Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
Fogadás a szovjet nagykövetségen F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán, tegnap délután fogadást adott a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés 20. évfordulója, valamint a műszakitudományos együttműködési állandó albizottság 12. ülésszaka alkalmából. A fogadáson részt vett dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és M. J. Rakovszkij,» a Szovjet Állami Tervbizottság elnökhelyettese, az albizottság magyar, illetve szovjet tagozatának vezetője, valamint az albizottság két tagozatának tagjai. Ott volt dr. Horgos Gyula kohóés gépipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és Böjti János külügyminiszter-helyettes. (MTI) A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatása Szerdán a Magyar Tudo- barátság és jobb megértés mányos Akadémia néprajzi szolgálatában, kutatócsoportjának székhá- A megnyitó után dr. Kőzában kétnapos tudományos vágó László, a Művelődéstanácskozás kezdődött a ügyi Minisztérium nemzetimagyarországi nemzetiségek ségi osztályának vezetője néprajzi kutatásáról. A ta- tartott előadást Tudományos nácskozáson részt vesznek a kutatás és nemzetiségi poliMúvelődésügyi Minisztérium tika címmel, majd a népés a nemzetiségi szövetségek rajzi kutatás ismert szakemképviselői is. berei tartottak előadásokat a Ortutay Gyula akadémikus magyarsággal együtt élő' és elnöki megnyitójában emlé- a _ szomszédos nepek neprajkeztetett arra hogy a Ma- zanak jelentosegerol a hazai gyar Néprajzi'Társaság fon- néprajzkutatás szempontjátos feladatának tekintette és bíl- Szamot adtak a matekinti a hazánkban élő gyarországi német, román, nemzetiségek, a körülöttünk szlovák es délszláv nemzeti... , , , _ segekre vonalköze néprajzi elő nepek neprajzanak meg- ku°tatásokróI) a nemzetiségi Ismerését — az egymás szövetségek szerepéről a mellett élő népek közötti néprajzi gyűjtésben. (MTI) Táblák, lámpák, oszlopok A gyorsan növekvő forga- pattogzott jelzéseket átfes- szerencsésebben választották lom lebonyolítása egyszerű, tették, de nem javították meg. Például fölösleges a könnyen áttekinthető és jól meg a bennük levő fénycső- Felső Tisza-parton az ecetlátható jelzőtáblákat köve- veket. Az biztos, hogy az gyár melletti építkezés mitel. Az országutakon, illet- üveglapok mögött van vilá- att elhelyezett kanyarodást ve azoknak a városokban át- gító test, legalábbis erre tiltó két tábla. A Háló utcát haladó szakaszain a régi utal az üvegen néha átde- az építkezés idejére lezártáblákat átfestették. Folya- rengő halovány fény, de ha ták, ami kizárja az iránymatosan kicserélik és a ko- ott a fénycső, miért nem vi- változtatás lehetőségét. A rábbi két helységnév helyett lágít? sáros Tó utcánál felállított — a könnyebb felismerhető- Jelenleg Szegeden két ke- egyirányú forgalmat jelölő ség miatt — csupán egyet reszteződésnél (a Tolbuhin tábla a belvárosban hasznojgjölnek meg, s azt nagyobb sugárút és a Nagykörút sar- sabb szolgálatot tenne, habetűvel. A kilométer távol- kán, valamint az Anna-kút- sonlóan a Tó utca másik ság jelzését hasonló okok nál) kacsintgat „villany- végén levő behajtani tilos miatt mellőzték. Elsősorban rendőr", és hamarosan fel- tábla is. Jobb helyen lehet— ilyen szempontból — nem szerelnek újabb kettőt a ne például a Sóhajok-hídja a távolság, hanem a he- Nagykörútra (a Petőfi Sán- alatti szűk átjáró két végén, lyes útirány a fontos. dor sugárút és a József Atti- A 8 as Csemege előtti TT , , . . la sugárút sarkára). A Bo- oszlop többek között a KőUgyancsak a biztonságos szorkánykonyhánál levő rösi halászcsárda ínyenc halkozlekedes miatt a nagyobb elektromos forgalomirányító ételeire hívja fel a figyelvarosokban a veszélyes út- azonban még mindig „vak". met. Ugyanakkor büszkén keresztezodeseknel a jelző- Ezek a lámpák mintegy két jeizi a járdaszegély valamitablakat üvegből készítik es éve „világtalanok". kori széiét. De ez kit érdeeste kivilágítják. Ilyeneket A mostani három „rendőr- kei? Amikor a járdát kiSzegeden a Kallay Odon ut- lámpa" közül kettő rendsze- szélesítették, elfelejtkeztek ca es a Széchényi ter ke- reSen működik, nem így a az oszlop áthelyezéséről, ha resztezodeseben szereltek fol „csibilámpa triumvirátus". A pedig a gyalogosok bosszan— a gepjarmuvezetok bosz- KRESZ-könyvben terelő fására hagyták útközépen, szantasara. Termeszetesen a oszlopnak nevezett, köznyel- feladatát maradéktalanul tablak parancsolo jelzesei ven csibilámpa néven ismert teljesíti. Csak akkor egy anellen senkinek nincs kifoga- alkalmatosság feladata: a daxin és egy fájdalomcsillasa, de azok „uzembiztonsa- forgalom irányítása, tereié- pító automatát kellene mén M ellen isen. Nehanv het- se a járdaszigetek között. A rászerelni, amely koccanásra Széchenyi téren a központi működik ' villamos megállónál, illetve ' hiányosságok vagy fi^f;, Jl ea?LglT a felületesség, netán a túlfelállított oszlopok ezt a fel- " , ' adatukat nem tudják ellátni, buzgóság szarmazekai. Ha a A valamikor üzemképes osz- fölöslegesen kirakott táblopok fejét, illetve néhány lák költségeit a meglevők ablakát a tél dere kiverte karbantartására fordították és most elhagyva, üveg nel- "a kül, újrafestésre várva áll- volna, nem ektelenkednenek dogálnak kijelölt helyükön ga" ellen igen. Néhány héttel ezelőtt az üvegről le„vakon", rozsdafoltosan a A sudár jelzőtáblaoszlopok város szívében a jobb sorsmindig ott állnak, ahová érdemes és fontos őszemben kéz lebetonozta — ez logikus. Néhány tábla L°P°K> jelzőtáblák, helyét azonban nem a leg- Ács Sándor Budapesten románr Bukarestben magyar kultúra háza Magyar-román államközi egyezmény Szerdán, tegnap a Kul- kulturális életünk ismert turális Kapcsolatok Intézeté- személyiségei. Jelen volt Dunek budapesti székházában mitru Turcus-szal, a Román dr. Rosta Endre, a KKl Szocialista Köztársaság buügyvezető elnöke és Vasile dapesti nagykövetével az Gliga, a Román Szocialista élen a nagykövetség több Köztársaság külügyminisz- diplomatája, ter-helyettese a két kormány Dr. Rosta Endre ügyvezető nevében aláírta azt az ál- elnök és Vasile Gliga küllamközi egyezményt, amely- ügyminiszter-helyettes az nek értelmében Budapes- egyezmény aláírásakor monten román, Bukarestben pe- dotl beszédében méltatta az dig magyar kultura hazat .... ... . létesítenek. orszaS fovarosaban letrehoAz intézetek kölcsönösen zandó kulturális központ jehangversenyeket, előadáso- lentőségét, szerepét. (MTI) kat, irodalmi esteket, filmbemutatókat, kiállításokat és Bőség és bőkezűség A bőkezűségről beszélgettünk a minap egy idős barátommal. Elmondta, mennyire benne élt egykor a vágy, hogy adjon másoknak valamit, bőven szeretett volna osztogatni olyan dolgokat, amikből ő is hiányt szenvedett. Már ahhoz, hogy az ő kontójára egyenek-igyanak barátok, ismerősök, valami csuda nagy nyereménynek kellett volna bekövetkeznie. Elmaradtak hát az ajándékozások, álomnak maradtak a dínom-dánomok, a köznapok nélkülözése volt csak helyettük. De — mondotta erről — valahogy azért csak meglelte a módját, hogyan lehet mégis olyan ember, aki ad, sőt lehetőségéhez mérten bőven ad. — „Igaz, a pénzemből nem futotta, hanem az emberségből sok mindenre telhet: a jó szót, a segítséget, a szakmai fortélyokat, a világban való jártasságomat mindig adtam, osztogattam a körülöttem élőknek." S végül már nem is jobb híján, hanem tudatosan tette, meggyőződésből, mert kötelességének érezte ezt a fajta bőkezűséget. Fiatalember korában érett meg az esze erre az életfelfogásra. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, nagyot fordult a történelem kereke is. A szegényemberek javára. Ma már az ajándékozó kedv nem találja üresen sem az ő pénztárcáját, sem azokét, akiket annak idején emberséges szóval, tréfával, bizakodó beszéddel igyekezett jobb kedvre deríteni. S tetszik is ez a mindegyre bővülő bőség, ez a sok új lehetőség öreg barátomnak. Él is vele éppen elégszer. Mert nagy napok, ünnepi alkalmak mindig akadnak, jó érzés, hogy széppé, emlékezetessé teheti őket az ember. Hanem az a másik fajta bőkezűség, amit ő annak idején kitanult — fűzte tovább gondolatait —, azzal nincs minden rendjén. Sokan vannak, akik, szükséget már nem érezve, mintha ennek sem éreznék szükségét. Bőségben élni, s még nagyobb bőséget teremteni — ez a cél szép, méltó a szocializmust építő társadalomhoz. De átvitt értelemben is több bőkezűséget kellene mutatni egyik embernek a másik ember iránt, társaknak a társak iránt. A számtalan külső jelen túl a lélektől lélekig ívelő kapcsolatokban is több jele legyen annak, mi a bőség társadalmát nem csak és kizárólag pénzben, divatöltönyökben, tartós fogyasztási cikkekben szándékszunk megteremteni. Természetesen abban is. A mi sok éves bőségszarutervünkben azonban benne van a fényesebb emberség, a jellembeli, érzelmi gazdagodás nemes igénye is. S nem szabad, hogy eltérjünk, lemaradjunk saját célkitűzéseinktől. Sok megfontolandó volt ebben a beszélgetésben, nem is annyira általános, mint inkább személyre szóló értelemben. Mi a magunk módján — tehát szocialista módon, az egész lakosság jólétét tartva szem előtt — igyekszünk megoldani a fogyasztói igények kielégítését, egyre magasabb szinten. Az új és új cikkek vásárlása, a fogyasztói igények kielégítése azonban nyilván csak egyik része az emberi igényeknek. Az, amit megvesz az ember, még nem feltétlenül teszi boldoggá (például azoknak a mániákusoknak az esetében, akik mindjárt azon törik a fejüket, hogy tehetnének szert ugyanabból a termékből egy még jobb márkájúra, legalább olyanra, amit a szomszéd Kovácsék vettek!). Sőt: amennyiben az önzés és a másokkal szembeni közönyösség jár ezzel, ha elhatalmasodik a szerzési vágy, nagyon rossz közérzetet szülhet, áldatlan légkört teremthet. O eg barátom elmélkedése éppen az ilyen vonatkozásokra figyelmeztet. A ml társadalmunk erkölcsi normál magasabbak, értékrendszere tehát bonyolultabb minden eddiginél. Ezért az értékrendszerért azonban újra meg újra helyt is kell állni. Helyt kell állnunk azokban az emberi kapcsolatokban, amelyek a megajándékozásnál is többet jelentenek. Az egyszeri udvariasságtól — ami magában nem más, mint az ember feltétlen tisztelete — az összetartozás legmélyebb érzéséig micsoda skálája van az emberi viszonylatoknak! S ezen a skálán a mi korunk emberének, a szocialista embernek a nap minden órájában keresni kell az igazi, tiszta hangot. A közöny disszonanciái helyett az emberség, a megértés. a segítőkészség szivhangjait. Keresni kell az alkalmat arra a bőkezűségre, amelyre kölcsönösen rá vagyunk utalva mindannyian. Simái Mihály más kulturális és tudományos rendezvényeket szerveznek, könyv- és folyóiratolvasó termet tartanak fenn Országaik társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos eredményeire vonatkozó könyveket, folyóiratokta, albumokat, hanglemezeket, diapozitívokat, propaganda- és egyéb anyagokat, valamint más kiadványokat terjesztenek és kölcsönöznek. Magyar, illetve román nyelvtanfolyamokat rendeznek. Könyveket, folyóiratokat és más kiadványokat, zeneműveket, hanglemezeket. népi és iparművészeti cikkeket árusítanak. Az egyezmény ünnepélyes aláírásán megjelentek a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a KKI vezető beosztású munkatársai, valamint Somogyi Károlyné felvétele Tízemeletes házak Szegeden, a Tarjántclepen Anonymusok nézgelődése Panaszlevél nyomán és éves fiával. Nyolc éve, hogy Hogy a királyi többes szóbeli leírás alapján sem övék a lakás, amelyet an- szám milyen intézményt, kitudtam rátalálni egy bizo- nak idején saját költséggel vatalt takar, azt egyszer nyos hivatal bizonyos kép- hoztak rendbe. Érthető, hogy sem sikerült megtudnia a viselőire, akik raktárnéző- ragaszkodnak hozzá, de ha lakás bérlőjének, mert a ben v voltak a Széchenyi tér nagyobbhoz és összkomfor- raktárnéző látogatók — 16. számú házban egy szo- toshoz jutnának, arra még mint legutóbb is — be sem ba-konyhás, spájzos lakás- inkább áldoznának. Eme kö- mutatkoztak, nemhogy elbán. Noha velük volt az rülmények után mi is az árulták volna, hogy honnan ügyben érdekelt üzlet — indok, hogy nyomdafestéket jöttek. Az Anonymusok táamelynek raktár kellene — érdemel a mindenestül 2 vozásával olyan a lakás egyik helyetes vezetője is, méter 80 centiméterszer 6 miliője, hangulata, mintha mégsem biztos a támpont, méteres lakás, illetve bérlő- dinamitot hagytak volna mert ő sem ismerte a hiva- jének érdekvédelme? Az maguk mögött. Kinek jó ez? talos személyeket, akik va- ugyanis, hogy szinte évente A lakás megijesztett bérlőlahonnét jöttek. bekopognak hozzá a kü- jének semmiképpen. És anA szóban forgó csöpp la- lönféle üzletek megbízottai, nak az állítólagos hivatala I kást egy asszony lakja IC akik raktárt nézegetnek és nak sem, amelynek állítólag látnak a lakásban. Hüm- képviselői voltak a hümmömögnek, egy cetlire rajzol- gök. Mert milyen hivatal, gatnak, jegyzetelnek, köhin- vagy intézmény az, amelytenek, sutyorognak egymás nek megbízottai az illemtuközött. hogy a bérlő ne hall- dás alapját sem ismerik? ja, mit beszélnek, illetve Hogyan lehet velük akkor csak azokat a hangokat ért- érdemben tárgyalni? Sese, amelyek kedvezőtlenek , _ a számára, például ilyene- hogyan sem- Legközelebb ket: ajtót kell nekik mutatni, — Ha ugyanilyen lakást előbb azonban bemutatkozszerzünk magának nagyobb- tatni 5ket hogy kilétüket ra nem is tarthat igényt, kötelessége innen kiköltöz- legkozelebb ni! Erre kényszeríthetjük is nevezni. — ijesztgették. 4 harmadik ötéves terv végéig: Több mint 6 ezer pedagógus lakásproblémája oldódik meg A pedagógusok lakásgond- ző iskolák pedagógusai lajainak enyhítésére indított káshelyzetének megjavításáakciók tapasztalatairól tár- ra tett intézkedések eredgyalt legutóbbi ülésén a pe- ményeként a harmadik ötdagógusok szakszervezetének éves terv időszakában előreközponti vezetősége. Megál- láthatólag mintegy 8000— lapította, hogy az általános. 8500 pedagógus lakásprobléa közép- és szakmunkáskép- máját oldják meg. néven tudjuk L. F. CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 27. DÉLMAGYARORSZÁG