Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

Több iparos kellene a járásba Az elmúlt esztendőben a szegedi járásban működő négy ktsz termelési értéke mintegy 67 millió forint volt. Ez lényegében 500 ezer forinttal több az 1968. évinél. Ebből a lakossági javítószolgáltató tevékenység 12 millió forintra rúg, amely jelentós emelkedés, mintegy 2 és fél millió forint az előző évihez viszonyítva. A kedvező számadat ellenére a szövetkezeteknek a javítószolgáltató tevékenysége a szegedi járásban nem kielégítő. A sándorfalvi ktsz mindössze egy fodrászrészleget nyitott és négy kőművest alkalmazott gebinesként. Az Első Szegedi Járási Ktsz pedig 13 új gebines részleget nyitott, de megszüntetett tízet. így a fejlesztés mindössze három. Tavaly természetesen a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítésére törekedtek, s ennek megfelelően 105 magánkisipari jogosítványt adtak ki. Ebből 50 működési engedély. Igaz azonban, hogy az év folyamán 76 kisiparos lemondott az iparáról. Ennek oka elsősorban a mesterek idős kora, vagy jobb munkahelyre, kedvező munkakörülmények közé távozása, de nem ritka az aránytalanul magas adóztatás miatti lemondás. Létszámban tapasztalható némi javulás, hiszen 1969ben a járásban levő kisiparosok száma növekedett, 818 fóről 840 főre. A legnagyobb probléma a férfifodrász és a cipész szakmában van. Főként a kereseti viszonyok alakultak kedvezőtlenül. 1969. május 1-től öt nagyközség : Kiskundorozsma, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva és Tápé I. fokú iparhatósági jogkört kapott. Az ügyintézők azonban más munkakört is ellátnak, emellett négy helyen ügyintéző-változás is történt, ezért az ügyintézés nem lett gyorsabb, sőt sok esetben több hónapos késedelemmel dolgozik. A lakosság kereskedelmi ellátásának javítása érdekében új boltok létesültek, ÁBC-áruházat adtak át Algyőn, Szatymazon, vegyesbolt nyílt Tiszaszigeten. Kiskundorozsmán halüzlet és húsbolt, Mórahalmon élelmiszerbolt, Pusztamérgesen pedig bútorüzlet nyílt. Három faluban és egy nagyközségben, Domaszéken, Forróskúton, Bordányban és Algyőn vendéglő és két helységben presszó létesült. Emellett nyolc új TÜZÉPtelepet is a lakosság rendelkezésére bocsátottak. A MÉK kezelésében két zöldség-gyümölcs bolt létesült, Sándorfalván és Szatymazon. A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat három kenyérboltot nyitott: Bakson, Kisteleken és Sándorfalván. A kereskedelmi ellátottság — kivéve az országosan mutatkozó hiánycikkeket — általában jó. Kivételt képez a tüzelő, amely részben az óvatos rendelések. másrészt pedig a MÁV szállításai következtében problémát okoz. Különösebb fennakadás a gázellátásban nem merült fel, annak ellenére, hogy a gázfogyasztók száma rohamosan növekszik. Évről évre fokozódik az építkezési kedv. Különösen a Szegedhez közel eső falvakban, a viszonylag kedvező telekárak következtében még más járásokból — mint például a makói járás, sőt más megyékből — is többen vásároltak telket és epítettek földszintes családi házat. Így tavaly a tervezett 400 családi ház helyett a beérkezett kérelmek alapján 475 lakhatási engedélyt adtak ki. Az új gazdasági rendszer hatására bizonyos javulás tapasztalható az építési anyag ellátásában is. Svéd műszaki hét Hétfőn délelőtt a Technika Házában a magyar tudományos és gazdasági élet számos vezető egyéniségének jelenlétében megkezdődött a svéd műszaki hét, amelynek szervezésében a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, illetve annak 12 tagegyesülete is közreműködött. A megnyitó ünnepségen ielen voltak az erre az alkalomra a magyar fővárosba érkezett svéd személyiségek, valamint Sigge Lilliehöök. a Svéd Királyság magyarországi nagykövete. Eredményes esztendő A Gera Sándor munkásőr-zászlóalj egységgyűlése A Gera Sándor munkásőrzászlóalj vasárnap, január 25-én délelőtt Szegeden, a kábelgyár művelődési termében tartotta ünnepélyes évzáró és egyben évnyitó egységgyülését. A gyűlésen az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseleteben részt vett dr. Kelemen Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a rendőrfőkapitányság vezetője; az MSZMP városi bizottsága képviseletében dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, s ott volt a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek több vezető képviselője is. A Himnusz elhangzása után Hnyilica Mihály, a munkásőr-zászlóalj parancsnokhelyettese mondott megnyitót, majd a parancsnoki beszámolót Fükö József zászlóaljparancsnok tartotta meg. A Gera Sándor munkásőrzászlóalj eseményekben gazdag. kiképzésben eredményes esztendőt zárt. A kiképzési év folyamán meggyőződhettek róla. hogy az üzemek párt- és állami vezetői mindent megtettek rend és közbiztonság megazért. hogy a területükön szilárdításában, dolgozó munkásőrök eleget A beszámoló elhangzása tudjanak tenni önként vál- utan dr Ozvald Imre és FüAx eskütétel ünnepélyes pillanata kő József okleveleket, zászKiváló munkásőr jelvényeket adott át a szocialista versenymozgalomban helyezést elért alegységeknek és vezetőiknek. A Zászlóalj legjobb szakasza címet, vánkaHitel 1970-re Ezekben a napokban a kezetek részére az idei évközós gazdaságokban egyik re tervezett saját erő — legfontosabb feladat a zár- bevételek hiányában — szamadások előkészítése, még nem áll rendelkezésre, megtartása. Reális képet Természetesen az élet, a kapnak a tagok, hogyan is termelés, a mindennapi dolgoztak az elmúlt esz- munka ennek ellenére nem tendöben, mennyire gyara- állhat meg ezekben a mepították a közösség vagyo- zőgazdasági nagyüzemeknát és mennyi jövedelmük ben. A korábbi gyakorlatszármazott ebből. De a zár- nak megfelelően üzemviteszámadások készítésével li kiadásokra már most leegyidőben természetesen a het hitelt igényelni a Maközös gazdaságokban és a gyar Nemzeti Banktól. Még szakszövetkezetekben is azok a gazdaságok is, amehozzákezdtek az idei tervek lyek pénzügyileg nem zárkészítéséhez, összeállitásá- .iák simán az esztendőt — hoz. mérleghiányosak vagy a Mint ilyenkor lenni szo- hitelezésoől kizártak —, a kott, év végén, illetve év fenti kiadásokat óvadékos elején a termelőszövetkeze- hitelből fedezhetik. Ki-ki teknél a kisebb üzemviteli a ..gazdához", a szövetkekiadásokra fedezet hiányá- zetek a Magyar Nemzeti ban nincs lehetőség. Kivé- Bankhoz forduljanak a hitelt képeznek azok a gaz- telkéréssel, azok a szóv itdaságok. amelyek jól meg- kezetek pedig, amelyek erősödtek és ielentős biz- óvadékos hitelre jogosultak, tonsági alappal, készpénz- a járási tanács vb pénztartalékkal rendelkeznek, ügyi osztályának tsz-csoA beruházást végző szövet- portjához. lalt partmegbízatásuknak. A munkásőrök többsége részt vesz munkahelye szocialista brigádmozgalmában is. az egység állományából 300-an 42 brigádban dolgoznak. Tavaly vezették be az úgynevezett koncentrált kiképzést. melynek eredményeképpen a dorzászlót és oklevelet feladatok elvégzése mellett pott Szakács Károly szacsökkent a munkásőrök ki- kaszparancsnok alegysége, a képzése. Az alegységek kol- Század legjobb raja címet lektivái jól összeforrtak, kö- vándorzászlót és oklevelet zöttük egészséges szocialista kaptak Fogas Illés, Csikós verseny alakult ki. Tovább Sándor, Faragó Antal, Szajavult a kapcsolat és bó Ferenc és Kovács Pál együttműködés a rendőrség- rajparancsnokok alegységei, gel. a munkásőrök igen hasz- Rajtuk kívül Kiváló panos szolgálatot tettek és rancsnok jelvényt kapott tesznek a jövőben is a köz- még Dobó József. Nagy Zoltán, Kiss Mihály, dr. Fekete István és Szappanos Mihály alegységparancsnokok. Kiváló munkásőr jelvényt 29en kaptak. Az egységgyúlést ezután dr. Ozvald Imre köszöntötte, és a párt-végrehajtóbizottság nevében felmentette munkásőri megbízásuk alól a leszerelő és tartalékállományba kerülő munkásőröket, s egyúttal üdvözölte azokat, akik most vállalták ezt munkásőrök nevében Szöllösi Sándor mondott köszönetet. Az egységgyűlésnek talán legszebb pillanatai voltak. amikor esküt tett a 46 új , ., , . munkásőr a csapatzászló lókat. Kiváló parancsnok es előtt miköz5en a ^nekar fogadási indulót játszott. A leszerelő munkásőrök nevében Suba Lajos adta át a fegyvert jelképesen Halász Sándor most esküt tettmunkásőmek. Végezetül a Gutenberg utcai általános iskola énekkara Bitó Sándorné tanárnő vezetésével mozgalmi dalokat éenekelt.. majd az elnöki zárszó után az Internacionáléval fejeződött be a Gera Sándor munkásőrzászlóalj ünnepi egységyúlése. II közvélemény férumai A

kinek panasza, gondja, baja, javaslata van, sok helyre bekopogtathat vele mostanában. Aszerint, hogy milyen a mondanivalója természete, megkeresheti a lakóbizottság elnökét, a választott tanácstagot, próbálkozhat a kerületi pártszervezeteknél, a népfrontbizottságoknál, elmehet a népi ellenőrzéshez, a szakszervezetekhez, az ügyészségre — és sorolhatnánk a listát. Sokszor pedig el sem kell menni, mert egy forintért elviszi a levelet a posta bármelyik szerkesztőségibe, akármelyik társadalmi, vagy tömegszervezetnek. És az emberek már kitanulták, hogy milyen problémával hová illik fordulni, honnan várhatnak leggyorsabb, vagy leghatásosabb segítséget. Van ugyan elszórtan egykét ellenpélda is, de azért mégis az az igaz és az a jellemző, hogy a panaszokat, bejelentéseket lelkiismeretesen kezelik minden intézménynél. Arra törekszenek, hogy ha hatáskörükbe illik az ügy, sürgős orvoslás legyen a válasz. Mind kevesebb a puszta formalitás, a látszatra törekvés; mert mindenütt kitanulták, kitapasztalták már, hogy csak az érdemi intézkedés hoz elismerést, tekintélyt, bizalmat. Gyakran visszatérő panasz csak ott van, ahol föltorlódik a munka, ahol kőműves, lakatos, szerelő kell ahhoz, meg alkatrész és anyag, hogy a gondot meg lehessen oldani. Így alakulhatott ki az a szerencsétlen helyzet, hogy némelyik vállalatra, intézményre valósággal záporoznak a közvélemény haragjának a nyilai. Az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói megfeszülhetnek — akkor sem fogják kivívni az elismerést mostani lehetőségeikkel, a lakáshivatal dolgozhat tízszer jobban, pontosabban — a sok szidalom és gyanúsítgatás alól csak lakások ezreivel lehetne föloldozni. Mert sajnos, vannak még életünknek olyan területei, ahol napról-napra újraszületnek a gondok és panaszok, s ha ebbe még a természet is bele-beleront, mondjuk lezúduló hótömeggel, majd hirtelen olvadással, ezer meg ezer helyen bukkan föl a baj. Ezek persze leginkább technikai dolgok, de hogy hangszerelik a közvéleményt, az kétségtelen. Aki már három napja nem tud fűteni a drága pénzen szereltetett gázberendezéssel, vagy akinek a lakásában fölszökik a víz, mindjárt megkifogásolja a közállapotokat is, mégpedig érthetően ideges és türelmetlen hangnemben, meglehetősen borsos fogalmazásban. Miniszteri utasítás a pályaválasztási tennivalókról Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az 1970—71-es tanévre szóló iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról. Eszerint az általános iskolákban végzők a jelentkezési lapon két olyan iskolát tüntethetnek ...„„„ _ fel, ahol tovább szeretnének szép pártmegbizatást. Hajdú tanulni Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályAlfréd. a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezető-helyettese, dr. Ozvald Imre és Fükő József 31 munkásőrnek tízéves szolgálatukért Szolgálati érdemérmet. 26 munkásőrnek leszerelésük és tartalékállományba helyezésük alkalmából Munkásőr emlékérmet, 63 munkásőrnek ötéves szolgálatuk elismeréséül Munkásőr emlékjelvényt és elismerő oklevelet adott át. A kitüntettek, a leszereiök és a tartalekallomanyba kerülő ba kérik felvételüket, a választott szaktárgyak megjelölésén túl azt is be kell írniuk, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezőknek a tanintézet címén kívül fel kell tüntetniük a választott szakmát, illetve szakot is. Az általános iskolák igazgatói a jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen megjelölt iskolának továbbítják. A felvételi kérelmet elbíráló iskola igazgatója döntéserői az általános iskolát értesíti, s elutasítás esetén a jelentkezési lapot eljuttatja a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a második helyen is elutasítják a kérelmet, az érintett középiskolák a jelentkezési lapokat a megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályának küldik meg. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen — a kézhez vételt követő nyolc napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a döntést hozó iskolánál kell benyújtani, de a tanintézet közvetlen felügyeleti szervéhez címezve. A felvételi beszélgetéseket — ilyenek azokban a gimnáziumokban lesznek, ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés — április 15-ig bonyolítják le. Amikor sok ember szaladozik a panaszával — és ez a tél ilyenre sikerült! —, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy itt semminek sincs gazdája, nemtörődömség, hanyagság zúdította ránk a tengernyi emberi panaszt. Talán helyenként ilyesmi is besegített, de nem helyeselhető az az emberi berendezkedés sem, hogy mi már mindig mindenben csupán intézményes megoldást várunk. Csak egy példát mondanák: ahol nemrég a belvíz keserítette a háztulajdonosok életét, némelyik ember anynyi fáradságot sem vett, hogy kipiszkálja a víz útját eltorlaszoló jeget a csatorna betoncsövéből. „Azért hívják szocializmusnak ezt a társadalmat, hogy intézkedjék ..." — valahogy így gondolkoztak. E meglehetősen kacskaringós bevezetés után következne a lényeg. Levelet kaptunk egyik olvasónktól, akinek kellő érzékenysége van a közügyek iránt és minden sorában a városszeretet dolgozik, ilyenféle tartalommal: meg kellene szervezni Szegeden a közvélemény fórumát. Az indoklás is talpraesett. „Sok egészséges gondolat, ötlet, észrevétel, indítvány, interpelláció jutna levegőhöz, ami szeretett városunk közérdeke". És maga is említ egy sereg problémát: havazáskor járhatatlanok az utcák. olvadáskor öntött ürgékhez hasonlítanak a járókelők, fűtési szezonbarsegészségtelen a város levegője, nyáron meg a por fojtogatja egyik-másik városrész lakosságát... stb. stb. Sokan valóban úgy vélik, teljes jóhiszeműséggel, hogy azért torlódnak föl így gondok Szeged életében, mert nincs „közvélemény fóruma", „közvélemény ládája", amely összegyűjtené ezeket az észrevételeket. Pedig más a képlet. Fórumok ugyanis tucatjával vannak — közöttük éppen a Délmagyarország is ; és nagyon lelkiismeretesen könyvelik ezeket a panaszokat. Csak éppen a megoldás nem ezen múlik, hanem száz és száz milliókon. Felelős vezető testületek tudnak erről mindről, sőt évek óta, megfontoltan készítik eío és valósítják meg több nagy városi gond generális megoldását. Ám tudni kell azt is, hogy itt sok minden egyszerre öregedett el; sok mindent egyszerre nőtt ki a város. A foltozgatás, a tűzoltó munka csak napokra szól, de elemésztene annyi pénzt, amiből pár év alatt időtálló, tartós megoldást lehet nyerni. És erről a szegedi közvélemény számos fórumán beszéltek már. A Hazafias Népfront várospolitikai vitáin és a tanácsüléseken állandóan napirenden szerepelnek ezek a kérdések. Ezek pedig nyílt fórumok. Mindenféle gyűléseken, tanácstagbeszámolókon, meg az újságon keresztül nemcsak a viták, hanem a határozatok is eljutottak a közvéleményhez. S

emmiképpen nem levélírónknak szánom azt a tanácsot, hogy a sok fórum mellé már inkább társadalmi buzgóság kellene, mert ő igen tettrekészen nyilatkozik. Vagy úgy is fogalmazhatok: egy olyan fórum, amelyben az aktív városszeretet kritériumát beszélhetnénk meg. Azt. hogy hát akkor magunk, lakók, polgárok mivel és hogyan tudjuk megtoldani a közpénzeket; mit tehetünk öntudatunk erejéből, személyes és kollektív tettrekészségből. Sz. Simon István KEDD. 1970. JAYÜVÖt VL DÉLMAGYARORS/AG