Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Walter Ulbricht sajtókonferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) határok — beleértve az Odera—Neisse határ és a két német állam között húzódó határ —, tehát a jelenlegi európai status quo elismerésére. 3. Kjemelte: az erőszakot kizáró szerződések problémája a szocialista közösség országainak közös ügye. Ulbricht hangoztatta: ha a nyugatnémet kancellár nem ismeri el a jelenlegi európai határokat, akkor javaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, csak kísérleti léggömbnek tekinthető. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és az NDK tanácskoztak. mielőtt szovjet részről megkezdték volna a megbeszéléseket a szövetségi köztársasággal az erőszakot kizáró egyezményre vonatkozó tárgyalások előkészítéséről. Megállapította: az NDK megvárja, hogy milyen álláspontot foglal »1 a szövetségi köztársaság a Szovjetunióval remélhetőleg sorra kerülő érdemi tárgyalásai 6orán. Rámutatott, hogy az NDK javaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, ugyanazon az alapon nyugszik, mint a Szovjetunió elképzelése. Ulbricht bevezető nyilatkozatában és újságírók kérdéseire válaszolva, kitért az NDK államszerződés-tervezetével kapcsolatban — elsősorban a szövetségi köztársaságban — felvetett több problémára. Azzal a „váddal" foglalkozva, hogy az NDK államszerződés-tervezete „maximális" követeléseket tartalmaz, rámutatott: a tervezetnek egyetlen olyan pontja sincs, amely az NDK-t előnyös helyzetbe hozná, s az NSZK-nak hátrányos lenne. A tervezet nem követel semmiféle előjogot az NDKnak. Ugyanakkor azonban világos, hogy semmilyen körülmények között sem egyezhetünk bele semmiféle olyan megoldásba, amely bármiféle előjogot biztosítana a szövetségi köztársaságnak —, jelentette ki Ulbricht. Hozzátette, hogy a fenti okfejtés világosan bizonyítja az NDK követeléseinek minimális jellegét. Rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság húsz éve a nemzetközi jog alanya és — hasonlóan a szövetségi köztársasághoz — nem mond le az ehhez fűződő jogokról és kötelezettségekről. Az NDK nem tekinti az NSZK-val folytatandó tárgyalások előfeltételének az államszerződés-tervezet elfogadását, hanem Bonntól is konkrét elképzelések kifejtését várja. Rámutatott, hogy a javasolt tárgyalások nem terelhetők mellékvágányra, hanem a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremtéséről tartandó politikai jellegű tárgyalásoknak kell lenniök. Ulbricht részletesen foglalkozott a bonni kancellár parlamenti beszámolójában elhangzott, s más nyugatnémet megnyilvánulásokban rendszeresen visszatérő „a nemzet egységére" hivatkozó érveléssel. Az NSZK szuverenitását korlátozó párizsi szerződésekre utalva kijelentette: „A párizsi szerződések ellenére az a véleményünk: a bonni kormánynak rendelkeznie kell annyi bátorsággal, hogy elegendő szuverenitást biztosítson magának az NDK által javasolt nemzetközi jogi érvényű államszerződés aláírásához". Kiemelte: Brandt jelenleg asak azért hangoztatja misztikus módon a nemzet egységét, hogy kitérjen az NDK-val kialakítandó normális, egyen jogú nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok megteremtése elől Kiemelte, hogy a potsdami megállapodásokat — így a határokra vonatkozókat is — végérvényesnek kell tekinteni. A potsdami tanácskozáson részt vevő hatalmak meg- — az NDK és a szövetségi állapodpsát az az elgondolás vezérelte,, hogy a potsdami megállapodásokat egészen rövid idő alatt békeszerződéssel szentesíthetik — morfdotta Ulbricht és hozzátette: Nyugat-Németországban Is tisztában vannak azzal, hogy lehetetlenség a jelenlegi európai határok bármiféle megváltoztatása. Nyugat-Berlin helyzetével nem foglalkozott részletesen, hanem utalt az NDK ismert álláspontjára: ez a város nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz és soha nem fog hozzá tartozni. Visszautasította az „emberi könnyítésekre" vonatkozó nyugatnémet tárgyalási javaslatokban megmutatkozó demagógiát, és rámutatott, hogy a Brandt kormány tikkor lép íel valóban az emberiesség érdekében, ha szakit azzal a politikával, amelynek lényege és célja agresszív és embertelen. Ez megköveteli: — az európai status quo, különösen pedig az NDK állami létének nemzetközi jogi érvényű, fenntartás nélküli elismerését; köztársaság közötti határok államhatárokként történő, feltétel nélküli elismerését; — a kizárólagos képviseleti igény valamennyi formájáról és a Hallstein-doktrlnáról való feltétel nélküli lemondást; — a lemondást minden, az NDK ós állampolgárainak megkülönböztetésére irányuló kísérletről; — a két német állam nemzetközi jogi alapon való normális, egyenjogú kapcsolatainak megteremtését." Walter Ulbricht rámutatott. hogy az NDK államszerződéstervezete megvilágította az egyenjogú kapcsolatok megteremtésének útját. „Most az SPD—FDP kormányon a sor Bonnban, hogy a két német állam lakosainak érdekében elfogadja ezt az ajánlatot" A megjelent újságírók írásban mintegy 60 kérdést tettek fel az államtanács elnökének. Ezekre részben közvetlenül válaszolt részben más módon — sajtóban stb. — később kerülnek közvetlenül vagy közvetve megválaszolásra. Gyors bonni válasz • Bonn (MTI) Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője hétfői sajtókonferenciáján felolvasta az NSZK kormányának válaszát Walter Ulbrichtnak a berlini sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatára. A szóvivő szerint az NSZK nem ért ugyan egvet Walter Ulbricht történelmi-politikai fejtegetéseivel, nyilatkozatában mégis megerősítését látja az NDK Minisztertanácsa tárgyalási készségének. Ezért Brandt nyugatnémet kancellár a legközelebbi napokban javasolni fogja az NDK-nak a tárgyalások megkezdését. Egy tudó6itó kérdésére válaszolva Ahlers megjegyezte, hogy Brandt válasza nem fog ellentervezetet tartalmazni, hanem csak a tárgyalások megkezdését indítványozza. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő megállapította, hogv Walter Ulbricht nyilatkozata űj helyzetet teremtett és ennek alapján teszi meg maid Bonn tárgyalási javaslatát. Befejezésül Ahlers kijelentette. hogy az NSZK kormánya „nem teszi vitássá Németország területén a meglevő területi statust". Kigyúltak a fények Lagosban ü i nant nigériai látogatása • l.agos (AFP. UPI, AP) kontinentális méretű megbé- I A nigériai főváros két és kélés lesz. Az Afrikai Egy- ! fél év óta először töltötte Is- ségszervezet ebben fontos mét békebeli körülmények szerepet játszhat", között a vasárnapot. Az utcákat vidám, éneklő emberek lepték el és — miután az elsötétítést feloldották — az esti órákban kigyúltak a fények. U Thant ENSZ-főtitkár, aki vasárnap érkezett Lagosba, megbeszéléseket folytatott Gowon tábornokkal és más nigériai vezetőkkel. A világszervezet főtitkára kétnapos nigériai látogatását befejezve hétfőn délben Lagosból Párizsba repült. Elutazása előtt újabb megbeszélést tartott Gowon nigériai államfővel. A repülőtéren tartott rövid sajtóértekezletén U Thant kijelentette, hogy a nigériai nemzeti megbékélés „igen jó előjelek mellett" kezdődött meg. A főtitkár határozottan leszögezte: „Nigériai látogatásom során a legkisebb bizonyítékát vagy nyomát sem láttam annak, hogy a központi kormány haderői a polgári lakossággal erőszakoskodtak vagy kegyetlenkedtek volna". U Thant megelégedéssel vette tudomásul azokat a jelenségeket, hogy Nigéria ibo-nemzetiségű lakossága sok helyütt igen jó barátságban van a kormánycsapatokkal. Nyilatkozata végén U Thant kijelentette: „A következő lépés Afrikában a regionális méretű, majd a Varsói nyitány # Varsó (MTI) Amennyiben az utolsó pillanatban nem történik valami (tavalv éppen az utolsó pillanatban történt!), akkor a mai nap folyamán — kétévi szünet után — ismét megkezdődnek Varsóban a nagyköveti szintű tárgyalások a Kínai Népiköztársaság és az Egyesült Államok között. A tanácskozásokra a lengyel fővárosba érkezett Paul Kreisberg. az amerikai külügyminisztérium ázsiai osztályának szakértője és Donald Anderson kínai nyelvi szakértő, tolmács. A két amerikai szakértő részt vett a legutóbbi nagyköveti tanácskozásokon is. LENIN CENTENÁRIUM * Gyurkó László: Nyicsevó forradalom Tudta ő jól. hogy amit Gorkij csinál, az valóban csak kapkodás. Nem az apróságokról volt szó. hanem megint csak a bennük megtestesülő alapvető elvről. A forradalom örökölte a cári Oroszország egyik legszörnyűbb rákfenéjét, a „nyicsevót" is. Hisz az „apróságokkal nem érünk rá törődni" énről a tóról fakad. Ahol az élet értelmetlenné silányul, az emberek nagy része a közömbösségben, a semmittevésben keres menedéket, hisz a tettek kudarcba fulladnak. Márpedig Leninnek olyan országban kellett úrrá lenni a történelem során még sosem látott káoszon, olyan országban kellett építenie az egymással való törődést hirdető társadalmat, ahol a nemtörődömség érthetően nagyon mély gyökeret vert. A forradalmi Oroszországot az álmos Oroszországból kellett megteremtenie. És mi lehet a „nyicsevóból" a forradalomban? Az a szemlélet, mely minden részhibát közömbösen és lelkiismeretfurdalás nélkül a jó irányú egész számlájára ír. Elkergettük Kerenszkijt. megvertük Kolcsakot. kit érdekel a parasztok lova. a katon,^feleségek panasza: az „apróságokkal nem érünk rá törődni" mögött ez is ott lapul. Amikor egy országban minden a feje tetejére áll. az utcasarkon gépfegyverek szólnak, amikor nem lehet tudni, melyik váro6 a miénk, s melvik az ellenségé, a hibák, a tévedések — még súlyos hibák és súlyos tévedések is — elkerülhetetlenek. De jaj annak a vezetőnek, aki ezt a törvényszerűséget ismerve közömbösen beletörődik a hibákba. Csak a hibákat látni, csak azokkal törődne veszedelmes ostobaság, de veszedelmes a hibákat semmibe venni is. És még veszedelmesebb elfojtani a hibákra figyelmeztető hangot, mert a némaság a legiobb táptalaja a forradalmakat fenyegető buktatónak. az önkénynek. Butaság és kóros becsvágy. korlátoltság és cezaromania, vakság és lelkiismeretlenség szüli a hatalomnak ezt az eltorzulását, mely káotikus helyzetekben különösen dúsan burjánzik. Amikor a törvények egyik napról a másikra érvényüket vesztik, s új törvények még nincsenek, vagy nincs hatalom, mely érvényt szerezne nekik, az önkény mindig fölüti a fejét, s amelyik forradalom nem tud kíméletlenül leszámolni vele. annak rendszerint vesztét okozza. Lenin. aki sorsdöntő pillanatokban, roppant eredmények elérése közben is meg tudta őrizni érzékenységét a legapróbb hibákra is. minden hiba közül a hatalommal való visszaélést gyűlölte a legjobban, az önkénytől féltette leginkább a forradalmat. „A ielek szerint Bulatovot azért tartóztatták le, mert hozzám fordult panaszával — táviratozta tizenkilerc nyarán Novgorodba. — Figyelmeztetem önöket, hogv ezért a kormányzósági Végrehajtó Bizottsági elnököket. q Rendkívüli Bizottság elnökét és a Végrehajtó Bizottság tagjait le fogom tartóztatni, és azon leszek, hogy főbe lőjek őket." Az önkény ellen főbelövéssel védekezni — ez Lenin útja. Mert nagy tévedés azt hinni, hogy ez az emberszerető ember a Buddhák és Jézusok szelíd családjába tartozott. Ha kellett, éppolyan könyörtelen volt. mint amilyen emberséges, ha lehetett. Követelte, hogy a Nyizsnvij-Novgorod-i felkelés megelőzésére „azonnal át kell térni a tömeeterror módszerére, százával agyonlőni, illetve eltávolítani a városból a katonákat leitató prostituáltakat. a volt katonatiszteket stb." Követelte, hogy az új büntető törvénykönyvet egészítsék ki, mert „a bíróságnak nem szabad kiküszöbölnie a terrort; önámítás és csalás volna, ha ezt ígérnénk, megindokolni es törvényesíteni pedig elvileg világosan. hamisítás és szépítgetés nélkül kell. Minél átfogóbban kell megfogalmazni, mert csak a forradalmi jogtudat és a forradalmi lelkiismeret szabja meg többé-kevésbé széles körű alkalmazásónak feltételeit." Zinovjevnak irta tizennyolc júniusában: „Csak ma hallottunk a KB-ban arról, hogy Pétervárott a munkások Volodarszkij- meggyilkolására tömegterrorral akartak válaszolni, és hogy maguk (nem személy szerint ön, hanem a Központi Bizottság pétervári tagjai és a Pétervári Bizottság tagjai) visszatartották őket. Kategorikusan tiltakozom! Kompromittáljuk magunkat: tömegterrorral fenyegetőzünk még a Szovjet határozataiban is, mikor pedig tettre kerül a sor, fékezzük a tömegek teljes mértékben helyes forradalmi kezdeményezését." Tömegterror: ez nemcsak azt jelenti, hogy Bugyonnij lovasai ott kaszabolják a/ ellenséget, ahol érik, hogy a cáricini csa tában nincs kímélet, hogy aki a forradalom ellen fegyvert fog, annak számolni kell az erőszakos halállal — jelenti a falhoz állított túszokat, a puszta gyanú, esetleg csak származás vagy foglalkozás alapján kivégzetteket, az indulatok viharában fölkoncoltakat is. Az ártatlanul kiontott vér átkát minden forradalomra ráolvassák: olyan öncsalás ez, mely mindmáig elpusztíthatatlan. Hogy nap mint nap hány ember hal éhen a világon, azzal senki sem törődik. A közlekedési balesetek tízezernyi áldozatát lélek nyugalommal elkönyvelik, mint a technikai fejlődés szükségszerű velejáróját. Még a háborúk véráldozata is inkább a természeti csapásokhoz hasonló szerencsétlenségként él az emberek tudatában, de a forradalmakban minden holttestet számon tartanak, s rettegve, győlölködve vagy kiábrándultan hivatkoznak rá, még olyanok is, akik elméletben nem ellenségei a revolú ciónak. (Folytatjuk) Osszeiil a stockholmi Vietnam-értekezlet • Stockholm (TASZSZ, ADN) Stockholmban március 28tól 30-ig ülésezik a nemzetPszichológiai háború a Kairó (UPI) Anvar Szadat, az EAK alelnöke az egyre gyakoribbá váló izraeli légitámadásokkal Spanyol sztrájkolók « Párizs (TASZSZ) 1962 óta nem volt példa olyan mérehi sztrájkhullámra. amilyen ezekben a napokban vonul végig Spanyolországon. Beszüntették a KEDD. 1970. JANUÁR 20. munkát az asturiai bányászok, a barcelonai fémmunkások, a cadizi hajóépítők és az andalúziai parasztok. Franco törvénye továbbra is tiltja a sztrájkokat, de mint a Ya című madridi lap megjegyzi, „a sztrájkok léteznek és ez arra utal, hogy az élet erósebb a törvénynél". kapcsolatban kijelentette: az ellenség pszichológiai háborút indított Egyiptom ellen, hogy pánikot keltsen a honi fronton és fejvesztettséget idézzen elő Egyiptom előretolt állásai mögött. Szadat megjegyezte, hogy a főváros közvetlen környékét támadó izraeli repülőgépek húsz méter magasban szálltak, s ebben az esetben mindenféle radar-berendezés hatástalan marad. „Ez bárhol megtörténhetett volna" — jegyezte meg, majd hozzáfűzte! ..Feltett szándékunk, hogy továbbra is szilárdan hely tállunk'1 — mondotta. közi stockholmi Vietnamkonferencia. Az erre vonatkozó határozatot a stockholmi Vietnam-értekezlet állandó bizottságának ülésén hozták, amelyen 27 ország 60 képviselője vett részt. Az állandó bizottság javasolta, hogy a Vietnam-konferencia előkészítésére a világ valamennyi országában rendezzenek tömegtüntetéseket es nagygyűléseket. Az akciók csúcspontja legyen március 16-a, az amerikai katonák által My Lai-ban elkövetett vérengzés évfordulója. A világ haladó- és békeszerető erői ezentúl e napon évente tüntetésekkel és nagygyűlésekkel tiltakoznak az Egyesült Államok vietnami háború bűntettei ellen. Az állandó bizottság elhatározta, hogy jogászokból és tudósokból álló nemzetközi bizottságot hoz létre az Egyesült Államok által elkövetett háborús bűntények kivizsgálására. 11 Leninévforduló jegyében • Moszkva (TASZSZ) Hétfő a moszkvai Lomonoszov egyetem aulájában a Lenin-centenárium jegyében nemzetközi elméleti konferencia kezdődött, amelynek témája: „A leninizmus szerepének növekedése a jelen korban és a kommunista ellenesség bírálata". A szovjet, bolgár, magyar, NDK, lengyel, román és csehszlovák tudományos akadémia közösen rendezett elméleti értekezletét Alekszej Rumjancev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg, majd Pjotr Gyemicsev. az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót a leninizmusról, valamint a jelenkori antikommunizmus ideológiai koncepciói ellen vívott harc témájáról.