Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Ismét a régi úton A Csongrádi sugárúti, vagy közismertebben az l-es autó­busz útvonalú ügyében ír Horváth Györgyné (Ipoly sor 11.). Azt kifogásolja, hogy rég, elkészült a Szent István tér környékének útburkolata, de az l-es autóbusz még mindig az elterelt útvonalon közlekedik. Ez sok bosszúsá­got okoz u belvárosba doh gozni, vagy éppen a Szent István téri piacra vásárolni Igyekvőknek. Réti István, az AKÖV sze­mélyforgalmi főelőadója vá­laszolt olvasónknak. A táb­lákat már kl ls rakták, s február 1-től a régi útvona­lon közlekedik majd az l-es járat. Sajnos az új út na­gyon szűk, épp elég gondja lesz emiatt majd az autó­buszsofőröknek. A gumljaví­tónál például állandóan any­nyi kocsi parkíroz, hogy ott aiegállni meglehetősen ne­héz lesz. Ettől előre is fél­nek az AKÖV dolgozói. Ügy véljük, nemcsak az autóbu­szok gondja lesz ez, hiszen más nagykocsi is szeretne ott eljárni. Kérjük a közlekedési rendőröket, vizsgálják meg ezt az útszakaszt, nem kelle­ne-e oda parkírozni tilos táblát kitenni? Tarján teremtése Ő. Tervek, gondok, változások Szívposta E. Sándor Szeged, és A. Gy. olvasónk es még sokan mások érdeklődnek, hogy a Négy Évszak húzastárskereső szolgálatnak mi a címe. Gon­doljuk, ez érdekel sok em­bert, ezért megadjuk, és nem levélben válaszolunk: Buda­pest, XI., Fadrusz u. 9, b. Kié az ara Többen kerdezték már, hogy kié a lakásukban levő árammérő? Így Berta Imre (Váradi u. 23.) leírja, hogy a Kisfaludy u. 51. sz. ház­ban lakott, ahova még 1947­ben saját költségére beveze­tette a DAV a villanyt, s [ annak idejen felszámoltak a munkadíjon kívül 400 forin­tot az árammérő óráért. Ak­kor azt a felvilágosítást kap­ta, hogy ha a lakás megszű­nik, visszakapja a 400 forin­tot. Közben lakhatatlannak minősítették Kisfaludy utcai lakásukat és lakást ls kap­tak, elköltöztek. Olvasónk szeretné tehát visszakapni az ígéret értelmeben az óra árát. Sajnos közben volt egy olyan rendelkezés, hogy az árammérő óráról le kellett mondaniuk azoknak, akik annak Idején kifizették, s 4 városban valamennyi áram­mérő óra a DAV tulajdoná­ba került. Ha történetesen olvasónk házat építtetett vol­na, oda díjmentesen átvihet­te volna az. órát, mort azóta valamennyi új házban és la­kásba a DAV adja a mérŐ­szerkezetet. A válasz tömö­ren tehát az, hogy olvasónk nem kaphatja vissza a 4on forintot. A tervező főmérnök beszél: Az építkezés második lép­csőjét. kezdtük, amikor a téglablokkos építéssel leáll­tunk. Átszerveztük a terve­ket a házgyári elemeknek megfelelően. A harmadik és negyedik ütem már a ház­gyári termékek 100 száza­lékos felhasználásénak fi­gyelembevételével történt. A szegedi házgyár létreho­; zásának gondolata és lehe­tősége realizálódott Tarján építése közben. ÜJ módosí­tásokat vittünk végbe, mi­vel a soron következő be­építendő terület OTP-s fel­használásra tervezödött. Pcr­: sze Itt érdekes gondolatot dajkáltunk föl, mégpedig azt, hogy állami lakásépít­kezést és OTP-s lakásépítést párosítsunk össze. Szociális szempontból ls kívánatos volt ez a házasság. Mivel az OTP általában közintézmé­nyeket nem nagyon szokott építeni. A szegedi házgyár termé­kelnek fölhasználást terü­letéül újra a Móraváros me­rült föl. De ott a közmű­vek még mindig nincsenek olyan állapotban, hogy el­kezdhessünk egy új város­részt építeni, ezért úgy dön­tött a végrehajtó bizottság, hogy az OTP-s lakóterületet egyelőre megmásítjuk. Pe­dig ennek ls kész voltak tervel és programjai. De ezen a területen indul a szegedi házgyári építkezés. Nem egészen eldöntött kér­dés, a vb nem zárta le tel­jesen. Az első ütem tizenkét emeletes háza olyan lesz, hogy a második, harmadik emelettől kezdve lakókkal te­lj, de az első emeleten és a földszinten mindenféle Iro­dák foglalnak helyet. Az üzletház tervel ls készen vannak, amiben étterem, presszó és különböző szol­gáltatások bonyolódnak. Gel­ka-szervlz, autó-, motorszer­viz ls. Postahivatal, fodrász, órás, cipész, valamint ÁBC­áruház. Ezt a kis centru­mot földíszítjük képzőmű­vészeti alkotásokkal. Már az aluljárótól kezdve hangula­tos térkiképzést kezdünk te­remteni. Szubjektív érzésem szerint az itt a legnagyobb baj, hogy túl kevés az üz­let. Inkább szolgáltató jel­legű építkezésekre gondol­tunk. Bár számítottunk bő­vítési lehetőségekre, ezért három-négy üzletet kialakí­tottunk. A kis centrumok tervei is készen vannak, ki­alakításuk a jövő zenéje. A kivitelezőkön múlik, mi­kor lesznek készen. Az első tarjáni iskola már tető alá került, ide csatlakozik még egy bölcsőde. A meglevő óvoda is bővül. De létesül egy orvosi rendelő gyógy­szertárral együtt, autóbusz­megállónál, jól megközelít­hető helyen. Az ötös, hatoe ütemben ezer-ezer lakás épül. ami azt jelenti, hogy 2—3 év alatt elérjük az ide megtervezett lakásszámot, a «—5,5 ezret. A házgyár 1971-ben indul, de akkor nyilván nem tel­jes kapacitással, mivel be kell járatni. Tehát 1973-74­re 18—2(1 ezres lélekszámnak megfelelő városrészt építünk fel Tarjánban. A Tarján-ügy aránylag rö­vid átfutású. Az építkezés 10ti4-ben Indult, s várhatóan befejeződik 1974-ben. Tehát 10 év. Ez Idő alatt sok min­den történt. Lesz olyan visz­szahatása. ami nem baj, hogy sokfajta épületet húzunk föl 10 év alatt az építőipari technológia fejlődésének megfelelően. Elkezdtük tég­lablokkal, átmentünk a du­naújvárosi típusokra és be­fejezzük a szegedi házgyár termékeivel. Ezért változa­tosabb épületek kerülnek e városrészbe, mintha egy­gyárlak lennének. Termé­szetesen óriási különbsége­ket nem szabad elképzelni, mivel a panelos lakásépítés­nek még. sajnos, az elemt Is­koláját járjuk. Ennek meg­felelően a technológiai kö­töttség és a ráfordítható ösz­szegek meghatározzák a ter­vezők lehetőségeit. Egy, s másban azért e háromfajta építési lehetőség változatokat hoz létre. Mi. építészek, sze. rencsésnek minősítjük ezt az adottságot A változatossá­got ránézéssel is meg lehet állapítani. A házgyári tech­nológia automatikusan hoz­za magával, hogy a külső vakolások, burkolások meg­szűnnek. Ez már a dunaúj­városi épületeken is látható. Műkő felületképzést kapnak, amelyek 6zínben nem nyúj­tanak túl sok lehetőséget, de az biztos, hogy nem hámla­nak le. Ez is a kísérlet stá­diumában van. Reméljük, miré odakerül a sor. hogy nekünk a saját házgyárunk­kal kell építeni, kialakul az B két-három eljárás, ami al­kalmas lész számunkra. So­kan fölpanaszolják a meg-1 épült lakások kis méreteit. A tervező nem a maaa aka­rata szerint tervez. A meg­rendelő elmondja kívánsá­gát. Ez kötelező. E vonatko­zásban az új mechanizmus engedett a korábbi merev­ségből. Ugyanis a helyzet régebben az volt. hogy kö­telezően előírtak bizonyos tí­pusterveket. Ezek mindig össze voltak hangolva az adott Időszak érvényes ter­vezési előírásaival. Négyzet­centiméterre megszabták a lakásterületet. De a lakás­területen felül az egyes he­lyiségeknek az egymáshoz viszonyított arányát is, és ehhez adták u forintot. A tervezőnek a típusokat úgy kellett összeválogatni, hogy tizedes pontossággal összeül­jenek a méretek. Van ter­mészetesen olyan kérdése is a lakástervezésnek, hogy he­lyesen vagy helytelenül vá­lasztunk-e meg egy bizo­nyos mutatórendszert. Mert a még jelenleg is érvényben levő mutató a lakás darab­számára vonatkozik. Egy­szerűen mondva azt jelenti, hogyha x számú lakást kell építeni, annak az átlagos alapterülete ennyi meg eny­nyl. Ha rám van bízva, én nem ezt a mutatót hasz­nálom, a lakásszámét, ha­nem a lakásban elhelyezen­dő személyek számát. Ha r.bböl indulok kl, egészen más eredményt kapok Ugyanis fajlagosan annál olcsóbb egv lakás, minél na gyohb. Érthető. Mondjuk van egy egyférőhelyes lakás, amiben szintén nem va­gyunk egészen konzekven­sek, mert ugyanúgy szerel­jük fel, mint a négy­férőhelyest. Egy háromszo­bás lakás is ugyanazt a gé­pészeti magot, felszereltséget tartalmazza, mint az egyszo­bás, egyszemélyes lakás. Ez a drága dolog. A kettő- és háromszobás lakás építési költsége között nincs lénye­ges különbség. T°hát, ha férőhelyre kalkulálom a költségeket, kiderül. hogy fajlagosan minél kisebb a lakás, annál drágább. A gar zon a legdrágább. (Folytatjuk.) 1945. Január 23. DHMAGYARORSZAű A NAP HÍREI: MOSZKVÁBAN ALÁIRTAK A MA­GYAR FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNYT — KASSA, EPERJES ÉS LŐCSE FELSZABADULT — ÁLTALÁ­NOS NÉMET VISSZAVONULÁS A NYUGATI ARC­VONALON. désük miatt őrizetben van­nak. 6. Haladéktalanul vissza­szolgáltatja azokat a felsze­reléseket, történelmi és mu­zeális értékeket stb., amelye­ket a háború során az egye­sült nemzetek területéről Magyarország területére szallítoltak. 7. Hadizsákmányként a szövetséges szovjet főpa­rancsnokság rendelkezésére bocsát minden Magyaror­szág területén levő katonai tulajdont. Az egyezmény A Moszkvában január 21­én aláírt fegyverszüneti egyezmény pontjaiból, me­lyet Magyarország a Szov­jetunióval, az Egyesült Brit Királysággal és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött meg: 1. Magyarország megszün­teti a Szovjetunió és a töb­bi egyesült nemzetek, köz­tük a Csehszlovákia elleni háborút. Kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén levő német fegyveres erőket és hadifogolyként átadja azo­kat. Legalább nyolc nehéz­fegyverzettel ellátott gyalog­hadosztályt állít kl. 2. Kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről visszavonja az összes magyar csapatokat és tisztviselőket Magyarország 1937. december 31-én fenn­állott határai mögé. 3. Biztosítja a szovjet csa­patok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetőséget magyar területen bármely Irányban. A csapatszállításokat minden rendelkezésre álló közleke­dési eszközzel salát költségé­re fogja elősegíteni. 4. Magyarország kormánya haladéktalanul, szabadon bo­csátja az összes szövetséges hdifoglyokat és Internáltakat, áttelepítetteket, menekült személyeket. 5. Haladéktalanul visSza­bocsátla mindazokat a sze­mélyeket, akik az egyesült nemzetek lávára kifejtett tevékenységükkel kapcsolat­ban. az Irántuk tanúsított ro­konszenv, vagy faji. szárma­zási vagy vallási meggyőző­8. Nem engedi meg sem­miféle vagyon kivitelét vagy kisajátítását, amely Német­ország vagy polgárai tulaj­donát képezik. 9. Átadja a dunai kikötők­ben levő összes hajókat. Az egyezmény Intézkedik a jóvátételről ls: 12. Azokat a károkat, ame­lyeket Magyarország a Szov­jetuniónak, Csehszlovákiá­nak és Jugoszláviának oko­zott hadműveleteivel, megté­ríti. Minthogy Magyarország hadat üzent Németországnak, a károkat csak részben kell megtéríteni: 300 millió ame­rikai dollár értékben hat év­re szóló törlesztéssel, áruk­ban, gépekben, folyami ha­jókban, jószágokban, gabo­nákban stb. Az egyezmény a továbbiak­ban kimondja, hogy Magyar­ország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek megbünte­tésében. feloszlatja az összes fasiszta Jellegű szervezete­ket. szövetséges ellenőrző bi­zottságot létesítenek Ma­gyarországon. Az egyezményt R szövet­ségesek részéről Vorngjlov, magyar részről Gyöngyösi János. Vörös János és Ba­logh István írta alá. Szerencstől Sarkadig Az első 200 megawattos gőzturbina A Láng Gépgyár vezetői pénteken az Újságíró Szö­vetségben sajtótájékoztatót tartottak, ahol a műszaki fejlesztés legújabb eredme­nyelt Ismertették. Jelenleg egyik legnagyobb vállalkozá­suk a 200 megawattos gőz­turbina gyártása, amit a svájci BBC cég licence alap­ján kezdtek meg Az első sz Idén készül el a gyöngyösvi­sontal erómú részére, "a to­vábbiakat ugyancsak Gvön­gyösvisontának, ezenkívül a Dunamenti Hőerőműnek szállítják. A svájci licenc 3UU megawattos turbinák — köztük ntomerömúvl turbi­nák — gyártását is lehetővé teszi. További nemzetközi kooperációra is kilátásuk van, mert a napokban felke­res t" a Láng Gépgyárat a svéd uu'binagyár megbízott­4 DELMAGYARORSZAG SZOMBAT, 1970. JANUAR 24. ja es együttműködési szerző­dést ajánlott fel. A gyár az ajánlatot most tanulmányoz­za. Jelentős sikert értek el a konzervgyári berendezések fejlesztésében és a felvevőpi­ac bővítésében. Magyar sza­badalom alapján uz eddigi napi 15 vagonnyi termés feldolgozására alkalmgs pa­radicsomfeldolgozú gépsor teljesítményét húsz vagonra növelték, ugyanakkor a be­rendezés teljesítményéhez viszonyított súlyát 35 száza­lékkal csökkentették. Az első példányt próbaképpen a kecskeméti konzervgyárban helyezték üzembe, s az ered­mények rendkívül klelégítő­ek. A berendezés egy másik változatát az idén a buda­pesti konzervgyárban próbái­ük kl. A szovjet sz-ik°mV rek máris megismerkedtek az új gépsorokkal, és kilá­tásba helyezték, hogy 1971 és 1075 között nagvobb mennyiséget rendelnek belő­le. Testvérlapjainkban ezen a héten ismét több érdekes hírt találtunk. Ezúttal a Miskol­con megjelenő Déli Hírlap, a Kelet-Magyarország, a Fejér megyei Hírlap, a Dunántúli Napló, a Békés megyei Nép­újság, é« a Szolnok megyei Néplap szolgáltatta tallózá­sunk anyagút. Opál Szerencs határában Borsod megye természeti értékekben gazdag és válto­zatos vidékén is földtörténeti ritkaságnak számít a Sze­rencs határában levő Köves­hegyen az úgynevezett Aran­ka-tető. A gyepszőnyeg közül a hegy oldalán hordó alakú, ember magasságú sziklatus­kók meredeznek. A vizsgá­latok megállapítottak, hogy az érdekes geológiai képződ­mények anyaga elkovásodott rlolit tufa, tejfehér, zöldüveg, májbarna és más színű opál­erekkel átszőve. A különle­ges képződmények vulkani­kus eredetűek: a szlklatus­kók a feltörő forróvizes for­rások hatásúra alakultak ki. A lelőhely kiválóan alkalmas a termális kőzetanyagok ke­letkezésének helyszíni vizs­gálatára. ám nemcsak az egyetemi geológusképzésben van jelentősége, hanem Ide­genforgalmi nevezetesség is. A területet a Borsod megvel tanács a közelmúltban véde­lem alá helyezte. Új almatárolók A nyíregyházi úgynevezett ulmakombinúlia 1970-ben még 40—50 millió forintot költenek. Építésével egy­Idöben rekonstruálják az 1­»s számú már meglevő ulma­tárolót ls, amellyel újabb, 300 vagon áru hűtéséhez jut­nak. Az almakombinát épí­tése augusztusra véget ér, a kétezer vHgonos hütötároló­ban es az élelmiszeripari Tallózás a megyei lapokban feldolgozókban az almasze­zonban már teljes üzemmel dolgozhatnak. Az 1400 vago­nos mátészalkai almatároló az eredeti tervek szerint csak 1971-ben készült volna el, a MÉK azonban szocialista szerződést kötött a kivitele­ző vállalatokkal, s ezek vál­lalták, hogy Idén szeptem­berben átadják rendeltetésé­nek. A mátészalkai almatá­roló mellé a feldolgozó csar­nokot is felépítik az alma­szüretig. A tizenkettedik Az első toronyház még az ötvenes évek elején épült fel Dunaújvárosban, a Vasmű úton, a tizenkettediket a Ságvári városrészben most építik. Házgyári' PTPTTiéltböl szerelik össze. Szomszédságá­ban másik négy toronyház­nak már áll a váza. a tizen­kettedik építése azonban kis­sé elhúzódott, mert nem volt panel, amiből építették vol­na. Tudván, hogy Tarjánban dunaújvárosi panelből épít­kezünk. lehetséges, hogy Szeged kapta a paneleket? Népművészet Baranyában Ü.i dokumentumfilmek ke­rüllek a Harnnya megyei film- é.s szem léi tefőeazköz­túrba. A Magyar Televízió a közelmúltban filmet készí­tett a pécsi képzőművészek Nemzeti Galériában rende­zett kiállításáról, Az érdekes dokumentumfilmből a Ba­ranya megyei filmtár ls ka­pott. Másik újdonságuk a Népművészet Baranyában cí­mű film, mely a megye né­pének népművészeti tevé­kenységét, a keramikusok és szőnyegkészítők munkáját is­merteti. Jubileum barátokkal Felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójának programja Szolnokon is elkészült már. A Jubileumokat külípldlek­kel. barátokkal együtt ün­neplik. A Szigligeti Színház­ban rendezendő díszelőadá­son fellép majd Szolnok testvérvárosának, TalllnnHk kórusa, az április első heté­ben sorra kerülő Verseghy diáknapokon pedig a drezdai főiskola énekkara. Május ele­jén tartják a katonai fő­iskolák fesztiválját, a hónap derekán pedig országos ének­kari találkozó házigazduja lesz a város. Lenin-szobor Sarkadon A jubileumra Lenih-szob­rot avatnak Sarkadon, s ek­kor ünneplik a Lenin Ter­melőszövetkezet megalakulá­sának évfordulóját is. A Va­sas Károly szobrászművész által készített mellszobor kétszeres nagyságú lesz, bronzból készül, talpazatát kőből faragják. Az avatásig elkészül a Lenin tér parkosí­tása is, mintegy 100 ezer fo­rintos költséggel. Békés megyéből. Békésről szól következő hírünk: A múzeumi főigazgatóság 1971­ben állandó jellegű kiállítást nyit Békés múzeumában. Idén csak ideiglenes kiállí­tások lesznek. Bátran nevez­hetjük példamutató kezde­ményezésnek: a Békésről el­távozott művészek bemutatá­sa sorozatban 1970-ben­többek között Elselné Tassy Klára gobelinművész kiállí­tását rendezik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents