Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Walter Ulbricht válaszai • Berlin (MTI) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke választ adott további kérdésekre, amelyeket hétfőn a nemzetközi sajtóértekezleten lei. lek fel az újságírók írásban és megválaszolására akkor nem jutott idő. Arra a kérdésre, hogy mi a vélemény*- bizonyos nyugatnémet köröknek a rnodus vivendl szabályozásával kuDszerződéses rendezését egy európai biztonsági konferencia előtt, után vagy azzal párhuzamosan kell-e létrehozni. Walter Ulbricht azt válaszolta.semmi értelme, hogy Itt menetrendet állítsanak fel. „Először is szeretném megismételni: aki az NDK és az NSZK viszonya rendezésének kérdését egy európai biztonsági konferencia létrecsolatos óhajáról, a kövei- jöttével akarja ősszekapcsolkezőket válaszolta: mindkét nemet állam kormányu köteles a lakosságnak biztosítani a megkülönböztetés nélküli békés, egyenjogú egyni. az abba a veszélybe kerül, hogy megnehezíti ennek a konferenciának a megvalósulónál". Az NDK Államtanácsúnak más mellett élést, „a nem- elnökP nyilatkozott az NDKzetközi jog előírásainak megfelelő szerződés által szabályozott modus vlvendit." A nyugatnémet kancellárnak arra a megjegyzésére. nak a nyugatnémet félhez Intézett korábbi javaslatairól Is. például u föderáció kérdéséről. Az NDK az idők folyamán több javaslatot tett. hogy a kapcsolatok szerző- köztük íelalánlotta konföderiéses rendezése nem lehet r£cló létrehozását. „Azonbun időben korlátozott, Ulbricht minden eddigi javaslatunk kijelentette: visszautasításra talált a Nyuaz NDK javaslatát tízéves sntnémet Szövetségi KöztárIdtítartamra tervezte. „Ügy véltük, hogy ez | NSZK kormánya számáru amelvek valamikor fennálliobban elfogadható, mintegy tak — ma a különböző bonhosszabb időtartam. De ha ni kormánvok hibáiéból csak sasás kormánya részéről, az Minden lehetőség közül. Brandt úr óhajtja, ml ké szak lennénk húsz évre megkötni a szerződést". Arra a kérdésre, vajon „az Európában állomásozó csapatok arányos csökkentését" járható útnak tartja-e. Ulbricht így válaszolt: „Nekünk. németeknek, a legfontosabb az, hogy a két állam között megegyezés szülessék a fegyverkezés korlátozásáról. és az ABC-fegyverekről való lemondásról. Az amerikai és u szovjet csapatokról a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell tárgyalnia. Az NDK-nak az NSZK ál- | tal történő nemzetközi jogi I érvényű elismerése, valamint i az erőszakról való lemon- | dásról szóló egyezmény közötti kapcsoltról így nyilatkozott: „Az NDK semmit sem követel, ami hátrányosan megkülönböztető volna a szövetségi köztársaságra nézve. vagy ellent mondana a szövetségi köztársaság egyenjogúságának. Ugyanígy meg. követel lük azonban, hogv az NDK-t se érje semmilyen hátrány vagy megkülönböztetés. Ez a probléma lényege. Az erőszakról való lemondásnak két állam között természetesen csak akkor van értelme, és csak akkor van valóban érvénye, ha a két szerződő fél egyen logű államnak ismeri el egymást ée kölcsönös jogaikat, valamint kötelezettségeiket nemzetközi jogi érvényű szerződésben rögzítik. Természetesen ide tartozik elsősorban a jelenleg fennálló határok telies elismerése". Arra a kérdésre, hogv a két német állam viszonyának az a lehetőség maradt, hogv normális, nemzetközi jogi érvényű kapcsolatokat hozzunk létre a két német állam között az egyenjogúság alapján és minden megkülönböztetés nélkül. Erre szolgál az NDK javaslata". A ONFF 55 támadása • Saigon (Reuter, AFP) A nemzeti felszabadítást front erői, újabb összesítések szerint a szerda este 8 óráig (helyi idő) terjedő 24 órában 55 ellenséges katonai támaszpont és állás ellen hajtottak végre tüzérségi támadást Dél-Vietnam legkülönbözőbb vidékein. A szabadságharcosok tüzérségi aktivitása elsősorban a Saigont körülvevő tartományokra összpontosult, a Bien Hoa-I amerikai légitámaszpontra hullott 122 milliméteres rakéták számos sebesülést és jelentős anyagi károkat okoztak. Ez a támaszpont mindössze 32 kilométerre fekszik a dél-vietnami fővárostól. # San Francisco (UPI) Több száz amerikai állampolgár Pierre Noyes fizikus vezetésével a San Francisco-i szövetségi bíróságnál „vádat emelt" Nixon amerikai elnök és a „katonai hierarchia" más vezetői ellen. A vádemelők hangoztatják, hogy az Egyesült Államok vietnami háborúja törvénytelen és alkotmányellenes. Arra kérik a bíróságot, hogy a vádlottakat kötelezze a Vietnamban folytatott illegális katonai akciók azonnali beszüntetésére. Noyes közölte, hogy a „vádiratot" számos neves fizikus, filozófus és orvos írta alá. Késleltet* politika K ét nappal ezelőtt KI- országok közvéleményében és chardson amerikai kormányköreiben ls — elkülügyminiszter-he- lentétes az Egyesült Államok lyettes kijelentette: az Egye- érdekeivel. Washington attól sült A" sült Államoknak nem áll szándékában csökkenteni Európában az amerikai csapatok létszámát. A küiUgymmiszter-helvettes szerint a jelenleg mintegy 310 ezer főnyi amerikai haderő csökkentése veszélyeztetné a NATO stratégiai elképzeléseit. „Az amerikai erők hirtelen vagy nagyobb arányú kivonása — mondotta — feltétlenül ingataggá tenné az európai helyzetet." A bejelentésnek különös aktualitása nem volt. csak nem is tett fel irányú kérdést senki a külügyminiszter-helyettesnek, éppen ezért a színfalak mögött rejtett szándékra lehet következtetni. Nagyon is tudatosan időzítette az USA kormánya az említett bejelentést az összeurópai konferencia összehívásának munkafolyamatára. Ugyanis ez a folyamat — a biztonsági értekezlet megiartása egyre szélesebb körű támogatásra talál a nyugat-európai Nigéria szövetségi felosztása A nigériai megbékélés és konszolidáció első, egyik legjelentősebb intézkedésének tekinthető a korábbi négy föderatív tartomány tizenkét szövetségi állammá történt átszervezése Mint ismeretes erre már egyszer 1966-ban sor került, de Biafrn elszakadása, majd a kirobbant fegyveres harcok megakadályozták végrehajtását. A lagosi kormánynak ez áz elhatározása az egyenlőség alapján ál'ó szövetségi rendszer megszilárdítását célozza. Nigéria közel 1 millió (923 773) négyzetkilométer kiterjedésű területén élő mintegy 50 millió lakos ugyanis csaknem 200 kisebbnagyobb törzshöz tartozik. A nHgvobbak közül északon a mohamedán hauszn éB a kanurl törzsek, a déli tengerparti vidékeken a jovubák, keleten az ibok laknak. A tart. hogy Kelet- és NyugatEurópa közeledése csökkentené az USA befolyását Nyugat-Európában. A Trybuna Ludu kommentárjában például megállapítja: az Egyesült Államok sokáig arra hivatkozott, hogy a szocialista országok ellenzik Washington részvételét az összeurópai értekezleten. Miután a szocialista országok újból hangsúlyozták, hogy nem ellenzik az Egyesült Államok részvételét, még Washington meglepő közönvllyen nyel fogadta ezeket az állásfoglalásokat. s most azzal érvel, „a helyzet még nem érett meg a konferencia összehívására". Az USA gátló politikáját Brzezlnskl professzor — aki a Johnson-kormányzat idején a szovjet és kelet-európai ügyek egyik fő szakértőjének számított — cikkben leplezi le és sürgeti, hogy az Egyesült Államok ne ellenezze az európai biztonsági értekezletet, hanem aktívan kapcsolódjék be annak előkészítésébe. A Newsweek Magazin nemzetközi kiadásában megjelent cikk kiemeli, hogy Washington fontos lehetőséget mulaszt el. ha ellenzi az értekezletet. illetve fékezi annak előkészítését. „Ügy tűnhet. a NATO akadályozza a Kelet és a Nyugat megbékélését — írja Brzezinski. — Washington jelenlegi magatartása különösen rövidlátó és az USA passzivitása hoszszú távon rendkívül nagy károkat okozhat." Az USA késleltető politikája ellentétes a történelem folyamatának irányával és az európai népek akaratával. Ezt a kívánságot pedig, minden washingtoni nyomás ellenére. a nyugat-európai kormánvok lg kénytelenek figyelembe venni. M. T. rrTO K Mbtf LÜJ tS'IMk 200km LENIN CENTENÁRIUM Gyurkó László: Pokolian A forradalomban — ha tetszik, ha nem — ütni kell. Könnyű annak, aki, mint a rossz orvos, elfásul a sok haláltól, és érzéketlen lesz a szenvedésre. Sok köszönet nincs az ilyen vezetőkben: hullahegyekkel árnyékolják be a forradalom útját. Mások nem bírják elviselni a szenvedést, s inkább a forradalomtól fordulnak el. Lenin a „pokolian nehéz" utat választotta, kínlódva. Gorkij szép képével: „lelkét a szárnya alá rejtve" ls vállalta, hogy üssön, amikor erre volt szükség. S épp kínlódása volt a biztosíték, hogy nem ütött fölöslegesen. Politikus volt hetedíziglen, aki egész életét, minden érzelmét a politikai harc törvényszerűségeinek rendelte alá. Csakhogy a politika számára mást jelentett, mint amit a közfelfogás e fogalomként számon tart: nemcsak taktikát és stratégiát, hanem elmélet és gyakorlat olyan egybeolvadását, amire aligha volt példa a történelemben. Mint az orosz értelmiségi forradalmárok általában, ő ls az elmélettel ismerkedett meg először, s ehhez az első szerelméhez haláláig hű maradt, szabad ideje jelentős részében filozófiával foglalkozott, s még a forradalom alatt ls azt panaszolta, hogy sosem volt elég ideje alaposan tanulmányozni Hegelt. A marxistákat az is megkülönbözteti minden más kor forradalmáraitól, hogy a leggyakorlatibb vezetőben is ott lappang a filozófus. Ideologikus korunk sajátossága, hogy igazán jó politika nincs tudatos vllágnfcet nélkül, s a marxizmus alapja, hogy elmélet és gyakorlat, világkép és politika, filozófia és forradalmiság nem választható szét benne. A lenini utat kétféleképp ls próbálták magyarázni: hogy olyan gondolkodó volt, aki a filozófiai tételeket ültette át a valóságba — s hogy olyan politikus volt, aki az elméletet alakította a gyakorlathoz. Egyik sem a teljes igazság. Lenin a platóni utópiát, hogy a világot a filozófusok kormányozzák, olyképp módosította, hogy a filozófia kormányozza. Neki a filozófia nemcsak igazságra tanító tudomány volt, hanem módszer is az orosz valóság megismerésére és megváltoztatáséra, világnézet, mely úgy átitatta gondolatvilágát, hogy minden ítéletét és cselekedetét befolyásolta. A történelem egyik legritkább — ma még szine utópisztikus — jelensége, amikor a két legellentétesebb alaptípus, a gondolkodó és a cselekvő ember, a legmagasabb szinten egyetlen személyben egyesül. A cselekvő és a gondolkodó Lenint nem lehet szétválasztani; életművét, a forradalmat, aligha valósíthatta volna meg roppant elméleti tudása és biztonság nélkül. S ugyanakkor „politikussága" óvta meg, hogy belemerevedjék az elméletbe; a marxizmusnak ő a .lelkét" értette meg, hogy nem befejezett tanítás, hanem olyan gondolati rendszer, mely állandóan tovább építhető: amikor a létről gondolkodott, nemcsak A természet dlalektikájá-ból indult kl, hanem a modern fizikából ls, amikor a kapitalizmus törvényeit vizsgálta, nemcsak A tökéből tanult, hanem a legújabb társadalmi adatokból és statisztikákból is. Marx próféciája saját tanításáról benne testet öltött: a lenini út a valósággá változott filozófia. A filozófusok a felfedezett tételeket könyvekben rögzítik; Lenin olyan gondolkodó volt, aki felismeréseit az Igazságról elsősorban gyakorlatban fejezte ki. A legnagyobb filozófiai mű, amit az utókorra hagyott, a forradalom. Milyen jellemző politikájára, szemlélef tére kapcsolata legközvetlenebb munkatársaival! Nagyra becsülte őket, de soha nem hunyt szemet tévedéseik fölött. És ha politikai, elvi nézeteltérésre került sor, oszvérmakacsséggal ragaszkodott igazához, melytől legjobb barátja sem téríthette el. Márpedig nem volt olyan vezetője a pártnak, akivel ne került volna szembe alapvető kérdésekben. A végtelenül tisztélt Plehanovval szinte egész életében viaskodott, míg bekövetkezett a végső szakadás. amikor az orosz forradalmárok „gazdája" lelkesen üdvözölte a világháborúba Induló orosz önkénteseket. Trockij már 1903-ban „a párt lerombolójának" nevezte Lenint, s bár a forradalomban csatlakozott hozzá, utána is jó néhányszor összecsaptak. Buharin a békekötés miatt lemondottt minden párt- és állami tisztségéről. Sztálinnal a köztársaságok egyesítésének ügyében kellett súlyos harcot vívnia. Zinovjev és Kamenyev a döntő pillanatban a fegyveres felkelés előestéjén hagyták cserben. Lunacsarszkij zokogva rohant, ki a Népbiztosok Tanácsának üléséről, amikor megtudta, hogy a vörös csapatok ágyúzzák a Kremlt, s tiltakozásul lemondott népbiztosi rangjáról. És mégis: ezek az emberek, akik újra meg újra szembekerültek Leninnel, voltak haláláig legközvetlenebb munkatársai. Akik leköszöntek tisztségükről, újra elvállalták, s Lenin sosem állta útjukat, ha vissza akartak térni. Amilyen könyörtelenül. ócsérló, dühös jelzőkkel sem fukarkodva, támadta és szidalmazta őket, amikor összecsaptak, annyira becsülte tehetségüket, szolgálataikat. Politikus volts sosem az embereket támadta, csak politikájukat. Mint ahogy mindig csak az igazság érdekelte, sosem az, hogy neki legyen igaza. Csöppet sem szégyellte bevallani, ha tévedett — mint a Tervbizottság ügyében Trockijjal szemben —, s ugyanügy nem tartotta megbocsáthatatlannak társai sokkal nagyobb tévedéseit sem. „Zinovjev és Kamenyev októberi epizódja természetesen nem volt véletlen, de éppoly kevéssé lehet ezt személyes bűnükül felróni. mint Trockljnak azt, hogy nem bolsevik" — írta még végrendeletében is. (Folytatjuk.) Megkettőzik a francia repülőgép-szállítást # Párizs (TASZSZ, AFP) Mlchel Debré francia hadügyi álamminiszter szerdán a nemzetgyűlés hadügyi bizottságában kijelentette: Franciaország a Líbiával kötött fegyverszállítási szerződés értelmében 100 katonai repülőgépet — 80 Mirage típusú vadászbombázót és 20 felderítő repülőgépet — fog szállítani Líbiának Mint ismeretes, eddig arról volt szó, hógy Franciaország 50 törzsi sokrétűségnek a szövetségi rendszer kialakításánál nyilván jelentős tényezőként kell szerepelnie, hiszen ezzel további ellentétek kialakulását lehet megakadályozni. Bolgár—holland megállapodás 2 DÉIMAGYAR0RS/ÁG CSÜTÖRTÖK. 1970. JANUÁR 22. • Szófia (MTI) Ivan Basev bolgár és Josef Luna holland külügyminiszter szerdán Szófiában, sikeres tárgyalásaik befejeztével aláírták a holland külügyminiszter bulgáriai látogatásáról, megbeszéléseiről szóló közös közleményt. Ezenkívül megállapodást írtak alá a nemzetközi közúti szállításokról, amely új kedvezményeket biztosít a két ország közötti utas- és áruforgalom fejlesztésére. Mirage típusú vadászbombázót szállít * A francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága előtt elmondott szerdai beszédében Michel Debré hadügyi államminiszter közölte, hogy a Líbiának szánt 100 repülőgépet — a korábban bejelentett gépek számának kétszeresét — 1974 végéig juttatják el rendeltetési helyére. Debré beszámolójában hangsúlyozta, hogy Franciaország az embargó életbe lépését követően is szállított Mlrage-alkatrészeket Izraelnek. A 20 felderítő repülőgép gyakorlási célokra, pilóták képzésére is kiválóan alkalmas. A további 30 db Mirage III—E típusú gépről a hírügynökségi jelentések elmondják: a francia hadiipar legsikeresebb termékei, kétoldali radarberendezéssel vannak felszerelve, s így a legrosszabb látási viszonyok mellett ls képesek mélyrei-pülést végezni. Sírgyalázás Imenysikov, a Pravda kommentátora cikkében politikai vandalizmusnak nevezi azt a bűncselekményt, amelyet fasiszta elemek követtek el a napokban a londoni hlRhgate-i temetőben: bombát robbantottak Marx Károly sírjánál és horogkeresztet mázoltak az emlékmű talapzatára. A sírgyalázás minden becsületes emberben felháborodást és undort keltett. A cikkíró emlékeztet az olaszországi bombamerénylőkre. a New York-i szovjetellenes provokációkra, majd rámutat arra. hogy a kommunistaellenesség jelenti azt a jelszót, amelyről megismerik egymást n háttérben álló bujtogatók és az aljas provokáció végrehajtója. Ezek a cselekmények azonban nem az antikommunizmus erejéről, hanem megállíthatatlan bomlásáról tanúskodik, lan bomlásáról tanúskodnak.