Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Sok vállalat könnyen szerezte a nyereséget Dr. Biczó György pártnapi előadása A Szegedi Nyomda párt- százalékkal növekedett ta­szervezetének nyilvános valy. Ehhez a lakosság szá­pártnapján tegnap, csütörtö- mának emelkedése mellett a kön dr. Biczó György, a vá- nagy idegenforgalom is hoz­rosi tanács vb elnöke tar- zájárult. Bár az ellátás alap­tott előadást. Bevezetőben az vetöen jó volt, nem csök­KKSX * ^ — lános tapasztalatait elemez- ma sem- A legutóbbi ta­té. majd kitért néhány sze- pasztalat például: igen gyér gedi jellegzeteségre is. a ruházati cikkek választé­Az országban tavaly mint- ka, nem lehet kapni tűzi­egy 100 ezer új dolgozó állt fát, akadozik a szénellátás, munkába. Szegeden tulaj- Az árszínvonal átlagosan donképpen nincs is már ugyancsak egy-két százalék­elegendő munkaerő. Az épí- kai növekedett, de egyes, tőipar a környék községei- főként ruházati cikkek ára bői kénytelen hozni a mun- aránytalanul sokat emelke­kásokat. Sikerült a fiatalo- dett. Az olcsó áruk egy ré­kat is elhelyezni. Erre pél- sze eltűnt az üzletekből, da a nyomda is, ahol igen Sokkal több húsáru fogyott sok az új dolgozó. Némi el- a városban, mint egy évvel helyezkedési lehetőségre korábban, de a választékhi­csupán a nőknek volna szúk- ány nem enyhült, sége, de ehhez nemcsak idén, mint ismeretes, na­munkahely, hanem új bői- gy0bb ármozgás nem vár­csöde, óvoda és a szolgálta- ható. Ez a törekvés Szeged tások bővítése is kellene. lakosságának kívánságával is A tanácsi ipar termelése találkozik. Egyes árucikkek­1969-ben az előző évihez ké- bői — országos elhatározás pest 3.5, létszáma 5, bér- szerint — akár az export felhasználása 5.7, nyeresége visszatartásával is biztosit­viszont 20 százalékkal nőve- ják a hazai ellátást. A hús­kedett. Joggal vethető fel a ellátás körülbelül a tavalyi kérdés; miből származik a színvonalon marad, aminek naev nyereség? Szegedre is oka az állatállomány elég­jehemző az az országos ta- telensége. pasztalat, hogy az átlagbér- végezetül a pártnapi elő­szint megszabasa és a hite- adó annak fontosságát hang­lek tavalyi rendjének ki- súlyozta, hogy a szegedi használása — előbbi azzal, üzemek kommunistái és pár­in $y a termelékenység fej- ton kivüH dolgozói az eddi­Iesztése helyett nagyobb lét- ginei többet foglalkozzanak szám tartásán ösztönzött, munkahelyi problémáinak utóbbi azzal, hogy a keres- megismerésével és azok kedelmi vállalatok a mini- megoldásával. Az új gazda­málisra csökkentették kész- ságirányítási rendszer kifej­leteiket — sok céget könnyű lödése sokban függ attól, ki nyereséghez juttatott. hogyan állja meg helyét a A kereskedelmi forgalom munkában, mivel járul hoz­8 városban magasan az or- zá céljaink megvalósító sá­tzágos átlagon felül, 13,3 hoz. Milliárdos gond a város csatornázása I Szeged csatornázásáról, a suth Lajos sugárúti csator­belvíz és a talajvíz okozta nahálózat tervei készen van­! gondokról beszélgettünk a nak. a vállalat rendelkezik víz- és csatornaművek igaz- elegendő pénzzel is. de saj­gatójával, dr. Takács An- nos nincs olyan kivitelező, tallal és főmérnökével. Szil- amely vállalná az építkezést, léry Lászlóval. Előbb azon­ban érdemes néhány tény­adatot leírni: Szegednek és környékének a tengerszint feletti magassága 77—82 mé­ter között van. ami egyben azt is jelenti, hogv itt ta­láljuk hazánk legalacsonyabb Halmozódik a gond elégítő. ott ilyen veszély nincsen. A mélyebben fekvő városrészeken vis»ont nincs csatorna, legfeljebb nyílt vízelvezető árok. Körülbelül 300 kilométer hosszúságú ..árkos utca"' van a város külső területein. Mivel mind a két oldalon van árok, ez mintegy 5—600 kilométert tesz ki. Esztendőkig vitat­koztak azon. hogy ki tartsa Az újszegedi területen a területeit. Ennek jó oldala, Holt-Maros jelent vízgyűjtő árkokat A hogy kedvezőbb a víznyerés medencét. A Rozsa Ferenc ^rtoen az utcai alkokat. A és vízellátás, de hátránya, sugárút átvágásával most tanács? A vizmu? Az az hogy könnven nyakunkba már megszűnt a Töltés utcai igazság, hogy egyik szervnek apparátusa, ren­bel- lakók gondja is. mivel át sinCs akkora zúdul a talajvíz és a vi, tudják szivattyúzni a vizet , ., . , , . A város közigazgatási te- a Tiszaba. Ebben a térség- ^ llyen feladatot rületén levő utcák hossza ben is kétféle vezetékrend- desen elvegezzen. A lakos­körülbelül 400 kilométer, szerre lenne szükség. A ság ugyancsak keveset törő­amelynek 90 százaléka ren- szennyvizet a meglevő csa- djk az utcaj árkokkal. s6t delkezik magas nyomású tornakba vezetni es a To- n betemetik szemfH_ vízhálózattal A csatornahá- rontal ternel engedni a fo­lózat hossza viszont mind- lyóba. a csapadékvíznek pe- tarolo területnek tekintik az össze 96 kilométernvi de an- dig olyan elvezető rendszert utcai vízelvezetőket, nak is jelentős része már megvalósítani. hogy az a Megérjük h ezeken , elhreeerfett hatvan-nyolcvan Holt-Marosba folyjon. , év<=s A szennvvíz elvezetése Petőfitelep. Beketelep és a területeken nem lesz vesze­igen nagy gondot okoz. A baktói térség szennyvizet a lyes a talaj-es a belvíz? Le­főmérnök mondja hogv a f°ld nyeli el. ami viszont ké- het. de ahhoz tiszta és jól nagy árvíz után a belváros fbb okoz majd gondot. A karbantartott elvezető ár­területét feltöltötték, emiatt tataj szennyes es fertozott, szükség Továb­kifelé lejt a terep. A Tiszá- neh^.v meter utan szenny- Kokra van szükség, lovab ba vezető csatornarendszer vlz fakad. Szeeed normális ba erdemes lenne megfon­vezetékei a nagykörúton kí- csatornarendszerének a meg- tolni, hogv az építési hatósá­vül „kibújnak a földből", s valósításához legalább 1.1 k biZf>nvos feltételekhez milliárd forintra es hozzave- , .. '., .... tőlegesen harminc esztendei Kötnek az ilyen területeken munkára lenne szükség. Ez való építkezést: például ma­évente körülbelül 40 millió gasabb alapokra és beton­forintos beruházást jelente- szerkezetre. S elkerülhetet­ne. S hogv mi az akadalva a . . . . .. megvalósításnak? Talán "nem len az ls- hoey a Koz'gazga­is annyira pénzkérdés, mint tási. hatósági szervek eré­ínkább a kivitelezői kapaci- Ívesebben lépjenek fel. ha tás hiánya okoz fejtörést. kell bírsaf>0i iák is meg azo­Emlitesre melto munkát , , , csak a KEVIÉP végez a vá- kat aklk megrongálják, el­rosban. évente 20 millió fo- tömítik az utcai élvezető rintos nagyságban. Ilven kő- arkokat- Joasal sóhajtanak szüntetéséhez. Az épülő fő- rülmények között nehezen a vízmüvek vezetői: ha csatornáról: 4,5-5 kilométer M utó, át csatornázásl mindenki óvná. gondozná is hosszúságú lesz 180 milho . kább ha]mo. a házak előtt elvezető vizel­forintba kerül (mai arakon Pcogiam, sot inKaoo naimo­számítva), három évvel ez- zódik a tennivaló, hiszen a ÍPlyokat. aligha lenne ilyen előtt kezdték építeni és kö- régi. elavult csatornarend- Sond- mint amilyen most is riilbelül 3—4 év múlva fe- szer is állandó felújításra a nyakunkba szakadt. Ebben a természetes víz is kifelé igyekszik a belvárosi részek­ből, a külső peremterületek­re. Az ui fogyuito Generális segítséget, illet­ve lehetőséget csak az épü­lő rókus—móravárosi főcsa­torna teremt majd a városi csatornahálózat kiépítéséhez, a mostani állapotok meg­Miért romlik olyan gyorsan a hagyma? Egy érdekes tanulmány — három hetes úgynevezett két kutató, Brúder János és „átfutó" raktározás esetén Vajda János munkája — a is fokozódik a romlás. S jezik be. Ebben az esztendőben üzembe helyezik a főcsator- r i i r , na első szakaszát a kerté- AzOíkok CS Q VIZ szettől az Uttoro teng ter­jedő vonalat A vízmű fő- A ^^ ^ tala1viz. mernoke kijelentette, hogy a móravárosi alacsonyabban zel megint mas a helvzet. fekvő lakóterületnek ez az Ahol a csatornahálózat ki­év volt az utolsó talaj- és vagy cserére szorul. a kritikus helyzetben viszont hiába dolgoznak éjjel és nappal önfeláldozóan a vízművek emberei. a baj gyors elhárítása nem csupán rajtuk múlik. Gazdagh István belvízveszélyes esztendeje. A nagy átmérőjű (2.6 méter) csatorna beszippantja a te­rületen felgyülemlő belvizet is, és elvezeti a Holt-Tiszába. Még annyit a leendő fő­csatornához. hogy a külső területek szennyvizét a meg­építésre kerülő csatlakozó csatornák: a Tolbuhin su- ­gárűti (textilművekig) és a Megjelent az élelmiszer- illetve megyei háziasszonyok panaszára, legtöbbször a hagyma rend- ( Kossuth Lajos sugárúti (Ró- j ellenőrző és vegyvizsgáló in- ellenőrző és vegyvizsgáló in­kérdésére ad választ: miért szerint válogatás nélkül ke- kus-pályaudvarig) vezetik i tézetekről szóló kormányren- tézetek feladata, hogy mű­oly sok manapság a romló rül a fogyasztókhoz. i ma jd a főgyűjtőbe. A Kos- | delet. Eszerint a fővárosi, ködési területükön figyelem­mel kísérjék a hazai gyár­Kormányrendelet az élelmiszer-ellenőrzésről élelmiszer­hagyma? A romlás egyik okozója egy fertőzés. Ezt kedvezőtlen időjárási viszonyok segítet­ték elő, a múlt év júniusá­nak és augusztusának rend­kívül csapadékos időjárása. A hagyma tenyészidejének két hónapjában a legtöbb hagymatermelő vidéken — Makó környékén — minden második nap eső esett és ek­kor szinte teljesen ered­ménytelen volt a permetezés. Augusztusban olyan pero­noszpóra-fertőzés lépett fel, amelyet mór nem lehetett permetezésekkel megállítani. Ez a járványszerú peronosz­póra egybeesett a makói hagyma érésének kezdetével. A délalföldi mezőgazdasági kísérleti intézet két tudomá­nyos munkatársa azt is megállapítja, hogy a magyar hagymának, sajnos, még csak egy részét termesztik ellen­állóságra is nemesített vető­magból. Hiba még. hogy a hagymaszedés ideje eltolódik a késő őszi hónapokra. Ezen részben szervezéssel, de fő­ként a szedes gépesítésével kell segíteni. A romlás egy másik jelen­tős oka: a kereskedelem helytelenül tárolja. Nálunk mind a gazdaságok, mind a kereskedelem igen rosszul állnak hagymatárolásra al­kalmas helyiségekkel. Külö­nösen károsnak tartják — ez a kiskereskedelem „aszta­la" — a pincés tárolást. Két­Hajók telelőn A MAHART telelőparancsnokság Újpest-Népsziget kikö­tőjébe októberben vonult be az első személyhajó, s azóta néhány kintrekedt személyhajó kilételével még a vízi­buszok is bevonultak a léli kikötőbe. A jégzajlás és .iég­képződés fokozta a telelőparancsnokság gondjait. A Vö­rös Október jégtörő hajó Jankovits Sándor hajóvezető pa­rancsnoksága alatt naponta töri a jeget a kikötőben veszteglő hajók körül tású élelmiszerek minőségét — ebbe beletartozik az anyagösszetétel, a hasznos­anyag-tartalom, az íz. a szag. a technológia, a minőség­gel összefüggő süly, cso-' magolás stb. vizsgálata. Ha­táskörükbe tartozik az új élelmiszerek nyersanyagá­j nak. anyagösszetételének, I gyártástechnológiájának, csomagolásának ellenőrzése ! a gyártás megkezdése előtt, továbbá a fűszerpaprika és ! őrleményei, a gomba és gombakészítmények minősé­gének megállapítása és rendszeres vizsgálata. Ha­sonlóképpen ellenőrzik a do­hányipari termékek minősé­gét az előállítás és a for­galombahozatal során. A rendelet szabályozza az intézetek működését, s ki­mondja: ha a vizsgálat eredménye szerint a termék hibás, a működési területén eljáró intézet köteles a ha­misított vagy a fogyasztás­ra egyéb okból alkalmatlan élelmiszer forgalombehozata­láí legfeljebb hatvan napra megtiltani, továbbá a cse­lekmény súlyóhoz képest fe­gyelmi eljárást kell indít­ványoznia, illetőleg szabály­sértési vagy büntető felje­lentést kell tennie. PÉNTEK. 1970. JANUÁR 23. Nyilvános zárszámadást F ura kívánság nyilvá­nos zárszámadást kö­vetelni? Hiszen ami­óta termelőszövetkezeti moz­galom van, azóta kötelező a mérleget elkeszíteni. tanulsá­gait levonni, és azt a tas­sággal közölni. Sajnos azonban a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének mind mostanáig csak többé-kevés­bé tett eleget. A mérlegké­szítés mechanikus munkáját elvégezték ugyan, de annak tanulságait csak feléböl-har­madából vonták le. A köz­gyűlésen a zárszámadást is­mertették ugyan, de olyan elkapkodva, olyan műszavak­kal megtűzdelt tolvajnyelven, hogy abból a tagság édes­keveset értett. A legtöbben azt se tudták, mit szavaznak meg. Súlyos hiba volt ez min­dig, de ma százszoros vétek lenne. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az év lezá­rása alig több, mint formai aktus volt. Az új mechaniz­mus a tsz-eknek tényleges önállóságot adott. Gazdagod­hat a közösség, jól élhetnek a tagok ott, ahol okosan szá­molnak, de kiürül a magtár, a tagoknál pedig a kamra ott, ahol elvétik az irányt. Az ösztönző és fékező ténve­i zők hálózata évről évre mó­i dósul egy kicsit. Éppencsak 1 annyit, hogy elcsúszhat az, aki a tavalyi tényekben, szá­mokban gondolkodik. Most például a szarvas­marha és a sertés felvásár­lási árának emelése, de ugyanakkor a fehérje-takar­mányok költségeinek emel­kedése, a beruházási támo­gatás csökkentése teremtett új helyzetet. Nagyon oda kell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényel az 1970. évi népgaz­dasági terv, mert az egy szá­zalékos növekedés, amit a mezőgazdaság számára elő­irányoztak. nem is olyan ke­vés, mint gondolnánk. Egyszóval változnak, ala­kulnak a külső körülmények, amelyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a bel­ső adottságokkal. Ezek pe­dig a legnagyobb részletes­séggel. a leghasznosabb fe­lelősséggel mindig a zár­számadás tükrében vizsgál­hatók. Mi tehát a teendő? El kell készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell készíteni a számadást a ta­nulságokról is. Nagy hiba lenne bárhol megelégedni azzal, hogy a kiadott nyom­tatványokon a számok ke­resztben-hosszában stimmel­nek. Ez csupán az alap. Amikor az alap készen van, akkor jön a nagyobb munka, amit mór nem a könyvelöknek, adminisztrá­toroknak, hanem a közösség minden vezetőjének kell el­végeznie. Meg kell érteniük, miről beszélnek a számok. Él-e a gazdaság a mechaniz­mus lehetőségeivel? Megfele­lő-e a termelési szerkezet, a tevékenységi kör? Eléggé foglalkoztatják-e a tagokat, kihozzák-e a rendelkezésre álló eszközökből a maximu­mot? Az új vállalkozások eléggé hatékonyak-e és a kö­zösség kezdeményező képes­sége a leginkább előnyös irá­nyokba mutat-e? A közgyűlés: esztendőt zár és kezd. Fontos ál­lomás tehát a közös gazdaság életében. Hiba len­ne tehát, ha ezen a fontos ál­lomáson éppen csak lassítana, de nem állna meg — pihe­nőre, erőgyűjtésre, a megtett és megteendő üt fölmérésére — a közösség kocsija. Földeáki Béla DÉJMGYARQRSIÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents