Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) sével emelkednek. Külön fi­gyelemreméltó tény, hogy a lakosság jövedelmei a terv­időszak egyes éveiben egyen­letesebb ütemben nőttek. Mialatt más gazdasági mu­tatókban évente jelentős in­gadozásokat is tapasztalhat­tunk. Az egy főre jutó reál­jövedelem évi átlagban 5,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 3 száza­lékkal nőtt. Mindez megfe­lel társadalmi és gazdaság­politikai céljainknak. Az életkörülmények ala­kulásához szorosan hozzá­tartozik, hogy ebben az idő­szakban összesen 320 000 la­kás épül, 38 000-rel több, mint a második ötéves terv periódusában. Az új laká­sokból 108 000 állami, 212 000 pedig magánerőből épül. Az életszínvonal javulása a lakosság szempontjából néz­ve jelentős, akár a terve­zetthez, akár gazdasági fej­lődésünkhöz viszonyítjuk. A jövedelmek emelkedése mö­gött azonban természetesen eltérések mutatkoznak; azaz vannak rétegek és családok, amelyeknél az átlagnál na­gyobb és vannak, ahol az át­lagnál kisebb a növekedés. zaléka volt e célra felhasz- nem változik, így az 1970. nálható, 1969-ben már 40 évi nyereségből 32 milliárd százalék. forint helyezhető a vállalati A jövő évre ez az arány alapokba. Á hatékonyság növeléséért A reform bevált Részletesebben szólt ez ármozgások pozitív és nega­tív hatásáról, majd így foly­tatta: A népgazdaság fejlődésé­nek néhány időszerű kérdé­séről is szeretnék szólni. A harmadik ötéves tervben el­ért eredmények közül igen nagy jelentőségű a mezőgaz­dasági termelés számottevő bővülése. Ezt elősegítette az 1966 elején — a reform elő­készítéseként — végrehajtott jelentős felvásárlási áreme­lés is. Sikerült tartósan meg­oldanunk a kenyérgabona­kérdést, amely a korábbi években annyi gondot oko­zott számunkra. Ma már a termelés teljes egészében fe­dezi a szükségleteket, sőt az indokolt tartalék képzésén kívül feleslegünk is van. Minden fontosabb növényi termékből a megelőző éveké­nél lényegesen több áll ren­delkezésre. Az állattenyész­tésben azonban még bőven van tennivalónk. F6 problé­mánk a húsellátás. Ezt jö­vőre még nem tudjuk meg­oldani. Ezért átmenetileg a húsimport fokozására va­gyunk utalva, a húshelyzet perspektivikus javítására pedig komplex intézkedése­ket teszünk. A reform keretében létre­jött gazdasági eredmények közül iffen jelentős külkeres­kedelmi helyzetünk és nem­zetközi fizetési pozíciónk ala­kulása. A beruházásoknál erőin­ket arra összpontosítottuk, hogy a folyamatban levő beruházásokat mielőbb be­fejezzük. Ezért kevesebb új nagy beruházást indítottunk. A fogyasztói piac helyzete általában nyugodt volt, a vá­laszték tovább nőtt, az áru­ellátással azonban még nem lehetünk elégedettek. A népgazdaság fejlődésg, az utolsó évek változásai összességükben azt bizo­nyítják, hogy a gazdaság­irányítási rendszer jelenlegi módszerei és eszközei alkal­masak a gazdasági folyama­tok szabályozására, lehetővé teszik a társadalmi célok ér­vényesítését, és módot adnak az önálló vállalati cselekvés­re. Az új gazdasági modell gazdaságunk egyik-másik te­rületén olyan kedvező folya­matokat indított el, amit a reform előtt nem tudtunk elérni. Minden kilátásunk megvan arra, hogy egyre több régi problémát írhas­sunk fel a tartósan megoldott kérdések listájára. Ehhez az szükséges, hogy 1970-ben erősítsük a kedvező és gyön­gítsük a kedvezőtlen ten­denciákat és ezzel oly mó­don készítsük elő a negyedik ötéves tervet, hogy az az intenzív gazdasági fejlesztés előfeltételeire épülhessen. Az 1970. évi terv A pénzügyminiszter ez­után így folytatta: Az 1970. évi népgazdasági terv és az állami költség­vetés előirányzatait jobb fel­tételekre építve tudtuk ösz­szeállítani, mint egy évvel korábban az 1969. évit. Ter­veinkben célul túzzük ki az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulását, a gaz­dálkodás színvonalának, ha­tékonyságának javítását, a fogyasztói piacon a kínálat növelését. A társadalmi termék 1970-ben 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6 száza­lékkal emelkedik. Ez a tár­sadalmi termelés javuló ha­tékonyságát fejezi ki. Az ipari termelés növekedésű várhatóan meghaladja a 6 százalékot. A mezőgazdaság termelése — a? 1009. évi rekorderedmények után — kisebb mértékben nő. Az építőipari termelés 7 száza­lékos növelését tervezzük. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásán belül a fogyasztás 77, a felhalmozás pedig 23 százalékos rész­arányt képvisel. Az aranyok kis mértékben a felhalmo­zás javára módosulnak, mert 1970-ben a készletgyarapo­dás várhatóan nagyobb lesz az előző évinél. A beltöldi felhasználás együttvéve gyorsabban nő majd, mint a nemzeti jövedelem, mert a kiviteli többlet nem kell, hogy elérje az 1969. évit. Az állami költségvetés előirányzatai összhangban vannak a népgazdasági terv fő céljaival. Az 1970. évi állami költ­ségvetés kiadósai 1.9 milliárd forinttal meghaladják a be­vételeket. Bar az éves hiány jelzi a még meglevő pénz­ügyi feszültségeket, az ál­lamháztartás helyzetének reális megítélése a gazda­sági fejlődéssel összhangban lehetséges. Nem célunk, hogy tartósan deficites költ­ségvetési politikát folytas­sunk, ezért eltökélt szándé­kunk, hogy a negyedik öt­éves terv első éveiben meg­teremtsük a költségvetés dinamikus egyensúlyát. A vállalatok 1969. évi nyeresége csaknem 71 mil­liárd forint, mintegy 11 szá­zalékkal több az előző évi­nél. Az átlagosnál nagyobb a nyereség növekedése az építőiparban, a belkereske­delemben és a külkereskede­lemben. A nyereség 1970. évre tervezett összege 82 milliárd forint, 16 százalék­kal több, mint az 1969. évi. Azzal számolunk, hogy a nyereségképződés általában fokozódik, de a növekedés arányosabb lesz az egyes népgazdasági ágak között, ugyanakkor folytatódik a vállalatok közötti differen­ciálódás a tényleges haté­konysági különbségek alap­ján. A nyereségből képezhető vállalati alapok a reformot megelőző időszakhoz képest lényegesen magasabbak. Míg 1967-ben a nyereség 14 szá­Milyen intézkedéseket ter­vez a kormány az 1970. évi terv megvalósítása és a vál­lalati gazdálkodás további javítása érdekében? Mindenekelőtt elő kíván­juk mozdítani az élőmunka hatékonyabb felhasználását, mert a termelékenység ala­kulása várakozásainktól el­marad. Bár az egy ledolgo­zott munkaórára jutó terme­lés a korábbi évejk átlagos ütemének megfelelően 1968 óta mintegy 5 százalékkal nő, de az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés kedve­zőtlen. A termelékenység alakulása összefügg azzal, hogy a foglalkoztatottság színvonala a tervezettnél magasabb, a növekedés külö­nösen gyors — évi 3—4 szá­zalék — volt a legutóbbi két évben. A foglalkoztatottság bővülése önmagában a lét­biztonság és a kedvező po­litikai közérzet fontos ténye­zője, de azt már nem lehet előnyösnek minősíteni, hogy mindez az ipari termelés mérséklődő üteme, a nem kielégítő szervezettség és la­za munkafegyelem mellett következett be. Egyes fel­futó iparágakban a munka­erő-ellátást nem tudjuk biz­tosítani. A termelékenység javítá­sát úgy kívánjuk ösztönöz­ni, hogy a létszámnövelés és az átlagbéremelés vállalati terheit közelítjük egymás­hoz. A jövő évtől a bérszín­vonal-növekedés kisebb ré­szét kell a részesedési alap­ból fedezni, ugyanakkor a létszámnövelés terhei na­gyobbak lesznek. Egyidejű­leg érdekeltséget biztosítunk a nem kellő hatékonysággal foglalkoztatott létszám csök­kentésében. Ezen túlmenően a termelékenység fokozására széles korú vállalati és tár­sadalmi kezdeményezéseket várunk, hiszen a közös ér­dekek érvényesítésének nem a szabályozók az egyetlen eszközei. A mezőgazdasági üzemek­ben a kedvező tényezők ta­lálkozása ez évben jelentő­sen növelte a termelési eredményeket. A paraszti népesség egy főre jutó re­áljövedelme megközelitette a bérből és a fizetésből élő­kel. A mezőgazdasági terme­lés egészében kedvező fej­lődésen belül azonban aránytalanságok jelentkez­tek a növénytermelés és az állattenyésztés fejlődési üteme között. A belföldi el­látási, valamint az export­érdekek az állattenyésztés fokozott fejlesztését és a mezőgazdaság két fő ágaza­tának fejlődési üteme kö­zötti aránytalanság felszá­molását teszik szükségessé. Ezért a kormány a múlt héten az állattenyésztés, ezen belül is elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó intézkedé­seket hozott. A fejlesztés döntő részét a nagyüzemekben kell meg­valósítani, de ösztönözni kell a háztáji gazdaságok állattartó tevékenységének bővítését is. A feladatok megoldásában a mezőgaz­dasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok aktív tevékenységére, együttmű­ködésére számítunk. Ezt egyik leglényegesebb gazda­ságpolitikai feladatunknak tekintjük. A beruházásokról Több kérdés kifejtése után a pénzügyminiszter a beruházásokkal foglalko­zott. A • népgazdasági terv az 1970. évben több mint 79 milliárd forint beruházással számol. Az év folyamán je­lentős beruházások fejeződ­nek be. Így többek között megtörténik az almásfüzitői timföldgyár bővítése 3. üte­mének és a székesfehérvári szélesszalag hengermű 2. sz. hidegállványának üzem­behelyezése. A gépiparban a közúti járműgyártás fejlesztését szolgáló jelentős beruházá­sok fejeződnek be. Megkez­di termelését a borsodi ve­gyikombinát új PVC üzeme, a Dunai Kőolajipari Válla­lat 3 millió tonna kapacitá­sú kőolaj-feldolgozó üzeme. A városi közlekedés legje­lentősebb fejlesztése a met­ró első szakaszának, a Deák térig terjedő szakasznak üzembehelyezése. Folytató­dik az 1971. évi üzembehe­lyezésére tervezett, s összes­ségében évi 5000 lakás ka­pacitású debreceni és szege­di házépítő kombinát beru­házása. Az élelmiszeripar­ban és a mezőgazdaságban az 1970. évben tóbb kon­zervgyár befejezésére, tizem­behelyezésére. tejfeldolgo­zók, szőlőfeldolgozók, üzemi hűtőtárolók létesítésére, a sütőipar fejlesztésére, s je­lentős számú állutférőhely építésére kerül sor. Üj nagyberuházásokat csak körültekintő mérlege­lés után indítunk. Így kerül sor 1970-ben a .barátság 2." kőolaj távvezeték építésére, a textilipar szintetikus mű­szálimportját csökkentő évi 4600 tonna kapacitású polir akrilnitril üzem kivitelezé­sének megkezdésére, a me­zőgazdaság növekvő műtrá­gya-igényével összhangban új nagykapacitású műtrá­gyagyár létesítésére. Az ipar és a mezőgazdaság csomagolóanyag szükségle­tének nagyarányú növeke­dése indokolja a nyíregyhá­zi hullámdoboz és zsákgyár beruházásnak megkezdését. Az év folyamán jelentős szállodafejlesztés valósul meg. Az 1970. évben 69 900 la­kás épül, közel 11 százalék­kal több az 1969. évinél. A lakásépítésből az "állami és szövetkezeti lakások száma 26 600, a családi, társasház és a vállalati lakásoké 43 300. A növekedés az álla­mi lakásépítésben jelentős. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a jövő évben is tovább fejlődnek. Külgazdasági kapcsolata­inkban támaszkodni kívá­nunk a szocialista gazdasá­gi együttműködésből Jfcár­mazó előnyökre, szélesebb körűvé kívánjuk tenni a nemzetközi kooperációban való részvételünket, közös fejlesztések és a vállalatok közötti közvetlenebb kap­csolatok erősítése útján is. Fokozzuk a műszaki-tudo­mányos együttműködést és tovább munkálkodunk a KGST-országok valuta- és hitelrendszerének korsze­rűbbé, rugalmasabbá téte­lén. Megkülönböztetett fi­gyelmet kívánunk fordítani a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésére. Arak és bérek DE LM A C YA R0RSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 11. Jövő évre — az ez évi­hez hasonlóan — a lakos­sági fogyasztás 6 százalékos bővülését tervezzük. Előse­gítjük a belkereskedelem árukínálatának további ja­vítását. A kiskereskedelmi áruforgalom az előirányzat szerint 9 százalékkal emel­kedik, s emellett sor kerül az árukészlet növelésére is. Ezt elősegíti a belkereske­delem módosított anyagi ér­letnövekedés valósuljon meg. Adókedvezményekkel és . hiteltámogatással segít­jük a lakossági szolgáltatá­sok bővítését is. Nem tervezünk a jövő év­ben hatósági ármódosításo­kat. 1A fogyasztói árszínvo­nalnál mérsékelt, 1—1,5 százalékos emelkedés vár­ható. A bérből és fizetésből élők jövedelmeiben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően jelen­tős tényezővé vált az év végi nyereségrészesedés. Az 1968. évi nyereségből kép­zett részesedési alapból tör­ténő 1969. évi kifizetések összege 4,6 milliárd forint volt. A munkások és alkal­mazottak egy főre jutó nye­reségrészesedése 1969-ben meghaladta az 1500 forintot, az előző évi 1100 forinttal szemben. A részesedési alap vállalaton belüli felosztása azonban széles körű vitát váltott ki, annak ellenére, hogy a bérek és a részese­dés együttes összege vala­mennyi kategóriában a ko­rábbi arányokhoz képest nem változott. A személyi érdekeltség rendszerének továbbfejlesz­tésében most megszüntettük a részesedési kategóriák központi előírását és növel­tük a részesedés felosztásá­ban a vállalatok önállósá­gát. A kormány csak a része­sedési alap terhére kifizet­hető személyi jövedelmek bérhez viszonyított mértékét és a vállalatok magasabb vezetőállású dolgozói érde­keltségének feltételeit rög­zítette. Változatlanul szük­ségesnek tartjuk, hogy a sze­mélyi jövedelmek a tény­leges teljesítmények alapján differenciálódjon a k. Továbbra is legfontosabb feladatunk a lakosság élet­körülményeinek javítása. Ennek érdekében a párt Központi Bizottsága a közel­múltban hozott döntése alap­ján a kormány — figyelem­be véve a SZOT véleményét — 1970-re életszínvonalpoli­tikai intézkedések megvaló­sítását határozta el. 1970. márejus 1-től 7-—800 millió forintos éves kihatás­sal központi béremelést biz­tosítunk mintegy 275 000 dolgozónak. Béremelést kap­nak az egészségügy terüle­tén a három műszakos in­tézményekben dolgozó ápoló-* nők, takarítónők és kisegítő munkások, a felsőoktatási Intézmények oktatói és te­chnikai személyzete, a hon­védség néhány területén a tisztek, tiszthelyettesek, va­lamint a rendőrök. A vasút­nál a különleges és kedve­zőtlen munkaterületen dol­gozók (például a mozdony­vezetők, kocsirendezők stb.) a budapesti és vidéki né­hány tömegközlekedési vál- . lalat, a fővárosi köztisztasá­gi hivatal gépkocsivezetői és karbantartói. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében 1970. március 1-vel évi 900 millió forinttal kiegészítjük az 1968. december 31-ig nyug­állományba helyezettek havi 1600 forint alatti ellátási összegét. Ez az intézkedés mintegy 1,3 millió nyugdí­jas és járadékos számára biz­tosít kiegészítést. A saját jogú nyugdíjak esetében a kiegészítés legalább havi 60 forint, a származékos (özve­gyek, árvák) nyugdíját él­vezők és a járadékosok leg­alább havi 40 forint ki­egészítésben részesülnek. A kormány úgy kíván dönteni a végrehajtás részleteiről, hogy az a nyugdíjrendszer egységesítése Irányában has­son. Emellett biztosítani kí­vánjuk, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon el a fixkeresetűektől. Ezért 1971-től a nyugdíjakat éven­te 2 százalékkal tovább emel­jük, a költségvetési szervek­nél dolgozók béréhez hason­lóan. Mivel a nyugdíjasok száma, a nyugdíjátlagok ösz­szege önmagától is évről év­re nő, a 2 százalékos auto­matikus évenkénti emelést is beleszámítva a nyugdíjra fordított költségvetési ki­adások évente 1200—1250 millió forinttal emelkednek. Ezután a kulturális és egészségügyi ágnak tovább­fejlődését elemezte, majd a tanácsi gazdálkodással fog­lalkozott. Beszédét e gondolatokkal fejezte be: A legfontosabb feladatunk most az, hogy a reform alap­elveit megőrizve, az irányí­tási módszereken ott változ­tassunk, ahol világosan lát­juk, hogy a szabályozás nem volt kielégítő. További cé­lunk, hogy — nagyon átgon­doltan — fokozatosan meg­szüntessük azokat a szabá­lyozási elemeket, amelyek csak a nagyobb biztonságot szolgálják, de nem ösztönöz­nek a gyorsabb fejlődésre. A gazdaság fejlődése azon­ban nem kizárólag a gazda­ságpolitikai elgondolások ki­dolgozását, valamint azok megvalósítását szolgáló köz­ponti előírásokon múlik. Je­lentős feladat hárul az irá­nyítás minden szintjére. To­vább kell növelni a helyi szervek önállóságát. Igén sokrétű feladat hárul az üze­mi, vállalati, vezetőkre. Ha­tározottabb, célratörőbb, fe­gyelmet tartó vállalati ve­zetésre van szükségünk mi i­"denütt. Meg kell javítani a vállalati munka szervezett­ségét, dbben elsősorban kép­zett szakmunkás ifjúság és értelmiség alkotóerejét. Ezt szolgálja az ország felszaba­dulásának huszonötödik év­fordulója tiszteletére kibon­takozott munkaverseny, a magyar dolgozók -nagyszerű hazafias teljesítménye. Mind­ezek alapján lehetőségünk van arra, hogy hazánk 1970­ben a korábbiaknál is na­gyobb lépést tegyen a szocia­lista fejlődés útján. Ilyen törekvések jegyében ter­jesztem a tisztelt országgyű­lés elé az 1970. évi állami költségvetést és a kormány nevében kérem annak elfo­gadását — mondotta befe­jezésül a pénzügyminiszter. dekeltségi rendszere. Hang­súlyozni szeretném: a kor­mány intézkedései azt céloz­zák, hogy a kereskedelmi vállalatok vezetői a lakosság állal keresett árucikkek tió­lasztékát növeljék, a jobb ellátás érdekében ezeket a készleteket bővitsék. Jórészt a kereskedelmi vállalatok munkáján múlik hogy a hozott intézkedések eredmé­nyeként ne felesleges kész­Csongrád megyei képviselők a szünetben Balról jobbra: dr. Dömötör János, Balogh László és Nieszner Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents