Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Megépül a vízmű Régi gondjukra kapják meg a gyógyírt a jövő esztendőben a baksiak. hiszen évek óta tervezgetik egy vízmű megépítését. Legutóbb a járási tanács vb a tavalyi j pénzmaradványból 500 ezer | forintot juttatott a falubeli- ! cknek. A vízügyi főigazgatóságtól 2 millió forintot. a iakossag hozzájárulásából pedig 4 millió forintot szánnak erre a létesítményre. A munka jövőre kezuődik. A községi tanács a fejlesztési alapból nyolc éven út évente 50 ezer forintot költ a vízhálózatra. Vita a varosesztétika kérdéseiről A tömegközlekedés egyik azt • is, hogy naponta most, sek naponta többször és legfontosabb eszköze eddig a kellemes, őszi napsütésben több'vonalon is utaznak, a ls a villamos volt Szegeden; is mintegy 140 ezer fizetőt megfelelő szorzószám alkaljelenleg is az, és az marad és bérletest utaztatnak. A mazásával kerekül ki a még nagyon sokáig. A mind m"U havi forgalmuk 3 mii- végeredmény napi 136—140 gyorsabb és zavartalnabb lió 475 ezer utas volt. A rossz ezei" utasra, utaztatás érdekében korsze- iciő beálltával, majd az esős A nagy számok mellett rűsítik majd a Tarjántele- őszben és a havas, síkoá tél- nevetséges a lény. hogy a pet és a Ságváritelepet ösz- ben jóva' 4 millió fölé emel- hónap utolsó, illetve a kököió villamosvonalakat. E -dik havonta az utasok STossz^LÍ^S'munkának a tervei már ké- szama- telenek várakozni a bérletüszülnek és a beruházás is Naponta most mintegy 32— ket megújító utasok a Széigen jelentős lesz. Erről tó- 35 ezer bérletes utazik és che"yi téri központi megálló jékoztutott Tóth József. a mintegy 25-28 ezer kész- kürtü bérletSztó^ok előtt Szegedi Közlekedési Válla- pénzzel fizető. Tekintve, Évek óta meglevő probléma lat igazgatója. Elmondotta hogy a fizetők és a bérlete- ez- amelyen érdemben még nem változtatott a közlekedési vállalat. Tóth József szerint nem is tudnak a jelenlegi körülmények között. Zalától Tatáig Tallózás a megyei lapokban A mai lapszemlénket a dett. A mérnökök és a geoZalai Hírlapból, a Dunántúli lógusok megállapítása szeNaplóból és a Komárom rint az elkövetkező 10—15 megyei Dolgozók Lapjából évben mintegy 3 millió tonállítottuk össze. Széna helyett tejpor na többletolajat tudnak majd az új eljárással kibányászni. Répa helyett e- dénár Zugok nélkül nincsen város Vendég érkeztekor természetesen biztos programpont Odessza. Az. ember bejelenti, hogy ekkor meg ekkor átsétálunk a Tisza-hídon, lekanyarodunk jobbra, majd megnézzük Szeged első és oly sokak által szépnek, modernnek tartott lakónegyedét. Átsétálunk, lekanyarodunk, aztán járni kezdjük az egyforma házakkal keretezett utcákat. Járnivalónk bőven akad, néznivalónk annál kevesebb. Lakósmonstrum vált lakásmonstrumot, és hiába dicsérjük az építőket es építtetőket, akik jóvoltából otthonhoz jutott annyi ember, unalmunk inkább nő, mint csökken. Egészen addig, míg a telep Tisza felőli üzletutcájfrba be nem kanyarodunk. Ez itt — város! Sok országot járt vendégeink itt felélénkülnek. Járásuk meglassul, s tekintetük, szavuk egyaránt mondja: Igen, ez itt — város! Ha más nem, hát ez a kis szöglet elhozta ide az igazi városok szívesen szívott levegőjét. Véleményükre nem nehéz rábólintani, mert bárhogy is szépítgetjük, a kicsi üzletutcán kívül nem érdemli ki a hagyományos értelmű vá-" ros-ranjfot újszegedi negyedünk, Odessza. „Ószegedi", vagy inkább töltéstövi telepünk, Tarján — legalábbis egyelőre — még „hátrányosabb helyzetből" startol. Teherkocsik porozta útjain hiába tekergünk jobbra-balra, sehol nem leljük nyomát a jövendő telepközpontnak, vagy legalább egy olyan szögletnek, amely évek múltával kedves időtöltő helye, jövő-menő utcája lesz az ezernyi lakás gazdáinak. Mint ahogy annyi határainkon belüli és határainkon túli építkezésnek, Odesszának is, Tarjánnak is egy a baja: hiányzik belőle a várost várossá tevő szabálytalanság, hiányoznak belőle az évtizedek — századok kialakította, kedves esetlegességek, hiányoznak a zugok. Pedig egy vadonatúj telep is felépíthető „zugosan"! E hozzászólás szerzőjének néhány évvel ezelőtt alkalma volt meglátogatni a svéd főváros, Stockholm néhány „szputnyikvárosát", köztük az akkoriban még szómos ok miatt építészeti világelsőként emlegetett Wallingbyt. Az, hogy a kilenc-tíz emeletes toronyházakat atomerőmű fűti, most nem „téma", s épp így az sem, hogy milyen sebességgel fut arrafelé a gyakran felszínre bukkanó földalatti. Az viszont már igen — s itt térnék vissza az imént említett zugokra —, hogy milyen arcot is mutat a szputnyikváros főtere. Szabálytalanság Ami a legfontosabb: a teljes szabálytalanság; mind alaprajzban, mind a környező épületek testformáiban! A főtér, ezek szerint, egy évszázadok kialakította modellt mutat. Ha mindenáron pontosítani akarunk: egy nagyobbacska — másfél Klauzál térnyi — területet, a kör és az ovális között. S ahogy nem lett meghatározó egy mértani alakzat sem, épp úgy az esetlegesség jegyében sorakoznak egymás mellett a házak is; az egyik hosszanti oldalát, a fhósik keskenyebbik „végét" mutatva, És ezek, az oldalak, végek! Nincs az egész főtéren két egyforma homlokzat. Itt vasbetonsejtek ugranak elő, ott pácolt lécek takargatják a falat, amott meg éppen a felénk és divatos, sötétebb téglák síkját fedezhetjük fel. Időnk volt bőven, megfigyelhettük Vallingby lakóit. Álcár mi a „hagyományos" érezték ott-^^^^^^^^HMMH hon magukat a néhány éves nak el az itt lakók felett a vóroscentrumban. Az Idő- jövendő évtizedek. hat itt a járókelő, aki a tervezők jóvoltából' nem kényszerül egyetlen, sokszor Iá; tott, unalmas útra, hanem alkalmanként felkeltheti magában a barangolás szép izgalmát. Az Oskola utcai jó példát látszik követni a Károlyi utca építkezése is. Itt a Napsugár bisztró, a hozzá kapcsolódó — aluljáróval élénkített — lakóépület, meg a frissen elkészült, kilenc emeletes lakóház egy olyan változatos, szívesen nézett komplexummá állt össze, amely máris örömére van mind az ottlakóknak, mind az arra sétálóknak. Ismét visszakanyarodva kiindulópontunkhoz: jó lenne valami efféle szellemben megkomponálni új telepeinket is! Arra kellene — már amennyire lehet — törekedni, hogy időről időre megtörjenek a négy-öt emeletes épületsorok, meg arra, hogy hangulatteremtő archaizálással keltsék fel a városok hagyományos képzetét. Ezrek, sőt tízezrek végleges szállásairól van szó — nem mindegy, hogyan futsebbek úgy őrizgették megszokott padjukat, a fiatalabbak pedig úgy találták menedékre a változatos arcú házak ki- és beugróiban, s úgy indultak szokásos sétájukra. a térbe ugyancsak szabálytalanul torkolló — alig pár méternyi ' széles, vagy éppen sétány keresztmetszetű — macskaköves utcákon. Akár ezzel a macskakővel is folytathatjuk! Hol látunk mi macskakövet új lakótelepeink sétahelyein? Pedig ez a területborító anyag épp úgy kiváló eszköze a hangulatteremtő archaizólásnakj mint a jóval költségesebb, változatos homlolczat-kiképzés. % Traccs-placc Hanem — visszatérve szegedi földre — szűkösebb lehetőségeink ellenébe is lehetne itt mit csinálni. Olyasmit például, mint a bevezetőben említett kis odesszai utca, amely csak azért nem lett igazi „traccsplaccá", mert nagyon is a telep szélére került, s ráadásul éppen elébe ültették a különben tetszetős külsejű. de ..jobb helyre érdemes" ÁBC-áruházat; vagy olyasmit, amiben az Oskola utca és a Révai utca közötti szakaszon gyönyörködhet a látogató. Ha nem túl nagy gazdagságban is, de itt hasonlóképp fellelhetők azok a téroldó — akár így is mondhatjuk: unaloműző — elemek, amelyek a szemnek kedvesebbé teszi az új épületeket. Aluljárókat, oszlopsorokat, tehát zugokat találAkácz László Arra a javaslatunkra, hogy a bérleteket a hónap végén. Illetve a következő hónap első napjaiban árusíthatnák a villamosokon a kalauzok is. az igazgató nemet mondott. Tájékoztatása szerint e kiszolgálás bevezetése elé akadályt gördít az a tény, hogy az utaztató forgalomban meglehetősen sokan esnek kl a munkából egyik napról a másikra. Különleges eljárással nevelik a borjakat a nagykanizsai Vörös Csillag Tenne- Értékes középkori pénzlelőszö vetkezet ben, A szövet- let — ezer ezüstdénár — kezet az Állatforgalmi és került elő a Baranya megyei Húsipari Tröszttel kafött Bezedek község határában, szerződést, amely alapján az Egy nyugdíjas a répaföldúj eljárással nevelt borjakat jén dolgozott és kapája Olaszországba szállítja. A pénzdarabokat vetett ki. Ezkülföldi partner külön ki- után felásták a területet és kötése volt, hogy fehér hú- még mintegy fél kilogramm sú növendékmarhát szállít- ezüstpénzt gyűjtöttek össze, sanak neki. A szövetkezetben A pécsi Jannus Pannonius erre a célra új istállót ren- múzeum 'régeszei megálladezlek be, ahol légkondício- pították, hogy az érmék a náló berendezéssel 18—22 mohácsi vész idejéből szárCelsius-fok meleget és 75 maznak. Az értékes leletet százalékos légpáratartalmat hamarosan kiállítják a pécsi biztosítanak. Az állatokat múzeumban, úgynevezett „mamette" francia gyártmányú mű- FurOOTG/ eSZté? anyával táplálják. Ebből a ' "I UO/ szerkezetből francia tejpor- , Somogy megye négv légből készített 40 Celsius-fokos jelentősebb meleg vizű fürtápszert kapnak a faforgács- dőjét. u csisztapusztait, a almon heverésző boriak. A csokonyavisontatt a nagymuanyaval adagolt tápszer. atádit és az igalit a megnötovabba. hogy vizet, szénát kedett idegenforgalom miatt es abrakot nem kapnak az korszerűsítik A nagyatádit allatok, valamint nincs alat- gyógyfürdővé Az átlagos létszámhiány 32 tuk szalmaalom. ezek együt- és körnVékén gyógyintézetet —37 fő. Ezen úgy igyekez- tesen biztosítják a gyenge, rendeznek be A csokonvafeher hus kifejlődését. visontai fürdőre 80 miilió y- r • forintot költenek: szabadtéri \jOZZQl és fedett úszómedencéket, i r r i orvosi rendelőt, szállodákat, DanyaSZnOK valamint vendéglátóipari egységeket építenek, az igall A kiapadóban levő zalai fürdő felületét pedig 10 olajmezőn többféle termelési holddal megnövelik és egy módszert dolgoztak ki, ame- 100 férőhelyes szállodát épílyek alkalmazásával, a szi- tenek partjára. A csisztavattyúkkal már nem kitér- Pusztai fürdőn is hamarosan melhető sűrű olajat is a megkezdik a korszerűsítési felszínre juttatják. Ezek kö- munkálatokat, zül a legjelentősebb a ré- T, , . tegenergia vízzel való pót- / ISZtltlOk Q tQVOt lása. Most a Dunántúli Kő- ' olaj- és Földgáztermelő Vál- Megkezdték a tatai nagy lalat mérnökei minden ed- ló 33 millió forintos költdiginél nagyobb hatásfokú séget igénylő tisztítását és eljárást alkalmaznak, ame- kotrását. A 400 holdas talyet a laboratóriumi kísér- vat — Magyarország legletek után már a termelés- öregebb tározó tava — egyben is bevezettek. Az új re többen látogatják, ide* módszer lényege: a kőolajat genforgalmi gócponttá ala. tartalmazó rétegbe széndi- kult. A strandolásnak és a oxidot sajtolnak, amely pó- sportolásnak eddig gátat tolja a felhajtó energiát, s a szabott a tó vizének eliszakutak felé haitja az olajat, posodása. Az évtizedek álatt A széndioxid korlátlan 1 millió köbméter szennyeménnyisésben áll rendelke- zett Iszap rakódott a fenezésre. Eddig 10 millió köb- kére. amelytől most egy méter széndioxidot nyomtak holland gyártmányú kotróaz olajtároló rétegekbe, hajóval tisztítják meg. Ezeamelv hatására a kutak ter- ket a felúiítási munkálatokat melése jelentősen emelke- 1972-ben fejezik be. nek segíteni, hogy a szolgálatban levő kocsivezetők és kalauzok a betegség miatt kiesett társaik helyett rádolgoznak, túlóráznak. A bérletváltásban a feleslegs sorbanállás és boszszankodás végleges száműzésére egyetlen lehetséges mód kínálkozik: olyan korszerű, nagy várakozóhellyel is rendelkező irodához juttatni — lehetőleg a belvárosban — a közlekedési vállalatot. hogy egyszerre 6—8 pénztáros tudjon dolgozni. A közlekedési vállalat nem is ajándékként kérné ezt a megoldást a várostól. Csak kapjon megfelelő területet, telket, vagy v épületrészt, amelyen saját erőből épít. vagy amelyben saját pénzéből rendezkedik be. Az elgondolás ésszerű, most már csak a kivitelezés várat magára. L.F. Dobozy Imre: Újra lehet kezdeni 19. — Igen, uraim — mondja sokára a báró —, ez hát aféle búcsúvacsora. Az esperes feláll; nyaka remeg. A főjegyző is ettől félhetett egész este, elzöldülő képpel könyörög. — Meggondolták ezt, méltóságos uram? A nép is elveszti fejét, ha meghallja... És a front két hete nem mozdul, talán még vissza is nyomják, minden lehetséges, méltóságos uram, és az ön családja hatszáz éve ura ennek a környéknek, ezt nem lehet csak úgy ... Gáldy lassan feláll. — Fáradjanak át a szalonba. A feleségem este nem iszik kávét. De nekünk nem art, egy pohár konyak sem. Géza. odalép a báróhoz. — Ne vegye tolakodásnak, de odaát van két-háromféle kitűnő nyugtatóm. ha a bárónénak szüksége lenne rá... — Köszönöm, doktor. A feleségem sohasem élt nyugtatóval. A kávé már kitöltve gőzölög. Konyak, szivar, cigaretta az asztalon. Az öreg inas épp akkor húzza be, hangtalanul, maga mögött a szemközti ajtót, mikor áz