglalkozó napra javítson a város házhelyi AKÖV és az Univerzál tartási tüzelőolaj-ellátásán, a Ktsz kocsijai ezentúl itt ve- következő szezonra pedig gyék fel a háztartási tüzelő- Szegeden is kiépítse — a olaj-szállítmányokat és ne az többi városhoz hasonlóan — amúgy is túlterhelt kis ko- az igényeknek megfelelő ei' -taknáiL adói hálózatot. a másik oldal? Furcsábbnál furcsább példák sorakoznak. HalMa már az okok eléggé ismertek. Túlzott méretűvé vált a munkaerő-vándorlás, jó néhány vállalatnál szűklátókörűén gazdálkodtak a létszámmal, nem volt megláttam olyan vállalatról, felelő a műszaki és a gyártahol a bérszínvonal biztosi- mánvfejlesztés, romlott a tasa érdekében 30—40 szak- munkafegyelem. Egy biztos: kepzetlen embert vettek fel, ilyen ballaszttal nem dolgozs küldözgettek egyik telep- hatunk 1970-ben, s nem helyről a masikra. Állandó- kezdhetjük így újabb ötéves an csak utaztak, ez volt a tervünket. Gazdaságunknak dolguk. Másutt a hivatalno- szilárd egyensúlyra, egyki gárdát dagasztották meg szersmind gyors növekedéskis pénzű emberekkel, hogy re van szüksége, ami főlent, az üzemben magasabb ként termelékenységgel érbert fizethessenek... Fino- hető el. A közgazdászok jól man szólva érdekes helyzet tudják, hogy ennek két módalakult ki: a vallalati érde- ja Van: vagy kevesebb emket érvényesítették az alap- 'oerre] kell megoldanunk a vető gazdasagi erdekekkel feladatokat, vagy a megleszemben. Elfeledkeztek ar- v6 kollektívákkal az ról a törvényről, amely min- gjeknél igénvesebbet, denkire, minden üzemre, gyárra egyformán érvényes: egy ország gazdaságát, életszínvonalát, jólétét elsősoreddij óbbat, nagyobbat kell elvégezni. Mindjárt el kell mondanunk : legfontosabb szociaban az határozza meg, hogy lista vívmányunkról, a teljes egy-egy dolgozója az anyagi foglalkoztatottságról nem javak mekkora tömegét ké- mondunk le, legalapvetőbb pes előállítani. Lehet, hogy érdekünk fűződik ahhoz, a belső nyereségképzés hogy minden munkaképes szempontjából és az átlag- ember dolgozzon. A lehetőbérszínvonal érdekében cél- ségek közül számunkra az rávezető intézkedés a lét- jelenti a járható utat, ha számbővítés, a termelékeny- gazdaságunk értékesebb, naséget azonban alaposan gyobb feladatokra vállalkorontja. Hiszen mindig több zik. Tehát ismét a mindenember bábáskodik a változatlan feladatnál. Eszembe áron való túltermelés? Szó sincs erről. Az új mechajut a mostanában nagy nép- nizmus törvényei szerint kell szerűségnek örvendő hason- többet termelni, a külső, bellitgatás. Magunkat gyakran ső piacok igényeihez való mérjük a sokkal fejlettebb rugalmasabb alkalmazkoipari országokhoz és nosztal- dással versenyképesebb, jobb gikus hangsúllyal emleget- minőségű termékeket készíjük, hogy ott egy munkás, teni. mérnök mennyivel keres többet, vagy mennyivel több autó jár az utakon, meny• avalyelőtt ismerkedtünk a mechanizmussal, s megoldásonyivel jobbak a szolgáltatá- kat kerestünk. 1969-ben sok. Csupán arról feledkezünk meg, hogy ezeknek az keresen teljesítettük, országoknak a gazdasága ép- tunk megoldást. Az pen kétszer- vagy háromlegfőbb követelményeket sitalálidén újabb eszközöket kaptak a szórta termelékenyebb a vállalatok, a gazdasági élet. miénknél! Arról, hogy az üj rendelkezések születtek a utóbbi 15—20 esztendőben létszám-gazdálkodásról, a mind népgazdaságunk, mind bérgazdálkodásról. A gyári ipari termelékenységünk nö- kollektívákat, az egész mavekedésének az üteme elma radt a többi szocialista or gyar munkásgárdát felszabadulásunk 25. évfordulója különös figyelmet fordítot tak erre. és egyik legfonto szágétól, s több gyorsan fej- serkenti nagyobb erőfeszitélődő tőkés országétól is. Ű.i sekre. És nem lebecsülenmechanizmusunk életrehívóí dő az a tény, hogy az iparágak, a vállalatok, üzemek az eddiginél még nagyobb sabb célkitűzésnek jelölték önállóságot kaptak. Azaz meg a termelékenyebb mun- minden rajtunk múlik, a kát. Érdemes emlékezni gépmunkástól az igazgatóis Nyers Rezső 1968 decembe rében, az országgyűlésen el hangzott beszédére. „Egyál talán nem szégyen a szocia- színvonalat teremtünk lizmusra. ha némely, koráb ban szervezett gazdasági te- ból élünk vékenység idővel korszerűtNem kevesebb, mint az, hogy munkánkkal milyen eljövendő életet, milyen életmagunknak. Mert a munkánkMatkó István Hazánkban a román belkereskedelmi miniszter Nicolae Bozdognak. a Ro- A két miniszter az 1970. mán Szocialista Köztársaság évi magyar—román belkebelkereskedelmi miniszteré- reskedelmi választékcseréről, nek vezetésével szerdán ke- a belkereskedelmi tudomáreskedelmi küldöttség erke- nyos-műszaki együttműkozett hazánkba. A vendege- désről tárgyal, s megnyitja ket a Nyugati pályaudvaron „.„, , . . . Szundi István belkereskedel- a Dlvatcsamdk termemi miniszter és munkatársai ben rendezett romín Iparfogadták. cikk-kiállítást. CSÜTÖRTÖK. 1970. JANUÁR 29. DEJMGYARORS/ÁS