Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

Vita a varosesztétika kérdéseiről Városunk — társadalmunk otthona Fiatal építészeinkkel vi- nyok, a részek szép együtt- Sajnos, nemcsak eszmeitazva, ismét és ismét nekem hatása az egész utcaképpel, esztétikai szempontokból kiszegzik a kérdést: Mi hát Pozitív vagy negatív észté- fogásolható, ahogyan építkeSzeged? Mutassak valami szí- tikai mozzanat az utca sima. zür>k- A már kész létesitlarci belsőt, szilárd magot, nyugodt forgalma, vagy trá- ményeken, de a tervéken aminek tunkcionális szerepe gár, lármás forgalmi dugók sena fedezhető fel a törekvés volt, hogy Szeged Szeged képződése, autódübörgés, vil. réginek és újnak valamiféle lett. Valamit, ami nem mai- lamoszakatolás stb. A tele- egységbefogására. Ellenkezőter. nem tégla, nem fal. Va- pülés növekedésével együtt leg, Tarján, így ahogyan, fejjamit, amit logarléccel nem az esztétikai követelmények lődik, nemcsak a városkomlehet kiszámítani. Mi az a is módosulnak és fokozód- pozíciót tördeli szét, hanem sajátosan szegedi jelleg, amit nak. Az együttélés vonzó, a régi, és új között feszültfejesvonalzóval, háromszöggel összetartó ereje, vágyak és ségkihívás érezhető, nem lehal megrajzolni, még- törekvések összegeződése, a Befejezésül: Ha Szegedről is követeljük, hogy a terve- település életében a derűs van szó, beismerem, ncmtuirányítsa. Miért miszti- vagy tragikus események, ki- dok szigorúan elvi síkon maiiKaljuk Szeged földjét, vi- látóstalansóg vagy remény- radni. Ha nem értek is egyet zet. atmoszféráját, helyzeti teli jövő ígérete stb.. minő- a tervekkel, Tarjánban energiait? Miért tartja ma- ségileg új esztétikai kategó- Odesszában sétálva — titokKát Szeged \ árosegyéniség- riákat teremt és új követel- ban — megsimogatom az nek.' Mire büszke? Hiszen ményeket támaszt. A közös- üres falakat. Roma öregebb. London na- ség belső életében a hagyó- Nem tudom befejezni. Togyobb, Leningrád ősibb. Pá- mányok. a tradíció társadal- vább kell álmodoznom. Anynzs története mozgalmasabb, ml tartalommá ötvöződik és nyi minden kikívánkozik Budapest fekvése szebb, inspiráló, irányító tényező még belőlem. A körtöltés és Salzburg ünnepi játékai pa- lesz u saját életkereteinek a gyűrűsház között száz métinasabbak. Hiteleset, konk- további építésében. A tele- ter lehetne a zöldsáv. Akácrét igazat. matematikát pülés élő organizmusként lombos. A gyűrűn belől ötinondjak, ne az emlékezet fejlődik tovább. Az utcakép ven méter, ezen belül kertes szűrőjén keresztül meghaml- és városkép viszonyán túl a kis családi házakat kellene sított. érzelmileg szfnezett városkép egészének megje- tervezni. Napsugaras végűealtalánosságokat! lenése már város-esztétikai ket, ahol lugasok között díBevallom, ilyet nem tu- kérdés. Ebbe a kategóriába szithetl bárki, szép, kicsiny dok. Amit fiatal építészeink tartozik minden, amit Papp otthonát. Ahol regenerálódkövetelnek .tőmondattal, ma. Gyula elvtárs lelkiismere- hat a fáradt erő. Nem üzletematikai formulával nem tes gonddal, felelősséggel, ki- ti hajszára-termelőmunkáíejezhető ki. merítően tárgyalt ra. Tovább lépve egy lépéssel. A gyűrűt a széljárásnak I nnfríl , '|fmár „elvi-esztétikai kérdés", megfelelően, talán lazítani LcpiSKVatlaS hogy maga a városkompozí- kellene. És a városkapukat ció mit árul el a benne élő eklektikusán kiképezni. MiMinden város az, amit társadalmi formációról. A ért? Szeged az eklektika vászorgalmas népe termel, al- városkompozícióban az em- rosa. (Az eklektika nem zárt, kot és ad, de az is, ahogyan béri kapcsolatok és viszo- befejezett formarendszer a ezt kifejezi. Szeged MIN- nyok összessége — történei- stílusok között. Van még DEN, ami a város falait élet- mileg kövekben dokumentál, benne kifutási lehetőség. Sőt, tel telíti, de az a mód is. va — nyilatkozik meg. a „modern" is belefér.) Lelki ahogyan ez az élet saját jö- Ha eRy dörzsölt kapitalista emóciók és történelmi összevőjének a kereteit kiépíti. A megnézi az építkezéseinket, függések eredményeként az. hangsúly az utóbbin van. Tarjánt és Odesszát, hogy Szeged újjáépítése az ekSzeged életében léptékváltás hol van. miben nyilatkozik lektika idejére esett, de erre történik. De hogyan? Mer- meg az általunk hirdetett az időre érték el a sokszore? A városépítés nagykor- „leghumánusabb eszme"? Mi rosító iparok is fejlődésük szakában mi lehet irány- ezekben a falakban, amit en- csúcsát és házsorainkon eltünk? Hogyan és hol épít- nek az eszmének az eleven burjánozhattak az olcsó sünk? Hetek alatt tízeme- ereje sugallt és inspirált, ne- anyagban kivitelezett díszítőletes házak, házsorok nőnek vetve mondhatja. Hiszen mi képletek. Szeged köztéri ki a földből. Kellene vala- is ÍW építkezünk. Mellét is szobrait is ebben az időben mi megnyugtató városépítési verheti, hogy még ígyebben! állították fel. Legerősebb koncepció, hogy jól építke zünk. Mi. szegediek, az életünk enyészpontjáig itt dolgozunk. verejtékezünk: jogunk. kötelességünk, érdekünk szólni, ki mit tud. lát. erez és gondol ezzel kapcsoÜj életeszménnyel plasztikai hatások ebben az időben érték. Érthető, ha innen nehezen mozdul. (Művészetpolitikánkon múlott, hogy formakultúrában nem adhatta Szeged Hunniának azt, amit irodalma adott.) Ha társadalmunknak ilyen othonában fogadhatnánk kapitalista barátunkat (ml nem haragszunk reá) levenné a kalapját és gondolkodóba esne... Ezek a falak már mondanak valamit, ami miatt ez a társadalom becsülTápai Antal ... _ ,. . , A kapitalista megszokta, latban Torlódnak, ugrálnák hogy a lakása reprezentálja u gondolataim, de száz sorba eredményeit, a társadalomkén szorítani őket. Fukar ban klvívott rangját, helykezekkel mer a szerkesztő- zetét önbecsülését. A fogf g" ff1* kellene egy gal> körömmel, ravaszsággal iranytűfelet és bebizonyítani, vívott - de életritmusnak szaz sorban kifejteni, hogy nevezett - üzleti pergőtűzxx ben a lakása: harckészségét «„„,„„/,. Ttt Q, Dióhéjba ropogtatva az regeneráló fészke, védelme be" °"™agát„Í," jf^Z esztetika-konyvtarnyl kiad. b-fekteté«e" is Táeahb nem ures sz61am> hanem vanyba foglalt törvényei-kö- otthona a ^roskln is azt agyakat mozgató' kezeket vetelményei kb. így feste- S hogy az^üz'et a leg- ^ekb61' falakbó1 nck: , szentebb dolog. Emberi vi- lusugdrZÜ er6' i . t /?y .™agan06 báz szonyokra. kapcsolatokra lahol felépül még csak egyé- épült esztétikai elvek henl ízlés, malter es tégla ker- lyett a kapitallsta városkomdese Ha melle építenek egy pozíció „életritmust" tükröz, masikat, a kettő között vl- (Fél6_ hoRy nálunk is ez lesz szony születik. Üj emberi a varázs6zó.) Pályaudvarok, kapcsolatokon tul a két tömb páiyatestek. autóutak a váegymashoz viszonyított irá- rosrendező erőközpontok, nya aranya, részletezettsége Legreprezentálóbb épületei a kellemes, vagy éppen kelle- tempi0mként felcicomázott metlen benyomást szul. Ez mammonszentélyek - abanmar esztetikai viszony. Ha kok Körülöttük a városépímég egyet építünk nemcsak t6 tévedések halmazaként: az emberi kapcsolatok bo- ösSzeMúfolt sötét bérházak, nyolódnak az érzelmi hatás bűzÖB ipartelepek. raktárak, is fokozódik az esztétikai .-irubódék, rajtuk hirdetések, követelmény ls hódosul A reklámok< cégfeliratok és lombok áttekinthetősége. , 6 zíiszioként rudakra tűnyugodlsága, vagy mozgal- zöu céRtóbiók hirdetik, hogy maseága. feszítettsége vagy egyetlen lendítökerék a pénz, oldottsaea szerint lehet a egyetlen hajszoló mozgatóhalas nyomasztó, nyugtala- er6 a/ üzlet- Nem n gazdamtó. vagy megnyugtató stb. sagl szükseg és modern kor Ha adott utcában épül szüli és diktálja az „életugyanez a házsor, az eszte- ritmust". Persze ez szebb tikai kérdesek új fajtaia is szó> mint a pénzhajsza, van hangsúlyos követeimeny. benne életdiktálta lüktetés Élic • és lendület. Megtévesztő szó! CIO organizmus Felelőtlenül álmodozó képzőművész — Szeged körkörös Itt már kialakultak, rög- adottságaira tamaszkodva — /.ültek bizonyos megszoká- Tiszától a Tiszáig egyetlen sok. valami tradicióféle az tízemeletes gyűrűbe foglalná emberi kapcsolatokban. Ezek Szegedet. Zöldövezetbe foga tradíciók is elemei lesz- lalt lakószobává képezné ki. nek az esztétikai követeimé- Mindenki, akinek csak emnyeknek. A házsornak az beri ábrázata van, lássa, utcaképbe illeszkedési módia érezze és élje, hogy itt már — fegyelme vagy fegyelme- pénznél, üzletnél értékesebb, zetlenséee — már a tradíció egy minőségileg új életeszerejére. vagv gyengeségére mény a hajtóerő. A gyűrűis mutat. Esztétikai követel- ben, 111. lakószobában féltett mény az utca jó tájoltsága. és védett — önmagát is alahelyes léptékarányok. szé- hító — élő organizmus munlesség és magassági viszo- hál, termel, alkot. Áldás Atohhásán be Atokházát. Kezd élni ez drót végén van az iskola. Legalább akkora villanybúrák lógnak a mennyezetről, mint amekkora földgömb áll a szekrényen. Este a dolgoTöbb Átokháza is van a szegedi járásban. Alsó ís, a határ ls. fölső is, Rúzsához is, Forrás- Az áldás augusztus 29-én kúthoz is tartozik egy-kettő, érte. Villany gyúlt az iskode legbeszédesebb neve Iában is és 23 közbeeső taöregátokházának van. Nem nyában is. Mi. villanyhoz azt jelenti itt az öreg, hogy szokott emberek legyintünk: zók iskolájának nyolcadikotalán régebbi lenne a többi- na és? Nincs túlzás benne szakmunkásképzős nel. ahogy a Feisőátokháza ha azt mondom, legalább névadói sem a felsőházi ran- akkora a tanyai ember „vil- gyümölcskertészek örűlhetgot kontrázták meg átok lany-éhsége", mint azelőtt a nek neki 'gazán. Van magszavukkal. öregátokházát az földéhsege volt. Temesvári- nelofon is. Csak mikrofon és átkok átka sújthatta, annak né azt mondja, a fia egész sza]ag hiányzik hozzá, leis a nagyja, az öregje. nap kattogtatta akkor a ... ,.',..., , kapcsolót, hátha van már ^ezjatszó is kiabal lemez . . , , . villany. Mikor belefáradt, után, de az is öröm, ami Neve' reitely akkor gvulladt ki a szobá- van. A televízlónak minban Sorba fölnyitották denki örül. Atokházán még mindet, áhitattal nézték, mintha csoda történt volna. Száz évesnél is régebbi térkép Szatyalagnak mondja. Emberek emlékezetében nyoma sincs ennek a névnek. Nyelvészek néha nekinem panaszkodnak, hogy a Villany az ő tanyájukban! televízió elvonja a közönséTévé még alig van egy-két get innen is, onnan is, mert házban. Majd később Most itt nincs mitől elvonni az rugaszkodnak de nem bír- az is jó, hogy legalább az embereket. Itt csak adni lenak vele. Délibábos szófejtés a leglehetetlenebb magyarázatot adja: Szatyorlakot vél felismerni benne. Ez az egy biztos, hogy soha nem volt. És Átokháza? Temesvári het, és dicsérni két falu iskolában van. Mert az igazán a csodák csodája. A .. , . ,, „_, , ,,, gyerekek még nem arra fi- összefogását. Mert Asotthagyelnek. mit mond. mit mu- lom vezettette, Öttömös petat, elég betelni azzal is, dig szereltette a villanyt az hogy mozog és beszél egy- Colába szerre. Hogy lehet az? Krisztin Juliska hetedik Györgyné azt mondja pap- osztálvos, az állatkert állarikás tanyálának az udva- telt 'étta- MaJmot is. A ne„. - . „ . . gyedikes Vtda Marika arról rán. hogy ő is sokat „gon- bmzé, szívesen> hogy mesét doskodott" már rajta. Régen látott a kisnyúlról, az őzikétalán ezt tartották a legrosz- r5, mef, a sárgarépáról, szabbnak. vagy mi azt gon- Mindegyik előkerül a ház doltuk, hogy ez a legrosz- k8rül ls de ha a tévében ls szabb. Elhagyatott vidék, van, mégiscsak más az. Fődl mindentől messze vagyunk. sándor bácsl lovasvereenvt ^ Atokháza orul- a Bo" Az idetelepülő szegedi látott Csákányéknál az volt gárzószéli & a Bokor lskola még könyörög, hogy 6 is örülhessen, hogy végre beŰj képe van a határnak. Atokverte tanyák között eddig csak az ökörnyál csillogott olyan szépen az őszi napsütésben, mint most a villanyvezeték. Dolgoznak a villanyszerelők mindenütt, mégis türelmetlenül várják őket: hamarabb, gyorsa bnépnek a Födik. Krisztinek, Kothencek. Pappok adhatták apáról fiúra a tanulságot: itt vagy a homok veri el a termést, vagy a víz nyomja meg. Ha víz nincs, van pera legszebb. I/" — -xí-xí/ 1.x,,.'-- léphessen a XX. századba. Karóról karóra Televíziójuk ^ nekik is Ezt a csodát emberek esi- van- a villany hiányzik csunálják. Az áldást is ők ve- Pán- Talán e"ut oda is' zselő aszály. Mélyen ülő zetgették karóról karóra. A tanyák jelzik most is a régi Horváth Dezső átkot. Áldásként eddig csak a gyermekáldást emlegették. Az volt bőven. A hét-, tízgyermekes család most is természetes. Mit akar a tanító? Gyümölcs későn kezdett kapaszkodni ebbe a homokba. Amikor alig tíz esztendeje a Szabó házaspár jött tanítani az iskolába és kezdett gyümölccsel bajlódni, megálltak az emberek csudál kőzni: Mit akar itt tanító úr? Azóta is megállnak, de már azt kérdezik: most mivel permetezzünk? Kézről kézre jár a példa. Az öttömösj Magyar László Termelőszövetkezet évekkel ezelőtt jól termő szőlővel keretezte Kedvező paprikás idény A fűszerpaprika-termesz- osztályú áru aránya tíz szótés egyik legjobb idénye zalékkal kedvezőbb a tar zárult a nyolcezer holdas tájkörzetben. Az őszi hónapokban bőségesen érte napfény az ültetvényeket és fovalyinál. Egész sor gazdaság tagjainak munkáját, szakmai hozzáértését dicséri kiemellyamatosan szüretelhettek a kedő termés. A rúzsai Szigazdaságok. Végleges adatok várvány, a kiskundorozsmai nincsenek még. de a szegedi feldolgozó vállalat termeltetési osztályának jelentése szerint a holdanként! átlaghozamot negyven mázsánál jobbra becsülik. Nem csu József Attila, a deszki Táncsics Termelőszövetkezet ültetvényei hatvan mázsás átlaggal fizettek. A legjobbal/ sorába léptek olyan tsz-ek is, amelyek kívül esnek a pán a mennyiséggel elégé- hagyományos ősi paprikás dettek a szakemberek, hanem jónak ítélik a minőséget is. A paprikacsövek hibátlanok és az egyenletes érés következtében magas ^^^HBHHHHp festéktartalmúak. Az első- a szegedi járásbellektől. tájon. A szentesi járásban a tömörkényi Alkotmány éa a szegvári Puskin Termelőszövetkezet sem maradt el DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1969. NOVEMBER 12. Lenyomja Fésűs Járót a székre, recseg a szék. Vadparaszt az öreg. ha dühre lobban. cseledei cíteráznak előtte, mint a rezgőnyárfa. Hát most eldől benne a borjú, öblösen ordít, zeng a présház. — Nem érted az egészet, doktor úr? Nem tudod, kik állnak az Öregvárosban? — Ne ordíts! — Én ordíthatok! En nem bujkálok! — Ha ez a bajod, én... — Fogd be a pofád! Rád aggatnék mindent, mint a karácsonyfára, te meg... te kiművelt állat! Az anyád úristenit, kin akarok én segíteni? Magamon? Eleget éltem, ha most megdöglök, azt se bánom ... de ehhez en jobban értek, hiába jártál annyi iskolát. doktor űr. tizenkilencben miért a főszolgabírót dugtam el a szénapajtában? — most meg miért ezt a nyomorultat? Hát éri szabom meg, milyen idők jöjjenek? A hétszentségit, de annyi eszem már legyen, magam ellen, a családom ellen i.em vétek! — Ilyen áron én. 11 — Milyen áron? — Nem akarod megérteni, hogy én nemcsak a bőrömet védem? Az elveimet, igen! Semmi közöm ehhez a nyilas bandához! Mást nem tehetek, fegyver sose volt a kezembe, azzal tiltakozom egész disznó, esztelen kalandjuk ellen... az értelem, igen. és a humanitás nevében, hogy félreállok. Bujkálásommal tiltakozom! De azokkal sem vállalok semmi közösséget. akik jönnek... Üristen, hát miért nem lehet megérteni, hogy most mindenféle kupec ravaszkodás csak lealjasít.ia az embert?. — De fiam. drága fiam... — Tudod te. kik az oroszok? Mit hoznak magukban s magukkal? Tudod? De már komáznál velük, bolond vénember, talán épp azt a kést köszörülöd, melyet a nyakadnak szánnak! — Kiverik innen a németet — mondja Fésűs Járó. — Magyar embernek ez most elég kell legyen. — És ezzel vége? Hogy kiverik a németet? Te már tudod a folytatást is? Hát én is épp eleget tudok... egyik terrorból nem kívánok a másikba besétálni. Mitől szebb a vörös, mint a zöld? Vagy a barna? Nincs akarata köztük az embernek, semmi akarata. a diktatúrák nem tűrnek cféle rakor.cátlankodást, akarat, vélemény. egyéniség... de ha neked jók. csak szaladj hozzájuk. Magyar embernek ez elég kell legyen! Ilyen hülyeség, magyarságot emlegetni az oroszok szomszédságában, fütyülnek rá. ki milyen náció... mikor mondták. hogv világ nemzetei egyesüljetek? Hallottál ilyet? Csak a világ proletárjairól szónokolnak, hát én magyarázzam meg neked, hogy.., — Különb hazafiak, mint te. V<v rekednek érte, ami az övéik. — Hát csak bújj beléjük. Megtehetted volna, apám szénapajtájától ötszáz lépésre vannak. — Megpróbáltam. Ha lehetséges volna, azt hiszed itt lennék? És ne rágalmazz senkit, a terror nem igaz. Mit tudhatsz róluk? Amit a fasiszta szennylapokból összeolvastál, amit az ellenség el akar hitetni veled. — A katyni tömegsír se igaz? A lengyel tisztek lemészárlása? Csak úgy kitalálta a hullákat az ellenség... mi? Vagy felöltöztettek ötezer hazátlan hullát lengyelnek, mi? — Ott voltál? — Én nem. de nekem ... — Azt állítsd, amit a saját szemeddel láttál! — És te? Mit láttál Oroszországból? Egy négyszögölet se. Még eleven oroszt se, nemhogy beszéltél volna velük. De azért mindért tudsz, mert veled. ugye. Fésűs Járó Ferenccel nem lehet elhitetni semmit. csak velünk, hülyékkel! Sorki. Tarba az aitóban .állnak, meresztik a szemüket. Bírtál elfakad sírva. Szörnyű. Inkább ordítana. Nyála is csepeg, nemcsak a könnye, nehéz teste ráng. izgalmában csuklik és böfög. Akár egy megriasztott, hajszolt. öreg állat. — Drága fiam. én csak.. Miattad, énnekem mindegy, én már... De te. édes gyerekem, élj. élj. neked élned kell, mit bánom én. ezért az ördögnek is kezet csókolnék: ha élsz. Gézuka, kisfiam."., inaid lesz valahogy. hallgass rám. de ha elpusztul az ember... mindennek vége. akkor már nem tud fordítani semmin ... (Folytatjuk.)