Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Baráti találkozó a dél­vietnami nagy­követségen Le Huu Van. a Dél-viet­nami Köztársaság budapes­ti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője pénteken ba­ráti találkozón látta vendé­gül a magyar sajtó munka­tarsait. Meleg szavakkal üd­vözölte a megjelent újság­írókat, meíd köszönetet mondott a vietnami nép har­cáról irt riportjaikért, cik­keikért. Ezután baráti lég­körben beszélgetést folytat­tak külpolitikai kérdésekről. (MTI) Munkásgyűlés a Kenderfonógyárban Győri Imre elvtárs látogatása Zsúfolásig megtelt a Szegedi Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalat szegedi kender­fonógyárának gyűlésterme tegnap délután röviddel 3 óra előtt. Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titká­rának pártnapi beszédét hallgatták meg a gyár dolgozói. Győri Imre előzetesen meg­beszélést folytatott a gyár vezetőivel, majd a gyűlésen tájékoztatta hallgatóit a Köz­ponti Bizottság legutóbbi üléséről, minde­nekelőtt annak gazdasági kérdésekben ho­zott határozatairól. A pártnapon jelen volt dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára és az elnökségben foglalt helyet Kardos Já­nos, a gyár igazgatója is. A tájékoztatót megelőzően Gyulai Zoltán, az üzemi párt­bizottság titkára köszöntötte a dolgozókat, valamint a munkósgyűlés szónokát. Késnek a légijáratok Az utóbbi hónapok ke­mény téli időjárásában za­vartalanul működött légi­közlekedésünk, a köd azon­ban komoly gondot okozott a Ferihegyi repülőtér forgal­mában. A forgalom ismé­telt megindulása ellenére változatlanul bizonytalan a légiközlekedés helyzete. Erö­sebb köd esetén újra leáll a Ferihegy forgalma. (MTI) Somogyi Karolyné felvétele Sok ilyen jubileumot! A sándorfalvi gazdák számvetése Ma, szombaton délelőtt JO az üzem, kevés volt az el­érakor tartja jubileumi zár- hullás, s egy kiló hús elö­számadó közgyűlését a sán- állítására két kilónál vala­dorfalvi Üj Elet Termelőszö- mivé! több takarmányt hasz­vetkezet. Erre az esemény­re 500 szövetkezetit várnak. Nemcsak az 1969-es esz­náltak fel. Tavaly is remekelt a ba­romfitelep. Több mint 6 mil­tendo gazdasagi merleget is- liö forint volt az árbevétel, mertetik majd a közgyülé- csak lnnen így aztán nem sen, hanem visszatekintenek zarjak roszsul az elmúlt esz az elmúlt évtized eredményeire is. bőven adódik. hibaira. tendót a sándorfalviak. A ta­Tanulsag gok jövedelme az 1968-as esztendőhöz viszonyítva 10,3 Néhány évvel ezelőtt még százalékkal emelkedett. Ez a sándorfalvi Üj Élet Ter- egyben azt jelenti, hogy a melőszövetkezetbe is „beug- tagok és az alkalmazottak rotf' a mérleghiány. Jártak összes jövedelme 7 millió nehéz napok, nehéz eszten- 700 ezer forint. A termelő­dök a közös birtokon, a haj- szövetkezet összes árbevéte­dani uradalmi földeken. Lé- le 23 millió 500 ezer, a tisz­nvegében mióta ez a szövet- ta vagyon pedig 17 millió kezet megalakult, ritkán 846 ezer forint. Méltókép­kedvezett az esztendő, hol pen köszöntik hát a 10. ju­a víz, hol az aszály károsi- bileumot. Ezelőtt három esz­totta a termést, s a földek tendővel, az 1966-os zár­is elég gyenge termöképes ségüek. Ólyan jövedelmező üzemágakat kellett tehát ki­alakítani, amelyek megte­remtik az egyenletes gazda­számadás idején a tagok és az alkalmazottak összes jö­vedelme mindössze 3 millió 372 ezer forint volt- Az ár­, , . .. _ bevétel alig haladta meg a sagi fejlodes alapjait. Ez Nem sok került a került is. Többször hírül ad­tuk már a baromfitelep pél­dáját. Eleinte közösen akar­ták a sándorfalvi nagyüze­mek megvalósítani, de ami­kor tettekre került a sor, az Üj Élet maga maradt, Megcsinálta. Jól járt vele. Már évekkel korábban szép eredményeket produkált ez szövetkezeti gazdák bukszá­jába sem, mindössze 7 ezer forintot fizettek az egy tag­ra eső évi jövedelemként. A mai zárszámadás után ez az összeg a duplájánál is több. pontosan 15 ezer 382 forint. Sok ilyen jubileumot! Sz. Lukács Imre Folyamatos korszerűsítés a szakmunkásképzésben Pénteken Kecskeméten be- intézetben oktatott szakmák fejeződött a szakmunkás- száma. Kétféle — tiszta- és képzésről alkotott reformtör- vegyesprofilú — intézeteket vény gyakorlati megvalósí- alakítanak ki. Szorgalmaz­tásának megvitatásán össze- zák a nem önálló, az úgy­hívott országos konferencia, nevezett fiókiskolák meg­A résztvevők egyetértettek szüntetését, illetve kihelye­abban, hogy a szakmunkás- zett osztályokká történő át­képzést tíz év alatt folya- szervezését, matosan kell korszerűsíteni. A reformot segitő eszkü_ A legdöntőbb intézkedéseket zök az üj szakmajegyzék. a az 1970 71-es tanévtől 1975- szakmai szintek megállapí­ig hajtják végre, teljes egé­szében pedig csak az évti­zed végére formálják át az oktatást. Elmondták, hogy az jUtnak az intezetekhez, új tanévben oktatandó 104 szakma közül 49-et már az új forma szerint — A—B— C tagozatokon —, 55-öt pe­dig még a régi rendszerben tanítanak. Az új szakmai jegyzék alapján a megszűnt szakmákra elsőéves tanuló­kat már nem vesznek fei az intézetek. Kidolgozták az el­sőéves tanulók oktatásához szükséges normatívákat. Évről évre fokozatosan megváltoznak majd az inté­zetek profiljai is, az adott város, illetve terület gazda­sági szükségletének megfe­lelően. Ennek eredménye­ként a jelenlegi átlagos 2í'­ról 7-re csökken az egy-egy tása, az új óratervek, tan­könyvek és más dokumen­tációs anyagok rövidesen el­Természetes? pohárköszöntőket ünnepélyes alkalmakon, az űj szü­letésekor, a régebbinek pedig mérlegelése idején, mindenképpen pozitív elhatározások, cselekedetek sikerére szokták mondani. Ilyenkor koccintanak a várható vagy az elért eredmények örömére. A napokban a szürke egyenruhás munkásórök egyik járási egységének ünnepi gyűlése után a fehér asztal­nál elmondott pohárköszöntőben a megyei párttitkár kér­dezett is. S igy ez az elismerő szónoklat több volt. ko­molyabb volt a szokásosnál. Különösen azért, mert a kér­dést nem az ünnepelt egyenruhásoknak, hanem az egész közösségnek, a társadalomnak tette fel. Természetes-e, hogy immár tizenharmadik éve gyárak, vállalatok, terme­lőszövetkezetek, intézmények, hivatalok dolgozói közül ez­rek és ezrek, párttagok és pártonkívüliek, öregek és fia­talok, nők és férfiak önkéntes fegyveres védelmezői ren­dünknek? Természetes-e, hogy a munkásőrök minden el­lenszolgáltatás és egyéni érdek nélkül esőben, hóban, ká­nikulában éjjel és nappal, hétköznap és vasárnap fizikai és szellemi erőfeszítést kívánó kiképzésen, szolgálatban vesznek részt az egész év folyamán esztendőkön át? Természetes-e, hogy mindezt úgy végzik, hogy köteles munkájuk emiatt nem kevesebb, helyettük senki nem végzi el a dolgot munkahelyükön, s amikor mások sza­bad idejüket hasznosítják, ők akkor kezdik ezt a má­sikat? Természetes-e, hogy a családtagok, a hozzátartozók, a barátok, ismerősök a munkásőr szolgálatban, vagy kikép­zésen eltöltött idejével szegényebbek lesznek, s hogy a munkásőr apa, feleség, férj, barát kevesebb időt fordíthat magánéletére? Természetes-e, hogy aki munkásőr, az a leg­több esetben a pártszervezetben, szakszervezetben, nép­frontban, tanácsban — nemegyszer községi, járási, me­gyei szinten is — ugyancsak társadalmi feladatokkal van megbízva, sok közülük munkahelyén is csoportok, széles kollektívák vezetésével, szervezésével foglalkozik? Termé­szetes-e, hogy az államhatárokon és az országon belül a rend, a biztonság hivatásos, fegyveres és nem fegyveres őrzői között tekintélyes és ma már nélkülözhetetlen erő a munkásőrség? Természetes-e, hogy a párt és az állam minden fo­kozatú szerve bizton számít és támaszkodik a szürke egyenruhás önkéntesekre, akik között az egyenruhában el­mosódik az igazgató és a segédmunkás, az egyetemi ta­nár és az ápolónő, a téeszelnök és a traktoros civil életi differenciáltsága? Természetes-e, hogy a városi bérházban vagy a tanyák között, ha tűz üt ki, ha mentőre van szük­sége a betegnek, ha meg kell fékezni a garazdálkodót, a segítségre szoruló emberek a munkásőr ajtaján zörget­nek? Természetes-e, hogy a termelésben, a munkában a gazdasági vezetők a munkásőrök kezdeményezésére alapoz­nak, s ha valahol szorít a cipő, ugyancsak rájuk támasz­kodnak? Természetes-e, hogy a munkásőrök iránt minden becsületes ember tiszteletet és szimpátiát érez, mert tud­ja, nyugalmát, biztonságát szavatolják ezek a minden­napi egyenruhások? megyei párttitkár pohárköszöntőiében feltett keretes valójában történelmi korszakot s e történelmet for­máló embertípust jellemzett. A kérdés válasz is volt, méghozzá igenlő: mindez természetes itt. A kérdés ugyanis válasz volt, hogy ami — sok más vonatkozásban is — ma és itt természetes, az nem régóta minősül annak, éppen ezért helytelen lenne a sablonos dolgok skatulyá­jába zárni. Az ünnepélyes koccintás csak ennek a tudatá­ban lehet az öröm és a jókedv aktusa. Kondorosi János Új művelődési otthonok, iskolák épülnek a szegedi járásban Korábban a Szegedi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga értékelte a művelődési Javítják a szakos oktatást is, mintegy 30 nevelői állás­ban történő változtatással. osztály irányító és ellenőrző Húsz pedagógus megy nyug­tevékenységét. Határozatá­ban felhívta az osztályt. díjba, öt helyen új állás szervezését vették figyelem­Uj műszer A Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet cél-eszközöket és berendezéséket is készít, ame­lyek csökkentik az ipar önkölt­ségét, fokozzék a termelékeny­séget és javítják a minőségét. Témacsoportjaik egyike olyan műszerek készítése, amelyek a nyersáru átvételénél kiküszöbö­lik a szubjektivitást. Ilyen az ügynevezett folyamatos refrakto­méter is, amelyet a nagyüzemi paradicsomlé átvételekor alkal­maznak. hogy a tervszerű irányítás be. ötnél ivedig szakosodás érdekében készítsen tervet a történik. Jelentós összeget negyedik ötéves terv idosza- költenek korszerű audióvizu­kára, a művelődésügyi intéz- ális eszközök, tanulókísérleti mények fejlesztésére, a tar- felszerelések, bútorok, szem­talmi munka színvonalának léltető eszközök és szakköny­további javítására, a szemé­lyi és anyagi problémák megoldására. A járási tanács művelő­désügyi állandó bizottsága és a megyei művelődési osz­tály közreműködésével elké­szült egy tervjavaslat, amely megvalósulása esetén sok örömmel szolgál a homoki falvak népének. Hét faluban iskola építését tervezték, összesen 36 tanteremmel. Kisteleken száz személyes érdekében vek vásárlására, mintegy 2 millió 325 ezer forintot. A tartalmi munka színvonalá­nak emeléséért is sokat tesznek. A tanulók személyi­ségének megismerésére, a fi­zikai dolgozók gyerekeinek segítésére, a világnézeti, er­kölcsi és politikai nevelésre, a szocialista hazafiságra va­ló nevelésre, az önálló alko­tó. gondolkodó képesség ne­velésére törekszenek. Ennek óvodát, Mórahalmon 120 sze­mélyes diákotthont, Kistele­ken és Mórahalmon központi műhelyt, négy helységben, Zákányszéken, Kisteleken, Domaszéken, Mórahalmon pedig művelődési otthon építését javasolja a tervezet. szervezettebbé teszik a pedagógusok ideo­lógiai és szakmai tovább­képzését. Magyar—lugoszláv együttműködés Pénteken délután az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság székházában ünne­pélyes keretek között írta alá dr. Kiss Árpád minisz­ter. az OMFB elnöke és dr. Dolfe Vogelnik professzor, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság tudomá­nyos tevékenységét koordi­náló szövetségi tanácsának elnöke a két intézmény együttműködésére vonatkozó megállapodást. A megállapodás értelmé­ben kölcsönösen minden tá­mogatást megadnak a két ország érdekeit tudományos kutató és fejlesztő intézmé­nyeinek, tervező és szerkesz­tő irodáinak, valamint ter­melő vállalatainak, illetve ezek egyesüléseinek. hogy közvetlenül együttműködje­nek a tudományos kutatási és műszaki-fejlesztési prob­lémák megoldásában. Meg­szervezik a tapasztalat- és dokumentáció cserét a tudo­mányos kutatás és a műsza­ki fejlesztés irányításának, tervezésének és koordinálá­sának kérdéseiről SZOMBAT, 1970. JANUÁR 24. DÉL0AGYARORSIÁG ' 3

Next

/
Thumbnails
Contents