Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

Feltárták a hibákat Á Nívó Ktsz rendkívüli közgyűlése A rendkívüli szövetkezeti A beszámoló és a panaszok ezért sem?" „A jövőben nem közgyűlés — amelyre ezűt- alapján elég szomorú kép fog-e annál inkább előfortal nem a vezetőség, hanem rajzolódik ki az egyik leg- dúlni? — mondták az eraegy sor szövetkezeti dolgozó patinásabb szegedi szövetke- berek, azt a helyes állásinvitálta meg levélben szer- zetröl. Csökkent a termeié- pontot képviselve, hogy a kesztőségünket — feszült kenység, háromnegyedévi, felelősség eltussolása veszélégkörben zajlott le. A fe- termelési értékük messze lyes. mert új felelőtlenség szültség oka ugyanaz, ami az alatta maradt a tavalyinak, melegágya lehet! összehívást szükségessé tet- ábránd a korábbi szép nvete: a szövetkezetben terme- reség. Jó minőségű és nagy Rendkívül sok kemenv btlési, szervezési, értékesítési értékű faanyagok vesztek rálat érte a szövetkezet mű. — egyszóval gazdálkodási kárba, illetve kerültek érté- szaki vezetojet. Elsősorban problémák voltak az idén, küknek nem megfelelő fel- a hangnemet, a dolgozókhoz ami anyagilag is sújtja a használásra. Elégtelen mű- ^aloviszonyát illettek kritidolgozókat és amin. ez nyil- szaki irányítás, ellenőrzési kava'- aki egyszerűen vánvaló, sürgősen változtat- hiányosságok, az új dolgozók „diktatúrának" minősítette ni kelL tapasztalatlansága, a techno- magatartását. Persze nehéz A Szegedi Nívó Faipari és ^SC-Í^ - Mállónak Játékkészítő Ktsz napokban hangzottak a legfőbb okok. t'sztan látni, igazat tenni, megtartott közgyűlése önkri- Felismerése és elismerése de tény. hogy a műszaki vetikus hangvételű elnöki beszámolóval indult és kemény, kritikus hozzászólásokkal folytatódott. Nyers, volt ez egy sor mulasztás- zető védekezését is nehéz nak. amelvet semmiképpen lenne helytállónak elfogadsem enyhít, hogv a szövet- ., . . .. kezet új üzemházának építé- ni- A cel m sem szentesitoszmte volt a hibák, vagy sét is ez idő alatt kellett elő- heti az eszközt! vélt hibák elősorolása. Es készíteni itt mindjárt meg is fogalmazódott az első tanulság: szervezni. S nemcsak a ktsz tagjaiFegyelmet, rendet kell tartani, de megfelelő vezetési módszerekkel. miért kellett eddig várni az nak. de az újságírónak is nem utolsósorban úgy, hogy őszinteséggel, az önkritiká- meglepő volt hallani, hogy a a vezető megtalálja a megval és kritikával? Miért vezetőség „személy szerint felelő hangot, nem szövődött olyan kap- nem alkalmaz felelősségre csolat a vezetők s dolgozók vonást, mivel az eredmé- A szervezetlenség, az elközött. hogy „menet közben" nyen ez már nem változtat lenőrzés elmaradása, a közs javítanák ki másrészt ezt az energiát a kell fortennék szóvá a javítandókat? Egy évben hibák kijavítására egyetlen ilyen „panasznap" dítani". nem lehet elég a jó eredmények eléréséhez, állandó és megfelelő kontaktus. zeti mozgalom púinak. a jaelvei alagazdászszemmel való körültekintés hiánya komoly kárt tud okozni — ez az egyik legfőbb tanulsága a közgyűlésnek. Mit lehet ilyen esetAz értékes anyagok pazarlásától a szociális ellá.. . ,. tásig sok mindent sorra vetvitani-akaras légköré szuk- tek a tagok, de a fenti ki- ben tenni? Nyilván emelni séges hozzá. Az a demokra- tételt különösen sokszor szó- kell a vezetés, a szakmai tizmus, amelyen a szövetke- vá tették. „Én helytelenítem, irányítás nívóját. Akár úgy hogy senkit ne vonjanak fe- ie, hogy a felelősöknél szelelősségre! Miért tennék, ha mélyi konzekvenciákat is mérlegelnek, újra „vizsgáztatják" az alkalmasságot, s természetesen úgy is. hogy — mint ezt az elnöki beszámoló megjelölte — hozzárértő. ügyes szakemberekkel bővítik-erösítik a vezetői gárdát. A Nívó Ktsz nagyot nőtt, de feladataihoz is fel kell nőnie. Jól tájékozott apparátus, szakmailag felkészült irányítók — ez a titka a boldogulásnak. & persze az is, hogy erősödjön a munkafegyelem. a tulajdonosi szemlélet a szövetkezeti tagok között, hogy a maga helyén ki-ki igyekezzen mindent megtenni a javításért. Simái Mihály A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása A feltétetek nem egyenletek z MSZMP VIII. kongresszusának határozata leszögezte: „Egységes szocialista társadalmunk kialkulása és közoktatásunk szocialista fejlődése lehetővé teszi és egyben megköveteli, fogja, jelenleg azonban mint KISZ-fiataljai középiskoláobjektív tényezővel kell kat patronálnak, korrepetáezekkel számolni. lások, előkészítő tanfolyamok sora került megszerA

hasonló feltételek biz- vezésre. Az iskolai szakkötosításanak másik te- rökben, tanulmányi verse_„„J| rülete a közoktatás nyeken jelentős számú fiahogy az iskolai felvételeknel helyzete, feltételei. Ezt ele- tal bővítette ismeretét. Az is a jelöltek felkészültsége, mezve számolnunk kell egyetemek, középiskolák ferátermettsége, politikai és er- azokkal a gazdasagi, fold- íelóséggel kezdtek foglalkozkölcsi magatartása legyen a rajzl adottságokkal, amelyek ni saját tanulói utánpótlámérce. Nincs szükség többé megyénket sajátossá teszik. suk összetételével, előkészitanulóifjúságunk származás Igaz. hogy öt városunk van tg tanfolyamok, a pálvaváa megyében — ahol a tanú- lasztás segítésének küiönbölás feltételei az iskolákban zg formáival, általában jobbak —, de ugyanakkor 30 ezer tanyát » * egítélésünk szerint a számlálunk és sok községi |Vl felsorolt tényezők iskolánk feltétlenül nehezíti mutatják azt a törekhelyzetünket. Csupán néhány vést, amely a fizikai dolszámadatot: 1968—1969-es gozók gyermekei tanulásatanévben megyénkben a 332 nak és továbbtanulásának általános iskola közül 199 segítését célozza. Ennek elszerinti kategorizálására. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulását — ami művelődési politikánknak változatlanul fontos része — nem a szociális korlátozások mechanikus alkalmazásával, hanem a szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelési feltéte lek biztosításával, az okta- volt 1—3 tanulócsoportos, lenére meg kell állapítató- és nevelőmunka fejlesz- ebből 80 villany nélküli, nunk, hogy a fizikai dolgotésével kell elérni." A VIII. összességében megyénk- zók gyermekeinek aránya az kongresszus határozata tehát ben minden ötödik — több- egyes oktatási intézményegyrészről döntött a szár- ségében tanyai — gyermek típusokban — egyrészt a mazás szerinti kategorizálás osztatlan vagy részben osz- gimnáziumokban, másrészt eltörléséről az iskolai felvé- tott iskolába jár. Igaz, hogy az egyetemeken — folyam,ia megyei adatok szerint az tosan csökkenő tendenciát általános iskolákban a fizi- mutat, amivel nem lehet kai dolgozók és a nem fi- megbékélni még akkor sem, teleknél, másrészről állást foglalt amellett, hogy biztosítani kell a munkás-paraszt gyermekek számára az zikai dolgozók gyermekei ta- ha figyelembe vesszük az alegyenlö feltételeket a felsőoktatási intézményekbe történő felvételük előkészítő stádiumaiban, vagyis az általános és középiskolákban. Az elmúlt, több, mint másfél évtized tapasztalata egyértelműen bizonyítja, hogy nulmányi átlaga közötti kü- kalmazotti és értelmiségi rélönbség alig mérhető, azon- tegek számának növekedéban éppen az előbb említett sét az elmúlt években a objektív feltételekből követ- társadalmi átrétegeződés kökezően a tartalmi, színvonal- vetkeztében. beli különbségekhez nem 1962—1963-ban a gimnáférhet kétség. ziumokba jelentkezettek 55, Az illetékes szervek az el- a felvettek 58 százaléka volt ez a nagy fontosságú és az múlt 6—8 évben nagyon so- fizikai dolgozók gyermeke; egész társadalomra kiható jelentőségű döntés időszerű, helyes és indokolt volt; hikat tettek megyénkben an- 1968—1969-re az arány 42, nak érdekében, hogy a gver- illetve 48 százalékra csökmekek, a fiatalok az isko- kent. E csökkenés már előreszen való igaz, hogy a mai Iában hasonló feltételek kö- vetíti azt a gondot, amely iskolások már valamennyien zött tanulhassanak. Ennek a következő években végző a felszabadulás után sziilet- néhány tényezőjét megemlít- tanulók egyetemi felvételétársadalmi jük: tanácsi erőfeszítésből az nél fog jelentkezni, hiszen általános iskolák körzetesí- nemcsak a gimnáziumokban, tek, ebben a rendszerben tanultak, nevelkedtek, alapvető hatással tése következtében néhány de valamennyi középiskolai a szocializmus volt rájuk. év alatt közel ezer tanuló típusban is csökkent a fiziA tanulási körülmények került kedvezőbb körűimé- kai dolgozók gyermekeinek egyik területe a család. Ezt nyele között működő isko- aránya. Iákba, 450 tanulót vettek fel Az érettségi képesítő vizsáltálános iskolai kollégiu- gát tett tanulók közül 1962 mokba. Az iskolák szaktaná- —1963-ban 61 százalék, ri ellátottságának biztosítása 1968—1969-ben 55 százalék érdekében a VIII. kongresz- Volt a fizikai dolgozók gyerszus óta állami hitelből, meke. A felsőoktatási intézOTP-kölcsönnel es más mó- ményekbe jelentkezett jelöldon 338 pedagógus lakásgondja került megoldásra. Ennek eredményeként megyénkben — Szegeden kívül vizsgálva korántsem lehet azt mondani, hogy valamennyi család, akár megközelítően is azonos feltételeket tud biztosítani a gyermekek tanulásához. Ennek anyagi, szociális okai, iskolázottsági és más összetevői vannak. A gazdasági-társadalmi fejlődés e különbségeket hosszútávon csökkenteni Magyar segítség az iraki olaj- és gázkincs feltárásához ŰSZÖELEVATOR. A Folya msza bály ozó és Kavicskotró Vállalat bajai hajóépítő' üzemében épül a második úszóelevátor. A kavicselevátor 60 méter hosszú, 10 méter széles, vízkiszorítása 500 tonna Kettőből egy Tsz-ek „házassága" Tegnap nagy nap jött el a mihálytelki Új Élet és a röszkei Petőfi Termelőszövetkezet tagjai számára. Megválasztották az új vezetőséget, amelynek irányításával 1970. január 1-től a két egyesült gazdaság. Új Élet Tsz névvel működik. Mintegy 650 szövetkezeti gazda gyúlt össze a mihálytelki majorban. Alsóvárosról autóbusszal, Röszkéröl pedig teherautókkal szállították a szövetkezetieket az ünnepi vezetőségválasztó közgyűlésre. Megválasztották az igazgatóságot 14 taggal, az ellenőrző bizottságot 7, a szociális bizottságot 5, az oktatási, kulturális és versenybizottságot 7, a háztáji bizottságot 7. és a fegyelmi bizottságot 5 taggal. A közŐ6 gazdaság elnöke Nagy István lett. A két gazdaság az 1969. évi zárszámadását külön-külön készíti el. Az új vezetőség 1970. január elsejével kezdi munkálkodását. Legsürgetőbb tennivaló, hogy a Petőfi Tsz-ben elkezdett 600 férőhelyes szarvasmarhatelepet mielőbb megépítsék. A következő esztendőben mintegy 70 millió forintos be. ruházási programot vállal magára Szeged legnagyobb szövetkezete. Nagyobb területen termesztik a fűszerpaprikát is. A közös beruházások remélhetőleg már 1970ben kamatoznak. Az „új" gazdaságot Csonka István, a városi pártbizottság munkatársa és Hovorka István, a Szeged mj. városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte. Budapesten tartózkodik az Iraki Nemzeti Olajtársaság (INOC) elnöke, dr. Sadoon Hamadi és az általa vezetett delegáció, amely megtekintette a magyar olajkutakat és tárgyalásokat folytatott a CHEMOKOMPLEX, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetőivel. A tárgyalások befejeztével — mint jelentettük — műszakigazdasági együttműködési szerződés írt alá az INOC elnöke és Gazdag Ervin, a CHEMOKOMPLEX vezérigazgatója. A megállapodás alapján a magyar fél 15 millió dolláros hitelt nyújt az iraki olaj- és gázipar fejlesztéséhez. A keresztszerződés értelmében a magyar fél kőolaj- és gázipari gépeket, berendezéseket, a berendezések helyszíni építéséhez szükséges anyagokat szállít, valamint műszaki segítséget nyújt. Az aláírás alkalmával a CHEMOKOMPLEX vezetői bejelentették, hogy életbe lépett az a megállapodás, amelyet ez év októberében Irakban folytatott tárgyalások eredményeként kötöttek arra vonatkozóan, hogy az iraki olajkutatás és feldolgozási programba magyar vállalatok is bekapcsolódnak. A szerződés szerint a magyarok a rumailai olaimézőkön •negy olajkút furasában vesznek részt. Az olajkútfúrást a jövő év második negyedében kezdik és előreláthatólag 12 hónap alatt fejezik be. Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója elmondotta, hogy 35 tagú magyar szakembercsoport dolgozik majd Irakban, utazásukat most készítik elő. A szakemberek végzik majd a berendezések iraki kezelőinek képzését is. Több mint 100 vagon berendezést küldenek a kútfúrások színhelyére. tek közül megyénkből a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 6 év alatt 47 százalékról 46 százalékra csökkent. A megyénkből fel— az általános iskolák felső sőoktatási intézményekbe tagozataiban a szaktanári felvett tanulóknak Í962— órák aránva 64 6 százalék — 1963"ban 48 százaléka volt orak aranya 64,e szazaiek fjzikal dolgozók gyermeke, a legmagasabb Csongrádon, 1968—1969-ben 47,6 százalé91,5 százalék, a legalacso- ka. A csökkenő tendencia nyabb a szentesi járásban, mindenképpen felhívja a figyelmet a problémákra, ugyanakkor a csökkenés 1,1 százalékos szintje az erőfe46,1 százalék. A tárgyalt időszakban emelkedett a napközi otthoni ellátásban részesülő tanulók száma, jelentős kísérletek történtek az egész napos iskola rendszerének gyakorlati beveztésére. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága 200 ezer forintos diák-szociális alapot létesített, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa 40 ezer forintot fordít évente munkásgyermekek tanulásának segítésére, az egyetemek Új szolgáltató vállalat A városi tanács szolgáltató üzemei egyre inkább idomulnak a gyorsan fejlődő Szeged gyorsan fejlődő igényeihez. Most január 1-vel tulajdonképpen három űj vállalat alakul: a Városgazdálkodási Vállalatból kiszakadt kommunális üzem, maga a városgazdálkodás, amely új feladatokat kapott, s a harmadik a Szegedi Vízművek és Fürdők, amelynek létrehozásából — a Víz- és Csatornaművek és a Fürdők és Hőforrás Vállalat összevonásával — most döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága. A két „vizes" cég felügyeleti jogát eddig is a tanács vb építési és közlekedési osztálya látta el, szakmailag pedig az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartoztak. Az új vállalat emellett gazdaságosabbnak is ígérkezik, mint voltak külön-külön. A jogutód természetesen átveszi elődeinek minden tevékenységei körét, a közületek részére végzett mosás kivételével. A tanács illetékes osztályai rövidesen tervtanulmányt készítettek az Annahéviz gyógyászati hasznosításának továbbfejlesztésére. szítések eredményeit is jelzi. Meggyőződésünk, hogy megfelelő társadalmi összefogással, komoly erőfeszítésekkel a jövőben is bizonyítani tudjuk, hogy a megyénkben végzett középiskolások közül az egyetemre megfelelő számban és arányban kerüljenek fizikai dolgozók gyermekei. A

Csongrád megyei felsőoktatási intézményekbe az ország különböző területeiről az 1964—1965-ös tanévben a jelentkezettek 49 százaléka volt fizikai dolgozók gyermeke, 1968-1969ben 45 százaléka. Különösen szembetűnő a csökkenés a bölcsészettudományi karon — 53 százalékról 37 százalékra —, és az Orvostudományi Egyetemen — 48 százalékról 32 százalékra. Az egyetemre felvettek közül 1964—1965-ben 49 százalék. 1968—1969-ben 43 százalék volt — megyei átlagban — fizikai dolgozók gyermeke. DR. KONCZ JÁNOS, a mcgvel pártbizottság pnpaganda5s művelődésügy' osztályának vezetője (Folytatjuk.) CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 18. -OÉiMAGYARORSIAG »