Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

Válaszol az illetékes Az albérlő volt az ok Szabad Ef.vetlen adatot felejtett el azért, mert gázmérő órát közölni velünk Stumpf Mi- olyan helyiségben, ahol al­hály (Ságvári utca 6.) olva- szanak is. nem szabad -fél­nénk. akinek panaszát Sza- szerelni, poj ez a gázügy? cím alatt az ar Vita a varos­esztétika kérdéseiről Tévedtek a szegedi a Szabó Tibor október «-i számunk Olva- A befizetett összeget a szegedi olvasónkat felvilá­soink írják rovatában közöl- m®Srendelonek a vállalat gosító budapesti eladók, tük. A levélíró 1966-bun ka- azért flzette vissza- T6,1'1 akik azt állították, hogy a pott engedélyt gáztütésre. ?z "?m akal!® a J?,^®, villanyborotva, amit Szege­l»87-beh fizette be a DÉ- bővítés költségéit kifizetni den 450 forintért, a fővóros­GAZ-nak a szükséges össze- ?z alb^f^.tu.s«nl ,volt ha.j" ban 390 forintért adnak el, get. egy égőfejet felszereltek landó kikö!toztet"1:. A f'az "em szabadáras. Tanulságos nála. majd azonnal le. is ^vezetékinek teljes fel- tehát az a válasz, amit a szerelték. Hosszú várakozás u-!'t,á8at az .InKatlankezelő Vidia kereskedelmi vállalat után 1968-ban visszakapták yallalat a, sz?''egJ Egyet4í: ado" a laP"nk október 29-i a pénzüket. most pedig ,és Jf?"szej végezteti. Az uj szamának Olvasóink írják furcsálkodva látják hogv la- vezetékrendszer nyomáspro- című rovatában Drága vil­kótársaik azonnal 'megkap- nEr A 7 f i V®" h \anVborot™ címmel megje­júk a gázfűtést. PfGAZ Val a,al aJ?g:vaSZt<M le"t panaszra. berendezesek átkötését no- A területet ellátó nagyke­A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat építési T^JK "ra^ffta "íff Teskedelmi vállalat levelé­osztályának hozzánk eljtit- es december 20-i« fejezi be. oen arról olvastunk, hogy tátott válasza szerint ez a Bór arról nem szól a le- mindenfajta import cikkhez gázügy nem miattuk szagos. A vél, hogy Stumpf Mihály hasonlóan, a villanyborotva vállalut 1987 október 2-án gázügyc is megoldódik-e a M a szabad árformába tarto­vette fel a helyszínen a gáz- többiekével együtt, ezt va- ztfc- Ez lehetőséget ad arra, szerelési munka költségve- lószínűleg természetesnek bogy a kereskedelem külön­tését, majd a pénz befizeté- vehetjük. Azt azonban már boző megfontolásokat fi­Sv.- után 1968. január 20-án nem. hogv a költségvetési gyelembe véve alakítsa az megkezdte a szerelést. Ek- összeg befizetése után lehet ar.akat- A VIDIA a „Bebo­kor derült ki. hogy a fal- csak kideríteni: megfelelő-e Sher villanyborotvát 407 ban levő vezeték átmérője a vezeték arra. hogy hasz- í.01ant .5 ,'illíres nagykeres­nem megfelelő, szűk a ke- nálják. Dehát minden jó. kedel"1il ar°n adja a kiske­resztmetszete. E még az is ha a vége jó. már azon sem reskedelemnek. Az az árbe­— erről feledkezett el a érdemes meditálni, hogy mi- vetel-tobblet, ami úgy kelet­panaszos —. hogy abba a lyen helyiségben alhat az kezik- h°SV néhány import­helyiségbe. ahol a gázmérő az albérlő, ha oda gázórát cikk esetében áreltérítést el­órát fel kellett volna szerel- akartak tenni. Azt azonban kalmaznak. a vállalat nyere­ui. időközben Stumpf Mi- jó lenne már természetes- sé8et nem növeli, luily felvett egy albérlőt, nek tudni, hogy ha valaki Ez a többlet arra jó, hogy Nemcsak azért hagyták ab- bajára orvoslást keres, ak- több olyan cikk arát csók­ba tehát a szerelést, mert kor ne feledkezzen meg az keríthessék, amelyet az ere­szűk volt a vezeték, hanem ilyen apróságokról. A városesztétikával kap­csolatban tekintetbe kell vennünk azt is, hogy az esz­tétikai követelményeket és a funkciót a legmesszebbme­nőkig koordináljuk, azaz az esztétika érdekében a város funkciót lehetőleg ne ront­suk. Papp Gyúl;/-' előadásából kicsendült, hogy a városka­pukat és főközlekedési út­vonalakat ki kell hangsú­lyozni, magasépítésű házak­kal kell szegélyezni. Város­építési terveinkben is azt látjuk, hogy a legforgalma­sabb útvonalakat — sugár­utakat, körutakat — több­szintű lakóépületek szegé­lyezik. Kétségtelen, ezek szépek, impozánsak és a városba érkezőre jó hatást gyako­rolnak. Felvetődik azonban az emberben a kérdés: va­jon a lakás, a pihenés szem­A lakosság ember­nyugalmáért pontjából mennyire praktl- sal úgy kialakítani, hogy kus megoldásúak ezek? Jár- . azok hangtompító, hangel­múparkunk. különösen te- nyelő képessége maximálisan hergépkocsijaink. de autóbu- kihasználható legyen szaink is ma még igen zajo­sak. Tehergépkocsi forgal­munk egyre emelkedik és meg kell nézni a nagykörút mai forgalmát nappal, de éjjel Ügy gondoljuk, hogy meg­felelő szakemberek kezében a zöldfelületek ilyenirányú funkciója is jól kihasználha­Nemcsak tó lenne és a városképet is kiadós sem befolyásolná hótrányo­teherforgalom bonyolódik le san. Minden fa. bokor vagy főútvonalainkon, az ottla­kók nyugalmát erősen za­varva. Megfontolandónak látom, hogy a nagyvonalúan, a tetszetős városkép szem­pontjából kialakított nagy lakósűrűségű főútvonalak tervezése, kialakítása meny­nyiben szolgálja /a lakosok embernyugalmát. Amennyi­ben városképi szempontból ez mégis elsőrendű fontossá­gú lenne, úgy legalább igye­kezzünk nagyforgalmú főút­cserje főközlekedési útvona­lainkon sokat tehetne a zaj tompítása — tehát a lakos­ság nyugalma — érdekében. Erre különben már kísérle­tes irodalmi adatok is áll­nak rendelkezésünkre. Ami az újszeged! park vé­detté nyilvánítását illeti, a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk ezt az elhatáro­zást, mert a szórakoztató ipar már így is elég nagy területet igénybe vett ebből vonalaink két oldalát meg- a pihenő jellegű parkunkból, felelő fásítással, bokrosítás- Dr. Vetró János Gyerekcsíny Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Csillának Emese Andrea, Kovács Házasság: Katona István és Péternek és Tótii Olgának Pé­Kis Julianna. Kondor Gyula ter Pál, Roz k Imrének és Már­György és Eöldesl Julianna, ta Margitnak Edit. Gyuris JA­Uorúeiy Károly es Ocsko Mária, nosnak és Górgyan Rozáliának Tltely János -ilhamer és Sziraky Jé nos Atula, Varadl Istvánnak Eva, Mohácsi László Pál és Ke- es Kiss Máriának Erika Mária, méndy Krisztina, Árva Antal és Aklárc Pálnak és• Kószo "oná­Arva Ágnes. Lázár János László nak Gyöngyi Hajdú Ernőnek és cs salánkl Ilona Magdolna, Mol- Balogh Annának Klara nevú nár Sándor és Bakó Rózsa, Fü- gyermekük született, ves Ferenc és Járosi Mária, Vln- Halálozás : Berényi Mtaályné ezé János es Gregus Ilona, Ven- Gyulát Borbála. Márkus Mihály, kel László Miklós és Slha Ro- Krasznai Laszlo István szélpál zálla Ilona, Puskás András és József né O"?1* Rozália, K;ss llordig Katalin Ilona, Kalocsay Hela, Gyórke János Szente Fe­Zoltán és Tőko Mária, Lovas rcnc. Ábrahám Dezső Veverka János József és Plplcz Erzsébet Fcrencné Király Margit. Kot­Anna. Kalotal József Sándor és "encz János, Rucsek György, Horváth Ilona, Rozgonyl János Márton és Bérezi Zsuzsanna há­zasságot kötöttek. Berta István, Lovas Gergely Já­nos, Suba Józsefné Todor-Nagy Rozália, Bóta Imréné Szigel Te­deti áron nehezebben tudná­nak eladni. Ezekre az ár­csökkentésekre és leértéke­lésekre eddig több mint két­szeresét használták fel annak az összegnek, amely abból eredt, hogy egyes import cikkek árát viszont felemel­ték. A vállalat által ellátott | Csongrád és Békés megyé­ben sok vas és műszaki <ftu kerül olcsóbban forgalomba, mint másutt az országban: a belföldi gyártmányú lemez­játszókat 400 forinttál ol­csóbban adják, a minivizort az eredeti 4450 forint helyett 3030 forintért lehet kapni. Villanysütők, kenyérpirítók, rostsütők és grillsütők egyes típusait 142—690 forinttal olcsóbban árulják a két me­gyében, sok lakásvilágítási cikket 20—30 százalékul csökkentett áron hoznak forgalomba. A vállalat — idézhetjük a levél befejező mondatát —, ügyel arra, hogy jogtalan ha­szonszerzés vádja ne illet­hesse, és az új gazdasági mechanizmus árrendszere által rendelkezésére álló le­hetőségekkel egyaránt szol­gálja a kereskedelem és a lakosság érdekeit. .7.i m-J! r4h„m,v rézla, Horváth Sándor. Bitó Ro­Születéa: Váradl Gábornak és m imréné Erdei Juli­Dondó Honának Róbert, Virányi Juli "J'Tl'í" anna, Raffat Edit, Erdődi Mi­Ferencnek és Szabó Magdolná- h41y • A,bm Ferenc Horváth Savanyu 0vula Ilonának nak Noémi Sarolta, Sándornak és Sülj Edit, Ágoston Lajosnak és Ju­hász Elelkánuk Lajos Norbert, Rácz Attilának és Nógrádi Ka­Csomor Dezső. Szántó Jánosné Dobó Margit meghalt. II. KERÜLET Házasság: Vénusz János és o a.,\, n Mayer Etelka, Szabó Andor és taUnnak AttUa, Nagy Antalnak > Márta Piroska. Bálint cs Buknlcz Annának Erika Ger- Anclrás Solymo5i Mária, De gl Jánosnak és Zron ibolyának „ - . , men László Ferenc és Kovács JaU0.s,\..*ehÍr ííal'i., o Piroska, Bálint Gyula és Dombi es Alitisz F.va Máriának Attila Farkas. Terhes Mihálynak és Xyerges Saroltának Zoltán, Hor­tobágyi Józsefnek és Tőrük Évá­nak Ildikó, Virág Lászlónak es Juhász Erzsébetnek Tünde, Faj­nár Józsefnek és Miklós Juszti­nának Katalin, Balogh Miklós­nak és Jakus Évának Attila Miklós. Abrahám-Fúrús Antal­nak és Fodor Rozáliának István, Eva házasságot kötöttek. Halálozás: Baté Józsefné Vass Ilona, Daka Jánosné Pintér Ro­zália. Gabnal Józsefné Kabók Rozália, Pataky Istvánná Albert Mária. Hegedűs Mártonná Tóth Rozália. Darázs Istvánná Eltér Magdolna meghalt. III. KERÜLET Házasság: Varga Mihály és Csomós Erzsébet, Varga Ferenc Sugár Józsefnek és Dénes Esz- és Mészáros Zsuzsanna házassá­ternek Eszter, Nagv Imrének és got kötöttek Prókni Évának Imre Csaba, TI- születés: Bálint Szilveszternek már Pálnak és UrbAn Ilonának es Lázár Ilonának Ilona. Kacsa Zoltán, Szilágyi lmrenek cs Gyula Józsefnek és Kovács Má­Igaz Ilonának Ildikó, Balogh Mi- eianak Hajnulka Judit, Hegyi bolynak és Miklós Erzsebetnck József Gyulának és Horváth Mihály Zoltán. Kiss Mihálynak Eva Annának Tamás, Szlládi Fe­es Sebtik Mariának Mária, rettenek es Zádori Juliannának Kontrusztl Istvánnak és Vari Ferenc. KovArs Péternek és Si­Marlának István Z.solt, Horváth sAk Gyöngyike Rozáliának At­Jozsefnek es Gyertyás Julianna- uiu Péter, Szikszer Imrének és nak József Sándor, dr Gazdag Szekeres Rozáliának Rozália, dr. Antalnak és Ternovsz.ki Klará- sikovanyee Janosnak és Betkó nak Rita Angéla. Tóth Peternek Ilonának János, Leó Gyulának és Vldmár Magdolnának Erika, és Frastaczky Mária Juditnak A Tisza és a vár Lassan köztudatba megy telére. Ezért Szeged főutcá- állott, melynek alapfalait Füle Lajos városrendezőnek jának közvetlen közelében alacsony vízálláskor ma is az a megfogalmazása, hogy nagyobb gonddal kellene kí- láthatjuk a közúti híd fölött. Szeged főutcája a Tisza, sérnünk a vármaradvány sor- Érdemes lenne ezt megmen­Szép és találó ez a mégha- sót. teni, akár fölfalazni. ha tározás, hiszen ez a folyó Papp Gyula előadásában a "em is teljes magasságában, nekünk olyan, mint az oro- város és a Tisza kapcsolata de legalább mellvédmagas* szoknak a Volga. Igaz. pusz- teljes összefüggéseiben me- sagig. a jelenlegi alsó rak­tított is valamikor, és Sze- rül fel. Annyival azonban Part fölött. Itt egy kis fül­ged egyebek között ezért mégis kiegészíteném: sürge- kében el lehetne helyezni a szegény ma műemlékekben, tő az új híd, vagy hidak vár makettjét és az ehhez Múltjának emlékei nélkül megépítése az északi. ké- szükséges ismertető leírást, pedig egy város sokkal sze- sőbb a déli nagykörút irá- Nemcsak szegedieknek, ha­gényebb. Ezért van szükség nyában, s a hidak között a nem idegeneknek is érdekes arra. hogy szeretettel óvjuk Tisza-part és védjük minden műemlé- zése. künket. városias kikép­látnivaló lenne: íme ilyen volt az egykori híres sze­Kevesen tudják már, hogy gedí vár. melynek egyik s«­A kevés között, amelyet a az egykori vár déli sarkán '^ornyan- a,aPfa,a" al~ ímhnln TiiC7„ monli o • • • romboló Tisza meghagyott, __^ , . . . egyik legnagyobb éf^évté- rondella" kerek saroktorony Berniczky József kesebb a vármaradvány, amely mégis eléggé mostoha gyermekünk. Történt ugyan némi áldozattal valamelyes állagmegóvás, de úgy gon­dolom, ez az építészeti em­Gaz a főútvonalon ,, , , ^ , A városesztétika időszerű a fent említett követelmény­lék sokkal többet érdemelne, kérdései Szegeden című so- nek nem felel meg? Aki elolvassa Reizner Já- rozatuk olvasása alapján Semmi más kifogásom nos négykötetes várostörté- van egy kérdésem, illetve netét. Cselebi egyidejű leírá­sait, vagy akár francia for­rásokat. esetlgg szegedi szer­megjegyezni valóm. Ha már esztétikáról van szó: vajon zök — Cs. Sebestyén Károly, Szegeden még senkinek sem Bálint Sándor, Papp Imre — jutott eszébe — illetékes | könyveit Szeged történeimé- szervekre gondolok —, hogy amely "ezt profiljánái fogva rol es emlékeiről, az mee- ... nincs egyelőre, csupán az, hogy az úttest és a villamos­vágány között található gazt távolítsák el. Nem hiszem, hogy nem találnánk Szege­den egy olyan vállalatot, ről és emlékeiről, az meg­érti, hogy városunk nagy múltja ösztönözhet bennün­városunk külföldiek által is oly sokszor érintett útvona­ket jövőnk minél szebbé té- la, a Kossuth Lajos sugárút elvállalná. Vegyszeres gyom­irtással könnyen meg lehet­ne oldani. K. I. Dobozy Imre: Ujn kezd i lehet eni Tóth Péternek és Vldmár Mag­dolnának Anita, Raffai János­nak éa Németh F.ielkának Eri­ka. Kormányos Sándornak Cs haesa Múrianak Erzsébet. BR­Norbert Szabolcs. Szekeres Ist­vánnuk és Horváth Juliannának László. Gulyás Antal Lajosnak és Makra Mártának Ágnes. Lá­zár Józsefnek és Nyilas Ágnes lány Jánosnak és Vágó Zsuzsán- Máriának Eva. Zccskó György­nek és Becski Gizellának György Tamás. Zakar Jánosnak és Acs Irénnek Erika. Fekete Tm-én-k és s-ninr k'-4"" Ftp". nak Gvorgv Zoltán. Farkas Im­rének és Kiss Máriának Imre. nának Ibolya, Soós Istvánnak és Kiss Juliannának Zsolt, Lombos Andrásnak és Türteli Ilonának Katalin Anita. Esik Andrásnak es Nagy Évának András. Veleoz­kl Sándornak és Bora Katalin­ná na! Tóth Gyulának és Németh Ve- tonosl Gézának és Fábián Ilo­ronlkAnak Barbara. Kardos Jó- nának Géza. Sánta Imrének és zsefnek és Nni-'vgvürsv Aranka- Tanács Honának Csaba nevű nnk Aranka Mária Pálfl Gvulá- gyermekük született. ak Attila Zsolt. Viíláes János- Gémes! József Gvulának ég Ber­ni és Rab Ilonának Tibor, kus Máriának Edit Mária. Mar­nak és Rádal Erzsébetnek Fdtna Erzsébet. CBongrédl Imrének és Mogyorós! Erzsébetnek Imre. Gombkötő lsl tannak és Tas Halálozás: Pusztai Jolán, Fa­reaó József, Rózsa Imréné For­ró Erzsébet Huszti Sándor, TA­pai Ferenc meghalt DÉLMAGYARORS/ÁG 1969. KEDD. NOVEMBER 4. 18. Gallai elszomorodik. — Megállj? Hát bizony, már na­gyon inthetne. Már a Kárpátoknál kellett volna, de legkésőbb Bereg­szászon. Sürgesse maga is, esperes úr, mert mire az isten megmozdul, fát vágunk Szibériában. — Fél? Hát maga is? De ön kato­na. Egészséges, kutyabaja... hát miért van itt? — IIol a csudába lennék? Meghív­tak. — Ne értetlenkedjék! A hatá­ron ... ott kellene! De uram, ön már innen van a Dunán, holott ép. egész­séges: trágár módon élcelődik, uram, hát ne szaladt volna idáig, akkor ... Deső leteszi poharát. Ebbpl elég, kár is bosszantani az öreget. — Valóban szaladtunk, esperes úr. Ha jól összeszámolom, vagy ezerkét­száz kilométert. Persze, nem egy­végtében, másfél év alatt. Én tanítottam hittanra, uramisten, — Szégyelbetik magukat! Maga is! ilyen emberekre bízták Mária orszá­gát... — Rendben van, esperes úr. Még jobban szégyelnénk magunkat, ha nem ulóvédként futottunk volna idáig, a visszavonuló csapatokat, köztük német egységeket is fedezve. — De ember, hál nem érti .. — Értem, esperes úr. — Mit? Ne játszunk... Erre a sze­rencsétlen népre, erre a védtelen nyájra rázúdul a front. Irgalomra bízzuk magunkat? Azok irgalmára? Még mindig nincs késő... még most is, ha minden erővel... — A mi erőnk, esperes úr, az öné­vel együtt, akkor kellett volna fel­mérni, amikor a háború elkezdődött. Grétha fáradtan retirál. — Igen, de mit tehetünk, fiam. És akkor is... közönséges szavakat használni, ilyen időkben... Ez az úr, bocsánat, klozetról beszél, miközben én azt se tudom, holnap még miséz­hetek-e. Gallai felhajt egy pohár pálinkát. Ijesztő, mennyit bír inni. — De kérem, Malikinóban nem a klozet volt a fontos. És hogy is ne­vezzem. ahová az ember kakálni jár? Árnyékszéknek? Az szebb? Rendben van. legyen, de ne tessék háborgatni, nekem majd a szívem szakadt meg, Malikinóban ütötte agyon a repesz a legjobb csicskásomat. Emlékszel rá, főhadnagy úr? Rindács Gyulára? Na­gyon derék, jó ember volt szegény, bár én sokszor mérges voltam rá, ez a Rindács pórázra fogott erkölcsű, jehovás ember lévén, csupa rozoga vénasszonyhoz kvártélyozott be en­gem. de egyszer az ágy is rozoga volt. összedőlt, réggel olyan zúzott pofával kerültem elő a szobámból, mintha egy légió harcias szűzzel ve-, rekedtem volna. Gáldy, mintha nem is hallaná az egészet, figyelmesen szívja szivarját, tekintetével a felfelé csavarodó füst útját követve. Szép kis vendéget prezentáltam neki. ezekután rólam is meglehel a véleménye, bár engem mulattat Gallai vaskosságu. Külön­ben mindegy, mit gondol a báró, voltaképpen minden mifidegy. József nesztelenül kinyitja a szalon ajtaját, belép a báróné. Egyedül. Hát a két fia? Nincsenek itthon? Vagy csak nem jönnek vacsorázni? Nem aka­rom megkérdezni, nincs is rá idő. A báróné két évvel idősebb a fér­jénél. haja már szürkül, de alakja akár egy lányé, bőre puha, szeme élénk. Szótlanul bólint, átvonulnak az ebédlőbe. Elsőnek ő ül le, püs­pöklila bársonyruhájában olyan az asztalfőn, a vakitó fehér abrosz fe­lett, mint egy éretten pompázó, dús viola, mielőtt végképp elnyílna. Hideg pontyot eszünk, aztán kevés, de erős húslevest, utána tűzdelt fá­cánt. gombás borjúsültet, ropogósra' pirított dlsznókarajt. Amikor behoz­zák a puncstortát, a báróné maga szeli fel. Ezt ls némán csinálja, egész vacsora alatt egy szót sem szólt, ezért senkinek sefn volt bátorsága beszél­ni. Ügy evett a báróné, a tányérja fölé nézett mindig, valahová mesz­sze. mégis utánozhatatlanul ügyesen bánt a késével, villáiéval. Gallai szeme felragyogott, végre pezsgőt bontanak. Közelebb hajol, de nem tudja elolvasni, milyen márkájú pezsgő. Torkig ette-ilta magát, szal­vétája alatt folyton eresztett a nad­rágszíján. de a poharakba belebugy­gvanó. halvány mustárszínű pezsgő láttán olvan mohó várakozás fogja el nem birja kivárni, hogv az asz­talfőn végre inni kezdjenek. A bá­róné hirtelpn feláll. Ént> csak szálá­hoz érintette a pezsgőspoharat, rög­tön le is tette. Az urának nyújtja kezét. Gáldy kezet csókol, hosszan, mintha ez a kézcsók valami fontosat, szokatlant jelentene. A báróné elin­dul kifelé, de szén szemét könnyek öntik el. visszafordul, és odamegy mindenkihez, mindenki kezet csókol neki. csak az esneres* előzi meg, an­nak tisztára s'kált barna kezére ő hajol le elsőül. Aztán lassan, fejét lehajtva kimegy az ebédlőből. Csend. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents