Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) sével emelkednek. Külön figyelemreméltó tény, hogy a lakosság jövedelmei a tervidőszak egyes éveiben egyenletesebb ütemben nőttek. Mialatt más gazdasági mutatókban évente jelentős ingadozásokat is tapasztalhattunk. Az egy főre jutó reáljövedelem évi átlagban 5,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 3 százalékkal nőtt. Mindez megfelel társadalmi és gazdaságpolitikai céljainknak. Az életkörülmények alakulásához szorosan hozzátartozik, hogy ebben az időszakban összesen 320 000 lakás épül, 38 000-rel több, mint a második ötéves terv periódusában. Az új lakásokból 108 000 állami, 212 000 pedig magánerőből épül. Az életszínvonal javulása a lakosság szempontjából nézve jelentős, akár a tervezetthez, akár gazdasági fejlődésünkhöz viszonyítjuk. A jövedelmek emelkedése mögött azonban természetesen eltérések mutatkoznak; azaz vannak rétegek és családok, amelyeknél az átlagnál nagyobb és vannak, ahol az átlagnál kisebb a növekedés. zaléka volt e célra felhasz- nem változik, így az 1970. nálható, 1969-ben már 40 évi nyereségből 32 milliárd százalék. forint helyezhető a vállalati A jövő évre ez az arány alapokba. Á hatékonyság növeléséért A reform bevált Részletesebben szólt ez ármozgások pozitív és negatív hatásáról, majd így folytatta: A népgazdaság fejlődésének néhány időszerű kérdéséről is szeretnék szólni. A harmadik ötéves tervben elért eredmények közül igen nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés számottevő bővülése. Ezt elősegítette az 1966 elején — a reform előkészítéseként — végrehajtott jelentős felvásárlási áremelés is. Sikerült tartósan megoldanunk a kenyérgabonakérdést, amely a korábbi években annyi gondot okozott számunkra. Ma már a termelés teljes egészében fedezi a szükségleteket, sőt az indokolt tartalék képzésén kívül feleslegünk is van. Minden fontosabb növényi termékből a megelőző évekénél lényegesen több áll rendelkezésre. Az állattenyésztésben azonban még bőven van tennivalónk. F6 problémánk a húsellátás. Ezt jövőre még nem tudjuk megoldani. Ezért átmenetileg a húsimport fokozására vagyunk utalva, a húshelyzet perspektivikus javítására pedig komplex intézkedéseket teszünk. A reform keretében létrejött gazdasági eredmények közül iffen jelentős külkereskedelmi helyzetünk és nemzetközi fizetési pozíciónk alakulása. A beruházásoknál erőinket arra összpontosítottuk, hogy a folyamatban levő beruházásokat mielőbb befejezzük. Ezért kevesebb új nagy beruházást indítottunk. A fogyasztói piac helyzete általában nyugodt volt, a választék tovább nőtt, az áruellátással azonban még nem lehetünk elégedettek. A népgazdaság fejlődésg, az utolsó évek változásai összességükben azt bizonyítják, hogy a gazdaságirányítási rendszer jelenlegi módszerei és eszközei alkalmasak a gazdasági folyamatok szabályozására, lehetővé teszik a társadalmi célok érvényesítését, és módot adnak az önálló vállalati cselekvésre. Az új gazdasági modell gazdaságunk egyik-másik területén olyan kedvező folyamatokat indított el, amit a reform előtt nem tudtunk elérni. Minden kilátásunk megvan arra, hogy egyre több régi problémát írhassunk fel a tartósan megoldott kérdések listájára. Ehhez az szükséges, hogy 1970-ben erősítsük a kedvező és gyöngítsük a kedvezőtlen tendenciákat és ezzel oly módon készítsük elő a negyedik ötéves tervet, hogy az az intenzív gazdasági fejlesztés előfeltételeire épülhessen. Az 1970. évi terv A pénzügyminiszter ezután így folytatta: Az 1970. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatait jobb feltételekre építve tudtuk öszszeállítani, mint egy évvel korábban az 1969. évit. Terveinkben célul túzzük ki az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulását, a gazdálkodás színvonalának, hatékonyságának javítását, a fogyasztói piacon a kínálat növelését. A társadalmi termék 1970-ben 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6 százalékkal emelkedik. Ez a társadalmi termelés javuló hatékonyságát fejezi ki. Az ipari termelés növekedésű várhatóan meghaladja a 6 százalékot. A mezőgazdaság termelése — a? 1009. évi rekorderedmények után — kisebb mértékben nő. Az építőipari termelés 7 százalékos növelését tervezzük. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásán belül a fogyasztás 77, a felhalmozás pedig 23 százalékos részarányt képvisel. Az aranyok kis mértékben a felhalmozás javára módosulnak, mert 1970-ben a készletgyarapodás várhatóan nagyobb lesz az előző évinél. A beltöldi felhasználás együttvéve gyorsabban nő majd, mint a nemzeti jövedelem, mert a kiviteli többlet nem kell, hogy elérje az 1969. évit. Az állami költségvetés előirányzatai összhangban vannak a népgazdasági terv fő céljaival. Az 1970. évi állami költségvetés kiadósai 1.9 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket. Bar az éves hiány jelzi a még meglevő pénzügyi feszültségeket, az államháztartás helyzetének reális megítélése a gazdasági fejlődéssel összhangban lehetséges. Nem célunk, hogy tartósan deficites költségvetési politikát folytassunk, ezért eltökélt szándékunk, hogy a negyedik ötéves terv első éveiben megteremtsük a költségvetés dinamikus egyensúlyát. A vállalatok 1969. évi nyeresége csaknem 71 milliárd forint, mintegy 11 százalékkal több az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb a nyereség növekedése az építőiparban, a belkereskedelemben és a külkereskedelemben. A nyereség 1970. évre tervezett összege 82 milliárd forint, 16 százalékkal több, mint az 1969. évi. Azzal számolunk, hogy a nyereségképződés általában fokozódik, de a növekedés arányosabb lesz az egyes népgazdasági ágak között, ugyanakkor folytatódik a vállalatok közötti differenciálódás a tényleges hatékonysági különbségek alapján. A nyereségből képezhető vállalati alapok a reformot megelőző időszakhoz képest lényegesen magasabbak. Míg 1967-ben a nyereség 14 száMilyen intézkedéseket tervez a kormány az 1970. évi terv megvalósítása és a vállalati gazdálkodás további javítása érdekében? Mindenekelőtt elő kívánjuk mozdítani az élőmunka hatékonyabb felhasználását, mert a termelékenység alakulása várakozásainktól elmarad. Bár az egy ledolgozott munkaórára jutó termelés a korábbi évejk átlagos ütemének megfelelően 1968 óta mintegy 5 százalékkal nő, de az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés kedvezőtlen. A termelékenység alakulása összefügg azzal, hogy a foglalkoztatottság színvonala a tervezettnél magasabb, a növekedés különösen gyors — évi 3—4 százalék — volt a legutóbbi két évben. A foglalkoztatottság bővülése önmagában a létbiztonság és a kedvező politikai közérzet fontos tényezője, de azt már nem lehet előnyösnek minősíteni, hogy mindez az ipari termelés mérséklődő üteme, a nem kielégítő szervezettség és laza munkafegyelem mellett következett be. Egyes felfutó iparágakban a munkaerő-ellátást nem tudjuk biztosítani. A termelékenység javítását úgy kívánjuk ösztönözni, hogy a létszámnövelés és az átlagbéremelés vállalati terheit közelítjük egymáshoz. A jövő évtől a bérszínvonal-növekedés kisebb részét kell a részesedési alapból fedezni, ugyanakkor a létszámnövelés terhei nagyobbak lesznek. Egyidejűleg érdekeltséget biztosítunk a nem kellő hatékonysággal foglalkoztatott létszám csökkentésében. Ezen túlmenően a termelékenység fokozására széles korú vállalati és társadalmi kezdeményezéseket várunk, hiszen a közös érdekek érvényesítésének nem a szabályozók az egyetlen eszközei. A mezőgazdasági üzemekben a kedvező tényezők találkozása ez évben jelentősen növelte a termelési eredményeket. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme megközelitette a bérből és a fizetésből élőkel. A mezőgazdasági termelés egészében kedvező fejlődésen belül azonban aránytalanságok jelentkeztek a növénytermelés és az állattenyésztés fejlődési üteme között. A belföldi ellátási, valamint az exportérdekek az állattenyésztés fokozott fejlesztését és a mezőgazdaság két fő ágazatának fejlődési üteme közötti aránytalanság felszámolását teszik szükségessé. Ezért a kormány a múlt héten az állattenyésztés, ezen belül is elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó intézkedéseket hozott. A fejlesztés döntő részét a nagyüzemekben kell megvalósítani, de ösztönözni kell a háztáji gazdaságok állattartó tevékenységének bővítését is. A feladatok megoldásában a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok aktív tevékenységére, együttműködésére számítunk. Ezt egyik leglényegesebb gazdaságpolitikai feladatunknak tekintjük. A beruházásokról Több kérdés kifejtése után a pénzügyminiszter a beruházásokkal foglalkozott. A • népgazdasági terv az 1970. évben több mint 79 milliárd forint beruházással számol. Az év folyamán jelentős beruházások fejeződnek be. Így többek között megtörténik az almásfüzitői timföldgyár bővítése 3. ütemének és a székesfehérvári szélesszalag hengermű 2. sz. hidegállványának üzembehelyezése. A gépiparban a közúti járműgyártás fejlesztését szolgáló jelentős beruházások fejeződnek be. Megkezdi termelését a borsodi vegyikombinát új PVC üzeme, a Dunai Kőolajipari Vállalat 3 millió tonna kapacitású kőolaj-feldolgozó üzeme. A városi közlekedés legjelentősebb fejlesztése a metró első szakaszának, a Deák térig terjedő szakasznak üzembehelyezése. Folytatódik az 1971. évi üzembehelyezésére tervezett, s összességében évi 5000 lakás kapacitású debreceni és szegedi házépítő kombinát beruházása. Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban az 1970. évben tóbb konzervgyár befejezésére, tizembehelyezésére. tejfeldolgozók, szőlőfeldolgozók, üzemi hűtőtárolók létesítésére, a sütőipar fejlesztésére, s jelentős számú állutférőhely építésére kerül sor. Üj nagyberuházásokat csak körültekintő mérlegelés után indítunk. Így kerül sor 1970-ben a .barátság 2." kőolaj távvezeték építésére, a textilipar szintetikus műszálimportját csökkentő évi 4600 tonna kapacitású polir akrilnitril üzem kivitelezésének megkezdésére, a mezőgazdaság növekvő műtrágya-igényével összhangban új nagykapacitású műtrágyagyár létesítésére. Az ipar és a mezőgazdaság csomagolóanyag szükségletének nagyarányú növekedése indokolja a nyíregyházi hullámdoboz és zsákgyár beruházásnak megkezdését. Az év folyamán jelentős szállodafejlesztés valósul meg. Az 1970. évben 69 900 lakás épül, közel 11 százalékkal több az 1969. évinél. A lakásépítésből az "állami és szövetkezeti lakások száma 26 600, a családi, társasház és a vállalati lakásoké 43 300. A növekedés az állami lakásépítésben jelentős. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a jövő évben is tovább fejlődnek. Külgazdasági kapcsolatainkban támaszkodni kívánunk a szocialista gazdasági együttműködésből Jfcármazó előnyökre, szélesebb körűvé kívánjuk tenni a nemzetközi kooperációban való részvételünket, közös fejlesztések és a vállalatok közötti közvetlenebb kapcsolatok erősítése útján is. Fokozzuk a műszaki-tudományos együttműködést és tovább munkálkodunk a KGST-országok valuta- és hitelrendszerének korszerűbbé, rugalmasabbá tételén. Megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. Arak és bérek DE LM A C YA R0RSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 11. Jövő évre — az ez évihez hasonlóan — a lakossági fogyasztás 6 százalékos bővülését tervezzük. Elősegítjük a belkereskedelem árukínálatának további javítását. A kiskereskedelmi áruforgalom az előirányzat szerint 9 százalékkal emelkedik, s emellett sor kerül az árukészlet növelésére is. Ezt elősegíti a belkereskedelem módosított anyagi érletnövekedés valósuljon meg. Adókedvezményekkel és . hiteltámogatással segítjük a lakossági szolgáltatások bővítését is. Nem tervezünk a jövő évben hatósági ármódosításokat. 1A fogyasztói árszínvonalnál mérsékelt, 1—1,5 százalékos emelkedés várható. A bérből és fizetésből élők jövedelmeiben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően jelentős tényezővé vált az év végi nyereségrészesedés. Az 1968. évi nyereségből képzett részesedési alapból történő 1969. évi kifizetések összege 4,6 milliárd forint volt. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó nyereségrészesedése 1969-ben meghaladta az 1500 forintot, az előző évi 1100 forinttal szemben. A részesedési alap vállalaton belüli felosztása azonban széles körű vitát váltott ki, annak ellenére, hogy a bérek és a részesedés együttes összege valamennyi kategóriában a korábbi arányokhoz képest nem változott. A személyi érdekeltség rendszerének továbbfejlesztésében most megszüntettük a részesedési kategóriák központi előírását és növeltük a részesedés felosztásában a vállalatok önállóságát. A kormány csak a részesedési alap terhére kifizethető személyi jövedelmek bérhez viszonyított mértékét és a vállalatok magasabb vezetőállású dolgozói érdekeltségének feltételeit rögzítette. Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a személyi jövedelmek a tényleges teljesítmények alapján differenciálódjon a k. Továbbra is legfontosabb feladatunk a lakosság életkörülményeinek javítása. Ennek érdekében a párt Központi Bizottsága a közelmúltban hozott döntése alapján a kormány — figyelembe véve a SZOT véleményét — 1970-re életszínvonalpolitikai intézkedések megvalósítását határozta el. 1970. márejus 1-től 7-—800 millió forintos éves kihatással központi béremelést biztosítunk mintegy 275 000 dolgozónak. Béremelést kapnak az egészségügy területén a három műszakos intézményekben dolgozó ápoló-* nők, takarítónők és kisegítő munkások, a felsőoktatási Intézmények oktatói és technikai személyzete, a honvédség néhány területén a tisztek, tiszthelyettesek, valamint a rendőrök. A vasútnál a különleges és kedvezőtlen munkaterületen dolgozók (például a mozdonyvezetők, kocsirendezők stb.) a budapesti és vidéki néhány tömegközlekedési vál- . lalat, a fővárosi köztisztasági hivatal gépkocsivezetői és karbantartói. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében 1970. március 1-vel évi 900 millió forinttal kiegészítjük az 1968. december 31-ig nyugállományba helyezettek havi 1600 forint alatti ellátási összegét. Ez az intézkedés mintegy 1,3 millió nyugdíjas és járadékos számára biztosít kiegészítést. A saját jogú nyugdíjak esetében a kiegészítés legalább havi 60 forint, a származékos (özvegyek, árvák) nyugdíját élvezők és a járadékosok legalább havi 40 forint kiegészítésben részesülnek. A kormány úgy kíván dönteni a végrehajtás részleteiről, hogy az a nyugdíjrendszer egységesítése Irányában hasson. Emellett biztosítani kívánjuk, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon el a fixkeresetűektől. Ezért 1971-től a nyugdíjakat évente 2 százalékkal tovább emeljük, a költségvetési szerveknél dolgozók béréhez hasonlóan. Mivel a nyugdíjasok száma, a nyugdíjátlagok öszszege önmagától is évről évre nő, a 2 százalékos automatikus évenkénti emelést is beleszámítva a nyugdíjra fordított költségvetési kiadások évente 1200—1250 millió forinttal emelkednek. Ezután a kulturális és egészségügyi ágnak továbbfejlődését elemezte, majd a tanácsi gazdálkodással foglalkozott. Beszédét e gondolatokkal fejezte be: A legfontosabb feladatunk most az, hogy a reform alapelveit megőrizve, az irányítási módszereken ott változtassunk, ahol világosan látjuk, hogy a szabályozás nem volt kielégítő. További célunk, hogy — nagyon átgondoltan — fokozatosan megszüntessük azokat a szabályozási elemeket, amelyek csak a nagyobb biztonságot szolgálják, de nem ösztönöznek a gyorsabb fejlődésre. A gazdaság fejlődése azonban nem kizárólag a gazdaságpolitikai elgondolások kidolgozását, valamint azok megvalósítását szolgáló központi előírásokon múlik. Jelentős feladat hárul az irányítás minden szintjére. Tovább kell növelni a helyi szervek önállóságát. Igén sokrétű feladat hárul az üzemi, vállalati, vezetőkre. Határozottabb, célratörőbb, fegyelmet tartó vállalati vezetésre van szükségünk mi i"denütt. Meg kell javítani a vállalati munka szervezettségét, dbben elsősorban képzett szakmunkás ifjúság és értelmiség alkotóerejét. Ezt szolgálja az ország felszabadulásának huszonötödik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny, a magyar dolgozók -nagyszerű hazafias teljesítménye. Mindezek alapján lehetőségünk van arra, hogy hazánk 1970ben a korábbiaknál is nagyobb lépést tegyen a szocialista fejlődés útján. Ilyen törekvések jegyében terjesztem a tisztelt országgyűlés elé az 1970. évi állami költségvetést és a kormány nevében kérem annak elfogadását — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter. dekeltségi rendszere. Hangsúlyozni szeretném: a kormány intézkedései azt célozzák, hogy a kereskedelmi vállalatok vezetői a lakosság állal keresett árucikkek tiólasztékát növeljék, a jobb ellátás érdekében ezeket a készleteket bővitsék. Jórészt a kereskedelmi vállalatok munkáján múlik hogy a hozott intézkedések eredményeként ne felesleges készCsongrád megyei képviselők a szünetben Balról jobbra: dr. Dömötör János, Balogh László és Nieszner Ferenc