Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

Fogadás a szovjet nagykövetségen F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete szerdán, tegnap délután fo­gadást adott a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés 20. évfor­dulója, valamint a műszaki­tudományos együttműködési állandó albizottság 12. ülésszaka alkalmából. A fogadáson részt vett dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és M. J. Rakovszkij,» a Szovjet Állami Tervbizott­ság elnökhelyettese, az al­bizottság magyar, illetve szovjet tagozatának vezető­je, valamint az albizottság két tagozatának tagjai. Ott volt dr. Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter és Böjti János kül­ügyminiszter-helyettes. (MTI) A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatása Szerdán a Magyar Tudo- barátság és jobb megértés mányos Akadémia néprajzi szolgálatában, kutatócsoportjának székhá- A megnyitó után dr. Kő­zában kétnapos tudományos vágó László, a Művelődés­tanácskozás kezdődött a ügyi Minisztérium nemzeti­magyarországi nemzetiségek ségi osztályának vezetője néprajzi kutatásáról. A ta- tartott előadást Tudományos nácskozáson részt vesznek a kutatás és nemzetiségi poli­Múvelődésügyi Minisztérium tika címmel, majd a nép­és a nemzetiségi szövetségek rajzi kutatás ismert szakem­képviselői is. berei tartottak előadásokat a Ortutay Gyula akadémikus magyarsággal együtt élő' és elnöki megnyitójában emlé- a _ szomszédos nepek nepraj­keztetett arra hogy a Ma- zanak jelentosegerol a hazai gyar Néprajzi'Társaság fon- néprajzkutatás szempontjá­tos feladatának tekintette és bíl- Szamot adtak a ma­tekinti a hazánkban élő gyarországi német, román, nemzetiségek, a körülöttünk szlovák es délszláv nemzeti­... , , , _ segekre vonalköze néprajzi elő nepek neprajzanak meg- ku°tatásokróI) a nemzetiségi Ismerését — az egymás szövetségek szerepéről a mellett élő népek közötti néprajzi gyűjtésben. (MTI) Táblák, lámpák, oszlopok A gyorsan növekvő forga- pattogzott jelzéseket átfes- szerencsésebben választották lom lebonyolítása egyszerű, tették, de nem javították meg. Például fölösleges a könnyen áttekinthető és jól meg a bennük levő fénycső- Felső Tisza-parton az ecet­látható jelzőtáblákat köve- veket. Az biztos, hogy az gyár melletti építkezés mi­tel. Az országutakon, illet- üveglapok mögött van vilá- att elhelyezett kanyarodást ve azoknak a városokban át- gító test, legalábbis erre tiltó két tábla. A Háló utcát haladó szakaszain a régi utal az üvegen néha átde- az építkezés idejére lezár­táblákat átfestették. Folya- rengő halovány fény, de ha ták, ami kizárja az irány­matosan kicserélik és a ko- ott a fénycső, miért nem vi- változtatás lehetőségét. A rábbi két helységnév helyett lágít? sáros Tó utcánál felállított — a könnyebb felismerhető- Jelenleg Szegeden két ke- egyirányú forgalmat jelölő ség miatt — csupán egyet reszteződésnél (a Tolbuhin tábla a belvárosban haszno­jgjölnek meg, s azt nagyobb sugárút és a Nagykörút sar- sabb szolgálatot tenne, ha­betűvel. A kilométer távol- kán, valamint az Anna-kút- sonlóan a Tó utca másik ság jelzését hasonló okok nál) kacsintgat „villany- végén levő behajtani tilos miatt mellőzték. Elsősorban rendőr", és hamarosan fel- tábla is. Jobb helyen lehet­— ilyen szempontból — nem szerelnek újabb kettőt a ne például a Sóhajok-hídja a távolság, hanem a he- Nagykörútra (a Petőfi Sán- alatti szűk átjáró két végén, lyes útirány a fontos. dor sugárút és a József Atti- A 8 as Csemege előtti TT , , . . la sugárút sarkára). A Bo- oszlop többek között a Kő­Ugyancsak a biztonságos szorkánykonyhánál levő rösi halászcsárda ínyenc hal­kozlekedes miatt a nagyobb elektromos forgalomirányító ételeire hívja fel a figyel­varosokban a veszélyes út- azonban még mindig „vak". met. Ugyanakkor büszkén keresztezodeseknel a jelző- Ezek a lámpák mintegy két jeizi a járdaszegély valami­tablakat üvegből készítik es éve „világtalanok". kori széiét. De ez kit érde­este kivilágítják. Ilyeneket A mostani három „rendőr- kei? Amikor a járdát ki­Szegeden a Kallay Odon ut- lámpa" közül kettő rendsze- szélesítették, elfelejtkeztek ca es a Széchényi ter ke- reSen működik, nem így a az oszlop áthelyezéséről, ha resztezodeseben szereltek fol „csibilámpa triumvirátus". A pedig a gyalogosok bosszan­— a gepjarmuvezetok bosz- KRESZ-könyvben terelő fására hagyták útközépen, szantasara. Termeszetesen a oszlopnak nevezett, köznyel- feladatát maradéktalanul tablak parancsolo jelzesei ven csibilámpa néven ismert teljesíti. Csak akkor egy an­ellen senkinek nincs kifoga- alkalmatosság feladata: a daxin és egy fájdalomcsilla­sa, de azok „uzembiztonsa- forgalom irányítása, tereié- pító automatát kellene mén M ellen isen. Nehanv het- se a járdaszigetek között. A rászerelni, amely koccanásra Széchenyi téren a központi működik ' villamos megállónál, illetve ' hiányosságok vagy fi^f;, Jl ea?LglT a felületesség, netán a túl­felállított oszlopok ezt a fel- " , ' adatukat nem tudják ellátni, buzgóság szarmazekai. Ha a A valamikor üzemképes osz- fölöslegesen kirakott táb­lopok fejét, illetve néhány lák költségeit a meglevők ablakát a tél dere kiverte karbantartására fordították és most elhagyva, üveg nel- "a kül, újrafestésre várva áll- volna, nem ektelenkednenek dogálnak kijelölt helyükön ga" ellen igen. Néhány hét­tel ezelőtt az üvegről le­„vakon", rozsdafoltosan a A sudár jelzőtáblaoszlopok város szívében a jobb sors­mindig ott állnak, ahová érdemes és fontos ősz­emben kéz lebetonozta — ez logikus. Néhány tábla L°P°K> jelzőtáblák, helyét azonban nem a leg- Ács Sándor Budapesten románr Bukarestben magyar kultúra háza Magyar-román államközi egyezmény Szerdán, tegnap a Kul- kulturális életünk ismert turális Kapcsolatok Intézeté- személyiségei. Jelen volt Du­nek budapesti székházában mitru Turcus-szal, a Román dr. Rosta Endre, a KKl Szocialista Köztársaság bu­ügyvezető elnöke és Vasile dapesti nagykövetével az Gliga, a Román Szocialista élen a nagykövetség több Köztársaság külügyminisz- diplomatája, ter-helyettese a két kormány Dr. Rosta Endre ügyvezető nevében aláírta azt az ál- elnök és Vasile Gliga kül­lamközi egyezményt, amely- ügyminiszter-helyettes az nek értelmében Budapes- egyezmény aláírásakor mon­ten román, Bukarestben pe- dotl beszédében méltatta az dig magyar kultura hazat .... ... . létesítenek. orszaS fovarosaban letreho­Az intézetek kölcsönösen zandó kulturális központ je­hangversenyeket, előadáso- lentőségét, szerepét. (MTI) kat, irodalmi esteket, filmbe­mutatókat, kiállításokat és Bőség és bőkezűség A bőkezűségről beszélgettünk a minap egy idős ba­rátommal. Elmondta, mennyire benne élt egykor a vágy, hogy adjon másoknak valamit, bőven sze­retett volna osztogatni olyan dolgokat, amikből ő is hiányt szenvedett. Már ahhoz, hogy az ő kontójára egye­nek-igyanak barátok, ismerősök, valami csuda nagy nye­reménynek kellett volna bekövetkeznie. Elmaradtak hát az ajándékozások, álomnak maradtak a dínom-dánomok, a köznapok nélkülözése volt csak helyettük. De — mondotta erről — valahogy azért csak meglel­te a módját, hogyan lehet mégis olyan ember, aki ad, sőt lehetőségéhez mérten bőven ad. — „Igaz, a pénzem­ből nem futotta, hanem az emberségből sok mindenre telhet: a jó szót, a segítséget, a szakmai fortélyokat, a világban való jártasságomat mindig adtam, osztogattam a körülöttem élőknek." S végül már nem is jobb híján, hanem tudatosan tette, meggyőződésből, mert kötelessé­gének érezte ezt a fajta bőkezűséget. Fiatalember korában érett meg az esze erre az élet­felfogásra. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, nagyot fordult a történelem kereke is. A szegényemberek javára. Ma már az ajándékozó kedv nem találja üresen sem az ő pénztárcáját, sem azokét, akiket annak idején embersé­ges szóval, tréfával, bizakodó beszéddel igyekezett jobb kedvre deríteni. S tetszik is ez a mindegyre bővülő bő­ség, ez a sok új lehetőség öreg barátomnak. Él is vele éppen elégszer. Mert nagy napok, ünnepi alkalmak min­dig akadnak, jó érzés, hogy széppé, emlékezetessé teheti őket az ember. Hanem az a másik fajta bőkezűség, amit ő annak idején kitanult — fűzte tovább gondolatait —, azzal nincs minden rendjén. Sokan vannak, akik, szükséget már nem érezve, mintha ennek sem éreznék szükségét. Bőségben élni, s még nagyobb bőséget teremteni — ez a cél szép, méltó a szocializmust építő társadalomhoz. De átvitt értelemben is több bőkezűséget kellene mutatni egyik embernek a másik ember iránt, társaknak a társak iránt. A számtalan külső jelen túl a lélektől lélekig ívelő kapcsolatokban is több jele legyen annak, mi a bőség társadalmát nem csak és kizárólag pénzben, divatöltö­nyökben, tartós fogyasztási cikkekben szándékszunk meg­teremteni. Természetesen abban is. A mi sok éves bőségszaru­tervünkben azonban benne van a fényesebb emberség, a jellembeli, érzelmi gazdagodás nemes igénye is. S nem szabad, hogy eltérjünk, lemaradjunk saját célkitűzése­inktől. Sok megfontolandó volt ebben a beszélgetésben, nem is annyira általános, mint inkább személyre szóló érte­lemben. Mi a magunk módján — tehát szocialista módon, az egész lakosság jólétét tartva szem előtt — igyek­szünk megoldani a fogyasztói igények kielégítését, egyre magasabb szinten. Az új és új cikkek vásárlása, a fo­gyasztói igények kielégítése azonban nyilván csak egyik része az emberi igényeknek. Az, amit megvesz az ember, még nem feltétlenül teszi boldoggá (például azoknak a mániákusoknak az esetében, akik mindjárt azon törik a fejüket, hogy tehetnének szert ugyanabból a termékből egy még jobb márkájúra, legalább olyanra, amit a szom­széd Kovácsék vettek!). Sőt: amennyiben az önzés és a másokkal szembeni közönyösség jár ezzel, ha elhatalma­sodik a szerzési vágy, nagyon rossz közérzetet szülhet, ál­datlan légkört teremthet. O eg barátom elmélkedése éppen az ilyen vonatko­zásokra figyelmeztet. A ml társadalmunk erkölcsi normál magasabbak, értékrendszere tehát bonyo­lultabb minden eddiginél. Ezért az értékrendszerért azonban újra meg újra helyt is kell állni. Helyt kell áll­nunk azokban az emberi kapcsolatokban, amelyek a meg­ajándékozásnál is többet jelentenek. Az egyszeri udva­riasságtól — ami magában nem más, mint az ember fel­tétlen tisztelete — az összetartozás legmélyebb érzéséig micsoda skálája van az emberi viszonylatoknak! S ezen a skálán a mi korunk emberének, a szocialista embernek a nap minden órájában keresni kell az igazi, tiszta han­got. A közöny disszonanciái helyett az emberség, a meg­értés. a segítőkészség szivhangjait. Keresni kell az alkalmat arra a bőkezűségre, amely­re kölcsönösen rá vagyunk utalva mindannyian. Simái Mihály más kulturális és tudomá­nyos rendezvényeket szer­veznek, könyv- és folyóirat­olvasó termet tartanak fenn Országaik társadalmi, gaz­dasági, kulturális és tudo­mányos eredményeire vonat­kozó könyveket, folyóirato­kta, albumokat, hanglemeze­ket, diapozitívokat, propa­ganda- és egyéb anyagokat, valamint más kiadványokat terjesztenek és kölcsönöz­nek. Magyar, illetve román nyelvtanfolyamokat rendez­nek. Könyveket, folyóirato­kat és más kiadványokat, zeneműveket, hanglemeze­ket. népi és iparművészeti cikkeket árusítanak. Az egyezmény ünnepélyes aláírásán megjelentek a Külügyminisztérium, a Mű­velődésügyi Minisztérium és a KKI vezető beosztású munkatársai, valamint Somogyi Károlyné felvétele Tízemeletes házak Szegeden, a Tarjántclepen Anonymusok nézgelődése Panaszlevél nyomán és éves fiával. Nyolc éve, hogy Hogy a királyi többes szóbeli leírás alapján sem övék a lakás, amelyet an- szám milyen intézményt, ki­tudtam rátalálni egy bizo- nak idején saját költséggel vatalt takar, azt egyszer nyos hivatal bizonyos kép- hoztak rendbe. Érthető, hogy sem sikerült megtudnia a viselőire, akik raktárnéző- ragaszkodnak hozzá, de ha lakás bérlőjének, mert a ben v voltak a Széchenyi tér nagyobbhoz és összkomfor- raktárnéző látogatók — 16. számú házban egy szo- toshoz jutnának, arra még mint legutóbb is — be sem ba-konyhás, spájzos lakás- inkább áldoznának. Eme kö- mutatkoztak, nemhogy el­bán. Noha velük volt az rülmények után mi is az árulták volna, hogy honnan ügyben érdekelt üzlet — indok, hogy nyomdafestéket jöttek. Az Anonymusok tá­amelynek raktár kellene — érdemel a mindenestül 2 vozásával olyan a lakás egyik helyetes vezetője is, méter 80 centiméterszer 6 miliője, hangulata, mintha mégsem biztos a támpont, méteres lakás, illetve bérlő- dinamitot hagytak volna mert ő sem ismerte a hiva- jének érdekvédelme? Az maguk mögött. Kinek jó ez? talos személyeket, akik va- ugyanis, hogy szinte évente A lakás megijesztett bérlő­lahonnét jöttek. bekopognak hozzá a kü- jének semmiképpen. És an­A szóban forgó csöpp la- lönféle üzletek megbízottai, nak az állítólagos hivatal­a I kást egy asszony lakja IC akik raktárt nézegetnek és nak sem, amelynek állítólag látnak a lakásban. Hüm- képviselői voltak a hümmö­mögnek, egy cetlire rajzol- gök. Mert milyen hivatal, gatnak, jegyzetelnek, köhin- vagy intézmény az, amely­tenek, sutyorognak egymás nek megbízottai az illemtu­között. hogy a bérlő ne hall- dás alapját sem ismerik? ja, mit beszélnek, illetve Hogyan lehet velük akkor csak azokat a hangokat ért- érdemben tárgyalni? Se­se, amelyek kedvezőtlenek , _ a számára, például ilyene- hogyan sem- Legközelebb ket: ajtót kell nekik mutatni, — Ha ugyanilyen lakást előbb azonban bemutatkoz­szerzünk magának nagyobb- tatni 5ket hogy kilétüket ra nem is tarthat igényt, kötelessége innen kiköltöz- legkozelebb ni! Erre kényszeríthetjük is nevezni. — ijesztgették. 4 harmadik ötéves terv végéig: Több mint 6 ezer pedagógus lakásproblémája oldódik meg A pedagógusok lakásgond- ző iskolák pedagógusai la­jainak enyhítésére indított káshelyzetének megjavításá­akciók tapasztalatairól tár- ra tett intézkedések ered­gyalt legutóbbi ülésén a pe- ményeként a harmadik öt­dagógusok szakszervezetének éves terv időszakában előre­központi vezetősége. Megál- láthatólag mintegy 8000— lapította, hogy az általános. 8500 pedagógus lakásproblé­a közép- és szakmunkáskép- máját oldják meg. néven tudjuk L. F. CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 27. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents