Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! A M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam. 20. szám 1970. JANUÁR 24., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar-szovjet árucsere 1970-ben Aláírták az új szerződést A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi kormánydelegációinak a kölcsönös egyetértés és szívélyesség légkörében folytatott tárgyalásai eredmé nyeként penteken a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában dr. Bíró József es Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszterek a két ország kormánya nevében ünnepélyesen aláírták az 1970. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzökönyvet. A tárgyalófelek megelégedéssel állapították meg. hogv sikeresen fejlődnek a két ország kereskedelmi kapcsolatai; az aláírt jegyzőkönyv értelmében a magyar— szovjet aruforgalom 1970-ben több mint 7 százalékkal növekszik és eléri az l,e milliárd rubelt. A jegyzőkónv figyelemre méltó előrehaladást jelent a magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében és szélesítésében, kifejezője a két ország közötti baráti együttműködésnek. A Szovjetunió 1970-ben többek között négymillió tonna nyersolajat. 2,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát, 433 000 tonna hengerelt acélárut, 1,6 millió tonna vasércet. 83 000 tonna alumíniumot, nagy mennyiségű műtrágyát, faárut, gyapotot, vegyi anyagot, továbbá ipari nagyberendezéseket. traktorokat, személy- és teherkocsikat. gabonakombájnokat. különféle légi szállítóeszközöket és számos más terméket szállít Magyarországra. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban megtalálhatók a híradástechnikai felszerelések. élelmiszeripari és vegyipari nagyberendezések. műszerek, autóbuszok, hajók. gyógyszerek, továbbá zöldség- és gyümölcskonzervek. cipők. pamutszövetek, konfekció- és kötöttáruk és egyéb közfogyasztási cikkek. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ny'kc!aj Patolicsevet. Eszmecserét folytattak a negyedik ötéves tervvel összefüggő tervegyeztetésekről és a következő időszakra vonatkozó megállapodások előkészítéséről. Sokat pereskedünk A bíróságok munkájáról tárgyalt a Csongrád megyei tanács Folyószabályozás, közműves vízellátás Idén 5,4 milliárdot költenek vízgazdálkodási beruházásokra A Csongrád megyei tanács tegnap, pénteken ülést tartott Szegeden. Napirendjén az 1970. évi költségvetés és fejlesztési terv .jóváhagyása, a bíróságok munkája, s több más előterjesztés szerepelt. A tanács a napirenden szereplő kérdéseket megtárgyalta és jóváhagyta. A legtöbb ember kapcsolatba kerül a bírósággal élete során, még ha egyetlen tette sem ütközik törvénybe, akkor is: a törvénytisztelők is esetleg végrendelet, hagyatéki ügy, okiratok hitelesítése vagy ingatlan „átírás" miatt fordulnak a bírósághoz. Nem csak ily szolid eseteket tárgyalt tegnap a Csongrád megyei tanács annak a jelentésnek az alapján, amelyet a megyében működő bíróságok munkájáról terjesztett be dr. Simon László, a megyei bíróság elnöke. Noha elsősorban a polgári perek, s nem a büntető eljárások tapasztalatait vitatták meg, kiderült. hogv egyáltalán nem közömbösek ezek a masánpanaszoknak tűnő eljárások sem a társadalom szempontjából. Nem mintha a bűncselekmények száma nem tenné indokolttá, hogy azokkal is foglalkozzon a megye parlamentje. hiszen Csongrád megyében sem csak egy-egy különösen kegyetlen gyilkosság, vagy néhány huligán garázdálkodása háborítja fel az embereket. Noha csökkent a bűnügyek száma, még mindig az első öt között van a megyék sorrendjében Csongrád. A polgári perek száma az elmúlt három év alatt emelkedett a megyében, de Szegedén is, például 1967-ben 2 ezer 852 büntető eljárás volt, 3 ezer 971 polgári per (nem számítva a hagyatéki és telekkönyvi ügyeket), 1969-ben 2 ezer 636-ra csökkent a büntető perek száma, míg a polgáriaké, 4 ezer 465 lett. A megyében évente 8000—8500 polgári per zajlik bíróságainkon. Az ügyek jelentős részét, ' egyharmadát, teszik a családjogi perek. A házassági bontóperek száma évről évre emelkedik . Magyarországon is. így Csongrád megye városaiban is. Van mit gondolkodnunk azon a kétes dicsőségen, hogy a világon a második helyen állunk ebben. Annál is inkább gondolkodásra méltó, mert legtöbb bontópert gyermektartási per követ (hiszen a tartási pereknek csak 10—12 százaléka a házasságon kívül született gyermekek ügye!). Ritka, hogy az elvált szülök önként megegyeznek a gyermek ellátásában, az viszont gyakori, hogy letagadják jövedelmüket, — s ami új igényt képezhet: a nyereségrészesedésüket —, mintha nem is tulajdon gyerekük érdekéről lenne szó. Ugyaócsak sok még a per az eltartási szerződést kötöttek között, noha 1967 óta csak a tanács jóváhagyása után érvényesitik a szerződéseket, l így ezek reálisaobá, becsületesebbekké váltak. A tsz-perek mellett — f amelyek elsősorban jövedelemelszámolási nézeteltérések, földmegváltási dijak miatt szokásosak — sok a kisajátítási per. A magáningallanok kisajátításakor túl sok fél fordul a bírósághoz, s ez elkerülhető lenne reálisabb kártalanítás megállapításával. De nagyobb a jelentősége az új mechanizmus bevezetése óta a tsz-ek és a forgalmazó cégek közötti pereknek is. Ugyanígy a fogyasztók érdekvédelme is nem egyszer a bíróságig jut. Gyakran előfordul, hogy a bíróság kisiparosokat, ktszeket elmarasztal szavatossági perben, kártérítésre ítél. A tanácsok határozatait egyre kevesebbszer támadják meg bíróság előtt, s a perek azt bizonyítják, hogy az álA népgazdaság összes beruházásának 6,9 százaléka — a tavalyinál 700 millió forinttal több — összesen 5,4 milliárd forintos befektetés segíti idén a hazai vízgazdálkodás fejlesztését. Az idén is elsősorban a települések és az ipar vízellátására, csatornázására fordítják a legnagyobb gondot. Erre a célra összesen 3425 millió forintot költenek. Folytatják és csaknem teljesen befejezik a borsodi regionális vízmű építését, a lázbérci víztárolót átadják a vízszolgáltatásnak és mintegy 23 kilométer hosszú új csővezetéket építenek. Különösen jelentős víz- és csatornafejlesztésre kerül sor Budapesten, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Győrben, Miskolcon, Debrecenben, Veszprémben, Szombathelyen, Pécsett és Szegeden. A Dunántúl legnagyobb idegenforgalmi központjában folytatják a nyugat-balatoni és a siófoki regionális vízmű építését és Balatonföldvár csatornázását. Ebben az évben megkezdik a Velence•tavi regionális vízmű munkálatait is. Végeredmenvben naponta több mint 40 000 köbméter víz szolgáltatásával növelik a közüzemi víztermelő művek kapacitását, s így az idén újabb 180 000 ember jut közműves ivóvízhez. Ujabb főgyűjtő és leágazó csatornák építésével további 140 000 lakos részesül csatornázási szolgáltatásban. Az év végére tehát — a harmadik ötéves terv magyar perfajta van kive- j előirányzatának megfelelően szőben, melyek még harminc- ; — a lakosság 54 százaléka ... . . , . , . I kap közműves ivóvizet, es a ötven eve az irodalomnak is j ]a Posság 2R százaléka jut halas temat jelentettek: I csatornázási szolgáltatáshoz. végrendeletek miatti viszá- . . . „/_u_._ , , ,.,,,., .... A mezogazdasag vizhaszlyok vagy birtokhabontasi i nosítási főműveinek fejleszperek. De az élet nem állt I lésével az idén újabb 10 000 meg, a régi okok helyett a j hektáron rendezkednek be szán, a Szigetközben, a Rábánál, a Zagyva torkolatánál csaknem 100 kilométer hoszszú töltést erősítenek meg és a Duna budakalászi szakaszánál, mintegy 6 kilométer hosszú új árvízvédelmi töltést építenek. A Felső-Dunán, az Ipolyon, a Dráván és a Tiszán összesen 20 kilométer hosszú szakaszon a folyót szabályozzák. Ezenkívül a Duna—Tisza közén, a Szigetközben, Szeghalom térségében, valamint a Szamos és Kraszna közötti területen új belvízlevezető csatornákat, szivattyútelepeket, zsilipeket építenek vagy bővítik a régi csatornák medrét. A gyorsan megáradó kisebb patakokat is „rendszabályozzák". Lengyel—NSZK gazdasági tárgyalások Janusz Burakiewicz lengyel külkereskedelmi miniszter, aki Schiller bonni gazdaságügyi miniszter meghívására hivatalos látogatáson van az NSZK-ban, péntek délelőtt megbeszélést folytatott Schillerrel. A megbeszélés napirendjén a lengyel—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdései szerepeltek, valamint a jelenleg folyó gazdasági tárgyalások befejezése került szóba. Mindkét fél aláhúzta, hogy érdekelt az árucsere-forgalom kibővítésében és a két ország vállalatainak kooperációjában. Péntek délután Burakiewicz Scheel külügyminiszternél tett látogatást. Brandt leiiele Stophhoz lamigazgatási hatóságok határozatai . jogilag megalapozottak, gondosan készítettek. Szokás a polgári pereket ma is „tyúkpereknek'' nevezni — mi tagadás: egymás bosszantásának változatos formáit ismerik az emberek, s ezek közé tartoznak a pereskedések is. De érdekes, hogy sok olyan „történelmi" társadalom fejlődése űj polgári pereket „teremtett" — úgy látszik bőven: Szegeden annyi a polgári per jelen pillanatban is, hogy gyakran két-három hónapig kell várni az al- és felpereseknek a jogorvoslatra. P. Sz. M. öntözésre. Így az év végén az összes megművelhető föld 6.5 százalékán, kereken 450 000 hektárnyi területen folytathatnak intenzív mezőgazdasági művelést. 356 millió forintot fordítanak az idén a kiskörei vízlépcső építésére. A vízkárelhárítás fejlesztésére 985 millió forintot költenek. A Duna alsó szakaBonnban péntek délben nyilvánosságra hozták annak a levélnek a szövegét, amelyet Willy Brandt kancellár jjanuár 22-én Willi Stophhoz, az NDK minisztertanácsának elnökéhez intézett. A levélben Brandt azt javasolja, hogy a két kormány kezdjen tárgyalásokat nyilatkozatok kicseréléséről, amelyek az erőszakról való lemondásról szólnak. Ezek a tárgyalások, amelyeknek „a diszkrimináció kiküszöbölésének elve" alapján kellene folyniok, adjanak alkalmat széles körű eszmecserére a két államot érintő minden kérdés rendezéséről, beleértve az egyenjogú kapcsolatok kérdését — írta Brandt. Ehhez tartozik — folytatódik a levél —, hogy mindkét . félnek joga legyen előterjeszteni mindazokat a meg, gondolásokat, javaslatokat, ! alapelveket és tervezeteket, ! amelyeket helyesnek ítél. A j velük kapcsolatos tárgyalá> sok minden időbeli kényszer | nélkül folyjanak — javasolta Brandt. A kancellár a továbbiaki ban azt a kívánságát tolmácsolja, hogy a tárgyalások során jussanak olyan rendezésekre, amelyek „emberi könnyítéseket" tartalmaznak. Az NSZK kormánya — fejeződik be a levél — bármikor készen áll a tárgyalások megkezdésére. Előzetes eszmecsere céljára — amelyen meg lehetne egyezni a tárgyalások lefolyásáról — Egon Franké miniszter rendelkezésre áll. Ahlers bonni kormányszó-' vivő, aki a levelet a sajtó képviselői előtt ismertette, hangoztatta: az NSZK kormánya azért javasolta Egon Frankét első tárgyalópartnernek, mert ő az illetékes miniszter — a belnémet kapcsolatok ügyeinek minisztériumát vezeti — és mert antifasiszta múltjánál fogva erre leginkább alkalmas. A kancellár levele egyébként nem tartalmaz önálló, konstruktív javaslatokat az NDK és az NSZK között a nemzetközi jogon alapuló normális, egyenjogú kapcsolatok létrehozásának döntő kérdésében. Rádiótelefon Mezőtúron üzembe helyezték az ország első nyilvános tanyai rádiótelefonját, amely egyben az ország 460. tanyai segélykérő állomása. A budapesti Rádiótechnikai Gyár által készített URH rádiótelefon a várostól légvonalban 12 km-re levő ÜJ Élet Tsz közponját köti össze a mezőtúri városi postával. Távolsági beszélgetésekre is alkalmas. Képünkön: az utol. só ellenőrzés a berendezésen.