Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Waldheim: A semleges államok hasznos szerepe # Bécs (MTI) Waldheim osztrák külügy­miniszter a TASZSZ tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban válaszolt az európai biztonsági értekezlettel kap­csolatban feltett kérdésekre. A külügyminiszter megál­lapította, hogy a Varsói Szerződesben résztvevő or­szágok külügyminisztereinek prágai tanácskozásáról ki­adott nyilatkozatban foglalt javaslutok kedvező alapot te­remtenek az európai bizton­sági értekezlet minden or­szág számára elfogadható napirendjének kidolgozásá­hoz. — Ausztria teljesen indo­koltnak tartaná, hogy az ér­tekezlet napirendjére felve­gyenek olyan kérdéseket, mint az erő alkalmazásáról való lemondás, az összeuró­pai együttműködés — fűzte hozzá Waldheim. — Mint mas kis országok­nak — folytatta —, Auszt­riának is érdeke, hogy min­den ország támogassa az erő alkalmazásáról való lemon­dás gondolatát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a semleges államok hasznos szerepet játszhatnak az összeurópai értekezlet előkészítésében és az érte­kezlet összehívásának elő­mozdításában. Csata a deltavidéken # Saigon (AI P) Az utóbbi idők egyik leg­véresebb csatája bontakozott ki csütörtökön a Mekong­folyó deltavidékén dél-viet­nami szabadságharcosok és a saigoni bábrezsim alakula­tai között. A DNFF mintegy 500 fő­nyi egysége megtámadta a kormánycsapatok Chuong Thien tartományban létesí­tett támaszpontiát a főváros­tól mlntegv 170 kilométer­rel délnyugatra. A támadást erős rakéta­és aknatűz előzte meg. A csata hevességére jellemző, hogy a saigoni alakulatok kénytelenek voltak az ame­rikai légierő segítségét kér­ni. '"í, <• i Csütörtökre virradóan egyébként a dél-vietnami szabadságharcosok és ame­rikai egységek hét ízben csaptak össze. Az amerikai hudvezetőseg saját vesztesé­gét 17 főben jelölte meg. • Párizs (MTI) A két küldöttségvezető, a betegségéből felépült Nguven Thi Binh asszony külügymi­niszter és a Saigonból vlsz­szaérkezett Pham Dang Lam nagykövet, csütörtökön, az 51. ülésen Ismét elfoglalta helyét a vietnami kérdés­sel foglalkozó párizsi négyes értekezleten. A tanácskozás azonban, elsősorban az ame­rikalak negatív magatartása miatt, most sem mozdult el a holtpontról. Hagyományos üzenet, ismert frázisokkal # Washington (MTI) Nixon elnök csütörtökön, muRyar idő szerint az esti órákban, az amerikai kong­resszus két házának együt­tes ülésén fejtette ki kor­mányának programját az Egyesült Államok helyzeté­ről szóló hagyományos elnö­ki üzenetben. Nixon a vietnami háború­val kapcsolatban a szokvá­nyos, hangzatos frázisalt „békeköntösbe" bújtatta. Az elnök a Guam-szigeten meghirdetett „új doktrínát" hangoztatta: „Nem lehet ki­zárólagosan amerikai vál­lalkozás más népek védel­mének, vagy fejlődésének biztosítása" — ismételte fe'­tegetését, „hűek muradunk szerződeses kötelezettsége­inkhez, de csökkenteni fog­juk jelenlétünket, rés/véte­lünket más népek ügyei­ben". „Ha békét akarunk a hu­szadik század utolsó harma­dában, akkor döntő tényező, hogy új viszony jöjjön lét­re az Egyesült Államok és a Szovjetunió között" — folytatta Nixon. „Nem be­csülöm le ellentéteinket, de pontosan és céltudatosan ha­ladunk a konfrontáció kor­szakából a tárgyalások Kor­szakába A stratégiai fegy­verek korlátozásáról foly­tatott tárgyalásaink, más tárgyalásokkal együtt, na­gyobb lehetőséget nyújtanak, ha a tárgyaló felek nem va­lamiféle naiv szentimentá­litástól vezettetve ülnek le u tárgyalóasztalhoz, hanem kölcsönösen tekintetbe ve­szik egymás érdekeit." Ebben a szellemben újítot­ta fel az Egyesült Államok Varsóban tárgyalásait Kíná­val ls. „Az az elgondolá­sunk e két országgal kiala­kított kapcsolatainkban, hogy elkerüljük a katasztro­fális összeütközést és szilárd alapot hozzunk létre nézet­eltéréseink békés rendezésé­hez" Az elnöki üzenet nagy ré­sze az Egyesült Államok bel­ső problémáival foglalkozik A soron következő évtized legfontosabb feladatának Ni­xon az amerikai kormány­zat reformját jelölte meg és közölte, hogy legalább egy tucat reformprogramot ter­jeszt az idén a törvényho­zás elé. Izraeli akció # Tel Aviv (Reuter, AP, IIPI) Izraeli légidesszant egysé­gek csütörtökön ideiglenesen elfoglalták a Vörös-tengeri Shadwan korall-szigeiet, amely a Szuezi öböl déli tor­kolatától 32 kilométerre fek­szik az afrikai part közelé­ben. A hadműveletről kiadott izraeli jelentés szerint a tá­madók birtokba vették a szi­getet és az ott levő egyipto­mi radarberendezéseket. Az akció során kilenc izraeli ka­tona vált harcképtelenné. A jelentés azt állítja továbbá, hogy a sziget térségében megsemmisítettek két egyip­tomi torpedónaszádot. m Kairó (TASZSZ) Az egyiptomi fegyveres erők szóvivőié közölte, hogy a Szuezl-öböl bejáratánál fekvő Shadwan-sziget ellen Intézett csütörtöki légidesz­szant támadás idején az Iz­raeliek 30 katonája vált harcképtelenné. Az egyipto­mi katonák hősies ellen áll á­j sa meghiúsította az izraeli I provokációt. Az EAK léael­I hárító erői három ellenséges l repülőgépet semmisítettek meg. A Bundestag bizottságai nyugat­Berlinben # Nyugat-Berlin (UP1. Reuter) A bonni parlament kül­ügyi bizottságának és a bei­német kapcsolatokkal fog­lalkozó bizottságának együt­tes ülésével csütörtökön Nyugat-Berlinben megkez­dődött a Bundestag bizott­ságainak Nyugat-Berlinbe összehívott és két napig tar­tó üléssorozata. Ennek pro­vokációs jellegére, ugyan­úgy, mint korábbi hasonló alkalmakkor, az NDK hiva­talos szervei ezúttal is nyo­matékosan felhívták a bonni kormány és a közvélemény figyelmét. Az említett két bizottság tanácskozásainak napirend­jén — mint a UPI jelentet­te — Willy Brandt parla­menti beszámolójának és Walter Ulbricht sajtóérte­kezletének megvitatása sze­repel. LENIN CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: Küzdelem Gorkijért Hogy valakiből ennyire hiányozzék a bosszú és a káröröm érzése, a vágy, hogy eltiporja és megsemmisítse ellenfeleit, ah­hoz nemcsak politikai bölcsesség kell, ha­nem emberség is. S az emberszeretetet nem lehet megtanulni és nem lehet ma­gunkra kényszeríteni. A sok példa közül talán az a legjellemzőbb Leninre, ahogy 1919-ben Gorkijért küzdött. Azért a Gor­kijért, aki az októberi napokban az ország színe előtt tömeggyilkosnak, a forradalom megrontójának nevezte őt. Lenin tudta, hogy Gorkij tönkremegy Pétervárott; tü­dőbeteg teste nem bírja az éghajlatot, ér­zékeny lelke a volt cári főváros légkörét, az őt körülvevő emberek kiábrándultsá­gát, kétségbeesését. Július 5-én levelet írt neki: „Kedves Alekszej Makszimovics! Ej­nye-ejnye, úgy látszik, megrekedt Péter­várott. Nem jó dolog egy helyben marad­ni. Fárasztó és unalmas. Hajlandó lenne utazni egyet? Megszervezzük." Három nap múlva távirat: „Nagyon kérem, jöjjön hol­nap vagy legkésőbb csütörtökön. Sürgős megbeszélni valónk van." Ugyanaznap egy másik távirat a Nyizsnyij-Novgorod-i Gőz­hajózási Társaságnak: „Táviratozzanak, hol van a -Krasznaia Zvezda«, az össz­oroszorszógi Központi Végrehajtó Bizott­ság hajója. Kérdezzék meg, nem várhat­ja-e meg Kazányban Gorkijt, és adhat­nak-e egy fülkét neki. Nagyon kérem." Másnap feljegyzés Kamenyevnak: „12-én vagy 13-án megérkezik Gorkij. Intézked­hetne-e, hogy adjanak neki tűzifát?" Ugyaznap a Krupszkájának írt levélből: „Gorkij holnap érkezik Ide, és nagyon szeretném őt kiráncigálni Pétervórról, ahol rossz idegállapotba került és besavanyo­dott. Remélem, hogy te és a többi elvtár­sak szívesen lesztek majd együtt Gorkijjal. Nagyon kedves fickó; egy kicsit szeszé­lyeskedik de hiszen ennek nincsen jelentő­sége." Másnap távirat Krupszkájának: „Ma találkoztam Gorkijjal, rábeszéltem, hogy utazzon el a ti hajótokkal, amiről már küldtem egy táviratot Nyizsnyijbe, de Gorkij kategorikusan nemet mondott." 15­én, ugyancsak feleségének írt leveléből: „Gorkijt nem sikerült rávennem, hogy utazzon, pedig nagyon rábeszéltem." Há­rom nap múlva Gorkijnak: „Kedves A. M.! Jöjjön ide pihenni — én gyakran kime­gyek egy-két napra falura, ahol remekül el tudom helyezni önt akár rövidebb, akár hosszabb időre. Komolyan kérem, jöjjön! Táviratozza meg, mikor; szerzünk önnek egy külön vasúti fülkét, hogy kényelme­sebben utazhasson. Igazán elkelne önnek egy kis levegőváltozás. Várom válaszát!" Egy fontos államügy elintézésre aligha fordíthatott volna több időt és gondot. Hisz ez a „hadjárat" azt bizonyítja, hogy nem­csak hébe-hóba jutott eszébe Gorkij, ha­nem nap mint nap gondolt rá. foglalkoz­tatta a sorsa. S ezt nem magyarázza a há­la. melyet iránta érzett, amiért a világ­hírű író már akkor melléjük állt, amikor a kommunistákat még vajmi kevesen is­merték. Nem magyarázza a nagy író Iránt érzett tisztelet sem, akit annyira kedvelt, hogy halála előtt is az ő műveiből olvasta­tott föl magának. Ennek a küzdelemnek egyetlen magyarázata lehet: a szeretet. Le­nin nem esett Napóleon hibájába, aki a szeretetet a gyöngeség jelének tartotta. Emberség és kérlelhetetlenség: ismét olyan ellentétes tulajdonságok, melyekel. csak a dialektikus magatartás ötvözhet harmóniává. Társai, akik szembekerültek vele, annak idején aligha tudták méltá­nyolni megszállott konokságát. De ma már kétségtelen, hogy a forradalom va­lamennyi sorsdöntő kérdésében Leninnek s nem ellenfeleinek volt igaza Igaza volt. hogy fegyveres felke­léssel kell elsöpörni Kerenszkijt. hogy csak olyan pártokkal szabad szövetkezni, melyek elfogadják a diktatú­rát, igaza volt, hogy a forradalom egyet­len mentsvára, ha bármilyen áron békét kötnek a németekkel, igaza volt, hogy e teljes csőd elkerülésére az egyetlen kiút a NEP, S "hogy a szovjet állam van már olyan erős, hogy az új gazdaságpolitiká­ból nem lehet kapitalista föltámadás. Hu bármelyik kérdésben a rossz utat választ­ják, elbukhatott volna a forradalom: ez a magyarázata, hogy Lenin inkább vállalta a felszikrázó gyűlöletet, a magányosságot, a meg nem értést, a legjobb társakkal a legelkeseredettebb harcot, de ezekben a kérdésekben jottányit sem volt hajlandó engedni. (Folytatjuk) ERTÍKTEl.KN l'EN/. ibó törzsbeli gyermekek a szakadár Hiúi­ra ma mái érvénytelen pénzét mulatják. A volt biafrai terü­leten azért Is nehén a helyzet, meri e/l az Immár értéktelen pénzt senki nrm akarja beváltani. 2. DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1970. JANUÁR 83. Az iraki elvetélt puccskísérlet ifán tiltakoxtk a vádak eh en % Bagdad (Reuter, UPI) Megszakítás nélkül ülése­zik Bagdadban az a három­tagú különbíróság, amelyet a január 21-ére virradó éj­jel meghiúsított puccskísérlet körülményeinek tisztázására és a tettesek felelősségrevo­nására létesítettek. A bagdadi rádió Damasz­kuszban és Beirutban lehall­gatott adásai szerint a kor­mány megdöntésére szőtt összeesküvésben való részvé­tel miatt az utóbbi napokban hozott halálos ítéletek száma 40-re emelkedett. Csütörtök délutánig 11 személyt vé­geztek ki. A csütörtökön ki­végzettek között volt Rasid Muszleh egykori belügymi­niszter és Midhat Al-Haj Sirri volt bagdadi polgár­mester, a monarchiát meg­döntő 1958-as forradalom egyik vezető személyisége. A bagdadi rádióban nyi­latkozatot olvastak fel. amely hangoztatta, hogy az elvetélt puccskísérlet értelmi szerzői az Egyesült Államok és Irán voltak. A nyilatkozat szerint az amerikai CIA kémszervezet két tisztiének Irányításával Iránból fegyvereket csem­pésztek át iraki területre. A napvilágra került ada­tok szerint Daud Taher, a Bagdadban működő iráni nagykövetség első titkára volf az összeesküvők és kül­földi támogatóik összekötője. Taher Kuwaitban hozott létre találkozót az összeeskü­vés vezetői és az iráni tit­kosszolgálat fónöke között. Ezen a találkozón — mint a Bagdadban közzétett nyilat­kozat hangoztatja — olyan értelemben tájékoztatták az iraki összeesküvőket, hogy az Egyesült Államok kormá­nya erősen érdekelt „a je­lenlegi iraki rendszer gyors megdöntesében". Ugyancsak ezen a találkozón született megállapodás a fegyver­csempészésre. A közel-keleti hírügynök­ség megbízható bagdadi for­rásokra hivatkozva arról ad hírt, hogy az iraki hatósá­gok már három hónappal ezelőtt tudtak a készülőben levő puccsról és állandó megfigyelés alatt tartották az összeesküvőket. Katona­tisztek egy csoportja beszi­várgott a puccsisták közé és folyamatosan tájékoztatta a hatóságokat az előkészüle­tekről. A rendszerhez hű tisztek azt az utasítást kap­ták. hogy látszólag működ­jenek együtt az összeeskü­vőkkel. A január 21-ére virradó éjjel az említett tisztek a Bagdad közelében levő Ra­sid katonai táborba hívták az öt*,/esküvőket, hogy — mint közölték velük — harc­kocsikkal lássák el őket. Amint ezek beléptek a tábor területére, azonnal letartóz­tatták őket. Csütörtökön hajnalban Irán bagdadi ügyvivőjét be­kérették az iraki külügymi­nisztériumba. Jegyzéket nyújtottak át neki, amely azzal vádolja Iránt, hogy együttműködött az összees­küvőkkel. A külügyminisztérium egyúttal követelte, hogy Irán bagdadi nagykövetségének öt vezető diplomatája 24 órán belül hagyja el az or­szágot. Követelték továbbá az Irak területén működő három iráni konzulátus: a bagdadi, a kerbelai és a basrai képviseletek haladék­talan bezárását. o Teherán (AFP, AP) Az iráni császári kormány csütörtökön „a legélesebb formában tiltakozott" az or­szág Bagdadban akkreditált öt diplomatájának kiutasí­tása és az e diplomaták te­vékenységét ért iraki vádak ellen. Válaszintézkedésként Irak teheráni nagykövetét. a nagykövetség katonai attasé­ját és további három attasét felszólítottak, hogy 24 órán belül hagyiák el az országot. A teheráni iraki nagykö­vetségnek átnyújtott jegyzék — ugyancsak válaszintézke­désként — követeli, hogy záriák be az Irán területén működő iraki konzulátuso­kat. s ezeknek személyzete hagyja el az országot. Jogos emberölés? # Washington (MTI) Egy chicagói hivatalos vizsgálat „jogos emberölés­nek" minősítette a Fekete párducok nevű szélsőséges néger szervezet két tagjá­nak meggyilkolását. A né­ger fiatalokat, köztük Fred Hamptont, a párducok he­lyi szervezetének elnökét a helyi rendőrség lőtte le, ál­lítólag tűzharcban, amikor tavaly december elején éj­szakai razzián behatoltak Hampton szállására. A szervezet tagjai azt han­goztatják. hogy vezetőjü­ket a rendőrök álmában lepték meg és lőtték le. A vizsgálat során a pár­ducok jogi képviselői több olyan adatot terjesztettek elő, amelyek a rendőri állí­tások valótlanságára mu­tattak, így a többi között a lakás ajtajának egy desz­káját, amely golyónyomo­kat mutatott. A rendőrök és detektívek azt mondják, hogy önvé­delemből nyitottak tüzet, a golyónyomok azonban több meghallgatott szakértő sze­rint ennek ellenkezőjét mutatják. A most végetért hatósági vizsgálatot elvben csak a halál körülményei­nek megállapítására foly­tatták és az áldozatok csa­ládtagjai pogári pert kí­vánnak indítani a rendőr­ség ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents