Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Tarján teremtése 7. Az építés és az emberi viszonyok A tervező főmérnök beszél: Előnyös helyzetbe kerültünk, mivel a téglablokkos típusterveket már korábban ls a minisztérium megbízásából a Szegedi Tervező Vállalat készítette. így nálunk kialakult egy kis szakembergárda, amely ebbe a technológiába teljesen beledolgozta magát. Másrészt közvetlenül az új mechanizmust megelőző években, amikor a minisztériumban is változott a szemlélet, bizonyos fokig szabad kezet kaptunk arra, hogy most már ezt a technológiát, az általunk kidolgozott típustervet miféle formákban használjuk fel. Mire a tarjáni építkezés első üteme megindult, addig a saját magunk által készített típusterveket is a helyi Igényekhez tudtuk hozzáhangolnl. Szerencsés fordulatnak bizonyult. Ugyanis anélkül, hogy a lakások költségét emeltük volna, a lakások nagyságán sikerült javítani. Például megszüntettük a belső konyhákat, amik eredetileg szerepeltek a típustervben. Magán a beépítési konfiguráción ls tudtunk változtatni. Ez kívülállónak nem sokat mond. Itt van a már felépült tarjáni hoszszú vagy szalagos épület, ezzel a technológiával. Ilyen oldottabb formájú épületet tudomásom szerint Magyarországon még senki sem csinált, kivéve a Szegedi Tervező Vállalatot. Ez nem mutat mást, mint azt; a tervezők az itthoni építkezések viszonylag korai stádiumában felismerték, hogy ezeknek a lakótelepeknek, amelyek abban az időben régi technológiával épültek — Tatabányán, Békéscsabán (mi terveztük) — karaktere nem tudott kialakulni. Van ugyan valamiféle jellege, de ezt mi építészek állandóan kritizáljuk. Epületeink túlságosan monotonok, egyhangúak, sivárak. Ezért már az építkezés első üteménél arra törekedtünk, hogy valami többet adjunk a szokásosnál. Persze a lehetőségek határain belül. Más szempontból előre mutató volt, hogy már korábbi megfogalmazásban is, és később még tudatosabban, olyan elvet ültettünk át a gyakorlatba, ami ma is egészen korszerűnek mondható. Ez a gyalogosforgalomnak és a járműforgalomnak tudatos szétválasztása. Sőt, ezen túlmenően, gyalogosforgalomnak egyfajta csatornázására is gondoltunk. Miért lényeges ez? Bizonyos lélektani vizsgálatok kimutatták, hogy a lakótelepeknek a pszichés klímája öszszefüggésben áll többek között azzal is, hogy általában nincsen semmi, ami az ott lakó embereket fizikai közelségbe hozná egymással. Egy hagyományos városnál, mondjuk a Kárász utca az. amelyikről Szegeden mindenki tudja, hogy ott milyen üzletek vannak. Ezt időnként minden szegedi felkeresi, ha másért nem, a kirakatokat nézni. Közben, mert ez a centrum, menthetetlenül találkozik x-szel, vagy y-nal. Azzal egy pillanatra megáll beszélgetnt. Mert ez a bizonyos gyalogosmozgás csatornázott, tömegeket egy helyre terelő, vonzó. Most a lakótelepeknél, ahol szabadon álló épületek készülnek, s amelyeknek megvan a maguk előnye, (benapozás, szellőzés, zöldkörnyezet lehetősége stb.), de ezek kizárják a nagy gyalogosartériákat, amilyenek az utcák, helyettük ilyen ún, gyalogjárdák, hajszálerecskék maradtak. Ezeken fizikailag se nagyon tudnak az emberek összetalálkozni. S ez nem jó. Ahhoz, hogy az ember környezetében jól érezze magát, kell bizonyos emberi kontaktus. Ez természetesen széles skálájú, amibe beletartozik az is, hogy a szomszédok összejárnak, de az is, hogv 40—50 család úgy ismeri egymást, annyit tud így másról: ki hol, milyen munkában keresi kenyerét? Ha történetesen lemegj'ek a lakásom előtti parkrészbe újságot olvasni, s ha valaki leül mellém ugyanarra a padra, akkor legalább tudjam neki azt mondani: jó napot Kovács úr, mi újság a gumigyárban? Ez nem jelenti azt, hogy összejárnak, fehér asztalnál kvaterkáznak, de nem is teljesen idegenek egymás számára. Ennél van egy tágabb ismeretségi kör, amit úgy szoktunk meghatározni, hogy látásból ismerjük egymást. Ennek is megvan a maga jelentősége, nem vagyunk egymásnak idegenek. Óvodában, napközi otthonban, üzletben szoktunk ugyanabban az időben találkozni. Ezek a momentumok hozzátartoznak ahhoz, hogy az ember a környezetében ne érezze magát idegenül. Szakszerűtlenül negatív kapcsolatnak mondhatnánk azt az állapotot, amikor idegen tömegben az ember magá-. nyosnak érzi magát. Ez sokszor jó is. Művészek föl szokták használni. Van aki kávéházban szeret írni, ahol senki sem ismeri, ennélfogva nem is zavarja. Ezeket a lélektani billentyűket is figyelembe véve, a tereket és szolgáltatóbázisokat úgy igyekeztünk kialakítani, hogy az ismeretségi szempontokat is szolgálják. Ezért a József Attila sugárútnál elhelyezkedő üzletek körül olyan teret alakítunk ki, ahová járművel be sem lehet jutni. A szülők, akik ebbe a kis centrumba jönnek valamiért, a gyerekeket nyugodtan hagyhatják a téren. Olyan gvalogutat alakítottunk ki, amely a József Attila sugárutat és a Csillag teret köti ősze. Egy-két belső utat keresztez, de forgalmi utat nem. Erre a gyalogútra fölfűződnek a közintézmények, iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, játszótér. Ezeknek a gyalogutaknak a két végpontjában megtalálhatók a tömegközlekedési eszközök, megállóhelyei. Arra számolunk, hogy ezen a gyalogúton naponta több százas tömegek közlekednek, itt találkoznak az emberek. A vizuális kontaktus kialakításában azt hisszük segítségünkre lesz ez a realizált elképzelés. (Folytatjuk.) A modern „varázspor Méltán lehetne korunk ..varázsporának" nevezni azt a különleges fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyagot, amit az aktív timföldek népes családiaként tart számon a szakirodalom. Ez a titokzatos fehér por nem más. mint alumíniumoxid. leszármazottja a kohósításra gyártott közönséges timföldnek. Az aktivizált változat tulajdonságai azonban merőben mások, valóban modern varázslatként alakítja át a szerves és szervetlen anyagok fizikai, kémiai jellemzőit, hovatovább az élet minden területén nél. külözhetetlenné válik. Az aktív timföldek egyik fajtája például permetezőiétje keverve, a szőlő legnagyobb ellenségét, a peronoszpórat pusztítja el. Egy másik fajta rendkívül nedvszívó képességével a különféle gőzök. gázok víztartalmának megkötésére alkalmas, de ugyanúgy használható víztisztító, cukoroldat derítő, vagy akar korróziógátló anyagként is. E népes timföldcsalád egy-egy tagja mind nagyobb szerepet kap a gyógyszeriparban, illetve magában a gyógyászatban. Ezek az aktív timföldek pl. a sebfelületen mintegy foglyul ejtik a baktériumokat, meggátolják a kórokozók szaporodását, s bomlasztó anyagcseréjüket. Megint egy másik fajta timföld vérzéscsillapító hatása mellett leköti a felesleges gyomorsavat. biztosítja a gyomornedvek biológiai egyensúlyát. E sokarcú anvag között olyan is akad, amelynek keménysége a gyémántéval vetekszik. így a csiszoló-, a híradástechnikai ipar nélkülözhetetlen segédanyaga. Hazánkban az Almásfüzitői Timföldgyárban egy külön üzemrészben laboratóriumi tisztaságú környezetben állítják elő az aktív timföldféléket. Egyelőre kis mennyiségben készítik a „varázsport". Ujabb és újabb fajták előállítási technológiáját dolgozzák ki. a majdani nagy. üzemi gyártás előfutáraként folyik itt a munka. történelmi DEIMAGYARORSZÁG 1945. január 21. A NAP HÍREI: KRAKKÓ ÉS LODZ FELSZABADULT — PEST MEGTISZTl TASANAL 60 EZER FOGLYOT EJTETTEK A SZOVJET CSAPATOK — AZ OLASZOK NAGYOBB RÉSZT KÖVETELNEK A NÉMETEK ELLENI HARCBÓL — A NÁCIK FELROBBANTOTTÁK A LÁNCHÍD AT ÉS AZ ERZSÉBET-HlDAT. szántsággal küzdünk mindaddig, amíg Németország es Japán feltétel nélkül le nem teszi a fegyvert. A lap külón kiemeli Churchill mély csodálatát és elismerését a vörös hadsereg irányában, amely menetrend szerinti pontossággal, és az eredeti tervek figyelembevételével hajtja végre a hadműveletekből reá eső részt. Öt napiparancs Sztálin marsall január 19én öt napiparancsban jelentette be a vörös hadsereg legújabb győzelmeit. 1. A Petrov tábornok parancsnoksága alatt álló negyedik ukrán arcvonal átkelt a Viskola és a Dunajec folyókon és elfoglalta Jaslo és Gorlice ellenséges erődállásokat. 2. Konvev marsall csapatai qlfoglalták Krakkót és megnyitották a felső-sziléziai szénbányák felé vezető utat. A német határtól 100 kilométerre állnak. 3. Csernyakovszkl tábornagy harmadik fehérorosz hadserege lendületes támadással áttörte a Kelet-Poroszország határán létesített ellenséges védelmi vonalat es 60 kilométeres rést ütött rajta. 4. Rokoszovszki tábornagy második fehérorosz hadserege rohammal elfoglalta Mlava erős ellenséges támaszpontot Kelet-Poroszország déli határának közelében és több mint 350 helvséget sz.a. badított fel. Ez.z.el az orosz csapatok megtették a Varsó és Danzig közötti út fetet. 5. Zsukov tábornagy első fehérorosz hadserege rohammal elfoglalta Lodz városát es több mint 8)0 más helységet. Az orosz csapató'' ezzel megtették a Vnrsó és Posen közötti út felét. Föltétel nélkül... A Times vezércikkében foglalkozik Churchill miniszterelnök alsóházi beszédével és többek között a következőket írja: Nem kétséges az, hogy a miniszterelnök által említett újabb hármas értekezlet a nagyhatalmak vezetői között csak elő fogja mozdítani annak az egyetértésnek a kimélyítését, amelyet az egyesült nemzetek vezetőinek hosszú évek küzdelmei alatt sikerült elérniök. Nincs alku a befejezést illetően: egységes akarattal és egységes elA két utolsó híd A nácibérenc magyar rádió szombaton reggel 10 órakor bejelentette, hogy Budapest két utolsó hídját, a Lánchidat és az Erzsébet-hidat is fölrobbantották a németek. Hatvanezer fogoly Moszkva, január 20. A második ukrán hadsereg csapatai befejezték Pest megtisztítását. Ezen a területen a szovjet haderő mintegy 5 ezer háztömböt szabadított fel. Így csak a város nyugati felében. Budának kis része maradt a nácik kezén. A harcok ideje alatt, december 28 és január 18 között a második ukrajnai arcvonal csapatai 60 ezer német és magyar katonát és tisztet ejtettek foglyul. Igényes kapus PMP — Pech! Ha ezt a 13. gólt nem kapom, tizenkettővel megúsztam volna... Mérgezést végez lebruár 16-ig u Szegedi Felszabadulás Vaüusztai'sasUK Algyö, Tápé, Maroslele, Szeged közigazgatási külterületén. Elhullott vadak elvitele ás felhasználása életveszélyse. Természetvédelem, állatvédelem E KÉT FOGALOMHOZ szorosan hozzáilleszthető még az „embervedelem" is. Az emberi jövő biztosítása, védelme erdekében az állatok és növények védelmét, a természeti környezet pusztulását, azok kérdéseit sürgős feladatként kell magunk elé tűznünk. Csak néhány alapvető követelményt említek meg. Az emberi szervezet állati fehérje nélkül nem épülhet fel. már pedig a rohamosan növekvő embertömeg számára fokozódó mennyiségű állati fehérjére lesz szükség. Az embertömeg 75%-a már ma sem jut elegendő mennyiséghez. Az állati fehérjének a növényvilág az alapja; a természetvédelem elsősorban az állat- és növényvédelemre épül. de a tudományos szempontok is sürgetik az élő és élettel világ védelmét, ésszerű felhasználását. Évmilliós távlatok fosszilis állat- és növénymaradványaiból egészíthető ki az élővilág fejlődese. láncolata, amelyből az emberi beavatkozások során az utolsó századokban mind több láncszem hullik ki és tűnik el. Napjainkban is több százra tehető azon állatés növényfajok száma, melyek kipusztulás előtt állanak. Az emberi élet fenntartásához szükséges haszonállatok és növények hiánvát többtermeléssel és tenyésztéssel igyekeznek DÓ tol ni. Az egyre fokozódó táplálékhiány előteremtése évről évre nagyobb gondokat jelent. A múlt században, de még e század elején is milliós tömegű vadonélő állatcsordákat irtottak ki. majd az iparosodás és földkultúra előretörésével a megváltozott tájból sorra pusztultak ki az állatfajok. Afrika csodálatos és bőséges állatvilágát jó részt a fehér ember pusztította ki. Napjainkig bravúros célbatalálat volt a vízből kikandikáló vizilófeiet meglőni, hogy az ott pusztuljon, rothadjon tovább. Ma meg már arra kellene gondolni, hogyan lehetne háziasítással ezt a húskolosszust az ember számára felhasználni, mesterséges tenvésztés keretébe vonni. A víziló színhúst és nem zsírt termel az értéktelen száraz gazból HAZANK VADÁLLOMÁNYA a hazai fehérjeszüksegletet valamikor bőven ellátta. 1883-ig nem is volt szükség vadvédelmi törvényre. A megváltozott viszonyok (erdőirtás, mocsárcsapolás, fokozott agrokultura. növény- és talajmérgezések stb.) vadállományunkat annyira lecsökkentette. hogy a vadász ma jó részt azokat a vadakat ejti el. melyeket maga tenyésztett és gondoz. Az egyre növekvő táplálékigények kielégítésére több termést hozó új növényfajtákat á.llítottak elő. A nem akklimatizált fajták az ártalmak (klímaváltozás, gyomnövények, férgek stb.) elleni szervezett védekezőképességgel nem rendelkeznek. szemben az évszázados régi. szokványos, edzett növényekkel. Az új növényfajokat mérgező vegyszerekkel kell óvni az állati és növényi kártevők ellen. A mérgezés viszont a vadon élő állatok károsodásával jár. Az állatok nagyrésze hasznos, védendő. A káros fajok teljes kipusztítása ellen a tudomány emeli fel szavát. Már az ősember szelídített, háziasított, tenyésztett állatokat, melyek az idők folyamán az ember számára nélkülözhetetlenek lettek. Állat és ember egymásnak gyámolítói lettek. Természetes, hogy elsősorban a magasabb értelmi fejlettségű állatokkal alakult ki a megértő kapcsolat. Ilyen fizikai megértő társ lett a ló és a kutya; ez utóbbi lelkileg is az emberhez nőtt. Lassanként a háziállatok egész sora szegődött az ember mellé, az ember gondozása alá. Az évezredek előtt háziasított kutya lett az embernek legőszintébb, hű segítőtársa. igazi barátja. Védi. őrzi az ember életét, házát, vagyonát; vakokat vezet, terhet húz és cipel, nyájat őriz és terel stb. Lehetne szerepét sorolni az ölebtől az eszkimó kutyákig. Ma a kutya, mint nemzetközi érték is jelentős. Az ember kitenyésztette egyes fajtáknak egyedi tulajdonságait. Á magvar kutyákból így lett nemzetközileg is keresett, értékes exportcikk (puli, pumi. komondor, kuvasz, sárga vizsla stb.). A ló háziasítása indította el a mezőgazdasági kultúrát. Ló nélkül nem fejlődhetett volna a földművelés. Az előretörő mezőgazdasági gépesített agrokultura mellett is nélkülözhetetlen a ló. AZ EMBER ösztönös állatszeretete különösen a madárvilág iránt bontakozott ki. Régi népek szent állatai között sok volt a madár. Természetvédelmi okokból vadmadár fogságban nem tartható- Ez megindította a díszmadárkultu"t. Elég itt hivatkozni a hullámos papagálvra. De ösztöne® gondozás mutatkozik meg az utca madarai iránt is (veréb, galamb gondozás, téli dáretetés stb.). Ezt az ösztönös madárszerelet a* emberekben mindéképp becsülni kell. A természetvédelem és állatvédelem végső fokon az ember sonsát is meghatározza. Minden civilizált ország programjába iktatta az állatvédelmet. Az állatvédelem rendszeresítése az országoknak egyik kulturális fokmérője lett. Aa első tennivaló az emberek és állatok természetkörnyezetének megvédése, megőrzése. A felbolygatott természeti világban a biológiai egyensúly helyreállítása ma már utópisztikus törekvés. Ennek ellenére nem szabad feladni a harcot. Gondoljunk csak arra. hogv egy öreg cserfának nyolcszázezernyi levele 50 ember számára lehel ki oxigént, javítja a városok mérgezett levegőjét. Kívánatos, hogy a városokban minél több fa. zöld gyep legyen és minél kevesebb „cementpark". A természet védelméről hazánkban magas szintű hivatal gondoskodik. Törvény van az élővilág védelméről, elsősorban a madárvilág megmentése érdekeben. Törvény írja elő. hogy az állami gazdaságokban fészekodukat kell kihelyezni a hasznos madarak megtelepítése érdekében, a madarakat télen etetni kell. A fiatalság természetvédelmi nevelésének eszköze is törvénybe van iktatva: évente madarak és fák napját kell tartani az iskolákban. (Vajon eleget tesznek-e az említett rendeletnek?) A TERMÉSZETVEDELEM fontos és sorsdöntő feladatait társadalmunk eléggé nem ismeri. Az ismeretek feltárása nagyrészt társadalmi feladat. Ezt a munkát végzi a TIT természetvédelmi és madártani szakköre és ebben segít a Szegeden megalakult Magvar Országos Állatvédő Egyesület Csongrád megvei csoportja. E csoportnak feladata az elhagyott háziállatok védelme. az állatkínzások megakadályozása, állatmenhely létesítése és fenntartása, a vadon élő állatok védelme, az élővilág megvédése érdekében hozott rendeletek betartásának ellenőrzése és nem utolsósorban az ifjúságnak a természet és az élővilág szeretetére való nevelése. A Csongrád megyei csoport létszáma mindössze 84. A feladatok megoldására a tagdíj magában nem elegendő. A szegedi állatvédelem támogatást vár elsősorban a társadalomtól, főképpen azok részéről. akiknek hivatása a természet- és az állatvédelmi munkához társul. A csoport kéri azon állatbarátok támogatását is. akik aktív íflupkábán segítőkészségét tudpgk nyújtani Dr. Beretzk Péter