Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Az én világom Tápai Antal szegedi szob­rászművészt mutatja be a Bartók Béla Művelődési Köz­pont holnap, pénteken este 7 órakor kezdődd estje. A helyszíni szoborbeinutatóval egybekötött. „Az én vilá­gom" című rendezvényen műsoros tárlatvezetésre ke­rül sor, amelynek keretében Tápai Antal vall művészi céljairól, munkásságáról; a szobrászművész legkedve­sebb verseit, zeneműveit Végvári Tamás színművész, valamint Bodó Árpád zon­goraművész tolmácsolja. A műsort Hemmert János fes­tőművész vezeti, szerkesztő Laczó Katalin. A művelődési központ Tápai-eslje után más szegedi alkotókkal is megismerkedhet a közönség, hasonló rendezvények kere­tében. A képzőművészek, írók, költők saját alkotásaik bemutatásával, személyes vallomásokkal tárják fel bel­Veszélyes környezetben A minap egy szülő tele- fejlődését súlyos veszélynek A legtöbb feljelentés a fonált, hogy segítséget kér teszik ki. A büntetőeljárás gyermekvédő intézet igazga­szerkesztőségünktől V. osz- alá vont ügyeket általában tójától fut be a fiatalkorúak tólyos kislánya iskolatársa- olyan körültekintően és sok- ügyészéhez. Ez érthető, hi­nak. A gyermek ugyanta — oldalúan vizsgálják meg, szen az állami gondozásba­..szűrik át", hogy közel száz vétel után bátrabban meg­százalékában meg is állapít- nyilatkozik a gyermek és ják a bűnösséget, a felmen- sok olyasmire derül fény. tő ítélet pedig meglehetősen ami büntetőeljárást von ma­ritka. ga után. .... , Az ügyek elbírálásánál ... gyei találkoztunk a birósá- már a nyomozás alatt két al- „^L-JiTfl gon. Mi ennek az oka? - ternat(vát vesznek figyelem- hogy a f'atalkoruak ugyesze be. Az első a csak vészé- üzemi társadalmi bírósághoz lyeztetett helyzet, amelyből teszi át az ügyet tárgyalásra, a gyermeket kiemelik és ál- Egy magányosan élő apa, aki E bűntetti kategóriába larni cvndozásba helyezik. A egyedül nevelte gyermekét, eső cselekménvek számának szülőt. a szülőket az ilyen nemrégen került a vádlottak emelkedése mégis csak ví- helyzet előidézéséért persze padjára egy nagyüzemünk ܰnAat?f hr-fd,y°?a- nem dicsérik meg' A hatá" társadalmi' bírósága előtt, pest m^ugyUÍ a külön-" r0z0tt ^'elmeztotés rend- Anyagiakban bar mindent böző társadalmi szervek szerint olyan eredmennyel megadŐtt gyermekének, iobban törődnek az ilyen jár, hogy korábbi magatar- mégis elcsavargott. nem esetek felderítésével. Társa- tásukon. életfelfogásukon po- ment iskolába Apja aki dalmi ügynek tekintik, ha Mv értelemben változtat- rendszerint vidéken nak következésképpen tlyen előjellel változik környeze­1 történelmi DHM&GYARORSZAG 19-11. december 13. tájékoztatott — kékre, zöld­re verve megy az Iskolába. Lehetséges, hogy ez a be­jelentés ifjúság elleni bűn­tettre derít maid fényt. Mos­tanában elég sok ilyen ügy­kérdeztük dr. Tóth Pétertói, a Csongrád megyei Fő­ügyészség fiatalkorúak ügyé­szél 61 A NAP HÍREI; GYÜRÜ BUDAPEST KÖRÜL — HA­GENAU A SZÖVETSÉGESEK KEZÉN — AZ ÜJ OLAJSZ KORMÁNYBAN KOMMUNISTA KÉPVISELŐT VÁ­LASZTOTTAK MINISZTERELNÖK-HELYETTESNEK — FELSZABADULT RÁKOSKERESZTÚR ÉS ALSOGÖD Egy vonat elindul... kintik. Hogy minél több ma­radjon a németeknek, Szá­lasiék elrendelték, hogy a menekülők csak a legszük­ségesebb ruhát és élelmiszert vihetik magukkal. Külön er­re a célra kirendelt sváb valamelyik családban veszé­lyeztetett helyzet ál] elő a gyermekek számára. Az Ifjúság elleni bűntet­tek három évig terjedő sza­SSSrSS* AVÍS környezetében dolgo­zott és csak a hét végén járl haza, amikor ezt megtudta. Óriási nehézségek között és rengeteg akadályt elhá­rítva, sikerült a MÁV-nak és nyilas közegek vizsgálják egy vonalon elindítani a vo- felül a menekülők csomag­natközlekedést. A katonai jatt. parancsnokság a legnagyobb az megértéssel segítette az üz- AAarónitlet letvezetőséget. igy vált lehe- /YIClCliyiCL i tővé, hogy a kevés muz- , . ,, .. donyból és vasúti kocsi kö- íiaiOK ellen zül néhány a polgári utasok rendelkezésére állhat. Moszkva, december 11. Szeged és Kiskuníélegyhá- Stockholmból érkező hirek tük is. Más az elbírálás az aiaposan elővette a gyereket. z? között közlekedik egye- szerint a németek meg akar­olyan esetekben, amikor aki kék, zöld foltokban 1°/e__a f,vonatJ f.sak_.e?y ják semmisíteni a dunai ma­a gyermek hordta magán a sö világukat A tervek sze- vngy szülök e,len emelnek 6Úlyos veszélynek van kité- nek" ézt a módját. A türe­rint vr-nt hárr < i vádat. aki. vagy akik a ne- ve. Az állami gondozásba- lem hiánya, a nevelés irán­" , " S> Uyen . velesükre bízott gyermekek vétel mellett ilyenkor már tt érzéketlenség ültette az osszeanitasra kerül sor. I anyagi, szellemi és erkölcsi büntetőeljárás indul a szülő apát a vádlottak padjára, s wmmmHmmmmm^mmmmmtmmmvagy szülők ellen. Erre jel- maga a gond. hogy gyerme­| lemző példa egy viszonylag kéről egyedül volt kényte- | ;lyr r>«v»lé« ' csiosztaly van és jegyet csak gvar hajókat. A csepeli sza­" 1 a vasúti pénztarnál lehet badkikötőben horgonyzó ha­Korszerűsítik az újszegedi szabadtéri színpadot Újszeged öreg fái között adások megtartását teszi le­mintegv másfél évtizede épí- hetövé és békésen megfér tették fel a szabadtéri szín- majd cgvmás mellett Szege­padot. Ez a Szegedi Nemzeti den a két szabadtéri. Más Színház „nyári testvére" lett. városok példája mutatja. a színház tulajdona volt egé szen 19ö6-ig. Ekkor a sza­hogy rangos fesztivált (pél dául a néptánc mellé film­badtéri játékok igazgatósága fesztivált is) lehet teremteni vette át. Megszületése után különösen ott, ahol a lehe­néhán.y évig rendszeresen tőség adott, voltak előadások a mini 6za- Az idén az új gazda meg­badtérin. de a Dóm előtti kezdte a színpad teljes re­iátékok felújítása után egy konstrukcióját. A majdnem ideig mostohagyerek lett. A 300 négyzetméteres „mini" fesztivál szervezése és ren- színpad átépítésével már el­dezésc mellett szinte megfe- készültek. Építettek három ledkeztek a kellemes kör- darab karcsú világítóoszlo­nvezetben meghúzódó szín- pot és befejezték a zenekari padról. Rövid „pályafutása" árok építését is. Hamarosan alatt az újszegedi szabadtéri elkészítik a kisegítő helyi­nem tudta „kinőni" magát, ségeket, az ügyelőszobát, az amihez a nézőtér mellett el- öltözőket é6 a büfét, majd friss ügy, amelynek szenve­dő alanya egy 14 éves lány és nálánál fiatalabb fiútest­vére. Anyjuk, apjuk ifjúság elleni bűntett, a háziúr pe­dig. akinél albérletben lak­tak, megrontás miatt került a vádlottak padjára. Az anya hétről hétre napokig nem ment haza. Az apa rendszeresen ivott, a gyer­mekek napról napra éhez­tek, a szomszédok adtak ne­kik enni. A „jószívű" háziúr, aki egyébként szintén két­gyermekes apa, kihasználta ezt a mostoha helyzetet és megrontotta a gyereklányt. Tudomást szerzett erről a gyermek anyja és apja de mit sem törődtek vele, sót az apa is ugyanazt tette sa­ját lányával, mint a háziúr. len gondoskodni. A tipikus ifjúság elleni bűntettek szinte egyetlen oka és háttere az alkoholiz­mus, amikor a 6zülők egyike vagy másika rabja az ital­nak, avagy mindketten azok. Többet költenek italra, mint élelemre és ruházatra együtt véve, következésképpen ezt az állapotot gyermekeik sínylik meg. Nem nehéz párhuzamot vonni, hogy az ilyen környezetből kikerülő serdülők egy része szaporítja a fiatalkorúak által elköve­tett bűncselekmények szá­mát. Nagyon kevés kivétel­től eltekintve az ifjúság el­leni bűntettek vizsgálata al­koholista szülőkhöz vezet váltani. Ugyanaz a vonat, amely Kiskunfélegyháza felé köz­lekedik, Szöreg felé lebo­nyolít egy oda-vissza utat. Ezen a vonalon féligmeddig már biztosítva van a vonat megindulása tovább is. .Né­hány napon belül Makóra is elindul a vonat olykép­pen, hogy Szegedről a Ma­rosig jár, s olt a Maros túl­oldalán egy elébe jövő voriat viszi tovább az utasokat. Igv meglesz az összeköttetés egész Csanád megyével. üt"! Rendelet — rabláshoz Moszkva, december 11. Genfi értesülés szerint a németek és nyilas bérence­ik alávaló ürüggyel rabol­ják ki a magyar lakosságot. A rendeletek érteimében a kiürítendő városoK polgári lakosainak néhány óra alatt el kell hagyniok otthonu­kat. Természetcsen értéktár­gyaik nagy része az elhagyott lakésokban marad. A lakosság Í hátrahagyott értékeit a né­jók tisztjei emiatt tiltakozá­sukat jelentették be a német hatóságoknál. A németek több hajótisztet agyonlőttek. A hazafias dunai hajósok minden eszközzel megvédik hajóikat és uszályaikat Meddig lehet levelezni? A postán szerzett értesülé­sünk szerint azokkal a he­lyekkel, amelyekkel már megindult a személyforga­lom, így a szeged—ceglédi vonalon egyelőre Kiskunfél­egyházáig, valamint a Tiszán túli terület egy részével, ahol postahivatalok működnek) fölvették n közvetlen éa rendszeres levélpostai for­galmat is. Ezek közé a he­lyek közé tartozik a többf között Kistelek, ' Kiskunfél­egyháza. A posta minden le­hetőt elkövet, hogy azokkal a helyekkel, amelyekkel sze­mélyforgalmi összeköttetése nincs még Szegednek, al­kalmi küldöncök igénybevé­telével teremtse meg a levél­Lődi Ferenc , metek szabad prédának te- postai kapcsolatot. dübörgő villamos is nagy­ban hozzájárult. Amikor a nagy szabadtéri felállítanak filmvásznat is. Igv lehetőség nyílik szabad­teri filmvetítésekre. Megemel. „egyenes" kerékvágásba ke- ték a nézőtérét, ahova 2500 rült. újból rendeztek szín- köbméter földet használtak padán délutáni vidám rtiű­sorokat. A legszükségesebb fel. A felújítást 1971-re feje­renoválási munkálatokat el- zik be. és már abban azév­vegezték. s ezek után itt ta- ben előadásokat is tartanak, iáit otthonra a szegedi ifjú- Az átalakítás alatt a szín­padot úgy képezték ki. hogy a mögötte levő fákat is fel használni esetleg® díszletnek (például a sági napok alatt szokásos ze­nés műsor, néhányszor beat­együttesek tartottak koncer- lehet ..éiő' MHHRI rendeztek. Az ilyen ritkás Szentivánéji álom előadásá­műsoroknál azonban a szín- hoz). A felújítási munkála­pad környezete — különösen tok mintegy 4 millió forinl­a zajos villamos megszűnte, ba kerülnek. tése után — rendszeres elő­A. s. A tárgyalóteremből FÉL NAPIG VOLT SZABAD A többszörösen büntetett az üzlet alkalmazottait Reg­előéletű Kiss István 25 éves. gel szabadult, délben már a Gválarét, Széchenyi utca 3. rendőrség letartóztatta. A szám alatti lakos legutóbbi szegedi járásbíróság garáz­szabadulását követően azon- daság miatt 1 évi szigorított nal az italboltokba tartott, börtönre ítélte, és két évre Lerészegedett, s a Boszor- eltiltotta a közügyek Ryakor kánykonyhában már nem lásától. A fellebbezést a szc­szolgálták kl. Az asztalról el­itta egv vendég sörét, miköz- gedi megyei birosag eluta­ben megveréssel fenyegette sította. SÚLYOSBÍTOTT BÜNTETÉS Tóth István 29 éves. Kis- rásbíróság 9 hónapi börtön­telek. Zrínyi utca 20. szám re ítélte. Fellebbezés folytán alatti lakos, büntetett elő- a szegedi megvet bíróság a életű egv éiiel Alg.vón ittas büntetést jogerősen 1 évre állapotban minden indok súlyosbította ég arra köte­nélkül leütött egy járókelőt, lezte a vádlottat, hogy a ko­akit még meg is rugdosott, rábban más bűncselekmény A sértett hat hét alatt cvó- miatt kiszabott, de akkor fel­gyúló sérülést szenvedett, függesztett 4 hónapi szabad­Tóth Istvánt a szegedi iá- ságvesztést is töltse le. 2. OÉLMAGYARORSZÁG 1969. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 11. Rostás Dániel két dologhoz ra­gaszkodott istenigazából. A szakáll­hoz meg a kalapjához. A szakállát még csak el-elhagyogatta valahogy, főleg, miután a brigád határozatot hozott, mely .szerint a harmadnapos szakáll tulajdonosa esetenként és fellebbezhetetlenül öt forintot fizet, de a kalapjától semmiképp sem akart megválni. Pedig csudára meg­viselt volt már ez a kalap, olyan régi, hogy a ro6sz nyelvek azt mond­ták: akkor is fején volt már, amikor született-.. „Számold meg rajta a zsírréteget, miként a fa gyűrűit, s megtudod, hogy hány éves is Ros­tás" — viccelődtek a brigádtagok. Hát ami azt illeti, csúnya egy ka­lap volt. Pecsétes, rojtos, dimbes­dombos, mint a Dunántúl, elől kajla, hátul csáré — még tán a madárijesz­tő is sértésnek venné, ha ilyet nyom­nának a fejébe. De Rostás büszkén és ragaszkodással viselte télen és nyáron, fagyban és esőben, vasár­nap és hétköznap, utcán és munka­helyen. Nem vált meg tőle, lefek­véskor is tán csak végső szükségből. — Te Dani, — csóválta fejét a brigádvezető — összeadjuk neked a pénzt, vagy elvesszük az árát a sörre szaporított szakánpénzekből — csak vegyél már »gv új kalapot! De Rostás hú maradt a kalapjá­hoz. Ha eldugták előle — megkeres­te: az állványon „véletlenül" lelök­ték a fejéről, mintha a szél volna a tettes — utána futott. Belehuppan­tották a meszesgödörbe — másnap ismét ott díszelgett a fején, fehér­piszkosra kefélve. Egyszóval: el­pusztíthatatlan volt a kalap. Történt aztán, hogy a brigád az egyik vasárnap látogatóba indult a termelőszövetkezetbe, amelynek af­féle patrónusa volt. A megbeszélés értelmében reggel az állomáson ta­lálkoztak. jött is ki-ki időre. Megér­kezett Rostás Dániel is, természete­sen az elmaradhatatlan kalappal a fején. Elől a karimája ráfityegett az orrara, ahogy lépkedett, zsíros olda­la fénylett. A kajla kalap alól vidá­man pislogott elő a két szembogár. Jókedvű volt Dániel, mint mindig, ha falut láthatott, amelytől huszon­egynéhány éve elszakadt. Felderült egyébként komor arca, örömében bírság nélkül is megborotválkozott, mindannyiszor izgalommal készült az útra. Ilyenkor megvendégelte az egész brigádot a restiben egy-egy féldecivel hadd örüljön mindenki úgy, miként ő... Talán most is ezt teszi, ha nem történik olyasmi, ami mellbe vágja. — Dániel! — szólt szigorúan a brigádvezető, miközben nagy fehér papírzacskót húzott elő a háta mö­gül. — Fogd ezt a csomagot, a tiéd! — Az enyém? — meresztette a szemét Dániel. — Osztán minek ez? — Kalap. Űj kalap. Hozzad és, ha leszállunk a faluban a vonatról, ezt akarom a fejeden látni. Punktum! Vita nincs! Dániel fogta a csomagot, egyik kezéből a másikba vette, dobálta, mintha forró parázs volna, kínosan tekergette a nyakát. De hát, ha egy­szer a brigád így határozott! Apel­láta nincs! Inkább maradt volna ott­hon, vagy kiment volna a hegyek közé, akkor legalább senki nem bán­taná sem őt, sem a kalapját... De hát visszaút nincs, a határozat el­len nem szegülhet, pedig a kalapját nem hagyja, arra esküszik! Ügy érezte, tűz van az ülésen, Iz­gett-mozgott. sehogysem találta a helyet. Felállt, sétált előre, hátra, megint leült, bánatosan kinézett a vonat ablakán. Törte a fejét. S mi­közben a többiek kártyázással fogla­latoskodtak. matatni kezdett a cso­magtartóban. ahová a két kalapot tette — az újat a papírzacskóba, a régit tisztes távolba töie. Körbené­zett, nem látja-e valaki, majd ami­kor meggyőződött róla, hogy senki sem figyel rá, hirtelen mozdulattal kicserélte a két kalapot: az ócskát a zacskóba tette, az újat meg lebillen­tette a sarokba. így aztán, gondolta, mindenki láthatja, hogv ott viszi az új kalapot a zacskóban, a régit meg... Viaszatért. a jókedve, már tréfál­kozott is. Beszáitt a partiba. Hozzá­szegődött a szerencse, egymás után fogta el a piros heteseket, bezsebel­te a pénzt, ugratta társait, hogy két­szeresen megveszi rajtuk a kalap árát. Hanem, amikor ezt mondta, kissé megdobbant a szíve. Hiszen a neheze még hátra volt. Kiagyalt ter­vét jónak tartotta ugyan, de ... Ab­bahagyta hát a kártyázást, kiment néhány percre a folyosóra, hogy meghánvja-vesse, nem csúszik-e va­lami hiba számításába. — Aztán megnyugodott. Ugyan mi baj lenne? Közeledvén a falusi állomáshoz, ő kászálódott legvégül. Csak akkor állt fel, amikor a többiek már a folyosó­ról fordultak vissza: „Na mi van, Dániel, hát Pestig akarsz utazni?". Dániel nyújtózott, hogy ilyenformán minél természetesebb mozdulattal emelhesse le a zacskót, amelyben ott lapult a szívéhez nőtt kalap. Hir­telen lekapta, a másikra oda se he­derített, hadd egye a fene a sarok­ban. Szorította a csomagot féltő sze­retettel, és izgult, hogy induljon már ez a nyavalyás vonat! .. . Végre, vég­re nagy szusszanással kigördült az állomásról. Dániel felsóhajtott, majd a többiek után sietett. Mielőtt kiér­tek volna a makadám útra, rárivallt a brigádvezető: — Dániel, fel a kalapot! — Az újat? ... — Azt hát! No tedd csak, még megfúj a szél... Dániel belekotort a zacskóba, szá­ja körül huncut mosoly gyűrűzött. Aztán hirtelen leolvadt arcéról a mosoly. Kikapta a kezét a zacskóból, mintha parázsba nyúlt volna. Tekin­tete riadt volt. — A kalapom! Alit, a vonat után meredt, hátha utoléri még... Megcsalták. Kicserél­ték a kalapokat! Hogy az a...! De nem szólt. Ment szótlanul, fejében az új kalap, amely húzta, mint valami idomtalan rézmozsár. Kókadt a feje előre, hátra. Ment és alig hallhatóan motyogta: — A kalapom... a régi kala^ pom.„. Ha összehasonlítjuk a je-

Next

/
Thumbnails
Contents