Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

fcörtenelmi emlékeztető Meghalt Buda Ugostoa Gyásza van tudományos életünknek. Dr. Budó Ágos­ton Kossuth-díjas akadémikus, szegedi egyetemi tanár éle­tűnek 56. évében, december 23-án tragikus hirtelenség­gel elhunyt. Nagy ívű életpálya napja áldozott le. Egy alkotó ereje leijében levő, fáradhatatlanul kutató, kísérletező és tanító tudóst vesztettünk benne. S nemcsak mi, szegediek —- kol­légái, tanítványai és tisztelöl —, hanem a tudományos élet egésze ls mélyen átérzi ezekben az órákban a veszteség nagyságát. Budó Ágoston, a József Attila Tudományegyetem kí­sérleti fizika intézetének Igazgatója korunk legnagyobb tu­dós elméi, magával ragadó, nagy egyéniségei közé tarto­zott. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagját, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökét, a Munka Érdem­rend arany fokozatának tulajdonosát tisztelhettük sze­mélyében. Az MTA Lumineszcencia és félvezető tanszéki t már a következő, negyedik kutatócsoportjának vezetője az MTA matematika- és fi-1 ötéves tervben megkezdőd­zikatudomanyi osztalyénak titkara volt. . S még hány és hány tudományos, társadalmi területen het Az UJ mdra eReloen fejtett kl fáradhatatlan tevékenységet! Elnöke volt a Mű- szükség van. A jelenlegi híd velődésügyi Minisztérium fizikus szakbizottságának, a? rendszeres vizsgálata alkal­Fötvös Loránd Fizikai Társulat szegedi csoportjának is Munkásságát határainkon túl, világszerte megismerték és nagyra becsülték: a JUPAP — lizikus-tarsulatok világ-1 gatosaga 1967-ben megalla­fi terv: 15 méteres kocsipálya A kormány dönt majd a szegedi új hídról DEIMAGYARORSZAG december 24. Néhány héttel ezelőtt rö­vid tájékoztatást adtunk ar­ról hogv a második szegedi Tisza-híd felépítésének meg­kezdése az ügy jelenlegi ál­lása szerint remélhetőleg szövetsége — magyar nemzeti bizottságának elnöki tisztét töltötte be. Tudományos tevékenysége elsősorban a molekula­spektroszkópiára. a dielektrikumok fizikájára és a lumi­neszcencia tárgykörére Irányult. Több mint félszáz érté­kes tudományos publikációja vált közkinccsé. Tankönyvei közül számos ismert határainkon túl is. Munkásságának kiemelkedő állomásai az. olyan tankönyvek, mint a Me­chanika és a Kísérleti fizika első két kötete. Az utóbbi harmadik kötetén dolgozott, ezt azonban már nem engedte befejezni a halál. A búcsút, a végső tiszteletadást mindannyiunk szá­mára nehézzé, különösen szomorúvá teszi az a tudat, hogy még sok újabb eredményt adhatott volna termő tudása a társadalomnak. Budó Ágostont a Magyar Tudományos Akadémia és a József Attila Tudományegyetem saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. S. M. mával a KPM Közúti Igaz 1967-ben pította, hogy a parti nyílások vasszerkezetét ki kell cse­rélni. A műszaki kiviteli tervek készítésekor a tanács vb-épitési és közlekedési osz­tálya megvizsgálta, milyen módon növelhető még egy időre a híd áteresztőképessé­ge. Emiatt, s egyéb okok kö­vetkeztében 1969-ben meg­szüntették a villamosforgal­mat Szeged és Újszeged kö­zött. A híd kapacitása ez­Kisha tárforga lom nagy hatással Gyakran találkozhatunk az tudomású, ország különböző városaiból vén jött vevőkkel, akik kifejezet­ten a Szegeden kapható. Ju­goszláviából beszerzett ctk­xekért teszik meg a sok ki­lométeres utat. Nem ritka, hogy ismerőseink, rokonaink bíznak meg bennünket a „szegedi specialitás" be­szerzésével. A szegedi üzle­tek polcai ják. hogv a klshatárforgaloin nagyon jó hatást gyakorol a vá­lasztékra, s ennek előnyeit egyre szé­lesebb rétegek élvezik. Az 1967-ben első ízben lebonyo­lított sajátos csereakció óta megteremtődött a megfelelő keret, kialakultak a kap­csolatok. Dr, Paczuk István, tevékenysége ré­a nyári időszakban 2 és fel millió üveg sört hoztunk be Jugoszláviából. Segített a kishatárforgalom a választékbővítésben is. így került a vas- és műszaki boltokba 92 ezer darab ajtó­pánt, 200 ezer darab ceruza­elem stb. Említést érdemel a ékesen bizonyít- kisteleki fogyasztási szövet­kezet Is. amely szintén sört, szőnyeget és egyéb cikket hozott be. mintegy 23 mil­lió forint értékben. A fűszer ­vegyláru-nagykereskedelmi vállalat kishatárforgalmi kialakult tapasztalatcserének köszönhető, hogy a kereske­delmi vállalat új, hatásos ösztönző módszereket alkal­mazott az év második felé­ben. (Ajándékozás az üzle­tekben. különféle akciók stb.) A tárgyalások jól halad­nak, s minden remény meg­van arra, hogy 1970-ben a kishatárforgalom újabb for­májaként bérmunkában néhány száz jugoszláv épitőmunkás se­gíti a szegedi építőipart. A kishatárforgalom egyre árucseréje 1989 végéig meg- nagyobb jelentőségre tesz a Csongrád megyei tanács get. haladta az 1 millió dollárt, a kisteleki szövetkezet pe­dlk 270 ezer dollár körüli forgalommal zárja a mérle­vb elnökhelyettese arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy az Idén a kishatárforga­lom értéke meghaladja az 1.6 millió dollárt. A megyei tanács adataiból kiderült, hogy az 1963. évi 430 ezer dollár értékű áru­val szemben 1969-ben ennek az érteiknek majdnem négy­Természetesen a kishatár­forgalom alapvető követel­ménye. hogv az árucsere ki­egyenlítődjön. Ennek meg­felelően Csongrád megyéből mintegy 2 ezer mázsa lisztet, 500 mázsa dióbelet, félmii­szert. Habár az 1970-es szer ződések még nem ismerete­sek. az már biztos, hogv jö­vőre legalább ilyen mérté­kű forgalom bonyolódik le a megye vállalatai és jugo­szláv partnerek között. Va­lószínű, hogy jövőre az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat Is bekapcsoló­dik az árucserébe. Annál is inkább szükség van Hó forint értékű háztartási cikket, edényárut. mintegy az újabb vállalkozókra, hi­félmillió darab izzót. több szen a kishatárforgalom elő­szeresc cserélt gazdát Csöng- ezer füstcsövet, százezer üveg nveiről — mint az Idei pél­rád megyei és szegedi vál- konzervet és 3.2 millió da- dák is bebizonyították — lalatok. illetve Jugoszláv rab sörösüveget exportálunk, nem lehet lemondani. partnerek között. A Csöng- He túl a kézzel fogható áru­rád—Bács megyei Élelmiszer cikkeken. M. I. utan tovább már nem nö­velhető, a telítettség előre­láthatólag 1972—73-ig be fog következni. A hídfők át­építését, mint Ismeretes, je­lenleg végzik. Szegednek és az országnak egyformán szüksége van az új szegedi hídra. Mind na­gyobb a városi közúti közle­kedés, s mivel Üjszeged az egyik legdinamikusabban fejlődő városrész, több új tudományos és oktatási in­tézmény épült s épül ide, összekapcsolása Szegeddel a második híd nélkül elkép­zelhetetlen. Az Észak-Új­szegedre tervezett lakóne­gyed építéséhez hozzá sem lehet kezdeni nélküle. A for­galomszámlálás adatai sze­rint a főútvonalakon általá­ban tízszázalékos a forga­lomnövekedés, a szegedi hí­don azonban 15—18 százalé­kot Is kitesz évenként. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Szeged idegenforgal­ma ls mind erősebben nö­vekszik, mér nemcsak a röszkei jugoszláv, hanem a nagylaki román határátkelő­I hely Szegeden átmenő sze­| mély- és teherforgalmával is számolni kell, érthető a megjegyzés, hogy nemcsak magának Szegednek van szüksége az új hídra. A szegedi Nagykörút és az újszegedi Odesszai körút összekapcsolása a híddal ké­zenfekvő. Erre gondoltak már a régi városrendezők is, ezt jelöli sorrendben elsőnek megépíteni a város általános rendezési terve is. Ha Itt épül fel a híd, egyértelművé válik a város fő közlekedési hálózata, segítségével mind az átmenő, mind a városi teherforgalom elkerülheti e zsúfolt Belvárost. A hídépítés előkészítéséhez szükséges tánulményterv­vázlat 15 méter széles közúti kocsipályát, s mindkét ol­dalon 3,5 méteres járdát Ja­vasol, úgy, hogy később a járdák kihelyezésével 2x3 közüti forgalmi nyomvonal legyen kialakítható. A híd felépítése a tanulmányterv­vázlat alapján mintegy 250 millió forintba kerülne, s ezért az úgynevezett nagy­beruházások kategóriájába tartozik, melyek sorsáról a kormány dönt a tanács vég­rehajtó bizottságának felter­jesztése alapján. A NAP HtREI: MEGALAKULT AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY — ÜJ OFFENZÍVA INDULT A BALATON ÉS A DUNA KÖZÖTT — LEITHE SZIGETÉT ELFOGLALTAK AZ AMERIKAIAK — NAGY ELŐNYO­MULÁS LOSONCTOL KELETRE ES GYÖNGYÖSTŐL ÉSZAKRA. megélhetést. És ne forduljon elő többet, hogy az egyik ember 60 ezer pengőt vág­jon zsebre, a másiknak pe­dig csak 20 pengő jusson a haszonból. Az új kormány A december 24-1 Délma­gyarorszúg közli az Ideigle­nes Nemzeti Kormány meg­alakulásáról szóló tudósítást, a kormány nyilatkozatát és tagjainak névsorát. Az új kormány névsora: minisz­terelnök: Miklós Béla vezér­ezredes; belügyminiszter: Er­dei Ferenc; pénzügyminisz­ter: VAsáry István; külügy­miniszter: Gyöngyösi János; kultuszminiszter: gróf Teleki Cservenka és Bor A bori rézbányából visz­szatért munkaszolgálatosok emlékeiből: „Cservenkán az egész társaságot a téglagvár szárítóiban helyezték el. Ek­kor számuk az induláskor Géza; honvédelmi miniszter: ^„g megvolt négyezerről már \Törr.c vezérezredes: , • •., u Vörös János vezérezredes; földművelésügyi miniszter: Nagy Imre; kereskedelemügyi körülbelül háromezer főre olvadt. Ami ezután történt, az már a Szent Bertalan­miniszter: Gábor József; éjszakája vérfürdőjének bor­iparügyi miniszter: Takács Ferenc; igazságügy-mlniszter: Valentinv Ágoston; közei iá* tási miniszter: Faragho Gá­bor vezérezredes: népjóléti miniszter: Molnár Erik. Karácsonyi riport A karácsonyi szám egyik riportjából: A főposta előtt egy öreg vasutas köszön ránk. Ked­ves. régi ismerősünk. aki évék óta 149 pengő nyugdíj­ból tengeti életét. Azzal kezdi, hogy milyen égbekiál­tó igazságtalanság történt annak Idején a kisemberek­kel a vasútnál. — Amikor az akkori kw­mánv kimondotta a szen­tenciát — kezdi a beszédét —, hogy meg kell Indítani az általános építkezést, ak­kor a kereskedők, főleg a munkavállaló iparosok azt kérték, hogy tegyék olcsóbbá a vasúti szállítást, hogy a városok, falvak minél ha­marább építkezési anyagok­hoz jussanak. A válasz az volt. hogy „nem lehet", mert a vasút még így ls nagy „ráfizetéssel" dolgozik, Az­tán jött a knrácsony, s egyedül az elnök-igazgató 60 ezer pengő karácsonyi aján­dékot vágott zsebre a MAV kasszájából. Én, aki anélkül is nyomorultul voltam fi­zetve. csak 20 pengőt, kap­tam karácsonyi ajándékba a „ráfizetésből". — Gyerünk csak azzal a demokráciával! Én is azt mondom, amit a többi: Job­ban meg kell beesülni a munkát, ,s mindenkinek biz­tosítani kell a tisztességes zalmait idézi föl. A német SS-alakulatok és a hozzájuk csatlakozott környékbéli Volksbund-tagok a tégla­gyárban elhelyezett csoport­ból 2 ezer munkaszolgálatost egyszerűen lemészároltak. Tízesével felsorakoztattak, majd ugyanilyen csoportok­ban az udvar végén levő anyagvájó gödörhöz kezdték vezetni az embereket. Csak­hamar hallottuk az első sor­tüzet a kubikgödör felől) utána jött a második, har­madik én a tSbbd sortűz, vad kiabálások, elfojtott jajgatá­sok és halálsikolyok kísére­tében." Gépkocsit a népkonyhának Az ÜJ-Somogyi-telepi óvo­da es napközi otthon épüle­tében van a népkonyha, itt főzik mindennap a szegény óvodás gyermekek ebédjét, s innen szállítják a rapközl otthonokba. Sajnos, 40 pen­gős kocsifuvarral, amit nem bír el az Intézménv. Az il­letékes szociális tényezők­nek oda kell hatnia, hogy a gyermeknépkonyha teher­gépkocsi-fuvarhoz jusson* mert így még sokkal több gvermek juthatna meleg ételhez. és Vegviáru-nagykoreskedel­ml Vállalat keretében a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat képviseletet létesí­tett az ügyek intézésére, a kereskedelem lebonyolításá­ra. A negykereskedelmi vál­lalat azonban nemcsak a képviselet feladatát vállal­ta. hanem maga is részt vesz a forgalomban, sőt a me­gyében u legnagvobb im­portőr-exportőr. Mint köz­a szegedi és a megyei szakemberek kereskedelmi I tapasztalatokban Is gazda- i godtak. A Csongrád megvei tanács [ például tanulmányútra küld­te az élelmiszer-kiskereske­delmi. valamint a Uelta vál­lalat szakembereit, hogv kor­szerű üzleti megoldásokat, reklámtevékenységet sajá­títsanak cl és alkalmazzanak idehaza. Az útnak, az azután Segítség az árváknak Már hagyomány, hogy az SZMT elnöksége karácsony tdején megajándékozza a baleset következtében el­hunyt dolgozók családját, gyermekeit. Idén 31 árván maradt, nehéz körülmények közt élő gyermeket ajándé­kozlak meg; személycsen ke­resték föl a családokat, a szakszervezeti tisztségvise­lők, érdeklődtek körülmé­nyeikről, gondjaikról ls. A vállalati Igazgatók, szövet­kezeti elnökök figyelmét le­vélben ls felhívta a szak­szervezett testület az ilyen családok támogatására. Az OGV Emergé gyárának igaz­aatósága és szakszervezeti bi­zottsága összesen 2300 forint­tal segítette egy néhai dol­gozó iának háromgyermekes özvegyét. A DÉMÁSZ-nál, a Csongrád megyei tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál és számos üzemnél ts ajándékkal, se­géllyel Igyekeztek szebbé tenni az árván maradt csa­ládok karácsonyét. 4 DÉLMAGYARORSIAG CSÜTÖRTÖK. 1969. DECEMBER 25. Nem tudom, hogy az öreg Márkus bátorítás kedvéért fejelte-e meg ma reggel a becsületes napi adagot, vagy az a bánat szorította rá az ivásra is, ami végül ide kénytelenítette. — Most aztán mondja meg nekem, de hitére, mit tehetek én vénségemre. Menjek neki a Tiszának, vagy egye­nest az akasztani való fának? Mert ezt tovább, kérem szépen, elviselni nem lehet. Amit ember megpróbálhat, azt én mind véghez vittem a békes­ség okáért, de nem használt semmi' se. Jöttem én már magához panaszra? — Még nem. — Ebből ls tudhatja, hogy nagy ba­jom van most. Ezen már segíteni nem lehet. Egy emberi élet kevés arra. hogy kibírjam. — A Terus áng.vlt? — Bele muszáj ebbe hatóságilag avatkozni. Nem hagyhatnak engem magamra, éppen most. Kihöz mehet­nék én, ha maguk nem segítenek? — Segítünk, persze, hogy segítünk. — Nem elek vele többet. — Elválik? — El. — Negyvenöt ev után? — Azután. — Gondolja meg! Eddig jóban­rosszban kitartottak. Olyan aranyla­kodalmat tartunk, megirigyltk azt még a fiatalok is. — Még a mai napon meg kell lenni. A házat nem adom, mert az az enyém, de ő mehet, ahová csak akar. — Nem megy az olyan hirtelen. Nem is mi ítélkezünk benne. — Nem-e? Hát akkor miért maguk adják össze a párokat, ha elválaszta­ni meg nem tudják őket? — Legföljebb behívatom. Beszélünk vele. — Az lesz a legjobb. Hívassa be! — Mit mondjak neki? — Amit akar. Ahhoz nekem semmi közöm, hogy maguk mit beszélnek egymásnak. Hívassa be, a többi a ma­ga dolga. — Miért akar válni? — Azért van magának doktorátus neve meg esze, hogv tudja, mit kell ilyenkor mondani. Ha nekem volna, én megmondanám neki egyenest a szemébe. De jussom van nekem ls a váláshoz, ha más is meRteheti. Fizet­tem annyi adót, miért ne válhatnék el egyszer én is az életben. Azt mondta, nekem többet ő nem főz. Élek, amiből élek, de nem főz. Hurmadlk napja, hogy nem adott ebédet. Megiratik a hivatalos Idéző, 'eljes sürgetővel fölszerelve, hogy a Terus néni azonnal jöjjön be. — Nahát. De szóljon, ha megjön, előttem mondja ki a válást, ne a há­tam mögött. Tanú azért ne legyen, csöndesen éltünk ml, szeretetben, bé­kességben, nem akarnám megsérteni most se. Térül-fordul a kézbesítő, de nem találja otthon ángyót. Nem is tudják, hová lett. Jön az idéző nélkül is. Észreveszi az ember, sarkonfordul, mintha katonáékndl vezényelnék, hogy még csak ne is lássa. Elhatároz­za nagy akarattal, hogy ő addig nem szól hozzá, amíg a törvény el nem rendezi a sorsukat. Minek is fájdítaná a szívét még külön is. De véria azért, mit mond az asszony. Mert kihallik a kopogásából is, hogy mondani kell ne­ki valamit. — Reggel óta kereslek. Ügy kóvá­lyogsz.- mintha féreg esett volria beléd, aztán az elől szaladnál. Csirkehússal főztem a paprikáskrumplit. Megfordítja u sarka körül, elindul vele kifelé. Az öreg Márkus lenyelt itt szájában összeszaladt nyálát, mágtt előtt látja a tálat. Mintha annak be­szélne: — Megmondtam én az elnöknek, ta­nú előtt megmondtam neki, hogy olyan jó asszony, mint az én aranyos kis feleségem, a kerek égvilágon sin­csen. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents