Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

J Újságírók kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából eredményes munkásságuk elismeréséül újságíróknak kitüntetést adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatával két; ezüst, illetve bronz fokozatával 9—9 újságírót tüntetett ki. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Földes Istvánt, a Népszabadság szerkesztő bizottságának helyettes vezetőjét és Malláth Árpádot, a Népszava rovatvezetőjét. Morvay Sándor, a Délmagyarország olvasószerkesztője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. \ Az érdemrendeket Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke hétfőn az Országház delegációs termében nyújtotta át. A kitüntetések átadá.sánál jelent volt Puílai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese és Siklósi Norbert, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének főtitkára. Szovjet miniszterhelyettesek látogatása Szegeden A Művelődésügyi Minisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó V. F. Sztanyisz, a Szovjetunió felsőoktatási és középfokú szakoktatási miniszterének helyettese, J. A. Koloszova ukrán felsőoktatási miniszterhelyettes és H. Dzsamalo üzbég felsőoktatási minisztériumi főosztályvezető tegnap, hétfőn Szegedre látogatott. A szovjet vendégeket elsőként dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem rektora fogadta, majd a delegáció látogatást tett a Csongrád megyei pártbizottságon, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára adott számukra tájékoztatót. A. V. F. Sztanyisz miniszterhelyettes által vezetett küldöttség a délutáni órákban a Szegedi Tanárképző Főiskolát kereste fel, ahol dr. Hegedűs András igazgató adott tájékoztatást a főiskola munkájáról. A vendégek az esti órákban tértek vissza Budapestre. Földgázt tolultak Has megyében Földgázt találtak a kutatók a Vas megyei Üriújfalu határában, a répcelaki széndioxid mező közvetlen szomszédságában. Az értékes energiát Répcelakra vezetik. Ezzel oldják meg a szénsavgyár és az ország egyik legnagyobb sajtgyárának energia ellátását. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megkezdte a hétkilométeres gázvezeték építését. A szénsavgyár — folyamatban levő általános rekonstrukciója keretében — 10 millió forintot, a sajtgyár pedig 5,25 millió forintot költ a földgáz fűtésre történő átállásra. Mindkét üzem 1971 elején kezdi meg az úriújfalui földgáz hasznosítását. (MTI) Oszt napfényben ötmillió | Nem szabad be vendég Kábelgyári feljegyzés Budapesten tanácskozik az ICC A Hétfőn a Gellért-szálló külön termében megkezdő- j dött az ICCA — az Inter-j national Congress and Convention Association — 8. közgyűlése. A kongresszusokat és konferenciákat szervező utazási irodák nemzetközi tömörülésének ezt a mostani tanácskozását, amelyen 34 ország 65 utazási irodájának, illetve repülőtársaságának és szállodai konszernjének 90 képviselője vesz részt, Moises Shuster. a szervezet elnöke nyitotta rneg. Elmondta, hogy a világon egyre több kongresszust rendeznek, mind nagyobb arányú részvétellel. Szervezésükben kereken 3500 nemzetközi testület vesz részt, de az egész földkerekségen mindössze 86 nagyváros rendelkezik hozzá megfelelő közlekedési hálózattal, szervezési lehetőségekkel, szállítási viszonyokkal, kielégítő kapacitással és korszerű tanácskozó helyiségekkel. A fejlődés azonban igen gyors. A szállodák százait építették, illetve építenek kongresszusi előadótermeket stb. A szállítási vállalatok, köztük a repülőtársaságok is. külön osztályokat, kutató csoportokat alakítanak ezzel kapcsolatos feladataik megoldására. Ezután Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke üdvözölte a közgyűlés részvevőit. Hangoztatta! Budapest kijelölése a mostani közgyűlés szín- j helyéül egyúttal a magyar idegenforgalom jelentőségének növekvő nemzetközi elismerését is bizonyítja. Utalt arra, hogy határainkat az idei év első kilenc hónapjában ötmillió külföldi beutazó és átutazó vendég lépte át. ez pedig nem jelentéktelen szám, figvelembevéve az ország mindössze tízmilliós népességét. Bejelentette, hogy kormányunk és idegenforgalmi vállalataink még tovább kívánják növelni az ország turisztikai fogadóképességét és létesítményeinek színvonalát. Reményét fejezte ki hogy a közgyűlés részvevői személyesen is tapasztalni fogják népünk hagyományos vendégszeretét. amelynek jegyében az IBUSZ ezt a közgyűlést is megszervezte A szakmai tanácskozás a délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. V

AN ANNAK MAR EGY HÓNAPJA, hogy Kiliti Dénes, a Magyar Kábelművek szb titkára lejött Budapestről a szegedi gyárba tájékozódni. Először a munkásokkal akart találkozni. Az őszinteség útjából minden akadályt elhárítandó, a helyi vezetők kíséretét nem igényelte. Műhelyről műhelyre őgyelegve szedegette az észrevételeket, felírkálta a panaszokat, méricskélte a hangulatot. Akkurátus munkát végzett. Friss élményekkel megrakottan kopogtatott ezután a gyári csúcspártvezetőség titkárának ajtaján. Itt is ugyanazokat a kérdéseket tette fel. Osskó Lajosné válaszai megegyeztek a „lent" hallottakkal. Mintha összebeszélt volna az anyaghordó az első számú kommunistával: nemcsak azonos kérdések foglalkoztatták őket, hanem a kérdések megítélése is meglepő hasonlóságot mutatott. A vállalat szakszervezeti vezetője megnyugodva köszönt el a szegediektől. Nem tapasztalt veszélyt az üzemi demokrácia körül. Pedig gyűlik a gond rakásra. Az emberek általában rendesek, szót lehet érteni velük, csakhogy igen megszaporodtak a gyárban. Tíz évvel ezelőtt még 40—50-en ábrándoztak a szegedi kábelgyártás jövőjéről. most meg kevés híján ezres a létszám. Nyilvánvalóan megnőtt a kommunisták gondja. Ez úgy értendő, hogy a gyár bölcsőjét ringatóknak könnyebb volt szótérteni egymással a legsikamlósabb kérdésekben is, manapság azonban elég bajos mind a 965 munkást és alkalmazottat személyesen ismerni. Mert bizony vannak, akik rendhagyó módon viselkednek. Különösen azok, akik alig melegedtek meg itt a felvétel után, máris szedik a sátorfájukat a nagyobb „dohány" reményében. A régiek nem mozdulnak, berendezkedtek itt, mint otthon. Nem az 1610 forintos átlagkeresetet csodálják (van ennél jobb bérezés is más szegedi üzemben), hanem a rokonszenves állapotokhoz ragaszkodnak. A meghallgatás természetes. A párttitkár, vagy az igazgató nem válik ingerlékennyé, ha kiélezve mondják el, ami fáj. Mert néha van miért sziszegni. Szemtelenül kúsznak felfelé az árak. Azt hallják, drágább lesz majd a hús is. Adjon a gyár több lakásépítési kölcsönt! Jobb mindezt a pártnapon, vagy a termelési tanácskozáson szóvá tenni, vagy személyesen elmondani a párttagok valamelyikének, mert kertelés nélkül szokott rá jönni az elfogadható válasz. S amire nem tudnak megnyugtatóan felelni? Az efajta észrevételt, vagy aggodalmat lakkozás nélkül jelzi a pártvezetőség a városi pártbizottságnak, hogy ott is tudjanak róla. Mi a jó együttműködés titka? A pártvezetőség szerint nincs benne ördöngösség. Forradalmi izzítás napról napra? Elkel az is, de csínján kell vele bánni, nehogy hátráltassa a munkát. A munka és a hozzávaló kedv most a legfontosabb. Végigmegy Osskóné egy teremben, s látja, hogy H. V.-né sir. Odamegy, érdeklődik. Nagyon beteg otthon a kislány. Sokáig beszélgetnek erről. Néhány nap múlva H. V.-né lakásán csönget a párttitkár, látogatni jött. Nagy az öröm. a kislány már jobban érzi magát. De legalább olyan jól esik a családnak, hogy az érdeklődés őszintének bizonyult. Ennyi az egész? Nem sokkal több. Érdemes törődni az emberek aprócska ügyeivel, mert viszonozzák egvetértésükkei és helytállásukkal. Mérhető ez? Kakuszi Géza igazgató arról beszél, hogy a kábelgyár idén 8 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi első háromnegyed esztendőben, jóllehet 58 százalékkal kevesebbet túlóráztak. És a jövőt is erre a nagyszerű törzsgárdára építik. Az 1969 évi 500 millió forint helyett 1975-ben 974 millió forint értékű árut szándékoznak gyártani, tehát csaknem kétszeresét termelik a mostaninak, mindössze 280 fős létszámnöveléssel. Szépen alakul a termelékenység mutatója is. Meggyőződésük, hogy erről nem is beszélhetnének a munkások támogatása nélkül. I

TT IS ÖRriKttSGOND A LAKÁS. Harmincnál többen „imádkoznak" kiutalásért, podig a tavaszi osztáskor is négyen, a mostaninál pedig hárman kaptak. Ezen kívül három igényjogosultnak adott a gyár tízezer, illetve tizenötezer forint kamatmentes kölcsönt, mert bejelentették lakásépítési szándékukat. Érthető, hogy csak a régi hűséges szakik számíthatnak a gyár támogatására. S aki itt érzi otthon magát, az tudja: ha más nem is, a pártszervezet mindig emlékezetben tartja jogos igényeit — Hallom, mennyit küszködik némely más üzemben a pártszervezet. Mi az oka, nem tudom innen megítélni, de úgy érzem, én másutt is szépen szót értenék az emberekkel. Törődni kell velük türelemmel és nem szabad ebbe belefáradni. Több mint tíz éves tapasztalat mondatja ezt velem. Igaza lenne Osskó Lajosnénak? F. N. I. Erősödhet a szolgáltatás Szolgáltató iparunk gyerekcipőben jár, a lakosság javíttatási igényeit nem képes megfelelő színvonalon ellátni. A sokasodó gondokon'csak az eddiginél lényegesen erősebb. jobban felszerelt szervizekkel —, azaz üzemekkel, vállalatokkal lehet segíteni. A sajtó örökzöld témája volt hosszú ideig a szolgáltatás és bizony még ma is az, hiszen alapvető változás nem következett be. A szolgáltatás többnyire nem jár nagy nyereséggel, ezért nem szaporodnak a kívánt mértékben a műhelyek. a vállalkozók. Hogyan lehetne mégis változtatni máról holnapra ezen a helyzeten anélkül; hogy új szolgáltató üzemeket hívnának létre? Erre a kérdésre egy nem régen megjelent kormányhatározat felel, amely többek között kimondja, hogy Somogyi Károlyné felvétele Gyógyszálló Harkányban A „reumások Mekkája-' — Harkány — új szállodával gazdagodott: hétfőn avatták fel a Hotel Napsugárt, amely az első gyógyszállója a híres tenkesaljai fürdőhelynek. A következő években erőteljesen fejlesztik a gyógyintézményeket, s a negyedik ötéves tervben — amint az avatóünnepségen Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője bejelentette — háromszázágyas gyógyüdülő és komplett gyógyfürdő intézet épül Harkányban. Ennek a hosszútóvú programnak első eredménye a most megnyílt Napsugár gyógyszálló, amely 15 és fél millió forintba került, s kilencven vendégnek nyújt 1 korszerű, kényelmes szállási es étkezési lehetőséget. (MTI' lehetőleg minden gazdasági szektornak szerepet kell vállalni a lakosság számára nagyon fontos munkában. Érdemes megvizsgálni, hogy mit jelent pontosabban az érdekes és jórészt már a" gyakorlatban is fellelhető megoldás. Az említett kormányhatározat áttanulmányozása után kiderül, hogy a helyi adottságok alapján ipari, kereskedelmi és szállítási vállalatok vagy szövetkezetek alapítólevelét. illetve iparjogosítványait is megváltoztathatják az új feladatkörnek megfelelően. Tehát, ha egy műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozó vállalat ezentúl „fantáziát" iát az általa forgalmazott cikkek javításában, úgy erre kérhet — s az új kormányhatározatnak megfelelően kap — engedélyt. Szegeden több nagyvállalatnál jelentős karbantartó apparátus fejlődött ki: a hűsipari vállalatnál igényes építőmesteri munkákkal megbirkózó „építési" üzemág van. A napokban a Délmagyarország beszámolt arról. hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság új üzemét nagyrészt saját építő brigádja emeli. Felvetődik a kérdés, ! vajon ezeknek, a gépekkel felszerelt brigádoknak nem jutna-c ideje — az üzem dolgozói által megrendelt lakásépítkezésekre — ha éppen nagyvállalatnál nincs rá szükség. Biztos akadna, hiszen a karbantartás. a TMK tevékenység természetétől adódik. hogy nem folyamatosan köti le művelőit. Elvileg mindkét vállalat ilymódon kibővítheti iparjogosítványát, alapítólevelét — s célszerűbben hasznosíthatja brigádjait. De ugyanilyen alapokon késztermékeket gyártó szegedi szövetkezetek. gyárak — amennyiben számukra és a vásárlók számára is jó — saját mintaboltot, szervizt nyithatnak. A Kenderfonóés Szövőipari Vállalat mintaboltja mellett elképzelhetőnek tartjuk, hogy a Szegedi Ruhagyár sem fizetne rá egy ilyen próbálkozásra. Feltétlenül figyelmet érdemel a napokban megvalósult „új" szolgáltatás is: a Szegedi Sütőipari Vállalat, nyilván szállítóeszközeinek gazdaságos kihasználására — a fűtőolaj házhozszállítását vállalta. Számos példát lehejue idézni a szegedi lehetőségekre, s biztos, a jövőben akadnak újabb vállalkozók, akik egy-egy „szűk" keresztmetszeten enyhítenek. Matkó István KEDD, 1969. NOVEMBER 4. DÉLMAGYARORSZÁG: 5