Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

K Kitekintés g magyar iparfej'odésre: ELZETT Fémlemez­ipari Művek Tíz esztendővel ezelőtt, 1959 január 1-én alakult meg az új ipari nagyválla­lat, a Fémlemezipari Művek. A műszaki fejlesztés újabb lehetőségei nyíltak meg 1965­ben, amikor az ELZETT Vasárugyár egyesült a Fém­lemezipari Művekkel. En­nek legfontosabb állomásai: technológiai szakosítások, célgépesítés és automatizálás. A gyártmányfejlesztés te­rületén is értek el jelentős eredményeket. A legutóbbi időszak statisztikája azt mu­tatja. hogy évente átlagosan 50 új gyártmány prototípu­sát készítették el és 45—50 új gyártmány sorozatgyártá­sát kezdték meg. Tegyük még hozzá, hogy a fejlesz­tési tevékenység legfőbb alapelve, hogy az új cikkek belföldi felhasználásra és exportra egyaránt alkalma­sak legyenek. Különösen ér­vényes ez a zár-, lakat- és vasalás gyártmányokra. Zár és lókat Fél évszázados jubileumá­hoz ért a zárgyár. László Zoltán lakatosmester 1919. április 22-én kapta meg iparengedélyét Győrben. A kis lakatosműhely pár év alatt üzemmé nőtt, s a cég neve 1926-ban már László Zoltán Fémárugyár. A cég­tulajdonos nevének kezdőbe­tűiből (LZ), illetve annak németes kiejtéséből született az „ELZETT" elnevezés. A gyár 1928-ban részvény­társasággá alakult, s felvet­te az „ELZETT" RT nevet. A rohamosan fejlődő gyár 1936-ra már kinőtte szülő­városát, Győrt, és Budapest­re, a jelenlegi, Bence utcai gyárterületre költözött. Az évek során a gyártmá­nyok választéka is egyre bő­vült. 1937-ben két fontos új cikk gyártását kezdik meg. Beindul a TUTIUS 45 mm­es lakat és az 550-es bútor­cilinder gyártása. Az 1948-ban államosított gyár vezetői még nagyobb ütemben folytatták a gyárt­mányok fejlesztését, a vá­laszték bővítését. Ennek eredményeként bevezették a hengerzár gyártmánycsalá­dot és bővítették a nem hen­gerzáras épületzárak és la­katok választékát is. 1963-ban tovább bővült az „ELZETT"' tevékenysége. Fővállalkozói feladatokat lát el, amelynek tárgya komplett zárgyártó berendezések szál­lítása a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat útján. En­nek keretében Jugoszláviába szállítottak 1964-ben egy gyártóvonalat, 3,5 millió Ft értékben, és 1965-ben egy gyártóvonalat 10,5 millió fo­rint értékben. Bulgária ré­szére jelenleg folyamatban van egy 21 millió forint ér­tékű gyártóvonal szállítása 1969 februári határidőre. Ezekkel a szállításokkal egy­időben ajánlatokat készítet­tek több érdeklődő ország részére, A Zár- és Lakatgyár az új szervezeti formában is állandó feladatának tartja gyártmányai választékának bővítését. Érdemes tudni, hogy 1961-től 20 féle új ter­mék készül. Ezek közül je­lentősebbek a gombos ajtó­zár, a biztonsági ajtózár, a légfékes ajtócsukó, a 2500-as lakatcsalád, a mágneses ajtó­zár, a kerékpár- és motorke­rékpár-zárak. A nagyvállalat, de különö­sen a Zár- és Lakatgyár éle­tében jelentős fejlődést ered­ményez a Szovjetunió VAZ­programjába való bekapcso­lódás. A tervek szerint a gépkocsi gyártáshoz szük­séges zár-garnitúrákat a Zár- és Lakatgyár fogja előállítani. Ez évente mint­egy 3—400 ezer garnitúrát jelent 67—88 millió forint értékben. Tűzoltó­készülékek Az ELZETT Fémlemez­> ipari Művek 1910-ben alapí­tott Tüzoltókészülékek Gyén. ra közel fél évszázada fontos bázisa a hazai tűzoltókészü­lék gyártásnak és forgalma­zásnak. Ez a gyár látja el a megelőző tűzrendészetet a bőséges választékú és kor­szerű tűzoltókészülékekkel (por-, hab-, szénsav-, víz- és gázzal oltók). A nagy létesítmények lét­rehozatala, a feldolgozásra és szállításra váró anyagok mennyiségének növekedése növelte a tűzveszélyességet is. Az állagmegóvás és a munkavégzés biztonsága megköveteli, hogy a megelő­ző tűzrendészet és oltás­technika fejlődése minden­kor lépést tartson a várható, megnövekedett veszéllyel. Ennek az alapvető szempont­nak megfelelően állt rá a vállalat a nagykapacitású, nagy oltóerőt képviselő tűz­oltókészülékek (tűzoltó jár­művek) sorozatgyártására. Gyártmányaik között szere­pelnek a különleges rendel­tetésű bánya tűzoltó készü­lékek is. Evőeszközök Az Evőeszköz Gyár több kisebb üzem összevonásával az 1948—49-es években ala­kult meg Evőeszköz és Acél­árugyár néven. A gyár ki­alakulása utáni első évek krónikája úgyszólván a gyár­rá válás történetét jelenti. A régi kisipari jellegű épületek lebontása, új épületek léte­sítése, a berendezések kor­szerűsítése — ez jelentette a legnagyobb feladatot eb­ben az időszakban. Terveikben szerepel több típusú evőeszköz gyártásának bevezetése 1969-ben. Ezek között található a 6801 szá­mú csiszolt, modern mintás evőeszköz, valamint egyéb nem rozsdásodó eszköz. A jellegzetesebbf városok és üdülőhelyek részére úgyne­vezett tájjellegű mokkáska­nalakat hoznak forgalomba. Már elkészült a Budapest, a Balaton, a Hortobágy, a Pécs, a Sopron, a Szeged, az Alba Regia és a Budapest­Erzsébethíd tájjellegű mok­káskanál. A többi város ré­szére is folyamatosan * ké­szülnek kanalak. Manikűr készleteiket a választék állandó bővítése érdekében különféle tokban hozzák forgalomba. A je­lenleg már kapható készle­tek mellett később különbö­ző variációkban 7—9 részes készleteket is forgalomba hoznak. írószerek A hazai írószergyártás tör­ténete még a múlt századba nyúlik vissza. 1875-ben az indigópapír gyártásával ala­pította Schuler József. A vál­lalat első telephelye a buda­pesti Bajnok utca volt, ahon­nan 1901-ben költözött a je­lenlegi helyére, 60 munka­vállalóval. A vállalat neve az átköltözéskor „Első Ma­gyar Acélírótoll-, Tollszár- es Indigó-Másolópapírgyár" volt. Még a múlt század végén megkezdődött az acélírótoll és a tollszárgyártás, 1905-ben a rajzszíergyártás. 1908-ban nagyobb építkezés kezdődött, amely a katonai megrende­lésre készülő gépfegyver he­vederek gyártásának kielé­gítésére szolgált. Ebben az időszakban nagyot fejlődött a gyár és mintegy 1200 mun­kavállalót foglalkoztatott. Á vállalat jelenlegi beépített területének 80 százaléka ak­kor épült. 1913-ban, Schuler József halála után a vállalat részvénytársasággá alakult, Schuler József RT néven. Ezt a nevét 1949 májusáig őrizte. Az államosítás után a vál­lalat termelése nagymérték­ben fejlődött, s 1951-től a gyártmányok száma is lé­nyegesen bővült. 1951-ben nyolc cikket gyártottak. Ezek a hagyományos gyárt­mányok a gemkapocs és a miltonkapocs kivételével ma is a termelés zömét képezik. Ezek közé tartozik az író­toll, a fa-tollszár, a rajz­szeg, a különféle körzők, az irón és az irónbél. A fűtési szezon előtt Még mindig kevés az olcsó szén Újabb kútnál kapható fűtőolaj Biztos jele, hogy közeleg a tél: megnőtt a forgalom a TÜZÉP-telepeken. Legtöb­ben ugyanis akkor veszik meg a tüzelőt, váltják be a SZOT-utalványt, amikor már fáznak. Hogyan állják az ostromot a TÜZÉP-tele­pek, van-e elegendő fűtő­anyag, mi a választék? Kákái József, a Tüzelőszer és Építőanyag-értékesítő Vál­lalat Igazgatója elmondotta, hogy nagyobb forgalma volt a telepnek az Idén, mint a tavalyi azonos időszakban Ez azért érdekes elsősorban, mert azt várták, hogy a gáz­és olajfűtés terjedésével ke­vesebb szenet-fát tudnak majd eladni. Jobb volt az idén az ellá­tás. még az olcsóbb szenek­ből is, noha még most sem tudtak eleget kapni a kere­sett és olcsó iszapszénből és bernteiből. Előreláthatólag nem is kapja meg a TÜZÉP ezekből a megrendelt meny­nyiséget, mert vagonhiány miatt akadozik a szállítás. Emiatt gyakran panaszkod­nak a vásárlók, noha egyre többen ismerték meg a drá­gább, de magasabb kalóriá­jú szenek előnyeit is. Több fogy a január elseje óta 12 forinttal olcsóbb brikettből, s az ugyancsak olcsóbb (7,70­nel) tűzifából. A lakosság megismerte és keresi az idén először árusított komlói és pécsi mogyorószenet is. A kereslet hatására pótszer­ződést kötöttek a pécsi iszapszén szállítására, s a fagyok beálltáig újabb szál­lítmányok érkeznek. A megrendelőlapokon ren­geteg szénfajta szerepel, de kaphatók-e a telepen, a TÜ­ZÉP-boltokban is? Szegeden a rókusi pályaudvar telepen és hat úgynevezett boltban lehet tüzelőt vásárolni. A Bécsi körúti boltban Festalics György telepveze­tő brikettet, kokszot, pécsi iszapszenet és pécsi mogyo­rószenet tud ajánlani, meg fűrészelt és begyújtáshoz való tűzifát. Olcsóbb szén pillanatnyilag nincs. Az új­szegedi boltban Müller Fe­rencné boltvezető szerint mindent, amit keresnek, né­hány nap legforgása alatt megtalálnak a vásárlók, ki­véve a berentei szenet. Az árukészlet ugyanis — ter­mészetszerűleg — naponta változik. Újszegeden talál­tunk olcsó lignitet is. A Pe­tőfitelepen ezen a héten nem volt árusítás, szabad­ságon van a vezető. Az áru­készletet láttuk viszont — nos, aki a berenteihez ra­gaszkodik, annak érdemes lenne megnézni, mennyire poros pár hét után ez a szénfajta. Még valami: az árukapcsolás tilos. Nem hal­lottunk olyat, hogy bárme­lyik eladó megpróbálta vol­na, mégis leírjuk: nem köte­les senki drágább szenet is venni, hogy olcsót is kap­jon. Tolongást, tülekedést csak a TÜZÉP Attila utcai meg­rendelő irodájában láttunk. Igaz, a napokban volt a haj­rá: október l-ig kellett be­váltani a SZOT tüzelő-utal­ványokat. Aki itt vásárolta meg tüzelőjét, az megemle­geti az idei tüzelővásárlási szezont is. Hétfőn például több mint 400 vásárló for­dult itt meg. A rókusi telepen nagyobb a nyugalom és igazán jó a választék is. Folyamatosan érkezik a tüzelő — itt lát­tunk berentei, felsőgaüai, délnógrádi, várpalotai sze­neket, pécsi iszapot is. Tar­talék is van brikettekből. Maróti Sándor telepvezető szerint sok fogy a tűzifából, szeptemberben 10 ezer má­zsát vettek a szegediek. Nyilvánvaló, hogy előnyö­sebb itt vásárolni, mert a telepen néhány forinttal ol­csóbb a tüzelő, míg a város­ban bentlevő boltoknál a beszállítás díját is meg kell fizetni. Ami a szállítást illeti: mindegyik boltnál láttunk fuvarosokat. A napokban el­lenőrizte a NEB, hogy be­tartják-e a megállapított díjfeltételeket. A tapasztala­tok jók. Fontos, hogy a tü­zelőt vásárlók is ellenőriz­zék őket, előre beszéljék meg a fuvardíjat. Egyre több embert érde­kel a fűtőolaj-ellátás is. A növekvő kereslet kieégítésé­re az ÁFOR október 1-tőt az Anna-kúti és a Dorozs­mai úti kutak után a Du­gonics téri kútnál ls árusít fűtőolajat. P. Sz. M. Ta n u I ó vezető — Anya, visszavittem az egeret az állatkereskedésbt^ ezt kaptam érte! A ^^^ SZAMOS RUDOLF: A maffia mimiauinuiimHiiy aiiani nmunnii kiáldaii 12, A K.4BITÓSZER KÖZPONTJA A Cosa Nostra a kapitalizmus farkastörvényei révéti teremthette meg azt a kiterjedt és im­már nemcsak Amerikát behálózó gengszter­szindikátust. amelynek ma a „donok" szolgá­latában mintegy 10 000 gengszter a tagja, illet­ve alkalmazottja. Az amerikai hivatalos ural­kodó körök, a konszolidált nagytőke birtokosai gyakran felhasználják a Cosa Nostra-t a mun­kásmozgalom ellen. így például a New York-i kikötőmunkások szakszervezetének elnökét, egy bizonyos Ryant. akinek gúnyneve a „The KLng" (király) volt, vásárolta meg a Cosa Nostra. 1948-tól Joe Ryan uralkodott a kikötőmunkásoK szakszervezetében. Amikor 1951-ben Ryan aka­rata ellenére a munkások mégis sztrájkolni kezdtek. Trumari életbe léptette a Taft-Hartley­lörvényt. a maffia ural pedig azon törték a fejüket, hogyan tehetnének szívességet pár! fo­gottjuknak. az Egyesült Államok elnökének, Harry Truman-nek. Na és természetesen e rend­kívüli helyzetben miképpen tudnák tovább szé­lesíteni a New York-i kikötőt és dokkokat be­hálózó „ellenőrző és vámszedő" szervezetüket. Évtizedek óta dolgoznak már a maffia-raket­tek a szakszervezetekben. így többek között a gengszterszindikátus ellenőrzése alatt áll a hollywoodi tfilmalkalmazottak szakszervezete, a detroiti Ford-művek munkásainak sárga szak­szervezete. Pittsburgh. New York. Chicago, New Orleans, Miami kikötőmunkásainak szak­szervezete stb. A New York-i szakszervezeti főnök, Joseph Ryan — széles vállú ember, egészségtelen arcszínén a tüdőbaj nyomai lát­szódnak már az első pillantásra is — közel harminc éve kötött szövetséget a Cosa Nostra egyik leányvállalatával, az Anastasia-fivérek megteremtette bérgyilkosok kft-jével. Az ő se­gítségükkel lett az International Longshoremen Association (ILA) elnöke. Közreműködésével si­került jó néhány munkásvezetőt a Cosa Nostrá­nak meggyilkolnia és a gengsztereknek behatol­nia az amerikai hajómunkások szervezeteibe. 1951-ben a Cosa Nostra és az amerikai hivata­los hatóságok közös érdeke volt az Egyesült Államok addigi legnagyobb kikötősztrájkjának letörése. A gengszterek 1951 októberében száznál több dokkmunkást és munkásvezetőt gyilkoltak meg, míg az amerikai hatóságok ötvennégyet le­tartóztattak. Érthető, ha a hivatalos Amerika olyan nehe­zen tud leszámolni a banditizmussal. Nyílt titok, hogy az amerikai szenátusban, illetve az álla­mok szenátusaiban nem egy város polgármesteri székében, sőt államügyészi hivatalában ott ül­nek ma már a Cosa Nostra tagjai vagy legalább is megvásárolt képviselői. Az Amerikában félel­metes méreteket öltő nyílt erőszak, a kábítósze­rek elterjedése és íründen olyan erkölcstelen üzlet mögött, ahol nagy sápra nyílik kilátás, megtalálható a maffia keze. Hol Szicíliában, hol Amerikában bukkannak fel a maffia emberei és vezérgi. A földközi-tengeri sziget a' központja és elosztója a keletről érkező kábítószer-csem­pészetnek és míg a török mákföldeken egy kiló mékgubó egy dollárba kerül, mire ez a maffia titkos útjain Szírián. Lioanonon Szicílián ke­resztül eljut New Yorkba, a heroin kilója már 20 000 dollár lesz. A világ kábítószer-csempé­szetét a szicíliai és chicagói maffia tartja a ke­zében és az utóbbi időben, a Cosa Nostra a rangsorban a tizedik amerikai milliárdos (évi tiszta bevétele kétmilliárd dollár!) megkísérli szervezeteit más államok területén is kiépíteni. Franciaországban és Korzika szigetén elsősor­ban a keletről irányuló kábítószer-csempészés útvonalának és a heroin finomításának biztosí­tására épültek ki a maffia lerakatai. 1965-ben például legalább 1300 tonna ópiumot csempéü szett a maffia. Ám tagjai számára valahány­szor lebuknak valahol, rejtélyes utakon megér­kezik a kaució, s nem egyszer egymillió dollár lefizetése ellenében engedik szabadon az ame­rikai hatóságok a maffia jelentősebb tisztség­viselőit. Angliában az utóbbi időben ugyancsak meg­növekedett a maffia aktivitása. 1963-ban az an­gol alvilág királya. Jack Cromer egy televízió­nyilatkozatában kijelentette: „Ne dőljenek be illúzióknak, hogy a maffia csak az Egyesült Államokban ténykedik". Cromer megerősítette, hogy Angliában a versenyirodákat már a Cosa Nostra tartja a kezében, és egyre több szállo­dát és szórakozóhelyet vásárol szolid amerikai cégek álarca alatt. A maffia Ausztráliában is megvetette lábát. Első figyelmeztető jele 1964. január 14. éjszakáján Melbourne-ben csattant, amikor is agyonlőtték a 39 éves Antonio Mo­nacot. egy gyümölcs- és zöldség-nagykereskedőt — mégpedig a hagyományos módon, lapurával, hátulról. Fejét 30—40 robbanó sörét tépte szét. Monaco vállalkozását a maffia megszerezte ma­gának és ma már mintegy évi 45 millió tonna Ausztráliából Amerikába irányuló áru felett gyakorol ellenőrzést. A Cosa Nostra Kanadában is felbukkant, itt különböző vállalatokat vásá­rolt, jellemző, hogy a Niagara-erőmű részvé­nyeinek jelentős része ma már ugyancsak a gengszterszindikátus tulajdonában van. A Co.sa Nostra kanadai központja Montreál és Vancou­ver. A kanadai rendőrség, az Egyesült • Álla­mokéhoz hasonlóan, szkeptikusan szemlélj ho­gyan terjeszti ki hatalmát a világ leghíresebb bűnszövetkezete Kanada gazdasági életében. Lucino Lucianót. a hajdani Cosa Nostra-fő­nök leszármazottját 1969. július 15-én Palermó­ban bíróság elé áilították. Újabb gyér kísérlet ez a maffia hatalmának megtörésére. A tanúk hallgatnak, mert tudják, „aki nem hallgat, az meghal". A maffia pedig virul, mindaddig, 'míg meg nem születik Szicíliában is az igazi sza­badság. Míg a hatalmat a nép nem veszi a ke­zébe. (Vége.) r

Next

/
Thumbnails
Contents