Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

törüenelmi emlekeztefcö Idegenforgalom Egy kis nyelvlecke Érdekes téma, az irodalmi nyelveíet köznapi asodása foglalkoztatja mostanában a szakembereket, a nyelvművelőket, az írókat. A folyamatnak — tehát az irodalmi és a köznyelv közeledésének — ellenzői és támogatói egyaránt szép számmal vannak. Lőrinczc Lajos, a nyelvészeti tudományok kandidátusa ezzel kapcsolatban a kővetkezőkben nyilatkozott.: — Kölcsönösség van az irodalmi és a köznapi nyelv között. Mind szükségletei, mind lehetőségei tekintetében az irodalmi nyelv sokkal gazdagabb, felhasználhatja a nyelv régi formáit, a nyelvjárási és argó elemeket. élhet olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyeket a köznyelv nem használ. Ez utóbblaknak nemcsak stílusformáló, jellemábrázoló funkciójuk is lehet. A költői nyelv jelentősége, hogy próbálgatja a nyelv Jövő formált, az olyan fordulatokat, amelyek majdan köznyelvivé válhatnak. Az a fontos, hogy semmilyen próbálkozás n« történjék az érthetőség, a megértés rovására. E tekintetben sokan nem értünk egyet Kazinczyval, aki úgy vélekedett: „A szépíró nem Ismer főbb törvényt, mint azt. hogv írása szép legyen. Valami ezen igyekezetét segélheti. neki mind szabad, akar engedi a grammatika, akár nem..." A nyelvtan, a szóképzés logikáját nem szabad figyelmen kívül hagyni. Csakis a találó új formák kapcsolódnak be a nyelv egészséges rendszerébe. — Nyelvészek és írók gyakori szakmai vitájából formálódtak olyan szélsőséges vélemények, hogy egyik tábor ne háborgassa a máslkat. az író azzal legyen jó nyelvművelő, hogv Jó műveket ír. Az Igazság valahol „az arany középúton" van. Az író csak próbálkozzék új nyelvi formákkal — sikerét majd a közönség dönti el. s a közönségben ott vannak a nyelvészek is. Tarján teremtése W. Iskola, lakóhely, művelődés A tervező főmérnök beszél: Egy érdekes kísérletet szándékozunk megvalósítani. A hatodik ütemben elhelyezendő szokatlan iskolatípus tervezése folyik ezekben a hetekben. A gondolat egy forrásból indul el. Ha a házgyári technológia szélesebb körben elterjed, akkor a közintézményeknél ls olyan építési módszereket kell találnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy ne maradjunk el a lakásépítéshez képest az Intézményépítésekkel, ami a Tarjanban ma ls problémát Jelent. Általában az iskolaépítés kérdése sürgős revízióra szorul. Ennek sok oka van. Az oktatási Időnek csökkennie kell, amikor az ötnapos munkahét általánossá válik, akkor ugyanis az Iskolákban sem lehet 6 napon keresztül tanítani, mert az életnek ilyen összefüggései ls vannak. És ugyanakkor az ismeretanvaR, amit a tanulóknak el kell sajátítani, egyre nagyobbodik. Már nálunk is a különböző technikai berendezések, oktatógépek, audló-vlzuális módszerek polgárjogot nyervén, s a Jturlózumok sorából új oktatási formációkat vesznek fel. A tudományostechnikai forradalom korában számolnunk kell azzal ls, hogy a felnőttoktatás kérdése ls sürgetően megjelenik. Nem ls nagyon sokára, ha valaki egy szakmát meg ls tanult, azt a szakmát újra meg kell tanulnia. Ez a fölismerés egyértelműen arra utal, hogy az eddigi iskolaépítési elképzeléseket, szokásokat fölül kell vizsgálni, s azt a merev elhatárolást, hogy az általános iskola és a különböző művelődési intézmények mereven elha: tárolódjanak, meg kell szüntetni, s ezután valamilyen egységes rendszerbe összefogni. tulajdonképpen oktatási központtá átalakítani az iskolát. Ha oktatási központtá alakul át az iskola, akkor át kell vegye a kultúrházak szerepkörét is. Hiszen ugyanaz az előadóterem, ami délelőtt demonstrációs filmvetítésre kell, délután tökéletesen megfelel egy másjellegű filmvetítésre ls. Ugyanaz a nyelvi laboratórium, ahol délelőtt a gyerekek tanultak, délután a felnőtt nyelvtanfolyamoknak is megfelel. A szakköri klubhelyiségek este is be tudják ugyanazt a funkciójukat tölteni. És a könyvtár ls. Jószerével a technikai személyzet is ugyanaz, legalábbis fölkészültsége tekintetében. Az Ilyen összeműköd és óriási anyagi megtakarítás lehetőségét rejti magéban. De ha nem is takarítóik meg senv Űjabb kedvezmények a téesztagoknak Az üzemek, vállalatok, Intézmények és kereskedelmi vállalatok dolgozói mellett a termelőszövetkezetek tagjai is nagy létszámot tesznek kl a Biztosítási és Önsegélyező Csoportok több mint kétmilliós táborában. A termelőszövetkezetek gazdasági stabilitása magával hozza a tagság évről évre emelkedő életszínvonalát. Ennek alapján jelentkezik a szövetkezetiek „életskáláján" többféle igény. Az igények között elsődleges a régi falusi és tanyai életformák felcserélése, a kulturális kívánalmak is nagymértékben megnőttek az elmúlt 10 év során. Ennek egyik előidézőjeként említhető a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportjának tevékenysége. Mivel járult a kulturális eredményekhez az önsegélyező Csoport? Az elmúlt 10 évben közel 3 ezer termelőszövetkezeti tagot részesítettek 10 napos üdülésben, 4 ezernek szervezett 3—4 napos bel- és külföldi társasutazást és évenként több mint 4 ezren vehettek részt színházi és szabadtéri előadásokon. A felsoroltakból csak számokat látni, de a közösségi hatásuk akkor értékelhető a valóságnak megfelelően, ha tudjuk, hogy a kezdeti Időkben egy-egy üdülésre, társasutazásra milyen körülményes volt vállalkozó termelőszövetkezeti tagot találni. Fejlődés jelentkezett még sok más vonatkozásban is. így például a biztosítási szolgáltatások irányában. A Biztosítási és önsegélyező Csoport 1970. január 1-vel módot és lehetőséget adott valamennyi termelőszövetkezeti tagnak, hogy a Csoportos Élet- és Balesetbiztosítás bővített szolgáltatásával kielégítse a megnövekedett biztosítási Igényét. A szolgáltatás bővítésénél elsőként kell megemlíteni a gyógyintézeti fekvőbetegápolási térítést. Az ápolási térítés különös jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál, mivel ők az érvényes társadalombiztosítási jogszabályok szerint csakis üzemi baleset esetén részesülnek táppénzes ellátásban. Az önsegélyező Csoport szolgáltatásában a munkaképtelen-, gyógyintézeti, fekvőbetegállomány esetén 300—900 forint közötti biztosítási szolgáltatás Illeti meg a tagokat. A Jelenlegi szolgáltatásoktól eltérően a balesetekből eredő állandó teljes rokkantság esetén az eddigi 25 ezer forint helyett 70 ezer forintos térítést, míg múlékony baleset esetére az eddigi 400 forint helyett 1200 forintig terjedő szolgáltatás kapható. Az életbiztosítási szolgáltatásnál az új módozat és a régi módozat öszszegszerűségei változatlanok. mit, magasabb színvonalon tudom adni, ami kell ilyen helyre, mert nem aprózom el a pénzt. A mondottakat nem csupán Tarján hatodik üteménél szeretném megvalósítani, de Szeged más építkezései kapcsán is, ha az illetékes fórumok elfogadnák javaslatainkat. S ha ennek a kérdésnek kialakulna a társadalmi háttere is, akkor Szeged e téren élvonalba kerülhetne. Ugyanis az eddig épített iskoláknak nemcsak az a bajuk, hogy nem korszerűek, de nem is lehet őket korszerűsíteni. Merev tantermekre osztott, egy folyosósak. Ezekben nehéz megcsinálni azt, ami egyébként a korszerű pedagógiának követelménye, ez pedig a csoportfoglalkozás. Audiós tanításra a széttrancsírozott tantermek nem alkalmasak. Mi rugalmas épületszerkezeti rendszert alakítunk kl, aminek kihatása, mivel nincs ilyen, még fel nem becsülhető. De az efajta iskolatípusba belekerül olyan tornaterem, amelyben versenyt is lehet rendezni, olyan előadóterem, amely hangverseny rendezésére is alkalmas. Olyan napközis étterem, amely a lakosság ellátására ls alkalmas. Vállaltuk egy Ilyen terv kivitelezését, nagy fontosságot tulajdonítunk neki, és sokat várunk tőle. (Folytatjuk) DELM&GYARORSZAG jaiiuw 25—26, A NAP HÍREI: BROMBERG SZOVJET KÉZEN — AZ AMERIKAI OFFENZÍVA SIKEREI A CSENDESÖCEANON — SZOVJET EGYSÉGEK ATKELTEK AZ ODERÁN — MEGKEZDŐDÖTT BRESLAU ÉS KöNIGSBERG OSTROMA. A főszolgabíró és a népjogok Pusztaszer községi elöljárósága 1945. január 16-i keltezésű. M./fiszl./194B. számú alábbi átiratot kapta a csongrádi járás főszolgabírójától: „Tudomásomra jutott, hogy az elöljáróság — idegen befolyásra — a vezetőjegyzőt felmentette állásától és helyette mást alkalmazott. Felelősségének teljes mértékben való megállapítása mellett figyelmeztetem, hogy a vezetőjegyzőt állásában megerősítettem, azt felettes hatóságunk, a vármegyei alispán úr is jóváhagyta, tehát őt állásából csak fegyelmi úton lehet elmozdítani... Semmiféle új választást el nem ismerek, arra módot, mint felettes halósága nem nyújtok, semmiféle tisztújítást el nem ismerek ..." A Délmagyarország fenti tényhez írott kommentárjából, Szirmai István tollából: „A főszolgabíró úr nem akarja észrevenni, hogv minden egyes hazugság lelepleződött: az általuk hazaárulóknak megbélyegzettek az igazi hazafiak, akik vállalják az ország felemelését abból a mélységből, ahová ők taszították. Vállalják a harcot a közélet megtisztításáért. felismerik az igazi hazaárulókat és kiközösítik azokat. Mert még mindig vannak ilyenek, még felelős pozíciókban is. A főszolgabíró úrnak van mersze hivatkozni 1944. október 15-e után kelt rendeletre. Szélasi-rendeletre. mikor a régi törvényhatósági formák betartását követeli. A főszolgabíró polgármester úr az orosz parancsnokság "követelményére- hivatkozik. Tudatosan hamisít. Az orosz parancsnokságok a magyar népre bízzák önkormányzatuk vezetését, abba bele nem szólnak és nem a régi jogrendet védik, hanem esetleg a rendet a basáskodó. hitlerista szellemet terjesztő polgármesterek és szolgabírák ellen ott. ahol a magyar nép, legnagyobb sa jnálatunkra. még nem talált megfelelő bunkósbotot., hogv az ilyen szolgabíró polgármester urakat kiverje a véros határából" A terror hadserege Genfből jelenti a TASZSZ: A keleti tartományok védelmére Hitler külön rendelelével egy úgynevezett védelmi tanácsot szervezett. Ennek a tanácsnak jogában van minden német alattvalónak a veszélyeztetett területen az egyéni életek főlőtt oly módon rendelkezni ahogy ez jólesik. Az egveg egyének vagv családok gyonát tetszése szerint hass nálhatla fel a védelem céljaira. Ezen felül előre nem látott esetekre tettes hatáskörrel rendelkezik. rivwn kényszerintézkedésekkel akarják a nártk utolsó naptalkaf „A szegedi egyetem <1 Szerb Antalnak — ma negyedszázada halt meg — két barátja révén alakult ki Szegeddel való kapcsolata. Tizennégy éves diák volt 1915-ben. amikor megismerkedett a külföldi tanulmányútjáról hazatért fiatal tanárral, Zolnai Bélával. Egy évtized múlva. 1925 őszén Zolnai Szegedre kerül a francia tanszék tanárának, s 1927-ben megindítja Széphalom című folyóiratát. Szerb Antal első írásai — versek és elbeszélések — 1921-ben jelennek meg a Nyugat ban, de Zolnai révén már a Széphalom első évfolyamában is szerepel. Proustról. Babitsról. William Blake-ről. Berzsenyiről szóló tanulmánvai már a Magyar irodalomtörténet, sőt Á világirodalom története későbbi szerzőjét ígérik. „Hogy Szerb számára Zolnai folvóirata többet jelentette a Magyar Szemlénél és a Napkeletnél, aztblnyítia. hogy jó néhány kisebb írás mellett Itt lát napvilágot két nagyobb Igényű tanulmánya, a Berzsenyiről és Wlliiam Blake-ről szóló esszé" — írja Szerb Antal pályakezdése című könyvében Poszter György is. A másik barát: Sik Sándor. aki a pesti piarista gimnáziumban tanára volt a gyermekből ifjúvá serdülő Szerb Antalnak, s aki nagy hatással volt szellemi fejlődésére. indulására. Sík Sándor 1929 végén nyerte el a szegedi egyetem magyar irodalmi tanszékét. Szerb Antalt, noha szemléletük ekkor már némileg eltávolodott egymásétól, nagyra becsülte, s nagy sikerű irodalomtörténeti könyve. meg sokasodó tanulmányai után ő szólította föl magántanári kérvénye benyújtására. Eleget téve a habilitáció alaki követeiményelnek Szerb Antal 1937. április 26-án a .,Magyar összehasonlító irodalomtörténet. különös tekintettel a XVltl. század DÉLMAGYARORSZÁG KEDD. 1970. JANUÁR 27. V

alamit kitalálni, valamivel, feltűnést kelteni. csodálatra vagy megütközésre bírni a polgárokat — a pénzes társadalom régi üzleti fogása. A karrier is így kezdődik valahogvan. Meztelen modellekből lesznek filmszereplők a bébik, mert egvszercsak átkerülnek a Play-bov lapjairól a filmszalagra; mások egy majom képeivel csinálnak szenzációt; ismét mások mindenféle rekordokat állítanak fel. Most egy új hóbort terjed. olyan „Élőkép" szaporán, mint a baktériumok. Már neves vagy névre éppen így törekvő festők és dekoratőrök újabban nem vászonra. lemezre, falra festegetnek, hanem eleven emberi testre, bőrre. Természetesen nem férfitestre. hanem nőire. És nem is akármilyenre: lehetőleg szexes. csinos babákra. akik már amúgy is önmagukban is „festőinek" mondhatók. Aztán, hogy az üzlet se sikkadjon el — hiszen az „élőképet" nem lehet eladni. hazavinni és fölakasztani. vagy legalábbis csak nagyon summás pénzért. — ezek az élő „műalkotások" mutatják öe a „mester" más alkotásait és természetesen árusítják is. Az üzlet megy. Jól megy. A maga nemében ugyanis érdekes lehet egy festmény, amely él és mozog — és még ráadásul mezítelen nő ls. Természelesen nem a meztelenség viszi a boltot. hanem a „mű". De az ötlet még koránt sincs kimerítve. Ezek a nehézfejű mesterek virágokat, tálakat, a szemérmesebbjei pedig ruhákat festenek modelljük bőrére. Párszáz dollárért átadnám nekik a magam ötletét: Még jobban szaladna a bolt. ha a meztelen testekre meztelen testeket festenének. Hadd pukkadjon a publikum! S* 8, I. második ég a XTX, század első felének francia és angol vonatkozásai" tárgykörrel * szegedi tudományegyetem magántanára lett. A magántanárnak, ha jól emlékszem, kétévenként legalább egy félévben előadást kellett hirdetnie. Szerb Antal. nyilván a Pestről való lejárás kötelességére tekintettel, csupán ennek a követelménynek tett eleget egyetemi óráinak meghirdetésével. Először az 1937/38. tanév első félévi tanrendjében találkozunk nevével, címével (Bp. II., Torockól u. 8/a. Az 1939/40. első félévi tanrendben új címe van: XII., Hidegkúti út 47.). Első előadását „A magyar preromantika világirodalmi vonatkozásai" címmel heti egy órában, „később meghatározandó időben és helyen" hirdeti. Utána csak az 1938/39. év második felében tart órát kedden délelőtt 11-től 12-ig az V. sz. teremben „Az Irodaim: klasszicizmus" címmel. Végül az 1940/41. tanév első félévében „A világirodalom fogalma és kérdései" címmé! szerdán délelőtt 11-től 12Ig a III. sz. teremben hirde tett kollégiumot. A valóság ban nyilván a szokás szerint ő is kéthetenként jött 1«Szegedre, és összevont órát adott. A második félévi tanrend bői már a neve ls hiányzott. A hírhedt „fajvédelmi törvények" következtében nem élhetett magántanári fogaival, többet nem adhatott elő. Szegedi kapcsolatai ugyan nem szakadtak meg. hiszen mind Síkkal, mind Zolnaival tovább is jó barátságban maradt, a városban azonban aligha fordult meg többet P. L