Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Készül a bonni levél M eglepően gyorsan rea- gyalufél hoz létre, kőtelező gólt a bonni kormány és egyben nemzetközi érvé­Walter Ulbricht hét- nyű". Wehner kifejtette, nem fol sajtóértekezletén elhang- tekinti a lárgyulások akadá­zott nyilutkozatara es kedd lyának, hogy Ulbricht el­delutón már összeült Bonn- söbbséget biztosít Bonn és bari a fontosnbb mlnlszté- Moszkva megbeszéléseinek riumok államtitkáraiból ál- az erőszakról való lemon­ló testület, hogy megvitas- dásról. sa a kormány soron követ- A Szabad Demokrata Párt kezö lépését a két német elnöksége — Schcel külügy­állam viszonyával kapcso- miniszter elnökletével — latban. A Brandt-kormány ülést tartott és pozitívan hozzálátott, hogy megíogal- értékelte Walter Ulbricht mazza Stoph miniszterelnök- nyilatkozatát. Az FDP ennek liöz szóló levelét. Ami már- nyomán lehetőséget lát ar­is ismeretes: a levél nem el- ra, hogy az NSZK és az lenjavaslat lesz az NDK ál- NDK között meginduljanak lamszerződés-javaslatára, ha- a konkrét megbeszélések, nem csupán készség a tár- Tény az, hogy a közve­gyalások megkezdésére. tett párbeszédben az NDK Herbert Wehner, az SPD átvette a kezdeményezést. Az parlamenti csoportjának ve- ellentét a két német állam zetője, kommentálva Ulb- viszonyában nngy, azonban richt sajtóértekezletét, kije- mindkét kormány hajland • hangzott el" o" történettnrföL lentette: „Számunkra min- a tárgyalásra. Kérdés, ha g t el 3 t0Ltenettudo" Moszkva! elméleti konferencia • Moszkva (MTI) A moszkvai nemzetközi el­méleti konferencia kedden folytatta munkáját. Az öt napra tervezett értekezlet résztvevői hét munkabizott­ságban elemzik az antikom­munizmus kialakulását, for­máit, módszereit és sajátos­ságait. Mindegyik csoport a kommunistaellenesség más és más aspektusát veszi bonckés alá. Aktívan tevékenykedik a munkabizottságokban a ma­gyar delegáció, A bizottsá­napján magyar felszólalás den szerződés rendezés, ame- létrejön a közvetlen párbe­lyet korrekt körülmények széd, az képes lesz-e áthi­között két egyenrangú tár- dalni az ellentéteket? Nixon-doktrina A z amerikai elnök Gu- rikai közvéleményre terjed am-szigeten fejtette ki. Az alelnököt útja során kl múlt évi ázsiai — amely most ért véget — utazása során elképzeléseit, s többször Is heves háborúel­ebben lényegében azt mon- lenes tüntetesek fogadták, dotta, hogy az Egyesült Al- így Ausztráliában, Űj-Zé­lamok a távol-keleti térség- landon, de még Tajvanon, ben a jövőben kisebb, köz- Indonéziában, Szingapúrban, vetlen jelenlétet mutat, de Malaysiában is. Ezek a meg­fokozottan be akarja vonni nyilvónulások azt fejezték ki e politikai megvalósításába — amit a világközvélemény az ázsiai országokat. Nixon ismer —, hogy a Nlxon­akkor azt mondotta, hogy az doktrína valójában hamis el­USA a jövőben nem avat- képzelés, egyik USA-taktika kőzik be közvetlenül a he- a sok közül. Ez jellemzi lyl polgárháborúba és fegy- egyébként Nixon elnök poli­veres belső felkelésekbe, de tikáját egy évvel beiktatá­nyomatékosan hangoztatta, sa után. „külső támadás" esetén „to­vábbra is teljesíti kötelezett­ségeit". Ezt a politikát az amerikai sajtó Nlxon-doktrina néven emlegeti, s Agnew ameri­kai alelnöknek távol-keleti körútján az volt a feladata, hogy „eladja" Washington politikai elképzeléseit. Am nem kapott határozott ígére­tet a katonai szövetségesek­től arra, hogy maguk is ha­sonló ügybuzgalommal siet­nének megvalósítani az amerikai terveket. Agnewnak alkalma nyílt arra, hogy megtudja: a vi­etnami háború elleni tilta­kozás nem csupán az ame­M. T. muriy es az antikommuniz­mus elleni harc témájával foglalkozó csoportban. Mol­nár János művelődésügyi miniszterhelyettes megvilá­gította az antikommunizmus taktikáját a magyarországi ellenforradalom szításában. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyarországi tapasztalatokat az antikommunizmus ellen napjainkban folyó harcban is hasznosítani lehet. A szovjet sajtó kiemelt helyen foglalkozik a nem­zetközi elméleti konferen­ciával. Az értekezlet mun­kájáról beszámoló moszkvai lapok nyomatékosan aláhúz­zák: az antikommunizmus elleni harc valamennyi anti­imperialista erő alapvető feladata. A 135. kínai—amerikai tárgyalás • Varsó (MTI. AFP. AP) képviselet vezetőinek sor­Walter Stoessel, az Egye- rendben 135. hivatalos meg­sült Államok varsói nagykő- beszélése. A kínai delegá­vete kedden 14.00 órakor a ciót Lej Jang ideiglenes ügy­Kínai Népköztársaság nagy- vivő vezette: mindkét kül­követségére hajtatott és tíz döttség négv tagú. perccel a kitűzött idő után: A tárgyalóterembe rövid 14 óra 10 perckor megkezdő­dött a két ország diplomáciai Saigon kassa látogatása összefügg A saigoni kormány hadse- a három államfő — Klnsha­regének 17 tiszti iskolása sa-Kongó, Brazzaville-Kongó vesztette életét, amikor Sai- és a Közép-afrikai Köztár­gon közelében gyakorlato- saság államfői — január 22­zás közben partizántámadás re kitűzött tanácskozásának érte Őket. Életét vesztette előkészítésével, egy kiképző tiszt és egy pol- Dar FjS $alaam gári személy is^Ne^vennégy salaamjxin kedden kadet es egy másik kiképző , " , , . htaítmegsebesült hivatalosan bejélentettek, Uszt megsebesült. hogy Tanzánla fővárosában ea ™ , óP'-ilis 13-tól 18-ig tartják Januar végén Moszkvába az e] nem kötelezett orszá_ látogat a holland kulügymt- csúcsértekezletének eló­nisztér um magas rangú dip- készftő tanócfikozósait. A ta­lomatakból ál ó küldöttsége. nócskozáson V4 orsZág Ve8Z hogy a szovjet külügyről- közülük M külügymi­nisztériumban tárgyalásokat niszterrel képViselteti magát, folytasson a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításáról és az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásával kap­csolatos kérdésekről. Moszkva Kedden hazaérkezett Ka­Naha Kedden immár második napja sztrájkolnak Okina­wán a japán munkások, öt napra tervezett munkabe­szüntetésükkel az amerikai íróból a szovjet parlamenti támaszpontokon alkalmazott küldöttség, amely D. A.Ku- japón munká(Sok tömeges najevnek, a Szovjetunió elbocsátása mlatt tiltakoz­Ijegfelső Tanácsa e nöksége nak Sztréjkjukat támogatják tagjának vezetésével tízna- a többj amerikai katonai lé. pos hivatalos látgoatást tett unítményeken dolgozó japán az Egyesült Arab Koztarsa- munklis„k l8. kise5b öwzetű­ó ágban. zé.sek során hárman sebe­Beirut sültek meg. Bagdadban béketárgyalá­sok kezdődtek az Iraki kor­mány és a kurd felkelők képviselői között. Kinshasa Washington Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti, két évre szóló kulturális, technikai é6 Jean Bokassa. a Közép- tudományos egyezménnyel afrikai Köztársaság elnöke kapcsolatos tárgyalások ia­kedden reggel a Brazzavllle- nuár 29-én kezdődnek Wa­Kongóba utazott, hogy talál- shingtonban — jelentette be kőzzék Marién Ngouablvut. kedden McCloskey, az ame­Brazzuville-Kongó elnökével, rikai külügyminisztérium A feltételezések szerint Bn- szóvivője 2. DSLMAGYAfíORSZAG SZERDA, 1970. JANUÁR 21. Időre beengedték a várakozó újságírókat, fotó- és filmri­portereket. A fehér abrosz­szal leterített asztaloknál a két diplomata és kísérete egymással szemben foglalt helyet. A Mao elnök arcké­pével és mellszobrával dí­szített termet nehéz, vörös bársonyfüggönyök sötétítet­ték el. Az előcsarnokban Mao háromméteres bronz­szobra és a „kulturális for­radalom" jelmondatai, köz­tük az amerikai Imperializ­mus elleni harcra szólító jel­szavak fogadták a vendége­ket. Közép-európai idő szerint 15.15 órakor befejeződött a 135. kínai—amerikai nagy­követi találkozó Lej Jang ügyvivő és Walter Stoessel nagykövet tanácskozása egy­óra hosszat tartott. Stoessel nagykövet később újságíróknak kijelentette, hogy „a két felet kölcsönö­sen érintő kérdésekről volt szó". „Kölcsönös megállapo­dás alapján magát a tanács­kozást és annak tárgykörét bizalmasan kezeljük". Han­goztatta, nem tűzték ki az újabb találkozó időpontját, de „megállapodtunk abban, hogy e kérdés megvitatására hamarosan ismét kapcsolat­ban lépünk". A Kínai Népköztársaság varsói nagykövetsége ked­den közleményt adott ki. Ez hangoztatja: „A kínai ügy­vivő és az Egyesült Államok nagykövete megállapodott abban, hogy a legközelebbi találkozó időpontjáról ta­nácskozások útján a későb­biekben döntenek". LENIN CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: A felkelés törvényei Az irtózás a forradalomtól, a konzerva­tív emberi természet iszonyodása az új­tól, a „békés életet" fölforgató változástól, a rest agy természetes riadozása, hogy ezentúl nem a megszokott helyzetekhez kell reflexszerűen alkalmazkodnia, hanem szokatlan döntésekre, szokatlan cseleke­detekre kényszerül. De kétségtelenül az is, hogy minden forradalom óhatatlanul megsérti az emberi kultúra egyik alapját, a „ne ölj!" purancsat. Csakhogy ennek a parancsnak a történelem folyamán még sosem sikerült érvényt szerezni; miért épp a forradalmaktól követelik meg olyan lelkiismeretesen a betartását? Igaz ugyan, hogy minden forradalomban több vér fo­lyik, mint amennyi föltétlenül szükséges lenne de a fegyveres felkelésnek szigorú törvényei vannak, s az egyik legkérlelhe­tetlenebb, hogy ha minden erőt arra for­dítanak, hogy visszatartsák a népet, me­lyet a jógos gyűlölet, düh és elkeseredés korbácsolt a forradalmig az a fölkelés bukását okozhatja. Keserves törvény ez, hisz sok vér folyik el, sok hitvány indulat kap menlevelet, de ha kevés a fojtás, a lőpor nem robban. S mi mást jelez a tár­sadalmi robbanás, mint hogy az elnyomás már elviselhetetlenné vált? Kit terhel hát a felelősség a vérért? A vívópáston lehet kímélni az ellenfelet, az élethalálharcban mindenképp vér folyik. „Milyen mérték­kel méri maga a verekedésben a szüksé­ges és fölösleges csapásokat?" — kérdezte Lenin Gorkijtól. Valóban nincs más mérce, mint a for­radalmi jogtudat és a forradalmi lelkiis­meret, mert ha ez hiányzik, zsarnokság vagy anarchia fenyeget. A forradalmakat nem a fűrészporos kosárba hulló fejek rontják meg, hanem ha a nép megérzi, hogy a nyaktiló értelmetlenül, fölöslege­sen, igazságtalanul működik. A cél nem szentesíti az eszközt: bármelyik rossz, az megfertőzi a másikat, 1920 elején sok né­met szakmunkás és mérnök akart áttele­pülni Oroszországba. A hihetetlen nehéz­ségekkel küszködő Szovjetköztársaságnak mérhetetlen segítséget jelentettek volna ezek a szakemberek, nem utolsósorban emberek ezreinek megmentését az éhha­láltól. Lenin mégis elrendelte, hogy elő­ször csak egy küldöttség jöhet: „A kül­földi munkásoknak • ismerniük kell az Igazságot, azt, hogy amikor áttelepülnek hozzánk, nélkülözést vállalnak." ö, aki vállalta, hogy százával végeztet ki embe­reket a forradalom érdekében, ugyanazért a célért nem vállalta, hogy embereket be­csapjon: az egyik esetben a legkegyetle­nebb eszköz is szükségszerű volt. a má­sikban a sokkal kevésbé kegyetlen is becstelen lett volna. Lenin embertelenül szenvedhetett a vértől. Gyakran emlegetik, hogy akkor lett forradalmár, amikor bátyját a cár ki­végeztette. Csakhogy a szeretett testvér halála más is tudatosítot benne: hogy az erőszak, ahogy az anarchisák hirdetik, nem vezet célhoz. S hihető, hogy akinek füle van a legcsendesebb panaszokra is, nem hallja meg a kiontott vér üvöltését? Mint a cselekvő emberek általában, a legritkább esetben beszélt önmagáról; „lelkének titkos viharairól úgy tudott hall­gatni, mint senki más" — írta róla Gorkij. De Krupszkája följegyezte: fiatal korában olyan szenvedélyes vadász volt, hogy ha el is határozta, hogy nem lő semmit, mert szíj nélkül nehéz hazavinni a zsákmányt, amikor fölbukkant a nyúl. önkéntelenül fölkapta fegyverét és tüzelt. Utolsó évei­ben is eljárt még vadászni, de már nem ölt: mintha így fizetett volna a sok vérért, melynek elfolyását nem akadályozhatta meg. S Gorkijnak szomorúan panaszolta: „Nem hallgathatok gyakran zenét, hat az idegeimre, ilyenkor szeretnék kedves bu­taságokat mondani, és megsimogatnám azoknak az embereknek a fejét, akik a szennyes pokolban élve ilyen szépséget tudtak alkotni. Pedig ma senkinek a fe­jét nem lehet megcirógatni, mert leharap­nák az ember kezét — hanem ütni kell a fejeket, irgalmatlanul ütni, holott mi el­méletileg ellenzünk minden emberellenes erőszakot. Hm-hm, pokolian nehéz a ml dolgunk!" (Folytatjuk.) BIAFRAI „KISKATONAK". \7. Ojukwu vezette biafrai azepa­ratisták a véRén mar, mint képünkön látható — 12-14 évea fiúkat ig harcba küldtek. Felvételünkön egy nigériai újságíró interjúvolja a volt blafral kiskatonákat a fegyverletétel után Baloldali tömörülés Santiago (MTI) (I Thant Párizsban • Párizs (MTI) pidouval a nigériai, a közel­U Thant, ENSZ-főtitkár keleti és a vietnami helyzet­kedden az Elysée-palotában ről tanácskozott, egyórás megbeszélést foly- U Thant hozzáfűzte, hogy tátott Georges Pompidou véleménye szerint „Dél-Vi­francia köztársasági elnök- etnamban az elsődleges fel­kel. A tanácskozas után a adat a széles társadalmi ala­főtitkár a sajtó képviselői- pókra támaszkodó nemzeti nek elmondotta, hogy Pom- kormány létrehozása". Pablo Nerudát, a világhírű •••H^H költőt, kiváló politikai es A Chilei Kommunista közéleU személyiséget. A Párt Központi Bizottsága Központi Bizottság Politikai úgy döntött, hogy nem jelöli Bizottságának ezzel össze­az ország elnöki tisztére függésben kiadott közlemé­nye rámutat: a döntést Pab­ló Nerudával egyetértésben hozták azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a baloldali erők számára egységes je­lölt felléptetését. A balolda­li erők egységének kialakí­tása céljából létrehozott koordinációs bizottság elha­tározta, hogy a következő napokban tárgyalásokat kezd a baloldali pártokkal és cso­portokkal az egységes jelölt személyéről a szeptemberre kitűzött elnökválasztásokra. Brown botrányai • Tel Aviv (AFP) Brown brit munkás­párti alelnök és volt külügyminiszter az Iz­raeli lapok hírei szerint Tel Aviv-i látogatása során jócskán gyarapí­totta botrányos esetei­nek számát. „Hagyományaihoz" hí­ven Brown ezúttal Is részegen érkezett egy fogadásra, amelyet Eban külügyminiszter rende­zett a tiszteletére. Ami ezután következett, az Brown múltjához ké­pest is ritka teljesít­mény volt. Kezdődött azzal, hogy nem volt hajlandó Eban felesége mellé ülni. mondván, hogy „vagy ültessék ké­nyelmesebb helyre, vagv olyan emberek mellé, akikkel szívesen társa­log". Végül is Haim Herzog tábornok, az Iz­raeli titkosszolgálat volt főnöke lett Brown asz­taltársa, de 6 sem ke­rülhette el sorsát: a vendég közölte vele. hogy ..ostobán vigyorog és válaszai nemkülön­ben ostobák". Mire Her­zog így riposztozott: „Ostoba kérdésre osto­ba válasz". Amikor Eban külügy­miniszter pohárköszön­tő iére került sor. Brown többször is „Üljön le!" kiáltásokkal szakította félbe vendéglátóját, maid csapot-papot ott­hagyva. eltávozott. Fele­sége zokogva a helyén maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents