Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
Kevesebb tilalomfát, több figyelmet! Hagyjuk az embereket fennhéjázó, kákán is csoszépen dolgozni és boldo- mót kereső, elég rosszindugulni. lehetőleg egy szalma- latú embernek bizonyult, szálat se tegyünk keresztbe Mind többen mentek ellene eléjük, minél kevesebbet panaszra a főnökhöz, kijeavatkozzunk az életükbe, lentvén, hogy inkább megIgy. ebben a formában ta- válnak régi munkahelyükIán soha senki nem fogai- tői, de nem dolgoznak az mazta meg a párt- és álla- osztályvezető keze alatt A mi vezető apparátus mű- főnök azonban vonakodik ködési elvét, azonban ez a az intézkedéstől. Mintha szándék a legrátermetteb- többre becsülné az osztálybek munkamódszerében vezető simulékony modohatározottan felismerhető. rát, mint megbízható Az okos párttitkár, vagy „öreg" munkatársait. Pedig művezető már megtanulta, már-már tarthatatlan a hogy az emberek többsége légkör, munka helyett szesoha nem él vissza a biza- mélyes vitatkozásra megy lommal, hiszen tisztesse- ei a drága idő javarésze, gükkel és felelőségükkel Még egy példa, amely azt önmagukat és a szocialista mutatja, milyen lehetetlen rendszert becsülik meg. A helyzetbe hozhatja magát munkások gondolkodását valaki, ha az emberek heés cselekvését ismerő igaz- iyett mereven a szabályokgatótól mi sem áll távo- boz ií?aK>dik. A népes érlabb, mint a hatalom fi- tekezleten ahol már egy togtatása. Nem tilalomfá- érája ment a vita, szót kat, korlátokat állit mind- kért a központ kiküldöttje, untalan mások utjaba, ha- Természetesen, hogy mínnem gondosan ügyelve a denki hallani akarta, mit közhangulatra, rendszerint mond az illető, s egyszerre azt teszi, ami jó kedvre, s megszűnt a ki-be .iárkálás PIAC Sok virág, sok pénzért A szép napsütéses szóm- múlva ugyanaz a virág nebat reggelt virágerdö kő- gyedannyiért is kínált árú szöntötte a Marx téri és a lesz. Szent István téri piacon. De minden másból is elevárosi boltokban tapasztalható nagy igyekezete a vásárlók friss és a piacinál semmivel sem drágább áruHalottak napjára készülnek gendő volt a piacokon. Zöld- val való ellátására. Így azaz élők, s ilyenkor csodálatos őszi rózsákkal, krizantémokkal borítják el a temetők sírdombjait. A virágkertészek, virágárusok pedig vastagra tömött pénztárcával térnek haza. mert ha még egyszer annyi lenne a virág, ezen a napon az is drága áron kelne el. Az érzelmeket mindig is jól lehetett forintban kamatoztatni, tegnap sem lehetett 5 forinton alul számlát kapni a valamire való krizantémért, de volt, amelyikért a későn érkező vevőtől 10—15 forinséget, gyümölcsöt, baromfit, tojást, tejfölt, túrót, inynyenccsiklandó illatú frissen sült hurkát, kolbászt annyit vehetett bárki, amennyire az éppen e napokban felvett fizetése futotta. S nem lehet különösebb kifogás az árára sem. A MÉK. az Éliker. ap áfész, a termelőszövetkezetek, a városellátó szövetkezet piaci elárusító helyein most már hetek óta egyre nagyobb mennyiségű és jó minőségű olcsó árukhoz jut a fogyasztó. Hasonlóan dicsérhető ugyanezeknek a céután az állami és a szövetkezeti kereskedelem valóban kedvezően befolyásolja már a magántermelői árakat is. S ezáltal tölti be mindinkább e két szektor a tőle várt szerepet. Az országos árakkal való összehasonlítás is ezt bizonyítja. « . « h a - - £ M t, s ! I tot is elkértek. Pár nap geknek és a Csemegének a * 4 í t T 0) rt £ x x Szeged 2.50 1,50 2,50 3,50 2,— 2,— B.-pest 3,50 1,60 2,— 4,60 2,40 2,50 Pécs 3,50 1,40 1,80 4.20 2,— 2,40 Veszprém 3,50 1,80 2.40 4,80 2,20 2,50 Szolnok 3,50 1,50 2,50 4,50 2,— 2,50 Tata 3,50 1,40 2,50 3,60 2,— 2,20 ezáltal lendületre hangolja a környezetét. S ez a bölcsesség sokaknak alkotó nyugalmat jelenthet, a vezető pedig leteheti gondjainak jelentős hányadát Szó sincs itt világot rena teremben, A kiküldött másfél órás felszólalása után a gyűlés elnöke, ahelyett, hogy szünetet rendelt volna el — gondolhatta volna, hogy milyen sokan várnak erre —, bégető dolgokról. Makón par- jelentette a következő fel kositották a főteret, de ugy. szólalőt. mivel még fél óra hogy eltüntették azt a jar volt hátra a programban dát. ahol rendszeresen és sokán jártak át a túloldalra. A gyalogosok — mivel útjukban volt — természetesen letiporták a friss ágyásokat, mire néhányan lefektetett szünet időpontjáig. Szinte egyszerre szökött, talpra a gyűlésnek több mint a fele, tódultak az ajtó felé. senki sem figyelt a mikrofonnál tea tanácsháziak kozul, tiltó hetetlenül vergődő felszótáblak kitűzdelését kezdtek iaióra akí pedig izgalmas szorgalmazni. A vebeelnok problémákat kezdett feazonban úgy vélekedett, szegetni. „Kár lenne szembeszállni a kialakult szokásokkal, ami mindig óriási erő, nem szabad feleslegesen háborgatni a lakosságot. Inkább a pariktükröket kell máskéDDen kialakítani." Lám. milyen egyszerű! De talán éppen azért, mert egyszerű, még elég sok helyen máskéooen cselekszenek. a gondok garmadáiéi zúdítva ezzel magukra. Egy szegedi hivatalból elhelvezték az osztályvezetőt, akihez szabad bejárásuk volt a beosztottaknak, ha komolv ügyben kértek meghallgatást. Az új osztályvezető pedig azzal kezdte, ha ővele beszélni akarnak, akkor még a csoportvezetőknek is fel kell iratkozniok a titkárnőnél és majd a bejelentkezések sorrendjében fogadja őket. Emellett Paprikából gyógyszer Olyan segédüzemág dolgozik a szatymazi Béke Termelőszövetkezetben, ahol kevés befektetéssel jelentős termelési értéket produkálnak. Körülbelül egy évvel ezelőtt a szövetkezet központi majorjának egyik gazdasági épületében vegyi laboratóriumot hoztak létre és kapszaicin készítésére rendezkedtek be. A kísérleti termelés hosszú ideig tartott és most már úgy látszik, hogy a vállalkozás sikeres lesz. Saját termésüket dolgozzák fel. Néhány holdon a Hányszor elmondották már. hogy nem a lakosság van a hivatalért, hanem fordítva. Mégis tovább jön a panasz innen is. meg onnan is, hogy némely tanácsi alkalmazott foghegyről beszélget a kérelmezőkkel. Általános megállapítás hogy az üzemi pártirodákon, a városi, a megyei pártbizottságon már rendesen elintézik a bejelentéseket. viszont egyikmásik kishivatal ajtaja előtt félnapokat is kénytelen várakozni, akinek valamilyen intéznivalója akad. Vajon mikor érti meg már a legkisebb rangú funkcionárius is. hogy neki személy szerint előnyös, ha a lakosság megelégedésére végzi a dolgát? F. N. I. Gyerekek a kórteremben — Melyik is a Varga Ági- telefont vettek legutóbb, jobban. És azt kérdezi a főka? — kerdezem. mert most azon beszélgethet a szülő a orvostól, mikor mphet haza' mar tudom a kórlapjáról, kicsivel, míg az ablakon át Gyakori kérdés. Marika azt a hogy lement a laza, három- nézik egymást. Ez megnvug- feleletet kapja, félig már eves különben és még azt tató: a gyerek nem sír, bele- nyitva az ajtó. Ért is belőis: pelenkával alszik el es- éli magát a játékosságba. De le. Péti kérdését tréfásan te, a tablettát szépen lenye- nehéz a kicsiket megnyugtat- próbálják elütni: majd ha a í nész lényegretörő, okos kérli, és a bilit csicsilinek hív- ni, mikor nélkülük megy el kiskutya hármat ugat, haza- j dései nem elégedtek meg rö151 az édesanya, édesapa, s akik mehetsz. Még szerencse, hogy I vidke válaszokkal. Minden Papp Lajos szerzői estje Pénteken este rendezte az első nagyszabású szerzői estet a Bartók Béla Művelődési Központban működő Müvészklub. Jegyezzük meg mindjárt: az első est sikere parancsolóan követeli a folytatást! Pedig a rendezés minden felesleges póztól mentes, lényegretörően egyszerű volt. Nem a közreműködő színészek, mégcsak nem is a költő, hanem a versek voltak itt a főszereplők. A versek, amelyek az utóbbi tíz évben itt születtek Szegeden, s amelyeknek alkotója most elbúcsúzott a várostól. Az irodalmi est egész hangulata emiatt kicsit fáió volt, de nem elszomorító. Az elhangzott versekből, s a beszélgetésből éreztük, hogy a költő, aki most búcsúzik, akaratában és erejében törhetetlen már. Mocsár Gábor, az írócsoport titkára is hasonló gondolatokkal nyitotta meg a szerzői estet. Nagyszerűen bevált ebben a műsorban az alkotóval való beszélgetés formája. Dr. Csetri Lajos irodalomtörtéja. — Az a kis szöszi az Agi itt dolgoznak — orvosok és — mutat rá a nővérke. Hát ápolónők —, jól tudják, mipersze, már tudom: az előbb lyen érzés elfojtott sírással „patkoltatta"' meg a kis ka- kifelé botorkálni a gyereklapáccsal az igazgató-főorvos kórházból, bácsival a játékcicát. Végül is a szülőknek íogalNézegelem a lapokat, mi muk sincs, hogyan él, horoindent tudnak a kis páci- gyan gyógyul a család sze- lenne. De kérdezgessék nyuensekröl, a szegedi gyerek- mefénye a kórházban. I godtan a nővéreket, orvosonem érti, miről van szó. Nehéz napjai vannak a családnak, s mi se mernénk azt mondani, úgy vegyék, mintha a gyerek óvodában kórházban. Ágoston Marika rajzolni szeret, Bogdán Irént igazgató-főorvos szobájában Jucinak becezik otthon — Amíg dr. Szórády István kat, s talán könnyebben telbeszélgetünk, odakint a kezenek a napok, ha tudják, így kell szólítani itt is —, lések órái zajlanak Gyerek- h°Sy a legtöbb gyerek azért a hust szereti meg a tejbe- slrás mégse hallatszik, ^ jól érzi a kórházban maféfés^éTtver^ghlflJ ^ És.a gyógyulás mellett kislány — ahogy felveszi a yjszlk a kiságyból dr. Madácsy Lász- tdsra js ló adjunktus — azonnal mondja: éhes vagyok, palacsintát kérek! — Tündi folyton éhes — gyerek van, aki már nem sír a tűszúrásra. Pedig — ez az orvosok szomorú tapasz,. _ . , , talata — legtöbben úgy kerŰltek ide' bogy ^^gették ver -s azzal nyertük meg a 6ket orvossal kórházzal, ha szivét, hogy amit^ csak le- esetl nem 'akarták otthon het, adunk neki. Persze vi-. j^gnni a gvóevszert gyázni kell: a ™ orverek Devenni a gyógyszert. szívdobogva a szórakoztatásáról is igyekicsiket a vedőol- . , itt bizony sok keznek gondoskodni. P. Szőke Mária esetben vallomásra inspirálták a költőt, aki vallott a magyar népköltészet szeretetéről, a nagy elődökről. A bemutatott versek a költő eddig megjelent négy kötetéből, s a hamarosan kiadásra kerülő ötödikből kerültek ki. Egyszerű, a gondolatokat híven tolmácsoló előadásban hallhattuk őket Fogarassy Mária és Bicskei Károly előadásában. Az esten sikerrel működött közre Bódás Péter zongoraművész egy-egy Kodály-, illetve Bartók-mű bemutatásával. A. J. csepp gvercK cukorbajos. Ahogy én most látom a gyerekeket, sose látják a szülők — ilyen nyugodtnak, jókedvűnek. A gyerekkórház a látogatási napokra nyugodtan használhatná a „felMondhatná erre bárki: hiszen nem neveltetni, hanem meggyógyítani hozták, kellett j behozni a gyerekeket. Valóban, de itt a nővéreknek és orvosoknak nem kevesebb a nevelési gondjuk sem. Egy tizeqed szobrai bolygatási napok" kifejezést kicsit óvónénisdit is játszais. Találkozni, pontosabban nak ~ anélkül gyógyítani ablakon keresztül látni egymást — nagy megpróbáltatás szülőnek is, a beteg kis-, gyereknek is. Néhány játékKépernyő KRISZTINA SZERELMESE Ügyes kis tanulmányt le- szor láttunk már ilyen fiahetne írni arról, hogyan ké- talokat, akiknek figurájából szül egy beat-es magyar hiányzik a legelmosódottabb film. Kell hozzá — mondjuk karakter is, akik nemcsak azt — egy gitáros fiú, aki előtt nem tudják, hogy mit csi•'••••• "-('-"-"eb » lénvok. náljanak, de azt sem, hogy mintha máris nőgyógyász önmagukban kit tiszteljenek, lenne, kell hozzá egy vo- S mindez úgy, hogy az írónat, amin hosszú utazásokat rendező nyilvánvaló szánlehet tenni, kell hozzá egy déka éppen az ellenkezőtrissen lelepleződő bűnügy, beat-es magyar világunk küami egy kicsit felrázza a gi- lönböző típusainak bemutatáros fiút, és kell hozzá ter- tása. mészetesen egy olyan lány Ami miatt viszont mégis legtöbb csípős hatóanyagot is, aki nem vetkőzik — leg- megnézhető, sőt helvenként tartalmazó apró. hegyes dísz- alább is nem a mi fiúnknak. némj izgalmat is keltő paprika fajtat termesztenek. Bonyolult következtetések vo]t a Krisztina szerelmese. Ezt előbb szárítják, megda- nem kellettek hozzá: vala- 3Z a képi megvalósításban ráliák, maid oldószerrel ki- mennyi tévénéző kitalálhat- rejlik. A fiatal alkotók ezoldiák belőle a kapszaicint ta. hogy a pénteken este su- úttal is szinte a beszéd terUtána még sok apró müve- gárzott Krisztina szerelmese mészetességével kezelték a lettel tisztitiák es végül ki- cimű celluloidmunkát hasz- kamerát, s igv a képek hekristályosod'k. F'ehér leme- náltuk fel a beat-es magyar iyenként feledtetni tudták a zes, csillogó kristályokban film példájaként. naiv mesét és a minden iroNem a rutinosabb tévéné- daim; igényt, megszerkeszzők — Esztergályos Karoly tettségét nélkülöző szöveget, író és rendező tehet róla, • hogy egv itten jol semati- A Krisztina szerelmesét — /álható példát adott. Jól se- részleteiben — itt forgatták matizalhatót. hiszen a Krisz- Szegeden. Szép varosunk a ti na szerelmese — témáját, mutatós felvételeken új arirodalmi anyagát tekintve — c°t kapott. Ez is csak a léalig több. mint a legkázen- vések pallérozott ülmnyelvfekvőbb rutinkellékek egy- beszédet bizonyítja. képződik a gyógyszeripar értékes alapanyaga. A debreceni gyógyszergyáiTal kötöttek megállapodást és az előírt minőségű kapszaicinért kilónként több mint négyszázezer forintot kapnak. Bíznak benne, hogy egy idényben legalább két kilót elő tudnak állítani. mas mellé sorolása. HányA> la sem tudnának. Hiszen a felnőtt beteg is nagyrészt érzelmei alapján bízik az orvosban, a kicsit meg főképp szeretete köti és neveli a türelemre. Hiszen nem egyszer a kezelés, nem is szólva a műtétekről: „bántás" — és a bántott gyerekkel kell a gyógyulás érdekében barátságot kötni. Igen jó, hogy itt együtt vannak, egy kórteremben aprók és nagyobbacskák, így meseolvasás és játék előbb jut a kicsiknek. De nemcsak egymással ba- i rátkoznak meg: Zoli, Ild!, ( Andrea nevét a még csak két napja itt dolgozó nővértanulók — Nyíregyházi Ida és Nagy Ibolya — is tudják már. A ma érkezett Pinkovics Évát, ezt a 13 éves nagylánykát a főorvos kérdezgeti, milyen könyvet olvasna — válogathat a kiskönyvtárban, ahogy a kicsik a játékok között. Tudom, nehezebb ezeket a sorokat olvasni azoknak, akiknek a kisfiúk vagy kislányuk a kis fehér rácsos ágy lakója. Kiesik az életükből ezekre a napokra a gyerek, pedig minden gondolatuk ott van vele. A gyereknek meg az anyukánál — hát a szülőket nem is emlegeti itt a nővérke se. Pótolni megpróbálják. De hogyan is lehetne? A petöfitelepi Szűcs Jolika hetek Ota itt van, bájos, türelmes nagylány ka. Kérdem, ml hiányzik: persze anyuka a legKatona József (1791—1830) (89.) Nemzeti drámánk, a Bank bán alkotójának színezett műkő szobra a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatán kapott helyet. Alkotója a ma is Szegeden munkálkodó mester: Tápci Antal. VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 2. DÉLMAGYARORSZÁG: 5