Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Háztáji mozgalom A Baranya megyében mü- j Icödő termelőszövetkezeti szö- I vetségek országos mozgalmat kezdeményeztek a háztáji j gazdaságok támogatására, a háztáji gazdálkodás fellendí- J tésére. A mezőgazdasági szak- ! emberek nemrég lezajlott pé- I esi tanácskozása' megállapí- , totta, hogy a háztáji terme­lés gyorsütemű csökkentését ; ma már nem képes ellensú­lyozni a nagyüzemek terme­lésének növekedése, kivált­képpen az állattenyésztés te­rén. Szükséges tehát, hogy a termelőszövetkezetek sokol­dalú. hathatós támogatással megállítsák vagy legalább is enyhítsék a háztáji gazdálko­dás hanyatlását. A tanácsko­záson a szálán tai Hunyadi Tsz javasolta a termelőszö­vetkezeteknek, hogy fokozot­tabban segítsék a háztájit, s kezeljék szerves egységként a közös és háztáji gazdálko­dást. A pécsi és a mohácsi ter­melőszövetkezeti szövetség ennek alapján felhívással for­dult az ország mezőgazdasági nagyüzemeihez: szervezzék meg a háztáji gazdaságok szakmai irányítását. * » Üdülési mérleg üdülési prognózis A SZOT üdülési főigazga­tóságán elkészült az 1969-es év üdülési mérlege. Eszerint az elmúlt évben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek részesült kedvezményes üdültetésben. A különböző üdülési for­mák közül tavaly is a csa­ládos üdültetés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez azonban csak a nyári üdülésre vonatkozik. mert a szünidőn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes csa­ládos üdültetés lehetőségével még mindig nem használják ki; bár 5100 hely volt, csak 2100 gyermek vett részt szü­leivel együtt ebben az üdülé­si formában. Ezzel szemben a nyári vakáció idején csak­nem 20 ezer felnőtt és mint­egy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyer­mekek számára szervezett 14 napos csoportos nyári üdül­tetésre 28 300-an kaptak be­utalójegyet. A szokottnál hosszabb téli iskolai szünet idején két csoportban 14 napos üdülést szerveztek, kereken 2300 gyermek számára. Sajnos azonban a kedvezőtlen idő­járás, főleg a hóakadályok miatt az első csoport üdül­tetésének egy részéről le kel­lett mondani. Tervszerűen zajlott le a külföldi csere-, turista és hajóüdültetés is. A Szocialis­ta Forradalom üdülőhajó olasz és osztrák szervezett dolgozókat vitt 14 napos al­dunai kirándulásra, a szo­ciálturisztikai üdültetésre pe­dig a nyugati országokból több mint 2600 munkásturis­ta érkezett hazánkba. Még alig lábaltunk .ki az ünnepekből, alig kezdődött el az év, ismét a nyárra, a nya­ralásra, üdülésre gondolunk. Jó tervezgetni, hogy fogjuk eltölteni az évi pihenőt, s bk­zony, aki nagy terveket sző a nyárra, kezdheti is a taka­rékoskodást. Könnyebb lesz azoknak, akik szakszervezeti beutaló­hoz jutnak, hiszen kedvez­ményes áron, jó körülmé­nyek között pihenhetnek, szórakozhatnak az üdülőkben a beutaltak. A Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsán Zádori Gyulánétól ér­Hold helyett hektár Idén Csongrád megyében is bevezetik az átszámítást Több millió embert érint az Országos Földügyi és Tér­képészeti Hivatal által irá­nyított munka: a rendelkezés értelmébe az egész országban a katasztrális holdról a hek­tár-számításra térnek át. Az átállásra egyrészt azért van szükség, mert már világszer­te hektárra számítják a ter­méseredményeket, az állat­sűrűséget, a műtrágya fel­használást stb., másrészt azonban a gyakorlati életben is könnyebb lesz a méter­rendszeren alapuló hektáros területnyilvántartással dol­gozni. (Egy hektár 100x100 méter, vagyis 10 000 négyzet­méter.) Az áttérés lényegében tech­nikai jellegű. A járási és a megyei földhivatalok a ka­taszteri holdban nyilvántar­tott adatokat a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumba küldik be, ahol a területi adatokat elektroni­kus számítógépekkel hektár­ra, illetve négyzetméterre számítják át. Az adatokról az érintett körzetekben a lakos­ság plakátok útján szerez tu­domást. A, magántulajdono­sok adatait a községekben 15 napra közszemlére teszik. Az új nyilvántartásokban ezen­túl csak méterrendszerű te­rületi adatok szerepelnek majd. Az átszámításokért senkinek sem kell díjat fizet­ni. Az átállás országosan 1972. év végéig fejeződik be. Győr és Békés megyében, valamint Pest megye négy járásában már az elmúlt évben elvé­gezték az átszámításokat. Idén hat — Vas, Komárom, Fejér. Csongrád, Szolnok és Hajdú — megyében térnek át a hektárrendszerre. (MTI) Motorkerékpárok A KGM miniszteri értekez­lete hétfőn megvizsgálta több vállalat, köztük a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat munkáját. A pannónia expor­tálja és importálja a kerék­párokat, motorkerékpárokat, konfekcióipari gépeket, csö­veket, finomkohászati termé­keket. A magyar motorkerék­párok fő piaca a Szovjetunió. Az eddigi tervegyeztetések szerint a szovjet partner 1971 és 1975 között tovább akarja növelni vásárlásait. Motorke­rékpárjaink iránt más orszá­gokban is nő a kereslet. A vállalat hazai választék to­vábbi bővítése érdekében szükségesnek tartja a motor­kerékpárok újabb típusainak importját. 1970-ben 50 száza­lékkal több motorkerékpárt hoznak be külföldről, mint tavaly, küíönösen a 250 köb­centimétereseknek az import­ját növelik nagyobb mérték­ben. A magyar kerékpárok iránt is nő a kereslet. Vásárol az USA, Kanada, Hollandia, Franciaország, Görögország, Törökország, Irán, Svájc, Svédország és Finnország. deklődtünk, hányan kaphat­nak az idén beutalót? — Még az első félévre kaptuk csak meg a beutaló­kat. A második félévre álta­lában még többet kapunk, de még csak erről beszélhe­tünk. Felnőttek számára a megye 2600 kedvezményes je­gyet kapott, s tekintve, hogy Szegeden van a legtöbb nagy­üzem, ennek nagy része sze­gedieknek jut. Családos be­utaló — egv, kettő és három gyermek, plusz szülők részé­re — összesen 178 darab van, tavaly első félévben csak 135-öt kaptunk. Ebből, bi­zony még több kellene. Sza­natóriumba — Balatonfüred­re, Hévízre, Parádra — 291 dolgozót küldhetnek a szak­szervezeti üzemi bizottságok. — Közismert, hogy évek óta külföldön is lehet üdül­ni szakszervezeti beutalóval. Most télre Lengyelországba, Csehszlovákiába, Szovjet­unióba és NDK-ba 39 turista­beutalónk van. Sok külföldi hajóutazási jegyet kaptunk; hatnapos bécsi útra 140 je­gyet, tíznapos aldunai útra 40-et, hatnapos aldunai útra 160-at, hatnapot pozsonyi ha­jóútra pedig 60 dolgozót küldhetünk üdülni. Tavaly is ugyanennyi jegyünk volt ezekre az utakra. Újdonság volt az idén, hogy a népszámlálás miatt hosszúra pyúlt téli iskolai szünetben 130 gyerek üdült Parádfürdőn és Parádsasvá­ron. Erre a félévre ezenkívül háromhetes iskolai szanató­riumi beutalóval 226 gyere­ket küldhetünk Parádra, Pa­rádsasvárra es Röjtök-Mu­zsalyra. Hogy kevés ez, vagy sok ez a beutaló, arra nem ne­héz válaszolni. Sokan pa­naszkodnak, hogy évek óta nem kapnak üdülőjegyet, de az üdülési felelősök közben azt tapasztalják, hogy igen­csak válogatnak az emberek, sokan visszaadják a beuta­lót. Egy tény: azok, akik leg­jobban megérdemelnék és legjobban rászorulnak erre a kedvezményes üdülési lehe­tőségre, a nagycsaládosok még mindig ritkán jutnak beutalóhoz. Egyszerűen, mert nincsenek erre alkalmas üdülőink. Rájuk is gondolni kellene, amikor új üdülőt építtet a SZOT. T ' I" " »• leli oromok Befejeződött a téli szünet, de a tél- kezdett a hö. Vele együtt visszatértek nek még egyáltalán nincs vége, sőt a téli örömök is. Lehet ismét ródlizni, új erőre kapott. Az átmeneti enyhü- hógolyózni, csúszkálni, Hogy miért lés után ismét lehűlt a levegő, s esni épp a szünetben jött az enyheség? 17j falusi életforma írta: Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság eiső titkára T örténelmünk legutóbbi negyedszázada falun hozott legnagyobb változásokat. Emberek millióinak sor­sát terelte új utakra a földreform, majd a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás. Átalakult a paraszti életfor­ma, a falu egész élete. Fogalmak tűntek á feledés homályába, újak válnak mindennaposakká. Már csak az idősebbek emlékeznek ar­ra, hogy mit jelentenek a botosispán, az intéző, a béres, a Cseléd, az árendás, az árverés szavak, mi volt az ínség­munka, hogyan élt a kubikos és a summás. A fiatalok már csak elbeszélésekből tudják, hogy régen hogyan kötöttek házasságot a tulajdon alapján, mit fejez ki az a mondás, hogy „suba subához, guba gubához". Mindenki tisztában van viszont azzal, hogy mit jelent a közös, a háztáji, a brigád, a munkacsapat, a prémium, a szocialista verseny, a nyugdíjas paraszt stb. kifejezés. Manapság már minden faluban villany világit, ugrás­szerűen nőtt a rádió-előfizetők száma és mind több a tele­vízió is. Az újságok és folyóiratok nemcsak a „körben" és a borbély műhely ben hozzáférhetők, mint régen, hanem na­! gyon sok családhoz járnak. Éppoly természetes ez, mint 1 például az, hogy a búboskemencéket cserépkályhák váltot­ták fel. Nagyot változott, szépült a falusi települések külső képe, sok az új vagy a felújított ház. Mind több és hosz­szabb a járda, a vízvezeték, a csatorna. A községek szá­zaiban van már művelődési ház, csinos cukrászda és esz­presszó, kulturált szövetkezeti bolt és könyvtár. Ami régen a legkegyetlenebb volt a parasztember szá­mára, hogy egyedül, elszigetelten élt és állt minden gond­jával, bajával — ez a helyzet a társas gazdálkodás létre­jöttével, megerősödésével egyszer s mindenkorra megszűnt. A tsz gazdasági alapot adott a mind egészségesebb, kultu­ráltabb paraszti élethez. A közösből származó jövedelem növekedése, a társadalombiztosítás új rendje, a nyugdíj, az anyasági segély, a családi pótlék, a fizetett szabadság bevezetése úgy hatott, hogy a tsz-parasztság jövedelme általában megközelíti, egyes vidékeken pedig el is éri a városi dolgozókét. Most már nem földre gyűjt a paraszt­ember, hanem életkörülményeinek kulturáltabbá tételére, öltözködésre, lakása csinosítására, modernizálására for­dítja jövedelmét. Mind többen vásárolnak háztartási gé­peket és olyan kultúreikkeket, mint a fényképezőgép, a lemezjátszó, a motorkerékpár, sőt a személygépkocsi is. Nem ritka már a színházba járó, a szabadságát üdülő­helyen vagy külföldön eltöltő tsz-tag sem. A paraszti életkörülmények és életforma alakulása szempontjából nem mellékes, hogy már mind kevesebb a hagyományos értelemben vett csak paraszti foglalkozást űző család, és mind több helyen van a családtagok között a tsz-tag mellett munkás vagy értelmiségi is. Ez a válto­zás is formálja a család gondolkodását, igényeit, életmód­ját. A paraszti munka, amely egykor látástól vakulásig tartott, most már átlag tízórás munkanapot jelent. A nagy fizikai erőt igénylő feladatok többségét gépekkel oldják meg. A gépesítés, a technikai fejlődés, a kemizálás mind közelebb viszi a paraszti munkát az iparihoz. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás velejárója az is, hogy különféle munkakörök alakultak ki, s ez a munkamegosztás mind mggasabb fokú szakismereteket követel meg. S a szövet­kezeti tagság mindennapi életéhez szervesen hozzátarto­zik a közösség gondjainak vállalása, a felelősségteljes vé­leménynyilvánítás. Igaz, attól még messze vagyunk, hogy minden járás olyan nagyszerű eredményekkel büszkélkedhessen, mint a makói. Ott már minden községben vezetékes vízellátást biztosítanak a lakosságnak, s a családok 3—5 ezer forin­tos hozzájárulással lakásukba vitték a vizet. Százával van­nak még viszonylag elmaradott helyzetű falvak és szembe­tűnő különbségeket is találunk a községek között. Ami pe­dig a tanyákat illeti, a bennük végbement változások, sze­rények. A tanyasi életformát össze sem lehet hasonlítani a városival, abban még sok minden emlékeztet a régire. Jellemző gond falun az is, hogy a tsz-parasztság nagyobb hányada az évnek csak 8—9 hónapjában talál munkát, a téli hónapokra nincs megoldva a foglalkoztatottsága. Másféle, de lényeges probléma, hogy a művelődési há­zak százai még inkább csak lehetőséget kínálnak, mintsem hogy kihasználtságukkal már valóban a parasztság töme­gének kulturális felemelkedését szolgálnák. Nem véletlen, hogy a nagy változások ellenére még falun akad a leg­több tennivalónk. Céljaink valóra váltásához a megvál­tozott társadalmi viszonyok, a fejlődő, erősödő gazdasági alapok jó lehetőséget adnak, de csak a falun élők és az egész társadalom együttes erőfeszítésével közelitheti meg a paraszti életforma a városit. A falu, a község felemelkedése főként a termelőszö­vetkezet sorsától függ, de mindazoknak a tervszerű, át­gondolt együttműködését igényli, akik valamit tehetnek érte. Ezért helyes például, ha a tsz és a tanács közösen létesít kisebb ipari telephelyet azért, hogy a lakosság ott­hon jusson munkához. Vagy: a tsz és a tanács együttesen hoz létre olyan művelődési és irodaházat, amelyben helyet kapnak a tsz-adminisztráció. a tömegszervezetek és lehe­tőség van színházi rendezvényekre éppúgy, mint filmvetí­tésekre. Nemcsak az anyagi eszközöket kell egységesen kezelni a lakosság érdekében, de a propaganda, a kultu­rális, a népművelő és a felvilágosító tevékenységet is cél­szerű egyeztetni a különböző társadalmi és állami szerve­zetek között. És nemcsak szervezeti, hanem a munka tar­talmára vonatkozó egyeztetésre kell törekedni, hogy való­ban a legfontosabb kérdések kerüljenek az ismertetés kö­zéppontjába. Sokat kell még tenni azért, hogy a falusi em­ber élni tudjon a társadalmunk adta demokráciával, hogy civilizáltabban, kulturáltabban éljen, egészségesebben ét­kezzen, korszerűbben és jó ízléssel öltözködjék. Ezt a mun­kát állandóan folytatnunk kell. de különösen alkalmasak erre a téli hónapok ismeretterjesztő előadásai. K özvéleményünkben gyakran vitatják a munkás- és paraszti életszínvonal, a városi és falusi életkörül­mények fejlődésének alakulását. Sokféle tapaszta­lat alapján sokféle vélemény ütközik össze. Itt-ott hely­telen nézet is hangot kap. Megóv bennünket a tévedéstől, ha nem felejtjük el, hogy a jövedelem nem azonos az életszínvonallal. S ha tudjuk, hogy ami falun a legutóbbi években végbement, az a pártunk politikáját kifejező IX. kongresszus határozatainak szellemében történt. Annak mindenképpen örülnünk kell, hogv falun a paraszti élet­körülményekben ilyen nagy g fejlődés. Viszonylag rövid idő alatt új gazdasági és új társadalmi rend alakult ki falvainkban. Olyan új paraszti életforma született, amelv­ben a legfőbb értékmérő a közösségért végzett munka és a haladó emberi magatartás. (A Népszabadság 1970. január 18-t számából) *m „ Enyetti Zoltán felvetelei KEDD, 1970. JANUÁR 20. DÉLMAÖYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents