Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Húszéves a szőrmeárugyár Tudósítónktól: A Pannó­nia Szőrmekikészítő- és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyáregységének dol­gozói a hét végén ünnepel­ték üzemük alapításának 20. évfordulóját. Ebből az al­kalomból a gyár vezetői fe­hér asztalnál találkoztak a legrégibb törzsgárda-tagok­kal. A bensőséges ünnepségen Riegel Viktor, gyárigazgató emlékeztetett arra, hogy az 1949-ben alakult szőrme- és bőrruhakészítő üzem azóta igen nagyot fejlődött. A sze­gedi szőrmeárugyár termékei ma már világszerte ismertek, az itt készülő szűcsremekek jó hírnevet hoznak a gyár­nak, s értékes devizát a népgazdaságnak. Ezt követően a húsz év emlékeit felelevenítve, jó hangulatban, hosszasan el­beszélgették az alapító tagok és a vezetők. Nikolényi Árpád a jutaárugyárban A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat jutaárugyá­rában közel két hónapja sze­relték föl a genovai Gardella cég gyártmányát, a legkor­szerűbb fonó-centrifugát. Az impozáns, ötmillió forint ér­tékű gép a korábbi orsó­tlpusokhoz képest merőben új sodrási technológiával működik, jutaárugyári elő­deinél jóval magasabb tel­jesítményt nyújt. A próba­üzemelés során jelesre vizs­gázott a tranzakcióból be­szerzett importgép. Tegnap délelőtt pedig sor került ün­nepélyes átadására is az újonnan kialakított épület­szárnyban: Beck Tamás, a KSZV igazgató-főmérnöke adta át a jutagyáriaknak. Az automatikus vezérlésű fonó-centrifuga kezelője hat dolgozó munkáját látja el, gombnyomásos parancsainak serényen engedelmeskedik a gépezet. Elektro-pneumati­kus rendszer végzi a lesze­dési műveleteket is. Az új gépóriás munkába állása je­lentős lépés a patinás sze­gedi gyár fejlesztésére, kor­szerűsítésére; a termelékeny­ség növelését és a fizikai munka megkönnyítését egy­szerre szolgálja. BciszoBgcaltatofttfcai Hét végén hosszú sorok to­pognak a piros gázolajkutak előtt. Egy-két szerencsésnek még jut a folyékony tüze­Színházi újdonságok Ma este mutatja be — mint már jelentettük — a szegedi színház Fali Leo Sztambul rózsája című nagyoperettjét. • A megbetegedett Máthé Eta helyett pénteken este a Négy apának egy leánya cí­mű Móra-darab Pengáló Mé­ri szerepét Jablonkay Mária játszotta. A fiatal művész­nőnek mindössze egy délután állt rendelkezésére, hogy sze­repére felkészüljön. A be­ugrás igen jól sikerült, Jab­lonkay Mária megérdemelt sikert aratott. Két szegedi operaenekes vendégszerepelt az elmúlt héten a budapesti Opera­házban. Harmath Éva a Tu­randot címszerepet. Vadas Kiss László az Álarcosbál Richárd grófját . énekelte, szép sikerrel. * Szendrey Ilona, a szegedi színház népszerű művésznő­je jatssza a Mándy Iván no­vellái alapján készülő tévé­játék női főszerepét. Rende­ző: Bán Róbert. * Kovács János önálló estet ad december 29-én a szege­di Tisztiklubban. Az értől az óceánig című műsorában vá­logatást ad a magyar költé­szet legszebb verseiből. Pécsi Balelt — harmadszor Noha a Szegedi Nemzeti Színház péntek esti vendé­gelnek legkésőbb érkező cso­portját most nem fogadta a jólismert papírkisasszony — a „Minden jegy elkelt.'"-táb­la mosolygó felmutatója — a nézőtéren így sem akadt üres szék. Ügy látszik, a Pécsi Balett eddigi két be­mutatkozásával csatát nyert Szegeden; csatát nyert, s több ezernyi tántoríthatat­lan hívet toborzott. A „Concerto a szivárvány színeire" című nyitódarab mindjárt az Eck-koreográ­fiák különös világát idézte fel: Hidas Frigyes inkább rendelésre, mintsem a kom­ponista visszafoghatatlan in­dulatából született zenéiét nagy rutinnal, a régi bir­toklás biztonságával váltot­ták mozdulatokra a tánco­sok. Láng István „Hiperbólája" mind muzsikában, mind lát­ványban többet adott; mond­hatni, a jó novellák szűksza­vúságával tört fel belőle a dráma. Bach „Francia szvitje" a balett-est újabb lépcsője volt — felfelé. A muzsika hang­jai ebben a darabban már olyan természetesen éledtek meg, mint a Pécsi Balett legutóbbi előadásának Cou­perin-etűdjeiben. Rossini „Nyitánya" .pedig a vastapsokkal bőven tarkított est méltó betetőzését ielen­tette. Kort idézett, jellemet festett, és persze remekül szórakoztatott ez a balett­paródia, amelyet ugyan fur­csamód szatírának minősít a tojássárga-szán szánlap, de amely túlprecíz és túlédes tipegéseivel, lebbenéseivel nagyonis messze esik a sza­tírák szigorától. Paródia ez — nem ártana legközelebb így megjelölni a plakátokon. S ha már az első kifogás­hoz értünk, ne hallgassuk el a többit sem! Elsősorban azt az érvekkel is alátámasztható észrevéte­lünket — nem először lát­juk a pécsieket: . „szabad" ilyet is mondani! —, hogy sokkal inkább Eck Imre ko­reográfiája élteti és viszi sikerre a világjáró balett­együttest. mint maguk a tán­cosok. Az együttes vezető szólistái ugyanis — egy-két kivétellel — ma már nem adják azt, amit kivívott rangjuk, de főképp a zenét szinte a hangszerek tökéle­tességével „megszólaltató" mozdulatanyag megkövetel­ne. Tóth Sándor — újabban az együttes hivatalos vezető­je — fáradtnak, kevéssé ed­zettnek tűnik; Csifó Ferenc­től jónéhány fegyelmezetle­nebb mozdulatot láttunk; Bretus Mária inkább óriási rutinját kámatoztatja, és így tovább. Jószerivel az őszin­tén lírai Handel Editet és az utánozhatatlanul groteszk Uhriíc Dórát kivéve nem is nagyon van kit dicsérnünk. Azaz mégis van: Nagy Fe­renc karmestert, aki — im­már nem először — alig né­hány próba után produkálta . azt a muzsikát, amelyet alig­ha kell szégyellnie a szegedi zenekarnak. A szép balett­estékért nekik is kijár az őszinte köszönet! Akacz László lőből — aztán elapad a for­rás; a kútkezelő széttárja karjait... A jelenet saj­nos minden pénteken, szom­baton megismétlődik, s akik­nek ilyenkor lenne csak ide­jük gázolajat vásárolni — hiába keresik fel Szeged ösz­szes töltőállomását. Nem­csak bosszantó, hanem túr­hetetlen a kiszolgáltatottság, hiszen az olajkályha-tulaj­donosok újra és újra vaco­gasra vannak kárhoztatva! Mint annyiszor — tegnap ismét feltettük a kérdést Csapó Bélának, az ÁFOR szegedi kirendeltsége veze­tőjének: mi okozza a gáz­olajhiányt. miért nem bizto­sítják hét végén az ellátást? Mint annyiszor — az ÁFOR­kirendeltség vezetője ismét objektív okokra hivatkozott; hogy a MÁV nem szolgaitat elég tartálykocsit, illetve a tartalykocsikat nem tudta Dunántúlról átirányítani az olajszállításhoz. Hogy az olajszállítmányoknak üt köz­ben időt rabló átrendezése­ken kell átesniük — no meg tél van és az olaj ilyenkor lassabban folyik ... Nem saj­náltuk a fáradságot és fel­hívtuk a MÁV Szegedi Igaz­gatóságát. Elek György, az igazgatóság helyettes veze­tője közölte: a MÁV nem le­het okozója a szállítmányok elakadásának, vesztegetésé­nek, a szegedi ÁFOR-kiren­deltség egyetlen egyszer sem reklamált ilyen ügyben! Kommentár fölösleges a nyilatkozatokhoz. Az ÁFOR­kirendeltség tehát magya­rázza bizonyítványát, amely nagyon rossz. Ki tudja, med dig lesz az, hiszen eszten­dők óta nem tapasztalható változás. Vajon az ÁFOR meddig engedi meg, hogy szervezetlenséggel, hozzá nem értéssel ilyen rossz pro­pagandát csináljon számára — a székesfehérvári benzi­nes olajkút után — az olaj­talan szegedi kúthálózat? Az emberek kellemetlenségei azonban az ÁFOR rossz bi­zonyítványánál is fájdalma­sabbak. Matkó István Szeged egészsége Gazdasági helyzet, irányítás A közhiedelem szerint Szeged egészségügyi helyzete egyike a legjobbaknak az országban. Hogy ez Így van-e, vagy sem, nehéz helyben eldönteni. Tény és való, hogy az egészségügy téma Szegeden, nemcsak a lakosság körében, hanem a hivatalos szerveknél Is. Cikksoroza­tunk a városi tanács és az SZMT által meg­tárgyalt és ellogadott anyagaira támaszkodva igyekezett képet adni a város egészségügyi ellátásáröL A város egészségügyi in­tézményei elavultak. A kór­ház egyik épülete például több mint 150 éves. kórház céjaira ma már alkalmatlan. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy több telephelyen kény­telen feladatát ellátni. A rendelőintézet a harmincas években sokkal kisebb fela­datok elltására épült. Miu­tán a géppark, a technika fejlődése következtében meg­növekedett, elektromos háló­zata is elégtelen. Az épület felújítása sokáig nem várat­hat magára. A felújítás — bár igen költséges — célra­vezetőbb új épület emelésé­nél, mivel központi fekvése és jó megközelíthetősége cél­jának ellátására alkalmassá teszi. Elavultak az Orvostudo­mányi Egyetem épületei is, nem szolgálják kellőképpen azt a kutató és tudományos munkát, amely falaik között folyik, sok esetben gátjai an­nak. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a kór­ház épületében igen szűk helyen működik, a kórházat a bővítés lehetőségetői meg­fosztja. Az új székház tervei készen állnak, de a kivitele­zéshez az anyagi fedezet ke­vés. Akar megépül az úi épület, akár nem. a KÖJÁL jpbb elhelyezéséről gondos­kodni kell. Igen elhanyagolt állapotban, régi épületekben működik az egészségügyi gyermekotthon is. Munkáját nehezíti, hogy ágyainak csak­nem fele Ásotthalmon, egy szintén régi épületben van. A csecsemőotthon szintén kettéosztott, épületei más célra épültek és ma már tel­jesen elavultak. A város két szociális ott­hona közül a Mátyás téri — amelyben 210 - ápolt él — műemléképület, emberi tar­tózkodásra alkalmatlan, fel­újítása nem lehetséges. Aránylag elfogadható hely­zetben van az újszegedi gyer­mekkórház és néhány gon­dozó. Az egészségügyi dolgozók átlagbére alacsony, ami je­lentős feszültséget okoz. Ez egyik oka a „borravaló" el­terjedésének, ami viszont el­lentmond a lakosság ingye­nes egészségügyi ellátása el­vének. A magángyakorlat és az ajándékozási rendszer el­terjedése a jövedelmek és bérek elszakadásához veze­tett, és nehéz helyzetet te­remtett azoknál a munkakö­röknél. ahol erre nincs lehe­tőség. A középfokú egész­ségügyi dolgozók bére mesz­sze elmarad a népgazdaság más területén dolgozó szak­munkások bérétől. Az ipar­ban bevezetett szabad szom­bat és az iparban kialakult szakmunkás bérek, valamint a betegágy mellett dolgozó ápolónők három műszakos, vasár., és ünnepnapra is ki­terjedő munkája és átlag­bére között olyan különbség van. amely a betegápolásban — az ápolónők „elvándorlá­sa" következtében — előbb­utóbb súlyos helyzethez ve­zet. PIAC Sok baromfi magas áron A karácsony előtti utolsó szombati piacon néhány ter­mény ára emelkedett. A ka­rácsonyi hús, a pulyka kilója a múlt heti 26 forintról 28 forintra emelkedett. Különö­sen a magántermelőknél volt drága a baromfi. A tojás ára szintén drágább, mint egy héttel korábban. A dió, a burgonya és a vöröshagy­ma változatlan áron került a piacra. Főzelékből és gyü­mölcsből bőséges volt a fel­hozatal, a Móra Ferenc Ter­melőszövetkezet, a hódmezőr vásárhelyi általános szö­vetkezet és a MÉK 4. szá­mú árudája több mint ezer baromfit hozott forgalomba. Aru: Alma, kg Körte, Kg Dió, kg Szőlő, kg flegyespaprika, kg Paradicsompaprika, Vöröshagyma, kg Fokhagyma, kg Burgonya, kg Fe'-C~ká"ioszta. kg KelkMostta, kg Szárazbab, kg Soenóí. kg Sárgarépa, kg . Gyökér, kg Mák, kg Csi-ke, kg Tyúk, kg Pulyka, kg Hízott kacsa, kg. Hízott l'ba, kg Tojás, db Mint ismeretes, a közel­múltban az országgyűlés is foglalkozott az egészségügyi dolgozók bérezésének helyze­tével. s a közeljövőben vár­ható fizetésük rendezése. Az egészségügy irányítása Szegeden nem egységes. Bár. mennyire nem kívánatos, és bármennyire koordináltan is. de az irányítást a városi ta­nácson kívül több szerv és testület is végzi. Közvetlen felügyelettel irányítja az Egészségügyi Minisztérium az egyetemet, a vedőnőképzőt, a vakok intézetét. Országos irányítású a mentőszolgálat. Megyei irányítású a Gyógy­szertár Vállalat. A városi tanács irányítja a nagyobb intézményeket, a kerületi ta­nácsok a körzeti és üzemor­vosi szolgálatot. Ezenkívül rendelőintézete van a MÁV. nak, és több más szerv is tart fenn egészségügyi ren­delőt. A nagyobb egészségügyi intézményeket a városi ta­nács vb egészségügyi cez­tálya irányítja. Az intézmé­nyek az egészségügyi osz­tály közvetlen alárendeltsé­gében dolgoznak. Egyre in­káb szükséges, hogy az egészségügyi intézmények nagyobb önállóságot kapja­nak. A kórházzal szakmai es gazdasági egységben műkö­dik a szakorvosi rendelőin­tézet. A szakrendelések szak­mai irányítása és ez az egy­ség azonban gyakorta for­mális. A rendelőintézet ér­deke ilyen módon sem gaz­daságilag, 6em szakmailag kellően nem érvényesül. Az alapellátás irányítása a ke­rületi tanácsok feladata. Az irányítás sok esetben nehéz­kes. mivel a körzeti orvosok szakmai munkájának ellen­őrzését csak a kórház es rendelőintézet megfelelő osz­tályai tudják végezni. A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás irányítá­sa szintén a tanács egész­ségügyi osztályának feladata, de az intézményben működő állami közegészségügyi fel­ügyelők munkájukat a szak­igazgatási szervtől függetle­nül végzik. Az egészségügy városi irá­nyításában jelentős szerepe van a tömegszervezeteknek. A szakigazgatási szerv és az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának együtt­működését munkaszerződés szabályozza. Szerepe van az egészségügy irányításában a többi tömegszervezetnek, el­sősorban a Vöröskeresztnek. A szociális gondoskodás­nak két fő formája van: az intezeti és a területi gondos­kodás. Az intézeti gondosko­dás célját a különböző típu­sú szociális otthonok szol­gálják. Mind többen kérik szociális otthoni felvételüket olyanok is. akiknek jelentős nyugdijuk es hozzátartozóik is vannak. Ezeknek az ellá­táson felüli igenye is maga­sabb. Mindazokat, akik hozzátar­tozóikkal együtt laknak, de nappali gondozásukról nem tudnak gondoskodni, az öre­gek napközi otthonai fogftd­ják be. A napközi otthonok hálózata mo6t van kiépülő­ben. Szegeden jelenleg négy működik, kivétel nélkül kul­túrált körülmenyek kőzött. A jelenleginél sokkal több napközi otthonra van szük­ség. A város egészségpolitikai irányelveit különböző szakbi­zottságok igen alapos előké­szítő munkájával állították össze. Természetszerűleg nem tartalmazzák az irány­elvek egy-egy megjelölt fel­adat megvalósításának ha­táridejét, s a megvalósítás költségeit sem. Az országos egészségügy politikai irány­elveken most dolgoznak, ezért a szegedi tanulmány tartalma sem tekinthető me­revnek. megváltoztathatatlan­nak: a fejlődés szükséges tendenciáit igyekszik kije­lölni. $zeqed szobrai Ara: (—tói —ig) 3,00— 4,00 :,,00— 0,00 14,00—16,00 6.00— 7,00 3,00 kg 7,00— 8,00 5,00— 6,00 20,00—24,00 2,30— 3,00 2,50— 3,00 3,00— 3,50 16,00—18;00 14.00—16 00 2,50— 3 0C 4,00— 6,00 36,00 —38,00 26,00— 22,00 -25,00 27,00—28,00 | Ha'ott katona (Jf9.) A Hó:ök kapujánál áll Lőte Eva szobrászmű­vész alkotása, a halott katona. A tartásában a lebegést '•1 ;3 figura az I. világháború hősi halottainak teremt cm­• léket. 28,00—30.00 j VASÁRNAP, 28,00-30,00 í 1969 DECEMBER 21. 2,00— 2,20 J

Next

/
Thumbnails
Contents