Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Geológiai kongresszus Az új-zélandi geológiai és geofizikai társaság 1970 feb­ruárjában nemzetközi geo­lógiai és geofizikai kongresz­szust rendez számos szocia­lista és nyugati ország tu­dósainak részvételével. A kongresszus tárgva a Csendes-óceán medencéjének szerkezete, a medence pere­mén és belseiében végbeme­nő kéregmozgások, a vulká­nosság és a földrengések kér. dése. különös tekintettel a tüzhányókitörések és a ren­gések előrejelzésének lehető, ségére. Olvasó gép A Kazah Tudományos Aka­démia tudósai a turkológiai kutatások gyakorlatában most használtak először elektronikus számítógépet a kazah irodalmi nyelv sajá­tosságainak vizsgálatánál. A gép segítségével részletesen elemezték Muhtar Auezov Lenin-díjas szerző „Abaj út­ja" című epikus regényének szövegét. A vizsgálatokhoz speciális algoritmusokat dol. goztak ki. így például meg­adott szókapcsolatokat tar­talmazó mondatok automa­tikus kiválasztásának algo­ritmusát. Ezáltal sikerül meg. valósítani a kazah szovjet irodalom klasszikus műve­lője által írt alapvető mun­ka gépi mondattani elem­zését. A kazah tudósok szerint az elektronikus számítógép első sikeres alkalmazása a turkológiában megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy ezt a technikai berendezést szé­les körűen alkalmazzák a tudományos kutatásoknál. Tarján teremtése 6. A lakónegyed-építés kezdetei törtenelmi em lekeztefco DELMAGYARORSZAG 1945. január 20. Á könnyű élet ara Fekete Veronika 20 éves. Szeged. Temesvári utca 27. szám alatti lakos, eddig bün­tetlen előéletű. csavargó életmódot folytatott. Azt megelőzően a 10-es AKÖV­nél volt autóbuszkalauz, a bevételből azonban elsik­kasztott 1542 forintot, s utá­na már nem ment dolgozni. Több társával, férfiakkal és nőkkel bemászott egy isme­rőse házába és ott a padlá­son üöttek tanyát. Társai ál­tal lopott élelmiszerből tar­totta fenn magát Fekete Ve­ronika ls .Később arra ha­tározta el magát társaival együtt, hogy Tiszaszigetnél Illegálisan elhagyja az or­szág területét. A határőrök valamennyiüket elfogták. Fe­kete Veronika társadalmi tulajdon elleni sikkasztás, or­gazdasag és együttesen el­követett tiltott határtálépés kísérlete miatt került a vád­lottak padjára. A szegedi já­rásbíróság egy év és két­hónapi szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A fellebbezéseket a szegedi megyei bíróság elutasította, s az ítéletet jogerőre emelte. A tervező főmérnökbeszél: Olyan új városrész, mint a Tarján, egész sereg terve­zőt dolgoztat. A városrende­zési tervet Takács Máté ké­szítette, de legalább 8—8 építész dolgozott a terv ki­alakításán. S nem is szá­moltam a közműveseket, az úttervezőket, a parkosítókat, a távfűtés-tervezőket. Az én szerepem annyi, hogy nagyjából áttekintésem van az egészről, mivel a mi vál­lalatunk készítette a tervet, ennélfogva szerencsém van elég részletesen ismerni. A szegedi lakásépítésnek is megvannak a sajátossá­gai. A lakótelepszerú épít­kezés Szegeden Odesszával kezdődött. Hiszen az Osko­la utca és a Dóm-környék beépítése inkább városre­konstrukció jellegű volt. Aminek a magyarázata ab­ban keresendő, hogy az épí­tési tevékenység a két vi­lágháború között kicsi volt. Ebből következik, hogy az a nagy építési lendület, ami az árvíz után indult meg, valahogy megszakadt, ami­nek aztán az volt a végső következménye és hosszú Időn keresztül számunkra előnye, hogy nem kénysze­rültünk kimenni lakásépít­kezéseinkkel a város szélé­re mint ahogy sok város. Ezért építkezhettünk na­gyobb szabású bontások nélkül, hisz az ötvenes évek végén, a hatvanas évek ele­jén ez elképzelhetetlennek tűnt volna. Ebből a szem­pontból unikum Salgótarján, ahol a városközpontot kezd­ték átépíteni, mert ők vi­szont nem tudtak hová men­ni. Szegeden hosszú időn ke­resztül azt a viszonylag nem nagy lakásszámot, amit az ötéves tervek jelentet­tek, foghíjak, vagy tömbfog­híjak (Marx tér környékei beépítésével realizálták. Az első telepszerű, összefüggő építkezés Odessza volt, ami egybeesett a korszerű építé­si technológiára való átté­réssel. Az más kérdés, hogy maga Odessza nem fejező­dött be, annak is nem egé­szen a fele épült fel. S hi­ányzik még a teljes köz­pontja, hiányzanak belőle a magasházak és még egy. s más. Ez a ládagvár elköl­tözésével áll összefüggésben. De amennyire én az elkép­zeléseket ismerem, aszerint még a negyedik ötéves terv­ben oda visszatérünk, akkor az egész Tisza-part elkészül, és a belső részek is teljes rekonstrukció alá kerülnek. Tarján városrész, az más. Építészettörténete tükrözi n lépték- és szemléletválto­zást is. Hiszen ugyancsak a Szegedi Tervező Vállalat ké­szítette Tarjánban pl. az óvodát és bölcsődét. Ekkor az első menetben Tarján tér­ségének beépítése kifejezet­ten családi házasnak volt elképzelve. Még a telekki­osztás is ennek a családi há­zas beépítésnek megfelelően rendeződött. Ekkor a töme­ges lakásépítést a város ve­zetősége még másutt képzel­te el. A Móravárosban. Ott azonban az építkezrsnek az előfeltétele, az a bizonyos főgyűjtő lett volna, ami most már lassan megépül, de ak­kor anyagi nehézségek miatt nem épülhetett. Ezért kellett egy olyan területet keresni, amely viszonylag kis áldoza­tokkal közművesíthető volt. Ez volt az az időszak, ami­kor a nagyobb összefüggő és közművekkel úgy ahogyan kiszolgált területek elfogy­tak. Ezért Tarján melleit, mint lakásépítési terület mellett szólt az, hogy ugyan közművel ez sem volt telje­sen ellátva, de viszonylag kevés áldozattal és átmeneti megoldásokkal a meglevő közművekre ráépíthetőnek tekintődött. A csapadékvizet bevezettük abba a csatorná­ba. ami a körtöltésen kívül megy. A szennyvíz, arányát tekintve, az összes elvezet­hető vizekhez képest lénye­gesen kisebb. Ezt különféle mnnlpuláeiókkal. nyomóve­zeték építésével a régi csa­tornahálózatra rá tudtuk terhelni. Ez volt tehát az egyetlen terület, ami a na­gyobb épftkezés számára számításba jöhetett. így is 50—60 millió forintot tett ki az a közművesftési költség, amellyel a területet Intenzív beépítésre alkalmassá tud­tuk tenni. Ez a 60 millió fo­rint úgy jelentkezett, hogv számításba vettük azt a la­kásszámot, amit ott el lehet helyez.nl, hiszen ez indo­kolta a ráfordításoknak az arányosságát. Az eredeti elképzelések, 1962—63-ban, körülbelül 5000 lakásnak a felépíthetését rögzítették. Erre készültek el az új, részletes rendezési tervek, és amikor ezek tu­lajdonképpen készen voltak, döntött úgy a végrehajtó bi­zottság a terv jóváhagyása során, hogy a fajlagos költ­ségek csökkentése érdeké­ben ezt az ötezres lakás­számot meg kell emelni hatezerre. Mivel a közmű­vesítés költsége nem föltél­len arányos a lakások szá­mávnl. Érdeke volt a vá­rosnak, hogyha már azt a 60 milliót elköltötte, minél több lakás elkészülésére nyíljon lehetősége. Az épületek magasságát is a szokásos négy emeletről a hét szintig növeljük, ami vizuálisan csak mostanában jelent meg, amikor a tíz­szintes házgyári épületek felnőnek. Szeged viszonyla­tában az új. Odesszánál még erre nem gondoltunk. De a ..magasházasítás" összefügg azzal is, hogy Odessza épí­tésének idején még az ipar ilyen középmagas épületeket nem vállalt. Nem volt biz­tosítható a megfelelő szá­mú lift beszerzése. És a fű­tés is problémát jelentett. Az építkezés kortörténeté­hez tartozik, hogy amikor ez a lakótelep terv formá­jában megfogalmazódott, ak­kor még a feltételezés az volt, hogy ugyanazzal a kö­zéptéglablokkos technológiá­val építkezünk, amivel ko­rábban. Ez mind azt jelen­tette, hogy az ilyen építke­zés realizálásához tartoztak bizonyos típustervek, ami­nek használata ebben az időben egyértelműen kötele­ző volt. A beépítési terv bizonyos adott ipari típu­sokkal számolt. Időközben azonban az történt, hogy az egész tipizálási koncepció megváltozott. (Folytatjuk.) A dohányos meglepetése A NAP HÍREI: PEST TELJÉSEN FELSZABA­DULT — KÜSZÖBÖN LENGYELORSZÁG TELJES SZABADSÁGA — HÁROM OROSZ SEREG FELTART­HATATLAN TÁMADÁSA ZUDUL A NÉMET HATÁR FELÉ. sikertelennek bizonyult. A lengyelországi áttörés arra kényszerítette őket, hogy minden meglevő tartalékot az ott harcba vetett szovjet haderő ellen összpontosítsa­nak. Ez kizárja azt, hogy a magyarországi hadszintérre újabb csapatokat küldjenek. A magyar nép szempontjá­ból is döntő fontosságú ez az offenzíva. Ennek következ­tében a Budapestet védel­mező náci csapatok felmen­tése lehetetlenné vált. Buda­pest helyőrsége pusztulásra van ítélve. A német tartalé­koknak lengyelországi harc­bavetése nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország felszabadítását is meg kell, hogy gyorsítsa. A Vörös Hadsereg győzelme azonban nemcsak bizakodást kelt a magyar népben, hanem ko­moly elhatározást a háború­ba való bekapcsolódás kér­désében. A magyar népnek fegyverrel harcolva kell részt vennie hazája felszaba­dításában. Ennek keresztül­viteléhez két előfeltétel megteremtésére van szükség. Először: a magyar nemzeti erők legszélesebb összefogá­sára a németek elleni harc­ban. Másodszor: az ideigle­nes nemzeti kormány leg­messzebbmenő támogatására programja megvalósításában. Az ideiglenes nemzeti kor­mány hirdeti a németek el­leni harcot és Magyarország radikális demokratizálásá­nak gyors megvalósítását. Tömörülniük kell tehát a még német uralom alatt le­vőknek és a felszabadított területeken levőknek az ide­iglenes magyar nemzeti kor­mány által meghirdetett há­ború, a magyarság szabad­ságharca mellé, az új ma­gyar nemzeti hadsereg köré. A Vörös Hadsereg diadalmas offenzívája a lengyel arcvo­nalon közelebb hozta a há­ború befejezését, a magyar népnek a háború végső sza­kaszában tevékenyen részt kell vennie a Hitler elleni harcban, mert csak így biz­tosíthatja e nemzet jobb jö­vőjét. Nemzeti segély A szakszervezeti bizottság levélben fordult valamennyi szakszervezethez a Nemzeti Segély támogatása érdeké­ben. Idézet a levélből: „A Nemzeti Segély munkájá­nak támogatására minden szervezet vezetősége indítsa meg a gyűjtést, figyelje a sajtóban a segélybizottsag idevonatkozó utasításait. A Lippay Imre és Fiai Gőzfü­lész Rt. üzemeiben foglal­koztatott munkatársaink kö­vetésre méltó példáját adták a szervezett munkás maga­tartásának. amikor elhatá­rozták. hogy hetenként öt munkaórát dolgoznak ínség­be jutott borsodi munkatár­saik megsegítésére. Kövessük példájukat! Pénzbeli adomá­nyok a titkári irodában is át­adhatók." Churchill üzenete Churchill miniszterelnök az angol alsóházból az Egye­sült Nemzetek nevében a következő üzenetet intézte Németországhoz: „Ha Né­metország most tenné le a fegyvert, a háború utáni idő­szak szenvedései semmivel sem lesznek hasonlíthatók azokhoz a szenvedésekhez, amelyek ellenkező esetben az 1945. év során fognak a német népre zúdulni." Az új offenzíva Az angol rádió politikai hírmagyarázója tegnap esti előadásában az orosz offen­zíva várható magyarországi kihatásairól beszélt. A Vörös Hadsereg hatalmas előretö­rése a lengyel arcvonalon döntő fordulatot jelent. A német arcvonal megtörése arra kell, hogy indítsa a né­met hadvezetőséget, hogy minden tartalékát Németor­szág határa felé közeledő szovjet haderő ellen vesse be. A német hadvezetőség nemrégiben ellentámadásba ment át Dunántúlon, de ez Buta rekordok Röviddel az el­múlt év befejezé­se előtt a 21 éves Werner Geiser mészárossegéd Bad Stebenben új vi­lágrekordot állí­tott fel. Nagykö­zönség előtt és hivatalos tanúk jelenlétében az if­jú ember 5.5 má­sodperc a'att ivott ki egy egyliteres korsó sört. Ezzel az eredményével a mészáros tekinté­lyesen megjavítot­ta a világrekor­dot: júliusban ugyanis az olasz Pierro Sanussi egv liter sört 14,9 má­sodperc alatt ivott ki és ezzel felál­lította a legjobb időt. A német Werner Geiser hatránnyal indult a versenyben. Ugyanis krónikus mandulagvulla. dásban szenved ..Kivétetem man­duláimat és ak­kor minden bi­zonnyal 3 másod­percre szorítom le rekordomat" — mondta büszkén a győztes. 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA. 1970. JANUÁR 21. Zárszámadás ma Sokan drukkolunk a mezőgazdasag­nak. Kevesen teszik ezt csupán mű­kedvelésből, legtöbbször a legszigo­rúbb anyagiasság visz rá bennünket: belőle élünk, asztalra valónkat a me­zőgazdaság termeli meg. Most győztes csapatoknak drukko­lunk. Sorra dőltek a rekordok év­közben, aratáskor, gyümölcséréskor és őszi betakarításkor egyaránt, de — egyik rekord szüli a másikat — csúcs­eredmények születnek most a zár­számadások idején is. Érdemes újra odafigyelni a zár­számadásokra. Egyik figyelemreméltó körülmény, hogy elüt a korábbi évek izgalma. Lassan időszerűtlen dolog föltenni a sokszor sablonos kérdést: na, és mennyit osztanak? Azelőtt va­lóban ilyenkor dőlt el mennyi lesz a következő évben a sóra, paprikára való, mennyi jut ruhára, a ház föde­lének javítására, kelengyére, új ház­ra vagy éppen autóra. Sorskérdés volt tehát a munkaegységek elszámolása. Most? Évközben havonként tisztes fi­zetést kapott mindenki, aki csak dol­gozott. Az a néhány százalék, aminek a mostani elszámolása történik — a prémiumok és szabadságpénzek —, jól jön ugyan, de nem öltheti magára a mentőangyal köntösét. Nyugodtak te­hát termelőszövetkezeteink többségé­ben az emberek. Azért ls érdemes odafigyelni, mert lényeges változások is vannak. Azelőtt kézhez kapta a család egész évi mun­kájának bérét és lehetősége, igénye, belátása szerint elosztotta a következő év 12 hónapjára, hogy ne kelljen köl­csönkérni a szomszédtól az újig. Ezt a beosztást nagyüzemi szintre össz­pontosították a szövetkezetek: erősít­getik a fejlesztési és a biztonsági ala­pot, gondoskodniuk kell, hogy né kényszerüljenek fedezet nélküli köl­csönt kérni az újig. Hiába is kérnének. Rosszul gazdálkodó szövetkezetek ne­héz helyzetbe kerülhetnek. A rekord­év megnövelte a kontrasztokat. Igen könnyen szembetűnik az a néhány közösség, ahol vagy a gyeplőt nem tartották jól kézben, vagy az együttes munkával volt baj. Talán nem is kö­zösség az ilyen szövetkezet. Logikus az érvelés. Nem élhet kegyelemkenyé­ren mezőgazdasági nagyüzem. Leg­alább létfenntartását biztosítania kell mindnek. Országosan a korábbi évek­ben ötszáz-hatszáz ráfizetéses szövet­kezetet tartottak számon most minisz­tériumi távprognózis szerint ötven­hatvan szanálásra számíthatunk, szin­tén országos viszonylatban. Óriási léptékű rekordjavítás ez ls. de aki be­lekerül az 50—60 közül, nem a rekord­dal törődik. Érdemes tehát odafigyelni a mos­tani zárszámadásokra a közgyűléseken is, az érintetteknek is. A számadás lehet számonkérés is. A mulasztóktól, hanyagoktól, más kárára ügyeskedők­től nyilván megkérdezik majd továb­bi terveiket, de ha a vezetőség mu­lasztott, kérdezze meg a tagság is, hogyan gazdálkodtak a bizalommal. Hiszen sok esetben elhamarkodott vagy meg nem fontolt döntés követ­kezménye volt az eredeti profil ro­vására történt teljesen bizonytalan kimenetelű, erősen vitatható jogo­sultságú melléküzemágak szervezése. A kockázati türelem rovataiba ne ír­juk be azokat a számokat, amiket a felületesség tett kockára. Alszakem­berek is tűntek fel a szövetkezetek­ben. Hirdették a megváltást, míg az­tán le nem tűntek egyszer. Nem hagy­tak mindig mennyei állapotokat ma­guk után. Sajnálatos, hogy letűnésük után újabb megváltóként tűnhettek fel máshol. Jogos a kérdés zárszám­adáskor: más megoldás nem létezik? A közgyűlés legfőbb fóruma a szö­vetkezetnek. Munkájából ugyanúgy ki kell vennie a részét mindenkinek, mint a mindennapok termelő munká­jából. Felelősséggel. Hiszen minden kézfeltartás jóváhagyása vagy eluta­sítása lehet egy-egy gondolatnak, út­nakindítója egyszersmind az 1970-es év sikereinek, vagy buktatóinak is. A szövetkezeti demokrácia nem merül­het ki abban, hogy jobban tudják azt az okosok. Tudniok kell de ötleteivel mindenki segíthet. A jó zárszámadási tájékoztató nem adatok felsorolásá­ból áll tehát — hisz ki tudná egysze­ri hallásra megjegyezni azokat az adatokat elejétől végig. Célszerűbb lenne inkább néhány napra közszem­lére kitenni a számokat. A jó beszá­moló inkább értékel összefüggéseket mutat meg, érvel, indokol, tervet kap­csol az eredményhez, nyílt és világos áttekintését adja az elmúlt év gazda­sági eredményeinek A szövetkezeti mozgalom legjobb esztendejének zár­számadásain valóban élmény lehet egy ilyen beszámoló. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents