Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Kurucz Márton Csongrád megyei képviselő felszóloláso a lakásépítésről T anács< az S kőzik ország^ lyíiiős Ma nyílik Moszkvában a KGST-Ulésszak Felszólalásomban két témakörrel kívánok foglalkozni. Az egyik a magánerőből történő lakásépítés nehézsége és annak gondjai. A másik az olajbányászat és az olajgyűjtőrendszer kiépítése során okozott mezőgazdasági károk helyzete. örvendetes, hogy az utóbbi években valamelyest túlteljesítettük állami és magánerőből is az éves tervekben előirányzott lakásépítési tervet. Az 1970. évi terv állami erőből az előző évinél 10 százalékkal több lakás építését irányozza elő. Remélhetőleg ilyen arányban növekszik az állami kölcsönnel, illetve a magánerőből épülő lakások szárna is. Lakásgondjaink erőfeszítéseink ellenére sem csökkennek számottevően. Belátható időn belül nem számolhatunk azzal, hogy a jelenlegi építési ütemet — mindenekelőtt állami erőből — jelentősen tudjuk fokozni. Ha áttekintjük az utóbbi évek lakásépítési statisztikáját, azt látjuk, hogy a korábbi években tervezett megosztási arány állami és magánerőből fordított arányban realizálódik. A III. ötéves terv első két évében épült lakások — országosan — 35,4 százaléka állami, 64.6 százaléka pedig állami kölcsönnel, illetve magánerőből épült. Egyes megyékben ez az arány lényegesen eltér az országos átlagtól. Csongrád megyében például ebben az Időszakban a lakások 19,5 százaléka állami és 80,5 százaléka állami kölcsönnel, illetve magánerőből épült. Ugyanakkor HajdúBihar megyében ez az arány 8,5, illetve 91,5 százalék. Az arányok alakulását nem azért teszem szóvá, mintha a kialakult helyzetet nem tartanám e tekintetben elfogadhatónak, még ha abban aránytalanságok is vannak. Azért szólok erről, mert a jelenlegi körülmények között a lakásépítés arányaiban kialakult tendencia arra mutat, hogy a lakáskérdés — mint nagy jelentőségű társadalmi probléma — megoldása vagy legalábbis enyhítése érdekében a magánerőt az eddiginél is jobbár., ésszerűbben lehetne felhasználni. Ezért kormányzati szinten megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy a jóvóben miként lehetne elhárítani azokat az akadályokat, amelyek fékezőleg halnak, és hogyan lehetne az eddiginél hatékonyabban segíteni a magánerőből történő lakásépítkezést. 4 A fokozatosan javuló körülmények között is vannak építőanyag-ellátási gondok, miközben az építőanyagipar kapacitásának kihasználása nem megfelelő. Remélhetőleg változás várható a jövő évben az építőanyag-ellátásban; a hazai termelés és az import révén ez a helyzet javul valamit. A jövő szempontjából azonban szükséges még nagyobb erőfeszítéseket tenni az épitöanyag-ellátás javítása érdekében, hiszen az építőanyag-árak évről évre történő emelkedése is összefügg a jelenleg fennálló helyzettel. 2 Igen komoly nehézsé• get jelent, hogy a telepszerű magánlakás-építkezések területének előkészítéséhez a tanácsoknak szűkös, döntően csak saját fejlesztési alapjukból van lehetőségük. Ezért legtöbbször nem tudják időben biztosítani a szükséges közművesítést, s ebbél következik, hogy az igényeknek megfelelő telekellátást sem. Ez is olyan akadály, melynek rendezése sürgős feladat. Nem jobb a helyzet a falusi telekellátással sem. Sok a huzavona a kisajátítási eljárásban. a tanácsi és az OTP-ügyintézésben. Hosszú, küzdelmes az út és az idő, amíg az építeni szándékozó a telket meg tudja vásárolni. Nem is beszélve arról, hogy olyan megyében is. mint Csongrád, egy 150—160 négyszögöles telek ára 30—50 ezer forint között van. ' A kialakult helyzetber egyre gyakoribb a feltevés: mi lenne az elönyósebb? Ha az állam magára vállalja a lakásépítés minden terhét és annyi lakás épül ma állami erőből, amennyi épül, vagy a magánerőt jobban segíteni: esetleg egészen minimális ár ellenében telekjuttatással? Lehet, hogy e gondolat felvetése ma még ellenállásba ütközik, meggyőződésem azonban, hogy ennek szükségessége fennáll, és ezen komolyan kell gondolkozni. ^ 1968. január 1-től az új lakóházak és önálló lakások építőit rendeletben szabályozott szakipari munka elvégzése után állami árkiegészítésben kell részesíteni, akár építési kölcsönnel, akár saját erőből történik az építkezés. Az árkiegészítés módját és mértékét rendelet szabályozza. Két év tapasztalatai alapján szükségesnek látszik, hogy a kormányzati szervek e rendelet hatásait a gyakorlat során felmerült visszásságokat vizsgálják felül, és ha lehet, a rendeletet a kialakult körülményeknek megfelelően módosítsák. Miről van szó? Idézem a rendelet első paragrafusát: „A rendelet hatálya kiterjed — a kisiparosok kivételével — bármely kivitelező allal a lakosság részére végzeit építőipari munkára." Vagyis állami árkiegészítése állami kölcsönnel vagy magánerőből építtetők csak akkor kaphatnak, ha állami, tanácsi vagy szövetkezeti kivitelezővel építtetnek. És itt a lényeg. Mindenki tudja, s minden bizonnyal a kormányzati szervek előtt is világossá tette a két év, hogy a magánerőből történő lakásépítkezésre ilyen kapacitás csak szűkösen áll rendelkezésre. Csongrád megyében például a magánerőből történő építkezéseknek egyharmada épül ilyen kivitelezéssel. Az építtetők kétharmadának pedig nincs más lehetősége, mint magánkisiparossal építtetni. Ez azt jelenti, hogy az építtetők kétharmada saját hibáján kívül nem kaphatja meg az állami árkiegészítést. Szabad legyen e problémának nemcsak pénzügyi, hanem politikai vetületére is utalni. Ugyanis az építtetők említett egyharmada, tehát azok, akik megszerzik az állami vagy szövetkezeti kivitelezést, nem valószínű, hogy a legjobban rászorultak az állami árkiegészítésre — bár a rendelet különbséget nem tesz, nem is kell, hogy tegyen. Ugyanakkor a fizikai munkások, kisebb jövedelműek, akik anyagi nehézségeik eilené• Moszkva (TASZÓ/,) Moszkvában ma. csütörtökön megnyílik a KGST végrehajtó bizottságának 44. ülésszaka. Szerdán megérkeztek Moszkvába a KGST állandó képviselői, a tagállamok miniszterelnök-helyettesei. hogy részt vegyenek az ülésszakon. Bulgáriából megérkezett Tano Colov, Csehszlovákiából Frantisek Hamouz, Lengyelországból Piotr Jaroszewicz, Magyarországról Apró Antal. Mongóliából Damdingijn Gombazsav, a Német Demokratikus Köztársaságból Gerhard Eiss. Romániából Gheorghe Radulescu. Enycdi Zoltán felvétele Kádár János és Biszku Béla az országgyűlés szünetében képviselőtársaival beszélget re is vállalják az építés gondjait, nem kaphatják meg az állami árkiegészítést, mert magán kisiparossal építtetnek. Tudom, hogy lehetőségeinket nem kedvünk szerint választjuk. Azt is tudom, hogy e visszásság rendezése nemcsak pénzügyi kérdés, mégis úgy vélem, kormányzati szerveinknek meg kellene vizsgálni e problémát és a kötöttségeket fel kellene oldani. Vagyis, mindazok az építtetők, akik vállalják a lakásépítés nehézségeit, gondjait és ezzel valamelyest csökkentik az állami terheket, részesüljenek az állami árkiegészítésben, függetlenül attól, hogy állami, szövetkezeti vagy magán kivitelezővel építtetik lakfisukat. 1968. január elsejével új módon lett szabályozva a lakásépítési államikölcsön-juttatás. Az elmúlt két év tapasztalatai szerint — figyelembe véve az építőanyag-árváltozásokat, szállítási költségeket, a munkabérek alakulását — megállapítható, hogy ma már ennek a kölcsönnyújtásnak nincs ösztönző hatása. Minden bizonnyal ez is oka annak, hogy az állami kölcsönnel, illetve magánerőből épülő lakások száma az utolsó két évben csökkenő tendenciát mutat. Ezért az összefüggéseket mélyebben kellene feltárni, és időben megfelelő intézkedéseket tenni. Tisztelt Országgyűlés! A másik gondolat, melyet felvetek sajátos, azon a területeken jelentkezik, ahol az olajbányászat van, s az olaj gyűjtőhelyekre történő szállítása csőrendszerben történik. Ismert, hogy az utóbbi években Csongrád megye rangos helyet foglal el az olajbányászat területén. A megyében feltárt szénhidrogénvagyon népgazdasági, tarsadalmi érdeket szolgál és ennek őszintén örülünk. Az öröm mellett azonban vannak gondok is. Csongrád megyében az olaj és a gáz gyűjtőhelyekre való szállítórendszer kiépítése mezőgazdaságilag művelt területeken történik, ahol így jelentős károk keletkéznek. A fennálló jogszabályok az úgynevezett zöldkárok megtérítése ügyében intézkednek ugyan, van azonban az éremnek egy másik oldala is. Hiszen a gyűjtőrendszer kiépítése olyan körülményeket idéz elő, melyek nem teszik lehetővé a korábban már kialakított. kiépített termelési rendszer folytatását. Például öntözéses zöldség-. rizstermelést stb., amely pedig e területen jelentős. A kiépített szállítórendszer használatát például veszélyeztetné az öntözéses termelés. Ezért az érintett gazdaságokat a zöldkárokon túl az is sújtja, hogy az említett területek termelési struktúráját meg kell változtatni, ami jelentős plusz terhet jelent. Ezek a gondok az olajbányászat terjedésével egyre gyarapodnak a megyében. Az érdekelt gazdaságok viszont úgy vélik, kifizetődőbb lenne számukra, ha kártérítés helyett az állam támogatná őket abban, hogy kedvezményesen felépíthessék a gázenergia-hasznosító létesítményeiket. Véleményem szerint a kérés indokolt. Kérem a kormány Gazdasági Bizottságát kedvező intézkedés megtételére. Az 1970. évi állami költségvetést a beterjesztett módosításokkal elfogadom — mondotta befejezésül Kurucz Márton, a megyei 7. választókerület (szentesi járás) országgyűlési képviselője. Nyolcadik találkozó A két küldöttség egyetértett abban, hogy ez idő szerint hasznosnak bizonyulnak a szakértői szintű kapcsolatok, s ezeket továbbra is fenntartják. A szovjet és az amerikai küldöttség legközelebbi plenáris ülésének időpontját később tűzik ki. • Helsinki (TASZSZ) Szerdán újból találkozott a szovjet és az amerikai delegáció, amely előzetes megbeszélést folytat a stratégiai fegyverkezési hajsza korlátozásáról tartandó tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekről. A jelenlegi sorrendben nyolcadik, találkozó színhelye a szovjet nagykövetség volt. A Varsói Szerződés katonai tanácsa • Moszkva (TASZSZ) A Varsói Szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa I. I. Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erői főparancsnokának elnökletével 1969. december 9—10-én Moszkvában ülést tartott. A katonai tanács megvizsgálta a csapatok és a törzskarok felkészítésének további tökéletesítésével. valamint az egyesített fegyveres erők irányító szerveinek megerősítésével összefüggő kérdéseket. Az ülést a katonai tanács valamennyi tagjának, teljes kölcsönös megértése és nézetazonossága jellemezte. Valamennyi megvitatott kérdésben megfelelő határozatokat hoztak. Allantcsínykisérlet Líbiában A Tripoli (UPI) Líbiában katonatisztek egy csoportja és a kormány néhány tagja kísérletet tett a forradalmi rendszer megdöntésére. de próbálkozásukat szétzúzták — jelentette szerdán este a líbiai rádió. A forradalmi parancsnokság tanácsa, az ország vezető szerve közleményében ..árulóknak" nevezte az összeesküvőket. akik a puccsot december 7-én akarták végrehajtani. Valamennyi összeesküvőt letartóztatták. Bondor Jófcsef építésügyi és városfejlesztési miniszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az építőipar termelése a harmadik ötéves tervidőszakban a 28 százalékos előirányzattal szemben, várhatóan 50—52 százalékkal nő. A fizetőképes kereslet azonban változatlanul felülmúlja az építőipari kapacitást. A kereslet és a kínálat közötti különbség a beruházási piacon tovább fokozódott; az egyensúly megteremtése a következő évek legfontosabb feladata. Az 1969-es év eredményeit elemezve elmondotta, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek termelése az idén előreláthatólag túlhaladja az 53 mii • liárd forintot, vagyis 9—10 százalékkal nő a termelés. Az egyedi nagy beruházások meggyorsultak. A többi között az idén befejeződnek a Dunai Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek elektroacél-müvének, az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének beruházásai. Elkészül a Szolnoki Épületelemgyár, a Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogén műtrágya üzeme, a dombóvári, és a kazincbarcikai kórház, a budapesti 3-as számú házgyár Az év végére befejeződik az Interkontinentál Szálló építése is. Előreláthatólag túlteljesítik a 62 001) lakás építésének idei tervét. Az ÉVM vállalatai a múlt évhez viszonyítva a fővárosban csaknem 13, vidéken pedig 8 százalékkal több lakást adnak át. Az ötéves tervidőszak 300 ezer lakásának építési előirányzatát várhatóan 18—20 ezerrel teljesítik túl. Ez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogv a negyedik ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakás is elkészüljön. Az 1970. évi feladatokkal összefüggésben — egyebek között — utalt arra, hogy a szocialista szektornak jövőre 7 százalékkal kell növelnie az építési-szerelési munkák értékét. Huszonkilenc nagy beruházást kell befejezni. Ezzel egyben csökken is az egyedi nagy beruházások — s tovább nő a vállalati beruházások aránya. Változatlanul kiemelkedően nagy feladat a lakásépítés. 1970-ben 70 000 lakást kell átadni, 10—11 százalékkal többet, mint az idén. Ezen belül az állami lakásépítés 25 százalékkal, vagyis jóival nagyobb mértékben nő, mint az előző esztendőkben. A jövő év egyik fontos feladata a közműépítés gyorsítása. Ezután részletesen foglalkozott a miniszter az építöanyagipar helyzetével. Nixon a mellékajtót választotta... A New York (MTI) Nixon elnök legutóbbi beszédének még élénk visszhangja van. mind az Egyesült Államokban, mind külföldön. E visszhanghoz tartozik az a nagyszabású, több ezer fő részvételével lezajlott tüntetés. amely New Yorkban, a Waldorf-Astoria szálló előtt az odaérkező elnököt „köszöntötte". Nixon az országos rugby szövetség díszvacsorájára érkezett Wa. shingtonból New Yorkba. A Waldorf-Astoriába azonban az USA elnöke — nem a főbejáraton ment be. A tüntetők miatt ezt nem tartották tanácsosnak. Nixon a garázsbej aratót választotta. A külföldi visszhangot szemlézve, különösen érdekes a párizsi Les Echos című lap kommentárja, lévén ez az újság igazán távol mindenféle baloldali gondolattól. Mégis, még a Les Echos is azt írja, hogy az amerikai elnök újabb javaslata tulajdonképpen „az utolsó negyedóra" (mármint az USA-nak Vietnam elleni háborúiában). Érdekes lesz megtudni. írja a francia újság. va.ion miképpen reagál majd ezúttal az a „hallgatag többség", amelyre november 3-i beszédében Nixon hivatkozott. elfogadja-e az amerikai közvélemény Nixonnak ezeket a mind a határidőket, mind a tartalmat tekintve üres ígéreteit? Az Egyesült Államokban e célból megalakult hivatalos bizottság döntött arról, hogy bíróság elé állítják a My I.al es más dél-vietnami falvakban elkövetett tömeggyllkosságért felelős amerikai katonákat CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 11. DFLMGYARORSZÁG