Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

J Újságírók kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából ered­ményes munkásságuk elis­meréséül újságíróknak ki­tüntetést adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatával két; ezüst, illet­ve bronz fokozatával 9—9 újságírót tüntetett ki. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Földes Istvánt, a Népsza­badság szerkesztő bizottsá­gának helyettes vezetőjét és Malláth Árpádot, a Népsza­va rovatvezetőjét. Morvay Sándor, a Délmagyarország olvasószerkesztője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. \ Az érdemrendeket Várko­nyi Péter, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke hétfőn az Országház de­legációs termében nyújtot­ta át. A kitüntetések átadá­.sánál jelent volt Puílai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Népszabadság főszer­kesztője, Katona István, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese és Siklósi Norbert, a Magyar Üjságírók Orszá­gos Szövetségének főtitkára. Szovjet miniszterhelyettesek látogatása Szegeden A Művelődésügyi Minisz­térium vendégeként hazánk­ban tartózkodó V. F. Szta­nyisz, a Szovjetunió felsőok­tatási és középfokú szakokta­tási miniszterének helyette­se, J. A. Koloszova ukrán felsőoktatási miniszterhelyet­tes és H. Dzsamalo üzbég felsőoktatási minisztériumi főosztályvezető tegnap, hét­főn Szegedre látogatott. A szovjet vendégeket elsőként dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem rektora fogadta, majd a de­legáció látogatást tett a Csongrád megyei pártbizott­ságon, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titká­ra adott számukra tájékoz­tatót. A. V. F. Sztanyisz mi­niszterhelyettes által vezetett küldöttség a délutáni órákban a Szegedi Tanárképző Főis­kolát kereste fel, ahol dr. He­gedűs András igazgató adott tájékoztatást a főiskola mun­kájáról. A vendégek az esti órákban tértek vissza Buda­pestre. Földgázt tolultak Has megyében Földgázt találtak a kuta­tók a Vas megyei Üriújfalu határában, a répcelaki szén­dioxid mező közvetlen szom­szédságában. Az értékes energiát Répcelakra vezetik. Ezzel oldják meg a szénsav­gyár és az ország egyik leg­nagyobb sajtgyárának ener­gia ellátását. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megkezdte a hét­kilométeres gázvezeték épí­tését. A szénsavgyár — fo­lyamatban levő általános rekonstrukciója keretében — 10 millió forintot, a sajt­gyár pedig 5,25 millió forin­tot költ a földgáz fűtésre történő átállásra. Mindkét üzem 1971 elején kezdi meg az úriújfalui földgáz hasz­nosítását. (MTI) Oszt napfényben ötmillió | Nem szabad be vendég Kábelgyári feljegyzés Budapesten tanácskozik az ICC A Hétfőn a Gellért-szálló külön termében megkezdő- j dött az ICCA — az Inter-j national Congress and Con­vention Association — 8. közgyűlése. A kongresszuso­kat és konferenciákat szer­vező utazási irodák nemzet­közi tömörülésének ezt a mostani tanácskozását, amelyen 34 ország 65 uta­zási irodájának, illetve re­pülőtársaságának és szállo­dai konszernjének 90 kép­viselője vesz részt, Moises Shuster. a szervezet elnöke nyitotta rneg. Elmondta, hogy a világon egyre több kongresszust rendeznek, mind nagyobb arányú részvétellel. Szerve­zésükben kereken 3500 nem­zetközi testület vesz részt, de az egész földkerekségen mindössze 86 nagyváros ren­delkezik hozzá megfelelő közlekedési hálózattal, szer­vezési lehetőségekkel, szál­lítási viszonyokkal, kielégítő kapacitással és korszerű ta­nácskozó helyiségekkel. A fejlődés azonban igen gyors. A szállodák százait építet­ték, illetve építenek kong­resszusi előadótermeket stb. A szállítási vállalatok, köz­tük a repülőtársaságok is. külön osztályokat, kutató csoportokat alakítanak ezzel kapcsolatos feladataik meg­oldására. Ezután Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke üdvözölte a közgyűlés részvevőit. Han­goztatta! Budapest kijelölé­se a mostani közgyűlés szín- j helyéül egyúttal a magyar idegenforgalom jelentőségé­nek növekvő nemzetközi el­ismerését is bizonyítja. Utalt arra, hogy határain­kat az idei év első kilenc hónapjában ötmillió külföl­di beutazó és átutazó ven­dég lépte át. ez pedig nem jelentéktelen szám, figve­lembevéve az ország mind­össze tízmilliós népességét. Bejelentette, hogy kor­mányunk és idegenforgalmi vállalataink még tovább kí­vánják növelni az ország turisztikai fogadóképességét és létesítményeinek színvo­nalát. Reményét fejezte ki hogy a közgyűlés részvevői személyesen is tapasztalni fogják népünk hagyományos vendégszeretét. amelynek jegyében az IBUSZ ezt a közgyűlést is megszervezte A szakmai tanácskozás a délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. V AN ANNAK MAR EGY HÓNAPJA, hogy Kiliti Dénes, a Magyar Ká­belművek szb titkára lejött Bu­dapestről a szegedi gyárba tájékozódni. Először a munkásokkal akart találkozni. Az őszinteség útjából minden akadályt elhárítandó, a helyi vezetők kíséretét nem igényelte. Műhelyről műhelyre őgyelegve szedegette az észrevételeket, felírkálta a panaszokat, méricskélte a hangulatot. Akkurátus munkát végzett. Friss élményekkel megrakottan kopog­tatott ezután a gyári csúcspártvezetőség titkárának ajtaján. Itt is ugyanazokat a kérdéseket tette fel. Osskó Lajosné vála­szai megegyeztek a „lent" hallottakkal. Mintha összebeszélt volna az anyaghordó az első számú kommunistával: nemcsak azonos kérdések foglalkoztatták őket, ha­nem a kérdések megítélése is meglepő ha­sonlóságot mutatott. A vállalat szakszervezeti vezetője megnyugodva köszönt el a szegediektől. Nem tapasztalt veszélyt az üzemi demok­rácia körül. Pedig gyűlik a gond rakásra. Az embe­rek általában rendesek, szót lehet érteni velük, csakhogy igen megszaporodtak a gyárban. Tíz évvel ezelőtt még 40—50-en ábrándoztak a szegedi kábelgyártás jö­vőjéről. most meg kevés híján ezres a lét­szám. Nyilvánvalóan megnőtt a kommu­nisták gondja. Ez úgy értendő, hogy a gyár bölcsőjét ringatóknak könnyebb volt szótérteni egymással a legsikamló­sabb kérdésekben is, manapság azonban elég bajos mind a 965 munkást és alkal­mazottat személyesen ismerni. Mert bi­zony vannak, akik rendhagyó módon vi­selkednek. Különösen azok, akik alig me­legedtek meg itt a felvétel után, máris szedik a sátorfájukat a nagyobb „dohány" reményében. A régiek nem mozdulnak, berendezked­tek itt, mint otthon. Nem az 1610 forintos átlagkeresetet csodálják (van ennél jobb bérezés is más szegedi üzemben), hanem a rokonszenves állapotokhoz ragaszkod­nak. A meghallgatás természetes. A párt­titkár, vagy az igazgató nem válik inger­lékennyé, ha kiélezve mondják el, ami fáj. Mert néha van miért sziszegni. Szem­telenül kúsznak felfelé az árak. Azt hall­ják, drágább lesz majd a hús is. Adjon a gyár több lakásépítési kölcsönt! Jobb mindezt a pártnapon, vagy a termelési tanácskozáson szóvá tenni, vagy szemé­lyesen elmondani a párttagok valamelyiké­nek, mert kertelés nélkül szokott rá jön­ni az elfogadható válasz. S amire nem tudnak megnyugtatóan felelni? Az efajta észrevételt, vagy aggodalmat lakkozás nélkül jelzi a pártvezetőség a városi párt­bizottságnak, hogy ott is tudjanak róla. Mi a jó együttműködés titka? A párt­vezetőség szerint nincs benne ördöngös­ség. Forradalmi izzítás napról napra? El­kel az is, de csínján kell vele bánni, ne­hogy hátráltassa a munkát. A munka és a hozzávaló kedv most a legfontosabb. Végigmegy Osskóné egy teremben, s lát­ja, hogy H. V.-né sir. Odamegy, érdeklő­dik. Nagyon beteg otthon a kislány. So­káig beszélgetnek erről. Néhány nap múl­va H. V.-né lakásán csönget a párttitkár, látogatni jött. Nagy az öröm. a kislány már jobban érzi magát. De legalább olyan jól esik a családnak, hogy az érdeklődés őszintének bizonyult. Ennyi az egész? Nem sokkal több. Ér­demes törődni az emberek aprócska ügyeivel, mert viszonozzák egvetértésük­kei és helytállásukkal. Mérhető ez? Ka­kuszi Géza igazgató arról beszél, hogy a kábelgyár idén 8 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi első háromnegyed esztendőben, jóllehet 58 százalékkal ke­vesebbet túlóráztak. És a jövőt is erre a nagyszerű törzsgárdára építik. Az 1969 évi 500 millió forint helyett 1975-ben 974 millió forint értékű árut szándékoznak gyártani, tehát csaknem kétszeresét ter­melik a mostaninak, mindössze 280 fős létszámnöveléssel. Szépen alakul a ter­melékenység mutatója is. Meggyőződésük, hogy erről nem is beszélhetnének a mun­kások támogatása nélkül. I TT IS ÖRriKttSGOND A LAKÁS. Harmincnál többen „imádkoznak" kiutalásért, podig a tavaszi osztás­kor is négyen, a mostaninál pedig hár­man kaptak. Ezen kívül három igényjo­gosultnak adott a gyár tízezer, illetve ti­zenötezer forint kamatmentes kölcsönt, mert bejelentették lakásépítési szándéku­kat. Érthető, hogy csak a régi hűséges szakik számíthatnak a gyár támogatásá­ra. S aki itt érzi otthon magát, az tudja: ha más nem is, a pártszervezet mindig emlékezetben tartja jogos igényeit — Hallom, mennyit küszködik némely más üzemben a pártszervezet. Mi az oka, nem tudom innen megítélni, de úgy ér­zem, én másutt is szépen szót értenék az emberekkel. Törődni kell velük türelem­mel és nem szabad ebbe belefáradni. Több mint tíz éves tapasztalat mondatja ezt velem. Igaza lenne Osskó Lajosnénak? F. N. I. Erősödhet a szolgáltatás Szolgáltató iparunk gye­rekcipőben jár, a lakosság javíttatási igényeit nem ké­pes megfelelő színvonalon ellátni. A sokasodó gondo­kon'csak az eddiginél lénye­gesen erősebb. jobban fel­szerelt szervizekkel —, azaz üzemekkel, vállalatokkal le­het segíteni. A sajtó örökzöld témája volt hosszú ideig a szolgáltatás és bizony még ma is az, hiszen alapvető változás nem következett be. A szolgáltatás többnyire nem jár nagy nyereséggel, ezért nem szaporodnak a kívánt mértékben a mű­helyek. a vállalkozók. Hogyan lehetne mégis vál­toztatni máról holnapra ezen a helyzeten anélkül; hogy új szolgáltató üzeme­ket hívnának létre? Erre a kérdésre egy nem régen megjelent kormányhatározat felel, amely többek között kimondja, hogy Somogyi Károlyné felvétele Gyógyszálló Harkányban A „reumások Mekkája-' — Harkány — új szállodá­val gazdagodott: hétfőn avatták fel a Hotel Napsugárt, amely az első gyógyszállója a híres tenkesaljai fürdő­helynek. A következő években erőteljesen fejlesztik a gyógyintézményeket, s a negyedik ötéves tervben — amint az avatóünnepségen Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője bejelentette — háromszáz­ágyas gyógyüdülő és komplett gyógyfürdő intézet épül Harkányban. Ennek a hosszútóvú programnak első ered­ménye a most megnyílt Napsugár gyógyszálló, amely 15 és fél millió forintba került, s kilencven vendégnek nyújt 1 korszerű, kényelmes szállási es étkezési lehetőséget. (MTI' lehetőleg minden gazdasá­gi szektornak szerepet kell vállalni a lakosság számá­ra nagyon fontos munká­ban. Érdemes megvizsgálni, hogy mit jelent pontosabban az érdekes és jórészt már a" gyakorlatban is fellelhető megoldás. Az említett kormányhatá­rozat áttanulmányozása után kiderül, hogy a helyi adottságok alapján ipari, kereskedelmi és szállítási vállalatok vagy szövetkeze­tek alapítólevelét. illetve iparjogosítványait is meg­változtathatják az új fel­adatkörnek megfelelően. Te­hát, ha egy műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozó vállalat ezentúl „fantáziát" iát az általa forgalmazott cikkek javításában, úgy erre kérhet — s az új kormány­határozatnak megfelelően kap — engedélyt. Szegeden több nagyválla­latnál jelentős karbantartó apparátus fejlődött ki: a hűsipari vállalatnál igényes építőmesteri munkákkal megbirkózó „építési" üzem­ág van. A napokban a Dél­magyarország beszámolt ar­ról. hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság új üze­mét nagyrészt saját építő brigádja emeli. Felvetődik a kérdés, ! vajon ezeknek, a gépekkel felszerelt brigádoknak nem jutna-c ideje — az üzem dolgozói által megrendelt lakásépítkezésekre — ha éppen nagyvállalatnál nincs rá szükség. Biztos akadna, hiszen a karbantar­tás. a TMK tevékenység ter­mészetétől adódik. hogy nem folyamatosan köti le művelőit. Elvileg mindkét vállalat ilymódon kibővíthe­ti iparjogosítványát, alapító­levelét — s célszerűbben hasznosíthatja brigádjait. De ugyanilyen alapokon kész­termékeket gyártó szegedi szövetkezetek. gyárak — amennyiben számukra és a vásárlók számára is jó — saját mintaboltot, szervizt nyithatnak. A Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat min­taboltja mellett elképzelhe­tőnek tartjuk, hogy a Szegedi Ruhagyár sem fizetne rá egy ilyen pró­bálkozásra. Feltétlenül figyelmet érde­mel a napokban megvalósult „új" szolgáltatás is: a Sze­gedi Sütőipari Vállalat, nyil­ván szállítóeszközeinek gaz­daságos kihasználására — a fűtőolaj házhozszállítását vállalta. Számos példát lehejue idézni a szegedi lehetősé­gekre, s biztos, a jövőben akadnak újabb vállalkozók, akik egy-egy „szűk" kereszt­metszeten enyhítenek. Matkó István KEDD, 1969. NOVEMBER 4. DÉLMAGYARORSZÁG: 5

Next

/
Thumbnails
Contents