Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Kurucz Márton Csongrád megyei képviselő felszóloláso a lakásépítésről T anács< az S kőzik ország^ lyíiiős Ma nyílik Moszkvában a KGST-Ulésszak Felszólalásomban két té­makörrel kívánok foglal­kozni. Az egyik a magán­erőből történő lakásépítés nehézsége és annak gondjai. A másik az olajbányászat és az olajgyűjtőrendszer kiépí­tése során okozott mező­gazdasági károk helyzete. örvendetes, hogy az utób­bi években valamelyest túl­teljesítettük állami és ma­gánerőből is az éves tervek­ben előirányzott lakásépítési tervet. Az 1970. évi terv ál­lami erőből az előző évi­nél 10 százalékkal több la­kás építését irányozza elő. Remélhetőleg ilyen arány­ban növekszik az állami köl­csönnel, illetve a magán­erőből épülő lakások szárna is. Lakásgondjaink erőfeszí­téseink ellenére sem csök­kennek számottevően. Belát­ható időn belül nem szá­molhatunk azzal, hogy a je­lenlegi építési ütemet — mindenekelőtt állami erőből — jelentősen tudjuk fokoz­ni. Ha áttekintjük az utóbbi évek lakásépítési statisztiká­ját, azt látjuk, hogy a ko­rábbi években tervezett megosztási arány állami és magánerőből fordított arány­ban realizálódik. A III. öt­éves terv első két évében épült lakások — országosan — 35,4 százaléka állami, 64.6 százaléka pedig állami kölcsönnel, illetve magán­erőből épült. Egyes megyék­ben ez az arány lényegesen eltér az országos átlagtól. Csongrád megyében például ebben az Időszakban a laká­sok 19,5 százaléka állami és 80,5 százaléka állami köl­csönnel, illetve magánerőből épült. Ugyanakkor Hajdú­Bihar megyében ez az arány 8,5, illetve 91,5 százalék. Az arányok alakulását nem azért teszem szóvá, mintha a kialakult helyzetet nem tartanám e tekintetben elfo­gadhatónak, még ha abban aránytalanságok is vannak. Azért szólok erről, mert a jelenlegi körülmények között a lakásépítés arányaiban ki­alakult tendencia arra mu­tat, hogy a lakáskérdés — mint nagy jelentőségű tár­sadalmi probléma — meg­oldása vagy legalábbis eny­hítése érdekében a magán­erőt az eddiginél is jobbár., ésszerűbben lehetne felhasz­nálni. Ezért kormányzati szinten megfontolás tárgyá­vá kellene tenni, hogy a jóvóben miként lehetne el­hárítani azokat az akadá­lyokat, amelyek fékezőleg halnak, és hogyan lehetne az eddiginél hatékonyabban se­gíteni a magánerőből törté­nő lakásépítkezést. 4 A fokozatosan javu­ló körülmények között is vannak építőanyag-ellátá­si gondok, miközben az épí­tőanyagipar kapacitásának kihasználása nem megfelelő. Remélhetőleg változás vár­ható a jövő évben az építő­anyag-ellátásban; a hazai termelés és az import ré­vén ez a helyzet javul va­lamit. A jövő szempontjából azonban szükséges még na­gyobb erőfeszítéseket tenni az épitöanyag-ellátás javítá­sa érdekében, hiszen az épí­tőanyag-árak évről évre tör­ténő emelkedése is össze­függ a jelenleg fennálló helyzettel. 2 Igen komoly nehézsé­• get jelent, hogy a te­lepszerű magánlakás-építke­zések területének előkészíté­séhez a tanácsoknak szűkös, döntően csak saját fejleszté­si alapjukból van lehetősé­gük. Ezért legtöbbször nem tudják időben biztosítani a szükséges közművesítést, s ebbél következik, hogy az igényeknek megfelelő telek­ellátást sem. Ez is olyan akadály, melynek rendezése sürgős feladat. Nem jobb a helyzet a falusi telekellátás­sal sem. Sok a huzavona a kisajátítási eljárásban. a tanácsi és az OTP-ügyinté­zésben. Hosszú, küzdelmes az út és az idő, amíg az épí­teni szándékozó a telket meg tudja vásárolni. Nem is be­szélve arról, hogy olyan megyében is. mint Csongrád, egy 150—160 négyszögöles telek ára 30—50 ezer forint között van. ' A kialakult helyzetber egyre gyakoribb a felte­vés: mi lenne az elönyó­sebb? Ha az állam magára vállalja a lakásépítés min­den terhét és annyi lakás épül ma állami erőből, amennyi épül, vagy a ma­gánerőt jobban segíteni: esetleg egészen minimális ár ellenében telekjuttatással? Lehet, hogy e gondolat fel­vetése ma még ellenállásba ütközik, meggyőződésem azonban, hogy ennek szük­ségessége fennáll, és ezen komolyan kell gondolkozni. ^ 1968. január 1-től az új lakóházak és önálló lakások építőit rendeletben szabályozott szakipari mun­ka elvégzése után állami ár­kiegészítésben kell részesíte­ni, akár építési kölcsönnel, akár saját erőből történik az építkezés. Az árkiegészítés módját és mértékét rendelet szabályozza. Két év tapasz­talatai alapján szükségesnek látszik, hogy a kormányzati szervek e rendelet hatásait a gyakorlat során felmerült visszásságokat vizsgálják fe­lül, és ha lehet, a rendele­tet a kialakult körülmények­nek megfelelően módosítsák. Miről van szó? Idézem a rendelet első paragrafusát: „A rendelet hatálya kiter­jed — a kisiparosok kivé­telével — bármely kivitelező allal a lakosság részére vég­zeit építőipari munkára." Vagyis állami árkiegészítése állami kölcsönnel vagy ma­gánerőből építtetők csak ak­kor kaphatnak, ha állami, ta­nácsi vagy szövetkezeti ki­vitelezővel építtetnek. És itt a lényeg. Mindenki tudja, s minden bizonnyal a kor­mányzati szervek előtt is vi­lágossá tette a két év, hogy a magánerőből történő la­kásépítkezésre ilyen kapaci­tás csak szűkösen áll ren­delkezésre. Csongrád me­gyében például a magán­erőből történő építkezések­nek egyharmada épül ilyen kivitelezéssel. Az építtetők kétharmadának pedig nincs más lehetősége, mint magán­kisiparossal építtetni. Ez azt jelenti, hogy az építtetők kétharmada saját hibáján kívül nem kaphatja meg az állami árkiegészítést. Szabad legyen e problé­mának nemcsak pénzügyi, hanem politikai vetületére is utalni. Ugyanis az építte­tők említett egyharmada, te­hát azok, akik megszerzik az állami vagy szövetke­zeti kivitelezést, nem való­színű, hogy a legjobban rá­szorultak az állami árki­egészítésre — bár a rendelet különbséget nem tesz, nem is kell, hogy tegyen. Ugyan­akkor a fizikai munkások, kisebb jövedelműek, akik anyagi nehézségeik eilené­• Moszkva (TASZÓ/,) Moszkvában ma. csütörtö­kön megnyílik a KGST vég­rehajtó bizottságának 44. ülésszaka. Szerdán megér­keztek Moszkvába a KGST állandó képviselői, a tagál­lamok miniszterelnök-helyet­tesei. hogy részt vegyenek az ülésszakon. Bulgáriából megérkezett Tano Colov, Csehszlovákiából Frantisek Hamouz, Lengyelországból Piotr Jaroszewicz, Magyar­országról Apró Antal. Mon­góliából Damdingijn Gom­bazsav, a Német Demokrati­kus Köztársaságból Gerhard Eiss. Romániából Gheorghe Radulescu. Enycdi Zoltán felvétele Kádár János és Biszku Béla az országgyűlés szünetében képviselőtársaival beszélget re is vállalják az építés gondjait, nem kaphatják meg az állami árkiegészí­tést, mert magán kisiparos­sal építtetnek. Tudom, hogy lehetőségeinket nem ked­vünk szerint választjuk. Azt is tudom, hogy e visszásság rendezése nemcsak pénz­ügyi kérdés, mégis úgy vé­lem, kormányzati szerveink­nek meg kellene vizsgálni e problémát és a kötöttsége­ket fel kellene oldani. Vagy­is, mindazok az építtetők, akik vállalják a lakásépítés nehézségeit, gondjait és ez­zel valamelyest csökkentik az állami terheket, részesül­jenek az állami árkiegészí­tésben, függetlenül attól, hogy állami, szövetkezeti vagy magán kivitelezővel építtetik lakfisukat. 1968. január elsejével új módon lett sza­bályozva a lakásépítési álla­mikölcsön-juttatás. Az el­múlt két év tapasztalatai szerint — figyelembe véve az építőanyag-árváltozáso­kat, szállítási költségeket, a munkabérek alakulását — megállapítható, hogy ma már ennek a kölcsönnyújtásnak nincs ösztönző hatása. Min­den bizonnyal ez is oka an­nak, hogy az állami köl­csönnel, illetve magánerő­ből épülő lakások száma az utolsó két évben csökkenő tendenciát mutat. Ezért az összefüggéseket mélyebben kellene feltárni, és időben megfelelő intézkedéseket tenni. Tisztelt Országgyűlés! A másik gondolat, melyet felvetek sajátos, azon a te­rületeken jelentkezik, ahol az olajbányászat van, s az olaj gyűjtőhelyekre történő szállítása csőrendszerben történik. Ismert, hogy az utóbbi években Csongrád megye rangos helyet foglal el az olajbányászat terüle­tén. A megyében feltárt szénhidrogénvagyon népgaz­dasági, tarsadalmi érdeket szolgál és ennek őszintén örülünk. Az öröm mellett azonban vannak gondok is. Csongrád megyében az olaj és a gáz gyűjtőhelyekre való szállító­rendszer kiépítése mezőgaz­daságilag művelt területeken történik, ahol így jelentős károk keletkéznek. A fenn­álló jogszabályok az úgyne­vezett zöldkárok megtérítése ügyében intézkednek ugyan, van azonban az éremnek egy másik oldala is. Hiszen a gyűjtőrendszer kiépítése olyan körülményeket idéz elő, melyek nem teszik le­hetővé a korábban már ki­alakított. kiépített termelési rendszer folytatását. Például öntözéses zöldség-. rizster­melést stb., amely pedig e területen jelentős. A kiépí­tett szállítórendszer haszná­latát például veszélyeztetné az öntözéses termelés. Ezért az érintett gazdaságokat a zöldkárokon túl az is sújtja, hogy az említett területek termelési struktúráját meg kell változtatni, ami jelen­tős plusz terhet jelent. Ezek a gondok az olajbá­nyászat terjedésével egyre gyarapodnak a megyében. Az érdekelt gazdaságok vi­szont úgy vélik, kifizetődőbb lenne számukra, ha kárté­rítés helyett az állam támo­gatná őket abban, hogy ked­vezményesen felépíthessék a gázenergia-hasznosító léte­sítményeiket. Véleményem szerint a kérés indokolt. Ké­rem a kormány Gazdasági Bizottságát kedvező intézke­dés megtételére. Az 1970. évi állami költ­ségvetést a beterjesztett mó­dosításokkal elfogadom — mondotta befejezésül Kurucz Márton, a megyei 7. válasz­tókerület (szentesi járás) or­szággyűlési képviselője. Nyolcadik találkozó A két küldöttség egyetér­tett abban, hogy ez idő sze­rint hasznosnak bizonyulnak a szakértői szintű kapcsola­tok, s ezeket továbbra is fenntartják. A szovjet és az amerikai küldöttség legközelebbi ple­náris ülésének időpontját később tűzik ki. • Helsinki (TASZSZ) Szerdán újból találkozott a szovjet és az amerikai dele­gáció, amely előzetes meg­beszélést folytat a stratégiai fegyverkezési hajsza korlá­tozásáról tartandó tárgyalá­sokkal kapcsolatos kérdések­ről. A jelenlegi sorrendben nyolcadik, találkozó színhe­lye a szovjet nagykövetség volt. A Varsói Szerződés katonai tanácsa • Moszkva (TASZSZ) A Varsói Szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa I. I. Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerző­désben részvevő államok egyesített fegyveres erői fő­parancsnokának elnökletével 1969. december 9—10-én Moszkvában ülést tartott. A katonai tanács megvizsgálta a csapatok és a törzskarok felkészítésének további tö­kéletesítésével. valamint az egyesített fegyveres erők irá­nyító szerveinek megerősíté­sével összefüggő kérdéseket. Az ülést a katonai tanács valamennyi tagjának, teljes kölcsönös megértése és né­zetazonossága jellemezte. Valamennyi megvitatott kérdésben megfelelő határo­zatokat hoztak. Allantcsínykisérlet Líbiában A Tripoli (UPI) Líbiában katonatisztek egy csoportja és a kormány né­hány tagja kísérletet tett a forradalmi rendszer meg­döntésére. de próbálkozásu­kat szétzúzták — jelentette szerdán este a líbiai rádió. A forradalmi parancsnokság tanácsa, az ország vezető szerve közleményében ..áru­lóknak" nevezte az összees­küvőket. akik a puccsot de­cember 7-én akarták végre­hajtani. Valamennyi összees­küvőt letartóztatták. Bondor Jófcsef építésügyi és városfejlesztési miniszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az építőipar termelése a harmadik ötéves tervidőszakban a 28 száza­lékos előirányzattal szemben, várhatóan 50—52 százalék­kal nő. A fizetőképes keres­let azonban változatlanul fe­lülmúlja az építőipari ka­pacitást. A kereslet és a kínálat közötti különbség a beruházási piacon tovább fo­kozódott; az egyensúly meg­teremtése a következő évek legfontosabb feladata. Az 1969-es év eredménye­it elemezve elmondotta, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek ter­melése az idén előrelátha­tólag túlhaladja az 53 mii • liárd forintot, vagyis 9—10 százalékkal nő a termelés. Az egyedi nagy beruházá­sok meggyorsultak. A többi között az idén befejeződnek a Dunai Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek elektro­acél-müvének, az Ózdi Ko­hászati Üzemek acélművé­nek beruházásai. Elkészül a Szolnoki Épületelemgyár, a Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogén műtrágya üzeme, a dombóvári, és a kazincbarci­kai kórház, a budapesti 3-as számú házgyár Az év végé­re befejeződik az Interkonti­nentál Szálló építése is. Előreláthatólag túlteljesítik a 62 001) lakás építésének idei tervét. Az ÉVM vállalatai a múlt évhez viszonyítva a fővárosban csaknem 13, vi­déken pedig 8 százalékkal több lakást adnak át. Az ötéves tervidőszak 300 ezer lakásának építési előirány­zatát várhatóan 18—20 ezer­rel teljesítik túl. Ez ked­vező feltételeket teremt ah­hoz, hogv a negyedik ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakás is elkészüljön. Az 1970. évi feladatokkal összefüggésben — egyebek között — utalt arra, hogy a szocialista szektornak jö­vőre 7 százalékkal kell nö­velnie az építési-szerelési munkák értékét. Huszonki­lenc nagy beruházást kell befejezni. Ezzel egyben csök­ken is az egyedi nagy be­ruházások — s tovább nő a vállalati beruházások ará­nya. Változatlanul kiemel­kedően nagy feladat a la­kásépítés. 1970-ben 70 000 la­kást kell átadni, 10—11 szá­zalékkal többet, mint az idén. Ezen belül az állami lakás­építés 25 százalékkal, vagy­is jóival nagyobb mértékben nő, mint az előző eszten­dőkben. A jövő év egyik fontos feladata a közműépí­tés gyorsítása. Ezután részletesen foglal­kozott a miniszter az épí­töanyagipar helyzetével. Nixon a mellékajtót választotta... A New York (MTI) Nixon elnök legutóbbi be­szédének még élénk vissz­hangja van. mind az Egye­sült Államokban, mind kül­földön. E visszhanghoz tar­tozik az a nagyszabású, több ezer fő részvételével lezaj­lott tüntetés. amely New Yorkban, a Waldorf-Astoria szálló előtt az odaérkező el­nököt „köszöntötte". Nixon az országos rugby szövetség díszvacsorájára érkezett Wa. shingtonból New Yorkba. A Waldorf-Astoriába azon­ban az USA elnöke — nem a főbejáraton ment be. A tüntetők miatt ezt nem tar­tották tanácsosnak. Nixon a garázsbej aratót választotta. A külföldi visszhangot szemlézve, különösen érde­kes a párizsi Les Echos cí­mű lap kommentárja, lévén ez az újság igazán távol mindenféle baloldali gondo­lattól. Mégis, még a Les Echos is azt írja, hogy az amerikai elnök újabb javas­lata tulajdonképpen „az utol­só negyedóra" (mármint az USA-nak Vietnam elleni há­borúiában). Érdekes lesz megtudni. írja a francia új­ság. va.ion miképpen reagál majd ezúttal az a „hallgatag többség", amelyre november 3-i beszédében Nixon hivat­kozott. elfogadja-e az ameri­kai közvélemény Nixonnak ezeket a mind a határidőket, mind a tartalmat tekintve üres ígéreteit? Az Egyesült Államokban e célból megalakult hivatalos bi­zottság döntött arról, hogy bíróság elé állítják a My I.al es más dél-vietnami falvakban elkövetett tömeggyllkosságért fe­lelős amerikai katonákat CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 11. DFLMGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents