Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A honvédelmi hozzájárulás szabályairól A honvédelmi hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az ezzel kapcsolatos új kormányrendeletről kért tájékoztatását az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől, akik az alábbiakban ismertették az intézkedések lényegét, a hadkötelesek érdekvédelmét szolgáló rendelkezéseket és a hatálybalépés idejét. — Dolgozó népünk előtt érthetően megnőtt a katonaviselt emberek becsülete, s az új intézkedések lényege éppen e társadalmi megbecsülés kifejezése, a szociális körülmények fokozottabb szem előtt tartásával. Ezzel párhuzamosan fontos cél az is, hogy megvalósuljon a honvédelemmel kapcsolatos terhek arányosabb elosztása. — A kormány lényegbe vágó feladatnak tekinti annak biztosítását, hogy a haza védelmében fegyveresen részt vevő sorköteles fiatalok minél nyugodtabb körülmények között tehessenek eleget hazafias, állampolgári kötelességüknek. Ehhez hozzátartozik, hogy államunk intézményesen kíván gondoskodni arról: a bevonulók családtagjainak — feleségüknek, szüleiknek stb. — ne legyenek különösebb anyagi gondjaik. Ez indította a kormányt a családi segély összegének emelésére. — Nfem hagyhattuk figyelmen kívül azt sem, hogy a polgári életbe, a termelő munkába való visszatérés bizonyos gondokat jelent a leszerelőknek. Ezért államunk a jövőben a leszerelés időszakában is segíti a fiatalokat azzal, hogy nagy többségüket egyszeri pénzjuttatásban részesíti. — A juttatásnak és mértékének meghatározásakor azt veszik figyelembe, ki hogyan állt helyt, milyen eredményeket ért el a kiképzési feladatok teljesítésében, s milyenek otthoni szociális körülményei. Mindez az eddiginél nagyobb összegeket igényel. Egyrészt ezek* fedezésére, másrészt, hogy csökkenjen az anyagi helyzetbeli különbség a katonai szolgálatot teljesítő, illetve nem teljesítő fiatalok között, felemelték a honvédelmi hozzájárulás összegét. Ami pedig a felhasználóst illeti: a hozzájárulás emelt összegéből elsősorban a sorkatonák rászoruló hozzátartozóinak családi segélyét növeljük. A fennmaradó pénzt pedig a leszerelók nagyobb részének támogatására fordítjuk. A honvédelmi hozzájárulás felemeléséből befolyó összeget csak a fenti célokra lehet felhasználni. — Egyidejűleg szélesítjük azoknak a körét, akik mentesülhetnek a hozzájárulás fizetése alól. Indokolt például, hogy mentesítést kapjanak, akiket sprkatonai szolgálatból leszereltek, a katona kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt, vagy akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek. Párizs és a Duna-kanyar A Minerva új bemutatói Ami igaz, igaz: a Minerva Színpad nem tékozolja energiáját csip-qsup kis ügyekre, perckönnyű jelenetecskékre. A múlt héten Juhász Ferenc és Illyés Gyula szuggesztív gondolatiságú oratóriumait mutatták be, most, hétfőn este pedig két egyfelvonásost. Benedek Katalin: Idegen utcában és Karinthy Ferenc: Dunakanyar című darabjainak színrevitele csakúgy komoly próbára tette a nagy kedvvel dolgozó fiatalokat. Mindkettőt Konter László rendezte. Az Idegen utcában diszszidens fiatalokról szól, rövid eseménye párizsi albérleti szobájukban játszódik le, közvetlenül továbbvándorlásuk előtt. Külhonba szakadt néhány hazánkfia meghasonlását igyekszik indokolni, bár' szűkmentés lélektani indítékaival nehéz: a belső emigráció lélekölő tépelődése számtalan más összetevőből válna cselekvéssé. Ezen összetevők híján, a megmaradt csekélyke dilemmával sikeresen megbirkóztak a Minerva fiataljai. Konter László igazi profiigényű színpadot rendezett be, s maga is ott játszva, mint karmester tartotta kézben a fejlemények vonalát. Mellette Molnár Judit, Kapatzián Artúr és Khim Antal nem hasztalan serénykedett bemutatni a disszidens felnőtt-fiatalok néhány jellegzetes mintapéldányát. Egyetlen észrevétel: szobajelenetnél (amatőr színpadon!) szerencsésebb leültetni a Szereplőket, a kényelmi helyzet passzivitásából egyszerűbb játszani. Az egészséges étrend eleme A gyümölcslevek táplálkozási jelentősége Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban rohamos fejlődésnek indult a természetes alapanyagokból készült gyümölcslevek és szénsavas üdítő italok gyártása és fogyasztása. A kultúrvilág hamar belátta ezek táplálkozási és népegészségügyi jelentőségét. A szakirodalomból ismert munkák egymás utón számolnak be a gyümölcslevek rohamos elterjedéséről, a gyümölcslégyártó üzemek beruházásainak növekedéséről. Ez igen jelentős különösen ott, ahol napjainkban az alkoholos italokat nagyobb tetszéssel fogadja a fogyasztó. Sajnos, hazánkban nem használjuk ki kellőképpen az igen kedvező természeti adottságainkat a gyümölcslé- és üdítőital-gyártásban. Ez vonatkozik a mennyiségre, de nagyon szegényes a választékunk is. A nagy tömegben termesztett gyümölcseink közül, pl.: az almát csak 6—8 százalékban szerepeltetjük a gyártott gyümölcslevek sorában. Nem gyártunk elegendő választékban zöldségleveket, de általiban a kiszerelésre sem fordítunk elég gondot. Akár a gyümölcslé, akár az üdítő italok fogyasztásában vizsgáljuk az egy főre eső értékeket, hazánk ezen a területen eléggé lemaradt. Hasznos és kellemes Mindezen nehézség ellenére gyümölcslé- és üdítőitalgyártásunk hazai viszonylatban ma már nem elhanyagolható. Városunkban is vannak ígéretes törekvések, emelyek eredményes megvalósítása során próbálják majd a magyar fogyasztót is az igen nagy táplálkozástani értékkel rendelkező gyümölcslevek „rászak tatására". Nálunk a gyümölcsöt rendszerint az étkezések végén szoktuk fogyasztani, ez vonatkozhat a gyümölcslevekre is. Ez célszerű is, mert így az evés befejeztével, az emésztéshez szükséges víz nagy részét tulajdonképpen a gyümölcs szolgáltatja. A sok gyümölcsnedv, amely azonban nem kizárólag vízből, hanem a benne oldott számtalan értékes anyagból is áll, nemcsak hasznos, hanem kellemes is. A lehűtött gyümölcslé üdítő hatása révén jólesően lehűti a szervezetet.' A szervezetet felépítő sejtfalak elhasználódását gyümölcsléivás következtében lejátszódó bioreakciók lassítják, tehát a sejtek lassabban öregednek, minek következtében a sok gyümölcs, illetve gyümölcslé fogyasztása még fiatalságunk megőrzéséhez is hozzájárulhat. A kvóta: 50 k*g Több nyugati országban, de kiváltképpen Angliában, továbbá az USÁ-ban az a szokás, hogy nemcsak az ebéd, vagy a vacsora után, hanem a bőséges reggeli előtt is fogyasztanak friss gyümölcsöt. Ennek a szokásnak is megvannak a möga előnyei, mert az üres gyomorba került gyümölcsalkotórészek így könnyen felszívódnak, s a benne levő savaknak ingerei élénkítik a bélmozgást, elősegítik az emésztést. Ebből a szokásból is leszűrhető, az az aranyigazság, hogy a gyümölcs mindig jó, különösen ha friss és nyers. Akiknek bélrendszere érzékeny a friss gyümölcsre, azok inkább óvatosan, esetleg főzve fogyasszák. A világ gyümölcsfogyasztása évente kb. 28 kg/fő. A hazai fogyasztás évi átlaga személyenként 50 kg körül ingadozik. Kívánatos lenne ezt a mennyiséget 80 kg-ra emelni. Mi legtöbbet almából (az összes fogyasztás 30 —35 százaléka), barackfélékből és dinnyékből fogyasztunk. Vitaminok A gyümölcslevek jelentős vitamintartalma nagymértékben hozzájárul egész év folyamán a szervezet vitaminellátásának biztosításához. Különösen kiemeljük az almafélékből készült levet, amelyben a vitmainok soróban a B«, Bs, C és nikotinsavat is megtaláljuk. Ásványi anyagai között a szervezet számára olyan értéke * anyagok vannak, mint a kalciiim, a vas és a foszfor. Szerves savai közül a legjelentősebb az almasav. Ugyanezeket az értékmérőket elmondhatjuk pl. az őszibarackléről is, amelynek igen kellemes íz és aromaanyagót az izo-bormilacetát adja. A további törekvések megvalósulása során a fogyasztó bőségesen számíthat majd a legkülönbözőbb gyümölcslevekre, ízesített zöldséglékészítményekre és egy bizonyos új kávéitalra, amelyet hűtve, 10—12 Celsius-fok hőmérsékleten kell fogyasztani. A szénsavas kávéital olyan hozzátét, ugyanakkor a szervezetre egyáltalán nem ártalmas, anyagokat tartalmaz, amelyek a kávé koffein, illetve alkaloida hatását megsokszorozni képesek. A Szeged élelmiszeripari tevékenységében jelentkező új jelenségeket a fogyaszto bizonyára örömmel fogadja s az új termékekkel étrendjét a .modern táplálkozás- és élelmezéstudományi tanácsoknak megfelelően tudja kialakítani. Dr. Bátyai Jenő Molnár Judit és Konter László a Dunakanyarban Jogi szabadegyetem A TIT Csongrád megyei szervezetének jogi és közgazdasági szakosztályai elhatározták, hogy a gazdasági vezetők számáré jogi szabadegyetemet szerveznek. A szabadegyetem tematikája felöleli az új gazdasági mechanizmus eddigi tapasztalatait, a hitelügyletek közgazdasági problémáit, a vállalatok szerződéses kapcsolatait, s az új gazdasági mechanizmus tapasztalatait, a döntőbizottságok gyakorlatában. A szabadegyetem előadásait az elméletben és a gyakorlati életben egyaránt jártas jogászok és közgazdászok tartják. Bővebb felvilágosítást a TIT Csongrád megyei szervezetének titkársága (Szeged,' Kárász utca 11. sz.) nyújt. A Dunakanyar látszólag könnyed fajsúlya ellenére kifejezetten bravúrdarab. Pergő dialógusa érzelmi hullámzásban közelíti egymáshoz a véletlen kiszemelt „áldozatait", ahol a flörttől kell eljutni valami mélyebb, humánusabb emberi kapcsolatig. Molnár Judit és Konter László vállalkozott rá, részleteiben kitűnő pillanatokkal, megoldásokkal, egészében kissé enerváltan, vontatottan. Talán a szöveg fölényesebb ismeretével ügyesebben gyorsulna fel ez az expressz-szerelem. Találó viszont a külső zörejek alkalmazása, s lényegében jó hangnemre transzponálták a hoci-nesze szópárbaj frappáns, csillogó poénjeit is. A Minerva Színpad — gyors újabb premierjével — feltétlen érdeklődést keltett. Kár lenne a két előadással beérni, már az érte vállalt szorgalom, energia miatt is. Nyugodtan tervezhetnek reprizeket, lesz közönségük. N. I. Szeged szobrai József Attila (1905—1937) (91.) Nagy proletárköltőnk szegedi szobrát — amely a Dugonics téri egyetemi épület előtt áll — Vargha Imre szobrászművész készítette. Az 1964-ben felavatott alkotást fehér mészkő talapzat tartja. Érdemes őszintén beszélni levelezőinkkel. Ha még kissé nehezen is, még az egyéni bajokba kapaszkodva, de egyre többen vallanak olyan közügyekről, amelyek szinte már lapunkon is túlnőnek. Napirenden egy nagy gyűjlőtéma mostanában, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: ez az egészségügy. A kórházak helyzete, a beteg és az orvM ellátottsága, az ápolónők viszonya. Miszter Alkohol Egy belgyógyász orvos a Népszabadság vasárnapi vezércikkére reagálva írja, hogy sajnos, a kevés kórházi, klinikai ógvat is gyakran foglalják el olyanok, akiknek nem ott lenne a helyük. Szegeden például nincs kijózanító, ezért Miszter Alkohol áldozatait az ügyeletes kórházba, klinikára viszik, s ezzel a rendes betegellátást ls megzavarják. Feltétlenül szükség lenne tehát arra, hogy ezt a kérdést is megoldják. Két vélemény Szűcs Pálné (Somogyi Béla u.) azt tapasztalta, hogy nem tartják az orvosok és az ápolónők magukat mindenütt ahhoz, amit az Egészségügyi Minisztérium lapunknak adott válaszában olvasott. Állítja: a -betegek ismerik jogaikat, csak gyávák, amikor arra kerülne a sor, hogy az őket kezelő orvosra panaszkodjanak. Inkább alkalmazkodnak a szokásokhoz. Más véleményen van G. F.-né, aki sokszor feküdt klinikán, és nem egy alkalommal tanúja volt annak, hogy a beteg akarta a pénzt az orvosra, az ajándékot a nővérre rákényszeríteni. Véleménye szerint nem aa egészségügyi dolgozókban van a hiba, hanem azokban a betegekben, akik így| akarnak előnyhöz jutni. Utcai egészségügy Nem ért különösebben az orvostudományhoz az a budapesti olvasónk sem, aki nemrégiben Szegeden járt. Azt azonban ő is tudja, hogy az egészségügy ügye nemcsak az orvosokon áll vagy bukik. Azt tapasztalta ugyanis — véleményét mások levelei is alátámasztják —, hogy nem tulajdonítanak elég jelentőséget a füst, a por száműzésének a városból. Ez pedig fontos lenne a megelőzésben. Egy dorozsmai olvasónk' megjegyzése kapcsolódik eh* hez többek között: kisgyerekét a gyerekklinikán kezelték, amelynek környezete még mindig kriminálisán egészségtelen. Csodálkozik azon, hogy noha mór lapunkban is többször olvasott erről, még semmi hatása nem volt sorainknak. Gyakorlat kérdése Érdekes levelet írt lapunknak három orvostan hall* gató, akik végzés előtt állnak, és úgy érzik, nagyon nehéz lesz megfelelni annak a várakozásnak, amellyel a mai betegek viseltetnek az orvosok Iránt. Már csak azért is nehéz lesz. mert éppen a gyakorlati tudás hiányzik, elsősorban erre lenne szükség ahhoz, hogy azonnal tudjanak segíteni a betegeken, ha kikerülnek az egyetemről. Sajnos, nehezíti a helyzetet a klinikák zsúfoltsága, Ha jól tudják, háromszor annyi a hallgató, mint akkor, amikor ezeket építették. Az emberiesség A nővérhiány is segít okai A gyógyuláshoz nemcsak az orvosok helytállása szükséges. Sokszor az embereké is, akik közé a frissen felgyógyult kerül. Megható levelet írt például szerkesztőségünknek Terevánszky Jánosné (Április 4. útja 27.), hetvenöt éves olvasónk, aki még sohasem tapasztalt olyan emberi kedvességet, segíteniakarást — pedig sokfele járt —, mint amivel a házban, a II. emeleten találkozott. Amikor beteg volt, ellátták étellel, s úgy érzi, szomszédai segítették viszsza az életbe. Egy régi nővér figyelemre méltó tényekkel járult hozzá, hogy tisztábban lássunk a ..nővérkérdésben". Leírja például, hogy milyen nehéz a három műszakban dolgozóknak, mivel nem tudják kisgyerekeiket elhelyezni. Ha például az orvosegyetemnek lenne éjjel ls működő napközi otthona, sokkal több ideges anyának enyhítene a gondján. Ügy tudja, valamikor ez szóba is került, de aztán nem valósult meg a terv. Kár. SZERDA, 1969. NOVEMBER 5. aainMBaam SZERDA, 1969. NOVEMBER 5. IHI