Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Meghalt Füssy László A Magyar Kommunista Part egyik legrégibb tagja es költészetünk ismert alakja költözött el körünkből Füssy László, a Szocialista Hazá­«at Érdemrend és a Mun­ka Érdemrend ezüst foko­zatának tulajdonosa 70 éves korában, pénteken este csendben elhunyt. Füssy a munkásmozgalmi életet, mint a Magyaróvári Agrártudományi Főiskola 19 éves hallgatója kezdte. A Tanácsköztársaság kiki­áltása után néhány nappal már megalakította a főis­;koLán a „Magyar gazda­tisztek és gazdák szakszer­vezete magyaróvári cso­portját". A főiskola 150 eves fennállása alkalmából kiadott emlékkönyv szerint a vezetőség azonban távol állott attól, hogy „kommu­nista érzelmű legyen, kivé­ve az egyetlen Füssy Lász­lót.. j" Forradalmi hittel és len­dülettel vetette magát a szocialista rend megteremté­séért Indult küzdelembe. Másodéves hallgatóként, a helyi ^kommunista hetilap, a Szebb Jövő munkatársa lett A Vörös Hadseregbe is az elsók között lépett be, s írásaiban előrelátóan figyel­meztet az ellenforradalom veszélyére. „Iszonyú lesz a fehérterror és elvesztünk mindent, amiért élni érde­mes ..." — írja egyik cik­kében. Aa utolsó pillana­tig küzdött a proletárdikta­túra fenntartásáéit, s ami­kor az ellenforradalom a fővárosban már hatalmon volt, ő még a laktanyákat járta és a katonák kőzött agitált. Sorsa hamarosan úgy alakult, ahogy megjö­vendölte: a karhatalmi pá­ra ncsnokság a Szebb Jövő­ben megjelent cikkei miatt letartóztatta és hatévi bör­tönre ítélték. A felszaba­dulásig rendőri felügyelet alatt állott. A felszabadulás után már megjelenhettek versei. Kö­zülük számosat közölt a Délmagyarország is. Fájó szívvel búcsúzunk Füssy Lászlótól, a soha meg nem alkuvó, diákkorá­ltól számított kommunistá­tól, a költőtől. Jenő István Izléssxociológiai vizsgálatok Nyilatkozat a TIT művészeti választmányának üléséről Három napon át, csütörtö­kön. pénteken és szomba­ton. Hódmezővásárhelyen tanácskozott a TIT művé­szeti választmányának ple­náris ülése. A konferencián helyettese szó­rovatveze.ö lalt fel. — A plenáris ülésnek nem az volt a célja, hogy valamiféle konkrét progra­,_ . _ , mot vagy határozatot dol­17 megye es Budapest mint- gozzon ki A felszólalások egy 60 ismeretterjesztési szakembere vett részt. A konferencia befejeztével ennek megfelelőer. hang­zottak el. A háromnapos tanácskozás az megkértük Vitányi Ivánt, a jesztés szakembereinek esz­muveszeti valasztmány tit- mecseréie volt. kárát, tájékoztassa olvasóin­kat a plenáris ülés anyagá­ról. — A tanácskozáson igen fontos problémaként szere­- A vitaindító előadást ^sszint vizsgálatá­nak ugye. Ezzel kapcsolat­ban nincsenek illúzióink, mégis az ízlést csak általa- . , nosságban ismerjük. A ple- amt nagyon fontos, minőségi náris ülés hangsúlyozottan munkara van szükség, mutatott rá az ízlésszocio­lógiai vizsgálatok, felmérő — mondotta Vitányi Iván — Balogh Jenő. a Képzőművé­szeti Főiskola tanára tartot­ta az ízlésnevelés problé­máiról, korrefererskénl La­ezó Zoltán, a Zeneművésze­ti Főiskola miskolci tago­plenáris ülés nyomatékosan hangsúlyozta, hogy egyrészt folytatni kell az ismeretter­jesztő-ízlésnevelő munkát az ifjúság között, másrészt ala­posabba nmeg kell vizsgál­ni a fiatalok ízlésszmtjét. — Hogy milyen a néptö­megek ízlése. az végered­ismeretter- menyben társadalmi okok következménye, tehát nem egyszerűen az ismeretter­iesztő munka függvénye. Ezért nem is lehetne vala­miféle hirtelen megszerve­zett kampánnyal lényeges változásokat elérni. Hossza­dalmas, lassú munkára, és Behegednek-e a sebek? zatának igazgatója, Szűcs sek fontossagara A kutatas Andor, a televízió főosztálv- "Syan nem feladata a TIT­vezetöje és Bölcs István."a nek- de egyrészt segithett, rádió ifjúsági osztályának másvészt ismeretterjesztő munkáját nyilvánvalóan ba­A háromnapos plenáris ülés éppen ezt a minőséget vizs­gálta és kutatta. Nyugdíjas találkozó Terített asztal várta teg­nap délután a 10-es AKÖV nyugdíjasait a vállalat nagy­termében : a hagyományos nyugdíjastalálkozót rendezte meg a vállalat vezetősége, MSZMP-szervezete és szak­szervezete. 154 meghívót küldtek ki, s a volt dolgo­zók meg is érkeztek a tisz­teletükre rendezett ünnep­ségre Hevesi István, a 10. számú AKÖV pártszerveze­tének csúcstitkára és Tom­bácz Sándor szakszervezeti titkár köszöntötte az egy­begyűlteket, majd dr. Bérezi Mihály gazdasági igazgató­helyettes tartott beszámolót a vállalat munkájáról, ered­ményeiről és jelenlegi gond­jairól. A KISZ-isták műsorában az idén Fülöp Mária és Nagy István mondtak verset. A baráti találkozó az esti órák­ban ért véget. Az öngyilkosság — szeren­cséré — kísérlet maradt, mert a szomszédok észre­vették a gázszivárgást, a gyorsan klinikára szállított asszonyt pedig a lelkiisme­retes orvosok megmentet­ték. Azóta hónapok teltekel, s úgy látszik, a végső meg­gondolatlanságra késztető leld sebek is behegedtek. Mégis helyesebb, ha az eset­ről példálózunk, most még a szereplók megnevezése nélkül. Azért így, feltétele­sen, mert az ügy teljes tisz­tázása még a bajkeverőkre vár, s ha ez tovább késik, már hivatalos szervek előtt kell pontot tenni a végé­re. Az asszonyt 5—6 év vá­lasztja el a nyugdíjkorha­tár tóL Még a harmincas évek végén végezte el — kitüntetéssel — a felsőke­reskedelmi iskolát. Állásba került, s a felszabadulás után a számviteli munkához szükséges előírt képesítése­ket is megszerezte. Volt ki­sebb vállalatnál főkönyvelő, legutóbb pedig országos vállalat helyi gyárában cso­portvezetőként tevékenyke­dett Munkájával, szakértel­mével mindig, mindenütt elégedettek voltak, a dicsé­retekből, jutalmazásokból sohasem maradt ki. Anyját tartotta, fiát nevelte, a tár­sadalmi kötelezettségeknek is eleget tett pártszervezeté­ben és a népi ellenőrzési bi­zottságban. Ez év elején kezdték há­borgatni a munkahelyén. Közvetlen főnöke volt isko­latársának, barátjának kitet­ték a szűrét az egyik vál­lalattól. Helyet kellett csi­nálni neki. S a főnök az asszony munkájában — ami évek során nem fordult elő! — egyre több hibát „fede­zett fel". Mondva csinált dolgok voltak ezek. Jól tud­ta mindkét fél, s az asszony védeni próbálta igazát Eb­ből azután ki lehetett sütni az összeférhetetlenség minő­sítését is. Summa suramá­rum — mint aki munka­köre ellátására nem alkal­mas — felmondtak az asz­szonynak. Munkájára a fel­mondási idő alatt sem tar­tottak igényt Még alig kelt fel az íróasztalától, helyére került a nála jobb kapcso­latokkal rendelkező, erre a posztra kiszemelt barát Az asszony pedig kinyitot­ta lakásán a gázcsapot Felépülése után Pesten la­kó és dolgozó nővére magá­val vitte. A fővárosban szak­májának megfelelően alkal­mazta az egyik országos tu­dományos intézet először csak meghatározott időre, szerződéses alapon, mert véglegesítéséhez az előző munkaadd róla alkotott, írásba foglalt véleménye, mi­nősítése kellene. Ennek a megküldése azonban már hónapok óta késik, hiszen — érthető —, hogy dilemmát okoz a minősítés olyan, év­tizedek óta elismert szakem­berről, akit máról holnapra alkalmatlannak bélyegeztek. A „békát" azonban le kell nyelni valakinek, s ez a va­laki minden bizonnyal nem az igazságtalanul megbántott asszony lesz. Akit egyébként kéthónapi „ismerkedés" után az új helyen az elő­ző vállalat minősítése nél­kül is véglegesítettek, s je­lenleg 600 forinttal maga­sabb a havi fizetése, mint emitt a felmondás előtt volt Kérdés, hogy mindezek el­lenére végleg behegedtek-e az oktalanul ejtett sebek. K. J. Marlzy Johanna szólóestje A rokonszenves svájci művésznő csendesen érkezett Szegedre, minden különö­sebb cím. rang, verseny­skalp nélkül. legalábbis nem hozott magával közön­ségcsalogató propagandát. A jól értesült annyit tudhatott felőle, magvar származású, szülei Budapesten élnek, elő­zőleg a zeneakadémián is koncertezett, s hogy hang­szere állítólag a heeedűs­fenomén Bronislaw Huber­mann Stradiváriusa. Martzy Johanna amilyen szerényen jött, úgy is távozott Szeged­ről — még telt házat sem vonzott pénteken a Tisza szállóban —. csupán annyi tőrtént. hogy közben remek szólóestet adott. A jelzőt: rokonszenves, tulajdonképpen játékának kölcsönöztem, de ilyen volt egész egyénisége, jelenléte a koncertdobogón — s műsora is. Bach a-moll szólószoná­taja a művészjegyek nagy iskolája. Vivaldi D-dúr szo­nátájával a barokk Ízlést. Sztravinszkij Duo eoncer­tantjával és a Ravel-szoná­tával (sőt a ráadásokkal is) a kor szellemet, levegőjét, hangulatát értő-érző mű­vész szólt hallgatóihoz. Amiben kétséget kizáróan meggyőzött tehetségéről: Bach szólószonátája volt — s ezzel sok mindent meg­mondtunk. Ha hiányzik is belőle a kivételesen nagyok in­tuíciója. szuggesztív tolmá­csolása; kulturált, feltűnően szép tónusú hegedűjátéka (abban a Stradiváriban le­het valami!), korrekt szó­lamvezetése, biztos stílusér­zéke kitűnő muzsikusra vall. Ilyenkor szokás hozzátenni még: jó tanára is lehetett. A zongorán közreműködő Hajdú István inkább kísérő, mint egyenrangú partner volt. V. I. tékonyabban tudja majd folytatni, ha pontos ismere­tei lesznek az ízlésszintről. — A tanácskozás második vitapontja a művészeti is­meretterjesztés módszere, gyakorlata körül alakult ki. Hogyan lehet, hogyan kell a művészeti alkotásokról be­szélni, hogy valóban köze­lebb kerüljenek a hallga­tókho®, a közönséghez. Meg­egyezett a plenáris ülés ab­ban, hogy nem pusztán is­mereteket kell terjeszteni, hanem élményt kell adni a hallgatóságnak, illetőleg ér­zékennyé kell tenni a prob­lémák iránt; az előadások után is tudjon és akarjon foglalkozni az adott témá­val. Miskolc környékén pél­dául úgy tartottak előadást Kodály Psalmusáról ter­melőszövetkezeti parasztok­nak, hoev elénekeltették ve­lük a mű fő témáját. A ta­nácskozáson sok ilyen és eh­hez hasonló példát mondtak el a művészeti ismeretter­jesztésnek szinte minden ágazatában. — Terjedelemesem foglal­kozott a tanácskozás az if­júság körében végzett izlés­nevelés problémáival, kiin­dulva abból, hogy a fiatalok között igen nagy a művé­szet iránti fogékonyság. A Koronázatlan királynő a hagyma ben és minőségben. Ezek­nek ara egyelőre nagyon kedvező: Pécstől Szolnokig három forint alatt adták a burgonyát, két-három forin­tért az almát. S ha az üveg­házi paradicsom már csak a boltokban büszkélkedik — szőlő és saláta is akadt még Bár a meteorológiai tél kezdetéig még van néhány hét, a piacosok számára már megjött. Hozzá kell szokni most már valóban az idő­járás által elkényeztetett há­ziasszonyoknak is, hogy vé­get ér az eddig tapasztalt árubőség. Legföljebb — ahogy a tapasztalat mutatja az első téli piacon. — karácsonyig baromfiból bőven lesz választék. Sok a pulyka, liba, kacsa is. A piac koronázatlan ki­rálynője Szegeden még min­dig a vöröshagyma, nem szólva természetesen a bab­ról, ami most már az ínyenc­ségek közé számít: a fehér­nek tizenöt, a tarkának hu­Aru ára (-tói -lg) Alma kg Körte kg Szőlő kg Mák kg Dió kg Gyökér kg Sárgarépa kg Karfiol kg Kelkáposzta kg — S — K — 7 — 38 — 18 — 6 Fehérkáposzta kg szónkét forintba kerül liter- spenót kg je. Érdekes az is, hogy — zöldpaprika kg Makó közelléte semmit sem ?"lata, db , .. .. , Vöröshagyma kg számit — a vöröshagyma ara Fokhagyma kg az országos átlag fölött van. Tojás db Akárcsak az ország vala- Csirke kg mennyi piacán, Szegeden is £„"kkak|L bőven van zöldség, burgonya nuott liba kg és alma. Minden mennyiség- Hízott kacsa kg í — 3 — 2 — % — » — 1 — 5,50— 22 — 24 1,80— 2 24 — 28 24 26 — 28 30 — 32 28 — 30 3 6 4 2,20 5 1 1,20 7 A te ellátás javítása A közelmúltban sok pa­nasz volt a tejellátásra: Sze­geden a délutáni és az esti órákban már nem lenetetx tejet kapni. Mint minden esztendőben, az idén is meg­szűnt a nyári időszakban szokásos délutáni kiszállítás amint a hideg idő beköszön­tött, viszont ez zavarokai okozott a folyamatos ellá­tásban. A tejüzem igen ru­galmasan intézkedett: de­cember 1-től újra szállít dél­után néhány forgalmasabb boltba a délutáni órákban fehér fóliával lezárt palac­kozott tejet. Ezek a boltok; az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat l-es (Petőfi Sán­dor sgt 55.), 8-as (Széchenyi tér 6.), 29-es (Marx tér 6 ), 31-es (Kölcsey u. 5.), 43-as (tarjántelepi ÁBC), 79-es (Hunyadi János sgt. 39.). és az újszegedi ÁBC-áruháza Ezenkívül a Csemege Válla­lat 109-es számú (Széchenyi tér 8.) és a 110-es számú (Kárász utca 3.) üzlete is. valamint a 8-as számú Vá­rosellátó Bolt (Széchenyi tér) üzlete kap délutánonként friss tejet. Pécsi Balett — másodszor váltva jól begyakorolt moz­A szemüvegboltok élet nagyságú fotókisasszonyának dulatokra. kezében megint ott ékeske- Az Etűdöket a dett Szöllősy András zenéjére szerzet t Oly korban éltem... című táncjáték követte. Ez a Rad­nóti-vers inspirálta munka már több hagyományos ele­ahogy a Pécsi Balett met tartalmaz, s így vala­vendégjátékakor, úgy mivel kevesebbet ad a pé csieket jellemző mozdulatvi­lágból. (Hasson bár laikus okvetetlenkedésnek, akkor ls megjegyezzük: furcsa volt a a szöveg, sajnáljuk, de minden belépő elkelt. A sze­rényen dicsekvő értesítést már rutinbiccentéssel fogad­ták a színházba érkezők, hi­szen első most is várható volt min­den szék előzetes — de még milyen előzetes! — elfogla­lása. A megismétlődött nagy fehér ruhás lány fejcsóváló érdeklődést könnyű lenne az — tehát hétköznapian direkt együttes hírével magyaráz- — tiltakozását látni a Cou­ni — kaptak már itt „fél- perin-etűdök egységesen el­háztól" negyedtapsokat többször és többfelé emlege­tett színpadbenépesítők is! —; az ezer-egynéhány jegy negyedtapsokat vont koreográfiája után.) A balettest műsorát a Mit takar a kalapod? című kb; játék zárta. Kincses József nvL\Ó%cf nem tul e^éni muzsikajarii "ya! - m-t T színes jelmezekben testkozelbol tapasztalt tehet­es az „„„„ _ - j ... . ^^^"ezekhez illó groteszk mai sege, e garda altal színre dulatokkal vitt táncok különös értéke terelte ismét az elővételi pénztárakhoz. A pénteki balettest ven­dégei ezúttal is hálásak le­hetnek jegyváltó igyekezetü­kért: amit a Szegedi Nem­zeti Színházban láttak, az méltó volt a nehezen csitu­ló vastapsokra. Nyitódarabként most az Etűdök No. 2. című, Coupe­pördültek ki és be a táncosok, hogy aztán — remek ötletként — fejük­re boruljon a zsinórpadlás ról leszálló óriás kalap. A táncosok, szólisták? A fentiekben is dicsértük őket. s ha még ide Írjuk: már Bretus Mária, Uhrik Dóra. Handel Edit, Csifó Ferenc meg a többiek tehetségének ilyen kibontásáért érdemes volt létrehozni tíz évvel ez­rtrt muzsikájára szerzett .... . _ , . , táncjáték ment. Ha valami, ®íott.„a Pé.csl Balettet, úgy hát akkor ez a koreográfia hisszük, meg teljesebbé vátf hát akkor ez a koreográfia tisztán, kényszerű vagy kényszerített görcsök nélkül közvetíti Eck Imre törekvé­seit. Akár megannyi életre kelt hang, úgy mozdul e ba­lett minden táncosa: vala­mennyien Couperin mesteri, s éppen e zseniális „csinált­ságtól" nagyszerű dallamát ez az elismerés. Legközelebb december 19­én, pénteken tarthatja a „Minden jegy elkelt !"-táb­lát a fotókisasszony — ek kor jönnek ugyanis legköze­lebb Szegedre Eck Imre táncosai. Akácz László ^zeqed szobrai Térdééi leány (112.) A Rózsa Ferenc Gimnázium új épülete előtt kapott helyet a realista stt lusban készült Térdelő leány Készítőjének nevét nem köz li a rendelkezésünkre áll lista. VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 3®.

Next

/
Thumbnails
Contents