Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

ÖZilG YE A mi utcánkban A mi utcánkban csak két lámpa van, az sem vi­lágít, a Széchenyi térre meg most szereltek csodafé­nyeket. Jó, jó kell ez is, de a külvárosokról se feled­kezzenek meg! Ez a két mondat nem szó szerinti idézet egy levélből, hanem summázata több olyan levélnek, amit az utóbbi hetekben kapott a szer­kesztőség. Irigylik a fényt a Belvárostól? Ami azt illeti, nincs mit irigyelni. A Belváros is meglehetősen sötét, beleértve az új, magas oszlopú lámpákat is, melyekről bárki megállapíthatja, hogv nem elég magasak. A pletyka szerint lefűrészeltek belőlük, mert nem volt elég hosszú a tűzoltólétra a szereléshez. Mások szerint eleve a rövidebb oszlopot rendelték meg. A szakemberek szerint ez a lámpa­fajta nem is díszvilágításra készült, hanem forgalmi csomópontok megvilágítására. És ők is egyetértenek abban, hogy alacsonyak, a fényforrást nem lenne sza­bad a szemnek befognia. így inkább vakít, mint vi­lágít. Csak azt nem tudom, hogy ezt miért nem ha­marabb állapították meg, még mielőtt a lámpákat fel­állították volna? Hát így jártunk ezzel. De mi van „a mi utcánk" közvilágításával? Elhiszi-e végre már valaki, hogy rossz? El, egyetlen, ám nagyon lényeges megszorítás­sal! Az áramszolgáltató vállalat már évek óta kéri, hogy a lakosság jelentse be nála, ha valahol tönkre­ment, nem ég a lámpa. Ha tönkretették, akkor is. A szerelők nem jutnak el minden héten minden utcá­ba, s ha nincs aki szól, nem tudnak róla. A tanulság, akár a Széchenyi téri új lámpákat, akár a külvárosi világítást tekintjük, ugyanaz: először intézkedjünk, szóljunk, s csak azután panaszkodjunk. Az esetek többségében akkor már nem is lenne ok a panaszra. Szégyellje magát? Egy fiatalos küllemű, de vezető beosztásban le­vő olvasónk önvallomásából: „A napokban találkoz­tam egy régi ismerősömmel: — Hallom, osztályvezető lettél. Gratulálok. Hány éves is vagy? — kérdezte. Mondom, hogy mennyi. És én még elcsodálkoztam, hogy fiatalembert neveztek ki ilyen fontos beosztás­ba! — ábrándult ki. Hát persze, becsapott, hogv még csak nem is őszülsz. Erre már nem válaszoltam, de azóta sokszor eszembe jut ez a futó beszélgetés. Szé­gyelljem vajon, hogy nem őszülök, s ezzel eltitkolom a felettem elszálló évek számát! Vagy azt szégyell­jem, hogy nem fiatalon neveztek ki? Nem értem a dolgot, mégis úgy érzem, hogy valamit szégyellnem kell. Mások is célozgattak már erre nekem, régi is­merősöm legalább nyersen-őszintén kimondta." Napi kis probléma, hiúsági kérdés — vonhat­nánk vállalat. Mit eszi magát valaki ilyen botorság miatt? Dolgozzon, s azután kész. Igen, igen, de azért ez a kor szerinti osztályozás valahogy ott van az agyak mélyén mindenfelé. Csak a napokban olvas­tam például, hogy Líbia új államfője az arab állam­fők legfiatalabbja. Ez még az előbbi levél kézhez­vétele előtt volt, el is mosolyodtam rajta. No lám. valaki elkergeti az öreg királyt, felmondja az ame­rikai és az angol támaszpontokat, s mindebben a leg­érdekesebb: hogy alig 32 éves. Bizonyára ő meg öre­gebbnek látszott annál, mintsem ilyesmit kinéztek vol­na belőle. Szégyellje magát — aki nem a tettekből ítél. F. K. Szavazólap A magyar ftimgyártás 1969-ben Ma ül össze Budapesten, az újságírók székházában a filmkritikusok szakosztálya, hogy döntsön a kritikusok díjainak odaítéléséről. A ha­gyományos és nagvtekintélyű díjak ünnepélyes kiosztására január végén kerül sor: a következő napokban film­gyártásunk tavalyi eredmé­nyei tehát a művészetbarát közönség érdeklődésinek kö­zéppontjába kerülnek. A té­mának ez az időszerűsége le­hetővé és indokolttá teszi, hogy akárcsak más eszten­dőkben. az idén is összefog­laljuk a tavalyi filmtermés elemzésének legfontosabb tanulságait, ezúttal szinte ma jdnem úgy. mintha a kri­tikusok vitájában szavaz­nánk. Még akkor is érdekes ez. ha véleményünk tényle­ges szavazólapként nem funkcionálhat, tekintve, hogy mire ez az újság Pestre ér, akkorra a vita befejeződik. A Fényes szelektől rr az Őrnagy úrig Ha nagy vonásokkal akar­nánk felrajzolni filmgyártá­sunk elmúlt esztendejét, azt mondhatnánk, a Fényes sze­lekkel kezdődött és az Is­ten hozta, őrnagy úrral fe­jeződött be az esztendő. Ez­zel a két filmcímmel azt hi­szerp, rnár érzékeltettük is a lényeget. Nevezetesen azt, hogy az az időszak, amelyet két ilven film fog át. nem lehet rossz. Valóban, az 1969-es esztendő, ha nem is olyan kiemelkedő éve volt a filmgyártásnak, mint mond­juk az 1966-os. 1967-es. min­denképpen figyelemreméltó időszak. Már az olyan — egyéb­ként önmagában nem sokat mondó — szám is ezt bi­zonyítja. hogy hány film készült, illetve került közön­ség elé ebben az időszakban. Tavaly összesen 23 filmet mutattak be, s az bizony a magyar filmgyártás számai között mennyiségileg sem megvetendő. Természetesen nem a mennyiség a lénye­ges itt. hanem a látott-be­mutatott filmek minősége, művészi színvonala, intenzi­tása és eredetisége. Szurkáló atyafi Meddig jogos az önvédelem? A megyei bíróság dr. La­luska Pál tanácsa ítéletet hirdetett Borka Lajos József Deszk, Petőfi utca 15. és Gonda Lajos Deszk, Rákóczi utca 31. szám alatti lakosok bűnperében. Borka Lajos József, első­rendű vádlottat bűnösnek találta emberölés kísérleté­ben és hathónapi szabadság­vesztésre ítélte, mely bünte­tést szigorított büntetésvég­rehajtási munkahelyen kell letölteni. Gonda Lajos má­sodrendű vádlottat pedig ga­rázdaság elkövetése miatt 8 hónapi szigorított büntetés­végrehajtási munkahe'yen letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Nevezettek a deszki Kos­suth Tsz tagjai. Sógorsági viszonyban vannak egymás­sal: Gonda Lajos nővére Borka Lajos felesége volt. A két család között jó viszony alakult ki. Tavaly augusztus 25-én Lajos-napon elsőrendű vádlott elment sógorához, hogy felköszöntse. Nem ta­lálta otthon, ezért a kisebb ajándékokat otthagyta. Más­nap, hétfői napon munkába menet a deszki italboltban találkoztak pssze es íelkö­szöntötték egymást. A helyi­ségben több tsz-tag is tar­tózkodott. Ekkor Gonda La­jos kijelentetté: „Mindenki az én vendégem". Három óra leforgása afatt 295 forintos számlát fizetett ki italokért. Elhatározta, hogy egész nap névnapozni fog és nem megy be munkahelyére. Már min­denki elment az italboltból, amikor sógora is távozni akart, de Gonda nem enged­te. Szidalmazta, majd ami­kor az sem használt, lesza­kította Borka Lajosról az in­get, sőt. kétszer arcon is ütötte. Az összegyűlt embe­rek közül az egyik kerék­párral elment Borka Lajos feleségéért, hogy akadályoz­za meg a verekedést. Az asz­szony akkor ért az italbolt elé, amikor Gonda Lajos már másodszor ütötte meg Bor­kát úgy, hogy az a meg­őrzőben levő kerékpárok közé esett. Az asszony oda­ugrott testvéréhez, hogy le­fogja, amikor „Te is őket pártolod?!" felkiáltással nő­vérét ellökte, kezet emelt rá. miközben zsebébe nyúlt, hogy zsebkendőjét elővegye. Borka Lajos észrevette, hogy feleségét Gonda meg akarja ütni, és látta, amikor zsebé­be nyúlt, ezért azt hitte, kést akar rántani. Ezt meg akar­ta előzni és nyitott késével a levegőben hadonászva Gonda Lajost hasbaszúrta, aki erre megtántorodott és fejjel az árokba zuhant, ma­gával rántva Borkát is. Ek­kor Borka mégegyszer meg­szúrta Gonda Lajost, axit életveszélyes állapotban szál­lítottak kórházba. Az ítélet kiszabásakor a bíróság mérlegelte, hogy az egész cselekményt a másod­rendű vádlott. Gonda Lajos magatartása váltotta ki. Az elsőrendű vádlott pedig jo­gos védelmi helyzetben volt, s csak azért nem mentették fel, mert a jogos védelmet túllépte azzal, hogy amikor sógora feje már a víz alatt volt, ismételten megszúrta. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. Bagaméry László Már a címek önmagukban mutatják, hogy az 1969-es év erőteljes esztendő volt. Ebben az évben mutatták be a Holdudvart, a Hazai pá­lyát. a Fényes szeleket. A veréb is madárt. a Pokol­révet. a Pál utcai fiúkat, a Feldobott követ, az örököst, a Tiltott területet. Az orosz­lán uaráni készült, az Alfa Romeo és Júliát, az Extázis 7-töl 10-ipet. A beszélő kön­töst. az Ismeri a szandi­mandit. a Sziget a száraz­földönt. a Szemüvegeseket. az Isten hozta, őrnagy urat. a Sirokkót. a Virágvasár­napot és a Varázslót. Elég egv pillantást vetni erre a listára, s megállapíthatjuk, még olyan szempontból is kifogástalan ez a termés, hogv a legtöbb film a má­ból választja témáját. A legjobb film De folytassuk az előbb kezdett játékot. A kritiku­sok díjakat adnak, el kell tehát döntenünk, melyik volt a legjobb film és ki volt a legjobb rendező. Nehéz ügy. Ha több filmet és több rendezőt nevezhetnénk az első helyre, könnyű tjolgunk lenne. Csakhát ezt természe­tesen nem tehetjük, a játé­kot lényegétől fosztanánk meg. Mindent összevetve a rendezők közül szerintünk Fábri Zoltán neve kívánko­zik az első helyre, az idén bemutatott két filmje, a Pál utcai fiúk és az Isten hozta, őrnagy úr közül feltétlenül az utóbbiért, amely bizo­nyos értelemben korszakos mű: első kísérlet a divatos abszurd népszerűsítésére. Utána rögtön A veréb is madár rendezőjét. Hintsch Györgyöt említenénk, nem azért, mintha ő csinálta vol­na Fábri után rögtön a leg­markánsabb művészfilmet, hanem azért, mert megoldott egy megoldatlannak mondott problémát, az úgynevezett közönségfilm dolgát. még­hozzá igen jól, kitűnő mes­terségbeli tudással és ér­zékkel. Ha azt akarjuk, hogy a magyar filmgyártás Ilyen tekintetben is előrelépjen — pillanatnyilag úgy tűnik, ez egyik legsúlyosabb gondunk — az évet záró összefogla­lóban nem szabad elfeled­keznünk Hintsch György tel­jesítményének értékéről és jelentőségéről. Ebben az évben született a Feldobott kő. Sára Sándor filmje. Gábor Pál Tiltott te-, rülete. Simó Jenő Szemüve­gesekje. Gyöngyössy Imre Virágvasámapja. Mészáros Márta Holdudvara, Gyar­mathy Lívia Ismeri a szan­di-manditja. hogy tényleg csak a legizgalmasabbakat említsük. Ki tudna közöttük valamiféle sorrendet szer­keszteni? Ha ők képviselik\ a derékhadat, s ebben a lis­tában úgy tűnik, ez a hely nekik jutott, tényleg nincs okunk szégyenkezésre. Bár minden esztendő legalább így zárulna! A legjobb színész Ha ezek után arra a kér­désre keresünk feleletet, ki­nek jusson a legjobb férfi­színész díia. összehasonlítha­tatlanul könnyebb a dol­gunk. Vitathatatlan, hogy itt a pálmát Latinovits Zoltán nyeri el. Latinovits oly szembeötlően kimagasló tel­jesítményt nyújtott az idén — öt filmben játszott fősze­repet. közöttük az őrnagv úrban és a szintén jól si­került két Palásthy-filmben, a Hazai pályában és az Örö­kösben —. hogv első he­lyéhez nem férhet kétség. A ma tanácskozó kritikusok minden bizonnyal neki jut­tatják ezt a díjat. Problematikusabb a leg­jobb női főszereplő helyezé­se. Rendelőink az idén nem kényeztették el színésznőin­ket. Igazán nagy szerepet csak egyetlen nő kapott, egyetlen filmben. Törőcsik Mari a Holdudvarban. Va­lószínűleg ő is kapja majd a dijat. Az operatőrök közül Il­lés György helyezése látszik valószínűnek. Négy filmet fényképezett, a Pál utcai fiúkat. Az oroszlán ugrani készült, az Imposztorokat és az Isten hozta, őrnagy urat. Megérdemli tehát az első helyet, bár mások is esé­lyesek lehetnek, mindenek­előtt talán Herczenik Miklós a Beszélő köntös és Az idő ablakai operatőre, valamint Szécsényi Ferenc, a lírai Vi­rágvasárnap fényképésze. Befejezésül még egy meg­jegyzés. A tavalvi filmter­més igényességét, magas szín­vonalát bizonyítja. hogv rossz. igazán rossz film nincs közöttük, Nincs olyan, mint az elmúlt években, például... De hagyjuk a konkrét példát, ne hánvtor­gassuk fel a múltat. Inkább örüljünk a jelennek, amely iránt ugyan a külföld nem érdeklődött olyan élénken, mint korábban, de azért mi végeredményben elégedettek lehetünk. ökrös László Népfront­vezetők tanácskozása Háromnapos tanácskozásra gyűltek össze tegnap a nép­front Csongrád megyei bi­zottságának rendezésében Szegeden, a Jancsó-kollégi­umban a megye községeinek, városi körzeteinek és váro­sainak népfrontbizottsági vezetői. Az első napon Nagy István megyei elnök meg­nyitója után Katona Sándor megyei titkár tartott tájékoz­tatót a népfrontbizottsógok mozgalmi tevékenységének tapasztalatairól és a felada­tokról. Ma, csütörtökön Har­mati Sándornak, az Országos Béketanács alelnökének elő­adását hallgatják meg a nép­front nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos munkájáról, hol­nap pedig tájékoztató hang­zik el Csongrád megye po­litikai és gazdasági helyzeté­ről, az 1970. évi feladatok­ról. Házakat döntött le a talajvíz Szegeden okozott legsúlyo­sabb pusztítást a téli elemi csapás, a szokatlanul nagy­arányú belvíz. Utoljára hu­szonnyolc évvel ezelőtt ke­letkeztek hasonló károk az épületekben. A megyei jogú városi tanács vb építési osz­tályához érkezett bejelenté­sek szerint a külső területe­ken : Baktóban. Peőfitelepen és Újszegeden kilenc öreg vólyogházat rombolt össze a víz. Ezek egytől egyig kis magánházak, amelyek pusz­tulását a nagy hótömeg is előidézte. Először ugyanis a ráiuk rakódott vizes hótö­meg súlva alatt beszakadt a tetőzet és megrokkant a fö­démszerkezet. Jóformán hoz­zá sem kezdhettek a kijaví­tásához. amikor a napokon keresztül tartott esőzés és havazás, az olvadás a fala­kat is kikezdte. Ezekek az épületeket most már csak lebontani lehet, helyreállítá­sukra nincs remény. Az állami lakások közül azokból, amelyek egyébként is nagyon rossz állapotban voltak, ötvenötöt nyilvání­tottak életveszélyessé, össze­sen 326 lakás vizesedett meg. Többségük — szám szerint 271 — alagsori helyiség. A bennük feltört talajvíz káro­kat okozott az ott lakó csa­ládok ingóságaiban is. Szeged szobrai Ötszáz cikk Párizsba Európa egyik legjelentősebb fogyasztásicikk-vásárán, a tavasszal sorra kerülő párizsi vásáron négyévi szünet után ismét részt vesznek magyar vállalatok. A Hungexpo ren­dezésében a francia fővárosban 220 négyzetméteres terüle­tet foglaltak le a magyar kiállítók, össszesen 500-féle áru­cikket küldenek bemutatásra. A Monimpex a legkitűnőbb magyar borok széles választékát és az újfajta édességeket kínálja az üzleti köröknek. A Terimpex magyar húské­szítményekkel és gyorsan népszerűvé vált kaskával, juh­sajttal jelentkezik. A Chemolimpex fotópapírokat, a Hun­garotex konfekcióárukat mutat be. Néhány vállalat a hely­színi árusításban is részt vesz. A Hungarocoop például hímzett blúzokat és művészi kézimunkákat, a kultúra hanglemezeket kínál a vásárlátogatóknak. Kútfigura (153.) A Szegedi Orvostudományi Egyetem Semmel­weiss Kollégiumának udvarán áll Nagy István kútfigurá­ja. Az alkotást 1966-ban állították fel. CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 22. DÉLMAGYARORSIÁG

Next

/
Thumbnails
Contents