Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-21 / 17. szám
Készül a bonni levél M eglepően gyorsan rea- gyalufél hoz létre, kőtelező gólt a bonni kormány és egyben nemzetközi érvéWalter Ulbricht hét- nyű". Wehner kifejtette, nem fol sajtóértekezletén elhang- tekinti a lárgyulások akadázott nyilutkozatara es kedd lyának, hogy Ulbricht eldelutón már összeült Bonn- söbbséget biztosít Bonn és bari a fontosnbb mlnlszté- Moszkva megbeszéléseinek riumok államtitkáraiból ál- az erőszakról való lemonló testület, hogy megvitas- dásról. sa a kormány soron követ- A Szabad Demokrata Párt kezö lépését a két német elnöksége — Schcel külügyállam viszonyával kapcso- miniszter elnökletével — latban. A Brandt-kormány ülést tartott és pozitívan hozzálátott, hogy megíogal- értékelte Walter Ulbricht mazza Stoph miniszterelnök- nyilatkozatát. Az FDP ennek liöz szóló levelét. Ami már- nyomán lehetőséget lát aris ismeretes: a levél nem el- ra, hogy az NSZK és az lenjavaslat lesz az NDK ál- NDK között meginduljanak lamszerződés-javaslatára, ha- a konkrét megbeszélések, nem csupán készség a tár- Tény az, hogy a közvegyalások megkezdésére. tett párbeszédben az NDK Herbert Wehner, az SPD átvette a kezdeményezést. Az parlamenti csoportjának ve- ellentét a két német állam zetője, kommentálva Ulb- viszonyában nngy, azonban richt sajtóértekezletét, kije- mindkét kormány hajland • hangzott el" o" történettnrföL lentette: „Számunkra min- a tárgyalásra. Kérdés, ha g t el 3 t0Ltenettudo" Moszkva! elméleti konferencia • Moszkva (MTI) A moszkvai nemzetközi elméleti konferencia kedden folytatta munkáját. Az öt napra tervezett értekezlet résztvevői hét munkabizottságban elemzik az antikommunizmus kialakulását, formáit, módszereit és sajátosságait. Mindegyik csoport a kommunistaellenesség más és más aspektusát veszi bonckés alá. Aktívan tevékenykedik a munkabizottságokban a magyar delegáció, A bizottsánapján magyar felszólalás den szerződés rendezés, ame- létrejön a közvetlen párbelyet korrekt körülmények széd, az képes lesz-e áthiközött két egyenrangú tár- dalni az ellentéteket? Nixon-doktrina A z amerikai elnök Gu- rikai közvéleményre terjed am-szigeten fejtette ki. Az alelnököt útja során kl múlt évi ázsiai — amely most ért véget — utazása során elképzeléseit, s többször Is heves háborúelebben lényegében azt mon- lenes tüntetesek fogadták, dotta, hogy az Egyesült Al- így Ausztráliában, Űj-Zélamok a távol-keleti térség- landon, de még Tajvanon, ben a jövőben kisebb, köz- Indonéziában, Szingapúrban, vetlen jelenlétet mutat, de Malaysiában is. Ezek a megfokozottan be akarja vonni nyilvónulások azt fejezték ki e politikai megvalósításába — amit a világközvélemény az ázsiai országokat. Nixon ismer —, hogy a Nlxonakkor azt mondotta, hogy az doktrína valójában hamis elUSA a jövőben nem avat- képzelés, egyik USA-taktika kőzik be közvetlenül a he- a sok közül. Ez jellemzi lyl polgárháborúba és fegy- egyébként Nixon elnök poliveres belső felkelésekbe, de tikáját egy évvel beiktatányomatékosan hangoztatta, sa után. „külső támadás" esetén „továbbra is teljesíti kötelezettségeit". Ezt a politikát az amerikai sajtó Nlxon-doktrina néven emlegeti, s Agnew amerikai alelnöknek távol-keleti körútján az volt a feladata, hogy „eladja" Washington politikai elképzeléseit. Am nem kapott határozott ígéretet a katonai szövetségesektől arra, hogy maguk is hasonló ügybuzgalommal sietnének megvalósítani az amerikai terveket. Agnewnak alkalma nyílt arra, hogy megtudja: a vietnami háború elleni tiltakozás nem csupán az ameM. T. muriy es az antikommunizmus elleni harc témájával foglalkozó csoportban. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes megvilágította az antikommunizmus taktikáját a magyarországi ellenforradalom szításában. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi tapasztalatokat az antikommunizmus ellen napjainkban folyó harcban is hasznosítani lehet. A szovjet sajtó kiemelt helyen foglalkozik a nemzetközi elméleti konferenciával. Az értekezlet munkájáról beszámoló moszkvai lapok nyomatékosan aláhúzzák: az antikommunizmus elleni harc valamennyi antiimperialista erő alapvető feladata. A 135. kínai—amerikai tárgyalás • Varsó (MTI. AFP. AP) képviselet vezetőinek sorWalter Stoessel, az Egye- rendben 135. hivatalos megsült Államok varsói nagykő- beszélése. A kínai delegávete kedden 14.00 órakor a ciót Lej Jang ideiglenes ügyKínai Népköztársaság nagy- vivő vezette: mindkét külkövetségére hajtatott és tíz döttség négv tagú. perccel a kitűzött idő után: A tárgyalóterembe rövid 14 óra 10 perckor megkezdődött a két ország diplomáciai Saigon kassa látogatása összefügg A saigoni kormány hadse- a három államfő — Klnsharegének 17 tiszti iskolása sa-Kongó, Brazzaville-Kongó vesztette életét, amikor Sai- és a Közép-afrikai Köztárgon közelében gyakorlato- saság államfői — január 22zás közben partizántámadás re kitűzött tanácskozásának érte Őket. Életét vesztette előkészítésével, egy kiképző tiszt és egy pol- Dar FjS $alaam gári személy is^Ne^vennégy salaamjxin kedden kadet es egy másik kiképző , " , , . htaítmegsebesült hivatalosan bejélentettek, Uszt megsebesült. hogy Tanzánla fővárosában ea ™ , óP'-ilis 13-tól 18-ig tartják Januar végén Moszkvába az e] nem kötelezett orszá_ látogat a holland kulügymt- csúcsértekezletének elónisztér um magas rangú dip- készftő tanócfikozósait. A talomatakból ál ó küldöttsége. nócskozáson V4 orsZág Ve8Z hogy a szovjet külügyről- közülük M külügyminisztériumban tárgyalásokat niszterrel képViselteti magát, folytasson a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításáról és az európai biztonsági értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Moszkva Kedden hazaérkezett KaNaha Kedden immár második napja sztrájkolnak Okinawán a japán munkások, öt napra tervezett munkabeszüntetésükkel az amerikai íróból a szovjet parlamenti támaszpontokon alkalmazott küldöttség, amely D. A.Ku- japón munká(Sok tömeges najevnek, a Szovjetunió elbocsátása mlatt tiltakozIjegfelső Tanácsa e nöksége nak Sztréjkjukat támogatják tagjának vezetésével tízna- a többj amerikai katonai lé. pos hivatalos látgoatást tett unítményeken dolgozó japán az Egyesült Arab Koztarsa- munklis„k l8. kise5b öwzetűó ágban. zé.sek során hárman sebeBeirut sültek meg. Bagdadban béketárgyalások kezdődtek az Iraki kormány és a kurd felkelők képviselői között. Kinshasa Washington Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti, két évre szóló kulturális, technikai é6 Jean Bokassa. a Közép- tudományos egyezménnyel afrikai Köztársaság elnöke kapcsolatos tárgyalások iakedden reggel a Brazzavllle- nuár 29-én kezdődnek WaKongóba utazott, hogy talál- shingtonban — jelentette be kőzzék Marién Ngouablvut. kedden McCloskey, az ameBrazzuville-Kongó elnökével, rikai külügyminisztérium A feltételezések szerint Bn- szóvivője 2. DSLMAGYAfíORSZAG SZERDA, 1970. JANUÁR 21. Időre beengedték a várakozó újságírókat, fotó- és filmriportereket. A fehér abroszszal leterített asztaloknál a két diplomata és kísérete egymással szemben foglalt helyet. A Mao elnök arcképével és mellszobrával díszített termet nehéz, vörös bársonyfüggönyök sötétítették el. Az előcsarnokban Mao háromméteres bronzszobra és a „kulturális forradalom" jelmondatai, köztük az amerikai Imperializmus elleni harcra szólító jelszavak fogadták a vendégeket. Közép-európai idő szerint 15.15 órakor befejeződött a 135. kínai—amerikai nagyköveti találkozó Lej Jang ügyvivő és Walter Stoessel nagykövet tanácskozása egyóra hosszat tartott. Stoessel nagykövet később újságíróknak kijelentette, hogy „a két felet kölcsönösen érintő kérdésekről volt szó". „Kölcsönös megállapodás alapján magát a tanácskozást és annak tárgykörét bizalmasan kezeljük". Hangoztatta, nem tűzték ki az újabb találkozó időpontját, de „megállapodtunk abban, hogy e kérdés megvitatására hamarosan ismét kapcsolatban lépünk". A Kínai Népköztársaság varsói nagykövetsége kedden közleményt adott ki. Ez hangoztatja: „A kínai ügyvivő és az Egyesült Államok nagykövete megállapodott abban, hogy a legközelebbi találkozó időpontjáról tanácskozások útján a későbbiekben döntenek". LENIN CENTENÁRIUM Gyurkó László: A felkelés törvényei Az irtózás a forradalomtól, a konzervatív emberi természet iszonyodása az újtól, a „békés életet" fölforgató változástól, a rest agy természetes riadozása, hogy ezentúl nem a megszokott helyzetekhez kell reflexszerűen alkalmazkodnia, hanem szokatlan döntésekre, szokatlan cselekedetekre kényszerül. De kétségtelenül az is, hogy minden forradalom óhatatlanul megsérti az emberi kultúra egyik alapját, a „ne ölj!" purancsat. Csakhogy ennek a parancsnak a történelem folyamán még sosem sikerült érvényt szerezni; miért épp a forradalmaktól követelik meg olyan lelkiismeretesen a betartását? Igaz ugyan, hogy minden forradalomban több vér folyik, mint amennyi föltétlenül szükséges lenne de a fegyveres felkelésnek szigorú törvényei vannak, s az egyik legkérlelhetetlenebb, hogy ha minden erőt arra fordítanak, hogy visszatartsák a népet, melyet a jógos gyűlölet, düh és elkeseredés korbácsolt a forradalmig az a fölkelés bukását okozhatja. Keserves törvény ez, hisz sok vér folyik el, sok hitvány indulat kap menlevelet, de ha kevés a fojtás, a lőpor nem robban. S mi mást jelez a társadalmi robbanás, mint hogy az elnyomás már elviselhetetlenné vált? Kit terhel hát a felelősség a vérért? A vívópáston lehet kímélni az ellenfelet, az élethalálharcban mindenképp vér folyik. „Milyen mértékkel méri maga a verekedésben a szükséges és fölösleges csapásokat?" — kérdezte Lenin Gorkijtól. Valóban nincs más mérce, mint a forradalmi jogtudat és a forradalmi lelkiismeret, mert ha ez hiányzik, zsarnokság vagy anarchia fenyeget. A forradalmakat nem a fűrészporos kosárba hulló fejek rontják meg, hanem ha a nép megérzi, hogy a nyaktiló értelmetlenül, fölöslegesen, igazságtalanul működik. A cél nem szentesíti az eszközt: bármelyik rossz, az megfertőzi a másikat, 1920 elején sok német szakmunkás és mérnök akart áttelepülni Oroszországba. A hihetetlen nehézségekkel küszködő Szovjetköztársaságnak mérhetetlen segítséget jelentettek volna ezek a szakemberek, nem utolsósorban emberek ezreinek megmentését az éhhaláltól. Lenin mégis elrendelte, hogy először csak egy küldöttség jöhet: „A külföldi munkásoknak • ismerniük kell az Igazságot, azt, hogy amikor áttelepülnek hozzánk, nélkülözést vállalnak." ö, aki vállalta, hogy százával végeztet ki embereket a forradalom érdekében, ugyanazért a célért nem vállalta, hogy embereket becsapjon: az egyik esetben a legkegyetlenebb eszköz is szükségszerű volt. a másikban a sokkal kevésbé kegyetlen is becstelen lett volna. Lenin embertelenül szenvedhetett a vértől. Gyakran emlegetik, hogy akkor lett forradalmár, amikor bátyját a cár kivégeztette. Csakhogy a szeretett testvér halála más is tudatosítot benne: hogy az erőszak, ahogy az anarchisák hirdetik, nem vezet célhoz. S hihető, hogy akinek füle van a legcsendesebb panaszokra is, nem hallja meg a kiontott vér üvöltését? Mint a cselekvő emberek általában, a legritkább esetben beszélt önmagáról; „lelkének titkos viharairól úgy tudott hallgatni, mint senki más" — írta róla Gorkij. De Krupszkája följegyezte: fiatal korában olyan szenvedélyes vadász volt, hogy ha el is határozta, hogy nem lő semmit, mert szíj nélkül nehéz hazavinni a zsákmányt, amikor fölbukkant a nyúl. önkéntelenül fölkapta fegyverét és tüzelt. Utolsó éveiben is eljárt még vadászni, de már nem ölt: mintha így fizetett volna a sok vérért, melynek elfolyását nem akadályozhatta meg. S Gorkijnak szomorúan panaszolta: „Nem hallgathatok gyakran zenét, hat az idegeimre, ilyenkor szeretnék kedves butaságokat mondani, és megsimogatnám azoknak az embereknek a fejét, akik a szennyes pokolban élve ilyen szépséget tudtak alkotni. Pedig ma senkinek a fejét nem lehet megcirógatni, mert leharapnák az ember kezét — hanem ütni kell a fejeket, irgalmatlanul ütni, holott mi elméletileg ellenzünk minden emberellenes erőszakot. Hm-hm, pokolian nehéz a ml dolgunk!" (Folytatjuk.) BIAFRAI „KISKATONAK". \7. Ojukwu vezette biafrai azeparatisták a véRén mar, mint képünkön látható — 12-14 évea fiúkat ig harcba küldtek. Felvételünkön egy nigériai újságíró interjúvolja a volt blafral kiskatonákat a fegyverletétel után Baloldali tömörülés Santiago (MTI) (I Thant Párizsban • Párizs (MTI) pidouval a nigériai, a közelU Thant, ENSZ-főtitkár keleti és a vietnami helyzetkedden az Elysée-palotában ről tanácskozott, egyórás megbeszélést foly- U Thant hozzáfűzte, hogy tátott Georges Pompidou véleménye szerint „Dél-Vifrancia köztársasági elnök- etnamban az elsődleges felkel. A tanácskozas után a adat a széles társadalmi alafőtitkár a sajtó képviselői- pókra támaszkodó nemzeti nek elmondotta, hogy Pom- kormány létrehozása". Pablo Nerudát, a világhírű •••H^H költőt, kiváló politikai es A Chilei Kommunista közéleU személyiséget. A Párt Központi Bizottsága Központi Bizottság Politikai úgy döntött, hogy nem jelöli Bizottságának ezzel összeaz ország elnöki tisztére függésben kiadott közleménye rámutat: a döntést Pabló Nerudával egyetértésben hozták azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a baloldali erők számára egységes jelölt felléptetését. A baloldali erők egységének kialakítása céljából létrehozott koordinációs bizottság elhatározta, hogy a következő napokban tárgyalásokat kezd a baloldali pártokkal és csoportokkal az egységes jelölt személyéről a szeptemberre kitűzött elnökválasztásokra. Brown botrányai • Tel Aviv (AFP) Brown brit munkáspárti alelnök és volt külügyminiszter az Izraeli lapok hírei szerint Tel Aviv-i látogatása során jócskán gyarapította botrányos eseteinek számát. „Hagyományaihoz" híven Brown ezúttal Is részegen érkezett egy fogadásra, amelyet Eban külügyminiszter rendezett a tiszteletére. Ami ezután következett, az Brown múltjához képest is ritka teljesítmény volt. Kezdődött azzal, hogy nem volt hajlandó Eban felesége mellé ülni. mondván, hogy „vagy ültessék kényelmesebb helyre, vagv olyan emberek mellé, akikkel szívesen társalog". Végül is Haim Herzog tábornok, az Izraeli titkosszolgálat volt főnöke lett Brown asztaltársa, de 6 sem kerülhette el sorsát: a vendég közölte vele. hogy ..ostobán vigyorog és válaszai nemkülönben ostobák". Mire Herzog így riposztozott: „Ostoba kérdésre ostoba válasz". Amikor Eban külügyminiszter pohárköszöntő iére került sor. Brown többször is „Üljön le!" kiáltásokkal szakította félbe vendéglátóját, maid csapot-papot otthagyva. eltávozott. Felesége zokogva a helyén maradt.