Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

A barkácsolás veszélyei Divat lett a barkácsolás, mert csak ritkán lehet szak­embert találni, aki a ház­tartásban néhány forintos javítást elvégezzen. Ezért terjed a fővárosban és vi­déken is a Csináld magad mozgalom. Vidéki centru­mokban, megyeszékhelye­ken is egyre-másra nyílnak Divatújdonságok (A Für Sie című lapból) Különleges „mellényeket" mutatunk be képünkön, amely az idei téli divat nagy slágere — és tegyük hozzá: igen okos darabja. A csaknem a szoknya aljáig érő, kötény­ruhaszerű mellények Igen jó kiegészítői, felfrissítői régi ruháinknak, s esetleg ezzel az egy darabbal is a divat fővonalába kerülhet öltözékünk a barkácsolást elősegítő boltok, ahol például méret­re vágják, megmunkálják az enyvezett falemezeket, de­korit lapokat, sőt olyan mű­helyekről is tudunk, ame­lyek a vásárlók kívánságá­ra széklábakat, ülőkéket, támlát, karfát munkálnak ki, s azokat otthon csak ösz­sze kell állítani. Például Budapesten berendeztek egy olyan barkácsoló műhelyt, ahol bútorgyárakból meg­maradt bútor-alkatrészeket lehet vásárolni, amelyekből otthon könyvállványok, szekrények, vagy egyéb egyszerű bútordarabok ké­szíthetők. Tudomásunk szerint majd minden me­gyeszékhelyen akarnak ilyen barkácsoló műhelyt nyitni. Az otthoni javítások, bar­kácsolások végzéséhez szer­számok kellenek. Elsősor­ban kéziszerszámok: egy jól megreszelt fűrész, néhány kalapács, egy-egy csavarhú­zó, szeghúzó-harapófogó, és így tovább. Szaküzletekben, Igaz nagyon drágán, árul­nak azonban már olyan villanyfúrót Is, amivel csi­szolni is lehet, olyan aszta­li esztergapadot, amellyel menetvágásokat is el lehet végezni. Ezekhez azonban mégis szakértelem szüksé­ges. Nem veszélyesek-e az ott­honi javítások, a barkácso­lás egyes műveletei? Bizony veszélyesek lehet­nek. Villamos készülékek­hez, legalábbis a belső szer­kezetükhöz nyúlni szakér­telem nélkül, nem szabad. Sem rádiót, sem tv-készü­léket, mosógépet és más Építési kiskáté I. Tetőszerkezetek és tetőfedések elektromos házrtartási gépet ne javítsunk avatatlan kéz­zel. Miért? Életveszélyes, áramütést okozhatnak. Gyá­rilag ugyan rendszerint két­szer szigeteltek, de ha nem képzett ember szereli, köny­nyen megsértheti a bizton­sági berendezéseket. A meg­sérült kapcsolók rendbeho­zatala is szakembert kíván, s ezek csak áramtalanítás után javíthatók. A 220-as elektromos áram nagyon könnyen halálos áramütést okozhat. De ugyanilyen ve­szélyt hordoznak magukban a háztartási gépek megsé­rült, toldozott, foldozott ká­belei is. Ezeket toldozgatás, foldozgatás helyett ki kell cserélni. Aki netán villany­fúrót használ, az is nagyon ügyeljen. A villanyfúrókhoz azelőtt transzformátor kel­lett, mert 24 voltosak vol­tak. Ma ehhez is, mint min­den elektromos háztartási géphez, 220-as áram kell. Így tehát otthon csak azo­kat a műveleteket végezzük, amelyekhez egyszerű kézi­szerszám kell. Kulcsresze­léshez például elég, ha van egy készlet tűreszelőnk és néhány kisebb reszelónk. A cinnel való forrasztást is el­végezhetjük egyszerű bronz­pákával. Maradjunk meg a kéziszerszámoknál inkább, amelyekkel sokféle vas- és famunkát, ajtózsanírozást, vízvezeték-csapbőrözést, egyéb javítást, fúrás-fara­gást veszélytelenül elvégez­hetünk. És bár a gyakorlat tesz mesterré — úgy mond­ják, de a csakugyan szakér­telmet kívánó elektromos munkákhoz mégis keres­sünk szakembert Ne feled­jük el, hogy a barkácsolás, ha szükségszerűen „divattá" is lett, nem mindig veszély­telem Zo. L. A felnőtté válás problémáiról „A FELNŐTTEK VÉLE­MÉNYE a -mai fiatalságról­gyakran negatív előjelű. En­nek oka többek között ab­ban Í6 rejlik, hogy a gyer­mekek és fiatalok magatar­tásának megítélésénél a fel­nőtt gyakran saját fiatalko­rát tekinti mértéknek, és nem veszi figyelembe a kör­nyezet és a szervezet köl­csönhatását" — írja Hans Löwe egyik tanulmányában. A gondolkodó szülő erre azt válaszolja, hogy ez mindig is így volt. csak talán nap­jainkban kiélezettebben je­lentkeznek az ellentmondá­sok fiatalok és felnőttek kö­zött. Sőt, talán még azt is hozzáteszi, hogy a technika, a civilizáció egyre Ryorsabb ütemű fejlődése ezt a jelen­séget teljességgel megmagya­rázza. Vannak, akik „nemzedéki probléma"-ként kezelik ez» a kérdést, s nem kívánják az okokat részletezni. Mindenki tudja, hogy az elmúlt fél évszázadban meg. nőtt az ember átlagéletkora. De nemcsak úgy, hogy to­vább él! Nemcsak azzal, hogy az orvostudomány fejlődésé­vel nagymértékben megnőtt az élve születések száma, ha­nem úgy is, hogy előbb kö­vetkezett be a fiziológiai ál­lapot, amikor a leány „nő­nek". a fiú „férfinek" érez­heti magát (Magasságát, testsúlyát tekintve is!) En­nek következményeként kö­vetelő igényként" lép élő: te­kintsék őt „nőnek". illetve „férfinek", hiszen méretei már megvannak hozzá! Hasonló a helyzet a fiatal lelkében végbemenő általá­nos fejlődésnövekedés tekin­tetében is. A mai 14—18 éve­sek lényegesen többet tud­nak. szélesebb, nagyobb is­meretanyaggal rendelkeznek, mint a 40—50 évvel ezelőt­tiek! De akár a 20—30 évvel korábban élő tizenévesek. Többet nyújt ehhez és töb­bet követel tőlük az iskola Is. EB még többet vár el tőlük az élet! Ezek után következik a konfliktus, amelynek forrá­Mint köztudott, a tető az épület lefedésére szolgál. Feladata, hogy a házat meg­óvja a külső behatásoktól, elsősorban a csapadéktól. Éppen ezért a tető elkészítése az építkezés egyik legfonto­sabb munkafazisa. A tetőszerkezet kiválasztá­sát elsősorban a pénz dönti el. Van azonban ennek a fontos épületrésznek egy má­sik feladata is, amelyről a „fészekrakók" gyakran meg­feledkeznek. Ez pedig a kül­ső megjelenés és az építés­ügyi hatóság előírása. Ne akarjuk az utcaképet min­denáron megbontani egy másfajta tetőzettel. Arca tö­rekedjünk, hogy épületünk és annak teteje kellemes, jól megtervezett arányaival il­leszkedjék a környezetbe. A családi házak tetőfor­máinak három változata ter­jedt el: 1. Nyeregtető. A leggaz­daságosabb tetőforma. Az épület két végén oromfal épül. A jó arányokkal meg­épített oromfalas épület határozott tömeget és tetsze­tős formát mutat. Közked­velt tetőfajta, nyilvánvalóan azért, mert egyszerű szerke­zetű, olcsó, és padlástere jól kihasználható. 2. Sátortető. Ennél a meg­oldásnál a tetőteret nem le­het jól kihasználni, több párkány és csatorna szüksé­ges, mint az oromfalas épü­letnél. A szerkezet megépíté­se munka, és anyagigényes. Az élekhez szükséges cserép­és palafaragások nagyon gondos munkát kívánnak. A gyakori hibák miatt a tető könnyen beázik. Ha sátorte­tőt építünk, fordítsunk külö­nösen nagy gondot a jó ki­vitelezésre. ,. 3. Manzard tető. Erre a te­tőformára érvényes az összes olyan jelző, amely meggon­dolásra kell, hogy késztessen valamennyi családiház-épí­tőt.. Számtalan szerkezeti és gazdasági hibája van, sok az él és a gerinc. Kivitelezése nehéz, nagy szakértelmet kí­ván. Nem beszélve arról, hogy legalább 60 százalékkal költségesebb a nyeregtetőnél. Ha sok pénzünk van az építkezésre, ne erre a rend­kívül gazdaságtalan és bo­nyolult szerkezetre költsük, hanem inkább a lakás bel­ső építésére, kényelmünket szolgáló berendezésekre. Családi házakat általában hornyolt cseréppel, vagy műpalával fedünk. Ez utób­bi drágább. Hornyolt cserép­fedés esetén a tető legala­csonyabb hajlásfoka 30 fok, 40x40-es müpala fedés esetén pedig 23 fok. A hornyolt cse­rép mérete 21x40 centi. Egy négyzetméternyi felület le­fedéséhez 19 darab cserép szükséges. A léceket 32 cen­tire helyezzük egymástól, ge­rincek és élek lefedésére kúpcserepet használunk. A hornyolt cserépfedés az ereszvonalra merőlegesen és egymásba honyokkal illesz­kedően 8 centi átfedéssel, szárazon rakva készül. A vi­h^roldal minden második cserepét ajánlatos viharho­roggal megerősíteni. A fe­dést a tetővel szemben állva jobb oldalon kezdjük. A gyakorlatban általában kétfajta műpala fedést ké­szítenek. Az egyik 40x40 centis szabványlapokkal, a másik 40x44,5 centis szab­vány rombuszlapokkal ké­szül. Leggyakoribb átfedés 8 centi, a lécek egymástól való távolsága 21,5 centi. A palafedés igényes munka, ezért annak elkészítését bíz­zuk szakemberre. A tetőfedés akkor kezdhe­tő meg. ha a tetőn végzendő kőműves munka már elké­szült. Ügyeljünk arra, hogy a födémet ne terheljük meg a felhordott cserepek súlyá­val, ezért helyes, ha azokat a koszorú mentén körbe ará­nyosan elosztva rakjuk le a padlástérbe. A tetőfedést fo­kozatosan végezzük, egyidő­ben a tető mindkét oldalán, mert ha csak az egyik olda­lon rakjuk fel a csérepet, a tető az egyoldalú terheléstől összedőlhet Az épület egyik legkénye­sebb része a tetőszerkezet éppen ezért igyekezzünk minél gondosabb, lelkiisme­retesebb munkát végezni, hiszen ezzel elkerülhetjük a későbbi beázásokat károkat és bosszúságokat T. L Kerékpár mint gyógyszer Jó az öreg a háznál, szok­ták mondani, ha a nagyma­ma vagy nagypapa vállalja az unoka felügyeletét amíg a szülők szórakoznak. Ezt az öreg „mondást" most a ke­rékpárokra alkalmazzák. A második világháború után sokan hátat fordítottak az első műszaki közlekedési eszköznek. Az autók és motorok miatt a mai ember keveset mozog, ezt leginkább az izomzat sínyli meg, csökken az izü­letek rugalmassága. Ennek az orvosok szerint a legjobb ellenszere a kerékpározás, s gyakran rendelik a pedálo­zási alkati gyengeségnél, el­hízásnál (fokozott tempóban a kerékpáros kilométeren­ként 29 gramm zsírt veszít) és vérkeringési zavaroknál is. sa, hogy később válhat mégis felnőtté, mint szülei! Később alapíthat családot, később lesz önálló ember, a maga gazdája, mert többet — idő­ben is többet, tovább kell tanulnia! A szülő, aki a megnőve* kedett társadalmi elvárások­nak szeretné megfelelővé tenni gyermekét, elsődlege­sen „szemben áll" a fiatal testi-lelki törekvésével. A fia. tal követeli a maga önálló­ságát. Jogának érzi azt. hogy felnőttként kezeljék. Elvárja tőlünk azt, hogy egyenrangú partnerei legyünk. Rendkívül nehéz azonban a merőben más, olykor kon­zervatív erkölcsi-nevelési normákban gondolkodó szülő számára, hogy partnere, ba­rátja legyen gyermekének. Nehéz, mert a gyermek, a fiatal — akár leány, akár fiú — rendkívül igényes! Nem elégszik meg azzal, ha „csak szavakban" vagyunk a bará­tai, ha csak felületes, félig­meddig megértő válaszokban vagyunk sajátosan nehéz problémáinak értői. TETTEKET VARNAK tő­lünk fiaink, leányaink! Tet­teket. amelyeket korlátozott anyagi és morális lehetősé­geink miatt bizony csak ne­hezen. vagy egyáltalán nem tudunk nyújtani nekik! És ha tudnánk is? Nem biztos, hogy a szülői házból kike­rülve a társadalom, vagy az a kis közösség, a munkahely biztosíthatná egyre növekvő igényeiket. A konkfliktus tragikus életérzéseket, gyó­gyíthatatlan csalódásokat okozna, ha rni mindent, az élet meg semmit nem tud nyújtani neki.., Mi hát a tennivaló? Ne a magunk régi, hanem a ma és a holnap új normál szerint mérjük őket. Csak erőnkhöz mérten adjunk ne­kik! És végül ne hallgassuk el előttük korunk ellentmon­dásalt, amiben élnek! Sót. ismertessük meg a gondok­kal őket. Dr. Kolozsvár? Gyula Háztartási tanácsok Jó ha tudjuk, hogy... a vöröshagyma szép piros és ropogós lesz, ha pirítás előtt meghintjük zsírban egy csipetnyi liszttel. A gomba nem barnul meg, ha főzés előtt citromlevet csöpögtetünk rá. A törökkávé sajátos, kelle­mes ízt kap, ha a kávéadag­hoz fél mokkáskanál kakaó­port is adunk. Szerelmem, forradalmam 8 DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1969. NOVEMBER 7. E versből idézünk rejtvé­nyünk vízszintes 1. és füg­gőleges 13. számú soraiban. A vers1 íróját a függőleges 18. számú sor rejti. VÍZSZINTES: 13. Kutya­fajta. 14. A fa levele teszi. 15. Előidéz. 16. Van helye. 17. Ijed. 19. Nem ez. 21. Há­rom, olaszul. 22. ' Csonka orr! 23. Ilyen szó is van. 24. Erőd. 26. Szeszesital. 28. Kis folyóvíz. 29. Angyal­rang. 30. Bács megyei köz­ség. 31. Ingovány. 33. Haj­dani. 36. Verskellék. 38. Ék, németül. 40. Ritka fér­finév. 41. Magasba lendítés. 45. Mint vízszintes 21. szá­mú. 46. Német névelő. 47. Színész tevékenysége. 48. Végtelen ráma! 49. Mező­gazdasági munkát végez. 51. Vissza: éhsége. 52. Régi űr­mérték. 53. Évszak. 55. Ed­dig. 56. Viziállat. 57. Indí­ték. 59. Omladék. 61. Életet oltott ki. 62. Családnév. 63. Televízió. 64. Római ezer­kettő. 66. Kettőből áll. 68. Boráról híres Fejér megyei község. 69. Üdítő ital. 70. Hervadt hosszabbik fele. 72. Nyári eső. 74. ... a zászló. 75. ... -óráig. 77. Szemlél. 78. Hajadon. FÜGGŐLEGES: 2. Rág­csáló. 3. Veszteség. 4. Né­met személyes névmás. 5. Bútordarab. 6. Autó-márka. 7. Névelő. 8. Az 1848-as szabadságharc tábornoka. 9. Mint vízszintes 13. számú. 10. Így, németül. 11. Mezte­len alak (+'). 12. Kukorica­tároló (—'). 17. A tű lyukas része. 20. Csonka súly! 23. Zűrzavar, zsargonban. 24. Garázda. 25. Magányban élőit. 27. Tésztára való. 29. „A" nyelőcső. 32. ...József, fővárosi színész. 34. A jó őr ilyen. 35. Csontban van. 37. Faragószerszám. 39. Közel­keleti állam. 41. Építő­anyag. 42. Francia névelő. 43. Majdnem lát! 44. Csonka sas! 50. Közterület. 52. Kecskelábú Isten az ókori görög mitológiában. 54. El­tulajdonít 56. Nyugatnémet folyó, fonetikusan. 58. Meg­jelenteté. 60. Edény bevona­ta. 62. Betegség. 63. Csele­kedne. 65. Ilyen gyógyász is van. 67. Hirtelen meghúz. 68. Filmszínház. 69. Téli italon. 71. Kerek szám. 73. Mesterember. 74. Ipari nö­vény. 76. Menni, angolul. 78. Igekötő. Beküldendő: a vízszintes valamint a függőleges r r r r M 5 6 7 r 5"" D ír ír ír ÜK" tiiünnmi Í4~ liimmil IS­15­£ 17 IT Í9~ 20 £ 21 zT £ 23""" 24 2T w 27 i 28~" IBB 9 — 3T ÍT 32 uimiimg T 3) 34 5T £ 36" ¥ 37" 38~~ 39 40 41 44~ 45 45 47~ 48 49 M w ¥ 51 52 L M 53 55 J _] 56 ra IniWinid T 57 58 E W 61 • 62 ¥ 63 54 65 RJM B n 6S~ 67] • m E. iduiifl 70 ¥ i . 72~ Ti ¥ UUI 74 75 76 77~ B 78 _J T B 13. és 18. számú sorok meg­fejtése. V. L MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtése: Székely hegyekből messze Ázsiába, az őshazába vándorolt ki ő. — A megfejtők közül könyv­vásárlási utalványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász ut­ca): Berecz Árpád, Maros u., Enyingi Erzsébet, Pos­taigazgatóság, Mészáros Ka­talin, Tárogató u., Molnár Jószef, Hunyadi János su­gárút, Szabó Sándorné, Pe­tőfi Sándor sugárút. Köny­vet kap postán: Almási Mi­hály, Gyálarét, Tóth József, Dorozsma. k i

Next

/
Thumbnails
Contents