Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Nemes Dezső Indiába utazott Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a pártföiskola igazgatója, az Indiai Kommunista Párt Kozponti Bizottságának meghívására Üj-Delhibe utazott. Húszféle fénycső A Fényeső Villamossági és Világítástechnikai Ktsz évente százmillió forint értékűen gyártja a fénycsövek húszféle változatát. Most fénycsövekkel a világitótestek tíz újtípusát alakították ki s ezeket sorakoztatta fel a József Nádor téri szövetkezeti bemutatóteremben e héten rendezett piackutató kiállítását. A gazdaságosabb, kevesebb villamosenergiát fogyasztó fénycsöves világítótestek a lakásokban többnyire önálló bútordarabot is jelentenek, így például a könyvespolc és rekamié fölé szerelhető állvány, amelyben a fénycsövén kívül helye van a kisrádiónak, esetleg az ébresztőórának, vagy hangszórónak is. Az új világítástechnikai eszközök többséget a kórházaknak, laboratóriumoknak. egészségügyi intézményeknek szániak és ezeket úgy szerkesztették, hogy elhelyezhetők bennük a fertőtlenítésre szolgáló germicis-lámpacsővek is. Szén terven feliil Terven felül 40—50 ezer tonna szenet adnak a tél hátralevő hónapjaiban a mecseki szénbányák dolgozói a tüzelőanyag ellátási gondok enyhitésere. Ez volt az egyik legfontosabb témája a mecseki szénbányák pécsi székházában szerdán megtartott műszaki konferenciának. Az idén — mint bejelentették — fontos műszaki fejlesztési intézkedéseket valósítanak meg. 30—40 millió forintot szánnak például munkahelyi gépesítésre. A sok gondot okozó gázkitörésveszély leküzdésére, megelőzésére, metánérzékelő és jelző berendezéseket vásárolnak idén 18 millió forintért. Lat a bár Kálmán temetése Szerdán délben a Farkasréti temetőben sok ezres tömeg kísérte utolsó útjára Latabár Kálmán Kossuthdíjast, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. A ravatalnál —, amelyet koszorúk sokaságával vettek körül — bíborpárnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. Az Operett Színház kórusa által előadott gyászdalok foglalták keretbe a végtisztességadást. Kurc György, a fővárosi tanács népművelési főosztályának vezetője gyászbeszédében kegyeletes szavakkal idézte a művész alakját. Szlovák László, a Fővárosi Operett Színház igazgatója búcsúzott ezután Latabár Kálmántól. Rátonyi Róbert, a Színházművészeti Szövetség elnöksége, a színésztársadalom. a pályatársak és a tanítványok, Feleki Kamii pedig barátai nevében vett búcsút Latabár Kálmántól. A koporsót ezrek sorfala közt vitték végső nyughelyére. s a szeretett fivér, Latabár Árpád mellé hantolták el. A sírt a megemlékezés sok-sok koszorúja, a csalad. a tisztelök virágai borították el. (MTI) Öt A Szegedi Rostkikészitő Vállalat az idén első ízben köt hosszú lejáratú szerződést az állami gazdaságokkal és tszekkel. Az újszerű megállapodás öt évre szól, vagyis 1974ig bezárólag érvényes, és mindkét fél számára hasznos és kedvező. A vállalat a különböző vidékek termőképességeinek ismeretében előre fel tudja térképezni, hogy melyik körzetből milyen mennyiségű és minőségű rostnövényre számithat. A gazdaságok pedig öt esztendő távlatában készíthetik el terveiket az általuk meghatározott területre. Ilyen hosszú távra alapozva már érdemes nagyobb összegeket beruházni kenderkombójnok, műtrágya és növényvédő szerek vásárlására, ami a növekvő hozamokban visszatérül. Mindez együttesen azt jelenti, hogy növekedni fog a termelés biztonsága. Az új szerződéskötési forma iránt máris országszerte érdeklődés tapasztalható. Eddig Csongrád. Békés, Bács és Baranya megyében 3 ezer 300 holdra szerződtek öt évre a gazdaságok. Szeged szállodák nélkül Vita az agrárértei miségröl Speciálisan saját dolgairól, az agrárértelmiség szerepéről, társadalmi megbecsüléséről rendezett vitadélutánt tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete a Hazafias Népfront megyei bizottságával és a szegedi agrárszakemberek klubjával együttműködve. Az agrárértelmiség több tízezres tábora három csoportra osztható — állapította meg vitaindítójában dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A régi képzettségű szakemberek mellé a gyakorlati munkából érkezett, tanfolyamok és önképzés útján szerzett ismeretekkel rendelkező vezetőgárda csatlakozott, az új réteget azonban már a főiskolások egyre gyarapodó és egyre többet vállaló, korszerűen képzett gárdája képviseli. E három réteg egymás mellett haladva is lépést tud tartani korának követelményeivel, bár a korszerűsödés vitathatatlan igénye naponként szül újabb és újabb feladatokat. A mezőgazdaságban technikai forradalom korát éljük, komplikált termelőberendezéseket kell létrehozni és működtetni. A számítás, ösztönzés, előrelátás, piaci készenlét a gazdaságok megmegújuló naponkénti gondjai közé tartozik. A mezőgazdasági korszerű technikájának ismerete, technológiájának alkalmazása mellett az agrárértelmiségre váró feladat az urbanizáltabb falusi életkörülmények megteremtése is. vagy annak segítése, de legalább ilyen rangos kérdés, hogy egyenrangú félként kontaktusba tudjon lépni ez az értelmiség a falu többi szellemi dolgozójával. Ha számolunk azzal a körülménnyel, hogy egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, a termelés viszont nem csökkenhet, akkor szoros érdekünk fűződik e társadalmi réteg rangjához méltó megbecsüléséhez. A hozzászólók közül többen hivatkoztak a mezőgazdaságban végbement korszakos fordulat névtelen hőseire és bizonyították, hogy az új értelmiség képes új módszerekkel megbízhatóan többet és olcsóbban termelni. Szóvá tették azt is, hogy a szakemberképző intézetek nem vizsgálják eléggé az emberi rátermettséget, határozottságot, jellemet, vezetőképességet. pedig ezek a tulajdonságok ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint a szakmai precizitás. A

szállodahiány nem úikeletű Szegeden. Háromszáz és öt esztendővel ezelőtt Cselebi török utazó szerint a városnak ószszesen háromezer deszkaki és déli része között, s Szeged az ország déli kapuja. Adottság ez, mégpedig nagyszerű adottság. Nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is tud ja, hogy zsindelyes, alacsonyabb-ma- idegenforgalmunk elsősorban gasabb háza. egy fürdője, egy fogadója, tizenegy kiátmenő jellegű. A Balaton és Budapest képes csak akár sebb-nagyobb temploma, két- több hétre is megtartani venszáz boltja, két kolostora és dégeit. Tengerünk. romankét elemi iskolája volt. Azt tikus hegyvidékünk nincs, hiszem, manapság a temp- műemlékünk kevés, de aki lom. a kolostor és a fogadó ezeket szándékozik felkeresni. az csak rajtunk keresztül juthat el úticéljához Szívesen fogadjuk a vensokkivételével mindenből kai több található. Csak az a baj. hogy míg bizonyos rendeltetésű épüle- dégeket. sőt szeretünk ventek hiányát valahogy kevés- déget fogadni, ezt tudják rósé érezzük, a szállodahiány lünk szerte Európában. Méga fejünkre égett. Mert hát sem csupán a magyaros venhárom évszázaddal ezelőtt déglátás vágya — hanem anoly ritka volt az utazó em- nak fáilalása. hogy Szeged ber. hogy az mindjárt útle- most már évek óta nem kéírásban örökítette meg élmé- pes betölteni azt a szerepnyeit. s oly ritka volt a ven- kört. melyhez minden adottdég e nemes városban, hogy sága megvan — mondatja ki azóta is emlegetjük, idézget- velünk unos untalan: szállojük őket. dára. szállodákra volna szükMost pedig? Már az 1968- ség a városban ahhoz, hogy as országos statisztika isSze- a vendégeket gedet jelölte meg — Buda- hassuk! pesten kívül — a legnagyobb idegenforgalmú városnak. nyilván, hiszen a ittmarasztalJelenleg 508 szállodai ágv van Szegeden. De milyen? Ebből kereken száz a turisröszkei határállomáson évi taszállóé. lényegében csak egymillióval többen fordul- fiatalok, diákok fogadására nak meg. mint az addig leg- alkalmas. 18 a Sárkányé. 58 nagyobbnak tudott hegyes- a csak nyáron használható halmin. Tavaly Röszkén 2.5 Szőke Tiszáé. A nálunk előmillió ki- és beutazó lépte kelőnek számító Tisza 204 át a határt. Hegyeshalom- vendéget képes egyszerre fonál meg csupán 1.5 millió, gadni. de fürdőszobája csak A nagylaki határátkelő is alig néhány szobához van. mind nagyobb forgalmú: Pedig a hideg-meleg vizes 1969-ben 110 ezren használ- fürdő manapság már nemták. hetven százalékkal töb- zetközi normának számit. A ben. mint 1968-ban. kollégiumi elszállásolás és a Az ország híd Európa észa- fizetővendég-szolgálat jó leMade in ktsz Nőtt a szegedi szövetkezetek exportja A szövetkezeti ipar ran- denekelőtt jelentős exportgos termékeiből tavaly is megrendeléseket; a tavaly igen sokat szállított külföldi kötött megállapodások piacokra. Sok Szegedről exportált árura rákerülhetett volna egy ilyenféle felirat: Made is kffez. S ha nem is így történt, annyi bizonyos, hogy a szövetkezetiek exporttermékei évről évre hozzájárulnak a Made in Hungary jelzés, a magyar áruk jó hírének öregbítéséhez. S az is tény, hogy az elmúlt évben növekedett a szegedi szövetkezetek exportja. Cipő és papucs Az „Április 4." Cipész és Papucskészitő Ktsz Szeged egyik jelentős középüzeme, kisebbik cipőgyára. Tavaly már közel 53 millió forintos termelési értéket értek el az itt dolgozók. 71 ezer pár férficipőt szállítottak exportra, s a híres-neves szegedi papucsból is kielégítették a megrendelők igényét. Utóbbibői 4 ezer párat készítettek. Mit hoz a cipész szövetkezetnek az új esztendő? Minújabb tárgyalásaik alapján idén mintegy 120 ezer pár cipő talál gazdára határainkon túl. Megötszöröződik a papucsexport, ebből 20 ezer pár gyártását tervezik 1970ben. Szocialista államokba — D/VOtOS Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország — éppúgy szállítanak, mint az angoi, holland, dán, svéd piacokra. Az idei év biztató kilátásokkal indult, s azzal a szándékkal, hogy termelési tervüket 61 millió forintra fogják emelni. portot a tervek szerint idén megkettőzik. Információkat szerezni a piaci igényekről — náluk is fontos törekvés. Februárban ott lesznek mind a párizsi, mind pedig a nürnbergi nagy játékifiállításon, ami jó piackutatási. igényfelmérési alkalom. női táskák Kerek 7 millió forinttal növelte tavaly termelési értékét a korábbihoz képest a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz. Ez, mivel termékeik 40 százalékát exportálják, a kivitelben is előnyösen éreztette hatását. Mindszenten létesített s ma már 70 embert foglalkoztató új üzemük járult hozzá legnagyobb mértékben ehhez az eredményhez. A szegedi bőrdíszműipar fejlettségéről elsősorban a játékedények. politechni- Szovjetunióban. CsehszlováJátékkiállítások A Szegedi Tömegcikk Ktsz már hosszú évek óta exportálja termékeit. Alumínium kai szerszámikészletek állnak I az árulista élén. Hollandiába. Belgiumba. Luxemburgba mindkét fajtát, Angliába 74 ezer szerszámgarnitúrát, s Franciaországba is hasonlóan nagy mennyiséget értékesítettek a múlt évben. SfISKOLA. A fővárosi XII. kerületi Diana utcai általános iskola sítanfol.vamot szervezett növendékeinek. A Sza. badsag-hegy lankáin sajátítják el a gyermekek a síelés tudományát. Képünkön-; ora a siiskolába kiában adnak hírt termékeik, a tetszetős, divatos vonalú női táskák. Kisebb tételekben Belgiumba, Norvégiába, Jugoszláviába és Franciaországba Is szállítottak, vevőik kívánságára egéÜgyeltek a külcsínre is, tet- szen kis szériájú. akár 50 szetős. korszerű csomagolás- darabos rendeléseknek is eleba öltöztették készítményei- get tettek, ket. Idén is hasonló arányú Az idei évre már 16 mii- kivitelre törekednek a szegelió értékben kaptak rendelést di bőrdíszművesek. Ugyancsehszlovák, bolgár, lengyel, akkor a divattal lépést tartva már a jövőbe tekintenek mintakészítőik: készítik azokat az 197l-re szánt modelleket, amiket nyáron a Szovjugoszláv és NDK-beli partnerektől. Ugyanennyi lesz a tőkés export Is. amiből 10 millióra már meg is kötötték az üzletet Jelentős kivitelük jetunióban is bemutatnak, volt a múlt évben kályhacsőből, 100 ezer darabot adtak el jugoszláv vásárlóknak, megrendelőknek. Ezt az exhet ugyan az ünnepi hetek ideién a gyors és olcsó elszállásoláshoz. de külföldi turisták elhelyezését nem oldhatja meg. Amit jelenleg tesznek vagy terveznek a helyzet megjavítására, az előrelépést alig hoz. legfeljebb csak gátat vet majd a további romlásnak. A Roval hosszú ideie tartó átépítésével e régebbi 135 férőhely helyett 240—250 férőhelyhez jutnak, de a szálló továbbra is csak ..félkomfortos'' lesz. Bármilyen tiszteletre méltó is. hogy a Móra T6Z 32 ágyas kis szállodát nyitott, ez csak csepp a tengernyi 6zobahiányban. S nem túlságosan sokat ígér a majdani Hungária sem. Mo6t 96 vendéget tud fogadni. ha lebontják, s újat építenek helyébe, az elképzelések szerint körülbelül kétszázat. Mi ez a város idegenforgalmához képest? T

alán cm is rossz helyen keresgélünk, ha a város tarthatatlan szállodahelyzetének okait kutatjuk, hogy valahol Szeged idegenforgalmi rangjának elismertetésénél lehet a baj eredője. Innen, a Tisza partjáról legalábbis ügv tűnik. mintha Sopron. Kőszeg, Szombathely, vagy akár a Duna-kanyar is sokkal hamarabb el tudta fogadtatni az ország közvéleményével idegenforgalmi jelentőségét, mint Szeged. A napokban olvashattuk például, hogy Szombathelyen — ahol a közelmúltban már épült egy szép új szálloda — most újabb szállodát épít a Hungarhotels. Ugyanaz a cég. mely itt Szegeden a Hungária, a Tisza és a Royal tulajdonosa. Igen ám. mert a Vas megyei tanáccsal megegyeztek abban, hogy az egy kis pénzzel is besegít a beruházásba. Szegedet pedig a Hungarhotels arról értesítette, hogy a negyedik ötéves terv végére várható az új Hungária felépítése ... Mind a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat — melynek ez idő szerint nincs szállodája a városban —. mind a szegedi Idegenforgalmi Hivatal — mely a turistaszállót és a kempinget kezeli — azt vallja, hogy saját erejéből nem képes szállodát, még egy úgynevezett touring hotelt sem építeni. S ezt az állításukat nincs okunk kétségbe vonni. Kérdés csupán, hogy nem jönne-e össze elegendő pénz egy építkezésre, ha közösen, ki mennyit bír beleadni alapon kísérelnék meg a dolgot. Az igényt aránylag könynyű papírra vetni. Máris szüksége volna Szegednek egy legalább 4—500 személyes. minden szokásos kényelemmel ellátott nagyszállóra és akár több kisebb, soványabb pénztárcájú turistának való. de azért korszerű szállodára is. Szeged idegenforgalma már régen megszűnt idényjellegű lenni, bár természetesen az ünnepi hetek, szabadtéri játékok idején tetőzik a forgalom, a szállodákban télen sincs elegendő hely. A Tisza például már régóta országosan vezet a kihasználtságban. A

z idegenforgalom a népgazdaság egyik ága. ha tehát nem használjuk ki az idegenforgalom lehetőségeit. a népgazdaságnak kára származik belőle. Már pedig Szegeden nem használjuk ki. A szállodaépítés közismerten drága, közismert az is, hogy nem dúskálunk beruházási javakban. Nem mindent vagy semmit szeretnénk. hanem csupán annyit, amennyit erre a célra az erőforrások megengednek. Mert az is közismert, hogy az idegenforgalmi beruházás gyorsan megtérül, s ráadásul a kemény valutát is előnyösebben „termeli ki", mint a legtöbb iparág. A haszon tehát nemcsak Szegedé, hanem az egész országé lenne. Ezért nem önzés, nem túlfűtött lokálpatriotizmus felhívni a figyelmet arra, hogy szállodára, szállodákra van szükség Szegeden. Fehér Kálmán CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 22. DÉíMAGYAPQRSZÁS 3