Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

Szakemberek falun £ Cikksorozatunk nem vállalkozhatott a falu értelmiségi szakember-problémáinak a teljes feltérképezésére sem. Az eddig elmondottak is késztetnek azonban néhány általános érvényű következetetés levonására. Most van igazán átalakulóban a falu, évről évre juk, hogy szolgálati lakás óriásit változik lakólnak sal hívja a termelőszövetkeéletmódja. A korábban se- zet az ország másik végé- aki Szöveg nélkül Általában széd. hiába gyűlik a pénz a takarékban, az élet sivár marad. ha az anyagi fejlődés1 sel nem tart lépést a szel, , . , _ , leml fölemelkedés. Szükség szakértelem. De joggal van tehát a művelődési háigényli a megbecsulest az, zakra & bennük olyan nép. , - , - .. e - szívvel-lélekkel végzi, m<Jvelőkre. akik valóban meg hol sem volt, csak névben ről érdeklődő juhászát. Szuk- vagy vegezné munkáját. tudnak küzdeni a rájuk bí létező falvak terebélyesedő ség van rájuk, persze, hogy Néhány községben lemond- zott feladatokkal Az ered" községekké szerveződtek. A szükség. Kezd azonban el- tak a főhivatású népműve- ményt itt nem mázsák nem nagyüzemi mezőgazdaság menni a kedvünk, ha az »g- lői állásról. Azt mondták, forintok ielzik' csak eev eev egymaga megoldandó kér- rármérnök is lakást kér, a elég a tiszteletdíjas is, az emeltebb fei rsillneóhh írem dések egész sorát veti fel. népművelő is felteszi a kér- legalább olcsóbb. Tudom, kevesebb féir^ikefült élS." Sorozatunkban az igénye- dest: hol lakjak? — meg a csalódások sora vezetett er- Vaev hiába herélünk im ket, a szükségleteket, vizs- pedagógus is. Tudom, ide re az elhatározásra, a' főhi- életünk demokrtizmusáról gáltuk — inkább csak íze- nemcsak belátás kell, ha- vatású igazgató valóban nem ba a tanársi Hnleoró hivatali lítőül. biztatásnak helybeli nem pénz is, mégis a meg- végezte úgy munkáját ahogy naizsa möe il h irS továbbgondolásra. Nem fe- győzéssel hozakodom elő. sok tiszteletdíjas elvégzi. De utánozza és legfőbb iránvszegettük, jól érzie-e magát Az egész falu javára mun- senki sem tudja másodállás- fűje a s'zabály a szakember. része van-e kálkodnak ezek az embe- ban elvégezni azt, amit beemberi megbecsülésben, ka- rek. Legtöbbször olyan kere- csületes körülmények között Soha ennyi értelmiségi dol. paszkodhat-e a továbblépés settel kezdik pályájukat, a főhivatású dolgozó végez- Rozója nem volt a falunak, perspektívájába. A pedagó- hogy az önálló élet, a saját hetibe. Nagyobb utánajárás, Örülhetünk neki szívből. Egy gusok népes táborát meg sem lábraállás önmagában is gon- kevesebb ajánlólevél, eset- lépés még hátra van azonemlítettük, nem szóltunk a dot okoz. Vándorlásuk, újabb leg próbaidő talán elejét vet- ban- Valahogy el kell érmezőgazdasági üzemek új és újabb próbálkozásuk — te volna a csalódásnak. nünk, hogy nagyjából azonos Igényeiről, a közgazdászok- sok példa bizonyítja — meg- Az erkölcsi megbecsülés, a sze?]ern' színvonalat képviról, jogászokról, méregszak- felelő lakásssal megelőzhető, végzett munka elismerése süljenek, a lehető légmaga, i 11 "i T i • i •«_ . coKKoíértőkről és kereskedőkről, Igaz. nem hoz mindegyik meMett a nagyobb anyagi még az egyre kiáltóbb hiá- milliós hasznot, de jelenlé- megbecsülés is sürgető kövenyukról sem. Lapunk más tük nélkül sokkal cikkeiben már érintettük nyebb lenne a falu. egy-egy problémájukat. Sok hasábot lehetne még megtöl- « . , ... r teni e témakörben sorba- /V\ePDeCSUleS rakott gondolatokkal ° Lakás sabbat. - - Megismétlem, amit többszege- telmény. Vegyük észre, hat a ször elmondtam már. Nem közgazdasági szemlélet is. minden a diploma, de feleLássuk be azt is, többet ér lős beosztásban egvre inkább egy jól képzett szakember, nélkülözhetetlen. A képzettmint egy félművelt olcsó- ségi rendeletek lehetőséget jános. Hozzáteszem nyom- adnak rá, hogy a dolgozók Az első évek agronómusai ban, jogos az a kikötés is; napi munkájuk mellett vésők tréfának voltak cél- kalandorok kíméljenek! Mert gezzék szükséges tanulmápontjai. A mai mezőgazda- kétes hitelű szerencselova- nyaikat. Természetesen élni sági szakember, ha emberi gok talán sehol sem próbál- kell ezzel a lehetőséggel hihibák nem játszanak közre, koznak annyian, mint köz- szen az iskolák nappali tanem panaszkodhat hasonlóra, ségekben. gozatai — tanácsi dolgozók OP , \ ^ és népművelők példáját idézha nem is egy lenne, ha- sen hiszik el, hogy ahhoz *m. > nénk — még sokáig nem tudnem legalább kettő, és épül- érteni is kell, vagy azt, hogy /y|/[ HOZ iák kielégíteni a keresletet ne a gyógyszerésznek, a vé- nem egyformán ért hozzá . , , ~ De előfordul, hogy abban á dőnőnek is, ahol még nincs, mindenki. Emberválasztásnál Q KOnynÓrO! reményben sürgetik néhány Azt is természetesnek tart- sokszor sokadik szempont a ' ember továbbtanulását, hogy A termelőüzemnél a szel- ott úgy sem fogja megállni I lemi kvalitás előbb-utóbb a helyét, tehát lesz jogcím a mázsákban, forintokban, ré- rninőKéoi * , szesedésben mérhető. Ha ^"TH L. I ff nem egyetlen hozzáértő emberke- ~ akár zenyomán minőségi árut ter- Mvttke a,ka^atlan" melnek és azt kereskedni „cnd(3 ^TbnZtóbaf't tudó másik ember kozvetíté- Ismét a népműve, Jre ^ Mindannyian természetes' nek tartjuk, hogy orvosi la kást épít a falu. Szeretnénk, A népművelésről még keveAnyakönyvi hírek I. KERÜLET és Tombácz Piroskának Zsuzsanna Terézia, Ződl Mihálynak Házasság: Horváth János és és Szabó Rozáliának Attila MiDoinicser Maria, üerkó Ferenc hály, Bagó Jánosnak és Kovács Sándor es Márton Eva Erzsébet, Jolánnak Ágnes nevű gyéTmeHorváUi András László és Szűcsborús Zsuzsanna Etelka, Bunford János és Hődör Mária, Ürmös Ferenc Sándor és Iván Gabriella, Katona Mihály László és Dold Mária Márta. Polczner Lajos és Sellcr Rozália, Kis Józsel és Zslvola Eva, Szép László Jákük született. Halálozás: Slsák Gyula, Aczlty Emiiné Szécsényl Anna, Franyó Mlhályné Gajda Erzsébet, Marezell Elemérné Spányi Erzsébet, Horváth Béláné Dimltrieva Alexandra, Domonkos Sándorné ,,L e« S7irovlcza KataUÓ Hollós Cslk Poula' Nyárády Zoltánné Aroád AnSráa éf Kristóf Ju- Szmolenszky Lenke. Óvári Ernő, halina Kulik IsWán él Tézsla Balo8h ilvánné Bagi Katalin, Margit, za ykó Sándor Jlhály ^ekere. /ánosné Szabics Máén Kovács Margit, Török István {J* dr',^oboés Miklós Etelka. Rácz Barna fna. János és Domslk Zsuzssnna Kovács Julianna. Illés Sándor, Gabriella, Szabó János és Nádudvari Katalin házasságot kötöttek. Iiéder Mária, Bába Imre János, Tarjányi Istvánná Kiss Ilona, C'sótl-Gyapjss Sándor, Kovács Mátyásné Borsi Viktória, Mészáros Józsefné Terhes Máris, Eadvánszki Menyhért meghalt. Születés: Csapó Attilának és Dobos Jolánnak Barbara Johanna, Lázár Mihálynak és Horváth Máriának Tibor. Fodor Miklósnak és Csünyl Erzsébetnek Erzsébet, Hegyi Jánosnak es Bakai Katalinnak András Attila, Mató Lajosnak és Torma Annának Anikó, Péter-Szabó Péternek és Slnkó Erzsébetnek Tibor, Mondovics Jánosnak és Patocs- házassákai Borbálának Borbula. Szabó . n. KERÜLET Házasság: Schrelter Tibor József és Papp Eva Sára, Acsay Lajos János és Antal Hermina, Horváth Józ3ef és Hamus Magdolna Ibolya, Mészáros Tamás Emilnek és llázverő-Törük Rozáliának Emil Zoltán, Kontraszty got kötöttek. Halálozás: Zsiga Andrásné Alajosnak és Kovács Évának Birk Ilona, Szélea Mihály, PáAlajos, Solymosl Lajosnak és Hnkás Andrásné Gera Anna, 0 iszaszi Mártának Zsolt, Miklós stelánovlcs Dánielné Kovács Lászlónak és Petrikú Juditnak Julianna, Lantos Istvánná Pető Péter, Pataki Mihálynak és Etelka meghalt. Farkas Rozáliának Mihály, Martinék Csabának és Varga Katalinnak Edina, Szabó Józsefnek ér. Békés Máriának Mária, Anallcz Józsefnek és Szabó Mártinak József. Vass szilveszternek és Ságer Veronikának Ibolya, Furka Mihálynak és Szabó Ilonának Zoltán Mihály, Wenner ságot kötöttek. in. KERÜLET Házasság: Börcsök Attila és Nógrádi Katalin, Braun Feren? és Szabó Klára Irén, Korponal Ferenc és Rovó Rozália házasLászló Bélának és Fekete Zsuzsannának Szilvia, Borbényl Péternek és Szepesi Valériának Anita. Fapdl Lászlónak és Llppai-Nagy Eszternek László Zsolt, Tóth Józsefnek és Bakos Margitnak Margit Gabriella, Suhal Istvánnak és Faragó Arankának István, Dudás Antalnak és Bálint Rozáliának Katalin Rozália, Molnár Pálnak és Koszó Etelkának Katalin Anna. Bíbor JózsefSzületés: Márton Lászlónak és Gyöngyösi Rozália Honának Ildikó. Hódi Lajosnak és Pálfl Erzsébetnek Erika, Kelemen Nándor Lajosnak és Farkas Ilonának Gábor Tamás, Kovács Emil Ádámnak és Ball Máriának Zoltán, Bóka Sándor Józsefnek és Kovács-Tanács Irénnek Sándor* József, Farkas Lászlónak és Krelzler Eva Teréziának Eva Gizella. Grósz nek és Benke Juliannának Ist- Andrásnak és Harangozó Ilonát.*,, — i."..1 i.i—rv.o„t, Pálnrnnv ^nurannaa es narangozo lionaván Péter, Kellermann Péternek és Bertalan Máriának Péter, Bába Istvánnak es Bódl Máriának Imre János. Abel Vincénél; es Bencsik Máriának Zsuzsanna, Kiss Sándornak és Király Ibolyának Csaba. Szűcs Györgynek és Krabóth Jolánnak Gyónnak Andrea. Szűcs Péternek és Pataki Erzsébet Rozáliának Erika Terézia, Gavlik Tibornak és Vancsó Györgyinek István Róbert, Gylmesl Árpádnak és Csákvári Györgyinek Zsolt Tibor, Bácskai Józsefnek és SelEL S'^ittS r.ak és Rigó Juliannának Róbert Attila, Dombi Mihálynak és Hódi Magdolnának László Latos, Szűcs Mihálynak és Terhes Ircnnelt Péter. Vámos Mihálynak és Domonkos Irénnek László, Belnhacker Vilmosnak os Lengyel Irénnek Vilmos, Mulat! Ferencnek és Vig Margitnak Anikó. Sós Istvánnak és Frank Katalinnak László Zoltán. Gangl Jánosnak és Fltus Margitnak János, Temesvári Nándornak és Szabó- Margitnak Gábor. Völgyi Zoltánnak és Bárányi Máriának Zoltán Kálmán, Berta Józsefnek és Lele Rozáliának Marianna Aranka. Kiss Lászlónak és Szúnyog Erzsébetnek Erzsébet, Katona Józsefnek Máriának Mária Tünde, Pataki Imrének és Tóth Erzsébetnek Erzsébet. Péter Bálintnak és Lörlncz Klára Editnek Dénes, Klspéter Zoltánnak és Gárgyán Máriának Mária, Szente Ferencnek és Zsuffa Évának Ferenc, Szűcs Istvánnak és Masa Piroskának Attila István nevű gyermekük született. Halálozás: Szikom Ferencné Kocsik Katalin, Tökölyl Tivadar, Kubovtcs Mária Vlncentla, dr. Babanyeez Pál, Szabó Imre, Hódi István, Farkas József, Muszták Arpádné Kovács Julianna, Imrei Róbertné Keller Hona, Szabó István. Mosonvt Béla meghalt. KEDD, 1969. OKTÖBER 21. sével el is adják, az a termelőszövetkezet hamar a föl. Snk™ ^ lendülés útjára lép. De mit ^ hoz a konyhára egy népmű- 2L™!? élet velő, vagy egy tanácsi dol- If^fff-f^^ Né" gozó? Az adóbeszedő még IfT^f a csoda, jön csak hagyján. Felesleges bi- l^ rS ^ * , . , . . sorra cáfolja az objektívnek zonygatnunk, hogy a mai vi- hHf , , ' lágban csak korszerűen mű- , nehezségek sok "™nkálagban csak Korszerűen mu val összeánftott listáját B veit ember boldogulhat, és . „J- e ennek egyik letéteménvese blzonyítja- 6 a «akSS.slsskís: zs^Ttr1 isíz: , .. »T ,, . hogy valóban kell a szakemgatója lett. Nyugodtan mond. ,.„_ . „ , » . Z . _ uvu , , Der- igaz, hogy egyelőre sok hatom, hiába szaporodnak a , .71 , , ' , , .. . munkaterületen hiánycikk, de személygépkocsik es az egy- az ^ igaz_ h sQk mÓrl;!rT*\kaT??at emberünk helyhiány miatt utánzó házak csak azért hogy másutt keresi kenyerét megmutassam, különbet tudok építeni, mint a szomHorváth Dezső Lezárják a Tolbuhin sugárutat a gyűjtőcsatorna építése miatt Szeged Móravárosban a három év előtti elképzelését gyűjtőcsatorna építői hama- és kérte, hogy pormentesítrösan a Veresács utca és a. sék az Úttörő tér északi oldalának a Menhely utca és a Kápolna utca közötti részét, valamint szüneteltessék az építkezés ideje alatt a villamosközlekedést a Somogyi Béla utcától az Úttörő térig. Az útszakasz pormentesítése után a közúti forgalmat a gépipari technikum előtt lehetne lebonyolítani. Látszólag a tanács a korábbi kijelentésével ellentétes intézkedést kér de érthető jelenlegi állasfoglalása, mert 1966. után az Úttörő téren aszfaltozott gyalogjárdát építettek és jelentős összeget, valamint társadalmi munkát fordítottak parkosításra. Így a tér járdájának és a parkjának az összedúrása, majd helyreállítása megközelítőleg anynyiba kerülne, mint a Menhely utca és a Kápolna utca közötti rész kikövezése. A villamos szüneteltetése sem nehezíti a textilművek felé a közlekedést, mert oda a rókusi kórháztól közvetlen járattal lehet utazni. Az utóbbi megoldás volna a legegyszerűbb, illetve ez kerülne a legkevesebbe, hiszen a Tolbuhin sugárút közlekedésének a visszaállítása után a térnék a kikövezett része továbbra is megmaradna és sem a parközút áthelyezését tervezik kot, sem a járdát nem keti az Üttörö tér tanács által lene — a néhány hetes épít1966-ban megjelölt részére. keaés miatt _ tönkretenni,' A kerületi tanács épitési osztálya megváltoztatta a A. S. Tolbuhin sugárút kereszteződéséhez érkeznek a csatorna lefektetésével. A tervek szerint még az idén be kell fejezni a kereszteződés alatt az építkezést. A mélyépítés idején a Tolbuhin sugárút ezen szakaszán a forgalmat terelő úton fogják lebonyolítani. Az építkezés meglehetősen elhúzódott, hiszen már 1966-ban felvetődött a probléma: hogyan rendezzék a sugárút közlekedését, amikor a kereszteződésben építik a csatornát? Akkor egy ideiglenes híd felállítását tervezték. Ezt a gondolatot a magas költség miatt elvetették, s a III. kerületi tanács építési osztálya javasolta, hogy a villamos pályáját változtassák meg úgy, hogy azt az Úttörő tér középső részére helyezzék át és a közúti forgalomnak is építsenek olyan kitérő utat. amely ugyancsak a téren halad keresztül. A csatornaépítés lassú üteme miatt azonban levették a napirendről a forgalom módosítását, viszont most — már a sugarúiig elkészült csatornarendszer miatt — isimét gondot okoz a forgalom elterelése. Jelenleg — az építkezés idejére — a villamosvágány és a 6. — Ne haragudj, nem értem az egészet. Hogyan gondolhattad, hogy egyetlen parancsszó megfordítja az arcvonalat? Képtelenség... Ugyanaz a tábornoki és tisztikar, amely nekivitte a hadsereget az oroszoknak, nem viheti neki a németnek. — Ez nem ilyen egyszerű. A románok ... — Nálunk a tények ezt bizonyítják. Ferenc József óta semmi 6em változott. Akinek itt rangja van. mind hivatalnok. Tisztjeink is ... Bármilyen rezsimre felesküsznek, csak meghagyják rendfokozatukat, és folyósítsák illetményüket. Ijesztő, mekkora csendben, ellenkezés nélkül markolta magához a hatalmat Szálasi. — Nem igaz! Merényi alezredes... — Egy nevet tudsz, ennyi az egész! — Embert mondok, nem nevet. Más is volt! De Merényit ismertem. Azt hiszem, a legbecsületesebb ti6zt volt. akivel valaha is találkoztam. Kitűnő képzettségű, tapasztalt, ritka bátorságú gyalogsági tisZt. zászlóalja mindig a legkisebb veszteséggel operált. Ennek köszönhette, nem is egyszer, hogy be nem csukták, vagy legalábbis le nem fokozták. A doni visszavonulás közben, Gabrovo falu hídján egy vezérkari őrnagy korbáccsal fordította vissza a futó katonákat. A képükbe csapkodott, nem is a testükre. Merényi alezredes, amikor a hídhoz ért kirántotta az őrnagy kezéből a korbácsot. 6 vadul csépelve, őt magát terelte vissza az orosz aknatűzbe. Állítsd meg te a ruszkit, az anyád úristenit. kiabálta, és verte az őrnagyot, egyre beljebb a lövedékektől felszaggatott, fehér mezőbe. Végül is szilánkot kaptak mind a ketten. Merényi hatszor 6ebesült. Mindig szerencsésen. Horzsolás. izomlövé6, szilánk. De elfogyott a szerencséje ... Mit tudsz te? Október huszadikán egy nyilas különítmény kiszállt Merényi zászlóaljához, felesketni őket Szálaslra. Merényi nem vitatkozott. Felsorakoztatta a zászlóaljat, feltette a tizenhét kitüntetését. Én, mondta hangosan, magyar ember vagyok. Hitler csicskását nem szolgálom. Lelőtte a különítmény parancsnokát, s mielőtt megakadályozhatták volna, főbe lőtte magát, a zászlóalj szeme láttára. — ö is hitt a kormányzónak? — Ne gúnyolódj. — De te! Te hittél? — Hittem, nem hittem: így semmit sem közelíthetsz meg. Ez a kérdés soha meg nem fogalmazódott bennem Azt a szférát, amelyben az ország dolgai eldőlnek, mindig olyannak fogtam fel, fogadtam el, ahol nekem semmi keresnivalóm. Hiába is erőltetném a bejutást. Jobb történész vagyok, semhogy ne tudnám: a hatalomban való részvétel pontos meghatározásához nem a körülötte szaladgáló lábakat kell megszámlálni. Ahhoz a beavatottat játszó, izgága nyüzsgéshez pedig, mellyel a hozzám hasonlók közül sokan a saját jelentéktelenségüket próbálják kompenzálni, nem fűlik a fogam. Vigaszul, persze... megtarthatnám a dühös vagy irónikus bírálat szenvedélyét. De minek? Ez is csak fontoskodás, ha nincs köze a döntéshez, vagy legalább a beavatkozáshoz. Mit is kérdeztél? Nem, a kormányzó személyének semmi szerepe nem volt a salomhegyi tűzharcban. A következetességnek hittem, tudvaj hogy a háborúból való kilépés, fronton, harc közben, nem lehet civil semlegesség. Csak fegyveres semlegesség. Ez ázt kellett volna jelentse, hogy akik a döntést meghozzák, már korábban gondoskodnak a fegyverszünet katonai realizálásáról, a németekkel szemben. — Az oroszok oldalán? — Nem. erről nem volt szó. — Hogy-hogy nem? Gondold végig: ha szembekerültünk volna a németekkel, lehetetlen elkülönülnünk azoktól, akik már régen szemben áll. nak velük. Hallottam is erről valamit Szentmártoni Lacitól, aki a testőrség tisztje volt, igen, állítólag a fegyverszüneti felhívást megelőző izenetváltás során szóba került, hogy magyar erőket is el kel] indítani a németek ellen. — Erről nem tudok. Erről senki sem tud. De nem is hiszem... Tiszttársaim, már akik gondolkoznak, kezdenek megbarátkozni a vereséggel, az orosszal azonban nem. — Hát akkor? Csak úgy, a magad szakállára? — Nem. Intézkedéseket reméltem. Csapatösszevonásokat, a városok, kulcshelyek védelmének gyors megszervezését, a főbb útvonalak magyar katonai ellenőrzését... azt, amit ilyen helyzetben a hadviselés ábécéje szerint meg kell tenni. Lehet, hogy har_ cokra került volna sor. A németek még nem véreztek ki. Az is lehet, hogy a túlságosan németbarát tiszteket golyóval kellett volna rendre tanítani. De ezekben a harcokban, ezt katonáim magatartásából kezdtem megérteni, feltámadhatott volna a testileg-lelkileg széteső hadsereg. (Folutatjuk.) A DÉLMMYARORSZÁG