Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Egy üzem az olajmezőn Általános vizsgálat — Kijavítják az irányítás hibáit A Délmagyarország tavaly decemberben riportsorpzat­ban számolt be a szegedi szénhidrogén medencében amelyben szó szerint a kö­vetkezőket írták: „Főbb okok a teljesites lemaradá­sánál: 196S. év végén leg­dolgozó egyik olajipari üzem alább 20 millió forint előre­életéről, hibáiról. Az írás igyekezett rámutatni a fejlő­des nehézségeivel küzdő sze­gedi olajbányászat körülmé­nyeire. a vezetők, beosztottak ellentéteire. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a napokban értesítette szer­kesztőségünket, hogy az épí­tési üzem körülményeit meg­vizsgálták, s ennek alapján a vállalat több intézkedést hozott. Az Alföldi Olajipari Pártbizottság titkárának, Rumf Pálnak személyes köz­reműködésével Varga Béla, az NKFV igazgatója, s a vállalat több vezetője janu­ár 19-én, hétfőn tájékozta­tást adott a megtett intézke­désekről, illeve az NKFV terveiről. Különös figyelemmel vizs­gálták meg az építési üzem műszaki vezetőjének. Rangli Istvánnak a túlszámlázásról szóló állítását. A vállalatnál rendelkezésre álló bizonyla­tokat a karácsonyi ünnepek alatt nézték meg, s felmérték az építési üzem egész esz­számlázás következett be, az el nem végzett munkákat ebben az évben kellett hitel­fedezet nélkül elvégezni." A vállalat birtokában levő jegyzökönyvet azonban idő­közben kijavították, a gé­tonna olajat, valamint 3 milliárd 300 millió köbmé­ter gázt kell az iparnak, a fogyasztóknak továbbítani. Az Alföldi Olajipari Párt­bizottság — amely szorgal­mazta a cikksorozatban fel­említett hibák sürgős kivizs­gálását — sokat tett a gon­dok megoldásáért. És elis­merést érdemelnek az NKFV vezetői, akik nem magyaráz­A népművelés változásai y nepmüvelesnek egy eléggé szilárd szerkezete: cél­ja, feladata és módszere. Tudjuk, az volt ennek a jöl mükódö struktúrának a lényege, hogy a művelődés­től elzárt néprétegeket gyorsan és nagy tömegekben jut­tassa el a kultúra magaslataira. Taián nem kell mondani, milyen óriási jelentőségű vállalkozás volt ez akkor, ami­kor még — bár túljutottunk már a fels-zabaduláson — pelt adatokat áthúzva, kez- kodasra! vagv a fennálló zel 20 millió forintot 2-re gondok eltussolására töre­javitotta at Olah Ferenc... kedtek, hanem azok megol­Ketsegtelen, hogv ezzel az ,. . , , építési üzem vezetője elárul- dasara> 9rra> hogy az olaJ" ta: indokolatlan túlszámlá- bányászok munkáját nehezi­zásra hivatkozni. tő hibákkal valóban leszá­Az NKFV vezetői így von. mólnak. ták le a tanulságokat: „Tart hatatlan, hogy a valóságnak meg nem felelő tényekkel tájékoztassák az NKFV irá­nyító apparátusát. Az 1969­es munkát elemző mérleg még nincs kész, de az már kétségtelen, hogy az építési üzem súlyos lemaradását sa­ját irányító, adminisztratív apparátusának hanyag szám­lázása, a rossz szervezés okozta. Amint a cikk nyo­mán indított vizsgálat ki­derítette — szeptemberig összesen 46 millió forintos teljesítést jelentett az üzem Matké István a megfelelő anyagi eszközök hiányában — csak kisebb mértékben érvényesülhetett, a fejlesztésnek már eleve ha­tárt szabtak a szűkösebb be­ruházási lehetőségek. A gazdaságok összevonásá­val egyebek között a föld­rajzi adottságokat, a terme­lési szerkezetet és az értéke­sítési lehetőségeket vették fi­gyelembe. tendei munkáját. Ács József, — viszont a vállalati felmé­a beruházási osztály vezető­je, valamint Láyer László üzemgazdasági osztályvezető szerint nem lehet szó túl­számlázásról, hiszen — mint a leggondosabb számszaki el­lenőrzés bebizonyította, 1968­ban az építési üzem 89 millió 184 ezer forint értékű mun­kát végzett el, összesen 96 millió 443 ezer forintos költ­séggel; sajnos, az építési üzem 7 millió forintos rá­fizetéssel dolgozott. (De ténv az is. hogy az elszámo­lások során az elvégzett, de le nem számlázott munkák összegzésekor a 7 millió fo­rint „megkerült") Vajon mi cél vezethette az építési üzem vezetőit arra, hogy az elmaradást túlszám­lázással magyarázzák? Lá­yer László így válaszolt: „Az építési üzem vezetői bizo­nyítványukat próbálták ma­gyarázni az általuk semmi­keppen sem bizonyítható ki­jelentéssel. Rangli István eb­ben felelőtlen volt." Cikkünk ekkor hivat­kozott az 1969. november 13­án az építési üzemben meg­tartott konferencia jegyző­könyvére, valamint Oláh Ferenc építési üzemvezető­nek és Szabó Gábor üzemi szakszervezeti bizottság tit­kárának a jelentésére, rés során 110 milliós teljesí­tést állapítottak meg!" Varga Béla elmondta, hogy a riportsorozatban emlege­tett, valóban fennálló hibá­kat orvosolják, illetve — a már előbb született intézke­désekkel — megszüntetik. Az építési üzemet továbbfej­lesztik, kijavítják az irányí­tás hibáit, a meg nem felelő szakemberek helyére újakat állítanak. Felülvizsgálják az önelszámoló rendszert is, s ahol indokolt, egyszerűsítik; új munkamódszereket al­kalmaznak. A jövőben igye­keznek kiküszöbölni a táv­lati elképzelések és a konk­rét tervek közötti eltérése­ket. Ennek érdekében az építési üzemet a beruházási Több mint ölmilliárd vasútfejlesztésre Pártnap » a szegedi MAV Igazgatóságon Pártnapra gyűltek össze jó légkört teremtenek tegnap a Vasutas Művelődé- szolgálati helyeken, si Házban a szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói. Az elő­adó Rödönyi Károly, a köz­lekedés- és po6taügyi minisz­ter helyettese, a MÁV ve­. , .., ez 200 millióval tobfo, mint zérigazgatojavolt Az elnök- x Folytatják elsősorban segben helyet foglalt többek ... között dr. Varga Dezső, a megkezdik a sza jol—lökös­házi vonal villamosításá­nak előkészítését. Fejlesztik a járműparkot is: városi pártbizottság titkára és Kiss Károly, a MÁV Sze­gedi Igazgatóság vezetője. A miniszterhelyettes elő­ször a népgazdaság helyze­tét elemezte, kiemelve fel­adatainkat. majd a nemzet­közi helyzetről szólott. Rész- 24 villamos-, 35 Diesel-moz­letesen elemezte ezután a donyt, 250 személykocsit és vasút 1969. évi munkáját. kétezer tehervagont vásárol­Tavaly 111 millió tonna nak A szegedi igazgatóság főosztály szakmai felügyele- arut szállított a MÁV Az területén próbálják ki azt a te alá rendelték, s 1970. ja- ! igények ennél is nagvobbak két motorvonatot, amelyek a , j-i— voltak, de az első félévben Próbajáratok után maid a nem tudták kihasználni a ^e6*5 forgalmú mellekvona­kapacitást. a második fél- lakt>n kozlekednek. évben viszont nem tudtak eleget tenni az igénveknek. Ennek szervezési okai is vol­tak: nuár 1-tól már így dolgo­zik. Többek között a belső szállítási módszereket is fe­lülvizsgálják, megnézik, va­jon a különleges járműve­ket, erőgépeket gazdaságosan használják-e ki. Az elkövet­kezendőkben mindent meg­tesznek, hogy az NKFV szá­mára nélkülözhetetlen épité- j si tevékenységet minél gaz- j daságosabban, korszerűbben i Állami | gazdaságokat vontak össze A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jóvá­hagyásával 13, jobbára ki­sebb területű állami gazda­ság a környék nagyobb me­zőgazdasági üzemébe olvadt be. Az összevonással több mint 70 ezer holdon akarják még gazdaságosabbá tenni a munkát. A kisebb területe­ken a^vállalati ö"al_lósí^_~ | érintetlenül állt a múlt kulturális öröksége. Az is "közis­mert, hogy a vállalt feladatot lényegében teljesítettük. Lé­nyegében, vagyis nem minden reszletében és nem min­denben olyan színvonalon, mint szerettük volna. De az kétségtelen, hogy miután ez az új népművelési struktúra működésbe lépett, azután indultak el a munkás- és pa­rasztfiatalok tíz- és százezrei az iskolák, a legmagasabb rangú iskolák felé, ebben az időben juttattuk az iroda­lom, a zene, a színház, a film legnagyobb remekeit olcsó, hozzáférhető kiadványokban és ezerféle más módon a néphez, a munkásokhoz és a parasztokhoz. A népművelésnek ez a húsz éve keletkezett szerke­zete tulajdonképpen még ma is érvényben van Voltak ugyan kisebb-nagyobb változások az eltelt ket évtized­ben. de mindig e kereteken belül. Bizonyos vélemenyek ugyan bírálták magát a lényeget, a koncepciót is. ezek azonban tényleges változással, mint ismeretes, nem jártak. Mi volt e bírálatok lényege? Nagyon rövidre fogva és ténvleg csak a lényeggel törődve annyi, hogy e kritikák szerint a mi népművelési struktúránkban valamiképpen benne rejlik a néptömegek egyfajta lebecsülése. Ez a gyakorlat — mondták a bírálók — mereven két reszre osztja a társadalmat. Egyfelől vannak rangos „okosok", akik a tömegek fölött állnak, másfelöl vannak a „bu­tábbak". az „egyszerűbbek1', akiket az okosoknak „mü­velniök" kell. Kétségtelen, hogy ebben a kritikában volt és van va­lami. az azonban még kétségtelenebb, hogy az emiitett nepművelési szerkezetet nem valamifajta mesterkélt spe­kuláció hozta létre, hanem az élet szükségletei. Teljesíte­ni kellett a nagy történelmi feladatot, fel kellett emelni a néptömegeket a kultúra magasságaiba. Ez volt a cél. s a népmüvelés rendje ennek elérését szolgálta. Méghozzá jól szolgálta: teljesítette feladatát. Meddő vita lenne most azon elmélkedni, elérhettük volna-e ugyanezt másfélékép­pen, más módon és más eszközökkel? Az azonban egyáltalán nem meddő kérdés, hogy mi­képpen dolgozzunk ezután, hogy alkalmas-e ez a nép­művelési struktúra új céljaink elérésére? Vagyis hogyan, milyen rend szerint dolgozzunk ezután? A régi struktúra alkalmas volt a népművelés mennyiségi feladatainak tel­jesítésére. milyen struktúrara van most szükség, amikor a minőségi feladatok kerültek előtérbe? Készülünk az. országos népművelési konferenciára. A nemsokára összeülő tanácskozás feladata lesz. hogy ezek­re a kérdésekre válaszoljon. Nem titok azonban, hogy előkészítésének iránya a régi struktúrától való elfordulás jegyében történik. Olyan rendszer kidolgozásáról van és lesz szó, amelyik a minőséggel törődik majd elsősorban. Műveltségi különbségek természetesen ma is varrnak ós még sokáig lesznek a társadalmi osztályok és rétegek között. De ma már a népművelés nem tekinthet úgy a „népre", a munkásokra, és a parasztokra, mint kulturális szempontból elzárt rétegekre. Még akkor sem. ha a munkások és parasztok közül sokan még mindig nem Szociális ós munkavédelmi veeranek kon^,et a kezükbc- nem iarnak SZÍT,hazba- vae™ cclra az idén 78 millió fo- j nagyon laza és esetleges a kapcsolatuk a kulturális élettel. A vasút fejlesztésére az idén 5,4 milliárd forintot fordítanak, a villamosított vonalak épí­tését. a szegedi MÁV Igaz­gatóság területén például nem használták ki például kellően a kocsiparkot, fő­leg a rakodások elhúzódá­sa miatt. rintot fordítanak, az egész­ségügyi ellátás javítására 34 milliót. Sok MÁV-dolgozót érdekel, hogy lakásgondjaik enyhíté­sére az idén 50 milliót, eb­kíirSség1 van "erre, hl"- í Az idén ennek elkerülésére szen az elmúlt évekhez ké­pest ugrásszerűen nőtt a vállalattal szemben támasz­tott feladat: 1970-ben való­színűleg több mint 1 millió támogatására 15 milliót kap­nak a vasutas dolgozók. Is­ezért a MÁV az idei év első meretes az «*• h°8V a kor­| a fuvarozás egyenletesebb ' elosztását kell biztosítani. A vizek újonca Bár vastag jégréteg fedi a Velencei-tavat, az élet mégsem állt meg a Törekvés Halászati Szövetkezetben. Most van az ideje a lékhalászatnak. Különösen érdekessé teszi munkájukat az a tény. hogv „hálóra érett" az 1966­ban betelepített ázsiai halfajta, az amur. Bár az olvadás és a kódös időjárás nehezíti munkájukat, az első majd­nem 10 kilós példányok már hálóba kerültek. mányhatározat alapján fizetésemelést kapnak az idén a MÁV dolgozói is. J* > úl negyedében 22 árucikk szállítását 10 százalék fuvardíj-kedvez­ménnyel ösztönzi. Rendezik az utazó- és a for­Az elmúlt évben 398 mii- dulószolgálatot teljesítők túl. lió utast szállított a vasút, s óra-díjazását, a munkás és noha az utasok száma lénve- egyéb forgalmi állománvú gesen nem nőtt. a zsúfolt- dolgozók munkaköri bérét, sag viszont s-ok vonaton fölemelik az eiszakai pót­igen. A miniszterhelyettes ki­emelte: a vasutasok öntevé­keny szervező munkájára van szükség, hogy a főbb vonalakra alkalmilag is több kocsit biztosítsanak. Elmon­dotta. hogy hősiesen helytálltak a vas­utasok a tél viszontagságai között, a forgalmat szinte a legne­hezebb időben is biztosítani tudták, viszont a vonatok az időjárás javultával is gya­korta késnek, s emiatt sok a panasz. A vasút kommu­nistáinak hivatásszeretetére apellált: még nagyobb szol­gálati fegyelemmel. lékot. De ma. már nyilvánvalóan nincs szükség arra. hogy ro­hammal hódítsuk meg az iskolákat a színhazakat, a mú­zeumokat és a mozikat. Mire van szükség? Arra, hogy a népművelés az edefr­gi alapfokú helyett középfokúvá, felsőfokúvá váljék, s ne kizárólagosan a munkásság és parasztság, hanem az egész társadalom művelődését tekintse feladatának. E zzel kapcsolatban beszélnek arról is. hogy maga a népműveles szó is elavult, és az új rendben he­lyesebb lenne a közművelődés szót használni. Nemcsak egyszerű terminológiai kérdés ez. Mint láttuk, nagyon lényeges tartalom húzódik meg mögötte. A népművelés mozgalom — mondotta valaki, utalva arra, hogy az állandó változása lényegéhez tartozik. A népművelés most tényleg nagy változások előtt áll. S mindig, most is változó élet új szükségleteihez való al­kalmazkodás e változások igazi es tényleges oka. Ökrös Lászíö szigorú ellenőrzéssel hiba megelőzhető. sok Ugyancsak sok múlik a vas­út vezetőinek munkáján, szervezésén, hogv megfelelő takarítószemélyzettel bizto­sítsák a nagyobb tisztaságot, az igényelt nagyobb kényel­met a vonatokon. Ugyancsak fontosnak mondotta, hogy a szakember-utánpótlást azzal is segítsék a vasutasok, hogy •kedvet csinálnák a pályához. II népi rendőrség jubileuma Kedden Debrecenben ju­bileumi megemlékezést tar­tottak abból az alkalomból, hogy negyedszázaddal ez­előtt, 1945 januárjában Deb­recenben alakult meg ha­zankban elsőnek a népi rend­őrség. Az ünnepségeken töb­ben jelen voltak azok kö­zül, akik annak idején meg­szerveztek a népi rendőrsé­get. A jubileum alkalmából emléktáblát lepleztek le annak az épületnek a fa­lán, amelyben a demokrati­kus rendőrség megalakult. Omlásveszély a kőbányákban A rendkívül csapadékos nak Veszprém. Fejér. Zala időjárás, a hirtelen olvadás, és Vas megye külszíni fejté­majd az erős szél fokozta az sein. Intézkedésük nyomán eróziót Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl 300 terme­hegyvidékein. A külszíni fej- lőszövetkezeti bányájában tésű kő-, kavics- és murva- csökkentették a termelést, bányák területén mély. om- s csupán egyharmados ka­lássai fenyegető repedések pacitás&al dolgoznak. keletkeztek. A veszprémi körzeti bányamüszaki fel- s/unj)^ ügyelőséc szakemberei rend- |mo JANUÁR 21. kívüli eüenórzeseket tarta­Magyar delegációk külföldön Csanádi György, közleke­dés- és postaügyi miniszter vezetésével magyar küldött­ség érkezett Varsóba a KGST közlekedési állandó bizottsá­gának ülésére. A küldöttséget a varsói pályaudvaron Pitor Lewinski miniszterrel az élen a len­gyel közlekedésügyi minisz­térium vezetői fogadták. Dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese vezetésével ked­den reggel magyar küldött­ség érkezett Varsóba. Meg­kezdődtek a tárgyalások a két ország 1980—71. évi egészségügyi és orvostudo­mányi együttműködési egyez­ményének megkötés író' • MTI) DÉLMAGYARORSZÁG - 3

Next

/
Thumbnails
Contents