Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Holnap indul a G/A jelzésű autóbusz Mindenki tudja, aki 6-os autóbuszon utazik, hogy a kocsik Újszegedről jövet uz élelmiszer boltnál szinte mindig kiürülnek, a Marx tér felöl jövet pedig csak a bútoráruháznál telnek meg. A 10. AKÖV most — a tanáccsal, a közúti igazgatósággal és a rendörséggel egyetértésben — döntó elhatározásra jutott: december 22-től, hétfő reggeltől kezdve 6/A jelzéssel betétjárátot indít a zsúfoltság csökkentésére. A 6/A jelzésú busznak Újszegedről jövet a Széchenyi tér lesz a végállomása. Az élelmiszerbolttól üresen megy át a bútoráruházi megállóhoz. * onnan indul ismét Újszeged felé. Ezentúl a 6-os reggel 4.30-tól este 11-ig egyfolytában 10 percenként indul a Marx térről. A 6/A pedig 4,40-től 8 óráig, illetve 12.30-tól 18.20-ig szükség szerint menlesítőjáratként kapcsolódik a forgalomba. Menetideje 15 perc lesz. Intézkedtek arról is, hogy a bútoráruháznál két csuklós autóbusz is elférjen a megállóban. A 6/A jelzésű busz beállítása a 6-os eddigi napi 168 járatát 186-ra növeli, s ennek következtében 2800 utassal többet képes szállítani. A 6-os és a 6/A-s autóbuszokra továbbra is az eddigi menetjegyek és bérletek érvényesek. A 6-osra is fel lehet szállni a Széchenyi tértől a Széchenyi térig a 30-forintos s2akaszbérlettel, a 6/A-ra is az 50 forintos vonalbérlettel, illetve az összvonalas havibérlettel. Az AKÖV gondoskodott róla, hogy az autóbuszokra elöl is és most már oldalt is jól látható iránytáblákat szereljenek fel S még egy újdonság: az országban először a 6-os és a 6/A-as csuklós autóbuszokra holnap reggeltől kezdve — kísérletképpen — az első ajtón is fel lehet szállni, természetesen csak bérlettel, jegy nélkül nem. A bérleteket a buszvezetőnek kell felmutatni. Vita egy szakadékról Hét fiú, négy lány. Gim- azt annyian hangoztatják. nazistuk. ..szakközépesek". Mintha tényleg vulami szervezett és rendezett vita kezdődne. úgy ülnek a pirosteritós asztal körül, s komoly arcuk, egymással birkózó ujjaik úgy mutatják, hogy ők tényleg egv szervezett és rendezett felelgetósdtre készültek. Pedig hát ilyesmiről sincs! Ahogy nemrégiben. úgy most is egv amolyan témát témával váltó „lelkizésre" szólt a seblében — és szóban — továbbított meghívó. Nehezen körvonalazható témánk ezúttal: egv szakaSzerintem másutt van a baj — Hát hol van az a baj? Most már egymás után lendülnek levegőbe a feszesre zárt ujjak. — Valahol ott -r- mondja az elsőként felbökött kéz egyedüllét meg gazdája —. hogy két nyel- kényszer idő előtt ven beszélünk, nem értjük meg egymást. A tanárok szó eredményt akarnak elérni, nekünk viszont... — ... oz emberség hiányzik. Ezt az emberséget hárman is mondják; két lány. egy fiú. — Tulajdonképpen mi az zonyos szakadék. Hogy amikor szükség lenne rá, szinte soha nem hangzik el az az emberségesen meleg és tanárosan okos felelet. Egyedül vannak, maguknak kell dönteniük, és ez az döntési felnőtté, tehát kicsit csalódottá, kicsit elkeseredetté, kicsit cinikussá teszi őket. Tudják ők. hogy annak a világnak már régen vége, amikor minden diáknak szabad bejárása volt az iskolák „mestereihez", amikor nem reggel 8-tól déli l-ig, 2-ig, hanem estig éjfélig, dék. Az a szakadék, amely „ég? Diákok vagytok: példá — egv szegedi középiskola kat kérek! igazgatóia szerint — mármár áthidalhatatlanul választ cl tanárt és diákot. — Tényleg van ijyen szakadék? A kérdés váratlan. A hét fiú- meg a négv lányarc elkomolyodik; egy-két váll az annyira hiányzó ember- beiratkozástól végbizonyítványig tartott az iskolaidő; de azt is tudják, hogy nem jó — Az mondta az egyik lány —. hogy lehetőleg ne kétféleképpen szóljanak a tanárok, hogy ne csak azokkal foglalkozzanak, akikkel brillírozni lehet, de azokat so küldjék el. akik faluról kerültek be. és akik nagvon recgriáridiA^azúvi xitt .is. ott, 4s-rászorulnának a segítsógis felhangzik, a tétova fél- re. tnond->t! •'•—' Érezzük ml' ls . .. " — ... sokat beszélünk róla. — És a: ok? Az ok már cgvetlcn félmondatban sem fogalmazó— Ez a megkülönböztetés nekünk is fáj — így a fiú —. de méginkább az, hogy osztályfőnök az, aki íróasztala mögött ülve. hiányzások igazolásával, lélektelen adminlsztrálgatóssal tölti el az osztálygondok megbeszélésére szánt heti egy órát. Tudják ők. hogy most egyre jobban rohan a világ, s hogv a tanár is ember anynyira. hogy ne tudja kivonni magát ebből a nagy rohanásból; de azt is tudják, hogy ha valakinek, hát akrgy-két tanárral végképp kor hz ő sorsuk alakulásáért Az emberi agy súlya A felnőtt ember agyvelejének átlagos súlya 1375 gramm (a nőké kissé könynyebb, átlagban 1275 gramm), de előfordulhat az is, hogy az egyik emberé 900. a másiké pedig 2000 gramm súlyú. Ivan Turgenvev orosz író agyveleje például 2102 gramm volt. Thackeray angol íróé pedig 1658. De van-e közvetlen kapcsolat az agyvelő súlya, s az intellektuális fejlettség színvonala között? Nincs, válaszolják az antropológusok. Elegendő bizonyíték erre az, hogy Anatole Francé agyvelejének súlya fele volt Turgenyevének. Más mértéket kell alapul vennünk: az agyvelő súlyát az egész test súlyához kell viszonyítanunk. így kapjuk meg a reális értéket. Vajon megváltoznak-e az emberi agy méretei a távoli jövőben? Az antropológusok ebben a kérdésben eltérő véleményen vannak. Egyesek a „homo futurus" alakját egészen másnak képzelik el, mint a mai emberét: sokkal nagyobb feje és sokkal nagyobb homloka lesz szerintük. mint a „homo sapiensnek". Mások tagadják az ilyen radikális változások lehetőségét. Arra hivatkoznak, hogy az ember evolúciója megállt és befejeződött, mégpedig a Cro-Magnon-i ősember korában, aki az emberré válás utolsó láncszeme volt. De az ilyen hipotézisek sohasem lehetnek vitathatatlanok. Szergej Uszpenszkij szovjet antropológus szerint a régi egyiptomiak és a ma élő emberek agymérete megegyezik egymással. Egy angol antropológus így képzeli el a „homo futurust": feje nagyobb,' mozdulatai ügyesebbek lesznék, mint a miénk. történelmi emlékeztet, mmmmm.m 1944. december 21. A NAP HÍREI: A 19. HONVÉDEZRED ÁTPÁRTOLT A SZOVJET CSAPATOKHOZ — AZ ANGOL FÖMEGBlZOTT RAGASZKODIK A GÖRÖG SZABADCSAPATOK LEFEGYVERZ ÉSÉHEZ — ZÁGRÁBHOZ KÖZELEDNEK TITO FELSZABADÍTÓ SEREGEI. Karácsonyi ajándék December 21-1 számának vezércikkében írta a Délmagyarország: „Pár kiló lisztet, zsírt és 50 pengőt hozott szerkesztőségünkbe egy szegedi polgár; a szegény gyermekek karácsonyára ajánlotta föl önkéntes adományul. Erre indította őt a szeretet közelgő ünnepe, saját gyermekeink távolléte és ismeretlen sorsa. Az adományt rendeltetési helyére fogjuk juttatni és polgártársunk cselekedetét, mint az önzetlenség szép példáját, hozzuk nyilvánosságra Egymás megsegítése mindannyiunk természetes kötelessége — ma olyan kötelesség. amit feltétel nélkül, ellenszolgáltatás nélkül, az érdemszerzés minden hátsó gondolata nélkül teljesíteni kell... Az idei karácsonyra elmélyült, megsúlyosodott a szeretet értelme és vele együtt az igazságé is. Az újjászülető Magyarország első karácsonya próbája lesz a felelősségünknek, bátorságunknak, okos felebaráti szeretetünknek, és ha jól megálljuk a próbát, első ünnepe is lesz a szegények igazságának." Marica Moszkvában Az orosz színházak és filmgyárak művészi munkájáról szóló tudósításból: „A moszkvai Nagy Operettszínházban most sorozatos előadásokban kerül színre Kálmán Imrének, a magyar színpadokról hosszú ideje száműzött kitűnő komponistának Marica grófnő című ismert nagyoperettje. A kiállítás fényességéről, valamint az egész előadás ragyogó beállításáról nagy elismeréssel írnak a beszámolók. A filmgyárakban is lázas erővel folyik a termelő munka. Eisenstein, a legkiválóbb orosz rendező, aki már sok nagy filmmel tette híresse nevét, újabb nagyszabású filmeket fejezett be. Most mutatják be az „Első Balti tengerészek" című új nagy filmjét, amely a Balti-flotta tengerészeinek drámai küzdelmét ecseteli a Leningrád körüli hősi harcokban." Sportborátok áldozata A Szegedi AK felhívása. Az intéző bizottság felkéri a tagokat és pártfogókat, hogy tagdíjaikat, illetve adományaikat az eddigi pénzbeszedőknek, Önozó Szilveszternek kifizetni szíveskedjenek. Az egyesület további működése anyagiak híjén csak úgy biztosítható, ha sportbarátaink áldozat árán is támogatnak bennünket. Felkérjük összes játékosainkat, hógy nyilvántartás és az edzések megindítása végett I lesser Tibornál sürgősen jelentkezzenek. nem lehet beszélni. Befut, leadja az órákat, aztán elszalad. Pedig annyi, de anydik meg. Kérdezni, fagga- nvj kérdeznivalónk lenne, tózni kell. . Ogv hiányzik egy kis be— Kezdjük vetetek: rosz- szé'setés! szabbak. nehezebben kezelhetők vagvtok mint az előttetek iárt diákgenerációk? Iskolás ujjnvúitással kér szót a' eevik fiú. — Minden osztályban vannak néhánvan. akik. mondK^rdezvivaló, beszélgetés. Itt aztán meg is állapodik a pirosterítős vita. Már senki nem emeli a kezét, már senki nem nvújtia az útját, mindenki akkor szól. amikor a gondolat visszafoehatatlafeielősöknek meg kéne próbálkozni azzal a nagyon hlánvzó — helvzetet. sorsot felmérő — közös eltűnődéssel. Tudják, hogv rosszak, tudják. hogy időnként alig lehet elviselni őket. de az a mind nehezebben áthidalható szakadék nem csak miattuk tágul, nem csak vétkesek az egvre fenyege tőbb elmélyülésben. „II parasztnak a munkással együtt kell építeni az új világot" Száz éve született Nyisztor György Nyisztor György, a hatni, mindent: megengednek nul kikívánkozik belőle. Azt maguknak: többet, mint a sorolta az etrvik. a másik, a szintén nehezen feevelmez- hatodik, a hetedik, hogy szehető elődeik De az ilyenek rinte. szerintük az el nem kevesen vannak és a hutá- mondott mennem hallgatott fány ú1' imb Újra az emsuk sem olyan romboló, mint szavak miatt tágul az a bi- bers6gkXríshez -követeléshez tért vissza. maók gyar munkásmozgalom feledhetetlen alakja, száz évvel ezelőtt, 1869. december Szó esett még sok min- 22-én, nyomorúságban szüdenról ebben az újabb pi- í letett. Apja és anyja olyan J" iHtóttar. minri mlnl csaiaaio, gyaxran ban ..A mezőgazdaságban foglalkoztatott sommások, részesek és napszámosok élete a gyötrelmes bizonytalanság volt az éhhalál peremén. Többségük, Mitől „fütyül" a barackpálinka? Sokan azt tart-, ják, hogy u barackpálinkától olyan nagy lesz a vidámság, hogy mindenkinek füttyre kerekedik a kedve — es innen ered a fütyülős barack elnevezés. A szakemberek szerint: ez tévedés! E pálinka kedvelői bizonyára megfigyelték, hogy a palacknak minden esetben hosszú a nyaka. No már most, az elnevezés onnan adódik, hogy a nyakrészben megszoruló levegő a fiaskó felbontásakor füttyöt hallatva szökik el A feltűnően hoszszú üvegből legtöbhvör olyan sok levegő illan el. hogy a jelenséget kísérő „hangmutatvány" jól érvényesülhet t-s emiatt valóban találó az ital elnevezése. A fütyülős barackpálinka a Magyar Likőripari Vállalat egyik legkelendűuo cikkének számit. A 43 fokos italból belfölure évente 25 vagon• nyit készítenek. Az Italnak külföldön is jó híre van. Népszerűségét Jórész.t annak köszönheti, hogy — amint azt a gyár szakemberei mondják — egyesíti a magyar klíma gazdag napsütéstartamából, a lösztalajból, a megf elelő fotoszintézisből stb. adódó előnyöket. Az ital belső. átfutási amíg a a turól gyártási ideje — gyümölcs lekerül, majd tárolják. előérlelik, később a feldolgozás után az ital a palackokba kerül — néha félév ls lehet. A pálinkának a palackban „eltöltött" érési ideje 2—3 év, ugyanis ez idő alatt alakul ki a legkedvezőbb íz, zamattartalom. A pálinkagyárlak most anélkül, ogy a főzés hagyományait megváltoztatták volna, újfajta palackba hozzák forgalomba italukat. Az üveget dugó helyet fémkupakkal zárják le, — a fütyülő hang azonban marad! Már búcsúzóban az egyik: mondta nincs szabad ideje, nincs éjjele, nincs nappala", mert kora hajnaltól éjfélig szolgálnia kell és „annyi kíméletben sem részesül, mint az ura] dalem ökrei". A nagybirtok — Csapjanak ki, adjanak | páriáit az esetek nagy réisazgatóit. csak időnként j szében családra és nemre álljon elém az osztály főnő- való tekintet nélkül hálátköm, és kérdezze meg, hogy {ták egyetlen helyiségben, s nem beteg az anvám. és ! „előfordult, hogy tizennégyen van-e miből hazautazni va- ' laktak olyan lyukban, amelytdmap. Isten ments, nem a pénz kell — a kérdés Akácz IAs7ló ben két köbméterrel kevesebb volt a levegő, mint a fegyházak magánzárkáiBálnatenyésztés — farmokon VASÁRNAP, 1969. DECEMBER 21. G. Pinchot, amerikai biológus nemrég érdekes ötlettel állt elő. Azt javasolja, hogy szervezzenek különleges bálnatenyésztő farmokat. A tudós szerint a terv megvalósítása feleslegessé tenné a bálnavadászatot jelenlegi formájában. A bálnafarmok természetes „kerítéseként" a • Csendes-óceánban fekvő, gyűrűszérűén elhelyezkedő koralltaigetek és zátonyok szolgáltatnának. Az egyedüli prob; ma, amelyet meg kell oldani: a tengeri kolosszusok táplálása. A bálnák főleg planktonnal- állati és növényi mikroorganizmusokkal — táplálkoznak. Hogyan lehetne elérni, hogy a korallkerítéssel határolt korlátozott terjedelmű vízmedencében mindig elegendő menynviségü plankton legyen? Pinchet úgy véli, hogy a plankton produktivitása növelhető. Mondjuk, hogy a vizet a planktonok által asszimilált tápanyagokkal „trágyázzák". Olyan megoldás is lehetséges hogy a kora'lgyűrü belsejébe vizet szivattyúznak az óceán környező térségeiből. Sok biolósus helyeslésse' fogadta az ilyen bálnafarmok létesítésének eszméjét. Most a közgazdászokon van a sor, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy a bálnatenyészté.s nem lesz ráfizetéses vállalkozás. pán 4—5 mázsa búzát keresett egy évben. Munkára kényszerült tehát a család minden egyes tagja, aszszony és gyermek — a szó szoros értelmében napi egy tányér levesért. Ebből a mélységből emelkedett ki Nyisztor György fokról fokra. Volt gulyásbojtár, béres, erdei munkás, szeszgyári napszámos, végigkínlódta a mezőgazdasági idénymunka minden válfaját, 8 végre a kubikosokhoz sodródott. Közöttük ismerkedett meg a marxizmussal, s attól kezdve soha nem lankadó eréllyel lázongott és lázadt keserű sorsa ellen. De mert minden egyes egyéni tiltakozását ke- eílenforra'dalom""""megakadéEgyenes vonalú pályája az első világháború idején sem törik meg, noha a hadigépezet százezrével nyeli el a paraszti származású katonát. Mindvégig a baloldali szocialistákkal tart. Része van az 1918-as őszirózsás forradalom előkészítésében és 1919. március 21-e után bolép a kommunista pártba, illetőleg csatlakozik a leninistákhoz. Ekkor a paraszti tömegek bizalmából földművelésügyi népbiztos lett belőle. Az alkotásokban oly gazdag 133 nap alatt bámulatos munkabírással dolgozott az addig elnyomott parasztság fölemelkedéséért, s azok közé tartozott, akik rájöttek, hogy a parasztság ezeréyes perében az első helyes ítélet csakis a földosztás lehet. Felismerésének realizálására azonban már nem volt ideje, mert a külső és belső gyetlcnül megtorolták, rá kellelt jönnie, hogy társak nélkül sohasem érvényesítheti a maga igazát. Harciassága agitátorrá nevelte, olyan férfiúvá, aki sorstársait a kizsákmányolók elleni harcra szervezi. * Mindössze 21 éves volt, amikor már aratósztrájk sikeres vezetője. Tanul és tanít. Szatmárnémetiben társaival megalakítja az SZDP helyi szervezetét, vezetőségi taggá választja a földmunkások szakszervezete, később titkára lesz. Kitűnő szónok, a cikkek e • sz sorát •ja a szocialista lapokba. Következetes marxista és osztályhű harcos, egész életében megtartja' kapcsolatát a nincstelen paraszti tömegekkel és bár a hatóságok üldözik — megtörni nem tudják. lyozta terveinek végreha jtását. A népbiztos perben életfogytiglani fegyházra ítélték, de 1921-ben fogolycsere révén a Szovjetunióba került. 1915-brn tért hafza és itthon pártmun'át végzett halála napjáig, 1956. január 7-ig. A jelenkorra élete nagy tanulságait hagyta örökül. Mindenekelőtt a nvv: '-r es —leninizmus ign-ságát. Ezen belül azt a t'örtéhelml parancsot. hota „a parasztra a munkással egvütt kall építenie nz ú i''világot, a Szerinüzrhust." Nvüsr! r GVÖrcv élet-'Ha brr' -tat ortc. meri nemcsak n S ayitrinlőban érte w a kirsák-nányolők vé"ta buV'-sát, hanem szőlői íjában, Magyarországon is. Földes Mihály I