Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

59. évfolyam, 257. szám 1969. NOVEMBER 5., SZERDA Megjelenik héttő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Több műszakos Patyolat Átadták rendeltetésének az új szolgáltatóüzemet is a panasz A tanácsok áltatában jót intézik az ügyeket Somogyi Károlyné felvétele Dr. Biczó György beszédét mondja az átadást ünnepségen. A nyereség elemzése azt mutatja, hogy eddigi alaku­lásában az áraknak és az ár­támogatásoknak volt jelentős szerepe. A Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt az említett tapasztalatokról, s elhatározta, hogy a részlete­sebb elemzés és a tenniva­lók megvitatására tanács­kozásra hívja meg a válla­latok vezetőit és a tanács il­letékes szakigazgatási szer­veit. Szeged nyugati iparkörze­tében, a Fonógyári úton im­pozáns új épület magaslik; a Patyolat Vállalat új tisztí­tó üzeme. Az 52 millió fo­rintos beruházással épült „tisztaság-gyárban" már ko­rábban befejezték a próba­üzemelést, tegnap pedig sor került az ünnepélyes átadás­ra is. Nyári Mihály, a vállalat igazgatója köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit, dolgozókat, vendégeket, köz­tük dr. Varga Dezsőt, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkárát és Ber­ta Istvánt, a megyei párt­bizottság munkatársát. Dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke mondott beszédet az ünnepé­lyes alkalomból, s átadta rendeltetésének az új üze­met A régi már nem felelt meg sem a korszerűség igé­nyének, sem az egészségügyi követelményeknek, ezért határozta el a városi tanács ennek a minden igényt ki­elégítő üzemnek a felépítését. Sajnos, mind a tervezés, mind a kivitelezés során sok volt a zökkenő, emiatt évekkel tolódott az átadási határidő, ami kétségtelen veszteség a lakosság számá­ra is. Most, mint Nyári Mi­hály tájékoztatásából meg­tudtuk, lehetőség nyílik mind a mennyiség növelésé­re, mind a minőségi színvo­nal emelésére. Kitűnő esz­„Kozmikus sajtóértekezlet Moszkvában Nagy érdeklődéssel várt „kozmikus sajtóértekezlet" színhelye volt kedden a Le­nin-hegyi moszkvai állami egyetem aulája. A kétezer embert befogadó impozáns termet zsúfolásig megtöltöt­ték a hazai és külföldi új­ságírók. A rendezvény rep­rezentatív jellegét külön ki­emelte, hogy részt vettek rajta a szovjet főváros dip­lomáciai testületének tagjai, valamint a szovjet tudomá­nyos élet kiválóságai. A három Szojuz űrhajósai­val, Sonyinnal, Kubászovval, Filipcsenkóval, Volkovval. Gorbatkóval, Satalovval és Jeliszejevvel együtt foglalt helyet az elnökségben Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnö­ke. Kamanyin vezérezredes, az űrhajósok parancsnoka. Borisz Petrov akadémikus és más tudósok. A sajtóértekezletet Keldis akadémikus nyitotta meg. A szovjet űrprogrammal kap­csolatban kiemelte, hogy a föld. az égitestek, valamint a világűrben lejátszódó fizi­kai folyamatok részletes és sokoldalú tanulmányozására nagyméretű automatikus űrállomásokat és ember ve­zette űrhajókat fognak al­lamazni. Á szovjet űrprogramban sze. repel a tartós orbitális állo­mások létrehozásának fel­adata is — mondotta Keldis. — Ezek az állomások lehe­tővé fogják tenni, hogy meg­oldjuk a fizika, a geofizika (Folytatás a 2. oldalon.) közt jelentenek ehhez azok a gépi berendezések, amelye­ket az NDK-ban készítettek. A mosásnál, vasalásnál egy­aránt nagyfokú az automati­záltság. A tiszta, tágas üzem­ben kedvvel munkálkodnak, jó eredményekre képesek a Patyolat dolgozói. Az új „tisztasággyár" új perspektívákat jelent a szol­gáltatások bővítésében Sze­geden. Ma az egy lakosra jutó mosási szolgáltatást 70 dekagrammban határozhat­juk meg. A most avatott üzem kapacitása lehetővé teszi, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában ez az átlag 2,8—3** kilogrammra emelkedjen. Ennek érdeké­ben a mostani egy műszakról két műszakra térnek majd át, sőt, ha az igények úgy pa­rancsolják, módot találnak a három műszakos üzemeltetés­re is. Az üzemi ünnepségen — amely egyben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 52. évfordulójának köszönté­se is volt — megjutalmazta a legkiválóbb munkásokat összesen tízezer forintot osz­tottak ki ez alkalommal a jól dolgozók között. Az új Patyolat munkásai azonban, úgy érezzük, azt is megérde­melnék, hogy „kiköltözésü­ket" tudomásul vegyék a közlekedési vállalatok is. Ha feltételes villamos-, illetve autóbusz megállót létesítené­nek, könnyebben, gyorsabban közelíthetnék meg új mun­kahelyüket. Munkások Ahol nemrég még a bo­szorkányságról beszélgettek az emberek, ott tegnap, ked­den délután egy Videoton­Fortuna nagyképernyős tv­készüléket emeltek ki a gép­kocsiból, hogy a népszerű mozgalom újabb ajándékát átadják az ásotthalom-körös­éri tanyai általános iskola 61 tanulójának és a környék felnőtt lakosainak. A mozgalomról a szegedi cipőgyári munkások is a tv-n keresztül szereztek tudomást, és a Minő Cipőgyár szege­di gyáregységében a „Tye­reskova" tűző üzemegységé­nek brigádjában elindult a gyűjtési akció. Hamarosan kapcsolódott a mozgalomhoz a „Becsület"-brigád is, majd általános lett a hír, és a 800 főt számláló üzem minden dolgozója adományozott e nemes célnak. Így gyűltek össze a forintok és vásá­rolták meg a készüléket a köröséri pajtásoknak. Az úttörők sportfelszere­lést is kaptak a gyártól. Szőlősi Sándor gyárigaz­gató meghívta az iskola ta­nulóit egy üzemlátogatásra is, ahol alkalmuk lesz ta­lálkozni az ajándékozókkal. Ezután a készülék bekapcso­lására került sor. Éppen az iskolatelevízió műsorát su­gározta a budapesti adó. A lakosság panaszainak és közérdekű bejelentései­nek intézése a tanácsok egyik igen fontos feladata. Ügy is fogalmazhatjuk, hogy ez a közigazgatás és a la­kosság egymáshoz való vi­szonyának tükörképe. 1968­ban az m. j. városi tanács­nál 138 panaszügyben szüle­tett döntés, közülük 103 pa­naszt a végrehajtó bizottság elnöke bírált felül. Az el­múlt négy évben a pana­szok száma nem változott lényegesen, 1965-ben példá­ul 87, 1966-ban 113. 1967­ben 99 panaszt bírált el a vb elnöke. Az igazgatási osztályhoz 116 fellebbezés érkezett, ezek ellen 40 esetben emel­tek panaszt az ügyfelek. A 22 lakásügyi panaszban — a tartási ügyekkel kombi­nált lakásügyektől kezdve a bírói ítélet alapján elrendelt végrehajtásig — az ügyek széles skálája megtalálható. Gyámügyi panaszok az ál­lami gondozás megszünteté­sével és a kiskorúak úgy­nevezett „láthatásával" kap­csolatban jelentkeztek. Az elvált szülők igen gyakran nem értik meg a gyerme­kük meglátogatására kapott jogukat és a láthatáshoz nem azért ragaszkodnak, hogy a gyermekükkel együtt legyenek. Sok problémát vetett fel az igazgatási osztály mun­kájában a telek-igénybevé­teli díjak kivetése, amiatt, hogy a szakminisztériumok egymástól függetlenül és nem egyöntetű állásfoglalá­sokat, illetve jogszabály-ér­telmezéseket adtak ki, és ezeket nem küldték meg valamennyi érdekelt ré­szére. Megállapítható, hogy a panaszügyek száma 1968­ban a tanács egyéb ügy­forgalmához viszonyítva nem volt magas, a közel 110 ezer ügyben hozott dönté­sekkel szemben a panasz­ügyek száma elenyésző. A közérdekű bejelentések és javaslatok szinte kivétel nélkül a lakosság gazdasági, szociális és kulturális ellátá­sával kapcsolatosak. Olyan közérdekű bejelentés vagy javaslat, amely a tanácsi munkát, az államigazgatási tevékenységet bírálta, vagy azok fogyatékosságait tárta volna fel, egyáltalán nem érkezett. Az m. j. városi ta­nácshoz beadott közérdekű bejelentések száma megle­hetősen kevés volt,4 mind­össze 34. A szakigazgatási szerveknek címzett ibeje­lentések kivétel nélkül meg­valósíthatóak voltak, vala­mennyi még 1968-ban meg is valósult. Súlyos hiányos­ság, hogy a közérdekű beje­lentések és javaslatok inté­zésében a kormányhatározat által biztosított soronkívüli­ség nincs meg. Máslelől az nehezíti meg az ügyintézést, hogy a közérdekű bejelenté­seket gyakran panaszügy­nek minősítik. A kereske­delmi osztály például mind­össze két beadványt kezelt közérdekű bejelentésként, 12-t tévesen panaszként in­tézett el. A közérdekű bejelentések és javaslatok többsége a kerületi tanácsok szakigaz­gatási szerveinél jelentke­zik, hozzájuk tavaly 551 be­jelentés érkezett. E nagy számban a tanácstagi be­számolókon elhangzott köz­érdekű bejelentések is ben­ne vannak. A városi és a kerületi szakigazgatási szer­vekhez 1968-ban beérkezett és közérdekű bejelentésnek minősített ügyiratok száma összesen 585 volt, melyek közül 496 megvalósítható­nak bizonyult. Nem való­sítható meg a beérkezett ja­vaslatok 13,6 százaléka, me­lyek nagy része olyan ter­mészetű, hogy indokoltsá­guk esetén is csak a távlati tervekben vehetők figye­lembe. Ilyen javaslat példá­ul a vasúti híd újjáépítése vagy a Petőfitelep vízveze­ték-hálózatának kicserélése. A megvalósítható 496 közérdekű bejelentésből még a bejelentés évében megvalósult 274, a többi csak 1970—71-ben vagy még későbben lesz megvalósítha­tó, mint például az Izabel* la-híd korszerűsítése, a Kossuth Lajos sugárút ren­dezése. a régi börtönőrtelep és a Makkosházi út környé­kének magasnyomású vízel­látása. Hiányosság, hogy gyakran nem ellenőrzik utó­lag, hogy egy-egy közérde­kű bejelentésben felvetett ügy valóban elintéződött-e? A váro^j tanács végrehaj­tó bizottsaga tegnapi ülésén megvitatta a lakosság pa­naszainak és közérdekű be­jelentéseinek intézéséről szóló jelentést, és a munka javítására több határozatot hozott A Csongrád megyei ta­nács vállalatainak gazdasá­gi tevékenysége a gazdasá­gi reform bevezetése óta megélénkült. A vállalatok ugyanakkor elmaradtak azokkal az intézkedésekkel, amelyek a termelésszervezés fejlesztésével növelnék a nyereséget. A csökkentett munkaidő bevezetésére ké­szített intézkedési tervekben szereplő feladatok közül főleg a normaszigorításokat hajtottták végre. Más intéz­kedések elmaradása miatt általában az önköltség nö­vekszik és nem javul a kí­vánt mértékben a termelé­kenység. Egyre inkább szükséges a vállalatok egymásközti kap­csolatának erősítése. Ebben a tekintetben nem mindenütt kedvező a helyzet. Az ipari; < szolgáltató vállalatok alap­anyag-ellátása bizonytalan; még inkább függ a készlete­ző vállalattól, mint koráb­ban. A beszerzés területén azonban jó tapasztalatok is vannak. Különösen bővültek a kereskedelem forrásai, mert sok árut közvetlenül a termelőktől vásárolnak. Meg­élénkültek a kapcsolatok az azonos szakmájú vállalatok között: anyagbeszerzési, mű­szaki fejlesztési feladatok közös megoldására, össze­hangolására a tanácsi víz­müvóllalatok vízügyi, a ker­tészeti vállalatok kertésze­ti egyesülést hoztak létre.' A bérgazdálkodásban még nem kiforrott a vállalati önállóság. A teljesítménybé­rezésben ugyan van előrelé­pés, de a rosszul értelme­zett vállalati, illetve veze­tői érdekek miatt a bérek szintje nem megfelelően ala­kul. Több helyen annyit sem fordítanak béremelésre, mint a megelőző években, amikor a bérváltozást köz­ponti intézkedések írták elő. Tavaly 2 százalékot megha­ladó emelésre sehol sem ke­rült sor.

Next

/
Thumbnails
Contents