Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

Kevesebb tilalomfát, több figyelmet! Hagyjuk az embereket fennhéjázó, kákán is cso­szépen dolgozni és boldo- mót kereső, elég rosszindu­gulni. lehetőleg egy szalma- latú embernek bizonyult, szálat se tegyünk keresztbe Mind többen mentek ellene eléjük, minél kevesebbet panaszra a főnökhöz, kije­avatkozzunk az életükbe, lentvén, hogy inkább meg­Igy. ebben a formában ta- válnak régi munkahelyük­Ián soha senki nem fogai- tői, de nem dolgoznak az mazta meg a párt- és álla- osztályvezető keze alatt A mi vezető apparátus mű- főnök azonban vonakodik ködési elvét, azonban ez a az intézkedéstől. Mintha szándék a legrátermetteb- többre becsülné az osztály­bek munkamódszerében vezető simulékony modo­határozottan felismerhető. rát, mint megbízható Az okos párttitkár, vagy „öreg" munkatársait. Pedig művezető már megtanulta, már-már tarthatatlan a hogy az emberek többsége légkör, munka helyett sze­soha nem él vissza a biza- mélyes vitatkozásra megy lommal, hiszen tisztesse- ei a drága idő javarésze, gükkel és felelőségükkel Még egy példa, amely azt önmagukat és a szocialista mutatja, milyen lehetetlen rendszert becsülik meg. A helyzetbe hozhatja magát munkások gondolkodását valaki, ha az emberek he­és cselekvését ismerő igaz- iyett mereven a szabályok­gatótól mi sem áll távo- boz ií?aK>dik. A népes ér­labb, mint a hatalom fi- tekezleten ahol már egy togtatása. Nem tilalomfá- érája ment a vita, szót kat, korlátokat állit mind- kért a központ kiküldöttje, untalan mások utjaba, ha- Természetesen, hogy mín­nem gondosan ügyelve a denki hallani akarta, mit közhangulatra, rendszerint mond az illető, s egyszerre azt teszi, ami jó kedvre, s megszűnt a ki-be .iárkálás PIAC Sok virág, sok pénzért A szép napsütéses szóm- múlva ugyanaz a virág ne­bat reggelt virágerdö kő- gyedannyiért is kínált árú szöntötte a Marx téri és a lesz. Szent István téri piacon. De minden másból is ele­városi boltokban tapasztal­ható nagy igyekezete a vá­sárlók friss és a piacinál semmivel sem drágább áru­Halottak napjára készülnek gendő volt a piacokon. Zöld- val való ellátására. Így az­az élők, s ilyenkor csodá­latos őszi rózsákkal, krizan­témokkal borítják el a teme­tők sírdombjait. A virágker­tészek, virágárusok pedig vastagra tömött pénztárcá­val térnek haza. mert ha még egyszer annyi lenne a virág, ezen a napon az is drága áron kelne el. Az ér­zelmeket mindig is jól lehe­tett forintban kamatoztatni, tegnap sem lehetett 5 forin­ton alul számlát kapni a valamire való krizantémért, de volt, amelyikért a későn érkező vevőtől 10—15 forin­séget, gyümölcsöt, baromfit, tojást, tejfölt, túrót, iny­nyenccsiklandó illatú frissen sült hurkát, kolbászt annyit vehetett bárki, amennyire az éppen e napokban felvett fizetése futotta. S nem lehet különösebb kifogás az árára sem. A MÉK. az Éliker. ap áfész, a termelőszövetkeze­tek, a városellátó szövetke­zet piaci elárusító helyein most már hetek óta egyre nagyobb mennyiségű és jó minőségű olcsó árukhoz jut a fogyasztó. Hasonlóan di­csérhető ugyanezeknek a cé­után az állami és a szövetke­zeti kereskedelem valóban kedvezően befolyásolja már a magántermelői árakat is. S ezáltal tölti be mindin­kább e két szektor a tőle várt szerepet. Az országos árakkal való összehasonlítás is ezt bizonyítja. « . « h a - - £ M t, s ! I tot is elkértek. Pár nap geknek és a Csemegének a * ­4 í t T 0) rt £ x x Szeged 2.50 1,50 2,50 3,50 2,— 2,— B.-pest 3,50 1,60 2,— 4,60 2,40 2,50 Pécs 3,50 1,40 1,80 4.20 2,— 2,40 Veszprém 3,50 1,80 2.40 4,80 2,20 2,50 Szolnok 3,50 1,50 2,50 4,50 2,— 2,50 Tata 3,50 1,40 2,50 3,60 2,— 2,20 ezáltal lendületre hangolja a környezetét. S ez a böl­csesség sokaknak alkotó nyugalmat jelenthet, a ve­zető pedig leteheti gondjai­nak jelentős hányadát Szó sincs itt világot ren­a teremben, A kiküldött másfél órás felszólalása után a gyűlés elnöke, ahe­lyett, hogy szünetet ren­delt volna el — gondol­hatta volna, hogy milyen sokan várnak erre —, bé­gető dolgokról. Makón par- jelentette a következő fel kositották a főteret, de ugy. szólalőt. mivel még fél óra hogy eltüntették azt a jar volt hátra a programban dát. ahol rendszeresen és sokán jártak át a túloldal­ra. A gyalogosok — mivel útjukban volt — természe­tesen letiporták a friss ágyásokat, mire néhányan lefektetett szünet időpont­jáig. Szinte egyszerre szö­kött, talpra a gyűlésnek több mint a fele, tódultak az ajtó felé. senki sem figyelt a mikrofonnál te­a tanácsháziak kozul, tiltó hetetlenül vergődő felszó­táblak kitűzdelését kezdtek iaióra akí pedig izgalmas szorgalmazni. A vebeelnok problémákat kezdett fe­azonban úgy vélekedett, szegetni. „Kár lenne szembeszállni a kialakult szokásokkal, ami mindig óriási erő, nem szabad feleslegesen hábor­gatni a lakosságot. Inkább a pariktükröket kell más­kéDDen kialakítani." Lám. milyen egyszerű! De talán éppen azért, mert egyszerű, még elég sok helyen máskéooen cselek­szenek. a gondok garmadá­iéi zúdítva ezzel magukra. Egy szegedi hivatalból el­helvezték az osztályvezetőt, akihez szabad bejárásuk volt a beosztottaknak, ha komolv ügyben kértek meg­hallgatást. Az új osztályve­zető pedig azzal kezdte, ha ővele beszélni akarnak, ak­kor még a csoportvezetők­nek is fel kell iratkozniok a titkárnőnél és majd a be­jelentkezések sorrendjében fogadja őket. Emellett Paprikából gyógyszer Olyan segédüzemág dolgo­zik a szatymazi Béke Ter­melőszövetkezetben, ahol ke­vés befektetéssel jelentős termelési értéket produkál­nak. Körülbelül egy évvel ezelőtt a szövetkezet köz­ponti majorjának egyik gaz­dasági épületében vegyi la­boratóriumot hoztak létre és kapszaicin készítésére ren­dezkedtek be. A kísérleti ter­melés hosszú ideig tartott és most már úgy látszik, hogy a vállalkozás sikeres lesz. Saját termésüket dolgoz­zák fel. Néhány holdon a Hányszor elmondották már. hogy nem a lakosság van a hivatalért, hanem fordítva. Mégis tovább jön a panasz innen is. meg onnan is, hogy némely ta­nácsi alkalmazott foghegy­ről beszélget a kérelmezők­kel. Általános megállapí­tás hogy az üzemi párt­irodákon, a városi, a me­gyei pártbizottságon már rendesen elintézik a beje­lentéseket. viszont egyik­másik kishivatal ajtaja előtt félnapokat is kény­telen várakozni, akinek va­lamilyen intéznivalója akad. Vajon mikor érti meg már a legkisebb rangú funkcionárius is. hogy neki személy szerint előnyös, ha a lakosság megelégedésére végzi a dolgát? F. N. I. Gyerekek a kórteremben — Melyik is a Varga Ági- telefont vettek legutóbb, jobban. És azt kérdezi a fő­ka? — kerdezem. mert most azon beszélgethet a szülő a orvostól, mikor mphet haza' mar tudom a kórlapjáról, kicsivel, míg az ablakon át Gyakori kérdés. Marika azt a hogy lement a laza, három- nézik egymást. Ez megnvug- feleletet kapja, félig már eves különben és még azt tató: a gyerek nem sír, bele- nyitva az ajtó. Ért is belő­is: pelenkával alszik el es- éli magát a játékosságba. De le. Péti kérdését tréfásan ­te, a tablettát szépen lenye- nehéz a kicsiket megnyugtat- próbálják elütni: majd ha a í nész lényegretörő, okos kér­li, és a bilit csicsilinek hív- ni, mikor nélkülük megy el kiskutya hármat ugat, haza- j dései nem elégedtek meg rö­151 az édesanya, édesapa, s akik mehetsz. Még szerencse, hogy I vidke válaszokkal. Minden Papp Lajos szerzői estje Pénteken este rendezte az első nagyszabású szerzői es­tet a Bartók Béla Művelő­dési Központban működő Müvészklub. Jegyezzük meg mindjárt: az első est sike­re parancsolóan követeli a folytatást! Pedig a rendezés minden felesleges póztól mentes, lényegretörően egy­szerű volt. Nem a közre­működő színészek, mégcsak nem is a költő, hanem a versek voltak itt a fősze­replők. A versek, amelyek az utóbbi tíz évben itt szü­lettek Szegeden, s amelyek­nek alkotója most elbúcsú­zott a várostól. Az irodalmi est egész hangulata emiatt kicsit fáió volt, de nem el­szomorító. Az elhangzott versekből, s a beszélgetés­ből éreztük, hogy a költő, aki most búcsúzik, akaratá­ban és erejében törhetetlen már. Mocsár Gábor, az írócso­port titkára is hasonló gon­dolatokkal nyitotta meg a szerzői estet. Nagyszerűen bevált ebben a műsorban az alkotóval va­ló beszélgetés formája. Dr. Csetri Lajos irodalomtörté­ja. — Az a kis szöszi az Agi itt dolgoznak — orvosok és — mutat rá a nővérke. Hát ápolónők —, jól tudják, mi­persze, már tudom: az előbb lyen érzés elfojtott sírással „patkoltatta"' meg a kis ka- kifelé botorkálni a gyerek­lapáccsal az igazgató-főorvos kórházból, bácsival a játékcicát. Végül is a szülőknek íogal­Nézegelem a lapokat, mi muk sincs, hogyan él, ho­roindent tudnak a kis páci- gyan gyógyul a család sze- lenne. De kérdezgessék nyu­ensekröl, a szegedi gyerek- mefénye a kórházban. I godtan a nővéreket, orvoso­nem érti, miről van szó. Nehéz napjai vannak a családnak, s mi se mernénk azt mondani, úgy vegyék, mintha a gyerek óvodában kórházban. Ágoston Marika rajzolni szeret, Bogdán Irént igazgató-főorvos szobájában Jucinak becezik otthon — Amíg dr. Szórády István kat, s talán könnyebben tel­beszélgetünk, odakint a keze­nek a napok, ha tudják, így kell szólítani itt is —, lések órái zajlanak Gyerek- h°Sy a legtöbb gyerek azért a hust szereti meg a tejbe- slrás mégse hallatszik, ^ jól érzi a kórházban ma­féfés^éTtver^ghlflJ ^ És.a gyógyulás mellett kislány — ahogy felveszi a yjszlk a kiságyból dr. Madácsy Lász- tdsra js ló adjunktus — azonnal mondja: éhes vagyok, pa­lacsintát kérek! — Tündi folyton éhes — gyerek van, aki már nem sír a tűszúrásra. Pedig — ez az orvosok szomorú tapasz­,. _ . , , talata — legtöbben úgy ke­rŰltek ide' bogy ^^gették ver -s azzal nyertük meg a 6ket orvossal kórházzal, ha szivét, hogy amit^ csak le- esetl nem 'akarták otthon het, adunk neki. Persze vi-. j^gnni a gvóevszert gyázni kell: a ™ orverek Devenni a gyógyszert. szívdobogva a szórakoztatásáról is igye­kicsiket a vedőol- . , itt bizony sok keznek gondoskodni. P. Szőke Mária esetben vallomásra inspirál­ták a költőt, aki vallott a magyar népköltészet szerete­téről, a nagy elődökről. A bemutatott versek a köl­tő eddig megjelent négy kö­tetéből, s a hamarosan ki­adásra kerülő ötödikből ke­rültek ki. Egyszerű, a gon­dolatokat híven tolmácsoló előadásban hallhattuk őket Fogarassy Mária és Bicskei Károly előadásában. Az esten sikerrel működött közre Bó­dás Péter zongoraművész egy-egy Kodály-, illetve Bartók-mű bemutatásával. A. J. csepp gvercK cukorbajos. Ahogy én most látom a gyerekeket, sose látják a szülők — ilyen nyugodtnak, jókedvűnek. A gyerekkórház a látogatási napokra nyu­godtan használhatná a „fel­Mondhatná erre bárki: hi­szen nem neveltetni, hanem meggyógyítani hozták, kellett j behozni a gyerekeket. Való­ban, de itt a nővéreknek és orvosoknak nem kevesebb a nevelési gondjuk sem. Egy tizeqed szobrai bolygatási napok" kifejezést kicsit óvónénisdit is játsza­is. Találkozni, pontosabban nak ~ anélkül gyógyítani ablakon keresztül látni egy­mást — nagy megpróbálta­tás szülőnek is, a beteg kis-, gyereknek is. Néhány játék­Képernyő KRISZTINA SZERELMESE Ügyes kis tanulmányt le- szor láttunk már ilyen fia­hetne írni arról, hogyan ké- talokat, akiknek figurájából szül egy beat-es magyar hiányzik a legelmosódottabb film. Kell hozzá — mondjuk karakter is, akik nemcsak azt — egy gitáros fiú, aki előtt nem tudják, hogy mit csi­•'••••• "-('-"-"eb » lénvok. náljanak, de azt sem, hogy mintha máris nőgyógyász önmagukban kit tiszteljenek, lenne, kell hozzá egy vo- S mindez úgy, hogy az író­nat, amin hosszú utazásokat rendező nyilvánvaló szán­lehet tenni, kell hozzá egy déka éppen az ellenkező­trissen lelepleződő bűnügy, beat-es magyar világunk kü­ami egy kicsit felrázza a gi- lönböző típusainak bemuta­táros fiút, és kell hozzá ter- tása. mészetesen egy olyan lány Ami miatt viszont mégis legtöbb csípős hatóanyagot is, aki nem vetkőzik — leg- megnézhető, sőt helvenként tartalmazó apró. hegyes dísz- alább is nem a mi fiúnknak. némj izgalmat is keltő paprika fajtat termesztenek. Bonyolult következtetések vo]t a Krisztina szerelmese. Ezt előbb szárítják, megda- nem kellettek hozzá: vala- 3Z a képi megvalósításban ráliák, maid oldószerrel ki- mennyi tévénéző kitalálhat- rejlik. A fiatal alkotók ez­oldiák belőle a kapszaicint ta. hogy a pénteken este su- úttal is szinte a beszéd ter­Utána még sok apró müve- gárzott Krisztina szerelmese mészetességével kezelték a lettel tisztitiák es végül ki- cimű celluloidmunkát hasz- kamerát, s igv a képek he­kristályosod'k. F'ehér leme- náltuk fel a beat-es magyar iyenként feledtetni tudták a zes, csillogó kristályokban film példájaként. naiv mesét és a minden iro­Nem a rutinosabb tévéné- daim; igényt, megszerkesz­zők — Esztergályos Karoly tettségét nélkülöző szöveget, író és rendező tehet róla, • hogy egv itten jol semati- A Krisztina szerelmesét — /álható példát adott. Jól se- részleteiben — itt forgatták matizalhatót. hiszen a Krisz- Szegeden. Szép varosunk a ti na szerelmese — témáját, mutatós felvételeken új ar­irodalmi anyagát tekintve — c°t kapott. Ez is csak a lé­alig több. mint a legkázen- vések pallérozott ülmnyelv­fekvőbb rutinkellékek egy- beszédet bizonyítja. képződik a gyógyszeripar értékes alapanyaga. A deb­receni gyógyszergyáiTal kö­töttek megállapodást és az előírt minőségű kapszaicin­ért kilónként több mint négyszázezer forintot kap­nak. Bíznak benne, hogy egy idényben legalább két kilót elő tudnak állítani. mas mellé sorolása. Hány­A> la sem tudnának. Hiszen a fel­nőtt beteg is nagyrészt ér­zelmei alapján bízik az or­vosban, a kicsit meg főképp szeretete köti és neveli a türelemre. Hiszen nem egy­szer a kezelés, nem is szól­va a műtétekről: „bántás" — és a bántott gyerekkel kell a gyógyulás érdekében ba­rátságot kötni. Igen jó, hogy itt együtt vannak, egy kór­teremben aprók és nagyob­bacskák, így meseolvasás és játék előbb jut a kicsiknek. De nemcsak egymással ba- i rátkoznak meg: Zoli, Ild!, ( Andrea nevét a még csak két napja itt dolgozó nővér­tanulók — Nyíregyházi Ida és Nagy Ibolya — is tud­ják már. A ma érkezett Pin­kovics Évát, ezt a 13 éves nagylánykát a főorvos kér­dezgeti, milyen könyvet ol­vasna — válogathat a kis­könyvtárban, ahogy a kicsik a játékok között. Tudom, nehezebb ezeket a sorokat olvasni azoknak, akiknek a kisfiúk vagy kis­lányuk a kis fehér rácsos ágy lakója. Kiesik az életük­ből ezekre a napokra a gye­rek, pedig minden gondola­tuk ott van vele. A gyerek­nek meg az anyukánál — hát a szülőket nem is em­legeti itt a nővérke se. Pó­tolni megpróbálják. De ho­gyan is lehetne? A petöfi­telepi Szűcs Jolika hetek Ota itt van, bájos, türelmes nagylány ka. Kérdem, ml hi­ányzik: persze anyuka a leg­Katona József (1791—1830) (89.) Nemzeti drámánk, a Bank bán alkotójának szí­nezett műkő szobra a Szegedi Nemzeti Színház homlok­zatán kapott helyet. Alkotója a ma is Szegeden munkál­kodó mester: Tápci Antal. VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 2. DÉLMAGYARORSZÁG: 5

Next

/
Thumbnails
Contents