Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Magyar— szíriai kulturális munkaterv Lugossy Jenő művelődés­ügyi miniszterhelyettes ve­zetésével Szíriában tartóz­kodó kulturális delegáció őszinte, baráti légkörben tárgyalta meg Damaszkusz­ban a szíriai féllel a múlt évben megkötött magyar— szíriai kulturális egyezmény első munkatervét, amely az 1970—71. évre szól. A mun­katervet magyar részről Lu­gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, szíriai részről Mahmud A1 Ajubi közoktatásügyi miniszter ír­ta alá. A munkatervben szerepel­nek többek között ösztöndí­jasok cseréje, teljes egyete­mi képzése, egyetemközi kapcsolatok, mezőgazdasági termelési gyakorlatokon, va­lamint a Damaszkuszi Vá­sár kulturális rendezvényein való részvétel, kiállítások kölcsönös rendezése, kultu­rális szakemberek és ven­dégoktatók cseréje. Gazdaságos cikkünk a export­virág A magyar virágtermesztés továbbfejlesztésével és a virágexport növelésével kapcsolatos feladatokról ta­nácskoztak pénteken a szak­emberek a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kísérleti ál­lomásán. A megbeszélés ta­pasztalatait összegezve dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója többek között rámutatott ar­ra, hogy bár az utóbbi év­tizedben tízszeresére nőtt hazánkban a virágtermesz­tés, a lehetőségek még min­dig nincsenek kihasználva. Virágkertészeteink a na­gyobb ünnepeken, a jele­sebb népnapokon még a ha­zai igényeket sem tudják megfelelően kielégíteni. Ugyanakkor az exportkeres­let is nagy. Az idén például félmillió dollár értékű vágott virágot, 700 ezer dollár értékű ró­zsatövet szállítottunk már a tőkés országokba, a szocia­lista országok pedig mintegy 300 ezer rubel értékű virá­got vásároltak tőlünk. A skandináv államok, Hollan­dia és Franciaország a je­lenleginél sokkal többet is átvenne. Mindez indokol­ja, hogy termelőszövetkeze­teink az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak e jól jö­vedelmező mezőgazdasági ágazat fejlesztésére. Első­sorban a Dél-Alföldön, s itt is különösen Szentes, Sze­ged környékén számítunk a virágtermesztés fellendülé­sére. Ezen a környékén ugyanis forróvíz-tengert rejt a föld mélye, s a termálku­tak vizével kitűnően fűt­hetők az üvegházak. Felve­tődött a tanácskozáson, hogy az eddiginél nagyobb állami hitelt kapjanak a gazdaságok üvegházak építé­sére, s ez a javaslat helyes mert a befektetés feltétlenül gazdaságos. Elfogadhatónak látszik több nyugati ország kereskedőinek olyan értel­mű ajánlata, hogy a hazai üzemekkel közösen létesít­senek üvegház-városokat a kiváló klimatikus és talaj­adottságú dél-alföldi kör­zetben. Marosi homok Élete, munkássága tovább hat Nagy részvéttel búcsúztatták el Szirmai István elvtársat Pénteken a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Szirmai Ist­vánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és Politikai Bizott­ságának tagját, országgyűlé­si képviselőt. A magyar mun­kásmozgalom nagy halottai­nak emlékét megörökítő pan­teonban több ezer gyászoló állta körül a virágokkal, ko­szorúkkal övezett ravatalt, a vörös lepellel borított kopor­sót, amely előtt bordó se­lyempárnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. A hamvasztást megelőző gyászszertartáson a hozzátar­tozókon kívül részt vett Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a forradal- lenül a felszabadulás után mi munkás-paraszt kormány ismét mcgjelent Délmagyar­elnoke; a ravatalnál díszor- , , séget álltak az MSZMP Po- orsza0 főszerkesztődet litikai Bizottságának tagjai és tiszteljük, szeretjük, s a póttagjai, a Központi Bizott- kommunista újságíró példa- feladatokat, ság titkárai, továbbá a szo- képének tekintjük Akkor írt segítette a pártot a tömegek ciahsta országok budapesti moRdatai a s20cializmusról; meggyőzésében, az esz­Képünkön: párt- és kormány vezetők Szirmai István ravatala előtt zűrzavar eloszlatásáért, a munkásosztály hatalmáért is vívott harc első vonalaiban kapott és teljesített fontos Lankadatlanul Nagyüzem a FOKA — Munka a téli kikötőnél Alaposan megtetézte idei végeznek el máris, olyan azaz hárman dolgoznak a homokkitermelési tervét a nagy teljesítményű holland parton a csövek lefektetésé­Maroson a Folyamszabályozó gyártmányú, teljesen hidrau- nél, míg ketten „mozgatják" és Kavicskotró Vállalat sze- likával működő kotróval, a hatalmas gépezetet, gedi kirendeltsége. A szegedi amely képes az iszapot és a Az év közben kapott mun­és a Csongrád megyei épít- vizet mintegy 2 kilométer ka és megrendelés alaposan kezéseknél az olyannyira nél- távolságra „kilőni". Terhes igénybe veszi, kemény helyt­külözhetetlen marosi homok. Sándor arról tájékoztatott, állásra szorítja a FOKA sze­bol 90 ezer köbmétert bá- hogy a kiskörei vízi erőmű- Kedi kirendeltségét. Az új­nyasztak es raktak partra az „_ ... „-„ .... szerű megbízatásnak eddis idén Szegednél. Ez jóval "el f ldfn 3f ezer kobme- BÍkerrel tettek eleget A sze_ több. mint a korábbi évek ter homokot, hordalékot ter- gedi kirendeltség éves ter­eredménye, sőt — mint ahogy melnek ki, s 1973-ig meg- melési terve 8 millió forint ?!!ndor' ?-szegedi ki" szakítás nélkül lesz ottmun- volt. A nagyarányú vállal­rendeltség vezetője elmon- , ,. , ... — . , , , , ,„ ,„., , tíotta — még az ősszel mint- ká;iuk- Jovore ugyanilyen tel- kozassal 12 milliós termelest egy 10 ezer köbméter homo- jesítményt szeretnének pro- kell produkálnia. A vállal­kot akarnak adni az építő- dukálni, hogy a hátramaradó kozás minden embertől töb­iparnak, a magánépíttetők- mintegy 1 millió köbméter bet követel, az egyszerű ha­nek. Egyelőre ugyanis szünetel . . . • • . ' . . , , a homokbányászat a Maró- lszappal 18 megbirkozhassa- jostol eppugy, mint a kot­son. A 125-ös kotró és ele- Mak. A nagy teljesítményű, rómastertől, hiszen a helyt­vátor, a vontatók és az uszá- óránként mintegy 400 köb- állás mértékétől függ az ed­lyok pillanatnyilag a békés- méter iszapot eltávolító diginél még nagyobb kere­szentandrási és a bökényi duzzasztónál, illetve a tisza­löki műveknél, valamint a Keleti főcsatornánál dolgoz­nak. A homokhegyek egyre fogy­nak a FOKA Felső Tisza­parti rakodótelepén, amely­nek vezetője, Zombori Pál a 10-es AKÖV tehergépkocsi­jaival fuvaroztat, rakodtat vagonokba, hogy a Maros ál­dásos kincsét az ország más részében folyó építkezések­nél is folyamatosan tudják felhasználni. Mintegy 30 ezer köbméter homok van jelen­leg a telepen. Ez a mennyi­ség az idén elégséges lesz a Szegeden és a Csongrád me­gyében folyó építkezéseken, a biztonság kedvéért azonban gondoskodnak tartalékról. Sajnos, a Maros jelenlegi víz­állása nem teszi lehetővé, hogy a duzzasztóktól vissza­érkező kotró ott dolgozhas­son. Üj. „szűz" területet kell keresni, méghozzá a Tiszán. Olyan helyet, ahol viszony­lag tisztán rakódik le és ké­pez zátonyokat a Maros ho­mokja a Tiszán. A területet már előre felmérték. Kitűnő minőségű homokot bányász­hatnak majd Gyálarét alatt. Az ott folyó termelés azt is eredményezi, hogy a hajózó utat biztonságosabbá teszik. „Kisebb" munkája van még a közeli hetekben a FOKA­nak Szegednél: a tápéi téli kikötő bejáratát kell kiko­torni. mintegy 22 ezer köb­méter iszaptól szabadítják meg a bejárót. A FOKA szegedi kiren­deltsége most válik nagy­üzemmé. A kiskörei vízilép­cső 'építkezésénél kapott megbízást kotrásra. Havi 5 millió forint értékű munkát iszapot uszálykotrót egy műszakban settík. mindössze öt ember kezel. diplomáciai képviseleteinek vezetői. Elmentek végső búcsút ven­ni a párt Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, ott voltak közéletünk ismert személyi­ségei, a munkásmozgalom ré­gi harcosai; lerótták kegye­letüket a társac" ilmi és tö­megszervezetek képviselői, az elhunyt barátai, tisztelői, is­merősei. A végső búcsún Szirmai István elvtárstól jelen volt Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára és F. Nagy Ist­ván, az MSZMP Szeged vá­rosi végrehajtó bizottságának tagja, a Délmagyarország fő­a néphatalomról beteljesül­tek. A munkásgyászinduló dal­lamai után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott bú­csúbeszédet. A többi kö­zött elmondotta. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében megren­dülten búcsúzunk Szirmai István elvtárstól, a Köz­ponti Bizottság, a Politikai Bizottság tagjától. Halálával fájó veszteség ért bennün­ket. Gyászoljuk a kommu­mei-politikai tisztánlátás és a szocialista öntudat fejlesz­tésében. Munkásságának ré­sze van abban, hogy az el­lenforradalmi téveszmék vi­szonylag rövid idő alatt el­szigetelődtek, a dolgozó tö­megek bizalma a párt iránt új erőre kapott. — Szirmai István elvtárs abban az időben is. később is azt a politikát — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját — támogatta és képviselte, amelynek alap­ján a párt megvédte, majd megszilárdította a népi ha­talmat, megerősítette vezető szerepét társadalmunk élén. Tudta, hogy a valósig té­nyeit, s a nép kívánságait szerkesztője is Csongrád nista forradalmárt, aki m figyelembe vevő, helyesen mom,o íwitíoH K-nmmiirjictat - ' J b-, — • — megye. Szeged kommunistái­nak képviseletében búcsúz­tak Szirmai István elvtárs­tól, aki itt volt közöttünk Szegeden, Csongrád megyé­ben hétköznapjainkon és ünnepeinken. A felszabadu­lás után Szirmai István is korától halála napjáig fá­radhatatlanul harcolt a szo­cializmus győzelméért. Gyá­szoljuk a kommunista esz­mék következetes és meggyő­ző erejű hirdetőjét, a mindig L. F. egyike volt azoknak, akik tettre kész és odaadó párt­legálisan megalakították a munkást, közéletünk kiemel­Magyar Kommunista Pártot .... ,, . , itt, a Tisza-parti városban. kedo személyiségét, a széles Szirmai István elvtárs sze- látókörű és nagyműveltségű mélyében Szegeden, közvet- küzdőtársat, aki a forradal­márok nagy iskolájában ne­Szakmai utánpótlás a kereskedelemben A Belkereskedelmi Mi­nisztérium pénteki sajtótá­jékoztatóján Tardos Béláné oktatási főosztályvezető a kereskedelmi szakképzés eredményeit, gondjait és ter­veit ismertette. A belkereskedelemnek a létszám növeléséhez évente mintegy 14 000—15 000 új munkaerőre van szüksége, s további 5000—6000 személy kell a kieső dolgozók pót­lására. A kereskedelembe lépők maximálisan 60—70 százalékának kell rendelkez­nie szakképzettséggel. A kereskedelem képzési rend­szere kielégíti ezt az igényt, hiszen jelenleg egyidőben több mint 43 000-en tanul­nak különböző fokon. A lét­számhiányt elsősorban az okozza, hogy kevés a se­gédmunkás, a rakodó-, a takarító, a kisegítő sze­mélyzet, s az ilyen jellegű munkákból adódó túlterhe­lés miatt sok szakképzett dolgozó válik meg a keres­kedelemtől. A kereskedelem és a ven­déglátóipar egyébként nép­szerű szakma a fiatalok kö­rében. Jelenleg a szakmun­kásképző iskoláknak csak­nem 20 000 hallgatójuk van, s az első évfolyamra több mint 9000 fiatalt vettek fel, fele annyit, mint amennyien jelentkeztek, a pénztaros­képzés is országos jellegű. Évenként mintegy 2000-en kerülhetnek a gépekhez. A gazdaságirányítás re­formjában a kereskedelem legnépszerűbb szakmájává lépett elő a kirakatrendezés. Korábban gond volt elhelye­zésük, ma már hiány van belőlük. A minisztérium Bu­dapesten és vidéki városok­ban érettségizett fiatalok számára 3—4 hónapos tan­folyamokat indít, amelyeken árurendezőket, árukirakókat, általában a kirakatrendezők irányításával tevékenykedő ,.kirakatrendező-segédeket" képeznek. Az idei tanévben a kereskedelmi és vendég­látóipari szakmunkásképző iskolákban megindult az orosz, angol, német és fran­cia nyelvoktatás. A külön­böző előképzettség miatt nem minden tanuló számára kötelező, ennek ellenére az első évben csaknem 5000 tanuló tanul valamilyen nyelvet. Szegedi küldöttség utazott Drezdába titkára és Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese. A szegedi delegáció részt vesz Drezdában az NDK megalakulásának 20. év'. • Imre, az MSZMP dulója tiszteletére rendezet, városi bizottságának ünnepségeken. Szeged NDK-beli testvér­városa, Drezda párt- és ta­nácsi vezetőinek meghívá­sára a Német Demokratikus Köztársaságba utazott dr. Ozvald Szeged kimunkált kommunista po­litika, ha következetesen, s egységes akarattal képvise­lik azt, a legbonyolultabb helyzetből is kiutat mutat, előbb-utóbb komoly ered­ményhez vezet. Mindig tud­ta azt, hogy a makacs tü­relem, s a hétköznapokban helytállni tudó, el nem lan­kadó munka és szívósság is beletartozik a forradalmár erények sorába. S benne ad­a forradalmár va voIt az építő munka min' dennapjainak ez a csöndes és szép hősiessége. — Egész életében követke­zetes internacionalista volt. Harcolt a proletár nemzet­köziség ügyéért, a Szovjet­unióhoz, Lenin pártjához fű­ződő megbonthatatlan barát­ságért, a dolgozók nemzet­közi összefogásának erősíté­séért. — Áttekintve és magasra értékelve életútját, pártunk , ,, , .,.,„, Központi Bizottsága kegye­vasaert. majd megszilardita- .... . , . , lettel roja le tiszteletet ra­saert vívott harc eveiben , . .. „ . , T . , , ,, , , vatalanal, osztozva az ei­Szirmai István elvtárs fele- hunyt családjának mélygyá. lős posztokon híven teljesí- szában. Szirmai elvtárs nem tette osztályától, pártjától iehet többé köztünk, de élete. kapott megbízatásait. munkássága számtalan átté­— 1953-ban a törvénysér- teleii keresztül tovább hat. tések őt is sújtották. De ő is A Magyar Újságírók Or­— rendületlen hittel és szi- szágos Szövetsége képvisele­lárdsággal állta ezt a súlyos tében Barcs Sándor, a MU­próbatételt. Saját személyes OSZ elnöke, a Magyar Táv­sérelmei, még ha oly súlyo- irati Iroda vezérigazgatója sak voltak is azok, nem fed- mondott búcsúszavakat, hették el előle a kommuniz- A barátok és harcostársak mus minden nehézséget és nevében Orbán László, a megpróbáltatást leküzdő párt Központi Bizottságának igazságát. tagja, a művelődésügyi mi­Az ellenforradalom leve- niszter első helyettese emié­réséért, a magyar kommu- kezett Szirmai Istvánra, nisták pártjának újjászerve- A gyászszertartás az In­zéséért, a törvényes rend temacionálé hangjaival ért helyreállításáért, az eszmei véget. velkedett. — Azzal nemzedékkel együtt nőtt fel, amely a kapitalizmus meg­döntéséért vívott harc él­csapatát alkotta. E nemze­dék élete a dolgozó nép, hazánk felszabadításáért fo­lyó küzdelemben bontako­zott ki, áldozatos helytállá­suk próbatétel volt, olyan próbatétel, melynek eredmé­nye a magyar nép felszaba­dult országa lett. — A népi hatalom kiví­SZOMBAT, 1969. OKTÓBER 4, DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents