Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

Afrika tanul Afrikában az elmúlt tíz év alatt az elemi és középiskolai tanú lök száma megkétszere ődött. Egyes afrikai országokban ugrásszerű fejlődés ment végbe ezen a fontos területen. Guineában például az elemi és a középiskolai tanulók száma a függetlenség előtti 2,5 ezerről 36 000-re. vagyis 15-szörösére emelkedett Brazzaville-Kongóban ugyanez a növekedés 20-szoros volt. A fiatal afrikai országokban nagy figyelmet fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére is A kelet-afrikai egyetem — amely a Nairobiban. Kampóiéban és Dar es Salaam, ban működő részlegekből áll — gyors ütemben fejlődik, egyre jobban megfelel minden egyes ország konkrét igényeinek. s elsősorban 'olyan profilú szakembereket képez, amelyekre ma leginkább szükség van. Az elmúlt tanévben 992 szakember fejezte be tanulmányait a kelet-afrikai egyetemen. Az Afrika-szerte híres Makerere-főtskola (Uganda) 383 agronómusnak, orvosnak, gépészeti szakembernek, pedagógusnak adott diplomát A Szovjetunió és más szocialista országok nagy segítséget nyújtanak sok fiatal afrikai államnak a közoktatás fejlesztésében és a szakemberek képzésében. December 10-én: ülasszámlás a buszokon rrnrmimTTT.* DBIMAGYARORSZÁtí 1944. december S. Az autóközlekedési vállalat egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy javítsa a személyszállítás minőségét. Ez a feladat szükségessé teszi, hogy azokat az eszközöket, melyekkel az autóbuszközlekedés fejleszthető, a leghatékonyabb, az utazóközönségnek legkedvezőbb változásokra használják fel. Ezért az Autóközlekedési Tröszt módszert dolgozott ki az utasáramlás mérésére: ennek felhasználásával a X. számú Autóközlekedési Vállalat helyközi és távolsági vonalain december 10-én utasszámlálást végez. A számlálásban a járatok jegykezelői és karszalaggal ellátott egyetemi hallgatók működnek közre. Az utasszámlálásnak a legfontosabb eszköze az a számláló jegy, melyet ezen a napon mindenki megkap. Kezelése egyszerű, de nagyon fontos: ha az utas a felszállás előtt más helységből érkezett, a számláló jegy jobb felső, ha leszállás után más helvségbe utazik tovább. jobb alsó sarkát tépje le, függetlenül attól, hogy korábban. Illetve későbben milyen járművet használt. A számláló jegyeket a leszállási ajtónál karszalaggal ellátott egyetemisták saedik össze. Azok az' utasok, természetesen, akik nem érkeztek a felszállás előtt más helységből, és leszállás után sem utaznak tovább, a számláló jegyet kezelés nélkül adják le. A távolsági járatokon (Szeged—Kiskunmajsa—Kalocsa ; Szeged—Dombóvár— Zalaegerszeg; Szeged—Dunaföldvár—Veszprém; Szeged —Békéscsaba—Hajdúszoboszló; Szeged—Székesfehérvár; Szeged—Bonyhád, Szeged—Pécs; Szeged—Tótkomlós; Szeged—Parádfürdő; Szeged—Békéscsaba—Gyula; Szeged—Debrecen) azok, akik az utasszámlálást végzik. az utasok segítségével „utasszámláló lap"-ot töltenek ki, amelyre a válasz alapján az utazás kiinduló és célpontja, az eljutás módja és az utazás célja kerül rá. Az autóközlekedési vállalat kéri utasainak segítségét, támogatását hogy eredményes legyen a munka, mert az összegyűjtött adatok feldolgozása után így könnyebben meg tudják termi az egyes vonalakon a szükséges intézkedéseket „Térkép" a drága cipőkön Annak csak örülni lehet hogy cipőiparunk mind nagyobb áruválasztékkai örvendezteti meg a vásárlókat. Az sem közönbös, hogy a cipőgyárak igyekeznek lépést tartani a divattal. Az persze már más téma, hogy a divatos férficipők ára 300 forint felett kezdődik. Enynyi pénzért viszont joggal Vasárnap „nincs üzlet" Balesetek — soron kívül Mű fogsorával történt H. Józsefné olvasónknak az a kellemetlensége, hogy a váratlanul letörött fogsort nem tudták megjavítani számára. egyik fogorvostól a másikig küldték a rendelőintézetben. Végülis ez balesetnek számítható, hiszen evés közben tört el és lenyelt belőle egy alkatrészt olvasónk, nyilván félt a következményektől, s közben várakoznia kellett, mintha csak fogtömésre ment volna, A dolognak ez az oldala időközben rendeződött, de olvasónk azt a kérdést tette fel: miért nincs a központi rendelőintézetben egy szoba vagy fülke, ahol valaki irányítaná a baleseteseket, s biztosítaná számukra az elsőséget? A rendelőintézet Igazgatóhelyettese elmondotta kérésünkre. hogy ez irányítás nélkül ls így van: a sebészeten, a szemészeten várakozás nélkül, azonnal bemehet a kezelőorvoshoz a balesetet szenvedett beteg, A fogászaton egyelőre átszervezés ÍO; lyik, bizonyára ezért történhetett meg az olvasónk által leírt eset de amint az átszervezés véget ér, ott is kijelölik, hogy melyik fogorvoshoz mehet be — a berendelt betegek előtt i« — soronkívül a balesetes. Az Odessza városrészben lakó olvasóink írják panaszos levelükben, hogy kizárólag nyáron van nyitva vasárnap az ABC áruház, s télen, ha valami élelmiszert akarnak vasárnap venni, be kell jönniük a belvárosba. Ugyanez a tarjániak sérelme isi A Szegedi Élelmiszerkiskereskeaelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője, Kádár János válaszolt a kérdésre. Előrebocsájtotta, hogy érdemleges választ nem tud adni, mert itt a szakszervezet közismert álláspontjáról van sző. miszerint a kereskedelmi dolgozóknak úgysincs szabad szombatjuk, legalább vasárnapjuk legyen. Ugyanezt a választ kapja az országban mindenki, így a tarjániak érdekében felszólalt n. kerületi tanács, majd az ugyanez ügyben a kiskereskedelmi vállalathoz fellebbezett megyei jogú városi tanács illetékes osztálya is. Meg most szerkesztőségünk útján a panaszos olvasók ls. Ebbe senki nem nyugszik bele, mi ls elmondtuk az érveket, hogy a gázgyáriak, a közlekedési dolgozók, meg a kohászok, meg az elektromos művek dolgozói és ki tudja, még hány ezren nem ugyanígy jogosultak-e a vasárnapi pihenőre? Vagyis; ez nemcsak szegedi ügy. Ami természetesen nem nyugtathatja meg sem az újszegedieket, sem a tarjániakat A szakszervezet persze azért van, hogy védje a dolgozók érdekeit, de azért a KPVDSZ mérlegelhetné, hogy a kisebbség álláspontját védi a többség érdekeivel szemben! Hiszen ilyen alapon ez a szakszervezet bezárathatná vasárnap az éttermeket, sőt — uram bocsá'! — a kocsmákat is! Vagy az már nem lenne „üzlet"?! elvárná a vásárló, hogy olyan bőrből készült cipőt hordhasson, amely — két utcányi gyalogolás után — nem ázik át úgy, hogy fehér foltok rakódjanak a bőr felületére. Naiv férfiak azt hiszik, hogy azért veri ki a „ragya" a cipőjüket, mert a hó fehér, azaz valamiféle festékanyagot tartalmaz az utóbbi esztendőkben. Mások arra gyanakszanak, hogy netán nem mosnak elég sűrűn lábat... Mostanában, mióta havazik, minden férfi azonos „típusú" cipőben jár, már ami a bőrre rakodott, és cipőkrémmel el nem tüntethető foltokat illeti. A tárgyilagosabb szenvedő alanyok viszont úgy vélik, hogy a bőr kikészítésének mivoltában keresendő a térképeződ és oka. Ügy tűnik, hogy a legdrágább bőröket is silány módon cserzik. A szaka vatottabbak szerint benne marad a bőrben valamiféle anyag, amely csak úgy tüntethető el a cipőről, ha mérgében a viselője elhajítja az egész lábbelit. Kérdés, hogy a eseraésscl visszamaradt jelenség és a vásárlók bosszúsága mennyire öregbíti cipőiparunk hírnevét?! L. r. A NAP HÍREI: MEGKEZDŐDÖTT SAARBRÜCKEN OSTROMA — EGY NAP ALATT 120 MAGYAR HELYSÉGET FOGLALTAK EL A SZOVJET CSAPATOK ÉS ELÉRTÉK A BALATONT — VÁLSÁGOS AZ ATHÉNI POLGÁRHÁBORÚS HELYZET. vények között olyan, amely az államot, a hazát, a nemzetet az árulással szemben megvédi. Ezt az ügyészségi végzést Szeged népe nem veheti tudomásul. Gyalázatos eljárás A németek fokozódó gaztettei a magyarság ellen lassanként legelfogultabb barátaiknak is kinyitják a szemét. Eddig csak azt tudtuk, hogy magyar katonákat német egyenruhába öltöztetnek. hogy ne merjenek az oroszokhoz átállni. Most a Dunántúlról érkezett katonák elbeszéléséből megtudjuk, hogy nemcsak leveszik a magyar katonák ruháit, és német uniformisba öltöztetik, hanem a magyarok egyenruháit maguk öltik fel. Ezzel azt szeretnék elérni. hogy a magyarok részesüljenek abban a bánásmódban. amelyet az oroszok nekik szánnak és viszont. Az ügyészt megkontrázzák A .szegedi nyilaskeresztes párt női szervezetének vezetőjét, a nyilat tevékenységéről hírhedt Bognár Józsefnét és Misán Esztert kísérték át rendőreink az ügyészségre. Az ügyészség az eljárási megszüntette ellenük és esetleges intemálási eljárás folyamatba tétele céljából visszakísértette őket a rendőrségre ... Eddig a végzés. A magunk részéről a végzést és annak indokait a legnagyobb meglepetéssel olvastuk. Nem arról van szó, hogy azok, akik az országot elárulva, ebbe a szörnyű tragédiába sodorták, vajon az 1921. III. t-c. rendelkezései alá vonhatók-e vagy sem, hanem arról, hogy van-e — márpedig biztosan van! — a magyar törítélet Majdanekben A majdaneki német hóhérok bűneinek tárgyalásán a már ismert részleteken kívül kiderült, hogy még négymillió ember kivégzésére elegendő gáz volt tartalékolva a haláltáborokban, A vádlottak többek között elmesélték, hogy gyakran teherautókon hoztak kisgyermekeket, akiket ledobtak az autókról a földre, majd rájuk engedtek külön betanított kutyákat, amik a krematóriumba cipelték az ártatlan áldozatokat A bíróság röviddel ezután meghozta ítéletét amely szerint a vádlottakat kötél általi halálra ítélik. A náci banditákat ezután nyilvánosan fel is akasztották. Megindul a sportélet A Szegedi Munkás TE kezdeményezésére a Szabad Szakszervezetek székházában vasárnap találkozóra jöttek össze Szeged sportegyesületeinek vezetői, hogv megtárgyalják a már közel két hónap óta szünetelő szegedi sportéletnek az új szabad szellemben megújhódő elindítását Az értekezlet elhatározta, hogy a még nem jelentkezett... -egyesületekre és szakosztályokra való tekintettel újabb ülést, tart 7-én, csütörtökön délután... hogy az összes sportágak elindítása érdekében a szükséges tennivalókat megtárgyalják. Tanácstagok beszámolói tanácstagok; a Tartósító- és Húsipari Technikumban (Marx tér 7.) dr. Imre Ottóné városi, Kószó József és Barna Ferenc III. kerületi tanácstagok; fél 6 órakor n Madách utcai általános iskolában Bodnár Lajos városi, dr. Kiss Istvánné I. kerületi tanácstagok; a Ságvári Endre gimnáziumban dr. Palotás Gyula városi, Ábrahám Istvánné és Pignitzki György I. kerületi tanácstagok száDecember 9-én, kedden 5 órakor a Becsei utcai óvodában Baráth József városi, Kocsmár Károly és Kochán •Pálné II. kerületi tanácstagok; a Vasutas Művelődési Otthonban (Rákóczi u. 1.) Börcsök Lajos városi, Sziládi Sándor, és Zoltánfi István III. kerületi tanácstagok; a Vám téri öregek Klubjában Juliász Géza városi, Rajcsányi András III. kerületi tanácstagok; a Szabadság téri óvodában Ábrahám Imjosnó városi, Virágh István és ifj. Bullás József III. kerületi mólnak be munkájukról választóiknak. DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP. 1969. DECEMBER 7. 46 De mindjárt sürget bennünket, igyekezzünk, a parancsnoknak nincs sok ideje, dűlőre akar jutni velünk. Igen, menjünk csak, mentől szaporábban. Engem is ez izgat. Megrendültebbnek kéne lennem, de bevallom, csak ez izgat, s egyre jobban, a váratlanul felnyílt lehetőség: mert feltétlenül az, hiszen ha kiemeltek bennünket a sokaságból, és a parancsnok találkozni akar velünk, ez nem jelenthet mást, csakis lehetőséget Talán többet is? A szabadságot? Azon kapom magam, hogy nézem, nézem, de nemigen látom a szétlőtt, nyomorúságos telepi főutcát melyet törmelék és üvegcserép terít be vastagon. Gallai morogva faggatja Fésűs Járót — Kéreted magad, az istenedet, egy szűzlány könnyebben kilép a szoknyájából. Hát miért nem mondod meg miről van szó? — Nem is tudom pontosan — rázza fejét Fésűs Járó, — De nem is vagyok illetékes. Majd a parancsnok. Elmosolyodik, hogy milyen fontos titkot tud, s milyen izgalomban tarthat bennünket. Sorki is felvidul, félmarok cigarettát húz elő valahonnan, mindnyájunkat megkínál, az orosz altisztet is, aki fáradtan lógatja géppisztolya csövét, úgy kísér bennünket. Ahogy távolodunk Tarba hullájától, legbensőbb, s legtitkosabb kis gondolatunkat is birtokba veszi az élet. Sorki vigyorog. — Ha nincs baj, mindig arra kell menni, amerre a többi — mondja elégedetten. — De ha baj van, sose arra. Az újvárosi kaszinóban, ahol tegnap még a tábori csendőrség két szakasza tanyázott, első pillantásra alig változott valami. Orosz őrség a kapuban, nyüzsgő katonák a folyosón, ez az egész. Minden bútor a helyén, az állampolgárok okulására szolgáló faliképek is, melyeken bolsevista kémeket, szabotörőket, és más árulókat akasztanak fel a csendőrök nagy szakértelemmel. Hitler képét leverte valaki, Szálasié azonban még ott lóg a falon, sőt, kissé távolabb Francóé is. Meglököm Fésűs Járót, te, ezt mégis le kellene szedni, változnak az idők. Fésűs Járó elképed, hogy a fenébe maradt itt ez a disznó népség, kotorná is őket egyenként lefelé, az orosz altiszt azonban rászól, ne hadonásszék, hanem álljon becsületesen, ahogy fogságban levő egyénhez illik. Alacsony, himlőhelyes arcú, fiatal tiszt, lép a szobába, mögötte még vagy hárman. — A parancsnok — súgja Fésűs Járó. Köpenye kigombolva, derékszíja a kezében, megáll az asztal mögött, végignéz rajtunk. Erős álla van, mélyen előrenyúló csontos álla, nem látni tóle a nyakát, orra lapos, mint a bokszolóké. szeme nagy, furcsán, gyerekesen nagy és kíváncsi. Int, egy rangjelzés nélküli egyenruhás férfi — a tolmács — melléje lép. — Golovkin őrnagy vagyok — mutatkozik be, — Üdvözlöm önöket. Hallottam, hogy önök, zárt kötelékben, felvették a harcot a németekkel. Ez nagyon érdekel minket. Kérem, mondják el pontosan, hol, mikor és hogyan történt a dolog. Az egyik tiszt, leül, jegyzetfüzetet vesz elő. Fésűs Járó idegesen nógatja Desőt — Szólj már valamit, hát ezt te tudod, a te századoddal történt! Deső tiszteleg, bemutatkozik, majd oroszul folytatja, elővéve zsebéből a tényvázlatot: tessék, ez hivatalos irat, benne van minden. A tisztek kézről kézre adják a papírt, persze; nem értenek belőle semmit, végül la a tolmácsnak adják, az aztán halkan és gyorsan lefordítja az egészet. Golovkin többször is bólint, végül kijqn az asztal mögül, jobban megnézi Desőt — Nagyon helyes — mondja. — Önök tehát már elkezdték a harcot a fasiszták ellen, csak folytatni kell. Híradósok nyomulnak be a szobába, huzaltekercset cipelnek, kopácsolnak, a tábori telefont szerelik, hangosabban kell beszélnünk. — Én — mondja Géza —, orvos vagyok, nőgyógyász, kérem, nekem semmi közöm a katonasághoz. — Természetesen — jelentkezem én is — az igazsághoz híven nekem is közölnöm kell, hogy annál a bizonyos tűzharcnál nem voltam jelen. Én csak tegnap csatlakoztam Deső főhadnagyhoz Golovkin int. — Jó, majd később, ezek részletkérdések. A lényeg: hol az ön százada? — Nem tudom — feleli Deső. — Nos, van Itt elég katona. Ügy értem, a nyilasokon, csendőrökön kívül, mert ők nem jöhetnek szóba, és persze a sebesülték sem: vállalnák önök, hogy beszélnek velük? Deső nagy szemeket mereszt — Miről? — Már szervezik az új demokratikus magyar hadsereget, amely — velünk együtt — harcolni fog a németek ellen. Szeretném, ha minél több katona jelentkezne ebbe a hadseregbe. Természetesen nem erőltetünk senkit. De végül is most arról van szó, hogy az önök hazája milyen gyorsan szabadul fel a náci megszállás alól. És. ezt is közölnöm kell. aki nem jelentkezik, hadifogolyként kezeljük. — Én — mondja Deső — semmit sem tudok az új magyar hadseregről. Fésűs Járó rámered. — Hogy-hogy semmit? Hát nem elég, hogy demokratikus" És harcolni fog a fasizmus ellen? (Folytatjuk.)