Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Tej és hangnem Régi megállapítás, hogy a hibák szeretnek az ártatlanság színében tündökölni. Ugyancsak megállapítható, hogy egyes esetekben a — bármily szerény — bírálat is valami sajátos reakciót vált ki: müfelháborodásra késztet. Azok ellen, akik a hiányosságot szóvátették. Mindez a tegnapi tejgondok kapcsán jut az eszembe. Tö^b szegedi üzletbe érkezett vásárlói panasz: összement, megsavanyodott a tej. Ritka dolog ilyen hidegben. Az egyik árudavezelőnő is csodálkozva hallotta a hamarjában visszatérő vevőtől. Próbaforralás egy másik kékcimkés palackból; ez is igazolta az állítást. Mi sem természetesebb: nyomban leállították a palackos tej árusítását. Bezzeg, amikor telefonhívásuk nyomán a tejüzemből kiszállt a helyszínre a laboráns, nem találta ilyen természetesnek a dolgot. A fent említett ártatlanság színében óhajtván tündökölni. az illető nem valami udvarias szavakkal helytelenítette a boltiak magától értetődő eljárását. Nem kevesebbel. mint hogy nem az s aznapi tejet adják el, az összemenés ódiumát tehát nekik kell viselni. Ez lenne a vádak summázata. Könnyű ezek után most már viszontvádolni a tejipart. hisz — mint tegnap délben telefonon megtudtuk — igen is volt panasz a tejre több szegedi üzletben is. Az üzemvezető úgy tájékoztatott. vizsgálják a hibák okát, mert hirtelenében maguk sem tudják mire vélni, mi okozhatta a bajt. A magunk részéről arra is kíváncsiak lennénk. ml okozhatta, hogy a vevők érdekeit jogosan képviselő kereskedővel szemben ilyen furcsa hangot ütött meg a tejüzem képviselője. Meggyőződésünk. hogy nem műfelháborodásra. hanem az előforduló hibák gvors kijavítására van szükség. 3. M. SZÍNHÁZI esték Gellérthegyi álmok Az előadás ágyúdörgéssel, íegyverropogással kezdődik. Még nincs fönn a függöny, amikor a harci zaj fülsértő lármája jelzi a nézőknek, hogy a darab, amelyet látni fognak, a háború idején játszódik. Aztán amikor felmegy a függöny, kiderül, 1944 decemberében vagyunk, illetőleg vannak a dráma hősei, két fiatalember, egy szökött katona és egy bujkáló zsidólány. A színhely egy lakatlan gellérthegyi villa nappalija, s a cselekmény a két fiatal története. Története? Konvencionális értelemben aligha. ..Igazi" hagyományos értelemben drámának felfogható cselekményt nem látunk Karinthy Ferenc űj darabjában. A két fiatal ugyanis nem drámát csinál, hanem játszani kezd, pontosabban a játékba menekül szorongatott helyzetéből. Eljátsszák múltjukat, eljátsszák jövőjüket, s ebben a valóságot, képzeletet összeolvassztó játékban » szerelem születik közöttük. Játékról van szó, s nem álmokról, mint a darab címe ígéri. Még az sem álom, amit ez a két fiatal a jövőről elképzel. Nem arról van szó ugvanis a darabban, hogy a fiú és a lány valamiféle patétikusan felvázolt jövőről ábrándozik. Ellenkezőleg, az a sajátossága játékaiknak, hogy a jövőt, amelv számunkra, azaz a nézők számára, jelen, szinte jobban ismerik, mint mi. Patetikus hangú álmok helyett szatirikus játékok kai ábrázolja-álmodja a jövőt a Karinthy-darab két fiatalja. Vagyis pontosan úgy, ahogyan akkor nyilvánvalóan senki sem képzelhette. De hát játékról van szó, s ezek a szatirikus etűdök nem valami zavaró betétek a játékban, hanem szinte a legfrissebb részei a darabnak. Hogy például, hogyan is állunk majd ebben a várva-várt jövőben — vagyis a mában — teszem iazt a munkafegyelemmel —,' ez a kérdés az egyikr, ilven e^űd tárgya. S a válasz? Kétiem — mondja a mérnökfiú az igazgatólánynak — a mi gyárunkban senki sem dolgozik. Vagyis a játék nemcsak téma, tárgy és keret ebben a szombat este a Madách Kamara ban bemutatott új darabban, hanem lényeg is. Játék nélkül nincs Karinthydarab. De a szerző játékai nem egyformák. A Gellérthegyi álmokban nincs benne a Gőz súlyossága; ez köny nvedébb játék, s ha az filozofikus volt, ez lírai. A darabnak mindössze két szereplője van: a fiú és a lánv. Huszti Péter játssza a fiút; bevallom őszintén, meglepődve vettem észre, milyen kitűnő színész ez p sokat sztárolt fiatalember. Mindent ngeg tud csinálni, s mindent világosan, közérthetően. Almási Éva egvszínűbbnek tűnt. Az előadást Ádám Ottó ^rendezte, a darab mindenféle modernkedést kerülő rokonszenves stílusában. Karinthy darabja a felszabadulás 25. évfordulójára készült. Lehet így is emlékezni. S végül még anynyit, hogy mivel a szerző a mi színházunk dramaturgja. ennyiben a produkció szegedi érdekű is. 0. L. / 4 Orülési jelene11970-ben Donizetti-bemutatóra készül a színház A tegnapi főpróbán már premierkészen állt az opera. Az öltözőfolyosón jelenésre várók bólogattak elismerően a felkészülés pedáns szervezéséről, fegyelméről, a ragyogó díszletekről, melyek között péntek este eljátsszák majd a legendás lammermoori nász történetét. A tenorszerepet éneklő Réti Csaba szellemesen jegyezte meg: „ezután csak sötétben merészkedik az utcára, olyan hódító lovagot maszkíroztak belőlem, hogy a civil valóság csalódásalt nehéz lesz zsebrevágni". A Lammermoori Lucia szövegkönyvét Walter Scott nyomán a neves librettista, Salvatore Cammarano készítette Donizetti számára. A komponista látványos sikerei tetőpontján, a múlt század első felében írta operáját, mely azóta is a világ dalszínházainak állandó darabja. Szegeden viszont 1945 óta nem ment. A bemutató karmestere, Szalatsy István bizakodó: — Énekesi gárdánknak a bő Verdi-, a teljes Puccinirepertoáron át Donizetti, Rossini és Bellini műveivel sikerült elsajátítania az olasz bel canto stílust, így nyugodtan vállalkozhattunk a Lammermoori Luciára is. Dramaturgiai buktatóin a ma emberének friss szemléletével igyekeztünk átjutni, több szövegmódosítással érthetőbbé tenni, közelebb hozni a Újvári László idézése Váltig állítom: sokkal több a mi szegedi szellemi örökségünk, mint amennyiről közkeletűen tudunk. Nemcsak klasszikusokban vagyunk gazdagok, de a kitltúra és a tudomány második frontvonalának derék harcosai is szép számmal kerültek ki ebből a városból. Ha lenne illendő publikációs lehetőség — helyi könyvkiadás, szegedi helyismereti szemle — gazdagon tárhatnánk föl a szegedi születésű vagy szegedi ihletésű életműveket. Ám elégedjünk meg most is a hírlapi keretek engedte figyelemfö.hívással. Az Újváriakra szeretnék egy-két ifjú kutatót, egyetemi vagy főiskolai szakdolgozat-készítőt rátájolni: egyenként is megérdemelnének külön tanulmányt. Az apa is. Újvári Péter (1869—1931), aki a századforduló Szegedjének újságírásában töltött be tisztes szerepet, a Szegedi Híradó, majd az ekkor induló Szeged és Vidéke munkatársa, szerkesztője, sőt: az első — rövid életű — szegedi irodalmi folyóiratnak, az 1899. október 15-től 1900. január 7-ig megjelent „szépirodalmi, művészeti és társadalmi heti szemlének", a Magyar Szónak alapítója, szerkesztője, kiadója. (Csak érdekességként: Ady-vers is van benne, melyről nem tud a kritikai kiadás.) 1907-től pesti újságíró lett, 19-ben ott a neve az írói szakszervezet névsorában, s abban a jegyzékben, mely a Tanácsköztársaságtól kapott honoráriumelőlegek kimutatása szerepel: mint a Budapesti Újságírók Egyesülete titkára röpiratért és cikkért 400 koronát vett föl az írói direktóriumtól. Érthető, ha a fehérterror elől menekülnie kell, Bécsben, Kolozsvárt, Érsekűjvárott, Pozsonyban, Kassán élt és szerkesztett. 1926-ban térhetett haza. Fiai — mind a kettő Szegeden született — vele tartottak. Újvári László (1900— 1940) és Újvári Imre (1902— 1962) Bécsben lettek a kommunista párt harcosai. Együtt küzdöttek Romániában és Csehszlovákiában, majd hazatérve Magyarországra, itthon is az illegális mozgalomban. Imre megérte a fölszabadulást, a Szabad Nép, majd a Rádió munkatársa volt. jeles filmkritikus. 1957-től a Magyar Újságíró Szövetség egyik vezetője volt. Újvári László is 1926-ban tért haza az emigrációból. Itthon is folytatta eddig még föl nem mért elméleti és kritikusi munkásságát. Mint a Társadalmi Szemle és a kolozsvári Korunk munkatársa állandóan szemmel tartotta és bírálóan elemezte a magyar szellemi élet jelenségeit. polemikus hangú tanulmányokban vizsgálta a kortársi irodalom alkotásait, irányzatait. Neve föl-föltűnik Fábry Zoltán tanulmányköteteinek névmutatóiban, de szerepel A magyar irodalom története 6. kötetében is néhány maradandó értékű kritikájával, elsősorban az Üj Szellemi Frontot és a népi írók mozgalmát boncolgató, mérlegre tevő esszéivel. Az illegális mozgalomban való részvétele miatt a letartóztatás várt rá, ezért 1939-ben ismét emigrálnia kellett. Ceylonba ment; hamarosan Colombóban, január 24-én harminc éve éppen, ^úlyos betegsége következtében meghalt. Megérné a fáradságot, hogy az erdélyi és fölvidéki, valamint budapesti folyóiratok hasábjairól összegyűjtsük tanulmányait, kritikáit legalább egy bibliográfia erejéig, de még inkább egy gyűjteményes kötetben való megjelentetésre. A szegedi kritikai eletnek országosan jó a híre. Érdemes lenne ezt a kritikai hagyományok föltárásával, a példák közkinccsé tételével még öregbíteni. Péter László jellemeket. Számomra szerencsés választás a címszereplő Lehoczky Éva színes, megragadó egyénisége és a rendező Angyal Mária személye, akivel másodszor dolgozom, s tökéletesen megértjük egymást. Hasonlóan nyilatkozott Angyal Mária is, aki a zene és színpad ellentmondásainak feloldásáról, feloldásénak kísérleteiről elmondta: a muzsika dinamikusabb felvezetésével, markáns, életszagú figurákkal akarnak hitelesebb színházat játszani. Vonatkozik ez elsősorban Luciára, aki nem csupán hatalmi eszköz, gyenge, ájuló széplélek, hanem önálló tartású, akaratú szopránhősnő lesz. Persze amennyire a darab természete engedi. Mert az őrülési jelenetet és még néhány szituációt nehéz lenne színpadilag-zeneileg megmagyarázni. Ez kizárólag a muzsikára marad. Mit tehetünk hozzá? A próbái előjelek igen-igen biztatóak. Premier: péntek este. N. I. Rengeteg levél érkezeti * héten .szerkesztőségünkbe, nagyon sok olyan panasszal, ami alaposabb utánjárást igényel. Ezért előre is elnézést kériink. hogy nem mindenki láthatja viszont azonnal ezeken a hasábokon közérdekű bejelentéseit, panaszait. Mindennapi bosszúságaink Nagy baj, ha naponta mérgelődni kell azon. ami a házban, vaey a közvetlen környékén történik. A Püspök utca 9. számú ház lakói például több aláírással küldték azt a panaszt, hogy házuk környezete annyira piszkos, hogy mielőtt az udvarba lépnének, legjobb lenne ..gólyalábakat'', ^.felcsatolni. mert az udvaron a sok szemétben csak úgy nyüzsögnek a patkányok. A lépcsőház sem nyújt vigasztalóbb képet, mert ott meg régóta nem ég már a villany. Gondoljuk. a házkezelőségnek nem ártana kivizsgálni ezeket a körülményeket. Ugyancsak a lakóházra panaszkodnak a Gogol u. 31. számú ház lakói, akiknek nevében Kiss András leírja, hogy hiába fordultak panasszal a házkezelőséghez, hogy az épületen levő csatornázás plyan állapotban van már. hogy alatta a , közlekedés életveszélyes, mert bármelyik pillanatban a fejükre eshet a csatorna. A lefolyó esővíz az épület falát mossa, s a lakásukban rQinden penészes a nedvességtől. A téli időszakban a függőfolyosón és a lépcsőn életveszélyes járkálni, mert ráfagy a víz. Vajon csak akkor fognak rajtuk segíteni, ha valaki a nyakát töri? Felháborodva számol be arról Hajász Bertalan (Szan_ panos u. 3.), hogy gázcsőfektetés miatt felbontották az utcájukat még október eleién, de a cső lefektetését akkor nem kezdték el. Arról nem is beszélve, hogy a földhánvással jó néhány garázs bejáratát eltorlaszolták. a lakóknak még komolyabb kárt is okoztak: karácsony előtt kialudt a lakásokban a gáz, főzési és tisztálkodási, fűtési lehetőség nélkül maradtak. Január eleién hozzáfogtak végre a cső lefektetéséhez, s jelenleg az új vezeték már kész. temetik vissza az árkokat. de az ő házukat nem kötötték be az új vezetékbe. Panaszok — ételügyben Nagy Éva egyetemista, a Semmelweis kollégium lakója panaszkodik, hogy az Aradi vértanúk terén levő élelmiszer-üzletben töpörtyűt kért. s csak otthon vette észre, hogy bőrt kapott a gusztusos töpörtyű helyett. Ez bizony egy vékonypénzű egyetemistának nagy csalódás. Viszont mit tehetünk mi? Nem nézhettük meg panaszosunk helyett, hogy mit csomagoltak be az üzletben, másrészt: kár. hogy ennek a panasznak a panaszkönyvben nincs nyoma! — Ugyan, csak nem tudunk igazságot tenni a dr. Boro6 József (Blaha Lujza u. 17.) olvasónk által leírt ügyben. Azt panaszolja ugyanis, hogy a KÖJÁL elrendelte, hogy a ..Fasor kisvendéglőben csak 50 előfizetőre főzhetnek ebédet". Szigorú rendeletek írják elő, hogy milyen körülmények között, hány személyre főzhetnek egy-egy étterem konyháján. És ez ép. pen a fogyasztókat védi. $zeí$ed szobrai Wmmm Öntözővíz a Tisza Il-tő Kilencvenezer hold Békés megyei föld kap néhány év múlva öntözővizet az épülő Tisza II. vízlépcsőtől. A vidék mezőgazdasági üzemei jó előre felkészülnek az öntözővíz fogadására, hasznosítására. Az ezzel összefüggő nagyszabású munkába a fiatalok is bekapcsolódnak. Kedden Szarvason többoldalú szocialista együttműködési szerződést írtak alá ilyen céllal. A szerződés aláírói — a Szarvasi Öntözésiés Rizstermesztési Kutatóintézet, a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és az érintett termelő üzemek KISZ-titkárai — védnökséget vállaltak a vízhasznosítási program előkészítése, megvalósítása felett. Mátyás-emlékmű (752 ) Az alsóvárosi templom oldalán helyezték el a bautzeni Mátyás-emlékmű másolatát. Az 1930-ban felállított emlékművet Stróbl Alajos növendékei faragták. SZERDA, 1970. JANUÁR 21.