Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

Munka helyett „falaznak" Nem halad a strandélterem megvalós tása Az új szegedi strand bezárja kapuit. Ez a kapuzárás nem ünnepélyesen történt, minden protokolláris összejöveteltől mentesen, mégis jól sikerült. Valószínű, hogy kettőre hajtották a zárakat, mert ez ideig senkinek sem sikerült kinyitni, még a Csongrád megyei Állami Épí_ tőipari Vállalatnak sem. Dériig ők vállalták a fürdő területén a kabinsor és az étterem éoítését. A töltés mellett már több mint egy éve meredez az égre a leendő étterem betonváza. Valamikor még 1968 januáriában vállalták el a fürdő vállalat és az Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közös beruházásának felépítését Az eltelt maidnem két év alatt sikerült a helyszínen készített betonelemeket összerakosgatni. de miután ezzel elkészültek. „számtalan tényező akadályozta az épület befejezését." Az építők hiányolták a gázkazánt, kérték az ételfelvonót. s azt mondták: ezek nélkül nem tudnak falazni, de ez a kérésük csupán „falazás" volt. mert a beruházók mindkét épülettartozékot beszerezték, de ezután sem haladt az építkezés. Most pedig, úgy látszik, hogv elveszett a bejárat kulcsa, mert az építők nem tudnak bemenni a strandra — hűlt helyük. Tarjánban 24 óra alatt szerelnek össze a toronyházakban egy szintet. A partfürdő háromszintes éttermét szintén előregyártott elemekből szerelik már hónapok óta. Mindössze 15 ember kellene, akik ha most hozzálátnának az elemek szereléséhez, esetleg a legújabb határidőre — 1969. december 31. — befejezhetnék az építkezést. A. S. fii I! JUBILÁL A SKODA. Háro mát ünnepli Európa egyik csehszlovákiai Skoda-művek, óriása az elmúlt fél évtized 1100 MB típusú korszerű, vi gyártott A terv: néhány esz tót gyártani. Képünkön: A 1 „S 1 mnegyed évszázados jubileulegnagyobb autógyára, a Mlada Boleslav mai gyárben 400 ezer Skoda 1000 és lágszerte közkedvelt kocsit tendőn belül évi 180 000 auegújabb modell: a Skoda 00" Dr. Komócsin Mihály: 1. ü reform eredményei és az árnyoldalak Magyar—indiai árucsere Magyarország és India közötti nagy földrajzi távolság ellenére a két ország kereskedelmi kapcsolatai intenzívek. Újabb árucikkek cseréje kezdődött. A jelenlegi forgalomban az importlistán 55. az exportlistán több mint 300 féle termék található. A forgalom értéke 1958-ban 53,9. a múlt évben pedig 455.5 millió devizaforint volt. Új építésmód A budafoki kísérleti lakótelepen tető alá került a korszerű francia alagútzsaluval betonozott első lakóház, egy 60 lakásos, ötszintes épület. Az úi építésmóddal fele annyi idő alatt épültek fel a falait, mint hagyományosan. Megállapították, hogy mintegy 30 százalékkal termelékenyebb ez a munka a blokkos építési eljárásnál is. Megnyitották a takarékossági napokat Tegnap, szombaton Csongrádon tartották meg a takarékossági napok megyei megnyitó ünnepségét Ezen többek között ielen volt Szohár Ferenc, az OTP Cóigazgatór .agának főosztályvezető ie. Birling József, az OTP Csongrád megyei igazgatója Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, ország, gyűlési képviselő ünnepi megnyitójában méltatta avilágtakarékossági nap jelentőségét Beszédében többek között szölott arról ts. hogv a takarékosság gondolata a különböző társadalmi rendszerű országokban az emberek körében egyaránt ismert fogalom. Jelentőségére, szükségességére mégis fel kell hívni a dolgozó emberek figyelmét. Október 31-e a világtakarékosság napja, hirdeti az egész világon a takarékosság nemzetközi, gazdasági. társadalmi ielentóségét és célkitűzéseit A közvélemény S fokozódik a gazdasági kérdések iránt. Ez nem véletlen, mert az új gazdasági mechanizmus körülményei között számos, a korábban megszokottól eltérő új jelenség tapasztalható. Teljesen szokatlan például az a nagymértékű ármozgás, amelynek a piaci viszonyok fokozottabb alkalmazása következtében 1968—69-ben tanúi voltunk és vagyunk. Az új gazdasági szabályozók különböző hatásokat váltanak ki, s így ma a gazdasági folyamatok áttekintése is sokkal nehezebb, hiszen ezek jóval bonyolultabbak. A gazdasági helyzet megítélését nehezíti egy sor napi probléma is, mint jelenleg például a nem kielégítő tüzelő ellátás, valamint időről időre különböző árucikkek hiányai és más egyéb körülmények. Mindennek következtében a közvéleményben könnyebben táptalajra talalalnak a különböző találgatások és híresztelések készülő árváltozásokról és egyéb, az életkörülményeket kedvezőtlenül érintő intézkedésekről. A problémák láttán akadnak — még közfunkciókban levők között is, — olyanok, akik megkérdőjelezik a gazdasági reform, az új mechanizmus helyességét így valóban joggal vetődik fel a kérdés: mi is a valóságos helyzet? Előre haladunk-e vagy sem, s hogyan kell értékelnünk gazdasági helyzetünk alakulását? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű tőmondatban, vagy néhány számadattal válaszolni. A gazdasági kérdések ma sokkal összetettebbek, bonyolultabbak. Néhány, önmagában pozitív jelenség — mint például a vállalati nyereség alakulása vagy a készletek csökkenése — számos kedvezőtlen mellékhatást is kivált. Ugyanakkor látszólag gazdasági nehézségek — mint például a széntermelés csökkentése — végső hatásukban fejlődésünket szolgálják. Ha mégis tömör választ kívánnánk adni a felvetett kérdésekre, azt lehetne mondani, hogy bár sok napi gondunk, problémánk van, mégis összegészében előre haladunk. A gazdasági reform végrehajtása eredményesen folyik. Bár még csak kezdetén tartunk az új gazdasági mechanizmus kiépítésének, az számos vonatkozásban máris kedvezően érezteti hatását. jljiiL a gondok és bajok, melyek HlUR gazdasági életünk egyes területein tapasztalhatók, nem írhatók egyértelműen az új mechanizmus rovására. Gazdaságirányításunkban és gazdálkodásunkban még érvényesülnek a régi mechanizmus hatásai. Cipelünk magunkkal egy sor terhet, melyek jóval korábban keletkeztek. Az új mechanizmus még nem komplett hatóerő. Ugyanakkor a már gyakorlatban bevezetett elemel az új irányítási rendszernek — érthetően csiszolásra, finomításra szorulnak. De éppen az új mechanizmus, a reform sikeres megvalósítása érdekében nem hunyhatunk szemet a problémák láttán. Kritikusan kell vizsgálnunk, elemeznünk gazdasági életünket. A problémák és okaik feltárásával kell elősegítenünk az új gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését, továbbfejlesztését E cikkben ls kísérletet teszünk ilyen elemzés végrehajtására. A reform legfőbb kezdeti eredményei közül vegyünk szemügyre néhányat közelebbről, árnyoldalait is vizsgálva. Az új gazdasági mechanizmus egyik legfontosabb kérdése a vállalati jövedelmezőség, a nyereség alakulása. A reform fő célkitűzései közé tartozik vállalataink, gazdasági egységeink jövedelmező gazdálkodásának biztosítása. Ma vállalatainknak bevételükből nemcsak kiadásaikat kell fedezni, hanem el kell érniök megfelelő nyereséget is Ennek egy jelentós részét befizetik az állami költségvetésbe, közös társadalmi kiadások fedezésére. Egy másik részéből pedig egyrészt biztosítják a vállalat továbbfejlesztéséhez szükséges anyagi alapok megteremtését, másrészt pedig dolgozóik anyagi ösztönzését. Un az új mechanizmus bevezetése llú óta eltelt nem egészen két év tapasztalatait vizsgáljuk, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy sikerült a jövedelmezőségi szemléletet meghonosítani gazdasági vezetőink körében. Ennek hatása kedvezően megmutatkozott már 1968-ban, de még inkább kidomborodik ebben az esztendőben. 1968-ban állami és szövetkezeti ipari vállalataink, állami gazdaságaink és — néhány kivétellel — mezőgazdasági termelőszövetkezeteink is jövedelmezően gazdálkodtak. Eredményesen zárták az évet. A reform első évében ez viszonylag könnyebb is volt A szabályozókat eleve úgy határozták meg, hogy a vállalatok túlnyomó többsége könynyebben vegye az új mechanizmus bevezetésének akadályát. 1968-ban a gazdálkodó egységek összességükben és egyedenként túlnyomó többségükben jóval túlteljesítették a jövedelmezőségi előirányzatokat A tapasztalatok azt mutatták, hogy indokolt a közgazdasági szabályozók egy részét módosítani annak érdekében, hogy a gazdaságunkban rejlő tartalékokat minél jobban felszínre tudjuk hozni. így került sor a szabályozók egy részének szigorítására. Ennek következtében az idén lényegesen nagyobb erőfeszítést kell kifejteni, hogy az 1968-ban elért nyereségi színvonalat elérjék, vagy túlhaladják. A szigorító intézkedések a vállalatvezetők egy jelentős részénél pesszimizmust váltottak ki. Ennek következtében a legtöbb vállalatnál túlzottan óvatos tervek készültek. Közel az 1969-es év befejezéséhez már nagyjából kirajzolódik a kép: hogyan is alakul vállalataink, gazdasági egységeink helyzete, jövedelmezőségük színvonala. Már rendelkezünk az első kilenc hónap mérlegadataival és termelési, számaival, és így következtetéseket tudunk levonni az év végéig várható teljesítményekre vonatkozóan is. Mezőgazdasági üzemeinka viszonylag kedvezőbb időjárási körülmények, méginkább a szorgos munka, a több termelést segítő eszközök, valamint a nagyüzemi lehetőségek jobb kibontakoztatása következtében eredményes évet zárnak. Különösen szembetűnnek az eredmények a növénytermelés és a melléküzemági tevékenység területén. A korábbi évektől eltérő tapasztalat. hogy a növénytermelésben a termelési érték növekedése lényegesen meghaladja a ráfordítások, a költségfelhasználások növekedését Bár az állattenyésztésben az év első felében némi visszaesés volt tapasztalható — a múlt évi száj- és körömfájás és néhány egyéb ok miatt —. mégis mezőgazdasági üzemeink gazdasági helyzete az év soré" sokat javult. Gazdaságaink pénzügyi stabilitása növekedett, és előreláthatólag ez évet nagyobb jövedelmezőségge' zárják; azonban várható, hogy ez évben is lesznek vesztesegesen gazdálkodó termelőszövetkezeteink. Ipari vállalatainknál meglepően ellentmondásos tapasztalatok vannak a termelési és a jövedelmezőségi szint alakulását illetően. Mint a sajtóból már ismeretes, az 1969. január —szeptember közötti időszakban az állami ipar termelési mindössze 1,8 százalékkal, napi átlagos termelése pedig 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának termelését. Ugyanakkor az egy főre eső termelés 1,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A termelés és a termelékenység nem kielégítő alakulása ellenére a vállalatok jövedelmezősége sokkal kedvezőbb képet mutat. Bár tudjuk, hogy az év végi hajrá meg hátra van és ezek az adatok még jelentősen változni fognak (hiszen szeptemberben a termelés 6,9 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakának termelésénél), mégis szembetűnő a termelés és nyereség növekedési üteme közti különbség. i Még nagyobb eltéréseket tapasztalunk, ha közelebbről vizsgáljuk megyénk iparának adatait. 1969. első három negyedévében ipari termelésünk egy százalékkal alacsonyabb volt az előző évi azonos időszakánál. holott a létszám 4 százalékkal, az átlagkereset 3 százalékkal növekedett ez év során. Az egv főre eső termelés 5 százalékkal alacsonyabb üzemeinkben a tavalyinál. Un e jelenség okait elemezzük, a II" következőket kell megállapítanunk. Ismeretes, hogy Csongrád megye iparának termelése hosszabb idó óta évenként 8—10 százalékkal növekedett. A termelés növekedésében a legjelentősebb tényezők: az új termelő kapacitások üzembe " helyezése, illetve meglevő termelő berendezések felújítasa. jelentős mértékű bővítése. Ez évben különböző okok miatt az új termelő berendezéseket csak megkésve tudták üzembe helyezni számos vállalatnál. A sajtó híradásaiból ismeretes, hogv Alföldi Porcelángyár, a Magyar Kabelmúvek, a Csongrád megyei Tejipart Vállalat szegedi üzeme, a Furfurol Vállalat és más vállalatok új üzemegységei a tervezett időnél jóval később kezdték vagy kezdik meg működésüket. A másik tapasztalat, hogy területünk ipari szerkezetéből adódóan — könnyű- és élelmiszeripar nagy aránya — a piaci hatások különösen az év első felében érzékenyebben érintették vállalataink termelését. A múlt évben az indokoltnál nagyobb mértékben megnövekedtek a készletek, melyek csökkentésére hitelpolitikai intézkedésekkel is ösztönözték vállalatainkat. így vállalataink egy része alacsonyabb termelési szint mellett is nagyobb árbevételt ért el készárukészleteinek forgalomba hozásával. Az év első felében bizonytalanságot szült a vállalatvezetők körében, hogy — az új mechanizmus hatására — a korábbi gyakorlattól eltérően kereskedelmi vállalataink nem adtak fel hosszabb időszakra rendeléseket. Nem egy esetben a kereskedelem által tárolt nagyobb mennyiségű készletek és a hitelpolitikai ösztönzések hatására már korábban feladott rendeléseket is visszavontak. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy 4 vezetők körében túlzott óvatosság lett úrrá. Amikor pedig a vásárlói kereslet növekedésének kielégítésére gyors ütemben kellett volna a termelést fejleszteni, a legtöbb vállalatnál erre nem voltak megfelelőari felkészülve. Bár éves átlagban majdnem minden vállalatunknál jelentős létszámtöbblet van, mégis gyakori a munkaerő-hiányra való panaszkodó* és a termelési elmaradások ezzel való indoklása. így aztán — bár az év egy részében a termelési kapacitások közel sem voltak kihasználva, mégis — kielégítetlen maradt jelentős mértékű fizetőképes kereslet. p7plf a tapasztalatok azt is mutatLlülV ják. hogy különösen könnyűiparunk egy része nem rendelkezik kapacitástartalékokkal. Ahol pedig vannak tartalékok, ott egyelőre még nem megfelelően tudják azokat felhasználni és az igények szerint átcsoportosítani,. hogy a lökésszerűen jelentkező nagyobb igényeket is ki tudják elégíteni egy-egy adott időszakban. Kisebb, különösen tanácsi vállalataink és kisipari termelőszövetkezeteink sokkal gyorsabban es rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a változó igényekhez. Ugyanakkor a nagy termelő apparátussal rendelkező. országos jellegű vállalataink sokkal nehezebben tudják Igazítani termelésüket a változó igényekhez. Ez arra figyelmeztet, hogy indokolt felülvizsgálni egyes nagyvállalataink szervezetét, s azt alkalmassá tenni az új mechanizmus követelményeinek. 4