Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

Á Délmagyarország jubileumi ünnepe Emléktábla a Jókai utcában — Régi munkatársak találkozója Sokan emlékeznek még arra, mit jelentett az első újság a felszabadulás utáni Szegeden. „Üjra van lapja Szegednek, újra van lapja az országnak" — ezzel az örömmel kezdte vezércikkét Révai József elvtárs is, az 1944. október 19-én megjelent Délmagyarországban. A fasiszták 1944 tavaszán betiltották, elnémították lapunkat, így a 25 évvel ezelőtti újbóli megjelenés már egymagában is más fajta társadalmi és politikai viszonyokat jelentett. S országos lapként, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front orgánumaként született újjá az 1910-ben alapított Délmagyarország. Reményt, bizakodást és politikai programot sugárzott a felszabadult országrésznek. A szegedi sajtótörténet illő alkalmának találtuk, hogy emléktáblával jelöljük meg azt a házat, ahol a szabad, szocialista magyar sajtó bontogatta szárnyait: ezért rendezett tegnap délelőtt avatóünnepséget a Délmagyarország szerkesztő- . .... sége és a szegedi 1. kerületi bpfZfdeben tanács végrehajtó bizottsága. A Jókai utca 4. számú házon, ahol az első példányt írták, szerkesztették és nyomtatták, a következő szövegű márvány emléktábla Somogyi Károlyné felvétele A Délmagyarország régi munkatársai a felavatott emléktábla előtt: dr. Antalffy György, Csányi Piroska és Donászy Kálmán dr. Segít a lakosság Társadalmi munka is gyarapítja Szegedet A kerületi tanácsok költségvetésében mindig szerepel egy tétel, amelyet megterveznek, de önmaguk nem tudnák végrehajtani, csakis a lakosság áldozatvállalására számíthatnak; ez pedig a társadalmi munka. Az utóbbi időben nem divat errői nagy szavakat mondani, de szerencsére divat társadalmi munkát végezni. Most, amikor a városban lakók áldozatvállalását mérjük fel, kerülve a nagy szavakat, szögezzük le: derekas munka volt ez az idei első háromnegyedévben is! Ezt mutatják a kerületi tanácsok felmérései. Többet végeztek forint értékű munkát végeztek. A kommunális feladatokat 139 ezer forinttal egyenértékű önkéntes munkával segítette megoldani a kerület lakossága. Kereken 63 ezer forint segítséget jelentett az a munka is, amit a szülők a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban végeztek. Jelenleg is dolgoznak a kerület társadalmi munkásai. Az év végére a tervet teljesíteni szeretnék és erre minden reményük meg van. Á versenytárs A harmadik kerületben volt évek óta a legtöbb társadalmi munka. Ügy tűnik, az idén komoly vetélytárs lesz az első kerület. Ez nem formalista verseny: a legtöbb társadalmi munkát végző kerület minden évben jelentős pénzjutalmat nyer! Antalffy munkatársa. Barcs Sándor, 'a György. Magyar Újságírók Országos Az emléktáblát dr. Varga Szövetségének elnöke ,és János elvtárs, a szegedi I. Siklósi Norbert főtitkár a kerületi tanács vb elnöke következő táviratot küldte: vette át. A MUOSZ elnöksége és az u,al,oliJ Ezután a szerkesztőség egész magyar újságíró tárhirdeti ennek a történelmi találkoz°t rendezett a Dél- sadalom nevében szeretettel pillanatnak az emlékét: ma§yarország régi és mai köszöntjük a szerkesztőség „1944. november 19-én eb- munkatársai részvételével, vezetőit és valamennyi dolben a házban kezdte meg me^yen a városi pártbizott- gozóját lapjuk felszabadulás munkáját •ismét a fasiszták ság vezetői szintén részt vet- utáni megjelenésének 25. éváltal betiltott, majd felsza- tek- Iu F• NaOV István fő- fordulóján. A Délmagyarorbadult Délmagyarország, szerkesztő köszöntötte a lap- szág megindulása 1944 noSzeged, 1969. november 19- alaP><V. az első időkben is a vemberében egyúttal új korén megemlékezésül: a Dél- Delmagyarországnál dolgozó szak kezdetét is jelentette magyarország Szerkesztősé- munkatarsakat — Csányi Pi- hazánk, népünk életében. A ge, az 1. Kerületi Tanács roskát> Dániel Györgyöt, Do- hegyed évszázad alatt elért ~ ' nászy Kálmánt, Lengyel politikai, társadalmi, gazda' ,,, ,... ., .. Vilmát—, majd a régi mun- sági és kulturális eredméAz emlektabia avató ün- katársak nevében Siklós Já- nyeket, az elmúlt évek sikenepsegre tobb szazan eljot- noSi a Népszava főszerkesz- res harcait hűen tükrözte és tek: a lap egykori es mai töje és Donászy Kálmán kö- tükrözi az Önök lapja is, munkatarsai, szerkesztői, a „öntötte jubiláló laounkat. amely sokban hozzájárult a munkásmozgalom szegedi Síp0s Géza a Szcged városi sikerek eléréséhez. Szívbői veteránját, nyomdászok, pártbizottság üdvözletét, el- kívánunk mindannyiuknak lapterjesztők, olvasok. Ott ismerését tolmácsolta, s el- jó egészséget és sok sikert, volt Sípos Géza elvtárs, a mondotta, hogy a lap sikerei hogy az elkövetkező évek5feged varosl. Pártbizottság pártunk politikájának álta- ben pártunk vezetésével első titkara, dr. Ozvald lm- lános elismeréséből fakad- ugyanolyan harcos, bátor re elvtárs, a pártbizottság nak A mai negyvenezres segítői legyenek népünknek, titkara. Katona Sándor or- példányszám ezen felül a hazánknak, mint eddig, s szaggyulesi kepviselo, a Ha- lap munkatársainak képessé- hogy a békéért, a haladázafias Népfront Csongrád gét> munka- és hivatássze- sért, hazánk felvirágoztatámegyei bizottsaganak titka- retetét igazoija. A postások, sáért, a népek barátságáért ra Hofgesang Péter, a Ha- a lapterjesztő kollégák kö- végzett munkájukat siker zafias Népfront Szeged va- szöntését Fodor Istvánj a kísérje. HaLz1 Artód a Szeíed m Szegedi Postaigazgatóság ve- Az évfordulóra szerkeszj. városi tanács vb elnökhe- táSkétT Vin^Gyö^gy^a töségünk miniatűr kiadásban lyettese, valamint a társa- ]apot előállító Szegedi megjelentette az 1944. nodalmi és tömegszervezetek Nyomda Vállalat igazgatója vember 19-i lap hasonmás mas képviselői. Eljött unne- tolmácsolta. kiadását, melyet az emlékpunkre Jugoszláviái testvér- Szerkesztőségünk jubileu- tábla avató ünnepség résztlapunk, a Magyar Szó fo- mi ünnepére számos köszön- vevői kaptak meg. A Soszerkesztője, Vukovics Géza ieveiet és táviratot kapott, mogyi Könyvtár tudományos elvtárs is. Köszöntötte a Délmagyaror- munkatársa, dr. Péter Megemlékezést dr. An- szagot Komócsin Zoltán, az László bibliográfiát állított talffy György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá- össze erre az alkalomra A MSZMP Csongrád megyei gának tagja, a Központi Bi- Délmagyarország újjászülcvégrehajtó bizottságának zottság titkára, a lap szá- tése címmel, a lapról szóló Az első kerületben 300 ezer forint társadalmi munkát terveztek erre az esztendőre, és máris sokkal többet végeztek, összesen 326 ezer forint értékűt. Az egyik jelentős munka a Gogol utcai öregek napközijének kialakítása volt, 70 ezer , , , ... , , , .. forint társadalmi munkát vegez^k a kePuleL A segítettek itt a kerület vállalatai, köztük a legtöbbet a Szegedi Építőipari Ktsz adta: 11 ezer forint értékű volt a gázszerelési munkájuk. Ugyancsak nagy vállal nem érkezett be a jelentés, így'például az új tanév kezdete óta az iskolák még nem jelentették a kerületi tanácsnak a társadalmi munkát. S ugyancsak nem tudják pontosan felmérni még a parkosítások értékét. Megbecsülés Az idei önkéntes segítségről készített gyorsmérleg még nem a végleges, a pontos eredményt mutatja. Feltehető, hogy sosem lehet teljesen pontosan összeállítani, hiszen például menynyi órát számoljanak el az utca parkosításakor, parkápolásokra? Az emberek áldozatvállalását csak hozzávetőlegesen lehet órákban és forintokban elszámolni. De az biztos, hogy az idén is több százezer forinttal ajándékozták meg a várost, akik szatagja, egyetemi tanár, a Délmagyarország egykori főszerkesztője mondott az emléktáblánál. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja a meginduló újjászületésben ismét a Délmagyarország nevet vette föl — mondotta beszédében. Ebben jelentős része volt annak, hogy ez a lap Szegeden a felszabadulás előtt is a haladó gondolat, a baloldaliság fóruma volt. Olyan hagyományai voltak, amelyeket fémjelezték publicistái, hogy csak Juhász Gyulát és Móra Ferencet említsem. Ezeket a hagyományokat tette magáévá az újabb 25 éven keresztül a Délmagyarország, amely azóta a szegedi kommunisták, az egész szegedi nép lapjává lett. — A mai ünnepélyes alkalom módot ad arra, hogy hálával gondoljunk az alapítókra, de mindazokra, akik kivették részüket ebből a nagy munkából, melynek eredményeképpen ünnepelhetjük a mai Délmagyarországot, amely szellemében felfrissülve, erőiben megsokszorozódva Szeged, de az ország szellemi életének is jelentós faktora — mondotta mos volt szerkesztője és cikkekből. kozás a József Attila telepi ugyanis még sok mindenről óvoda alakítása —, s ez még, mivel nem befejezett munka, nem is szerepel felmérésekben ! Elsősorban a szülői munkaközösségek dicséretére szóljon, hogy az óvodákban és iskolákban végzett segítő munkájuk értéke hatalmas összeg: 124 ezer forint. Mind-mind olyan munkát takar, amire szükség volt, de egyéb keretekből nem futotta volna rá. Az úgynevezett kommunális feladatokban — az utak, járdák, parkok építésében — a középiskolák és az iparitanuló intézetek diákjai vállalták az oroszlánrészt. A vízügyi szakközépiskola 10 ezer 800 forintot, a Radnóti gimnázium és szakközépiskola 16 és félezer forintot, az Építőipari technikum (Horváth Mihály utca) 40 ezer forintot, a Rózsa Ferenc gimnázium és szakközépiskola közel 15 ezer forintot, a MÁV nevelő intézet közel 8 ezer forintot ajándékozott a kerületnek diákjai munkájával —, hogy csak a nagyobb feladatok értékét soroljuk. Ehhez járul még természetesen a kerület lakóinak sok-sok társadalmi órája és ezzel öszszesen 132 ezer forintra kerekedik a kommunális társadalmi munkák összértéke. A második kerületben a tervek szerint 250 ezer forint segítséget vártak a lakóktól, eddig 202 ezer forint a társadalmi munka értéké. A legnagyobb feladat a Hétvezér utca útburkolatának építése volt, ahol a lakosság és a vasútforgalmi tecnikum diákjai 65 ezer Az idén októben 31-ig 170 bad idejükben a közmunkáezer forint értékű munkát kat végezték. És persze önmagukat is megajándékozták, hiszen a társadalmi munka eredménye közös hasznunk. Ezért is érdemelnek meg minden megbecsülést. P. Sz. M. terv 300 ezer forint segítséget vár. A jelenleg mérhető munkák — papírforma — nem tükrözi a való helyzetet, Választás a KISZ-ben A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 25 ezer alapszervezete szeptember 15. és november 15. között újjáválasztotta a szövetség több mint százezer tisztség-1 viselőjét. — A taggyűlések a Jutalom J

ól emlékszem a jeleneire: az ember mérgesen csapta asztalra imént kapott jutalmát. Indulatát hangos szavakkal is megtoldotta, környezetében jól hallották megjegyzéseit „— Kétszáz forintot adni év végi jutalomként kicsinyesség!" A többiek egy pillanatra elkomorodtak, aztán gyorsan elfelejtették az esetet, s maradéktalanul örültek az elismeresnek: annak, hogy megemlékeztek egész évi munkájukról.. Az elmúlt napokban jó néhány olyan emberrel találkoztam, aki élete emlékezetes eseményét érte el. amikor a kitüntetést átvette. Mindennek hatása még az alkalmilag odakerült szemlélődőt sem kerülte el. Olyannyira nem, hogy napokkal az ünnepségek után is emlékeztem az események hangulatára. Nem lenne háládatlan feladat hosszan beszélni a kitüntetettek öröméről, de most nézzük inkább az elégedetlenség okait. Mint fent emiitett emberünk mondotta: ennyi pénzzel illetlenség ma huzamosabb, jó teljesítményt honorálni; ő többet végzett annál, hogy „borravalóit érdemeljen. Töviről hegyire elsorolta majd egy esztendő történetét, mi mindent lendített műhelyének munkáján. S most tessék, ez a „köszönet". Hiába volt minden ellenvetés, nem lehetett meggyőzni arról, hogy a pénzjutalom értéke nem csak a névértékével egyenlő. Itt azonban érdemes elidőzni: az új gazdasági mechanizmus, a vállalaton belül megváltozott gazdasági helyzet a nagyobb önállóság körülményei között vaion ösztönző-e még, megfelelő elismerés-e a miniösszeg. Tudom, érzékeny, többször megvitatott téma, alaposan megforgatott dilemma ez. Ügy érzem — manapság újból napirendre kívánkozik. A gazdaságirányítás új rendszerében vitathatatlanul fontos szerepet kapott az anyagi ösztönzés, az egyéni teljesítmények fokozottabb megbecsülése. Ez egyik leghatékonyabb mozgatóerő! Még egyszerűbben, manapság az eredményesebb munka után több forint jár. ha valaki többet tesz a közösségért, többrá tarthat igényt teljesítménye nyomán. Nem ritka eset például, hogy különféle prémium címén negyedév, vagy hónapok munkája után tekintélyes summákat kapnak a munkások. Kétségtelen, ilyen körülmények között az egy-két száz forintos jutalomnak nem túl nagy a tekintélye. Hát már csak a pénz számít elismerésnek? Lehetséges, hogy manapság kizárólag összeggel — ráadásul minél nagyobbal — lehet jutalmazni? Egyáltalán nem. Azokon a munkahelyeken, ahol valóban élő és rangos követelményekkel kell megküzdeni az egyszerű dicséretért, ott ennek is komoly értéke van. Ám az erkölcsi és anyagi elismerés hevenyészett ötvözete nem sokat ér. A szép mondatokkal kiegészített műszaki-tudományos együtt- lithatott elő szovjet doku- j jelképes összeget tartalmazó borítékok inkább ártanak, működésről tartott előadást mentációk alapján, s igen mint hasznainak. Sokan elmondották, hogy jobb lenne ko- | V. A. Masztrjukov szovjet nagyarányú megrendeléseket kevesebb embernek adni, de fejenként többet, ha pénzMagyar-szovjet együttműködés a gyógyászati teclnikálian A hazánk és a Szovjet- számára igen hasznos. A unió között a gyógyászati magyar orvosi müszergyártechnika terén kialakult tás például sok műszert álSzovjetunióból. rábbi éveknél nagyobb ér- orvos-kandidátus, a Szövet- kapott deklödés közepette zajlottak, . . _ . .„, ,„ . . _ segi Orvosi Műszeripari Tu- Jellemző erre, hogy a Szova vitákban csaknem kétszázezer KISZ-fiatal mondta el véleményét, szeptember közepén már a legtöbb alapszervezetben megalakították a három-öt tagú jelölő bizottságokat, amelyek mindenütt „közvéleménykutatást" vésettek. Megkérdezték a KISZ-eseket: kiket látnának szívesen a különböző tisztségekben. s a többség akaratának megfelelően választották ki azokat az ifjúkommunistákat, akiknek megbízatásáról a taggyűlés plénuma döntött. dománvos Kutató Intézet la- jetuniónak a szocialista orboratóriumvezetője szerdán szág okból származó összes délelőtt a Technika Házá- orvostechnikai importjából ban, a Méréstechnikai és 35 százaléka jut MagyarorAutomatizálási Tudományos szagra. Egyesület előadóülésén. A Szövetségi Orvosi MűAmint elmondta, intéze- szeripari Tudományos Rutének közvetlen kapcsolata a tató Intézet és Medicor Medicorral, az Ormival, a konkrét kutatási témák köGammával és a MOM-mal, zös feldolgozásáról tárgyala kooperáció mindkét ország nak. jutalomról van szó. Az elismerő szavak, a dicséret viszont nem szorul apró pénztoldalékra. A baj legtöbbször onnan származik, hogy szóbeli dicsérettel azokat kárpótolják, akiknek nem jutott pénz. A borítékot asztalra csapó munkásnak nem adhatunk 'gazat még akkor sem, ha valóban kis pénzjutalommal illették szorgalmát. Az elismerésért, akármilyen kicsi — csak köszönet jár. Ám az új mechanizmus logikája szerint érdemes alaposan megfontolni, mikor jár szóban, mikor pénzben a jutalom. Mntkó István CSÜTÖRTÖK, 1969, NOVEMBER 20. DÉLMAGYARORSIÁG 3