Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
történelmi | eml lé keztetö | DEl MAGYARORSZÁG 1944. november 19., vasárnap A felszabadító harcok krónikája Irány Budapest! A NAP HÍREI: VOROS VEZÉREZREDES FELHÍVÁSA A MAGYAR NEMZETHEZ — AZ OROSZ HADSEREG ELFOGLALTA GYÖMRÖT, MONORT ÉS JASZAROKSZALLAST, MISKOLCOT MEGKÖZELÍTETTE ÉS KÖRÜLZÁRTA — ŰJJAALAKULT A FINN KORMÁNY, MINISZTERELNÖK: PAESIKIVI SZENÁTOR, VOLT MOSZKVAI FINN KÖVET LETT — ROOSEVELTET NEGYEDSZER VÁLASZTOTTÁK MEG AZ USA ELNÖKÉNEK — A NÉMETEK ELHURCOLTAK A NEMZETI BANK ARANYKÉSZLETÉT — A SZÖVETSÉGES SEREGEK KÖRÜLZARTAK METZET ÉS BELFORT ELŐTT ALLNAK — EGYRE FESZÜLTEBB A HELYZET A MAGYAR ÉS NÉMET CSAPATOK KÖZÖTT. 1 Az élet megy tovább „(A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden az elet lassan rendes kerékvágásba lendül. Az élet megy tovább. A város él, mozog, lélegzik. Az utcákon a régi sárga villamoskocsik futnak, villany-, víz-, gázszolgáltatásban nincs fennakadás: az üzleteket, amelyeknek tulajdonosai nem mentek világgá a német propaganda szólamok kürtszavára, minden reggel kinyitják. • A város képe.. . olyan, mint egy lábadozó betegé, aki új reményekkel telve tekint az elkövetkezendő idők elé. Természetesen a végleges gyógyulásnak feltételei vannak, s a váras életében problémák is adódnak. Súlyos problémák, amelyekkel még meg kell küzdeni. A villamos ma már csaknem valamennyi vonalon közlekedik. Már az is megnyugtató volt a város lakosságára nézve. amikor először a Takaréktár utca és a rókusi állomás között megindult. a forgalom. Ma már szabályszerűen közlekedik a két Pályaudvar között: ezenkívül a Széchenyi tértől a Fodortelepig ée az Annavízforrástól Somogyltelepig jár a villamos. A Rudolf téren reggelenként é6 kora délután feltűnik a tanyai kisvasút jólismert szerelvénye. A tanyai nép behozza áruját a városba, s a városiak ls kimennek olykor, hogv önellátásukról gondoskodjanak. Az őszi vetés munkája Szeged határiban sok nehézségbe ütközött. Miután a németek összeszedték és elvitték a lóállományt, legtöbb helyen csak a gazdák összefogásával. kölcsönös segítséggel vethették el az új életet, az új kenyérmaSOt..." Elsötétítés alkonyatkor „Dr. Valentiny polgármester felhívja Szeged város közönségét hogy a ma! naptól kezdődőleg a teljes elsötétítést este 6 óra helyett már a sötétedés beálltakor azonnal köteles végrehajtani. Nagy súlyt helyez arra, hogy az elsötétítést mindenki pontosan végrehajtsa és ezért az orosz katonai parancsnoskng rendeletéből közli a város lakosságával, hogy az utcákon orosz katonai járőr ellenőrzi az elsötétítést s a mulasztót azonnal előállítja s legszigorúbb büntetésben részesíti. A katonai parancsnokság a mulasztókkal szemben első ízben 100—150 pengőig terjedhető pénzbüntetést fog I kiszabni, ismételt elkövetés esetén azonban az Internáiasi eljárást is folyamatba fogja tenni." • Mindenféle — önként nem adhat ki senki lakást. A polgármester figyelmezteti a lakosságot, hogy akár üres lakást, akár bútorozott szobát a jövőben, a mai naptól kezdődően kizárólag csak a katonai parancsnokság engedélyével adhat bérbe úgy polgári személynek, mint katonáknak. — A városi gőzfürdő megnyílt a közönség részére. A város vezetősége arról értesítette a Délmagyarország szerkesztőségét, hogy a városi gőzfürdőt sikerült rendbehozni és a közönség részére j is használható állapotba helyezni. A városi gőzfürdő te- ! hát megnyílt es — mint a múltban — a közönség szolgalatára áll. — Szegedi nők! Novem- ! ber 19-én, vasárnap délután három órakor nőgyúlést tartunk a szegedi ipartestületi székházban. Minden haza- , fias, magyar gondolkodású, demokratikus érzésű asszony : és leány megjelenését feltét- I lenül elvárja az Antifasiszta Dolgozó Nők Szövetsége Szegedi Szervezete. Apróhirdetések: — Szeged város köztisztasági üzeme egy patkoló- és egy kocsikovácsot azonnali belépésre keres. — Fekete sötétítő papirfliggönyt rendeljen Csonkánál. Fekete papír kapható. Dugonics tér 4., papírfeldolgozó. — Wertheimkasszát vennék. Cím a kiadóhivatalban. — Bor. Idei, vagy óbor kisebb és nagyobb tételekben termelőtől kapható, új bor 3.—, óbor 4,— pengős árban. Cím a kiadóban. Színházi műsor: A Városi Színházban ma és holnap délután, valamint kedden, 21-én délután egynegyed 3 órakor Ifjúsági előadásban Zilahy Lajos nagy sikerű színműve a „Süt a nap" kerül előadásra. Az előadás érdekessége, hogy Herczeg Vilmos, a szegedi színház örökös tagja ötévi szünet után ismét színpadra lép. Sárikát Bucsezán Ilona alakítja, akinek ez az első színpadi fellépése. Kopácsy forgalmista szerepét Káldor Jenő, a kitűnő komikus játssza, Sámson Mihály pedig Sugár László, a Szegeden felejthetetlen Sugár Gyula fia. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a közönség széles körében." 1944. október végén a szovjet hadvezetés úgy döntött, hogy a magyarországi hadszintéren szünet nélkül folytatja a támadást, nem ad lehetőséget az ellenségnek sorai rendezésére és újabb védrterr, kienftésére A Duna—Tisza közötti német—magyar védelem viszonylagos gyengeségére és a nyilas puccs utáni ingatag politikai helyzetre alapozva úgy látta, hogy megoldható Budapest gyors elfoglalása, ami Magyarországnak a háborúból Való kilépését fogja eredményezni. E megfontolások alapján október 28-án a főhadiszállás direktívát küldött a 2. Ukrán Front parancsnokénak, amelyben elrendelte: „A 46. hadsereg és a 22. gárda gépesített hadtest erőivel október 29-én menjen át támadásba a Duna— Tisza közén, göngyölítse fel a Tisza nyugati partján kiépített ellenséges védelmet és biztosítsa ezzel a 7. gárda hadsereg átkelését a folvón. A továbbiakban a 4. gárda gépesftett hadtest beérkezése után mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre, és menetből vegye birtokba a fővárost." Aznap este Sztálin főparancsnok telefonon is felhívta Malinovszkij marsall frontparancsnok figyelmét a feladat fontosságára. Malinovszkij jelentette, hogy 5 nap múlva várható a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése. utána a megerősített 46. hadsereg képes lesz olyan erős és váratlan csapást mérni az ellenségre, hogy 2—3 nap alatt el tudja foglalni Budapestet — a főhadiszállás nem tud önnek öt napot adni — mondta Sztálin. — Értse meg, hogy Budapestet politikai megfontolásból minél gyorsabban birtokba kell venni. — Nekem minden világos. Megértem, hogy nagyon fontos Budapest bevétele, mégpedig politikailag. — Nem halaszthatjuk el a támadást öt napig. A Budapest irányú támadást azonnal kezdeni kell. — Ha ön ad most öt napot, akkor az ezt követő öt nap alatt Budapestet beveszem. Ha azonban a 46. hadsereget azonnal ütközetbe vetem, az erő- és eozközhiány miatt képtelen lesz a csapás gyors kifejlesztésére, Js — a magyar főváros közvetlen közelében — elhúzó^ dó harcokba bonyolódik... — Hiába makacskodik. Ügy látszik, ön nem érti, hogy a Budapest elleni csapás politikai szükségszerűség? Budapest elfoglalásának politikai szükségszerűségét megértem, éppen ezért kérek öt napot. — Megparancsolom, hogy holnap menjen át támadásba Budapest ellen. Sztálin nem értetlenségből yolt ilyen határozott a beszélgetés alkalmával. Azért ragaszkodott a támadás megkezdéséhez, hogy ne engedjen időt az ellenségnek erői átcsoportosítására a Nyíregyháza—Miskolc irányból Budapest védelmére. Am Malinovszkij marsall ellenvetéseit sem a makacsság diktálta. Ügy ftélte meg a helyzetet, hogy a Duna—Tisza közötti támadásra pillanatnyilag rendelkezésre álló csapatok, tüzérség és lőszer nem elegendők Budapest gyors elfoglalására. Ezért kért haladékot a megerősítésül alárondelt csapatol: beérkezéséig. Mivel a főparancsnok ebbe nem egyezett bele. a 46. hadsereg október 29-én reggel két lövész és egy gépesített hadtesttel támadásba ment át Kecskemét—Budapest irányába. Vele szemben ekkor a 3. magyar hadsereg 7 gyenge hadosztálya, valamint a 6. német hadseregből két páncélos és egy gyalogos hadosztály volt védelemben. Friessner vezérezredes, a „Dél" hadseregcsoport parancsnoka azt tervezte, hogy a 3. magyar had. sereg megerősítésére rendelt 57. páncélos hadtest beérkezése után ezekkel az erőkkel Dunapataj—Tiszakécske vonalából támadást indít Szeged irányóba és visszaveti a szovjet csapatokat a Tisza mögé. A 46. hadsereg támadáea kezdetben jól haladt előre. Csapatai október 31-re kijutottak Tószeg—Kecskemét— Lajosmizse—Izsák—Kalocsa vonalába. A 3. magyar hadsereg csapatai a támadás elől rendezetlen visszavdnulásba kezdtek. Kecskemétnél sike. rült csupán ,az ellenállást megszervezni. Ez a varos a budapesti Irány kulcsa volt. a német parancsnokság tehát minden erejét megfeszítette. hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. német. valamint 1. magyar páncélos és áz 1. lovas hadosztály között heves küzdelem bontakozott kl. Ennek során a 2. gárda gépesített hadtestnek november 1-én reggel sikerült Kecskemétet teljesen megtisztítania az el. lenségtől. másnapra pedig elérte Vasad. Üllő. -Gomba körzetét. A 4. gárda gépesített hadtest ugyanerre az időre Rákóczi-ligetig tört előre. A német vezetés október 29-ét követően meggyorsította csapatai átcsoportosítását a budapesti Irány védelmének megerősítésére. November 2-ig öt páncélos páncélgránátos és lovas hadosztály érkezett be. s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt védelmi állásokat. A 3. páncélos hadtest megszállta a Budapest körül kiépitett védelmi rendszer legkülső övezetét Vecsés—Dunakeszi' között. Az 57. páncélos hadtest lezárta Vecsés—Cegléd vonalét, a 4. páncélos hadtest pedig Abony—Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelentősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. Ezt a hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasználni. Utasította Friessner vezérezredest: „A Dél hadseregcsoport minden erőt haladéktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében és erősen összpontosított támadást hajtson végre Kecskemét irányába a Budapest felé előretöri ellen-' ség szárnyára és mélyen a hátába". A szovjet csapatok október 29-én Indított támadása 100 kilométeres előretörés után, november 2-án megállt. A két gépesített hadtest előnyomulásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lövészhadosztály tudta követni. A többi lövészerő még előremozgásban volt. Illetve azokat a szárnyak biztosítása foglalta el. Így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfoglalására az egy lövészhadosztály ereje eleve nem lehetett elegendő, különösen azután, hogv a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen megerősítették a kezdetben gyenge védelmet. A szovjet csapatok Pilis. Vecsés, Öcsa-észak. Rákóczi-liget, Soroksár-délkelet vonalában sorozatos csapásokkal próbálták áttörni az ellenség állásait. A szovjet főparancsnokság azonban felismerte, hogy ez csupán fölösleges véráldozatokhoz vezet. Ezért november 4-én arra utasította Malinovszkij marsallt, hogy gyorsítsa meg főerőinek átkelését a Tiszán, majd széJ les arcvonalon észak—észak. ,1 keletről és délről mért csapásokkal zúzza szét az ellenség budapesti csoportosítását. TÓTH SÁNDOR alezredes Szöveg nélkül ÉRETTSÉGIZŐK FIGYELMÉBE! fl tablófényképek készítését megkezdtük műtermeinkben. Fényképész Szövetkezet, Kárász u. 7: Széchenyi tér 7: Lenin krt. 44. xS. 101 387 4 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 20. 31. — Nem duma! Kivégezhettek volna, a században nem egyet a szemünk előtt... És én önként vállaltam. amiért becsuktak! Énrám az elveimet nem parancsolták rám, mint rátok a fronton! Én mindig magamtól, és ez mégis csak más... — Hát mi? Az istenedet, csak úgy meguntuk, és kész? Hadbíróság elől lógunk, már alulról szagolnánk az ibolyát, németekre lőttünk, nem a pofánkkal, hanem puskával... — Elég! — mondja élesen Deső. — Ebédeljünk. Fésűs Járó elképedve nézi a katonákat. — Ti ? Hát ezt nem tudtam... Ha tudom, én... Deső leinti. — Felesleges erről beszélni. A sikertelen vállalkozások sorsa az, hogy el kel feledni őket. — Akokr is... Szóval lőttetek? És hogyan történt? — A ' főhadnagy úr tűzparancsot adott — mondja Gallai —, mi meg lőttünk. Olyan csinn-bumm volt, a gyönyörű krisztusát, ropogott a környék, láttad volna, behúzta nyakúi a német, de hát tíz percig tartott a vásár, aztán egyik vizsgálat a másik után. Te is lőhettél volna, egyen meg a rosseb, kihozod az embert a sodrából ... Kínálta a főhadnagy úr a pisztolyát, igaza volt. ha olyan fene nagy természet van benned, kilyuggathattad volna a csendőröket. — Féltem. — Hót akkor? — Nem érted? Félek, de mégis kellene valamit... Magamat is kínozom, nemcsak titeket, ha folyton rákérdezek erre a nyavalyás életre... hát miért nem ? Lehetett volna. Lettünk volna! De a kutya is minket mart. mindenfelé voltunk, hazaáruló bitangok, bűnözők, amit akarsz, csak ember nem. Irtott, aki hozzánk fért. Ügy kiirtottak minket, úgy megritkultunk! És nem hittek nekünk, a lelkünket kitettük, de bárkinek inkább, csak nekünk nem... Most aztán itt vagyunk, magát is utálja az ember, miért olyan tehetetlen. Görnyedten ül, akkor ls ilyen görbe volt a háta, mikor kizárták a gimnáziumbői. — Mi volt abban a röpcédulában ? — kérdeztem tőle, e pillanatban oly erős az emlék, mintha ott állnánk az udvaron, el is feledem, hogy másról van szó. — Melyikben? — Emlékszel Madaras igazgatóra, betyárul megmart miatta. Az iskola udvarán! Nyílott az orgona, csupa fehér orgona... — Nem tudom. — Mit nem tudsz? — A cédulát. — De hiszen elkaptak, amikor vitted 1 — Igen, de én nem olvastam. Még akkor semmi ilyet nem olvastam. — Tehát csBk apádért? — Igen. De ez már rég volt... Azóta apám is meghalt, épp három éve, keservesen, mert nagyon rosszkor: úgy látszott, a német hadigépezet széttúrja a világot. — Igaz is, kihűl a lecsó — mondja Gallai —, mi a fenének főztem, ha elpovedáljátok az időt. Deső leül. — Azt hiszem — mondja halkan — sok mindent felül kell majd vizsgálnunk. A háborút, ami előtte történt ... talán az egész magyar történelmet. elejétől végéig. Legendák és mentségek nélkül. Persze, nemcsak nekem. Neked is, Fésűs Járó, vagy ha jobban tetszik, nektek. — Azt akarod mondani, hogy mindnyájan egyformán... — Nem. De te is itt rohadsz, akárcsak én miért? Erre a miértre ne egyszerűsítsük a választ. Nem szabad... Szigorú tárgyilagosság híján túl sok lesz a hős, túl kevés a gazember, vagy fordítva. De még fontosabb a megmaradók felelősségének foka. Külön-külön, és becsületesen, különben káosszal kezdünk megint, összemosódik . az egész — Igen, ezt értem, de addig is... miért ne próbálnánk meg? Van itt néhány fegyver, ha csak egyetlen ellenséget pusztítunk el, egyetlen egyet... — Nem. az ilyesmi már nem több gesztusnál, a háború menetét nem befolyásolja. — Akkor is valami! Tett! — Amellyel, ne haragudj a szókimondásért, érdemeket lehet szerezni a győztes szemében. — Mit akarsz ezzel mondani? Az oroszok, hát megáll az eszem ... egyszerűen csak nagyhatalomnak nézed őket, akik megverik a másik nagyhatalmat? (Folytatjuk.)