Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Háztáji mozgalom A Baranya megyében mü- j Icödő termelőszövetkezeti szö- I vetségek országos mozgalmat kezdeményeztek a háztáji j gazdaságok támogatására, a háztáji gazdálkodás fellendí- J tésére. A mezőgazdasági szak- ! emberek nemrég lezajlott pé- I esi tanácskozása' megállapí- , totta, hogy a háztáji termelés gyorsütemű csökkentését ; ma már nem képes ellensúlyozni a nagyüzemek termelésének növekedése, kiváltképpen az állattenyésztés terén. Szükséges tehát, hogy a termelőszövetkezetek sokoldalú. hathatós támogatással megállítsák vagy legalább is enyhítsék a háztáji gazdálkodás hanyatlását. A tanácskozáson a szálán tai Hunyadi Tsz javasolta a termelőszövetkezeteknek, hogy fokozottabban segítsék a háztájit, s kezeljék szerves egységként a közös és háztáji gazdálkodást. A pécsi és a mohácsi termelőszövetkezeti szövetség ennek alapján felhívással fordult az ország mezőgazdasági nagyüzemeihez: szervezzék meg a háztáji gazdaságok szakmai irányítását. * » Üdülési mérleg üdülési prognózis A SZOT üdülési főigazgatóságán elkészült az 1969-es év üdülési mérlege. Eszerint az elmúlt évben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek részesült kedvezményes üdültetésben. A különböző üdülési formák közül tavaly is a családos üdültetés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez azonban csak a nyári üdülésre vonatkozik. mert a szünidőn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes családos üdültetés lehetőségével még mindig nem használják ki; bár 5100 hely volt, csak 2100 gyermek vett részt szüleivel együtt ebben az üdülési formában. Ezzel szemben a nyári vakáció idején csaknem 20 ezer felnőtt és mintegy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyermekek számára szervezett 14 napos csoportos nyári üdültetésre 28 300-an kaptak beutalójegyet. A szokottnál hosszabb téli iskolai szünet idején két csoportban 14 napos üdülést szerveztek, kereken 2300 gyermek számára. Sajnos azonban a kedvezőtlen időjárás, főleg a hóakadályok miatt az első csoport üdültetésének egy részéről le kellett mondani. Tervszerűen zajlott le a külföldi csere-, turista és hajóüdültetés is. A Szocialista Forradalom üdülőhajó olasz és osztrák szervezett dolgozókat vitt 14 napos aldunai kirándulásra, a szociálturisztikai üdültetésre pedig a nyugati országokból több mint 2600 munkásturista érkezett hazánkba. Még alig lábaltunk .ki az ünnepekből, alig kezdődött el az év, ismét a nyárra, a nyaralásra, üdülésre gondolunk. Jó tervezgetni, hogy fogjuk eltölteni az évi pihenőt, s bkzony, aki nagy terveket sző a nyárra, kezdheti is a takarékoskodást. Könnyebb lesz azoknak, akik szakszervezeti beutalóhoz jutnak, hiszen kedvezményes áron, jó körülmények között pihenhetnek, szórakozhatnak az üdülőkben a beutaltak. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsán Zádori Gyulánétól érHold helyett hektár Idén Csongrád megyében is bevezetik az átszámítást Több millió embert érint az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által irányított munka: a rendelkezés értelmébe az egész országban a katasztrális holdról a hektár-számításra térnek át. Az átállásra egyrészt azért van szükség, mert már világszerte hektárra számítják a terméseredményeket, az állatsűrűséget, a műtrágya felhasználást stb., másrészt azonban a gyakorlati életben is könnyebb lesz a méterrendszeren alapuló hektáros területnyilvántartással dolgozni. (Egy hektár 100x100 méter, vagyis 10 000 négyzetméter.) Az áttérés lényegében technikai jellegű. A járási és a megyei földhivatalok a kataszteri holdban nyilvántartott adatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba küldik be, ahol a területi adatokat elektronikus számítógépekkel hektárra, illetve négyzetméterre számítják át. Az adatokról az érintett körzetekben a lakosság plakátok útján szerez tudomást. A, magántulajdonosok adatait a községekben 15 napra közszemlére teszik. Az új nyilvántartásokban ezentúl csak méterrendszerű területi adatok szerepelnek majd. Az átszámításokért senkinek sem kell díjat fizetni. Az átállás országosan 1972. év végéig fejeződik be. Győr és Békés megyében, valamint Pest megye négy járásában már az elmúlt évben elvégezték az átszámításokat. Idén hat — Vas, Komárom, Fejér. Csongrád, Szolnok és Hajdú — megyében térnek át a hektárrendszerre. (MTI) Motorkerékpárok A KGM miniszteri értekezlete hétfőn megvizsgálta több vállalat, köztük a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat munkáját. A pannónia exportálja és importálja a kerékpárokat, motorkerékpárokat, konfekcióipari gépeket, csöveket, finomkohászati termékeket. A magyar motorkerékpárok fő piaca a Szovjetunió. Az eddigi tervegyeztetések szerint a szovjet partner 1971 és 1975 között tovább akarja növelni vásárlásait. Motorkerékpárjaink iránt más országokban is nő a kereslet. A vállalat hazai választék további bővítése érdekében szükségesnek tartja a motorkerékpárok újabb típusainak importját. 1970-ben 50 százalékkal több motorkerékpárt hoznak be külföldről, mint tavaly, küíönösen a 250 köbcentimétereseknek az importját növelik nagyobb mértékben. A magyar kerékpárok iránt is nő a kereslet. Vásárol az USA, Kanada, Hollandia, Franciaország, Görögország, Törökország, Irán, Svájc, Svédország és Finnország. deklődtünk, hányan kaphatnak az idén beutalót? — Még az első félévre kaptuk csak meg a beutalókat. A második félévre általában még többet kapunk, de még csak erről beszélhetünk. Felnőttek számára a megye 2600 kedvezményes jegyet kapott, s tekintve, hogy Szegeden van a legtöbb nagyüzem, ennek nagy része szegedieknek jut. Családos beutaló — egv, kettő és három gyermek, plusz szülők részére — összesen 178 darab van, tavaly első félévben csak 135-öt kaptunk. Ebből, bizony még több kellene. Szanatóriumba — Balatonfüredre, Hévízre, Parádra — 291 dolgozót küldhetnek a szakszervezeti üzemi bizottságok. — Közismert, hogy évek óta külföldön is lehet üdülni szakszervezeti beutalóval. Most télre Lengyelországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba és NDK-ba 39 turistabeutalónk van. Sok külföldi hajóutazási jegyet kaptunk; hatnapos bécsi útra 140 jegyet, tíznapos aldunai útra 40-et, hatnapos aldunai útra 160-at, hatnapot pozsonyi hajóútra pedig 60 dolgozót küldhetünk üdülni. Tavaly is ugyanennyi jegyünk volt ezekre az utakra. Újdonság volt az idén, hogy a népszámlálás miatt hosszúra pyúlt téli iskolai szünetben 130 gyerek üdült Parádfürdőn és Parádsasváron. Erre a félévre ezenkívül háromhetes iskolai szanatóriumi beutalóval 226 gyereket küldhetünk Parádra, Parádsasvárra es Röjtök-Muzsalyra. Hogy kevés ez, vagy sok ez a beutaló, arra nem nehéz válaszolni. Sokan panaszkodnak, hogy évek óta nem kapnak üdülőjegyet, de az üdülési felelősök közben azt tapasztalják, hogy igencsak válogatnak az emberek, sokan visszaadják a beutalót. Egy tény: azok, akik legjobban megérdemelnék és legjobban rászorulnak erre a kedvezményes üdülési lehetőségre, a nagycsaládosok még mindig ritkán jutnak beutalóhoz. Egyszerűen, mert nincsenek erre alkalmas üdülőink. Rájuk is gondolni kellene, amikor új üdülőt építtet a SZOT. T ' I" " »• leli oromok Befejeződött a téli szünet, de a tél- kezdett a hö. Vele együtt visszatértek nek még egyáltalán nincs vége, sőt a téli örömök is. Lehet ismét ródlizni, új erőre kapott. Az átmeneti enyhü- hógolyózni, csúszkálni, Hogy miért lés után ismét lehűlt a levegő, s esni épp a szünetben jött az enyheség? 17j falusi életforma írta: Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság eiső titkára T

örténelmünk legutóbbi negyedszázada falun hozott legnagyobb változásokat. Emberek millióinak sorsát terelte új utakra a földreform, majd a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Átalakult a paraszti életforma, a falu egész élete. Fogalmak tűntek á feledés homályába, újak válnak mindennaposakká. Már csak az idősebbek emlékeznek arra, hogy mit jelentenek a botosispán, az intéző, a béres, a Cseléd, az árendás, az árverés szavak, mi volt az ínségmunka, hogyan élt a kubikos és a summás. A fiatalok már csak elbeszélésekből tudják, hogy régen hogyan kötöttek házasságot a tulajdon alapján, mit fejez ki az a mondás, hogy „suba subához, guba gubához". Mindenki tisztában van viszont azzal, hogy mit jelent a közös, a háztáji, a brigád, a munkacsapat, a prémium, a szocialista verseny, a nyugdíjas paraszt stb. kifejezés. Manapság már minden faluban villany világit, ugrásszerűen nőtt a rádió-előfizetők száma és mind több a televízió is. Az újságok és folyóiratok nemcsak a „körben" és a borbély műhely ben hozzáférhetők, mint régen, hanem na! gyon sok családhoz járnak. Éppoly természetes ez, mint 1 például az, hogy a búboskemencéket cserépkályhák váltották fel. Nagyot változott, szépült a falusi települések külső képe, sok az új vagy a felújított ház. Mind több és hoszszabb a járda, a vízvezeték, a csatorna. A községek százaiban van már művelődési ház, csinos cukrászda és eszpresszó, kulturált szövetkezeti bolt és könyvtár. Ami régen a legkegyetlenebb volt a parasztember számára, hogy egyedül, elszigetelten élt és állt minden gondjával, bajával — ez a helyzet a társas gazdálkodás létrejöttével, megerősödésével egyszer s mindenkorra megszűnt. A tsz gazdasági alapot adott a mind egészségesebb, kulturáltabb paraszti élethez. A közösből származó jövedelem növekedése, a társadalombiztosítás új rendje, a nyugdíj, az anyasági segély, a családi pótlék, a fizetett szabadság bevezetése úgy hatott, hogy a tsz-parasztság jövedelme általában megközelíti, egyes vidékeken pedig el is éri a városi dolgozókét. Most már nem földre gyűjt a parasztember, hanem életkörülményeinek kulturáltabbá tételére, öltözködésre, lakása csinosítására, modernizálására fordítja jövedelmét. Mind többen vásárolnak háztartási gépeket és olyan kultúreikkeket, mint a fényképezőgép, a lemezjátszó, a motorkerékpár, sőt a személygépkocsi is. Nem ritka már a színházba járó, a szabadságát üdülőhelyen vagy külföldön eltöltő tsz-tag sem. A paraszti életkörülmények és életforma alakulása szempontjából nem mellékes, hogy már mind kevesebb a hagyományos értelemben vett csak paraszti foglalkozást űző család, és mind több helyen van a családtagok között a tsz-tag mellett munkás vagy értelmiségi is. Ez a változás is formálja a család gondolkodását, igényeit, életmódját. A paraszti munka, amely egykor látástól vakulásig tartott, most már átlag tízórás munkanapot jelent. A nagy fizikai erőt igénylő feladatok többségét gépekkel oldják meg. A gépesítés, a technikai fejlődés, a kemizálás mind közelebb viszi a paraszti munkát az iparihoz. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás velejárója az is, hogy különféle munkakörök alakultak ki, s ez a munkamegosztás mind mggasabb fokú szakismereteket követel meg. S a szövetkezeti tagság mindennapi életéhez szervesen hozzátartozik a közösség gondjainak vállalása, a felelősségteljes véleménynyilvánítás. Igaz, attól még messze vagyunk, hogy minden járás olyan nagyszerű eredményekkel büszkélkedhessen, mint a makói. Ott már minden községben vezetékes vízellátást biztosítanak a lakosságnak, s a családok 3—5 ezer forintos hozzájárulással lakásukba vitték a vizet. Százával vannak még viszonylag elmaradott helyzetű falvak és szembetűnő különbségeket is találunk a községek között. Ami pedig a tanyákat illeti, a bennük végbement változások, szerények. A tanyasi életformát össze sem lehet hasonlítani a városival, abban még sok minden emlékeztet a régire. Jellemző gond falun az is, hogy a tsz-parasztság nagyobb hányada az évnek csak 8—9 hónapjában talál munkát, a téli hónapokra nincs megoldva a foglalkoztatottsága. Másféle, de lényeges probléma, hogy a művelődési házak százai még inkább csak lehetőséget kínálnak, mintsem hogy kihasználtságukkal már valóban a parasztság tömegének kulturális felemelkedését szolgálnák. Nem véletlen, hogy a nagy változások ellenére még falun akad a legtöbb tennivalónk. Céljaink valóra váltásához a megváltozott társadalmi viszonyok, a fejlődő, erősödő gazdasági alapok jó lehetőséget adnak, de csak a falun élők és az egész társadalom együttes erőfeszítésével közelitheti meg a paraszti életforma a városit. A falu, a község felemelkedése főként a termelőszövetkezet sorsától függ, de mindazoknak a tervszerű, átgondolt együttműködését igényli, akik valamit tehetnek érte. Ezért helyes például, ha a tsz és a tanács közösen létesít kisebb ipari telephelyet azért, hogy a lakosság otthon jusson munkához. Vagy: a tsz és a tanács együttesen hoz létre olyan művelődési és irodaházat, amelyben helyet kapnak a tsz-adminisztráció. a tömegszervezetek és lehetőség van színházi rendezvényekre éppúgy, mint filmvetítésekre. Nemcsak az anyagi eszközöket kell egységesen kezelni a lakosság érdekében, de a propaganda, a kulturális, a népművelő és a felvilágosító tevékenységet is célszerű egyeztetni a különböző társadalmi és állami szervezetek között. És nemcsak szervezeti, hanem a munka tartalmára vonatkozó egyeztetésre kell törekedni, hogy valóban a legfontosabb kérdések kerüljenek az ismertetés középpontjába. Sokat kell még tenni azért, hogy a falusi ember élni tudjon a társadalmunk adta demokráciával, hogy civilizáltabban, kulturáltabban éljen, egészségesebben étkezzen, korszerűbben és jó ízléssel öltözködjék. Ezt a munkát állandóan folytatnunk kell. de különösen alkalmasak erre a téli hónapok ismeretterjesztő előadásai. K

özvéleményünkben gyakran vitatják a munkás- és paraszti életszínvonal, a városi és falusi életkörülmények fejlődésének alakulását. Sokféle tapasztalat alapján sokféle vélemény ütközik össze. Itt-ott helytelen nézet is hangot kap. Megóv bennünket a tévedéstől, ha nem felejtjük el, hogy a jövedelem nem azonos az életszínvonallal. S ha tudjuk, hogy ami falun a legutóbbi években végbement, az a pártunk politikáját kifejező IX. kongresszus határozatainak szellemében történt. Annak mindenképpen örülnünk kell, hogv falun a paraszti életkörülményekben ilyen nagy g fejlődés. Viszonylag rövid idő alatt új gazdasági és új társadalmi rend alakult ki falvainkban. Olyan új paraszti életforma született, amelvben a legfőbb értékmérő a közösségért végzett munka és a haladó emberi magatartás. (A Népszabadság 1970. január 18-t számából) *m „ Enyetti Zoltán felvetelei KEDD, 1970. JANUÁR 20. DÉLMAÖYARORSZÁG 3