Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

Munkában a jegtoro hajók A jugoszláv Duna-szakaszra átirányított magyar jégtörő hajók vasárnap megkezdték a munkát. Apátin közelében ugyanis tíz kilométer hosszú. 5—12 centiméter vastag jégmező alakult ki. A jégpáncélban nem keletkeztek nagyobb torlaszok, s így a magyar hajók gyorsan. még vasárnap feldarabolták és tovább úsztatták a jeget. A Duna medre a magyar— jugoszláv határ kői-nyékén - Szakszervezetek Országos zátonvosabb, kanyargósabb, j Tanácsa irányelveket bocsámint más szakaszon, a né- : tc,tt ki. Ezek szerint a válhány nappal ezelőtt keletke- ' toztatásokat a részesedési zett erős zajlás pedig vasár- 1 alaP felhasználásáról szóló A kollektív szerződések módosításának irányelvei A tervezetet a dolgozókkal meg kell tárgyalni A felelősség súlya Mint ismeretes, a munkaügyi miniszter rendelete értelmében módosítani kell az 1969—70-re kötött kollektív szerződéseket, s a módosításokat legkésőbb 1970. március 31-ig ki kell hirdetni. A módosításokhoz a Munkaügyi Minisztérium nek az esetleges indokolatlan aránytalanságok feloldására. egyes fontos feladatok teljesítésének anyagi ösztönzésére. Kisebb vállalatoknál célszerűbb, ha a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló irányelvek egy másik része hangsúlyozza, hogy a megszakítás nélkül 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, illetve szülési szabadság időtartamát az ev végi részesedés szempontja• V u napra ért ehhez a zátonyos szakaszhoz, amelyben megakadt a jég, s mintegy 28 kilométer hosszsú álló jégmező alakult ki. A jégpáncélból több mint 20 kilométer bosszú jégmező nyúlik ki a magyar oldalra. Ezért a magyar szakasz téli támaszpontján állomásozó jégtörő hajók vasárnap nekivágtak a hosszú jégmezőnek, s egyelőre a közös határig törnek előre, s ott egyesülve a jugoszláv szakaszon dolgozó magyar hajókkal, összpontosított támadást indítanak a jegmező ellen. Víztároló Á BorsocR Szénbányák brigádjai megkezdték a Bükk hegység „gyomrában" az ország első természetes víztárolójának kialakítását, A Felső-Szinva forrásnál egy 30 méteres lejtaiknát mélyítenek. Ennek segítségével — rendelet végrehajtása, ezenkívül a kollektív szerződések alkalmazásakor tapasztalt hibák megszüntetése teszi szükségessé. Az irányelvek kimondják, hogy a vállalatoknál az éves termelési feladatokkal együtt a részesedési alap, a személyi jövedelmek várható alakulását is meg kell tervezni. A kollektív szerződésben azt is meg kell határozni, hogy miképpen módosítják a közvetlen anyagi ösztönzésre (prémium, jutalom, éwegi részesedes), a meghatározott rendeltetésű pénzbem juttatásokra (lakásépítő akció, tanulmányi ösztöndíj, segély stb.). és nem pénzbeni részesedésre (kedvezmenyes üzemi étkeztetés, ;szociális, kulturális, sportcélok) fordított összegeket abban az esetben, ha a részesedési alap eltér a tervezettől. Ha a részesedési alap a tervezettnél nagyobb lesz, akkor elsősorban a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részt helyes növelni. A dolgozók részére általában biztosítani kell az eddigi szociális, kulturális juttatasokat, sót ha a vállalat, eredmékeretet nem osztják fel gyár- ból úgy kell tekinteni, mintha egységekre, hanem azt központilag kezelik. Az irányelvek további része tisztázza, hogy nyereségprémiumot elsősorban olyanok számára helyes kitűzni, akiknek a munkája a vállalat eredményeit jelentősen befolyásolhatja. Ilyen esetekben a nyereségprémium mértékét és feltételeit a magasabb vezető állásúakéhoz hasonlóan helyes megállapítani. Olyankor is célravezető a nyereségprémium kitűzése, a dolgozó ez alatt az idő alatt is munkát végzett volna. Az irányelvek a továbbiakban a kollektív szerződések alkalmazásakor tapasztalt hibákra, illetve azok megszüntetésére hívják fel a figyelmet. Gyakori eset például, hogy a kollektív szerződés olyan kérdéseket is szabályoz, amelyeket nem kell rendeznie. Nem tartalmazhat például az egyéb jogszabályokon, túlmenő felamikor egy-egy részfeladat mondás! korlátozásokat, nem teljesítése az átlagosnál lé- engedélyezhet évente rendnyegesen nagyobb mértékben befolyásolja a vállalati eredményeket. Nyereségjutalmat abban az esetben helyes alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre meghatározni. Az év végi részesedés szabályozásakor az egész vállalatra azonos rendszert helyes megállapítani, s meghatározni, hogy a munkaviszonyban töltött évek milyen mértékben növelik az egyes dolgozók évvégi részesedesét. Heszeresen ismétlődő jutalomszabadságot. Az egyes dolgozók jogszabályban rögzített védelmét nem szűkítheti le azokra, akik meghatározott időt eltöltenek a vállalatnál, de teljes felmondási tilalmat sem írhat elő, mert a központi jogszabályok rendkívül indokolt esetben mindenkinél lehetővé teszik a felmondást. A tapasztalatok szerint a kollektív szerzdőések sokszor törvénytelenül korlátozzak lyes. ha az egészségre ár- vezetők jogait. Teljesen hitalmas munkakörben, nehéz fizikai munkán, vagy az átlagosnál lényegesen ked vessük csak föl a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának második kötetét. Ott áll benne, a 621. oldalon a szómagyarázat: felelős = olyan személy, aki felel valamiért, akinek valamiről számot kell adnia, aki a rábízott dolgokért, személyekért vagy valamely feladat elvégzéséért felelősséggel tartozik. Megnyugvással teszem vissza a könyvet a polcra. Igen, pontoran így gondoltam én is. A szótárkészítökkel tehát egyetértünk. Annál kevésbé érthetünk egyet azonban bizonyos egyéb értelmezésekkel. Közelebbről: a felelősségnek egyfajta semlegessé szürkített, házi használatra átalakított jelentésével. íme a példa. Egy kisüzem gyűlésén visszaesésről, termelési hibákról, sőt súlyos anyagi karókról számolnak be a tagságnak. Az ember örülhetne a nyílt, őszinte beszédnek, ha Kiss József halhatatlan verssora, az „ó mért oly későn?" nem árnyékolná be ezt a helyeslést. A javító szándék azonban ígv is elvitathatatlan. Csak a végen lepődnek meg az odafigyelök — s ezúttal mindenki odafigyel! — azon a kitételen, hogy a felelősségre vonást ez esetben nem tartotta szükségesnek a vezetés. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy most minden erővel a hibák helyreigazításán kell fáradozni. Vagyis, teljesebben kifejezve a gondolatot: akármi történt ez ideig: az már a múlté, fátyolt reá, nem pepecselhetünk apró-cseprő vizsgálódással. netán a felelősséghez arányított büntetésekkel, ki-ki fogja csak meg a dolog végét, és tekintsen mindent elintézettnek. A „felelős" szócikk egyik példamondata — „ö felelős az okozott kárért" — nem hagy kétséget afelől, hogyan lehet s alkalmanként hogyan kell értelmezni a felelősséget. A fenti okoskodásból éppen ez hiányzik, a határozott megállapítás, hogy mindezért kit vagy kiket lehet hibáztatni. Netán, mert már ilyenre is volt példa, kit vagy kiket lehet az erkölcsi elitélésen túl anyagilag is felelősségre vonni. A közösség tagjai is érezték ezt a hiányt. Hozzászólták, helytelenítették. Szavaikból kicsendült a közös vagyon féltése is: „ne csak az számítson büntetendőnek, ha valaki felgyújtja a társadalmi tulajdont, hiszen meg ezer és ezer modon kárt lehet tenni mindannyiunk vagyonában". Szükséges, úgymond, annak felismerése, vállalása hogy tetteinkért, a ránk bízottakért felelnünk kell. S vajon az ilyen fölmentő magatartás mellett, kérdezték többen. nem sorvad-e tovább a felelősségérzet, amit pedig erősíteni kellene az üzem valamennyi munkahelyén. Igazuk volt. Mindenfajta ködösítés, tussolás. szerecsenmosdatás a helytelen szemléletet segíti. S kétsegbe vonom, hogy. pláne milliós nagyságrendű kár eseteben — bás az a felfogás, hogy a ve- _ íaeosnai icnveaesen xeove- zető lemondhat fogairól. A | j'tt ugyanis ilyenről volt "szó —. nehéz lenne megállapítani íagosnai íenyegesen Kenve-. Jogok gyakorlasa egyben ko- ; a felelősséget Az viszont, hogy ez nehezere esne egyik£ ^oteotoWn^to^ot^ tele^^ta a v^toel^ mésik vezetőnek, az objektív szükségességen nem változa diabáz és a mészkő vonu- | nyei ezt lehetővé teszik, inlatok határán — összegyűl- : dokolt esetben azokat növeltik. felduzzasztják a hegy gyomrában a földalatti karsztja rátok vizét. A lejtakna mélyítése, illetve az ily módon kialakított föld alatti taroló révén naponta körülbelül egymillió köbmeter vízhez jut majdl Miskolc. ni is lehet. A közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló összegeket bizonyos feltételekkel fel lehet osztani a vállalatok nagyobb egységei között. Ilyenkor is helyes azonban, hogy központi keretet is kepezzezött dolgozóknál fokozottan figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt. Az irányelvek felhívják a vállalatokat. hogy a kollektív szerződések a részesedési alap szétosztásakor részesítsék előnyben a munkahelyükhöz hö dolgozókat, a tathat. A felelősséggel szomszédos a fegyelem, a munkamo! rál. Az a visszaesés, amit ilyen téren többfelé tapa.sztali hatunk az idén, nem kis mértékben függ össze a felelös! ség helytelen értelmezésével, a felelősségre vonás elmaradasával vagy éppen formális voljával. Az elnéző magamunkahelyüket gyakran vál- másutt, például a vállalati toztatókkal szemben. Ilymó- ügyrendben, a munkavedeldon jutalmazzák a hosszabb munkaviszonyt, s éljenek a kizárás lehetőségével is. Az Afgyö, Mórahalom„ Sándor!alva Ünnepi tanácsülések az új nagyközségekben További fejlődés előtt A háromnapos karácsonyi van a dorozsmai gépjavító ünnepek után néhány Sze- vállalat egyik üzeme, egy Mórahalom község történetében kétszeresen is emged környéki községben újabb ünnepre ébredtek a település lakói: a közigaz- egy modern sütőüzem, vala- Hantos Mihály, gatási rangsorolásban előbb- mint az erdőgazdaság és a halgazdaság egy-egy telepe. Méltán érdemelte ki Sándorfalva község a nagyközségi rangot. Ez a cím persze kötelezettségekkel is jár. A tanács terveiben olyan jelenre lépett szűkebb pátriájuk Az általános fejlődés, a település lélekszáma, a község területén és annak környékén betöltött szerepe, helye, a kulturális és a gazdasági életben elért fejlődése alapjan a megyei tanács nagyközségi rangra emelte ezeket a községeket. Tegnap, vasárnap ünnepi építenek, tanácsülést rendeztek Al- szerveznek gyön. Sándorfalván és Mórahalmon. ahol ünnepélyes keretek között nyújtották at azt az oklevelet, amelynek ertelmében a település nagyközségi rangra emelkedett. Az algyői tanács ülésén részt vett Nieszner Ferenc, a választókerület országgyűlési képviselője, valamint Gyuris Szilveszter, a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsánépes kisipari szövetkezet, a lékezetes marad a tegnapi neves háziipari szövetkezet, nap. A tanács ünnepi ülésén a Csongrád megyei tanács vb elnöke mondott beszédet, majd átadta a nagyközségi rangról szóló oklevelet dr. Dohány Lászlónénak. a mórahalmi tanács vb titkárának. A tanácsülés után a községi tös beruházások szerepelnek, pártbizottság titkára, dr. Róamelyek minden tekintet- zsa József egy másik taben előrelépést jelentenek a nácskozásra invitálta a résztlakosság életében. Vízmüvet vevőket, a művelődési ottépítési üzemet honba, ahol összegyűlt a közs a közeli jö- ség apraja-nagyja. tehát azokról nem mondhat le. Csupán arról lehet szó. hogy jogai egy részének gyakorlását alsóbb vezetőknek adja át. A kollektív szerződések — - . „ néha olyan kérdeseket is ; tartás, a „most már úgyis megtörten! ne bolygassuk a szabályoznak. amelyeket „ne adjunk neki fegyelmit, mert itt hagv.ia a válla latot álláspontok csak ujabb felelőtlenségeknek vetik meg az ágyat. Marad tehát a régóta ismert, s nem eleget alkalmazott recept: a iózan következetesség. A gazdasági reform a nagyobb önállóságot a nagyobb felelősséggel együtt adta meg a vállalatoknak, a felső es középvezetésnek. Az érteimezes itt sem problémamentes. Egyesek nagyon igyekeznének a nehezét visszautasítani, elválasztani az egyiket a másiktól, csak az előnyöket élvezni, az esetleges hibák ódiumát azonban másra ba-ritani. Nagy veszélye az elnéző mentalitásnak, hogy mindezt lehetővé teszi. Továbbá, hogy az alkalmatlansagukról bizonyítékot szolgáltató vezetéket ezután is alkalmaskent kezelik, ezzel újabb hibákat „alapozva" meg elvenként az is baj, hogy az üzemben nincsenek mi szabályzatban kell rögzíteni. Gyakran a vállalati üdülés rendjéről, az üdülő igénybevételéi-öl is intézkedik a kollektív szerződés, pedig a kérésekben a helyi szakszervezetnek kell dörnteAz irányelvek végül a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos eljarassal foglalkoznak. A módosítás tervezetét a vállalat a szakszervezet vállalati szervével H precízen elhatárolva a felelössegi körök. Mi mas lehet az oka. hogy egyik vezető a másikhoz, a máközosen készíti el. A terve- a harmadikhoz küldözgeti az aláírandókat. Az ó kézj .. 1 Í1.1. — 1 ™ ^ -r r „ 1 t A.+ na 1-rvnUoccól' f A. zetet a dolgozókkal meg kell tárgyalni, majd a módosítást a vállalat igazgatója és a vállalati szakszervezet titkára írja alá. Nem volna helyes, ha a módosítások miatt az egesz kollektív szerződést újra sokszorosítanák, arról azonban gondoskodni kell, hogy a dolgozók a módosításokat megismerjék. jegye nem fog szerepelni, úgymond, ót ne vonhassák felelősségre! Ha egy-egy átvételnél is ilyen kötélhúzás van. képzelhető, mi történik más, nagyobb fontosságú esetekben. Egy szó mint száz. óvrri kell a felelősségérzetet, őrizni kell ennek a fogalomnak a tisztaságát, s nem szabad hagyni, hogy afféle „házi" jelentésváltozásokon menjen át. Az ilyesmi csak a kontároknak, a rosszul gazdálkodóknak. a felelőtlen embereknek lenne kedvező, annál nagyobb hátrányt jelentene a közösségnek. Simái Mihály Unicornis vőben körülbelül 600 új családi ház épülhet fel a község területén. Szeretnék a következő esztendők folyamán kikövezni az Üjosztás i'elé vezető 2 kilométernyi utat, egy tisztasági fürdőt Ezen az értekezleten határozták el a mórahalmiak, hogv megalakítják a vízműtársulatot, s három év leforgása alatt megépítik Mórahalom vezetékes vízrendszerét. Összesen 11,7 millió felépíteni, s talán egyszer forintot költenek erre a vevalóra válik az az elképzelésük is, hogy az országos gázvezetékből leágaztatnak a község számára is helyi vegának elnökhelyettese is. Az zetékes rendszert. alapító oklevelet Kovács Imre. a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese adsándorfalviak ünnepi zetékrendszerre és természetesen a vízműre. A község területén 23 kilométer hoszszúságú vízvezetéket fektetnek le. amelyen keresztül naponta 823 köbméter jó tanácsülésén, amelyet a ktsz ívóviezt tudnak majd biztoművelödési termében renta át Olah Sándornak, Al- deztek meg, ott volt a megyő tanácselnökének. Sándorfalva is egyik legnépesebb községe járásunkgyei tanács vb titkára, dr. Bozó Sándor — ő nyújtotta át dr. Ocsai Józsefnek, a nak. Jelentős iparral rendel- községi tanács vb elnökének kezik, hiszen a lakosság fele az alapító oklevelet — és dr. ipari üzemekben találja meg boldogulását. Sandorfalvan B ereczki János, a szegedi jarasi tanacs vb titkára is. sitani a lakosságnak. A családok 5 ezer forinttal járulnak hozzá a vízvezetékrendszer kiépítéséhez, a többi költséget a megyei, a járási és a községi tanács, a vízügyi szervek, valamint a helyi közintézmények fedezik. A város címerében látható mesebeli egyszarvú lény latin nevét, az Unicornis elnevezést kapta az Eger belvárosóban a várhoz vezető út mentén épült új szálloda. A Heves megyei Vendéglátó Vállalat kezelésében levő idegenforgalmi létesítmény földszintjén etterem található. első és második emelete C kategórias szállórész, harmadik emelete j>edig turistaszálló. Képünkön: A szálló épülete. HÉTFŐ. 1969. DECEMBER 29. Elhunyt dr. Szalay József Dr. Szalay József, a LegI felsőbb Bíróság nyugalmazott elnöke 61 éves korában | váratlanul elhunyt. Temetése 1969. december 31-én, szerdán délelőtt II órakor lesz az újpesti temetőben. Di-. Szalay József 1960ban az Igazságügyminiszter első helyettese lett. 1963-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megválaszf totta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Korai halálával a magyar igazságszolgáltatás és az egesz jogásztársadalom jelentős egyénisége távozott az élők sorából. (MTI)