ebédlőből belépünk. Gáldy kényelmesen elhelyezkedik, egy karcsú lábú fotelben, nekünk is int, foglaljunk helyet Te nem marasztalsz, Ernő fiam? Hűvös a hangja, inkább udvarias, mint irónikus. ' * — Nem tudom, mit mondjak. — Hatszáz év, mondta dadogva a főjegyző. és egyszerre vége, egy pompás, néma vacsorával, amelyen minden szilárd volt, a vén falaktól a széklábakig, csak belük az emberi világ dőlt össze, fülnek felfoghatatlan robajjal. Gáldy tehát menekül. A búcsúvacsora nem jelenthet mást. De hasztalan vigasztalnám magam azzal, hogy ő megy, én pedig maradok. Sajnos, nem erről van szó. Bármenynyire igyekszem ügyesen szedni a levegőt, mint pillangózás közben, én is menekülök. Csak kincsek nélkül, és nem tudom, hová. Mindenki menekül. Aki nem az országúton, hát az esze elől. Hogy ne kelljen bolondulásig gondolkodni rajta, mi múlik el és mi következik. Az Áj hársfái, melyeket gránáttal is bajos szétlőni, ugyanazok maradnak.. De a szem, mely nézi őket, már nem lesz ugyanaz. Nevetséges azt hinni, hogy a közelgő vihar csak a kastélyokban söpör. A fejekben is. Mit hord ki, s mit hoz helyette? — Nem, méltóságos uram, Valóban nem tudok mit mondani. Gáldy szeme Desőn áll meg. — És ön, főhadnagy úr? — Hová? — kérdi Deső. felelet helyett". — Most Zalába. Van ott egy kisebb birtokom, a feleségem révén. Onnan aztán vagy erre, vagy arra. — Így kellett ennek lenni? — tgy lett. önt persze, gondolom, nem annyira a tények, inkább az okok foglalkoztatják. Várjon egy kicsit. Ha mindez elmúlik ... kedvére válogathat. Rengeteg analízist csinálnak, és ki-ki szentül hiszi, hogy az övé az Igazi. — Ez nagyon komiszul hangzik. A dolgok önmagukban, nem későbbi, önkényes minősítésükben hordják a jót vagy a rosszat. Gondolja meg, mit hajtogatnak még ma itt: az ország pusztulása nem azzal kezdődött, hogy kimentünk a Don partjára, hanem azzal, hogy visszajöttünk. Bocsásson meg, esperes úr, nem önről van szó, ez az egész sokkal régibb és általánosabb... De hát a felelősség az első lépéstől számítódik, nem az utolsótól. — A felelősség az összeomlás záróakkordja. Különben csak fecsegnek róla. Ha baj van, a vesztesen el kell verni a port, ennyi az egész. Igyon még, nagyon jó konyak. Géza felugrik. — Kinek nehezebb a bunkója, és kl üt nagyobbat? Ez minden? Mióta lemásztunk a fáról, semmi se történt velünk? ön Angliában élt, ismernie kell Bacont: az ember csak az, amit tud... A Hitler-ellenes koalíció nem azzal kezdődött, hogy meg kell verni a németeket. Azzal, hogy miért kell összefogni ellenük. Igen, ez a lényeg, a miért! A felismerés! Hogy az embertelenség erejével szembe kell szegezni az emberség erejét... Gáldy legyint. — Ismerem Bacont. Szeretni ugyan csak az Essayit szeretem, de hát ez megint ízlés dolga. — Nem vitatkozik a doktorral, Desőhöz fordul. — Nézze, mióta megvagyok, egyebet se hallok magunkról, mint hogy alkalmatlanok vagyunk a -vezetésre. Szamárság. Egy Osztály mindenre alkalmas, amíg nyeregben bír maradni. Ha kirepül a nyeregből... — Szivarját nézi, vállat von. — Az elmarasztaló verdiktet már megfogalmazták rólunk. Eladtuk a nemzeti függetlenséget, kiszolgáltuk a fasizmust. Hallgatom az angol rádiót. Ráadásul Ismerem őket. Rendesen csata a más csatlósát szidják. . (Folytatjuk.)