Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

A szovjet küldöttség látogatása a megyei pártbizottságon N. Sz. Gyomin altábornagy nyilatkozata Nincs egy ens oly ban a „mérleg" Többre képes a szövetkezeti ipar Gazdasági életünkben igen fontos szerepet töltenek be a kisipari termelőszövetkezetek. Rájuk vár egyrészt az a feladat, hogy mint kisebb, tehát rugalmasabb, mozgékonyabb termelőegységek növeljék a választékot, gyártsák azokat a termékeket, melyekkel az állami ipar nem látja el a lakosságot. Másrészt az ipari javításban, a személyi szolgáltatásban, az egyedi megrendelések kielégítésében is nagy feladatokkal kell megbirkózniok. Ezért is kísérte mindig élénk figyelemmel közvéleményünk a ktsz-ek tevékenységét. Tanulságos ebből a szempontból a szegedi. Csongrád megyei ktsz-ek munkájának idei, háromnegyedévi mérlege is, mely a napokban készült el a megyei KISZÖV-nél. Mindjárt elöljáróban megállapíthatjuk: többre képes a szövetkezeti ipar, a lakosság jobb eredményeket vár a megyei szövetkezetektől. A múlt évhez képest 34,7 millió forinttal — 5,9 százalékkal — emelkedett ugyan a megye szövetkezeteinek termelési értéke, ez azonban teljes egészében a létszámfejlesztésnek köszönhető. Megyei viszonylatban 3 százalékkal csökkent a termelékenység. Az átlag rosszabbodásában közrejátszott hat szövetkezet nagymérvű termelékenységcsökkenése. Közülük öt — a Szegedi Vasmékeik iránti kereslet. Ami a belkereskedelemnek átadott, illetve a közvetlenül értékesített termékeket illeti, itt — elsősorban a gépgyártásban. bútor- és cipőiparban — a csökkenés a jellem, ző. holott megfelelő kereslet mutatkozik a szövetkezeti termékek iránt, egyedül a cipőiparra jellemző a kínálat bizonyos túlsúlya. Néhány szegedi szövetkezet árbevétele jelentősen csökkent az idén. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél különösképp így van; itt szeptemberben több mint 6 millió forint értékű eladhatatlan terméket kellett ki. selejtezni! Mindez még a korábbi visszaélés-sorozat maradványa. A lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység összességében 0,9 százalékkal csökkent. Visszaesett a mérték utáni termelés, az építőipari jellegű javítás, míg az ipari javításban 6,3 százalékos, a személyi szolgáltatások terén 3,2 százalékos emelkedés mutatkozik. Megállapíthatjuk, hogy a korábbi évekhez képest lassult a fejlődés, sok vonatkozásban pedig visszaesés tapasztalható. A közelmúltban megjelent kormányhatározat bizonyára jó ösztönzést ad a szövetkezetek számára, hogy — az elvárásnak megfelelően — fejlesszék szolgáltatásaikat, emeljék a javítómunka színvonalát. Nem mindegy azonban, hogy ez mikor következik be; átgondoltan, gyorsan intézkednek-e a szövetkezetiek, s milyen — a maguk érdekeltségének, s a lakosság érdekeinek megfelelő — tettekkel reagálnak a határozatra. Nincs tehát még egyensúlyban a szövetkezeti ipar „mérlege", az idei eredmények és az elvárás közti eltéréseket megfelelő szabályozással. szorgalmas munkával áthidalni — ez most a soron levő feladat. Gázturbinás csúcserőmű Óránként két korszerű villamoserőmű teljesítményének megfelelő 300—400 megawattal növekszik a magyar villamosenergia-rendszer terhelése minden hétfő reggel, amikor hirtelen igen sok fogyasztó kezdi használni különböző elektromos gépeit, berendezéseit. A szocialista országok egyesített energiarendszerében, amelynek hazánk is részese, ez a „felfutási sebesség" eléri az óránként 4000—5000 megawattot. Ezekkel az adatokkal támasztotta alá Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója annak a konferenciának az időszerűségét, amely kedden reggel kezdődött a Technika Házában arról, hogyan lehet a leggazdaságosabban kielégíteni a csúcsfogyasztás ideién tetemesen megnövekvő villamos energia igényeket. A villamosenergia-fogyasztás a következő időszakban hazánkban is jelentős mértékben növekszik. A fejlődés nálunk is elkerülhetetlenné teszi a kizárólag csúcsfogyasztás idején termelő, úgynevezet. csúcserőművek megépítését;, az első gázturbinás csúcserőmű a kelenföldi hőerőműben a tervek szerint 1973-ban már megkezdi az energiatermelést. Tájékoztató a szabadtériről; Az új műsorterv A Magyar Honvédelmi Szövetség szovjet testvérszervezete, a DOSZAAF N. Sz. Gyomin altábornagy, a Szovjetunió Hőse vezette és Szegeden tartózkodó küldöttsége és a kíséretében levő Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Jánoska Gergely, az MHSZ megyei titkára tegnap, kedden kora délelőtt felkereste a Csongrád megyei pártbizottságot. N. Sz. Gyomint, Kiss Lajost és Jánoska Gergelyt fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, s bensőséges eszmecserét folytattak. Ezután a vendégek és az MHSZ aktivistái, a tanács művelődésügyi osztályának és az MTS-nek a képviselői kötetlen beszélgetést folytattak a két testvérszervezet tevékenységéről. A delegációt, a tapasztalatcsere résztvevőit üdvözölte és a beszélgetésben részt vett Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára és Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. A tapasztalatcsere befejezése után N. Sz. Gyomin a delegáció nevében Lenin mellszobrot: ajándékozott a megyei ' pártbizottságnak. Ezt követően a vendégek a szalámigyárat keresték fel, ahol a húsipari vállalat vezetői ismertették az üzem életét. A gyárlátogatás után a vendégek sétát tettek a városban, tovább ismerkedtek nevezetességeivel, majd visszautaztak Budapestre. N. Sz. Gyomin elutazása előtt nyilatkozott a Délmagyarországnak. — Köszönjük Szeged, Csongrád megye vendégszerető meghívását — mondotta. — Igen jól éreztük itt magunkat. Magyarországon, s természetesen Szegeden is a szocialista munka, alkotás nagy eredményeit láttuk. A legfőbb hatást ránk az emberek tették, akikkel találkoztunk. Vidámak, kedvesek, és nemcsak jól értik a munkájukat, hanem lelkesen is végzik. — Az MHSZ Csongrád megyében is jól látja el feladatait. Itteni és általában magyarországi látogatásunk kölcsönösen gazdagította a két testvérszervezet munkáját, tanultunk egymástól. Jövőre a DOSZAAF látja vendégül az MHSZ küldöttségét, amit szeretettel várunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az újabb személyes találkozás gyümölcsöző lesz. és Fémipari, a Szegedi Szerszámkovács. a Szegedi Felszabadulás Asztalos, a Szegedi Nívó Tömegcikk és a Szegedi Szűcsipari Ktsz — olyan szövetkezet, amely városunkban tevékenykedik. Az OKISZ elnöke is foglalkozott a nem kivánatos jelenséggel. s most a bajok kiderítésére a KISZÖV gondos vizsgálatot, megoldásukra intézkedési terv készítését javasolja az érintett szövetkezeteknek. Növekedett a megye szövetkezeteinek exportja, öszszesen 139,5 millió forint értékű volt a kivitel, 52 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Mind többet exportálnak a ktsz-ek a szocialista országokba. a tőkés piacokon viszont kisebb lett idén a terDr. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója tegnap délben hivatalában tájékoztatta a helyi és a fővárosi sajtó képviselőit a játékok jövő évi műsoráról. Egyebek közt elmondotta, hogy az 1970. év műsora lényegében elkészült. Az öszszeállítás azért húzódott el a korábbi évek gyakorlatától eltérően ilyen szokatlanul későre, mert R ánki György operája Madách Tragédiájának szövegére, amelyet az igazgatóság a jövő évi műsorban feltétlenül szerepeltetni akart, még nem készült el. A tervet a Ránki-opera nélkül kellett összeállítani. A következő év előadásai 1970. július 18-án, szombaton kezdődnek és egy hónapon át, augusztus 20-ig tartanak. E négy hét alatt öí bemutató 16 előadásban kerül a Dóm előtti színpadra. Nyitódarabként az elmúlt évad leglátogatottabb produkcióját, Kodály Háry Jánosát szerepeltetik. Az előadás, amelyet Szinetár Miklós rendez, néhány apróbb, de nem jelentéktelen változástól eltekintve a tavalyi előadást követi. Címszerepét Melis György énekli, s az igazgatóság már szerződtette Moldován Stefániát, Szalma Ferencet, Dayka Margitot. Marton Évát és Harkányi Endrét. A díszleteket Fülöp Zoltán tervezi. A július 18-i bemutató után még három alkalommal, július 26-án, augusztus elsején és 8-án kerül színre Kodály remekműve. A második bemutatót a nyitóelőadás másnapján, július 19-én, vasárnap tartják. Az egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb szovjet balettegyüttes, a novoszibirszki operaház baletttársulata lép aznap a Dóm előtti színpad közönsége elé. Az együttes —, mint az igazgatóság nemrégiben a balett egyik Szegeden járt vezetőjével megállapodott —, vagy Prokofjev Rómeó és Júliáját vagy Csajkovszkij Csipkerózsika ját viszi színre, a premieren kívül még két alkalommal, július 21-én és 22-én. A prózai előadások előkészítése is előrehaladott stádiumban van. Jelenleg két műről folynak a tárgyalások. Vagy Euripidész Trójai nők vagy Shakespeare III. Richárd című drámáját láthatják jövőre a szabadtéri nézői. Bármelyik darab is kerül színre, az előadást Vámos László rendezi. Az operát idén két mű; Mascagni Parasztbecsiilete és a Leoncavallo Bajazzókja egy előadásban képviseli. Mascagni operája — mint ismeretes —, 1935-ben már szerepelt a Dóm előtt — maga a szerző vezényelte —, Leoncavallo zenedrámája azonban jövőre szerepel először a játékok műsorán. Mindkét előadást Mikó András rendezi. A főszerepeket kiváló külföldi művészek éneklik, akikkel jelenleg még folynak a tárgyalások. A szegedi művészek közül Karikó Teréz, aki az idei programban olyan kiemelkedő sikerrel énekelte Bizet Carmenjában Micaela szerepét, Mascagni operájának Loláját játssza. A két opera az augusztus 9-1 bemutató után még két alkalommal, augusztus 12 én és 15-én kerül színre. Ezenkívül az igazgatóság tárgyalásokat folytat a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesével is. A szabadtéri jövő évi műsorának utolsó előadásait — augusztus 16-án és 20-án — minden bizonnyal ez a 150 tagú együttes tartja. Szabadtéri műsoruk termeszetesen nem katonai tematikájú lesz, hanem a világ népeinek folklórjából mutatnak be kétrészes műsort, amelyben a főszerep a magyar népköltészetnek jut. A jövő év műsora iránt máris igen nagy az érdeklődés. Jellemző példa, hogy a Volán utazási iroda az augusztus 8-i Háry előadás minden jegyét megvásárolta. Az Expressz által szervezett hagyományos szegedi ifjúsági nap mellett tehát 1970. augusztus 8-án először lesz az ünneplő fesztiválvárosban közlekedési dolgozók napja. VÍZTORONY KÉSZÜL. Még a földön fekve találtuk Sándorfalván a víztorony darabjait. De számítanak rá Sándorfalván, hogy még az idén vizet ad a törpe vízmű kében a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell létrehozni. A demokratikus rend i megszilárdítására a nemzetgyűlés összehívása és az ideiglenes kormány létrehozása szintén sürgős feladat. A párt célja a fenti programmal az összes demokratikus pártok és szervezetek összefogásának biztosítása és ezen keresztül a nemzeti megújhodás elősegítése. A Szegeden újjászerveződött legális pártvezetés a program nyilvánosságra hozatala (1944. november 30.) előtt megvitatta a tervezetet a szegedi kommunistákkal. A vitára 1944. november 19-én, a szegedi kommunisták 2. taggyűlésén került sor. A programjavaslat ismertetése után Révai József fűzött megjegyzéseket a programhoz, indokolta meg annak demokratikus jellegét. Ezzel kapcsolatban többek között hangsúlyozta: „Biztosra veszem, hogy van igen sok régi és új kommunista, aki egy kicsit furcsálkodva hallgatta végig ezt az akcióprogramot. Hogy lehet az. hogy nem a szocializmusért, hanem a demokráciáért harcol? Sokkal szerényebb cél ez, mint a 25 évvel ezelőtti. Biztosra veszem, hogy sokan nem értik, ezt és sokan nem értenek egyet ezzel. A célunk az. hogy mindenki megértse ezt a programot és mindenki megértse azt, hogy a szabad. független demokratikus Magyarország megvalósítását tűztük ki legfőbb célunkul... összpontosítani kell a nemzet erejét, ez az egyik fő ok. amiért nem a szocializmust hirdetjük ..." A program követelései, de Révai József indokolása is mutatta, hogy a párt tisztában volt az ország előtt álló forradalom jellegével, azzal, hogy 1944—45-ben hazánkban demokratikus forradalom volt napirenden. Ez a forradalom azonban kezdettől fogva több, mint általában a burzsoá demokráciát eredményező forradalom, szükségszerűen túlmegy azon, s ezért készítheti elő a szocializmusba való átmetet. Révai József ezt is hangsúlyozta: ,,Mi, ha azt mondjuk, hogy demokratikus, független Magyarországot' akarunk, nem burzsoá-kapitaüsta demokráciát akaVunk, hanem népi demokráciát, olyan demokráciát, ahol a nép szabadságjogai valóság, nem pedig fügefalevél a kizsákmányolás számára, ahol a föld a paraszté, ahol meg van semmisítve a magyar nagybirtokos osztály, ahol az államhatalom szervei a nép kezében vannak, az öntudatos, szervezett munkásság, tehát a kommunisták kezében..is." A párt vezetői jól tudták, hogy a kommunisták és a szervezett dolgozók egy részénél nem talál rögtön megértésre a demokratikus program. A felszabadulást követő forradalmi események már jelezték, hogy a felszabadulásban sokan a 2. tanácshatalom azonnali megteremtésének a lehetőségét látták. A nagy gyorsasággal létrejött népi szervek tevékenysége jól tükrözte ezt. A kommunista pártszervezetek, a nemzeti és üzemi bizottságok gyakorlati munkájukban jcjval túlmentek a párt programjában foglaltakon. Ezt fejezte ki a szegedi kommunisták taggyűlésének vitája is. A hozzászólók általában elismerték a program konkrét célkitűzéseinek helyességét, de többen újabb követelések programha vételét javasolták. Különösen nagy hangsúlyt kapott a mélyreható földreform és a nagytőke korlátozásának követelése. A taggyűlésen a Központi Vezetőség tagjai vitába szálltak a túlzó követelésekkel, megértették a demokratikus program szükségességét és helyességét. A vita eredményeként a taggyűlés az alábbiakban határozott: 1. A taggyűlés teljes mértékben helyesli és magáévá teszi a párt Központi Vezetősége által előterjesztett akcióprogramot. 2. Haladéktalanul meg kell indítani a kérlelhetetlen harcot a nyilas banditák ellen és utasítja a városi tanácsban, a rendőrségen, a polgárőrségben működő kommunistákat, hogy teljes erejüket vessék latba annak érdekében, hogy a városi hatóságok a nyilasok elleni harcot teljes eréllyel folytassák. 3. A szegedi kommunisták kötelessége minden erejükkel odahatni, hogy a többi demokratikus, németellenes pártok részvételével megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi bizottsága. 4. A szegedi kommunisták a párt Központi Vezetősége által előterjesztett akcióprogram értelmében teljes erővel fognak harcolni a független, demokratikus, népi Magyarország megvalósításáért. Természetesen az 1944. november 19-1 taggyűlés után is fontos feladat volt a párt programjának, politikai irányvonalának megértetése és elfogadtatása. A szegedi kommunisták taggyűlése azonban az első jelentős lépés volt ezen a téren. A párt programjának helyessé- ; gét az élet igazolta. Bizonyítja ezt az is, hogy két héttel a taggyűlés után már létrejött a demokratikus pártok szövetsége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely jelentéktelen változtatásokkal a párt programját tette ma gáévá. A mondottakat azonban leginkább az eredmények igazolták. A munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével sikerült a fasizmus és a háború okozta szenvedések idejét lerövidíteni, a lerombolt országot újjáépíteni. A program valóraváltása megteremtette az alapját a szocializusért folytatott küzdelemnek. RACZ JÁNOS