Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

A nigériai háború véget ért (Folytatás az 1. oldalról.) /xj repülőgépek fogadásuru. A segelykuldeípvnyeket Atieuugu, Port Harcourt és Lagos repülőterére kell irá­nyítani. Nigéria egyébkent a nagykövet szerint tárgya­lásokat folytat a Nemzet­közi Vöröskereszttel a se­gélyek elfogadásának mód­járól. Ogbu, a nigériai szövet­ségi kormány ENSZ-megbí­zottju egy rádióinterjúban kiejelentette: Biafra az or­szág részéként került a ni­gériai központi kormányzat ellenőrzése alá, nem pedig megszállt ellenséges terület­ként. Emlékeztetett rá, hogy Nigéria közkegyelmet hir­detett a felrevezetett laza­dóknak: „Nevetseges, hogy Brit fegyverszállítás Izraelbe Sajtóértekezlet Kairóban RomSban nagyszabású tüntetést rendeztek az Imperialista nlaj­tárusagok ellen, melyek a biafrai nlajmezbk feletti ellenőrzé­sük megszerzéséért szították a polgárháborúi Nigériában, s tá­mogattak a szakadárokat. A tüntetést az olasz haladó mozga­lom azérl rendezte, mert Jogos a gyanú: a szakadárok kato­o»l veresége után. az olajtársaságok folytatják az aknamun­kát az egységes Mget„. megteremtése ellen ff A „külső fenyegetés madárijesztője Szovjet hetilap a kínai háborús előkászUlotek okairól S Moszkva (MTI) A Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma ..Totális mi­litarlzálás — a maoisták iranyvonala" címmel a vi­'ágsajtó jelentéseit idézve, beszámol arról, hogy Kíná­ban fokozódnak a háborús előkészületek. Pekingben. -Sanghajban. Kantonban lá­zas ütemben építik a légol­talmi óvóhelyeket. A mun­kában asszonyok és gyere­kek is reszt vesznek. Az óvóhelyek építésének nrogramja és a fokozott hó­borús előkészületek egybees­nek a Szovjetunió elleni éles 'ámadások felújításóval. Nagy hangsúlyt kap Kínó­ban a népi háború straté­giája. A népei, felszólítják arra. hogy fokozza éberségét az esetleges kémekkel szem­oen és várja készenlétben az ellenség meglepetésszerű támadasál. A sajtóközlemények sze­rint különösen aktívan fo­lyik a háborús felkészüles a Szovjetunióval határos kínai tartományokban. Az itt állo­másozó katonai egységeket újabb es újabb csapatokkal erősítik meg. Ezekbe a kör­zetekbe milliószámra telepí­tik le a polgári lakosságot, hogy ..növeljék a népi ellen­állás erőit". A lakosságot fegyverforgatásra és parti­zán-hadviselésre képezik kl. Egyre Inkább hadivágányra állítják át a kínai gazdasági életet. A kínai hatóságok — idé­zi a Pekingből származó sa j­tóközleményeket a Lityera­turnaja Gazeta — nyíltan arról beszélnek, hogy mind­ezeket az intézkedéseket a lehetséges szovjet támadás miatt foganatosítják. A Lityeraturnaja Gazeta nyomatékosan hangsúlyozza: a kínai vezetők nagyon lói tudják, hogy a Szovjetunió sohasem fenyegetőzött hábo­rúval és senkit sem készül megtámadni. Ami pedig a kínai háborús előkészülete­ket illeti, ezek kettős célt szolgálnak: 1, A „külső fenyegetés" madárijesztője a nadrágszíj még szorosabbra húzásához kell. a belső nehézségek iga­zolására. hogy a tömegek fi­gyelmét eltereljék ezekről a nehézségekről. 2. A militarízálúsnak azon­ban a kínai népet még sú­lyosabb következményekkel fenyegető céljai is vannak. Bármennyire Igyekszik Pe­king a katonai előkészülete­ket „védelmének" feltüntet­ni. mindenki előtt világos: ilyen arányú ós jellegű in­tézkedések csak fokozzák a nemzetközi feszültséget, ezek az intézkedések provokációs jellegűek és lényegükben ag­resszió elkövetésére való ké. szülődést jeleznek. Gowon a lagosi televízió studiójabun bárki vérfürdőről beszél". Hozzáfűzte: „Nincs szó győztesekről és legyőzöttek­ről. Boldogok vagyunk, hogy az az ocsmány helyzet, amely miatt valamennyien szégyeltük magunkat, vég­tére ls megszűnt". Diallo Telli, az Afrikai Egységszervezet főtitkára szerdán kijelentette, hogy megbeszéléseket kíván foly­tatni Lagosban Nigéria ve­zetőivel. Buteflika algériai külügy­miniszter a nigériai népnek a szeparatisták felett ara­tott győzelmet üdvözölve ki­jelentette, hogy ez egesz Af­rika győzelmét jelenti az elnyomás és kizsákmányolás erői felett. Nigéria állandó ENSZ­képviselője sajtóértekezle­tén közölte, hogy kormá­nya bármikor szívesen lát­ja U Thant ENSZ-főtitkárt Lagosban. U Thant szerdán felhí­vást intézett az Afrikai Egy­ségszervezethez, hogy újítsák fel a szervezet Nigériával foglalkozó konzultatív bi­zottságának tevékenységét, ami elősegítené Nigériában a nemzeti megbékélést. A Reuter libreville-i tu­dósítója megkérdezte Bongo gabonl köztársasági elnököt, hol tartózkodik Ojukwu tá­bornok? Az elnök így vála­szolt: „Ojukwu nem ott van, ahol ön gondolja". Az új­ságíró ezután megkérdezte, igazak-e azok a jelentések, hogy a volt biafrai vezető Lisszabonban tartózkodik, vagy Londonba repült. Bon­go válasza ez volt: „Mind­ez blabla. Tudom, hol van Ojukwu és holnap ön is megtud majd valamit". • Kairó (MÉN A) Abdel Magid a kairói kor­mány hivatalos szóvivője szerdón újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, az EAK kormánya sajnálkozás­sal vette tudomásul az Izra­elbe irányuló brit fegyver­szállítások hírét. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a lcairói kormány hivatalosan felvet­te a kapcsolatot a brit kor­mánnyal az ügyben. Brown volt angol külügy­miniszter — a munkáspárt elnökhelyettese, aki jelenleg Tel Aviv-ban van — kairói látogatásával kapcsolatban a szóvivő azt mondta, hogy Brown semmi újat nem ja­vasolt a közel-keleti válság megoldására és hogy Anglia magatartása változatlan. Az egyltomi, szudáni és lí­biai külügyminiszter kedden végetért kairól találkozójá­val kapcsolatban Abdel Ma­gid megismételte a tripoli csúcsértekezleten elfogadott közös közleményt a három ország együttműködésének fokozásáról. Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszteri megbeszélés e közlemény szellemében zajlott le. A négy nagyhatalom New York-i tárgyalásairól a szó­vivő kijelentette: nincs tudo­mása semmiféle előrehala­dásról. A francia—líbiai fegyver­szállítási egyezményt az EAK úgy ítéli meg, hogy az hozzájárul az arab országok erejének növeléséhez. A cio­nista veszély valamennyi arab országot fenyegeti, nemcsak az Izraellel közvet­lenül szembenálló államokat — mondotta. # Beirut (AP, AFP) Jean Nuzseim ezredes, a libanoni fegyveres erők újonnan — Busztani helyett — kinevezett vezérkari főnö­ke libanoni újságírók és lapkiadók előtt kijelentette, hogy a hadsereg tiszteletben tartja a kairói egyezményt, amely a palesztinai gerillák libanoni jelenlétét engedé­lyezi. Nuzseim nyilatkozatának célja az volt, hogy tisztázza a félreértést, amelyet Busz­tani váratlan elmozditasa okozott. Politikai körökben ugyanis úgy értékelték a kairól megállapodás libanoni aláírójának levélváltását, mint az egyezmény megtaga­dását. Nuzseim a hadsereg feladataként Libanon - védel­mét és a demokrácia támo­gatását jelölte meg. Szoviet— francia diplomácia * Moszkva (TASZSZ) Hevré Alphand, a francia külügyminisztérium főtitká­ra, Gromiko szovjet külügy­miniszter meghívására szer­dán Moszkvába érkezett. Hevré Alphand moszkvai tárgyalásai az ez évre terve­1 zett rendkívül élénk francia —szovjet diplomáciai eszme­, cserék bevezetései jelenti.' Politikai válság Olaszországban A z olaszországi események a közelmúltban több al­kalommal is magukra vonták a közvélemény fi­gyelmét Az elmúlt négy hónapban szinte min­den foglalkozási ág dolgozói hosszabb-rövidebb sztrájkot tartottak. Egy összesítő felmérés szerint ez idő alatt a munkabeszüntetés következtében 400 millió munkaóra esett ki. A sztrájkok január első hetében is folytatódtak. Egyik oldalon tehát az olasz munkásosztály aktivitu­sának növekedése jellemezte a helyzetet. Ezzel egyide­jűleg rendkívüli módon megnövekedett a jobboldali erők tevékenysége is. Erre utalt az Espresso egyik legutóhbi számában az a leleplező írás. amely fontos értesüléseket közölt az olaszországi újfasiszta párt különleges roham­osztagainak Korzika szigetén történt kiképzéserői. Az Espresso a még december közepén Milánóban éti Rómában elkövetett merényletekkel összefüggésben tar­totta szükségesnek, hogy e kapcsolatokra felhívja a fi­gyelmet. Az olasz monopoltőkét ugyanis aggodalommal tölti el a sztrájkmozgalmak erősödése. Ezért kapva kap azon a lehetőségen, hogy az anarchisták által elkövetett akciókért a felelősséget a baloldalra hárítsa. Pedig ezek az anarchofasisztáknak nevezett elemek inkább az ame­rikai zöldsapkásokkal, a francia feiketelábúakkal és más szélsőségesen jobboldali fegyveres terrorszervezetekkel rokonok. Vagyis a konzervatív erők. az uralmon levő keresz­ténydemokrata párt a jobboldali terroristák akcióinak bevezetésével igyekszik a munkásosztály sztrájkharcát visszaszorítani és letömi. eredményeit kétségessé tenni. Ugyanakkor — s ez rendkívül érdekes fejlemény — a kereszténydemokrata párt baloldala, s tekintélves ifjú­sági szervezete is a politikai válság megoldása végett kapcsolatot keres a baloldallal, így a kommunista part­tal is. Ez a körülmény pártpolitikai síkon is taktikázásra kényszerítette a kereszténydemokrata kormányt, amely a koalíció felbomlását követően, parlamenti többség híján képtelen ma szembenézni az olasz valósággal. Rumor kormányfő ezért melegítette fel a korábbi koalíció újjá­teremtésének gondolatát. Elképzelése szerint ugyanis an­nak a középbal koalíciónak a fejlesztése, amelyben a ke­reszténydemokratákon kívül a szocialisták, az egységes szocialisták és a köztársaságiak is helyet kapnának, ki­fogná a szelet a vitorlából. Az érintett pártok vezetőivel a tárgyalások még karácsony előtt elkezdődtek, de mind­máig nem fejeződtek be. A politikai és gazdasági csődtömeg felszámolása ezen az úton. semmiképpen sem valósítható meg. Ezt a hatalmon levő párt balszárnya éppen úgy látja, mint a tényleges baloldal. A helyzet elemzése az Olasz Kommu­nista Párt napokban közzétett nyilatkozatában kapott egyértelmű megfogalmazást. Eszerint Olaszországban a politikai válság megszüntetése csupán olyan új többség kialakítása útján történhet, amely minden baloldali és demokratikus erő együttműködésén alapul. önody György Új hang — régi recept Willy Brandt beszéde a Bundestagban I IOKES/.ULKTEK K1NII l vlUíKllNNFl'SEGRE. Ma lenne 11 «r» úr. Martin Luther Ring. a níBrr rgyenJoguaág riligh.ru harcosa akinek élein MW-hnn orgyilkos golyója oltotta kl. A üSígírfrgl erök nagyambésn emlekünorpségre kiülnek mely­nek sor*.. egy parkban - mely kteol van ahhoz a baptl.ta templomhoz, melynek Klug lelkésze volt -. Boltba helyezik at a Southvlew-lemeUMl Kmg "'""fj* nvalt Képünkltn t a/ Utolsó Unútasnkal végzik az uj kriptán URMAGYAR0RS2ÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUAR 15. • Bonn (MTI) Willy Brandt kancellár szerdán délután elmondta a Bundestagban beszámolóját a „nemzet helyzetéről". A több mint egyórás beszéd legfon­tosabb része az volt. amelyben vá­laszolt Walter Ulbriehtnak, az NDK Államtanácsa elnökének legutóbbi, is­meretes javaslatára. Brandt bejelen­tette, hogy a közeljövőben ellenjavas­latot fog tenni, majd kijelentette, hogy a bonni kormányt az ellenja­vaslatnál milyen elgondolások vezér­lik majd. Első helyen emiitette mindkét, ál­lamnak azt a „kötelezettségét", hogy „megőrizze a nemzet egységét". „Egy­mást nem tekinthetik külföldnek." Egyebekben — tette hozzá — az ál­lamközi jog általánosan elismert el­veinek kell érvényesülniük, különösen a bármiféle hátrányos megkülönböz­tetés kizárásánál, a területi integritás tiszteletben tartásánál, a nyitott kér­dések békés megoldására Irányuló kö­telezettségnél és a határok kölcsönös tiszteletben tartásánál. Ide sorolta Brandt azt a „kötelezettseget" ls, hogy „egyik partner se akarja a má­sik partner társadalmi rendszerét erő­szakosan megváltoztatni". Negyedik elgondolásként azt hozta fel, hogy a két kormány törekedjék jószomszédi együttműködésre, mindenekelőtt a technikai területen, ahol szerződések­ben könnyítéseket lehet alkalmazni. További elgondolás: „a négy nagyha­talom Németország egészére és Ber­linre vonatkozó jogai és kötelezettsé­gei". végül „alá kell támasztani a négy nagyhatalom fáradozásalt. hogy enyhítsék s berlini helyzetet". Brandt aláhúzta: nem hajlandó fel­adni „a nemzeti egység gondolatát" a két német állam „nem tekintheti egy­mást külföldnek", és ezért az NDK de jure elismerése „nem jöhet számítás­ba". Brandt. hangoztatta: mindaz, amit az NDK-val való kapcsolataink megjavításánál az NSZK el akar érni, nem fogja érinteni a szövetséges nagyhatalmak jogait. Az NSZK to­vábbra is a nyugati táborba tarto­zik" — jelentette ki. Ami Németország újraegyesítésének kérdését illeti, Brandt elismerte: sem­miféle jogi rendelkezés nem létezik, amely az újraegyesítést előírná, „csak egy folyamatról lehet szó, a németek egysége csak lehetőség, nem több és nem kevesebb". Éppen ezért — Brandt szerint — nem lehet „a né­met kérdésről beszélni, hanem több német kérdés van". A kancellár szem­beszállt azokkal, akik az 50-es évek politikájához akarnak visszatérni. Brandt részletesen foglalkozott az európai biztonsági értekezlet megtar­tásának gondolatával és azt állította, hogy a bonni kormány a nyugati szövetség keretein belül tevékenyen részt vett az ezzel kapcsolatos elő­készítő munkában. A kancellár Nyugat-Berlin kérdé­sével is foglalkozott és megismételte azt a régi képtelen érvet, amely sze­rint az NSZK-nak „joga van szoros kapcsolatot fenntartania Nyugat-Ber­linnel". A továbbiakban a kancellár kije­lentette: „Érdeklődéssel vettük tudo­másul, hogy Csehszlovákia és a Ma­gyar Népköztársaság kormánya is ér­dekelt ar NSZK-v'al való viszony megjavításában. Péter János magyar külügyminiszter a nyugatnémet tele­víziónak adott interjújában egy gon­dolatot vetett fel, amellyel az NSZK kormánya teljesen egyetért. Arra a kérdésre, hogy mi nyom többet a latban: a történelmi közösség vagy az Ideológiai különbségek, a magyar külügyminiszter nemcsak megerősítet­te ennek a két tényezőnek a létezé­sét, hanem hozzáfűzött egy harmadi­kat is; a közös felelősségérzetet. „Nem tagadjuk az ellentéteket, nem tagadjuk a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségét sem, de látjuk a közös­séget és a történelmi kapcsolatokat ls. Ez vonatkozik a két német állam­ra is, amelyek különböző módon fej­lődnek." A kancellár ezután magyarázni pró­bálta, mit ért azon, hogy a két német állam között — úgymond — „külön­leges kapcsolatoknak kell lenniük" Mint mondotta, a két német állam „nemcsak szomszéd, hanem egyetlen nemzet két része is, sok közös vo­násuk van". Miután ezzel lényegében fenntar­totta az „újraegyesítésnek" az előző bonni kormányok által szorgalmazott elvét, Brandt valamiféle „engedmény­nek" igyekezett feltüntetni, hogy Bonn „kész bármiféle egyezményt gyorsan aláírni, amely a tudomány, a gazdaság, a közlekedés és a posta, a kultúra és a sport területén köl­csönösen elfogadható együttműködés­hez vezet". Brandt végül foglalkozott a Szov­jetunióval, illetve Lengyelországgal, részben már folyamatban levő, rész­ben ezután indítandó tárgyalásokkal, és kifejezte reményét, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek. Brandt beszédének elhangzásával a Bundestag ülése véget ért. A vita ma kezdődik. Az ellenzék részéről eddig Kiesinger, Strauss és Schröder jelentkezett felszólalásra

Next

/
Thumbnails
Contents